SoHo

You are currently browsing the archive for the SoHo category.

Széljegyzet: Amikor Elma Sands-re keresünk az interneten, a csatolt kép szerepel rengeteg oldalon. A kép Louis-Léopold Boilly, holland festő alkotása, címe:
Young Girl Ironing (Vasaló Lány) és a Boston-i Képzőművészeti Múzeumban látható. Az olajfestmény 1800-ban készült és nem Elma Sands-et ábrázolja, aki 1799-ben hunyt el.

Egy zimankós téli estén, 1799. szentestéje előtt két nappal, a 22 éves Gulielma Sands felvette a legszebb fehér kabátját és egy szomszédtól kölcsönkért szőrme kesztyűt, majd elhagyta az unokatestvére által vezetett Greenwich Street-i panziót. Elma soha többé nem tért haza. December 23-án reggel a New York-i újságok semmi másról nem írtak, mint George Washington haláláról és temetéséről. Mióta megérkezett az elnök halálhíre, a Cityben megállt az élet. Minden nap délben egy órán keresztül szóltak a harangok, a házak ablakait elsötétítették. A Karácsony és az Újév jött és ment, de Elma nem került elő. A keresők felkotorták a Hudson folyó medrét is, de semmit sem találtak. Megérkezett az első hó is és betakarta a mocsaras, ritkásan lakott Lispenard’s Meadows-t, mely a mai SoHo területe.

1800. január 2-án egy kisfiú véletlenül rátalált Elma kézmelegítőjére, a mai Greene és Spring Street között. A rend őreinek figyelme ekkor a közelben található, használaton kívüli Manhattan Kútra esett. Elma élettelen, eltorzult testét azonnal megtalálták a kút alján. A halottkém zúzódásokat talált a nyakán, vizet a tüdejében. Megállapították, hogy Elmát valaki az eszméletvesztésig fojtogatta, majd betaszította a kútba. A zuhanás következtében a lány betörte a fejét, de még életben volt. A halál oka egyértelműen gyilkosság volt és azonnal vádat emeltek egy bizonyos Levi Weeks ellen. Elma testét a panzióban ravatalozták fel és a virrasztás nyilvános volt. Szinte az egész város eljött. A tömeg olyan nagyra nőtt, hogy Elma nyitott koporsóját kivitték a panzió elé.
New York City felbolydult és azonnal elfeledkezett az elnök haláláról. Mindenki tudni akarta, ki volt a titokzatos Elma Sands és milyen kapcsolatban állt a vádlottal, Levi Weeks-szel.

Elma Connecticutból jött New York Citybe és az unokatestvére, Catherine és férje által vezetett panzióban lakott. 1799. decemberében rajtuk kívül még hatan laktak a házban, köztük Hope Sands, Elma másik unokatestvére, Margaret Clark, egy egyedülálló hölgy és Levi Weeks, ácsmester. Levi a testvérének, Ezra Weeks-nek dolgozott, aki befolyásos építész volt a Cityben. Ő építette többek között a Grange-t, Alexander Hamilton otthonát. A fiatalember mind a három lánnyal megpróbált kapcsolatot kialakítani, de a szemtanúk csak Elmával látták bensőségesebben viselkedni. Egyes lakótársak látták őket besurranni egymáshoz az éjszaka leple alatt. Hope azt vallotta a kihallgatások során, hogy Elma a bizalmába avatta és elárulta, hogy aznap éjjel Levi-jal a szökésre készültek. Titokban akartak házasságot kötni.

Elma este 8 óra felé hagyta el a panziót, de ezt senki sem látta, csak az ajtó csukódását hallották. Levi 10 óra körül tért haza és meglepődött, hogy Elma ilyen későn nincs otthon. A Greenwich Street-en többen látták Elmát egy egylovas nyitott szánon, két férfi társaságában. A férfiak arcát nem látták jól a sötétben. Ezra Weeks tulajdonában volt egy egylovas szán. Hamarosan újabb tanúk jelentkeztek, akik sikolyokat hallottak a gyilkosság éjszakáján a Manhattan Kút felől. Sokan azt gyanították, hogy Elma teherbe esett és ezért kellett meghalnia. Ezt azonban a boncolás megcáfolta. A közvélemény ettől függetlenül, egyértelműen Levi-t kiáltotta ki gyilkosnak. A 23 éves ácsmestert letartóztatták, vád alá helyezték, majd óvadék ellenében szabadon bocsátották. A tárgyalás előestéjén újra letartóztatták.

