Downtown Manhattan

You are currently browsing articles tagged Downtown Manhattan.

A 2001. szeptember 11-i terrortámadás 20. évfordulójára a National Geographic csatorna, a 9/11 Emlékhely és Múzeummal közösen, 6 részes, döbbenetes erejű sorozatot készített a túlélőkkel, tűzoltókkal, mentősökkel, eddig még nem látott képsorokkal, 9/11: One Day In America (9/11: Egy Nap Amerikában) címmel. Az eredeti felvételeket most élesen, nagy felbontásban láthatjuk, ami még szürreálisabbá teszi a visszatekintést. A visszaemlékezéseket első személyben rögzítették. A túlélők a kamerába nézve idézik fel szeptember 11-e történéseit, ami intimmé teszi a túlélők és a néző kapcsolatát.

A kronológiai történetszövést szigorúan vette a rendező, ezáltal azt érezzük, hogy minden jelen időben történik, ami még megrendítőbbé teszi az alkotást. A repülők becsapódását is csupán egyszer látjuk, hiába áll rendelkezésre több felvétel, több szemszögből. Ha újra és újra néznénk a becsapódást, megszakadna az időrend és megtörne a varázs.

Az alkotók 951 órányi korabeli film és hangfelvételt használtak fel, 54 túlélővel beszélgettek, több mint 200 órán át. A visszaemlékezéseket hallgatva, újra és újra megerősödik a nézőben, hogy az emberi jóság, segítőkészség és önfeláldozás létezik. És a sorozat erre koncentrál. Az egyénekre, az egyszerű hősiességre, a pillanatok alatt hozott döntések súlyára, a kötelességtudatra, az emberi lélek mélységeire kényszerhelyzetben. Nem politizál, nem keres válaszokat.

A dokumentumfilmet teljes szívemből ajánlom, annak ellenére, hogy nehéz alkotás. A rendező nem riad vissza a legdrámaibb képsorok bemutatásától sem. Ráközelít az ablakokban lógó-segítségért könyörgő arcokra, merészen bevállalja a biztos halálba ugrók zuhanásának képsorait is, mindeközben tisztelettudó és alázatos marad. A 9/11: One Day In America a túlélők hangja és senki másé. Nincs narrátor, nincs híres színész alámondó szöveggel. Nem szólalnak meg a politikusok és a város vezetői sem. Még csak a képsorokon sem látszanak, mert szimpla jelenlétük is politikát vinne az alkotásba. Csak a túlélők hiteles, 20 év eltelte után is mélységesen megindító gondolatai.

A 9/11: One Day In America méltó a 20. évfordulóra és 10 év múlva is alap dokumentumfilm lesz.

A teljes sorozat a National Geographic csatornán (online is) és Hulu-n látható.
https://www.nationalgeographic.com/tv/shows/911-one-day-in-america

A Nat Geo magyar csatornáján péntekenként láthatóak az új részek.
https://www.natgeotv.com/hu/specialis/egynapamerikaban

Tags: , , , , , , , , , ,

Az újraépülő és egyre szépülő World Trade Center környékének egyik kedvelt célállomása a Broadway, a Trinity, Liberty és Cedar Street által közrefogott Zuccotti Park. A park délkeleti sarkában található egy szobor, mely a túlélés, a hősiesség és az újrakezdés szimbóluma. A bronzalak olyan egyszerű és hétköznapi, úgy beleolvad a környezetébe, hogy a legtöbben észre sem veszik. Ismerkedjünk meg a Double Check névre hallgató szobor drámai történetével.

 

Alkotójának, John Seward Johnson II-nak a családi vállalkozásban, a Johnson & Johnson birodalomban lett volna karrierje, azonban nagybátyja elbocsátotta a cégtől. John Seward hobbijához, a szobrászathoz tért vissza. Alkotásai mind hétköznapi figurák, hétköznapi helyzetben, illetve világhírű festmények alakjai szobor formában. Art in the art.

A Double Check névre hallgató szobor 1982-ben készült és az ikertornyok közelébe, a Liberty State Parkba került. A szobor egy üzletembert ábrázol, aki a tárgyalás előtt még egyszer ellenőrzi (double check) a diplomatatáskáját. Toll, ceruza, jegyzettömb, számológép, tűzőgép. Minden a helyén.

 

A szobor elnevezése kettős értelmű. Az üzletember tevékenysége mellett arra is utal, hogy a park látogatóinak bizony kétszer is ellenőrizniük kell, hogy padon ülő társuk hús-vér ember-e vagy csupán bronzalak.

A szobor évtizedeken át a turisták és a helybéliek kedvence volt a parkban. Aztán jött 2001. szeptember 11-e.

A csodával határos módon, Double Check egyike volt annak a néhány köztéri alkotásnak, amely épségben maradt az ikertornyok megsemmisülése után.

A Liberty Park padjait betontömbök zúzták porrá, Double Check padja azonban sértetlen maradt. Ott ült, megfagyva az időben, porral, betontörmelékkel, papír halmazzal, szeméttel borítva.

A szóbeszéd szerint a mentőalakulat emberei azt hitték, valaki a sokk hatása alatt ül a parkban, s a segítségére siettek. Azokban a borzalmas percekben mosolyt csalt a tűzoltók arcára.

Néhány nappal később Double Check műalkotásból emlékművé vált. A város lakói virágcsokrokkal borították el. Fejére FBI sapka került, a New York-i rendőrség jelvényét viselte, a lábához valaki egy feszületet támasztott, a tragédiában elhunytak szülei plüssállatokat tettek az ölébe. Táskája megtelt az elhunytak nevét tartalmazó papír lapokkal.

A World Trade Center rengeteg értékes alkotást vesztett el azon a napon, s sokakban felmerült, hogy miért pont ez a feledhető, egyszerű, művészileg alacsony szintű szobor élte túl a katasztrófát és lett ezáltal halhatatlan. Maga az alkotó sem gondolta volna, hogy ezt az alkotást fogják nevével azonosítani, s hogy ez lesz a legnépszerűbb szobra.

Egy hónappal a tragédia után egy másik Double Check is felbukkant, mégpedig Rómában. Az olasz város lakói több mint 500 üzenetet hagytak a szobor másolatánál, melyet a város vezetősége könyvbe köttetett és elküldött az amerikai nagykövetségre.

2001 óta hét másolat található a világ különböző pontjain, köztük egy New Jersey-ben, aki a partról egyenesen a WTC-re lát.

“Örülök, hogy Double Check az volt, aki. – mondja a szobor alkotója. – Az átlagos kisember, egy a New York-i tömegből. Vele történt meg a csoda és ez nagyon amerikai.”

Double Check a Liberty Plaza Park helyreállítása és átkeresztelése után továbbra is ott ül és várja a padon mellé telepedő helybélieket és turistákat. “Ruháján” az apró sérüléseket sem javították ki. Egyedül az órája mutatóit cserélte le az alkotó 8 óra 46 percre, az első repülő becsapódásnak idejére. Ez az a perc, amikor New York örökre megváltozott.

Képek: Tinkmara és Google

Tags: , , , , , , , , , ,

“Life is a combination of magic and pasta.” –  az élet a varázslat és a tészta keveréke, vallotta Fellini. Az Eataly vásárcsarnok és ételudvar, az olasz étel szerelmeseinek fellegvára ezt a gondolatot választotta legújabb manhattani üzletének mottójául.

2016. augusztus 11-én, a World Trade Center 4-es felhőkarcolójában (101 Liberty Street), a Westfield bevásárlóközpont részeként megnyílt New York City második Eataly üzletháza, az Eataly Downtown.

