Művészet

You are currently browsing the archive for the Művészet category.

Negyven esztendő egy pillanat csupán egy város történelmében, azonban ez a rövid időszak New York City metamorfózisa volt. Szinte egyik napról a másikra felhőkarcolók törtek az ég felé, megindult a metróközlekedés, felgyúltak a villanyfények a City utcáin és magasztos hidak épültek. 1898-ban, amikor a külső kerületek hivatalosan a City részévé váltak, megszületett New York City, a metropolisz. Mindezek ellenére, a Gilded Age az ellentétek időszaka is volt. Több mint egymillió bevándorló nyomorgott bérházakban a Lower East Side-on, míg a nemzet milliomosainak fele a Fifth Avenue fényűző kastélyaiban élt.

1866-ban a City 800 ezer lakosa a 23. utca alatt koncentrálódott. A lovaskocsik macskaköves utakon zötykölődtek, az otthonokat gyertyával és gázlámpával világították. A város legmagasabb pontja a Trinity Church 85 méteres tornya volt. A város apró színházai a Union Square közelében voltak a Lower Broadway-n. A Central Parkot meglátogatni több órás utazást jelentett, szántóföldek mentén, a hepehupás Fifth Avenue-n. Brooklynból csak komppal lehetett megközelíteni Manhattant és csakis jó időben.

1900-ra, a tömeges bevándorlásnak köszönhetően, New York City lakossága hirtelen 3 és fél millióra duzzadt. A Wall Street által termelt gazdagság és az ipari fejlődés hatalmas ingatlanpiaci igényt termelt ki. Egyszerre épültek pazar paloták a Fifth Avenue-n, fényes apartmanházak Uptown és kopottas bérházsorok a Lower East Side-on. Villanylámpák ragyogó fényében fürödtek az új Színházi Negyed utcái a Times Square közelében. Acélszerkezetes irodaházak épültek, a metropoliszt magasvasutak, aszfaltozott sugárutak és acélkábeles, elegáns hidak hálózták be.

A középosztálybelieket vonatok és villamosok szállították Uptown-ból Downtown-ba a munkahelyükre és szórakozni a Coney Island-re a hétvégén. New York City a szépség, az erő, a lehetőségek és az állandó fejlődés jelképe lett.Ezalatt az izgalmas 40 esztendő alatt New York City meghatszorozta területét, észak és az égbolt felé terjeszkedett. A City a találmányok és leleményesség központja lett: a telefonközpont, az elektromosság, a tömegközlekedés, a mentőszolgálat és a szórakoztatóipar úttörője volt. A szociális aktivizmus is lendületet kapott. A munkások és a nők jogai egyre több figyelmet kaptak. A gyermekvédelem, a magán és közösségi jótékonyság szintén progresszív irányt mutatott.

A New York-i Gilded Age iránti érdeklődés napjainkban ismét megnövekedett világszerte. A népszerűségnek egyik oka talán a korszak extrém voltában keresendő. Az egyik oldalon a Fifth Avenue márványpalotái, a másik oldalon a Lower East Side mocskos bérházai. Az egyik oldalon a családok a Central Park víztárolójából kaptak friss, vezetékes ivóvizet, a másik oldalon, 1901-ig nem tartozott fürdőszoba a bérlakásokhoz. A Fifth Avenue gyermekeivel nevelőnők sétálgattak a Central Parkban, míg a Lower East Side-on a 7-8 évesek a hét valamennyi napján kemény fizikai munkát végeztek a szürke gyárak falai között.


Hol található a Gilded Age szülőhelye New York City-ben? Egyértelműen a Broadway, a Fifth Avenue és a 23. utca találkozásánál. Itt volt a város új színházi negyede, itt ért véget a Ladies’ Mile, a hölgyek bevásárló utcája, a Broadway-n hotelek és privát klubok üzemeltek. Itt gyúltak fel először a villanyfények és itt épült a város első igazi felhőkarcolója, az ikonikus Flatiron Building. Sokan nem véletlenül a Madison Square Park és környékét vallják a város valódi központjának, de az igazság az, hogy bármerre járunk New York City-ben, a Gilded Age szelleme mindenhol ott kísért a modern város felszíne alatt.

