Uptown

You are currently browsing the archive for the Uptown category.

New York a város, amely észrevétlenül a mindennapjaink része, hiszen mindenkiben ott él a filmeken keresztül, akár tudomásul vesszük, akár nem.

Sohasem merült fel bennem, hogy valaha is elmennék New Yorkba, de egy váratlan lehetőségnek köszönhetően úgy döntöttem, hogy nem szabad kihagynom, meg kell néznem.

New Yorkot látni nem szerepelt az álmaim között, de a 10 hónapos várakozás és főleg az útra való felkészülés (amiben a “Tengerentúlról jelentem” rengeteg segítséget nyújtott, ezúton is köszönet érte) során azzá vált.

Szeretném megosztani néhány gondolatomat, és pár képemet, hogy ha lenne valaki, aki egy pillanatra is elbizonytalanodna azon, hogy menjen-e New Yorkba vagy sem, mindenképp az “igen, megyek” legyen a döntés.

Feledhetetlen érzés, amikor először állsz a Brooklyn híd lábánál és csodálod Manhattan felhőkarcolóit a lemenő nap fényénél, majd gyönyörködsz a túlpart felgyúló fényeiben.

Manhattan sugárútjain sétálva belecsöppensz a város vérkeringésébe. A folyamatos lüktetés, morajlás, de még a zaj is, teljesen magával ragad, együtt sodródsz vele, és fel sem merül benned, hogy ez zavarna. Élvezed! Mert ez New York.

Míg mindenről megfeledkezve, szemeddel a monumentális épületek tetejét keresve fedezed fel a várost, bármerre mész valahonnan mindig előbukkan a One World Trade Center letisztult tornya, őrt állva a város felett.

Folyamatosan keresed a filmekből ismerős dolgokat, és megborzongsz, amikor egy olyan épület, tér, szobor előtt állsz, amiről úgy érzed, hogy már régről ismered, csak még „szemtől-szembe”nem láttad.

 

A Rockefeller Center 70 emeletes felhőkarcolója a maga 259 méterével lenyűgöző látvány, akár lentről nézünk felfelé, akár fentről nézünk alkonyatkor a városra. A narancssárga, kék színekben tündöklő égbolt visszatükröződik az Empire State Building és a Chrysler Building távolból parányinak tűnő ablakain, és feltűnik Lady Liberty párába vesző alakja is.

Manhattanban minden park egy kis zöld sziget, ami egyszerre tűnik nyüzsgőnek és nyugalmat árasztónak. Van, aki pihen, ebédel, vagy éppen táncol, sakkozik. Teljes harmóniában egymás mellett.

Meglepődve tapasztaltam, hogy bárhol, bármikor, ha csak egy pillanatra is elbizonytalanodtam vagy próbáltam eligazodni és igazából még magam sem tudtam, hogy segítségre van szükségem, valaki mindig odalépett hozzám, és megkérdezte, hogy segíthet-e.

Sokszor kezdeményeztek beszélgetést helyiek a metrón vagy a buszon, érdeklődve, hogy honnan jöttem és tetszik-e a város. Annak ellenére, hogy egyedül voltam, sohasem éreztem magam egyedül.

Brooklynból Manhattanban vezető metróút felért egy szociográfiai tanulmánnyal. Hihetetlen, hogy itt, ahol szinte minden nemzet megtalálható, mennyire nagy az összetartás, az egymás iránti tolerancia a nemzeti, kulturális különbségek ellenére is.

A metrónak egyébként is külön varázsa van, ami nem másnak köszönhető, mint a saját és mások szórakoztatására, de akár a napi megélhetésükért zenélő, vagy egyéb produkcióval fellépő embereknek. A jövő-menő utasok nem sajnálják az idejüket, megállnak, meghallgatják őket, élvezik az előadást, nem fordulnak el lehajtott, vagy félrecsapott fejjel, és az adományok sem maradnak el.

Coney Island…… A levegőben a zöldségesek „zöld” , a kínai éttermek fűszeres illata, a halárusító boltok átható szaga, és az autók benzingőze mellett ott érezhető az óceán enyhén sós, párás illata.

Ez a brooklyni városrész ismét más világ, két különböző világ. Az Atlanti-óceán partján állva a csapkodó hullámok látványa, ahogy simára mossák a part homokját, minden nyomot eltüntetve, a folyton zúgó óceán hangja, a vijjogó sirályok és a távolban apró ladiknak tűnő óceánjárók mind-mind romantikát idéznek.

Ugyanakkor az óceán part süppedő homokjában kiépített sétány másik oldalán lévő Vidámpark, a bódék hosszú sora, ahonnan különféle hamburgerek, grillek, és egyéb ételek illat orgiája száll a sétáló felé, igazi, önfeledt szórakozást ígérnek.

Tíz felejthetetlen napot tölthettem New Yorkban, és egy picit talán New York-inak érezhettem magam.