Az első a Madison Square Park közelében nyílt 2010-ben és hatalmas sikert aratott mind a helybéliek, mind a turisták körében.

Az Eataly a kiváló minőségű, nagy többségében eredeti olasz termékek mellett, friss zöldséget és gyümölcsöt is árusít, valamint helyben sütött pékárut és pizzát.

Az üzleten belül több, autentikus olasz kávéház is működik.

Az Eataly üzletlánc a “slow food” mozgalom jeles képviselője, vagyis a gyorséttermek elleni küzdelem szószólója. A cég törekszik a friss, házias koszt, a tiszta, vegyszermentes, tradicionális hozzávalók népszerűsítésére.

A nyitás napján 15 ezer ember fordult meg az új 4 WTC épületének harmadik emeletén található, 4100 m2-es üzletházban.

Az Eataly Downtown témája a kenyér. Az üzlet bejáratánál egy kenyérrel teli asztal várja a vásárlókat. Az üzlet havonta a világ legjobb pékjeit látja vendégül, akik helyben sütött áruikkal népszerűsítik a különféle tájak jellegzetes kenyereit.

A bejárat közelében található bor és kávé bárban erőt gyűjthetünk a vásárláshoz, nézelődéshez.

Az üzletben külön szekciót kapott a zöldség-fűszer-gyümölcs piac.

20160818_173217

A polcokon több mint tízezer-féle sajt, szalámi, importált olasz ínyencségek, szószok és száraztészták hatalmas választéka vár a vásárlókra.

Az olivaolaj osztályon 100 féle-fajta, Olaszországban szüretelt olívabogyóból sajtolt olaj közül választhatunk, ízlésünknek megfelelően.

A friss tészták szintén helyben, friss alapanyagokból készülnek.

Az édesszájúak az olasz ínyencségek legjobbjai közül válogathatnak, melyet szintén az Eataly területén készítenek a cukrászmesterek.

Akik pedig szívesebben élvezik a kényelmes kiszolgálást a konyha helyett, őket az Eataly területén hét, különböző témájú étterem várja.

Az Orto E Mare névre hallgató étterem máris a kedvencek között található. Itt olasz és amerikai reggelit szolgálnak fel, melynek a World Trade Center és környékének dolgozói kifejezetten örülnek.

Az Eataly különleges hangsúlyt fektet az oktatásra.  A tulajdonosok vallják, hogy a házias konyha sikere a konyhában otthonosan mozgó, magabiztos háziasszony.

Az Eataly nemcsak főző tanfolyamokat szervez, de az üzleten belül is okít. A sajtkészítés menetét, a tészták fajtáit, a bornak megfelelő poharak kiválasztását mind megtanulhatjuk az üzlet falain található plakátok, képes folyamatleírások, tárlók segítségével.

  

Az Eataly megnyitóján az üzlet tulajdonosain, Nicola Farinetti-n, Mario Batali-n és Joe Bastianich-on kívül, a társtulajdonos és világhírű séf, Lidia Bastianich is részt vett.

S nem utolsó sorban, az Eataly Downtown-ból remek kilátás nyílik a World Trade Center-re és környékére.

Képek: a blog írójának tulajdona, illetve Business Insighter

Tags: , , , , , , , , ,

Öt hónap telt el azóta, hogy a világhírű spanyol építész, Santiago Calatrava által tervezett World Trade Center Transportation Hub, a WTC Közlekedési Központ minden különleges avató ceremónia nélkül (itt olvashattok róla) megnyitotta kapuit a New York-i utazóközönség előtt.

 

Az új WTC Közlekedési Központban 11 metróvonal fut össze ás naponta 300 ezer utazó fordul meg. Az Oculus átadásával a Lower Manhattan legnagyobb, összehangolt földalatti átjárórendszere vált teljessé.

A Fulton Centerből az új átjárórendszeren keresztül eljuthatunk a New Jersey-be induló vonatokhoz (PATH állomás), a 1 WTC-be, a World Trade Center Múzeumhoz és Emlékparkhoz, a Brookfield Place-hez, a 4 WTC épületébe, Battery City-be és hamarosan az új Liberty Parkba.

 

A 4 milliárd dolláros szárnyaló fehér madár gyomrában hosszú hónapokig csak az ingázók és Instagrammer-ek fordultak meg, mostantól azonban az Oculus (építésének történetéről itt olvashattok) teljes potenciállal várja a látogatókat, turistákat és helybélieket egyaránt.

2016. augusztus 16-án megnyílt New York City legújabb bevásárló és kulturális központja, a  Westfield World Trade Center Mall.

“Az Oculus az Élet és a Hit emlékműve New Yorkban, a lehetőségek, a fejlődés és állhatatosság szimbóluma. A Westfield mélységesen büszke, hogy ennek részese lehet, hogy új energiát és élményt hozhat Lower Manhattanba” – nyilatkozta a cég COO-ja (vezető menedzser).

A fotósok által rajongva kedvelt, 200 méteres folyosó, mely az Oculust a WTC PATH állomással, Battery City-vel, illetve a Brookfield Place-szel köti össze – sokak bánatára -, immár nem egy futurisztikus álomképre emlékeztet. Hatalmas, nagyon is hétköznapi LED reklámfelületté vált.

A 34 ezer m2-es bevásárló és kulturális központ több éttermet is működtet és itt nyílott New York City második Eataly-ja (képek és bemutatkozó leírás ITT), az olasz ételek és termékek szerelmeseinek fellegvára, a 4 World Trade Center harmadik emeletén.

A Westfield WTC Mall-ban helyet kapott üzletek közül a legismertebbek listája: Apple, Aesop, Aldo, The Art of Shaving, Banana Republic, Beer Table, Breitling, Camper, Caudalie, Charles Tyrwhitt, Cole Haan, Crabtree & Evelyn, Designer Eyes, Dune London, Eataly, Edward Beiner, Epicerie Boulud, Fika, Folli Follie, Fossil, Hugo Boss, Joe coffee, John Barrett Salon, John Varvatos, Kate Spade New York, Kiehl’s, Kiko Milano, L’Occitane, La Colombe, Lacoste, Links of London, LK Bennett, London Jewelers, Longines, Lore Wine & Spirits, M.A.C, Market Lane, Michael Kors, K. Minamoto, Montblanc, Nobletree Coffee, Nunu Chocolates, Pandora, Penhaglion’s, Reiss, Rituals Cosmetics, Sephora, Stuart Weitzman, Swatch, Thomas Sabo, Tissot, True Religion, Turnbull & Asser, Under Armour, Une de 50, Victoria’s Secret, Victoria’s Secret Beauty, Vince Camuto

A teljes listát itt találjátok.

A Westfield WTC Mall hétfőtől szombatig délelőtt 10-től este 9-ig, vasárnap pedig 11-től 7-ig tart nyitva.

 

Képek: a blog írójának tulajdona, valamint The Permanent Visitor, rcpp2001, arkenavan, b911bphoto, fullmetalphotography
Forrás: DNAinfo

Tags: , , , , , , , , , , ,

Egy frappáns útikönyv szerzője szerint New Yorkban könnyű tájékozódni. Ha körülöttünk minden kínaiul van, akkor China Town-ban vagyunk, ha rengeteg a magas épület, akkor a Pénzügyi Központban, ha a házak középmagasak, akkor a SoHo-ban, ha látjuk a Szabadság-szobrot, akkor a Battery-ban.