📖 Könyvajánló:
Esther Crain: The Gilded Age in New York

Tags: , , , , , ,

Különleges programajánlat a művészet kedvelőinek. Szeptemberben egyedülálló Michelangelo kiállítás nyílik, egy most még “titkos”, New York-i helyszínen.

A Michelangelo’s Sistine Chapel: The Exhibition című kiállítás a Sixtus-kápolna 34 csodálatos festményét mutatja be, teljesen új perspektívából. A kápolna festményeiről extrém felbontású fotók készültek, melyeken még az ecsetvonás is látható.

A képeket szemmagasságban helyezik el. Olyan közel kerülhetünk az alkotásokhoz, ahogy a kápolnában sosem tehetjük meg. A legapróbb részleteket is megfigyelhetjük.

A vándorkiállítás először jár New Yorkban és 2021. szeptember 30-a és 2022. január 2-a között tart nyitva.

Belépő: $19.20/felnőtt, $13.50/gyerek
Instagram oldaluk felhasználóneve: chapelsistine

Jegyek elővételben itt: https://feverup.com/m/101305?utm_source=secretnyc&utm_medium=post&utm_campaign=101305_nyc&thm=18&utm_content=michelangelos-sistine-chapel-exhibition-nyc&utm_term=cta7

Tags: , , , , , ,

Aggodalomra semmi ok. Nem haltak meg a fák a Madison Square Parkban. Még nem. A New York-i származású, Colorado államban elő szobrászművész, Maya Lin, Ghost Forest (Szellemerdő) elnevezésű, döbbenetes alkotása azonban a kihaló erdőkre, a klímaváltozásra irányítja a figyelmet.

A Madison Square Parkban látható kiállításon 49, kiszáradt, antlanti fehér-cédrusfa látható, melyek a New Jersey-i Pine Barrens erdőségben éltek. A fehér-cédrus Amerika keleti partjainak erdeiben ma már veszélyeztetett fajnak számít, melyet a klímaváltozás okozta természeti katasztrófák, hurrikánok, a sós víz betörése, erdőtüzek és az ember, természet rongáló tevékenysége egyszerre veszélyeztet.


A Parkban, a fák közelében, audiópontokat is felállítottak, ahol a New York államban egykor honos madarak és emlősök hangját lehet hallgatni, valamint még több információhoz jutni a klímaváltozással kapcsolatban.

A november 14-ig látható kiállítás ideje alatt 1000 fát ültetnek el New York állam erdeiben.

Képek: tanakr09 | IG, Madison Square Park Org.

Tags: , , , , , , , , ,

Vicsek Viktor fény és fényvetítés művész Szerbiában született, de életének legnagyobb részét Budapesten töltötte. A Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia szakán tanult. Cégével, a Limelight-tal színházi projekciókat, interaktív tánc bemutatókat, 3D fénykivetítéseket terveznek és kiviteleznek.

Egyik legsikeresebb alkotása, a Talking Heads (Beszélő Fejek) bejárta a világ legnagyobb vizuális kiállításait Tokiótól Finnországig.

A Beszélő Fejek februárban a Downtown Alliance meghívására New Yorkba érkezett és a Financial District-ben került kiállításra (85 Broad Street). A Talking Heads két, 6 és fél méteres fejből áll, melyeken 4000 LED lámpa világít. A dinamikus szobor kompozícióban a fejek a lámpák felvillanásával kommunikálnak. Arckifejezésük a mondanivalóval együtt változik, érzelmeket fejez ki. A különleges alkotás március 21-ig látható Downtown Manhattanban.

Fotó: Karika Hajnalka

Tags: , , , , , ,

Tom Fruin szülőhelyén, Brooklynban helyezte el legismertebb alkotását, az újrahasznosított plexi üvegből és acélból készült Watertower-t.

A víztároló Brooklynban, a DUMBO negyedben található, a Jay Street 20-as szám tetején. A DUMBO utcáiról és parkjaiból, a Manhattan és a Brooklyn hídról, az FRD Drive-ról és Lower Manhattanből látható, de a legjobb fotós helyszín aBrooklyn Bridge Parkban van a Washington Street-nél (térkép), illetve a Manhattan Bridge bicikli sávjából is remek képeket lehet készíteni.