Igaz, hogy nem volt álmom ide eljutni, de most már álmom, hogy visszatérjek.

Képek és történet: Rigóné Mészáros Ildi

Tags: , , , , ,

New York, mint a tenger, ha csendesedik, se áll meg soha. Az első pár órában idegen, de ha engedsz a morajló sodrásának, befogad és soha többé nem ereszt.

Magával ragad nagysága, nyüzsgése. Lüktet minden belvárosi utca, folyamatosan kapod az impulzusokat és mikor azt hinnéd, hogy megismerted egy részét vagy akár egészét, előkerül egy másik arca. Pontosan ebben rejlik varázsa.

Hatalmas épületeit és azok rezgéseit nem tudja se kép, se videó vagy akár film visszaadni. Ott kell lenni és megélni a pillanatot, mert elképesztő és leirthatatlan. Mikor távolodnál és megpillantod a lemenő nap fényeit a város felhőkarcolóin, ott marad egy részed csendben, nyugalomban, ami sosem jön haza. Ott szerettem meg és sokkal többet kaptam, mint amit ettől az utazástól remélni mertem.

Megtanultam, hogy az első, amit bárki is megkérdez tőled ebben a percről percre változó nagyvárosban, az az, hogy: “Honnan jöttél?” Ebben mutatkozik meg kulturális sokszínűsége. Az emberek közvetlenek, lazák és kimagaslóan segítőkészek. Ha itt eltévedsz és nem mersz kérdezni, az a te hibád, ugyanis bárkit leszólítasz, feléd fordul, mosolyog, beszélget és az se okoz gondot, ha nem egy nyelvet beszéltek.

Meglepő volt, hogy miközben extázisba esve kóvályogtam a város bármely pontján és beleütköztem valakibe – ami ennyi ember között elkerülhetetlen -, azonnal elnézést kérve egymástól, semmilyen negatív hatás befolyása nélkül folytattuk utunkat. Ez egy budapestinek csodaszámba megy.

Itt éjjel-nappal, szinte minden utca sarkon rendelkezésre áll a világ valamennyi ételkülönlegessége. A streedfood kultúra kiforrott és teljesen bevált módszer az étkezésre. Ha éppen popcornt ennél felfedezés közben – mint jómagam-, akkor bizton állíthatom, hogy találni fogsz egy bódét, ahol árulnak.

Elcsépelt, de mint minden sok mást, ezt is egyszer az életben látni kell. Mint említettem, a képek nem tudják úgy visszaadni, ahogy azt valójában kellene, de azért itt megosztok egy párat a kötelezőkről és azokon felüli látványosságokról.

Képek és szöveg: Sümeghy Enikő Réka

Tags: , , , ,

A Flower Bandit, a Virágos Bandita, az a “titokzatos” hős, akire a New York-iaknak napjainkban, a feszült politikai légkörben, a tragédiákkal teli hétköznapokban szüksége van.

Valentin napon, a 14. utca és Hatodik Sugárút találkozásánál, egy csúnya, elhagyatott, összegraffitizett bolt előtt hatalmas szíves dobozokban, rózsaszín szegfűhalmok köszöntötték az arra járókat.

Ugyanekkor a West 4th street metróállomás Washington Square-i lejáratánál egy jókora rózsa-pipacs-írisz szív csalt mosolyt az utazók arcára.

  

A Flower Bandit, Lewis Miller virágkötő és esemény szervező már jó ideje bevirágozza a New York-iak szürke hétköznapjait. A történet 2016 őszén kezdődött a Central Parkban, ahol egy kora reggelen az első turisták gyönyörű virágkoszorút találtak Lennon Imagine emlékmozaikja körül.

“Öröm volt nézni, ahogy percek alatt tömeg gyűlt az Imagine köré. A virágok csak emelték a hely magasztos hangulatát. Rengeteg kép, szelfi készült azon a napon. Sokan átrendezték a virágkompozíciót, míg mások magukkal vittek egy-egy szálat emlékbe. Az emlékhely interaktívvá vált a virágok által.”

 

A Flower Bandit a Cemtral Park után megállíthatatlan lett. A legváratlanabb, legkevésbé romantikus helyeken – legtöbbször utcai szemétgyűjtőkben, építkezési hulladékhalmokon, metróállomásokon, buszmegállókban – jelennek meg hatalmas, buja virágköltemények.

“Ezek az én ajándékaim New Yorknak. Semmi mást nem szeretnék, mint mosolyt csalni a manhattaniak arcára. A virágokat még hajnalban helyezzük el a kiszemelt ponton, hogy mire felébred a város, meglepetés várja.

 

Néha összefutunk egy-egy éjszakai sétálóval, aki megkérdi, hogy mit csinálunk. Azt mondjuk, hogy ez neked készül, a te ajándékod. Ilyenkor döbbenten néznek ránk. Már ezért is megéri.