A New York-i tájékozódás azért nem ilyen könnyű. A sorozat első részében az uptown, downtown, midtown, crosstown kifejezésekkel foglalkoztunk, a második rész a sugárutakról szólt. Ez a bejegyzés praktikus tanácsokat ad a sikeres manhattani manőverezéshez.

Még az okostelefonok és GPS-ek korában is előfordul, hogy egy ismeretlen városban vagy kevésbé ismert környéken eltévedünk. New York City különleges és ellentmondásos ebből a szempontból. Míg általános vélemény, hogy a Cityben a rácsszerkezetes építkezésnek, a szigorúan számozott utcáknak és sugárutaknak köszönhetően nehéz eltévedni, a valóságban az előbb említettek gyakran a sikeres tájékozódás gátjai. A számozott utcák, a névvel ellátottakkal ellentétben, bizonyítottan kevesebb emlékképet hoznak létre az emberi agyban, így ezeket vizuálisan nehezebben tároljuk és ismerjük fel.

New York Cityben nemcsak ez a pszichológiai tényező nehezíti meg a tájékozódást, de a város fekvése is. Manhattan sík terület, melyet valamennyi oldalon víz határol, sehol egy kiemelkedő, magasabb felszíni forma, így a hosszú, egyenes utcákba bepillantva a látóhatár végpontja az égbolt.

A tájékozódásban – technikai segítség, telefon, GPS, iránytű híján – a nap állása (feltéve, ha magabiztosan ismerjük a négy égtáj, a nap, valamint a célállomás relációját), ismert iránypontok, épületek, a sugárutak és utcák sorrendje és néhány sajátos New York-i trükk segíthet.

A metróból kiszállni, különösen nagyobb útkereszteződésekben, irányt mutató épületek nélkül, naplemente után, még a manhattani öreg rókák tájékozódó képességét is próbára teszi. A felszínre lépve – ha nincs azonnali támpont –  a legtöbb esetben sajnos el kell mennünk a legközelebbi kereszteződésig, hogy lássuk, jó irányba indultunk-e. Annak érdekében, hogy megspóroljuk az extra métereket és időt, vegyük sorra a lehetséges kapaszkodókat.

  • A két legbiztosabb iránymutató épület az Empire State Building, illetve a World Trade Center. Az Empire State Building Midtown-t, míg a WTC a Downtown-t definiálja.
  • A nagyobb állomások kijáratainál a felirat jelzi, hogy az utca vagy sugárút melyik oldalán hagyjuk el az állomást. Amennyiben tudjuk a célállomás helyzetét a metróállomáshoz és a kijárathoz viszonyítva, nyert ügyünk van. (pl. a képen: kijárat – 23. utca és Hetedik Sugárút kereszteződés, észak-keleti sarok)

  • A metró haladási iránya is segítség lehet. Ha uptown utazunk, akkor a metró északi irányba halad. Ha a metró jobb oldalán szállunk ki, akkor keleti irányban van a kijárat. Downtown esetében ez természetesen ellentétesen értendő. Innentől kezdve minden egyes fordulóknál regisztrálhatjuk az égtáj változást és a felszínen eszerint haladhatunk a célállomás felé.

  • New Yorkban a metróállomások kijárata legtöbbször a sugárutak mentén található. Az avenue-k általában egyirányúak, de abban sajnos nincs logika, hogy melyik sugárút melyik irányba halad. Ha tudjuk a fő sugárutak haladási irányát, az szintén segítségünkre lehet a tájékozódásban.

1st Avenue – uptown

2nd Avenue – downtown

3rd Avenue – uptown

Lexington Avenue – downtown

Park Avenue – kétirányú

Madison Avenue – uptown

5th Avenue – downtown a 135. utcától lefelé, 135. és 142. utca között kétirányú

6th Avenue – uptown

7th Avenue – downtown a Central Park alatt, kétirányú a park felett

8th Avenue – uptown

9th Avenue – downtown

10th Avenue – uptown

11th Avenue  – kétirányú

  • A manhattani rácsszerkezet a Houston Street-től kezdődik, az utcákat és sugárutakat is innentől számozzuk. Ha az utcaszámok emelkednek, akkor észak felé haladunk.
  • Ha Houston Street felett kelet-nyugati irányban haladunk, az utcák a Fifth Avenue-től keletre az East (keleti), míg nyugatra a West (nyugati) előtagot viselik. Például a 38. utca névtábláján a Fifth Avenue-tól keletre East 38th Street, nyugatra West 38th Street szerepel. Ez szintén segíthet a tájékozódásban.
  • A topográfia is segíthet. Manhattan sziget észak felé enyhén emelkedik. Ezt bizonyos sugárutakon könnyű megfigyelni.
  • Természetesen a legegyszerűbb megkérdezni egy járókelőt. A manhattaniak barátságosak és szívesen nyújtanak útbaigazítást.

A rácsos városszerkezet abban is megnehezítheti a tájékozódást, ha egy adott lakcímet keresünk.

A házak számozása szintén a Fifth Avenue-tól kezdődik, egyes számmal, keleti és nyugati irányba egyaránt. Ebből következik, hogy ugyanaz a házszám egy utcában kétszer is szerepel, egyszer East előtaggal, egyszer West előtaggal. A hivatalos címben mindig megadják, hogy a Fifth Avenue-tól keletre vagy nyugatra található (234 W14th Street és 234 E14th Street), ennek ellenére nem árt tudni, hogy melyik sugárutak közé esik a házszám. A házszámok az avenue-k között százasával ugranak.

Az Ötödik Sugárúttól nyugatra a 100-200-as házszámok az Ötödik és a Hatodik Sugárút, a 200-300-as  házszámok a Hatodik és Hetedik, a 300-400-as házszámok a Hetedik és Nyolcadik Sugárút közé esnek és így tovább. Az Ötödik Sugárúttól keletre hasonlóan, habár itt figyelembe kell venni, hogy nincs Negyedik Sugárút, viszont az Ötödik és a Harmadik Sugárút közé beékelődik a Madison, a Park és a Lexington Avenue. A logika azonban szerencsére megmarad, mivel az Ötödik és a Harmadik Sugárút között a számozás 200-at ugrik.

 rmmmmmyjuj

Emlékeztetőül a sugárutak sorrendje a Midtown-ban: 1st Avenue, 2nd Avenue, 3rd Avenue, Lexington Avenue, Park Avenue, Madison Avenue, 5th Avenue (aka: Museum Mile a 82. és 105. utca között), 6th Avenue (aka: Avenue of the Americas), 7th Avenue (aka: Fashion Avenue a 26. és 42. utca között), 8th Avenue, 9th Avenue, 10th Avenue, 11th Avenue és 12th Avenue.

S végezetül egy lassan feledésbe merülő, de minden esetre érdekes és hasznos matematikai mankó, főleg, ha nincs kéznél az okostelefon vagy a GPS. Ezt a módszert abban az esetben használjuk, ha az adott cím a sugárutak egyikén található, elvégre nem gyalogolhatunk végig az avenue teljes hosszán, hogy célba érjünk. Be kell tájolnunk a keresztutcát. Ezt a metódust erre találták ki.

A példa cím: 800 Eighth Avenue – Vedd a házszámot. Hagyd el az utolsó számjegyet és oszd el 2-vel. Ebben az esetben ez 40. A kapott számmal végezd el a sugárútnak megfelelő, az alábbi táblázatban jelölt műveletet. Esetünkben a Nyolcadik Sugárút mágikus művelete +9. Az eredmény 49. Ezek szerint az 800 Eighth Avenue keresztutcája a 49. utca. A varázstáblázatot megtalálhatjuk a telefonkönyvekben, útikalauzokban és online.