A tárgyalásra 1800. március 31-én került sor. Ez a per több okból is beírta magát az Egyesült Államok történelmébe. Ez volt a nemzet első média cirkusza egy gyilkossági per körül. Ez volt az első, hivatalosan írásba foglalt per. A gyarmati korszakban a bűnvád alá helyezett személy nem fogadhatott jogi segítséget. Levi Weeks ezt a szabályt is megváltoztatta. Ezra Weeks testvére érdekében nem egy, de három, kiemelkedő védőügyvédet is fogadott. Alexander Hamilton-t, Aaron Burr-t és Brockholst Livingston-t. Alexander Hamilton és Aaron Burr ellenségek voltak, állandó, kemény politikai és jogi vitában álltak, de ezt is félretették a Weeks testvérek érdekében. Burr-t valószínűleg az is inspirálta a közös munkára, hogy ő alapította a vállalatot, amely a Manhattan Kutat építette és működtette.

A vád csak a körülményekre támaszkodhatott. Levi-t senki nem látta aznap este Elmával. Levi tanúja a testvére és annak munkásai voltak, akik mind azt vallották, hogy Levi késő esti munkát tervezett a gyilkosság napján. A védelem erkölcstelennek állította be a lányt, akiről az a szóbeszéd járta, hogy az unokatestvére férjével is viszonyt folytatott. Az esküdtszék tagjai valamennyien fiatal, tehetős fiatalemberek voltak, akik nagyon is megértették Levi helyzetét, aki egy erkölcstelen, pénzéhes nő karmai közé került. A záróbeszédek után az esküdtszéknek összesen 5 percre volt szüksége, hogy meghozza a döntést: Levi Weeks nem bűnös. A halál oka nem gyilkosság, hanem öngyilkosság. Elma felakasztotta magát, majd valahogy ezután kútba ugrott.

Az ítélet felolvasása után, Catherine, Elma unokatestvére megátkozta Alexander Hamilton-t. “Ha maga természetes halállal hal, akkor nincs igazság a mennyországban!” – kiáltotta felé. A karma nemcsak Hamilton-t, a védelem valamennyi tagját, de a bírót és Levi-t is elérte. New York City lakói meg voltak győződve, hogy Levi a gyilkos. Nem lehett maradása a városban. Egészen Mississippi-ig menekült és soha nem térhetett vissza. John Lensing bíró egy nap elindult, hogy feladjon egy levelet és egyszerűen eltűnt. Holttestét soha nem találták meg. Alexander Hamilton sorsát mindenki ismeri, ha nem a történelem óráról, akkor a musicalből. Hamilton párbaj társa, Aaron Burr, szintén elnyerte megérdemelt sorsát. Kiközösítették, mivel egy amerikai hőst gyilkolt meg. 1807-ben hazaárulás vádjával került bíróság elé, lányát az 1812-es hurrikánban elvesztette, 1834-ben szélütés érte, mely teljesen lebénította. 1836-ban egy Staten Island-i szegények otthonában halt meg, ugyanazon a napon, amikor a válása jogerőre emelkedett.

És mi történt Elmával? És a Manhattan Kúttal?
Elma, a korabli híradások szerint, több éven keresztül kísértett a kút környékén. Sokan sikolyokat hallottak a kútból, míg mások egy tépett ruhás, könnyáztatta, véraláfutásos arcú, vöröshajú lányt láttak a környéken. Az évek, évtizedek azonban elhomályosították Elma emlékét. A környék beépült, a kút lassan eltűnt a köztudatból. 200 évig senki nem emlékezett rá. Aztán 2000-ben, a 129 Spring Street szám alatt található Manhattan Bistro tulajdonosa borospince nagyobbításba fogott. A munkálatok során egy kútra találtak az épület alapjai alatt. A felfedezést megosztották a műemlékvédelmi hivatallal, akik megerősítették, hogy ez bizony a Manhattan Kút. A kút feltárása után egyre több lett a hátborzongató esemény az étteremben. Poharak és borosüvegek vágódtak a földhöz, több pincérre rázárult a pinceajtó. A felszolgálók közül többen is találkoztak a vizes ruhában kóborló Elmával. Hamarosan a környék lakói közül is jelezték, hogy látták az esti SoHo utcáin kóborolni. 2014-ben COS üzlet nyílt az étterem helyén. Azóta nem igazán hallani Elmáról. Vajon nyugalomra lelt?