Ki ne szeretné a virágokat? New York szürke és rohanó hétköznapjaiban a virág luxus. Nem hinném, hogy a közeljövőben abbahagynánk. Virágos Banditának lenni hihetetlenül jóleső érzés.

Isntagram-on követhetitek a csokraink útját – melyeket mi csak “floral flash”-ként emlegetünk -, de előre soha nem mondjuk, meg, hogy hol bukkan fel a következő kompozíció. Ez mindig meglepetés.

 

A célunk varázslatos New York-i emlékek létrehozása. Hihetetlen látni, ahogy a járókelők New York-i kukákat fotóznak, pózolnak előttük. Máskor nagy ívben kikerülik őket. A virágok ezeknek a kukáknak, szobroknak, szeméthalmoknak is új értelmet adnak.

 

A virágok szintén második lehetőséget kapnak ezáltal. Mindig egy korábbi esemény, esküvő, kiállítás, parti virágjait hasznosítom újra. A 14. utcában a rózsaszín szegfűk például a Tory Burch divatbemutató virágkompozícióiból származnak.

 

A hashtag-ünket, LMD x NYC, krétaszóróval a kompozíció mellé festjük, hogy a New York-iak tudják, a Flower Bandit itt járt.”

A Cocid-19 idején virágkompozíciók jelentek meg New York City járványkórházainál.

Fotó: Lewis Miller
Interjú: Vogue

Tags: , , , , , , , , ,

New York City a világ kulináris fővárosa (is), ahol valamennyi nemzet konyhája megtalálható. A városban egymást érik a jobbnál jobb éttermek, pékségek, cukrászdák, kávézók.

Következzen tíz, világhíres, kimagasló minőségű és innovatív, “must try” New York-i desszert, amely mögött egy-egy hamisítatlan amerikai sikertörténet áll. A tulajdonosok  a semmiből tettek szert világhírnévre és a siker felé vezető út gyakran nem várt nehézségekkel, olykor tragédiával volt kikövezve.

(A lista a Zagat és a Michelin Star Guide alapján készült. A kritérium: kategóriájában a legjobb és/vagy világhírre tett szert egy bizonyos termék által.)

1. Eileen’s Special Cheesecake: Cheesecake (location-256 17 Cleveland Pl, New York, NY 10012)

Eileen 40 éve süti New York City legjobb sajttortáit. 1973-ban egy Queens-i deli tulajdonosának mesélte, hogy az édesanyja sajttorta receptje a legfinomabb a világon. A tulajdonos arra ösztönözte a fiatal lányt, hogy ha ilyen jó az a recept, süsse meg, s majd ő árulni fogja az üzletben. Még hozzávalókat is adott Eileen-nek. A fantasztikusan finom sajttorta híre szájról szájra terjedt Queens-ben és két évvel később Eileen saját üzletet nyitott Manhattanban, a Lower East Side-on, a Kenmare és a Centre Street sarkán.

A Cleveland Place annak idején még a térképen sem szerepelt, igazi szellemváros volt. Eileen sajttortája azonban megállíthatatlan volt, így híre eljutott a szakma nagyjaihoz és hamarosan a New York Magazine is írt róla. Rövid idő múlva már Amerika egész területére szállítottak, azonban az üzlethelyiség a Lower East Side-on továbbra is a legtöbbször üresen kongott.

2000-ben Eileen újabb boltot nyitott, egy jóval előnyösebb helyen, a World Trade Center-től két utcányira. Az üzlet ekkor lendült fel igazán. World Trade Centerben dolgozók és turisták ezrei látogatták nap-nap után. Úgy tűnt, Eileen révbe ért.

Azon a tragikus 2001. szeptember 11-i reggelen azonban Eileen boltja is odaveszett a romok alatt. Szerencsére a csapat még az első torony összeomlása előtt elhagyta az épületet.

Maradt a Cleveland Place-n található üzletet, melyet ekkor szó szerint senki sem látogatott. A metróforgalom Downtown felé hónapokra leállt és az emberek, ha nem volt muszáj, nem mentek Lower Manhattanba. Hat hónapon keresztül Eileen csak a mentőalakulatoknak sütött.

Manhattan azonban feléledt hamvaiból. Lower Manhattan népszerűbb, mint valaha, a Cleveland Place pedig már rég nem szellemváros. Eilleen és sajttortái a nehéz időket is túlélték és mára már a Zagat által is elismerten, a legjobbak New Yorkban. Az eredeti íz mellett roppant népszerű a sós karamell, a márványos csokoládé és az epres sajttorta.