Image_Cross_Street_Finder

Képek: a blog írójának tulajdona, illetve M. Alexander, Craigsbeds

Tags: , , , , , , , , , , ,

A Tájékozódás New York Cityben sorozat első részben az uptown, downtown, midtown, crosstown kifejezések használatáról beszéltünk, ez a rész a sugárutakat tárgyalja. A következő bejegyzés praktikus tanácsokat ad majd a sikeres manhattani manőverezéshez.

New Yorkban a sugárutak ismerete elengedhetetlen a sikeres tájékozódáshoz. Annak ellenére, hogy a Cityben a Commissioners’ Plan-nak köszönhetően nehéz eltévedni, a sugárutak gyakran okoznak fejfájást a turistáknak.

A következő kérdések gyakran felmerülnek: Hány sugárút létezik New Yorkban? Úgy tűnik, hogy közülük több alternatív nevet is visel. Melyiket mikor használjuk?

A New York-i sugárutak, az úgynevezett avenue-k észak-déli irányúak, számozásuk kelet felől kezdődik. Manhattan változó szélessége miatt a sugárutak közül nem mind halad a sziget teljes hosszában, valamint közülük több – városrészenként változó -, alternatív nevet is visel.

A Fifth Avenue, az Ötödik Sugárút Manhattan választóvonala. A utcák tőle keletre az East (keleti), míg nyugatra a West (nyugati) előtagot viselik. Például a 38. utca névtábláján a Fifth Avenue-tól keletre East 38th Street, nyugatra West 38th Street szerepel.

hkl

A házak számozása szintén a Fifth Avenue-tól kezdődik, egyes számmal, keleti és nyugati irányba egyaránt. Ebből következik, hogy ugyanaz a házszám egy utcában kétszer is szerepel, egyszer East előtaggal, egyszer West előtaggal. A hivatalos címben mindig megadják, hogy a Fifth Avenue-tól keletre vagy nyugatra található (234 W14th Street és 234 E14th Street). A házszámok az avenue-k között százasával ugranak.

A rácsszerkezet a Houston Street-től (kiejtése haʊstən, nem hjuːstən, mint a texasi város) kezdődik és a sugárutakat is innentől számozzuk. Manhattan sziget a délkeleti részen kiszélesedik, így itt – az Első Sugárúttól keletre -, rövid, extra sugárutakat építettek. Ezeket betűjellel (Avenue A, Avenue B, Avenue C és Avenue D) látták el. Ezt a környéket Alphabet City-nek is nevezik. A betűjeles sugárutak a Stuyvesant Town magasságában érnek véget.

A sziget keleti része az Upper East Side-on, a 60. utca magasságában ismét kiszélesedik. Itt lép be, az Első Sugárúttól keletre, a York Avenue és az East End Avenue. Ezek a sugárutak a 92. utcánál érnek véget.

A 23. és 59. utca közötti területen, melyet Midtown-nak nevezünk, a következő a sugárutak sorrendje: 1st Avenue, 2nd Avenue, 3rd Avenue, Lexington Avenue, Park Avenue, Madison Avenue, 5th Avenue (aka: Museum Mile a 82. és 105. utca között), 6th Avenue (aka: Avenue of the Americas), 7th Avenue (aka: Fashion Avenue a 26. és 42. utca között), 8th Avenue, 9th Avenue, 10th Avenue, 11th Avenue és 12th Avenue.

A Broadway, a világ egyik legismertebb sugárútja, Alsó-Manhattanban kezdődik, a Bowling Green-nél és a Bronx-on át, egészen Westchester megyéig tart.

A középső területen (Midtown) átlósan szeli át a várost, így a sugárutak találkozásánál fő útkereszteződéseket, illetve tereket hoz létre. A Hetedik Sugárutat a 42. utcánál szeli át, itt található a Times Square. A 34. utcánál a Hatodik Sugárutat keresztezi, ez a Herald Square. Az 59. utcánál a Nyolcadik Sugárutat keresztezi, ez a tér a Columbus Circle. A 14. utcánál a Park Avenue-t szeli át, itt található a Union Square. A 23. utcánál az Ötödik Sugárutat, itt áll a Vasalóház.

Az 59. utca felett minden komplikáltabb. A Central Park (a 60. és a 109. utca között) megtöri a rácsszerkezet, illetve a sugárutak rendjét. A Hatodik és a Hetedik Sugárutak a 60. utcánál véget érnek, majd a park felett, a 110. utcánál új névvel folytatódnak.

A Nyolcadik Sugárút a Central Park nyugati oldalán Central Park West néven halad tovább a 110. utcáig. A Kilencedik Sugárút a Columbus Avenue (a 110. utcánál szintén véget ér), a Tizedik Sugárút az Amsterdam Avenue, a Tizenegyedik Sugárút a West End Avenue nevet viseli a 60. utca felett, míg a Tizenkettedik Sugárút a West Side Highway néven ismert.

A New York-iak kitaláltak egy frappáns memorizáló mondatot, mely segít a névvel ellátott sugárutak sorrendjében.

“You take a CAB back home if it’s Late PM.”

CAB – Columbus, Amsterdam, Broadway a nyugati oldalon. Late PM – Lexington, Park, Madison a keletin.

Képek: Google

Tags: , , , , , , , , , , , , , ,

New York City-ben a rácsszerkezetes építkezésnek (Commissioners’ Plan) köszönhetően nehéz eltévedni, azonban a város specifikus irány és célállomás kifejezései gyakran megzavarják a turistákat.

A következő kérdések gyakran felmerülnek: Mit jelentenek a Downtown, Uptown, Midtown és Crosstown kifejezések? Hol kezdődnek és hol végződnek? Hogyan értelmezzük a metróállomások tájékoztató tábláit?

Manhattan a kezdetekben csupán egy kis település volt, a Wall Street-től délre, keskeny, kacskaringós utcákkal. A Village, mint a név is utal rá, különálló falu volt, a városfalon kívül. A 14. utcától északra gyakorlatilag csak legelők és kukoricaföldek voltak. Az 1800-as évek elején, New York robbanásszerű fejlődése láttán, a várostervezők a görög, rácsszerkezetes utcarendszer adaptációja mellett döntöttek. Kelet-nyugati irányú utcákat és észak-déli irányú sugárutakat építettek. A házszámok észak felé haladva emelkednek, a sugárutak számozása pedig kelet felől kezdődik. Manhattan változó szélessége miatt az sugárutak közül nem mind halad a sziget teljes hosszában.

A Downtown (alsóváros) és Uptown (felsőváros) kifejezéseket városrészként és irányjelölésként is használjuk. A Midtown (belváros) kifejezés városrész, a Crosstown (várost keresztben átszelő) irányjelölésként használatos.

Downtown, Uptown, Midtown, mint városrészek:

Downtown, Uptown, Midtown határai az idők során drasztikusan változtak. Annak idején, amikor Manhattanban még kecskék legelésztek, kukorica termett, a Canal Street-en kanális folyt és a Wall Street-en városfal emelkedett, a Canal Street felett minden Uptown-nak számított. A város terjeszkedésével Uptown egyre északabbra tolódott, egészen addig, míg New York elérte jelenlegi szerkezetét, körül-belül 150 évvel ezelőtt.

Uptown az 59. utcánál kezdődik, ahol a Central Park természetes határt képez. A park két oldalán található városrészek az Upper West Side és az Upper East Side.

Midtown az 59. és a 23. utca között található. Downtown a 23. utcától délre található terület.