Napközben a fénysugarak a napszaknak és a időjárási viszonyoknak megfelelően mindig másképp törnek meg az víztároló mozaik üvegén, ezért minden alkalommal másféle kép készül róla. Éjszaka felgyúlnak a műalkotás saját fényei és újabb lehetőséget adnak a fotósoknak.

Sajnos a feltöltött képekhez hasonlókat csak akkor tudunk készíteni, ha engedélyünk van felmenni a ház tetejére.

Fotók. samhorine, 212sid

Tags: , , , , , , , , , , , ,

New York City szívében, a Fifth Avenue-n, a Central Park szomszédságában áll egy francia kastély, melyet a legtöbben a Reszkessetek Betörők második részéből ismernek. A Plaza Hotel igazi ikon, mely a luxus és pompa megtestesítője.

A hotel a Grand Army Plaza-ról kapta a nevét. A hotel előtti kis tér William Tecumseh Sherman, polgárháborús generális arannyal futtatott szobráról és a Pulitzer szökőkútról nevezetes.

A Plaza Hotel több mint száz éve a New York-i előkelő réteg találkozó helye. A 19 emeletes épület az egyetlen szálloda a városban, mely a Nemzeti Örökség listáján szerepel  és minden szegletében magán hordozza a luxust.

(1) 

A Plaza Hotel egy évszázadnyi kiemelkedő eseményt és sok-sok skandalumot tudhat magáénak. Ismerkedjünk meg a legérdekesebb történetekkel.

A nyitás napján, 1907. október 10-én – a város történelmében először – motorizált taxik sorakoztak fel a hotel bejárata előtt a vendégekre várva. Azok számára, akik elutasították a fejlődést, az autósor végén, tradicionális lovas taxik álltak rendelkezésre, ám a fejlődést nem lehetett megállítani.

Rögtön, a nyitás hónapjában a vendégek között volt Mrs. Campbell, angol színésznő, George Bernard Shaw barátja. Shaw Mrs. Campbell számára írta a világhírű Pygmalion-t. Mrs. Pat tartózkodás első estéjén lement a Pálma Udvarba, hogy elköltse a vacsoráját. Az étkezés után elővett egy cigarettát, melyet a pincérek és vendégek legnagyobb megrökönyödésére el is szívott. Ilyet akkoriban csak férfiember engedhetett meg magának. A főpincér azonnal megkérte, hogy oltsa ki a cigarettát, ám Mrs. Pat azonnal visszavágott: “Kérem, ez egy szabad ország és ezt én semmiképp nem szeretném megváltoztatni.” A pincérek átmeneti megoldásként paravánt emeltek a színésznő köré. Mrs. Campbell botrányos viselkedése a másnapi újságok címlapjára került és a New York-i metróállomásokon való cigarettázás betiltásához vezetett.

A magyar származású Lwoff-Parlaghy Vilma festő-hercegnő látogatása 1909-ben újabb magaslatokba emelte a Plaza Hotelt. A hercegnő egy sereg házi kedvenc – kutyák, macskák, baglyok, tengerimalacok, egy oroszlán kölyök (!) és egy aligátor (!) – társaságában érkezett New Yorkba. A Waldorf Astoria azonnal elutasította szálláskérelmét, míg a Plaza 14 szobás lakosztályt és inasokat bocsátott az extravagáns hercegnő és kísérete részére, s ezzel az első állatbarát hotel lett New Yorkban.

Az 1920-as évek jazz korszakában F. Scott Fitzgerald és felesége, Zelda szintén a Plaza Hotel elkötelezett rajongói voltak. F. Scott Fitzgerald legismertebb alkotásában, a Great Gatsby-ben állított örök emléket a Plaza Hotelnek.

1946-ban, a magánéletét szigorúan védelmező Greta Garbo-ról kivételes fotósorozat készített Cecil Beaton, legendás fotós a Plaza egyik lakosztályában.

1956-ban egy elszakadt fekete ruhapánt kavarta fel a kedélyeket a Plaza-ban. Az ominózus pánt Marilyn Monroe ruhájához tartozott és egy sajtótájékoztatón mondta fel a szolgálatot. A malőrről utóbb kiderült, hogy ügyes PR húzás volt.

1964-ben a Beatles, első amerikai turnéja idején a Plaza-ban szállt meg, s valamennyien a privát nevükön jelentkeztek be.