2. Levain Bakery: Cookies  (location-256 167 W 74th St, New York, NY 10023)

A Levain Bakery világhíres a hatalmas (17 dkg), belül puha, omlós, nyúlós, kívül roppanós, Instagram-sztár sütijeiről. A legkeresettebb, díjnyertes termékek, a csokis-diós és a dupla brownie. Az Upper West Side-on található pékség előtt gyakran hosszú sor áll, de annak, aki szereti a chocolate chip cookie-t, bőven megéri a várakozást.

A pékséget két barátnő, Connie McDonald és Pam Weekes alapította 1994-ben. Akkoriban Connie a bankszakmában dolgozott, Pam pedig egy divatcégnél. A lányokat az Ironman-re való felkészülés hozta össze az uszodában. Edzések után másról sem beszélgettek, mint remek ételekről és a világ legjobb csokis sütijéről álmodoztak.

Az álom nem soká maradt álom. A két lány elindította a Levain Bakery-t az Upper West Side-on és csupán néhány év leforgása alatt világhírre tettek szert kiváló minőségű pékáruikkal, süteményeikkel. Az Upper West Side gazdag lakói, akik a  a nyarak nagy részét a Hamptons-ban található nyaralóikban töltik, nem akartak a Levain Bakery péksüteményei nélkül maradni ezekben a hónapokban sem, kikövetelték, hogy a pékség Long Island-en is nyisson üzletet. A Levain Bakery ma már a világ szinte valamennyi országából fogad rendeléseket.

3. Magnolia Bakery: Banana Pudding (location-256 401 Bleecker St, New York, NY 10014)

Az 1996 júliusában nyílt Magnolia Bakery Manhattan egyik legnépszerűbb cukrászdája, a Szex és New York sorozat rajongóinak Mekkája. Mióta Carrie és Miranda az üzlet előtt ülve, cupcake-et falatozva vitatta meg a manhattani szinglik életét, a Magnolia Bakery sikere töretlen.

Az üzletet két barátnő, Allysa Torey és Jennifer Appel alapította társtulajdonosként. A Magnolia cupcake Allysa takarékosságának köszönhette létrejöttét. A lányok a hagyományos 9 inch-es kókusz torta helyett 6 inch-eset készítettek, így mindig volt maradék torta alapanyag. A süteményeket délután sütötték, a krémre és a díszítésre zárás után került sor. Esténként, a Christopher Street bárjaiba igyekvő táncosok, énekesek – legtöbben meleg fiúk -, a pékség ablakán keresztül rimánkodtak a lányoknak egy-egy cupcake-ért. A Magnolia Bakery hírnevét és sikerét ezeknek a bohém fiúknak köszönheti, akik amerre jártak, ódákat zengtek a kék napellenzős üzletről és annak ellenállhatatlan cupcake-jéről. Aztán jött a Sex and the City, s a többi történelem.

Magnolia Bakery-t ma már New York több pontján is találunk, de Chicagóban és Los Angeles-ben is van üzletük.  A pékség legfinomabb és legkeresettebb terméke meglepően nem a cupcake, hanem a selymesen könnyű banán puding.

4. Doughnut Plant: Crème Brûlée (location-256 379 Grand St, New York, NY 10002)

A Doughnut Plant létrehozója, Mark Isreal, megváltoztatta a fánkvilágot. Mark több generációs pékcsalád sarja, aki a nagyapja fánk receptjével indította saját üzletét. Isreal nagypapa az I. Világháború idején Párizsban állomásozott, ahol a hadsereg pékségében sütötte a kenyeret. A háború után visszatért Észak-Karolinába és családot alapított. A sütés szeretetét fiának és unokájának is átadta. Mark 1981-ben költözött New Yorkba és 1994-ben saját pékséget nyitott a Lower East Side-on. Egy öreg bérház pincéjében sütött és a fánkokat saját maga szállította ki biciklin. A fantasztikus fánkok híre a környék cukrászdáiba és kávézóiba is hamar eljutott és egyre többen rendeltek Mark-tól. 2000-ben, édesapja segítségével, a pékség “feljött a felszínre” és Mark saját üzlethelyiséget vásárolt a Grand Street-en.

A Doughnut Plant organikus, naponta frissen, helyben készített töltelékekkel, adalékanyagok nélkül készült hatalmas fánkcsodái New York City kedvencei. A Crème Brûlée a legkeresettebb, melynek mérete fele a többi fánkénak, ám az édes vanília sodó és a karamellizált cukor bevonat ebben a méretben is az édesség mennyországba repít.

5. Dominique Ansel Bakery: Cronut (location-256 189 Spring St, New York, NY 10012)

A cronut őrület több mint öt éve tart. A történet Párizstól nem messze, egy Beauvais nevezetű városban kezdődött. Itt nőtt fel a család negyedik gyermekeként és kezdte el tanulmányait Dominique Ansel. Kemény munkával, szorgalommal a helyi vendéglőket párizsiak váltották fel, majd hamarosan Daniel Boulud világhírű New York-i étterme következett, itt már főcukrászként. A Bouludnál eltöltött hat év alatt az étterem négy csillagosra emelkedett, 2010-ben pedig elnyerte az Év Étterme díjat. Ansel személyes sikerként könyvelhette el, hogy bekerült Amerika 10 legjobb cukrásza közé. 2011. novemberében Dominique megnyitotta saját francia pékségét, a Dominique Ansel Bakery-t.