Downtown, uptown, crosstown, mint irányjelzők:

A manhattani köznyelvben négy égtáj létezik: kelet, nyugat, uptown és downtown. Nagy valószínűséggel ez az oka a gyakori jelentészavarnak. Amikor valaki útbaigazítást kér, az uptown-t és a downtown-t égtáj funkcióban, irányjelölésre használjuk.

“Take the N train uptown to 42nd street.”- Menj az N jelzésű metróval északnak, a 42. utcáig. “Walk downtown ten blocks to Canal Street.” – Gyalogolj tíz tömbnyit délnek a Canal Streetig. Irányjelöléskor minden viszonyítás kérdése. A Flatiron Building uptown, ha a West Village-ben tartózkodsz, de attól még nem Uptown városrészben van. A Chrysler Building downtown, ha a Metropolitan Museumnál kérsz útbaigazítást, de attól még nem a Downtown városrészben található.

Leegyszerűsítve: az uptown azt jelenti, hogy a szigeten “felfelé” kell gyalogolnunk, a metró a “northbound”, “észak felé” jelzést viseli, az utca számok pedig növekednek. A downtown azt jelenti, hogy a sziget déli csücske felé kell haladnunk, a metrószerelvények a “southbound”, “dél felé” jelzéssel haladnak, az utca számok pedig csökkennek.

A metróállomásokon ilyen és hasonló jelzésekkel találkozunk: “Downtown and Brooklyn via 7th Avenue, Local”. A “local” azt jelenti, hogy a szerelvény a 7. sugárút mentén minden állomáson megáll, déli irányba halad, majd átmegy Brooklynba. “Uptown and The Bronx via 6th Avenue Express” jelentése: az expressz szerelvény bizonyos állomásokat kihagy a 6. sugárúton, északi irányba halad, majd átmegy a Bronxba.

Brooklyn Manhattantől délre található. Az ide tartó szerelvények először áthaladnak a Downtown-on, majd az East River alagutak, illetve hidak egyikén átrobognak Brooklynba, mely ezáltal downtown-nak számít. A Queens-be tartó szerelvények először északnak haladnak, majd jobbra fordulva hagyják el Manhattan szigetét, így Queens uptown-nak számít. A Bronx szintén uptown, míg Staten Island downtown.

A crosstown irányjelző, melyet legtöbbször buszok kijelzőjén láthatunk. A crosstown járatok a főbb, kelet-nyugati irányú utcákon (14, 23, 34, 42, 57, 66, 72, 79 és 86) haladnak, a sziget keleti és nyugati vége között, pótolva a keresztirányú metróvonalak hiányát.

Tájékozódás New York Cityben 2. – A sugárutak

Tájékozódás New York Cityben 3. – Elveszve New Yorkban

Tags: , , , , , , , , , , , , , ,

A New Yorkról és rólam szóló történet, kb. 10 évvel ezelőtt kezdődött, amikor megmagyarázhatatlan vonzalmat kezdtem érezni a város iránt. Gyerekkorom óta imádok utazni, de Amerika túl távoli célnak tűnt. Egy álomnak csupán. Tavaly augusztusban azonban, egy borozgatós nyári estén, két barátnő kezet rázott: 2016-ban eljutunk New Yorkba!

Tervezés, utazás:
Eltelt fél év, amíg csak félve tervezgettük, hogy majd év elején lefoglaljuk a repjegyet. Január első hetében pedig meg is tettük. Nem volt már az sem zökkenőmentes, mert az Air France rendszerében valaki idegen mellém foglalt széket, így a barátnőm kiszorult onnan, ezért inkább töröltettük a foglalásunkat. Biztosra akartunk menni, így végül a Pelikánon foglaltunk. Odafelé a Brussels Airlines-szal, Brüsszeli átszállással, visszafelé a Lufthansával, Frankfurti átszállással repültünk. Az átszállási idő mindkét alkalommal 1-2 óra volt csak. Fél év spórolás kezdődött, mert önerőből oldottam meg az utazást. Nem vettem szép ruhákat vagy cipőket fél évig, mert az álmom lebegett a szemem előtt.

A szállásfoglalás sem volt zökkenőmentes. Amit először lefoglaltunk a booking.com oldalon, irreálisan drágának találtuk, így átfoglaltunk egy olcsóbb hostelre (West Side YMCA), ahol viszont a vizes blokkok a folyosón voltak. Cserébe, a Central Park szomszédságában ébredtünk, a Colombus Circle mellett. Mindenképpen Manhattant ajánlom szállásra. A többi városrész sem sokkal olcsóbb, de hatalmasak a távolságok, nem túl jó minden napot 1-2 óra metrózással kezdeni.

2016. május 17-én eljött a nap. Ferihegyen megkezdődött a beszállás. Akadt egy kis probléma. Sajnos nem látták a foglalásunkat, mivel mindketten doktorok vagyunk a barátnőmmel, ez a név mezőben bekevert és elvesztünk a rendszerben. Javaslom, hogy ne használjátok a Dr. előtagot. Ez magával vonzotta, hogy átszállós beszálló kártyát sem tudtak adni nekünk, így biztosra vettük, hogy ebből Brüsszelben is gond lesz. Volt is sajnos. Ott sem láttak minket, de végül kb. 1 óra várakozás után felengedtek a gépre. Onnan 8,5 óra repülés következett, s végül leszálltunk a JFK-n. A reptéri vasúttal jutottunk be a belvárosba, majd átszálltunk egy metróra, amihez fel kellett menni a felszínre. Abban a pillanatban, amikor felnéztem az égig érő felhőkarcolókra, megláttam a sárga taxikat, a hatalmas nyüzsgést, akkor fogtam fel, hogy hol vagyok. Sírni tudtam volna. Sikerült! Eljutottam végre NYC-be… Első nap az időeltolódás miatt azonnal lefeküdtünk aludni, hogy másnap teljes erőbedobással tudjunk ismerkedni a várossal.

2.nap: Hudson River és a Financial District
A hostelünkben volt egy kis bolt, ott reggeliztünk minden nap: cukorszirupos kakaós csiga, bagel, szendvics vagy müzli, az elengedhetetlen Starbucks kávéval (6-10$). Vettünk 7 napos tömegközlekedési kártyát, a legtöbb helyre metróval mentünk. Énekelnek, zenélnek, táncolnak a megállókban vagy magán a metrón. Összekalapozzák a kis aprót és már el is tűnnek a művészek, de ezzel is mosolyt csalnak az emberek arcára. Itt mindenki kedves, mosolyog. Legyen bármilyen nemzetiségű, bőrszínű vagy anyanyelvű. Megállnak, hogy köszönjenek, megkérdezzék, mit keresünk, segítsenek-e? Ennyi ember sehol nem dicsérte még meg a ruhámat vagy a frizurámat, mint itt. Volt aki megkért, mutassam meg, hogy készült a hajfonatom. Ezek apróságok, de itthon sajnos elképzelhetetlenek.

A Lincoln Centernél kezdtük a napot, ami egy előadó, művészeti központ. Épp balett fesztivál zajlott a New York City Balett rendezésében. Ezután elmetróztunk Greenwich Village-be, sétáltunk a Hudson folyó partján, és gyakorlatilag az első utunk a Perry Streetre vezetett, Carrie Bradshaw házához, a Szex és New Yorkból. Ezen a sorozaton nőttem fel, így ezt a helyszínt nem lehetett kihagyni. Imádtam azt a környéket, a város legélhetőbb, legszerethetőbb része, egy kis ékszerdoboz.