Az 1966-os Fekete-Fehér Maskarabál a hotel Nagy Báltermében, Truman Capote, az Álom luxuskivitelben és a Hidegvérrel című könyvek írójának rendezésében, úgy vonult be a történelemkönyvekbe, mint a legpompásabb bál, melyet valaha is rendeztek a Nagy Almában.

A Plaza Hotel-béli botrányokozók listáján szerepelt Edgar Hoover, az FBI igazgatója is, akit többen, több esetben női ruhában, magassarkú cipőben, sminkkel láttak a szálló partijain. Woody Allen a Plaza-ban tartott sajtótájékoztatón jelentette be, hogy szerelmi viszonyt folytat és feleségül veszi nevelt lányát. Charlie Sheen-t pedig itt tartóztatták le, botrányos viselkedése miatt.

A Plaza Hotel számos filmforgatásnak adott helyszínt. A sort Alfred Hitchcock nyitotta az Észak-Északnyugattal (North by Northwest). Ez volt az első film, melyet eredeti helyszínen és nem egy hollywoodi stúdióban forgattak. A legismertebb Plaza Hotelben játszódó filmek az Ilyenek voltunk (The Way We Were) Barbara Streisanddal és Robert Redforddal, a Funny Girl, a Krokodil Dundee és a Reszkessetek Betörők II.: Elveszve New Yorkban (Home Alone II: Lost in New York).

A Plaza Hotelnek 1907 óta számos tulajdonosa volt, többek között Conrad Hilton és Donald Trump, azt viszont kevesen tudják, hogy jelenleg egy indiai konglomerátum tulajdonában áll.

Képek: Google, tysonrupert, gigi_nyc, jrisorto, opoline, jc_hueteserphotography

Tags: , , , , , , , ,

Szinte nincs az a földi halandó, aki ne ismerné az ikonikus I ❤ NY logót. Szuvenír boltokban a világ valamennyi pontján, reklámplakátokon, bögréken és pólókon, szinte mindenütt jelen van. Az I ❤ NY logó kétségtelenül New York City szimbóluma, mely belevéste magát a tömegkultúrába. Állandó jelenléte ellenére azonban kevesen gondolkodnak el azon, hogy hogyan is vált a metropolis jelképévé, s még ennél is többen meglepődnek, amikor kiderül, hogy az I ❤ NY projekt csupán egy gyorssegély kísérletnek indult a széthulló város megmentésére.

A 70-es években New York City gazdaságilag és közbiztonságilag is a szakadék szélén állt. 1975 volt a mélypont. A gazdasági csőd a küszöbön állt és szinte elkerülhetetlennek tűnt, amikor Ford elnök megtagadta a várostól a szövetségi segélyt. Másnap reggel a Daily News ezzel a szalagcímmel jelent meg: “Ford to City: Drop Dead.” (Ford azt üzeni a Citynek: Dögölj meg!) Egyidejűleg az erőszakos cselekmények, a drogkereskedelem és használat történelmi méreteket öltött New York valamennyi kerületében, mely elriasztotta még a legbátrabb turistákat is, tovább mélyítve a gazdasági válságot.

Egyértelmű volt, hogy a Citynek azonnali hatállyal javítania kellett a közbiztonságon és amennyire csak lehet, helyreállítania a város megromlott renoméját.

William S. Doyle, a New York-i Kereskedelmi Kamara akkori helyettes biztosa és Mark Donnelly, a kormányhivatalból felkérték a Wells Rich Greene reklámirodát, hogy készítsenek egy erős reklámkampányt New York állam számára. A kampány logójának tervezésére Milton Glaser grafikust kérték fel, aki pro bono vállalta el a feladatot. A Wells Rich Greene csapata az egyszerű, “I Love New York” szlogent választotta. Már csak a logó maradt hátra.

Az ikonikus  I ❤ NY logó egy manhattani sárga taxiban született, a piros lámpánál várakozva. Milton Glaser piros ceruzával egy borítékra firkantotta az egyszerű ötletet: I ❤ NY. A szlogent eredetileg egy sorba írta, azonban hamarosan átrendezte. Az I és a ❤ az NY fölé került. (Az eredeti vázlatok a Museum of Modern Art-ban kerültek kiállításra.)