Dominique Ansel 2013-ban alkotta meg az első Cronut-ot, a fánk és a croissant hibridjét. Két hónap és tíz sikertelen receptkísérlet után sikerült elérni a megálmodott állagot és ízt. A Cronut a croissant-hoz hasonlóan leveles tésztából készül, melyet meghatározott hőmérsékletű szőlőmagolajban sütnek ki. A friss Cronutot még melegében porcukorba hempergetik, krémmel töltik és cukormázzal vonják be.

Az új ínyencség híre napok alatt bejárta Manhattant és csupán pár hét leforgása alatt valódi Cronut őrület ütötte fel a fejét nem csupán a City lakosai, de a turisták körében is.

6. Lady M Confections: Mille Crepe Cake (location-256 30 Rockefeller Plaza U, New York, NY 10112)

20120124-LadyM-7A Lady M Confections magán hordozza New York City olvasztótégely jellegét. A cukrászda a klasszikus francia cukrászmesterséget ötvözi az ázsiai konyha fogékonyságával, modern New York-i környezetben. A létrehozó, Ken Romaniszyn, Hawaii származású, de japán származású nagyszülei révén a nyarakat Japánban töltötte, ahol megismerkedett az ázsiai konyha fortélyaival. Felnőve ezt a tudást hasznosítva nyitotta meg üzletét az Upper East Side-on. Édességei francia jellegűek, de magukon viselik a japán elemeket, a könnyű állagot és az alacsony cukortartalmat.

Mille Crepe, vagyis az ezer palacsinta torta az üzlet világhírű édessége. Ha nem is ezer, de húsz, leheletvékony palacsinta, habkönnyű krém és roppanós cukorbevonat teszi ezt az édességet a City egyik legnagyobb kedvencévé. A cukrászda többi tortája is remek, de a Mille Crepe-nél nincs fenségesebb. Teljesen más, mint a magyar palacsinta torta, ezért is érdemes kipróbálni. Az eredeti vaníliás és a zöld teás a legkeresettebb.

7. Dough Doughnuts: Hibiscus Doughnut (location-256 14 W 19th St, New York, NY 10011)

A Dough Brooklyn legnépszerűtlenebb kerületéből, Bedford-Stuyvesant-ból indult 2010-ben és rövid idő alatt hűséges rajongótáborra tett szert. A tulajdonos, Fany Gerson, Mexikóban nőtt fel, ahol a fánk különlegességnek számított. Fany Amerikában megvalósította az álmát és saját pékséget nyitott, ahol a legkülönlegesebb ízesítésekkel próbálkozik, s minden kis mennyiségben, frissen, a szemünk láttára készül. 2014-ben pedig megvalósult a legnagyobb álom is. Fany és csapata üzletet nyitott Manhattanban, a Flatiron Building közelében.

A legkeresettebb és legkülönlegesebb íz, mely a világhírnevet is meghozta, a hibiszkuszos fánk.

8. Serendipity 3: Frozen Hot Chocolate (location-256 225 E 60th St, New York, NY 10022)

Stephen+Bruce+Studio+450+Electrolux+HRC3ZuJ5daXlAz Upper East Side-on található Serendipity 3 cukrászdát a legtöbben az azonos című romantikus filmből ismerik. A Serendipity-t a film és a filmben is fogyasztott Frrrozen Hot Chocolate, a jeges forró csoki tette világhíressé.

A Serendipity 3 cukrászda azonban a már kultikusnak számító film előtt is nevezetes volt. A 60. utcában, a Második és a Harmadik Sugárút között található cukrászdát Stephen Bruce nyitotta 1954-ben.

A Serendipity-hez hasonló hely nincs még egy a világon. A cukrászdát színes Tiffany lámpások, a falakat eredeti Andy Warhol alkotások díszítik. Az intézményben nemcsak Andy Warhol volt visszatérő vendég, de Marilyn Monroe és First Lady Jackie O is. Jackie O olyannyira kedvelte a cukrászda jeges forró csokoládéját, hogy el akarta kérni a receptjét egy partira. Stephen Burce nem adta a receptet, viszont saját kezűleg készítette el a desszert kelyheket a Fehér Házban.

9. Milkshake a Black Tap: Milkshake (location-256 529 Broome St, New York, NY 10013)

Joe Isidori, a Black Tap Craft Burgers and Beer tulajdonosa szintén több generációs konyhamester családból származik. A Black Tap homázs a tradicionális amerikai étkezdének. Joe fejébe vette, hogy az ő üzletében lehet majd kapni a legjobb hamburgert és ez mára már megvalósult. A Black Tap tudhatja magáénak a legjobb hamburgert egész New York Cityben.