 

Ezután a pénzügyi negyed következett, a Charging Bull, a Tőzsde, a Wall Street amit alig találtunk meg, és a Federal Hall. Ekkor pillantottuk meg a Federal Hall melletti T.J. Maxx boltot, aminek nagy rajongói lettünk egy pillanat alatt. Fillérekért lehetett márkás ruhákat, cipőket, táskákat venni. A Michael Kors táskák (100$) kupacokban álltak egymásra dobálva. Egy itthon 28 000 Ft-os 100 ml-s Calvin Klein parfüm kint 20$ volt, pont az az illat, amit évek óta használok. Barátnőm egy Guess táskával gazdagodott (30$). Van több bolt is, ami hasonló elven működik (Century 21, Marshalls, Macy’s), itt azonban az akció nem 10-20%, hanem 70-80%. Az árakra az adó sajnos nincs rászámolva, azt a pénztárnál kell külön kifizetni, erre számítani kell.

 

De térjünk vissza a pénzügyi negyedbe. A sok modern épület között egyszer csak előbukkan a Trinity Church, ahol épp egy klasszikus koncertre próbáltak a zenészek. Mesebeli volt elvonulni egy-két percre a nyüzsgésből a csodaszép rózsaablakok közé, igazi, régi klasszikusokat hallgatva. Délutánra végre kisütött a nap, így felpattantunk a Staten Island-re tartó ingyenes hajójáratra. A legszebb képeket a hajóról készítettem. A skyline gyönyörű innen, és a Szabadság-szoborhoz is ez volt a legközelebbi élményünk. Azóta mindkét kép poszterként az irodámat díszíti. A nap zárásaként a Wall Street melletti kis utcában találtunk egy ír kocsmát, ahová a 10 nap alatt többször visszatértünk. Tényleg olyan, mint a filmekben. Este 6 után után ellepik a környéket az öltönyös férfiak és az elegáns hölgyek, 1-2 órát iszogatnak a kollégákkal, majd hazamennek pihenni. Mi is így tettünk.

3.nap: 5th Ave és környéke
Világosban is meg akartuk nézni a kötelező esti programot, így a Times Square-en kezdtünk. Hatalmas forgatag, bár ez egy kicsit más volt, mint képzeltem. Nincs nagy tér, csak utcák találkozása. Hard Rock Cafe, tv stúdió, Walt Disney bolt, millió jegyárus, és a beöltözött mesehősök, akik a közös fotó után üldözni kezdenek, hogy fizess érte.

Ezután a Flatiron Building következett, mellette a Madison Square Park: csodaszépek. Az Ötödik Sugárúton sétáltunk végig, érintve és megcsodálva az Empire State Building-et, a Public Library épületét, ahová ingyen be lehet menni. Megannyi film helyszíne. A Holnaputánban című filmben itt égették el a könyveket, hogy ne fagyjanak meg, és Mr. Big itt nem vette feleségül Carrie-t.

Kicsit elhagyva a 5th Avenue-t, megnéztük a Grand Central Terminalt a híres órával.

Itt belefutottunk MC Hammer-be, aki épp a hatalmas slágerét, a Can’t Touch This-t énekelte el bárkivel, akinek kedve támadt beszállni. Megcsodáltuk a meseszép Chrysler Building-et is. Folytatva utunkat a sugárúton, betértünk a Saks áruházba, a 3000$-os bundák, Chanel kosztümök, és Gucci táskák közé. Csipetnyi luxus, végül is nézelődni szabad. ;) Tőszomszédságában található New York talán legszebb temploma, a Szent Patrik Katedrális. Monumentális, világos, karcsú oszlopai, gyönyörű ablakai csodálatra méltóak. Ezzel szemben található a Rockefeller Center épülete, ahová szintén be lehet sétálni. Mögötte a kis teret, – ami karácsonykor korcsolya pályává változik – most napernyők lepték el.

Nem mehettünk el fotó nélkül a Tiffany & Co. bolt mellett, ahol még Audrey Hepburn is a gyémántok után vágyakozott.

Mielőtt a Central Parkot elértük volna, bal oldalon ott magasodik a híres Plaza Hotel, megannyi bál, rendezvény, és esküvő színhelye, előtte a Pulitzer szökőkúttal.

Vacsorázni a Whole Foods élelmiszer boltban szoktunk, ahol kis dobozokat lehet megtölteni mindenféle finomsággal, a végén pedig súly alapján kell fizetni. Változatos, egészséges és megfizethető. (kb. 10$ egy bőséges adag)

4.nap: A 102.emelet
Kíváncsiak voltunk milyen a város egészen magasból, mondjuk úgy a 100. emeletről kinézve. Sokat agyaltunk, hogy a 3 kilátó közül melyikre menjünk fel, de a Top of The Rock-ot alacsonynak találtuk, az Empire State Building-et pedig a rácsok miatt szavaztuk le. Árban mindegyik ugyanannyiba kerül (kb. 30$), így végül a One World Trade Center-t választottuk. Kb. 3 perc alatt bejutottunk, nem kellett sorba állni. Megvettük a jegyet, s a lift 60 másodperc alatt repített fel minket a kilátóhoz, közben látványvetítést tartottak arról, hogyan is épül fel egy felhőkarcoló. Bevallom féltem, mert nagyon tériszonyom van. Nem is tudtam elképzelni, hogy fogom pánik nélkül kibírni. A liftben volt is pár bizonytalan pillanat, de az élmény, és a látvány mindenért kárpótolt. Sütött a nap, így a fotózás nem volt könnyű, mert minden visszacsillant az üvegen és a csíkos ruha sem volt emiatt jó választás aznapra. Több órát töltöttünk el ott, nem zavartak le minket, alaposan megfigyelhettünk mindent.

Visszatérve a valóságba, egy pillanatra megállva, elgondolkodtunk a világról a World Trade Center egykori helyén álló két medencét bámulva. Az áldozatok nevei a medence falába vannak beleírva. Egy-egy kitűzött rózsaszál, a sötétség és a víz zubogó hangja mind nyomasztóvá teszik a helyet. Az egyik legjobban sikerült fotómon pont a One World Trade Center épülete látszik egy mellette elrepülő utasszállítóval, ami pont olyan szögben közelít, mint ami nem fogja kikerülni. Akárki ránéz, a kép megteszi a hatását…

Aznap délután a MOMA múzeum ingyenesen volt látogatható. Elég hosszú sor fogadott minket, de gyorsan lement. 20-30 perc alatt be lehetett jutni. Andy Warhol, Paul Cézanne, Vincent van Gogh, Pablo Picasso, Gustav Klimt, Marc Chagall, mind ott voltak. Modern terem, festészet, építészet, csodás belső udvar, mindenki talált érdekes látnivalót magának. Az estét a kivilágított, fényárban úszó Times Square-en zártuk, ahol találkoztunk tengerészgyalogos katonákkal is, akik nagyon kedvesek voltak és több közös fénykép is készült velük.

5. nap: Welcome to Brooklyn, a hidas nap
Kolléganőimtől kaptam ajándékba egy pólót, ami a Manhattan Bridge-et ábrázolja, és azt a feladatot kaptam, hogy abban a pólóban pózolva a híd előtt kell fotót készítenem. Jelentem, a feladat teljesítve lett. ;) A Brooklyn Bridge Parkot választottunk a fotózáshoz, ami nem csak a turisták, de a helyiek kedvence is. Nem is csodálkozom ezen, a két híd, a háttérben Manhattan látképével. Minden utazásom alatt van egy hely, egy épület, ami különösen megfog. Nem tudom miért, de itt a Brooklyn híd volt az, ami mindent vitt. Leesett állal bámultam, fotóztam, fogdostam, és nem bírtam betelni vele. Ezt látni kell. És egy jó tanács: ne Manhattan felől fotózzuk, hanem Brooklyn felől, a háttér egészen más lesz.