A végső változat szinte azonnal nagy népszerűségre tett szert, mely napjainkban is töretlenül tart. Az embléma csak később került szerzői jogvédelem alá, annak érdekében, hogy az eladásból származó összeg valóban New York államot támogassa.

Szeptember 11-e után a logó népszerűsége sosem látott magasságokat ért el. A világ valamennyi pontján megnőtt az  I ❤ NY emblémával ellátott ruhaneműk eladása. A világ ezzel akarta kifejezni együttérzését és támogatását a tragédia után.

 

Milton Glaser elkészítette a “I ❤ NY More Than Ever” feliratos logót. A szívre fekete pont került, mely a World Trade Center-t szimbolizálta. A fekete folt a szíven az ikerépületek helyét jelölte Lower Manhattanban. A szeptember 11-i logó poszteréből befolyt összeget az áldozatok családtagjainak utalták át.

A Sandy Hurrikán után a logó ismét akcióba lendült, amikor a természeti katasztrófából felépülő New York-i turista látványosságokat hirdette, mint amilyen a South Street Seaport vagy a Far Rockaway.

Napjainkban az I ❤ NY a New York Államfejlesztési Hivatal tulajdonában van és évente 30 millió dollárral járul hozzá az állam turizmusának fejlesztéséhez.

Mitől lett a logó a világ egyik legsikeresebb reklámfogása? Az alkotó szerint az érzelmektől telített vörös szív és az egyszerű fekete betűk kombinációja figyelemfelkeltő. A nem angol anyanyelvűek számára a logó kisebb fejtörő. Az olvasónak rá kell jönnie, hogy az ”I” önmagában értelmes szó, a ❤ a “love” szót helyettesíti és természetesen ismernie kell az NY rövidítést is, mely a 70-es években nem volt még nyilvánvaló az egész világon.

Milton Glaser ugyan pro bono vállalta el az embléma készítését, a közjóért tett munkája nem maradt fizetség nélkül. 2009-ben ő volt az első, aki elnyerte az America’s National Medal of Arts kitüntető címet. Számos híresség, köztük Bob Dylan lemezborítóján is dolgozott. Alkotásai a Rubin Museum-ot, a Cooper Union-t, a Carnegie Hall-t reklámozzák és kreációi láthatóak a Mad Men című soroztaban. Milton Glaser a New York Magazine társalapítója.

Glaser szerint fontos, hogy a logó egy New York-i tollából, New Yorkban született és büszkeséggel tölti el, hogy hozzájárult ahhoz, hogy a világ fővárosa ismét virágzó turizmussal rendelkezik.

Képek: Google
Forrás: Untapped Cities

Tags: , , , , , , ,

A New York-i Jeff Koons a modern amerikai képzőművészet kiemelkedő alakja, aki banális anyagokból (lufi, rozsdamentes acél, stb.) készíti alkotásait. Legújabb, hatalmas, felfújható “szobra” a Seated Ballerina a Rockefeller Center plázája fölé magasodik. Az ülő balett-táncos “teste” visszatükrözi a környezetét, míg a lány vidáman mosolyog a tömegre. Az alkotás nem csupán szelfimágnes, de ennél komolyabb funkciója is van. A Kiehl’s céggel együttműködésben az Eltűnt és Kizsákmányolt Gyermekek ügyére hívja fel a figyelmet. A szobor nyár végéig marad a Rockefeller Center előtt.

 

Tags: , , , , , ,

Március elején szerencsém volt még a hivatalos megnyitás előtt meglátogatni New York City legújabb, nagy érdeklődésre számot tartó kiállítását, a Gulliver’s Gate-t.

Találkozhattam az alkotókkal, képeket készíthettem a tervező teremben, s mindezt most megosztom veletek. Remélem, érdekesnek találjátok és ha idén New Yorkba látogattok, ezt a helyet is felveszitek a listára, Nem bánjátok meg, ígérem.

Bizonyos épületek, városrészletek még csak félkész állapotban láthatóak, ezért egy későbbi időpontban még egyszer meglátogatom a világ legnagyobb Liliputját.