Az Instagram-nak köszönhetően azonban az üzlet észbontó milkshake-jei hozták meg a világhírnevet. A képek magukért beszélnek. A Black Tap milkshake 12 ízesítésben kapható és minimum 1200 kalóriával dobja meg a napi energia bevitelt, így a legtöbben közösségi akcióban fogyasztják.

Ebben a videóban megnézhetitek, hogyan készülnek ezek a kalóriabombák.

10. Breads Bakery: Chocolate Babka és Rugelach (location-256 18 E 16th St, New York, NY 10003)

New York-i látogatás nem lehet teljes az ikonikus babka, rugelach és challah nélkül.

Uri Scheft a dán-izraeli cukrász három híres Lehamin (Kenyerek) pékség tulajdonosa volt Tel Aviv-ban, amikor egy barátja unszolására New Yorkban is üzletet nyitott a Union Square-n.

Scheft szülei Dániából költöztek Izraelbe. Uri már itt született, ettől függetlenül nem szakadt el Európától. A konyhaművészet fortélyait Dániában tanulta és gyakorolta.

Scheft kelet-európai és zsidó hagyományokra épülő péksüteményei a legjobbak New York Cityben. Ha a Union Square-n jártok, semmi esetre se hagyjátok ki.

Tags: , , , , , , , ,

New York City ikonikus épületeit, az Empire State Building-et, a Chrysler Building-et, a Flatiron-t, a Saint Patrick katedrálist valamennyien ismerjük képek és mozifilmet százairól. A City legmisztikusabb, legelőkelőbb és legzártkörűbb épületét, a Dakota házat és titkait azonban jóval kevesebben ismerik. A Dakota nem a magasságáról, nem a csillogásáról, hanem az őt körüllengő misztériumról nevezetes. New York City-t a világ egyik “legszellemesebb” városának tartják, a Dakota pedig a város legkísértettebb háza.

Az egy millió dollár költségvetésű Dakota ház a Singer Varrógép Vállalat alapítójának, Edward Clark-nak a megbízásából épült 1880 és 1884 között, 60 család – köztük a sajátja – számára. Clark a ház átadása előtt két évvel elhunyt.

Az apartman koncepció az 1880-as években teljesen ismeretlen volt New York Cityben. Az ötlet túl közel állt a szegényes bérházak, illetve a kétes hírű hotelek világához, melyeket a jól szituált családok messziről elkerültek. A Dakota a luxus apartman házak úttörője volt.

Az épületet Manhattan (annak idején) lakatlan területén építették, olyan messze, a sziget észak-nyugati részén, hogy akár Észak-Dakotában is lehetett volna. Az elnevezés erre az elszigeteltségre utal. Ez a környék ma az Upper West Side, a City egyik legdrágább, legelegánsabb környéke.

A 72. utca és a Central Park West sarkán álló gótikus stílusú épületet a legtöbben arról ismerik, hogy ez volt John Lennon New York-i otthona és itt, a ház 72. utca felőli boltíves átjárójában lőtte le, 1980. december 8-án, egy őrült rajongója. Lennon hamvait felesége Yoko Ono, a zenész által hőn szeretett Central Parkban szórta szét, körül-belül azon a ponton, ahol most a Strawberry Fields emlékhely található. A Beatle szellemét Yoko Ono-t kívül többen is látták a ház különböző pontján, amint fehér zongorájánál ülve alkot.

Az épületről szóló paranormális történetek azonban jóval Lennon halála előtt kezdődtek. A Dakota legbarátságosabb szellemét, akit a lakók csak Crying Lady-ként, Síró Hölgyként emlegetnek a 60-as évek óta, Lennon is látta. A Síró Hölgy az épület folyosóit járja és nem más, mint Elise Vesley, aki a Dakota menedzsere volt több mint húsz éven át. Elise a szóbeszéd szerint pszichokinetikus képességekkel rendelkezett és a Védánta tanok követője volt. Elise kisfiát egy teherautó ütötte el a Dakota előtt. Az asszony a tragédia után soha többé nem volt önmaga. A fiú halála után legfontosabb feladatának tartotta a házban lakó gyerekek védelmét. Sokak szerint halála után ezért járja a Dakota folyosóit.

Védencei között lehet a ház másik rezidens szelleme, a Young Lady, vagyis a Fiatal Lányka, aki sárga tafota ruhát visel, fehér térdzoknival és piros labdát pattogtat az épület folyosóin. Amikor az épületben dolgozó festők egy nap összetalálkoztak vele, a lány rájuk kiáltott: Ma van ám a születésnapom! Az egyik festő másnap leesett az állványzatról és szörnyethalt. A munkások biztosak voltak benne, hogy a szellemlány keze volt a dologban.