A kút a mai napig tökéletes állapotban van. Nem öregszik, nem kopik, megállt felette az idő. A ruházati üzlet alagsorában, a férfiruha osztályon található. A vásárlók közül nagyon kevesen tudják, miért van itt, azt pedig főleg nem, hogy milyen tragédiák fűződnek hozzá. Ha arra jártok, feltétlen keressétek fel, és mondjátok meg Elmának, hogy nem feledjük.

Tags: , , , , , , , , , , , , ,

Kevesen tudják Sandra Bullock-ról, hogy az elhanyagolt ingatlanok életre keltése közelebb áll a szívéhez, mint hollywoodi karrierje. Történelemhez és művészetekhez való kötődését európai gyökereinek tulajdonítja. Gyermekkorát Németországban és Ausztriában töltötte. Édesanyja operaénekes volt Németországban, míg édesapja az amerikai hadsereg európai postahivatalát működtette. Szabadidejében énekórákat adott, illetve omladozó házakat újított fel. Sandra ekkor még csak kisinasként vett részt a restaurálási munkálatokban.

“Minden fillérem olyan ingatlanokba fektetem, amelyek figyelmet igényelnek. Minden ház más és más, különböző történelem bújik meg a falai között.” – mesélte az Oscar-díjas színésznő az Architectural Digest-nek, akik a legnagyobb projektjéről, a SoHo-ban található, 19. századi brownstone restaurálásáról kérdezték.

“A Sullivan Street-en található épület rengeteg törődést igényelt, amikor 20 évvel ezelőtt megvásároltam. Az életem összevisszaságban volt. Úgy éreztem, hogy ennek a brownstone-nak a felújítása értelmet visz a káoszba. Minden egyes gipszkarton fal mögött ott rejtőzködött az eredeti dizájn. Helyreállítottuk az eredeti mennyezet díszeket, a kandallókat. A legjobb mesteremberekkel dolgoztam együtt, akik tiszteletben tartották az ingatlan egységét és történelmét.”

📍: A 114 Sullivan Street 1899-ben épült, klasszicista stílusban. Ha a SoHo-ban jártok, érdemes felkeresni.

Tags: , , , , , ,

Az egész incidens – a történelem ismétli önmagát – egyetlen szóval kezdődött múlt pénteken, a Canal Street-en. A Lincoln Tunnel mellett található Horizon Media egyik alkalmazottja hatalmas “Hi” (Hello) feliratot helyezett el Post-it-tel a cég egyik ablakára.

A Havas Worldwide reklámcég, az utca másik oldalán, azonnal visszaválaszolt: “Sup” (What’s Up=Mizujs) A hét elejére nyilvánvalóvá vált, hogy ez már több, mint incidens. Ez már háború. S ahogy az lenni szokott, a szomszéd államok, esetünkben a szomszédos cégek is hamarosan csatlakoztak.

A helyzet gyorsan súlyosbodott. A cégek egyre bonyolultabb Post-it alkotásokkal próbálnak visszavágni egymásnak. Kedd délutánra már, az egyszerűbb feliratok (5PM yet?=Mikor lesz már 5 óra?), hagyományos jelképek mellett, bonyolult, már-már művészi kompozíciók is felbukkantak.

Az ablakokat szuperhősök, mesefigurák, hollywoodi legendák arcképe díszíti. A dolgozók dobozszámra rendelik a színes Post-it blokkokat, s az ebédidőt közös alkotással töltik.

Nem tudni, hogy merre tart a játék és hogy van-e egyáltalán jutalma vagy végcélja, de egy biztos, a dolgozók fantáziája beindult és a közös alkotás öröme máris jobban összekovácsolta a munkatársakat.

A Post-it cég is felfigyelt a különleges eseményre. Szerda reggel Post-ittel teli táskák várták a Canal Street-i csatában résztvevő cégeket.