A Times Square a Világ Útkereszteződése, így helyénvaló, hogy itt legyen Liliput bejárata is. Május 9-én nyílik az az új, interaktív miniatűr kiállítás, mely a Gulliver’s Gate (Gulliver Kapuja) névre hallgat és egy teljes New York-i utcablokkot foglal el.

A “The World’s Biggest Little World” (a világ legnagyobb mini világa) 4600 m2-es és létrehozása 40 millió dollárba került.

A Gulliver’s Gate mikrokozmoszt, mely 300 európai, Észak-amerikai, Latin-amerikai, ázsiai, Közép-keleti és afrikai város részleteit tartalmazza, 600 művész hozta létre a világ különböző országaiból. A miniatűr egyes elemei 3 dimenziós nyomtatással készültek.

A gondolat atyja a New York-i Michael Langer volt, aki a mini-Izrael alkotójával, Eiran Gazit-tal dolgozta ki a Gulliver’s Gate ötletét. A projekt 1:87 arányban készült, ami agyakorlatban azt jelenti, hogy egy 180 cm-es személy a makettben 2 cm magas.

A projekten különböző nemzetiségű alkotók dolgoztak: “Nem akartuk New Yorkot, mondjuk, egy olasz alkotóra bízni, míg Moszkvát egy brazil művészre osztani. Minden nemzetnek más a látásmódja, humora. Autentikusra törekedtünk mindenben.”

Az eredetiség és humor valóban erőssége a kiállításnak. A Gulliver’s Gate nem statikus, hanem minden elemében mozgó világ. A városok utcái hemzsegnek az emberektől, akik élik a mindennapjaikat.

Bevásárolnak, kerékpároznak, benépesítik a kávézókat, dolgoznak, jógáznak, esetleg egy fa mögött pisilnek. Az utcákon autók haladnak, baleset is történhet, kivonulnak a tűzoltók, mentők.

A folyókon hajók haladnak, a síneken vonatok robognak. A házak ablakain bekukkantva bepillanthatunk az ott lakók életébe.

A kiállítás teljes terjedelmében interaktív. A látogatók kulcsot kapnak a miniatűr világhoz, melynek segítségével működtethetik a makett interaktív elemeit.

Eldönthetik, hogy mi történjen a színen. Egy gombnyomás és Zeusz lecsap a villámaival vagy felnyílik a Tower Bridge.

Londonban részt vehetünk egy Adele koncerten vagy ha kedvünk tartja, repülőket indíthatunk egy futurisztikus panamai reptérről.

A miniatűr világ a házigazdával, New York Cityvel kezdődik, melyet az alkotók egyszerűen csak Metropolisnak neveztek, hisz a felhőkarcolók, nevezetes épületek, hidak és egyéb ikonikus részletek földrajzi elhelyezkedése nem felel meg a valóságnak. Így került egymás mellé a High Line és a World Trade Center, a Brooklyn Bridge és a Grand Central.

A miniatűr New Yorkot szemlélve az apró részletek kápráztatnak el minket. A Grand Central híres mennyezet freskója, a háromszintes vasútállomás mind elképesztően részletes. A Standard Hotel szobáiban vendégek pihennek, a tetőbárban koktélokat fogyasztanak.

New York után, a következő teremben Európa nagyvárosaival és azok nevezetességeivel találkozhatunk.

20170410_144633

Londonban keressük meg a Beatles tagjait, amint átkelnek az Abbey Road-on, a királyi család tagjait a Buckingham Palotában.

London, Róma, Párizs, Görögország után, irány Moszkva, majd Ázsia és a kelet csodái. Minél tovább időzünk egy-egy ponton, annál több részletre csodálkozunk rá.

A Gulliver’s Gate nemcsak a jelenben ad teret az interaktív élménynek, de a látogatás után, a jövőben is, a kiállítás másik szenzációja az Amerikában csupán három fellelhető Cobra 3D Body Scanner egyike által.

 

A test szkennerer látogatók, 50 dollár fejében két darab, három dimenziós másolatot készíttethetnek önmagukról. Az egyiket, az általuk megjelölt városba helyezik el a látványrendezők, míg a másikat emlékként magukkal vihetik. A rendezők úgy tervezik, hogy az új várospolgárok katalógusba kerülnek, s végül útlevelet is kapnak.