John Paynter, áramszerelő, a 30-as években Edward Clark szellemével találkozott, nem is egyszer, akiről mindenki tudta, hogy életében ki nem állhatta az áramszerelőket, akik változást hoztak az épületbe.

Jo Mielziner, a Broadway aranykorának díszletmestere szintén a Dakota-ház lakója volt. Ő az épület előtt hunyt el, egy taxi hátsó ülésén, éppen az orvosától hazatérvén. Mr. Mielziner-t nagyon feldühíthette saját váratlan elhalálozása. A temetése utáni napokban az épületben a legváratlanabb tárgyak – lapát, szemeteszsákok, egy méretes vasrúd – repültek keresztül az alagsoron. Mindez a 70-es években történt.

Az épület szellemei közül a legismertebb a The Phantom of the Dakota, a Dakota-ház fantomja, aki a Mad Slasher névre is hallgatott. A fantom először az épület újonnan beszerelt felvonóit rongálta meg újra és újra. Összekaszabolta a bársony falvédőket, festéket öntött a frissen festett falakra. A folyosókon napi rendszerességgel újságpapír halmok jelentek meg, azt sugallva, hogy valaki az épület felgyújtását tervezi. A házban egyre nagyobb lett a feszültség, a lakók egymást vádolták, majd titkos megfigyelő csoportokat hoztak létre, akik semmi mást nem fedeztek fel, mint a házban zajló bizarr szerelmi háromszögeket.

A Dakota tényleg szellem járta vagy csak a gazdag, unatkozó lakók fantáziája pörög túlságosan? Erre nehéz választ találni, azonban egy bizonyos, a Dakota-ház a szellemek nélkül is különleges épület.

Bizonyára észrevettétek, hogy a legtöbb manhattani lakóházzal ellentétben, a Dakota-háznak nincsenek tűzlépcsői. Henry J. Hardenbergh építészmérnök ennek az épületnek az esetében el akarta kerülni a megszokott lépcsősorokat. A Central Parkból hozott sárral vonta be a téglarétegeket, ezzel tette a házat tűzállóvá és egyben a hangszigetelést is megoldotta.

Felújítás idején, a lakóknak tilos eldobni az eredeti ajtókat, kandallópárkányokat. Az alagsorban őrzik ezeket a lecserélt, régi darabokat.

Edward Clark-nak, az épület alapítójának apartmanjában a padló ezüstből készült.

A Dakota apartmanjai már az átadás előtt elkeltek és szinte mágnesként vonzzák a hírességeket. Az impozáns listán szerepel: a Steinway zongoragyár alapítója, a nemrégiben elhunyt Lauren Bacall színésznő, Bono, John Lennon és Yoko Ono, Leonard Bernstein, Dave Gahan, Rosie O’Donnell, Judy Garland.

Az 1884-es nyitás után 45 éven keresztül mind a 65 apartman állandóan foglalt volt. Bejutni a mai napig nehéz. A szövetkezeti tanács több évre visszamenő keresetigazolást kér, kivizsgálják a jelentkező bűnügyi hátterét, erkölcsi bizonyítványát. Beköltözés előtt több ezer dolláros foglalót kell letenni, s még ezek után is lehet nemleges a tanács döntése. A hírességek sem kapnak felmentést ez alól. Az elutasítottak listája impozáns: Melanie Griffith és Antonio Banderas, Cher, Billy Joel, Madonna, Carly Simon, Alex Rodriguez, Judd Apatow, és Tea Leoni.

A 26-os számú apartman jelenleg 8 éve áll üresen. Az eredeti 19 és fél millió dollár helyett most már csak 14 és fél millió dollárt kérnek.

A Dakota-háznak saját hőerőműve van az alagsorban, mely képes lenne az épület környékén valamennyi házat ellátni meleg vízzel és fűtéssel, egy négy blokknyi rádiuszban.

Az a mendemonda járja, hogy John és Yoko apartmanjának hálószobájában az első lakó 30 ezer dollárt rejtett el a padló alatt.

Forrás: Stephen Birmingham: Life at the Dakota

Tags: , , , , , , ,

Napjainkban a műemlékvédelemnek erős beleszólása van New York City építészeti és infrastrukturális fejlesztési tervébe, de sajnos ez nem volt mindig így. Az 1920-as évek “felhőkarcoló őrülete”, a 60-as -70-es évek modernizmusa több tucat kivételesen szép, pótolhatatlan manhattani épület korai és értelmetlen pusztulását okozta.

1966-ban a National Historic Preservation Act, a Nemzeti Történelmi Emlékvédelmi Törvény gátat szabott a barbár rombolásnak, ám addigra a City-t rengeteg veszteség érte.