Este egy kalandtúrának beillő programot választottunk. 9-kor elindultunk Bronxba, hogy megnézzük a Yankee Stadiont. Már az odafelé vezető metrózás is kalandos volt, amikor megpillantottunk egy elhagyott fekete sporttáskát a székek alatt, amihez akkor már fél órája nem tartozott senki sem. Inkább leszálltunk és megvártuk a következő járatot. Hatalmas távolságok vannak, így mire elértük a stadiont már este 10 is elmúlt. Azon a környéken sokkal erőteljesebb a rendőri jelenlét is és az emberek is hangosabbak a megszokottnál. Megy a balhé az aluljárókban, kiabálnak, kötekednek, úgyhogy ezt a városrészt nem ajánlom nőknek este 10-kor. Mi is elég gyorsan távoztunk a környékről.

6.nap: Soho, Chinatown, és Little Italy
A Chelsea piacon indítottuk napunkat, amit talán vásárcsarnoknak kellene inkább nevezni. Borok, fűszerek, friss zöldésgek, gyümölcsök, pop-up store butikok, mindent meg lehet találni. Azon a környéken van a Jóbarátok című sorozatból jól ismert ház. Azt is megnéztük. És ha arra jártunk, nem tudtuk kihagyni az eredeti Magnolia Bakery-t sem a Bleecker Street-en. Ma már több boltjuk is van a városban, azonban ez volt az első. A cupcake-ek szentélye (kb. 3-4 $/db) az igazi kevert krémek, házias ízek és formák cukrászdája. Kapható itt kötény, szakácskönyv, sütő kesztyű is és persze találunk utalást a Szex és New Yorkra, mert Miranda és Carrie a 3. évadban itt tárgyalta ki a pasikat.

Napunkat a Soho-ban, Chinatown-ban, és Little Italy-ban folytattuk. Chinatown-ban ebédeltünk, mert minden útikönyv a legolcsóbb környéknek írta. Hát nem olcsóbb sajnos, csak nagyobb adagokat adnak, úgyhogy inkább én gazdaságosabbnak nevezném, viszont szinte csak kínai ételeket kapni mindenhol.

Little Italy tényleg olyan, mintha hirtelen Olaszországban lennénk. Az illatok, a zajok, az éttermekből kiszűrődő „O sole mio”, a kicsoszogó öregúr, akinek a pecsétgyűrűjét megcsókolják a fiatalok, mind az igazi Anyaországot idézik.

7.nap: Shopping
Aki annyira szeret sütni mint én, biztosan ismeri Buddy-t, a Tortakirályt. Így nem maradhatott ki Carlo’s Bake Shop meglátogatása sem. Gyönyörű minden, viszont kevésbé házias az ízvilág, mint a Magnoliában volt. Pólók, kötények szintén kaphatóak. Cupcake: 3,5$, desszert torták 30-40$. Sajnos Buddy ezidőben Nápolyban tartózkodott, így vele nem sikerült találkozni.

Ezt a napot a vásárlásra szántuk. A fentebb említett boltokat mind újra végig jártuk, akkor már tudtuk, hogy hol, mit érdemes megvenni. Már itthon készültünk, utána olvasgattunk, hogy milyen árucikkek olcsóbbak az USA-ban. Nagy kedvenc lett a Marshalls, a T.J. Maxx és a Century 21 (www.c21stores.com). Sajnos a nagy nyári akciózás még nem kezdődött el akkor. Próbálgattunk Manolo Blahnikokat (300-700$) Valentinot (170$) Jimmy Choo-kat (350-800$). Vásároltunk Nike Air Max cipőt (50$), Skechers futó cipőt (40$), Guess táskákat (30-50$) Calvin Klein melltartót (12$), Under Armour futónadrágot (20$), Calvin Klein farmert (20$), Calvin Klein bőr férfi pénztárcát (8$), Victoria Secret testpermetet (8$). Ralph Lauren pólót (15$), Guess napszemüveget (15$), Sarah Jessica Parker parfümöt, 50 ml (15$), Kenneth Cole pénztárcát (10$). A Sephora parfümériában vásároltunk rúzst (15$), Urban Decay szempillaspirált (20$) és a reptéren, a Duty Freeben, Chanel alapozót, mert az is majdnem fele volt az itthoni árnak (kb.35 $).

8. nap: Central Park, Broadway
Mivel a bérletünket leszálláskor vettük meg, erre a napra már nem volt érvényes. Éppen ezért hagytuk erre a napra a Central Parkot, ami mellett a szállásunk volt. Nem akartunk csinosan felöltözni, mert tudtuk, hogy este színházba megyünk.

Futócipő, sportos ruházat és irány a park. Négy órát sétáltunk, de nem értünk körbe. Többször azt sem tudtuk, hol vagyunk a térképen, de ez senkit sem zavart. Csak élveztük a sok zöldet, a jó levegőt, a csöpögő esőt, utána a szivárványt. A csónakázó tó, a kis hidak, amik a Reszkessetek betörőket idézik, a lovas kocsik, egészen mesebelivé varázsolják a helyet.

 

A park keleti oldalán található a Metropolitan és a Guggenheim Múzeum. Ezeket sajnos csak kívülről volt időnk megnézni. Sietni kellett a Times Square-re, mert 14 órától lehetett jegyet venni az aznap esti musicalekre, a TKTS jegyirodában. (190$ helyett 70 $/db) Hatalmas élmény volt, a színészek, az előadás, a zene, a díszlet, mind fergeteges volt az Ambassador Színházban. Aki egyszer eljut ide, nézzen meg egy darabot, kihagyhatatlan!

9.nap: Coney Island
1,5 órás metrózás után elénk tárult a Coney Island-i vidámpark, a csodaszép óceán, és a sárga homokos part. Még a helyiek is azt mondták, hogy ez az első nap, hogy igazán strandidő lett.

Alkoholt a strandokon sem szabad inni, erre itt is figyelni kell. Persze kicsi a világ, a szomszéd törölközőkön magyarok pihentek. Nagyon furcsa érzés volt kint élőkkel beszélgetni. Sokat érdeklődtek itthonról, nagyon kedvesek voltak. Az óceán csak 15 fokosra melegedett, így a fürdés elmaradt. Viszont hatalmas, tenyérnyi kagylókat lehetett találni, a Nap pedig úgy tűzött, hogy nekem égési sérüléseim lettek, pedig be voltam kenve naptejjel.

Este még egyszer ki kellett mennünk a Times Square-re, hiszen tudtuk, hogy az az utolsó esténk. Megpróbáltunk magunka szívni minél többet az ottani jókedvből, lazaságból és kedvességből.