Cím:
216 W 44th Street, New York, NY 10036
Nyitva tartás:
2017. május 9. – 2017. december 30. (a zárás dátuma még nem dőlt el)
reggel 9 – este 10-ig (utolsó látogatók este 8 óra 30 perckor csekkolhatnak be. Minimum 90 perc kell a látogatásra. Én 3 órát maradtam és még megyek vissza.)
Jegyek:
Felnőtt:$ $36.
Gyerek (12 és fiatalabb): $27
Nyugdíjas (65+):$27
Honlap és online jegyvásárlás

Képek: a blog írójának tulajdona

Tags: , , , , , , , , ,

New York Cityben a tavasz első hírnöke – jóval megelőzve a kellemesen meleg napokat és az első rügyeket a Central Park fáin -, a Macy’s Nagyáruház Virágparádéja, melyre ebben az évben 43. alkalommal került sor. A virágkiállítást évente félmillióan látogatják, turisták és helybéliek egyaránt.

A pazar virágshow idén március 26-a és április 9-e között kerül megrendezésre a Macy’s Herald Square-en található központi épületében, valamint az áruház philadelphiai, minneapolisi, chicagói, illetve San Francisco-i üzleteiben.

A kezdetekben a virágshow-ra az áruház Herald Square-i kijárata mellett felállított sátorban került sor. Az elmúlt években a kiállítást az üzlet első szintjén rendezik meg, melynek számos támogatója és természetesen ellenzője is akad.

A “virágparádé az üzlet területén” támogatói azzal érveltek, hogy a koncepció lényege pontosan a kisebb alapterület ötletes kihasználásában, illetve a virágok átható illat- és színkavalkádjának az áruházi forgatagba integrálásában rejlik. Az ötlet ellenzői ugyancsak a kisebb alapterülettel érvelnek.

 

A virágparádé ebben az évben a “Carnival” (Karnevál) címet kapta, s ennek megfelelően a 20. század elejének, tipikus karneváli hangulatába invitál minket.

A vásári hangulat azonnal magával ragad minket, amint belépünk az áruház területére.

 

Nosztalgikus körhinta, falovak, mutatványosok, s mindeközben szól a zene a megunhatatlan vurstliból.

A sétát kezdjük a Broadway felőli bejáraton. Itt találjuk a The Grand Carousel Garden-t, a Nagy Körhinta Kertet.

A körhinta, a lovak mind kézzel faragott, mozgó, egyedi alkotások, burjánzó virágokkal díszítve.

A Midway Garden, az üzlet főfolyosója csupa rózsa és hortenzia kompozíció, mind a karnevál elevenségét tükrözve, főleg piros és sárga színekben pompázva.

A Bumpers & Blooms Garden (Ütközők és Virágok), a gyerekek kedvence, mely a karnevál elmaradhatatlan dodzsemjeit vonultatja fel, virágágyássá alakítva.

A Ticket Booth Garden, a Jegypénztár Kert, a virágparádé központja. Az egzotikus virágok szinte kiömlenek a pénztár ablakain.

A virágágyások között elhelyezett torzító tükrök a látogatókat is kiragadják a valóságból.

 

A virágparádé a másság elfogadását, a különbözőség szépségét is hirdeti, hasonlatosan a 20. századi cirkuszok világához, ahol a legkülönfélébb szerzetek találtak otthonra. Szlogenjei: Bizarre and Beautiful (bizarr és gyönyörű), Strange ad Sensational (különös és fantasztikus), Rare and Remarkable (ritka és figyelemreméltó), Weird and Wonderful (furcsa és csodálatos).

Az üzlet belső terét a tervezők ez alkalommal is ötletesen kihasználták. Virágok kerültek az oszlopokra, pultok közé, fölé, de még a mozgólépcsők is virágoskertté váltak.

A 2017-es virágshow – talán a mozgás elem hozzáadása által, még egy érzéket bevonva -, az utóbbi évek legjobb kiállításának bizonyul.

A Macy’s ingyenes virágparádéjának megtekintését érdemes a kora reggeli, illetve a késő esti órákra tervezni. A kirakatokat naplemente után, illetve borongós időben lehet a legszebben fényképezni.

20170327_123343

Képek: a blog írójának tulajdona

Tags: , , , , , , , , , , , , ,

« Older entries