A Post-it háború bombái néhány napon belül az Instagram-on és a Twitter-en is felrobbantak, #canalnotes és #postitwar hashtagek formájában.

Mondhatjuk, hogy ilyen is csak Amerikában lehet, meg azt, hogy biztos rengeteg szabadidejük van. Tény, hogy az ilyen közösségi események dobják fel az unalmas irodai életet, hogy titkon, mi is szívesen dolgoznánk ilyen közegben és, hogy ennek a háborúnak csak győztesei lesznek.

A Post-it háború egy-két napon belül akár Európára is kiterjedhet. A kémek jelentése szerint, egyes cégek már meg is kezdték az előkészületeket. Szerintetek Magyarországon is kitör a Post-it háború? És ha igen, melyik cég lesz az első?

Képek: a blog írójának tulajdona, illetve Instagram

Tags: , , , , , , ,

New York City SoHo kerülete (South of Houston Street, a Houston Streettől délre fekvő terület) a 19. századtól kezdve különleges szerepet töltött be a metropolis életében.

11270711_827199387330017_8947448511041186521_o

Az eredetileg mezőgazdasági területként funkcionáló környék gyorsan fejlődésnek indult, iparosodott, s rövid idő alatt vonzóvá vált a New York-i elit és a művészvilág bohém képviselői körében is. Érdekességként, itt nyílt a város első vörös lámpás negyede is.

IMG_0738

A SoHo napjainkban is kiállítótermeknek, galériáknak, divatos dizájner butikoknak ad otthont, valamint a lakosság felsőbb rétegének, akik képesek a történelmi múlttal rendelkező kerület csillagászati bérleti díjait kifizetni.

IMG_0737

A SoHo a turisták által is kedvelt célpont és nem csupán a menő üzletek végeláthatatlan sora miatt, de a környék különleges hangulata is vonzza őket. A kerület egyedi, öntöttvas épületei világhíresek és a leggyakrabban fotózott New York-i épületek közé tartoznak.

IMG_0751 IMG_0739

A SoHo-ban található a világ legnagyobb öntöttvas épület együttese, mely több mint 250 műemlék, illetve műemlék jellegű házat foglal magába. A házak többsége 1840 és 1880 között épült.

IMG_0752

Legtöbb esetben az öntöttvas homlokzatot már meglevő házak felújítására, csinosítására használták, mivel sokkal olcsóbb volt. mint a kő, illetve a tégla. A díszítőelemeket akár előre is elkészíthették, cserélhették és a javítás is jóval könnyebb volt.

IMG_0750

A vas nemcsak rugalmas és könnyen formázható, de roppant erős is, így hatalmas, pazar, hajlított ablakkeretek kerültek a környék újonnan épített házaira.

IMG_0745

Az egykor komor, gázvilágításos ipari negyedet elöntötte a természetes fény. Az öntött vas a belső teret is megváltoztatta. Az alacsony belmagasságot tágas, funkcionális, oszlopos beltér váltotta fel, mely tökéletesen funkcionált galéria, kiállító- és műteremként, a New York-i művészvilág legnagyobb örömére.

IMG_0749

Egy ideig az építészek úgy gondolták, hogy az öntött vas jobb megoldás az acélnál. Hamarosan azonban rájöttek, hogy extrém hő hatására az öntött vas vetemedik, a tűz oltása során a hideg víz pedig repedéseket okoz.

11312817_827199393996683_5051470081522273848_o

Az öntöttvas korszak rövidnek bizonyult, s az acél győztesként került ki, a Soho épületei azonban történelmi jelentőséggel bírnak a mai napig.

IMG_0754

1972-ben 26 utca került a műemlék listára, melyek közül kiemelkedik a Broome Street, a Greene Street, a Prince Street és a Broadway. Amennyiben időnk engedi, feltétlen látogassuk meg a környéket és készítsünk képeket. New York város vezetősége úgy döntött, hogy közbiztonsági okokból hamarosan lebontásra kerül a tűzlépcsők legnagyobb hányada. New York City építészetének egy arany korszaka ismét véget ér.

11270261_827199390663350_9180844187030579198_o

Képek: a blog írójának tulajdona

Tags: , , , , ,