10.nap: Hazautazás: A teljes káosz napja
Pakolás, rohanás. Attól még, hogy a térképen úgy tűnik, hogy egy csomóponton át lehet szállni egy metró vonalra anélkül, hogy fel kellene jönni a felszínre még nem biztos, hogy úgy is van. Mi is megjártuk ezzel. Ráadásul az utolsó feltöltött metró egységet is elhasználtuk. Újra kellett tölteni. De az sehol nem volt kiírva, hogy 2,5 vagy 2,75 $-ba kerül-e egy jegy. Persze keveset tettünk rá. Akkor megint rohanás vissza az automatához. Mindenhol lépcsőzni kellett, mi pedig fejenként kb. 35 kg-os poggyászt húzogattunk magunkkal. Utána áramszünet volt a metrón, 40 percet vártunk. Aztán leszálláskor egy utas nem tudta magában tartani a gyomortartalmát és a barátnőm pont ez előtt az ember előtt állt. Nem részletezném, újabb fél óra kényszerszünet, mosdókeresés, átöltözést. A GPS szerint 1 órára laktunk a reptértől, mi 4 órával előbb elindultunk és majdnem lekéstük a gépet. Javaslom a taxik használatát, sok kellemetlenségtől meg tud óvni. A repülés sima út volt, a hajnalt már Frankfurtban éltük meg. 1 óránk volt átszállni, ami azon a reptéren elég kevés, ott is futnunk kellett, de legalább itt már azonnal megtaláltak minket a rendszerben.

Mióta hazajöttem vannak napok, hogy felteszem magamnak a kérdést: „Mi tényleg ott voltunk? Vagy csak álmodtam?” Ekkor előveszek párat az 1200 fotóból és meggyőzöm magamat, hogy tényleg ott voltam!

Úgy érzem, hogy nem utoljára jártam az USA-ban. Ha felnézek az égre és látok egy repülőt, önkéntelenül elmosolyodok. És ekkor tudom, hogy megérte fél évet spórolni, majdnem 20 órát repülni, mert ezek az utazások azok, amik még hónapokkal később is erőt adnak a mindennapokhoz.

 Történet és képek: Pernyész Kitti

Tags: , , , , , , , , , , , , , , , , ,

Manhattan sziluettje olyan, mintha a város kézjegye lenne. Ikonikus jelkép, képeslapok és mozifilmek állandó szereplője, ám a nyüzsgő utcák, a hullámzó embertömeg nélkül csak üres díszlet lenne.

Manhattan állandóan változik, s ez a változás legjobban a város sziluettjében mutatkozik meg.

A City egyre magasabbra és magasabbra tör, hisz sziget lévén nem terjeszkedhet vertikálisan, s mert természetéből fakadóan nem nyughat. 1890 és 1974 között Manhattané volt a világ legmagasabb épülete. A felhőkarcolók építésének aranykorában az építtetők vérre menő küzdelmet folytattak minden egyes centiméterért és ez ma sincs másképp, amikor a felhőkarcolók új reneszánszát éljük a Cityben.

New Yorkban huszonegy, 244 méternél magasabb felhőkarcoló található, melyek közül tíz az elmúlt 15 évben épült.

A felhőkarcolók első hulláma kizárólagosan az üzleti szférát szolgálta. Valamennyi épületóriás mögött egy adott cég állt, s az épület önmagában felért a legjobb reklámmal. Apartmanok önmagukban képtelenek lettek volna visszatéríteni az építéssel járó hatalmas költségeket.

Ez a gyakorlat csupán az utóbbi évtizedben változott meg. A luxus apartmanházak, mint amilyen a 15 Central Park West, akár több ezer dollárt is elkérnek négyzetméterenként. 2014-ben egy tű vékony felhőkarcoló alapjai jelentek meg a Central Park közvetlen szomszédságában. A One57, az 57. utcában a Stairway to Heaven, vagyis a Lépcső a Mennyországba becenevet kapta és új tendenciát nyitott a lakóház építésben.

Az újonnan épülő apartman felhőkarcolók alapterülete éppen csak akkora, hogy egy 1, esetleg 2 szobás apartmannak, illetve egy keskeny lépcsőháznak és liftaknának tudjon helyet biztosítani.

Hirtelen a magasság és a kilátás lett a vagyon jelképe az alapterület és a prominens szomszédok helyett. A milliárdos státus szó szerint új magasságokat ért el, köszönhetően a felhőkarcoló technológia fejlődésének.

A mérnökök már rég rájöttek arra, hogyan kell úgy tervezni 800 láb felett, hogy az épület ne dőljön meg. A figyelem napjainkban a lakók biztonságérzetének növelésére összpontosul.

A szuper magas, keskeny épületeket a repülőgép szárnyához hasonlóan tervezik. Nyomás alatt hajlanak és nem törnek, a különbség azonban az emberi érzékelés feldolgozásából fakad. Míg egy autó, busz vagy repülő utasa számít és felkészült bizonyos mozgásokra, addig egy hasonló kilengés egy magas épületben pánikot kelthet.

Különleges ellensúlyok és lengéscsillapítók összehangolt munkája ellensúlyozza a tényt, hogy 244 méter magasan az épület erősen ki van téve a természeti elemek játékának.

A liftek mérnökei hasonló nehézségekkel küzdenek 800 láb felett. A lakók elvárják, hogy a felvonók gyorsan közlekedjenek, azonban 9 méteres másodpercenkénti emelkedés felett már erősen érzékelhető a nehézségi gyorsulás. Valószínű, hogy ez szab határt az apartman házak magasságának. Senki nem szeret hosszú perceket tölteni a liftben, különösen nem azok, akik közel 90 millió dollárt költenek egy penthouse apartmanra.

S mit gondolnak a jelenleg még roppant szűk  – a számítások szerint New York Cityben összesen 40-en élnek 244 méteres magasságon felül – “800-as klub” tagjai?

“Olyan, mintha egy hógömbben ülnék. Csak nézem, ahogy a kompok úsznak a Hudsonon és úgy tűnik, én nem is vagyok része a városnak.”

“Egy bizonyos magasság felett már nem jó. Elveszik a hatás. Az ablakhoz kell lépned, hogy lásd a világot.”

“Itt fent megtanultam, hogy létezik túl sok égbolt.”

S kik ők, a “800-as klub” tagjai? Nem tudni. Kilétüket szigorú titoktartás fedi. A szóbeszéd szerint van közöttük egy Szaúd-Arábiai ingatlanügynök, egy kínai légitársaság igazgatója, egy baseball játékos és egy európai, aki havonta lefizeti a 45 ezer dolláros bérleti díjat, hogy legyen saját lakása, ha épp New Yorkba viszi az útja.

 

“A legtöbb tulajdonos, főleg a One57 épületben külföldi, aki a pénzét menekíti ki az anyaországból. Lehet, hogy ezek az apartmanok üresen állnak majd, mivel a tulajdonos be sem teszi a lábát, de még csak ki sem adja. Az egész nem a pénzről, hanem a biztonságról szól. New York City a biztonságos menedék.” – mondja az egyik, névtelenségét megtartani kívánó amerikai tulajdonos.

Az ízlés nem foglalható szabályokba. A Chrysler Building átadásának idején a manhattaniak döbbenettel teljes elutasítással fogadták az első üveg-fém óriást. A World Trade Center ikertornyai hasonló fogadtatásban részesültek, egészen addig míg az épületek szögletein megtörő napsugár narancsos-ezüstös fényszalagokat vetített a környező házakra és a Hudson-folyóra. Az új World Trade Center hasonló átalakuláson megy át napjainkban.

New York City sziluettje állandóan változik. Míg annak idején az Empire State Building és a World Trade Center jelentették az észak-déli irányt, addig napjainkban újabb és újabb tájékozódási pontok kerülnek a térképre Midtown (Közép) Manhattanban, illetve a nyugati oldalon, ahol a Hudson Yards (itt és itt olvashattok róla) mini-Szingapúrja épül.

Forrás: New York Times
Képek: Google és a blog írójának tulajdona

Tags: , , , , , , , , , , , , , , ,