A lebontott épületek közül a legnagyobb és legismertebb az eredeti Pennsylvania Station. Az eredeti Penn lerombolása nem csupán az építészeket és az építészet szerelmeseit kísérti, de a naponta ingázók ezreit is, akik a jelenlegi Penn Station funkcionális, szürke, zsúfolt falai között kénytelenek nem elhanyagolható mennyiségű időt tölteni, ahelyett, hogy a Grand Central-hoz hasonló élményben lenne részük. A Penn Station történetéről korábban már készült bejegyzés, melyet ITT olvashattok.

Emlékezzünk a többi fantasztikus épületre, melyeket már csak fakuló képekről ismerünk. Képzeljük el, hogy milyen lenne, ha ezek ma is részei lennének a City városképének, turisták ezrei látogatnák őket, Instagram fotókon szerepelnének. Valamennyi itt felsorolt épület hatalmas vesztesége a városnak történelmi, építészeti és turisztikai szempontból egyaránt.

Singer Building

A Singer Building Lower Manhattanban állt a Liberty Street és a Broadway találkozásánál és a névadó Singer manufaktúra cég tulajdonában állt. A 47 emeletes épületet 1908-ban adták át és egy éven keresztül a világ legmagasabb épülete volt. A 187 méteres épületet 1968-ban bontották le.

 

Savoy-Plaza Hotel

A 33 emeletes, gyönyörű, Art Deco stílusú hotel az Ötödik Sugárút és az 58. utcatalálkozásánál, a Plaza Hoteltől átellenben állt. 1927-ben épült és 1965-ben bontották le.

Waldorf-Astoria Hotel

Az eredeti Waldorf-Astoria Hotelt 1897-ben adták át, mely az Astor és Waldorf Hoteleket egyesítette. 1929-ben bontották le, hogy helyet adjanak az Empire State Building-nek. A Waldorf-Astoria Hotel a Park Avenue-ra költözött és jelenleg renoválás alatt áll. A Waldorf-Astoria Hotel történetéről itt olvashattok bővebben.

City Hall Post Office

A City Hall Postahivatal 1869 és 1880 között épült és nem örvendett népszerűségnek. A monstrumnak becézett épület a Broadway-n állt, szemben a Woolworth Building-gel. 1939-ben bontották le. Az ízlések változnak, s ma már tudjuk, hogy nagy kár volt leromolni. Tökéletes eleme lenne a jelenlegi City Hall Parknak.

New-York Tribune

A  New-York Tribune épülete a “Newspaper Row”-n, a Újság Soron állt, a City Hall közelében és óratornyáról volt híres. 1875-ben adták át és 1966-ban rombolták le. A kép középső épülete.

New York World Building

A fenti kép bal oldalán. Az épületet 1890-ben építették és a Pulitzer Building néven is ismert volt. Joseph Pulitzer irodája a dómtető második emeletén volt. Az épületet 1955-ben bontották le, hogy helyet adjanak a Brooklyn Bridge kiszélesített autósávjának.

Wolfe Building

Az 1895-ben épült, keskeny, flamand stílusú ház a William Street-en állt, a  Maiden Lane-től a Liberty Street-ig. Ezt a különleges épületet 1975-ben bontották le, hogy végrehajthassák a William Street szélesítését.

 

Clark Mansion

Az épületet 1897-ben, William Clark szenátor számára építették az Ötödik Sugárúton. A kastélynak 121 szobája, 25 hálószobája, 31 fürdőszobája és 35 cselédszobája volt. Az épületben 4 kiállítóterem működött, uszodája és saját vasútvonala volt, mely a szenet szállította a házhoz. A csodaszép épületet 1920-ban bontották le.

 

Madison Square Garden (Eredeti)

Az eredeti Madison Square Garden kőépülete a Fifth és a Madison Avenue, 26. és 27. utca által közrefogott területen állt. 1890-ben épült neoreneszánsz stílusban. Tornyát a Spanyolország-beli mór stílusú Giralda torony ihlette. 1925-ben bontották le.

Végezetül álljon itt Manhattan sziluettje 1930-ból.

Képek: nyc-architecture

Tags: , , , , ,

Az  Upper East Side-on található Serendipity 3 cukrászdát a legtöbben az azonos című romantikus filmből ismerik. Jonathan és Sara, a történet főszereplői, akiket a Bloomingdales nagyáruházban egy pár kötött kesztyű hoz össze a karácsonyi bevásárlási láz közepette, a Serendipity-ben ülnek le, hogy elfogyasszanak egy-egy jeges forró csokoládét, a cukrászda világhírű specialitását.

A Serendipity 3 cukrászda azonban a már kultikusnak számító film előtt is nevezetes volt. A 60. utcában, a Második és a Harmadik Sugárút között található cukrászdát Stephen Bruce nyitotta 1954-ben.

 

A cukrászda nevét Serendip szigetéről (Ceylon, ma Sri Lanka) kapta. A serendipity szót a 18. századi angol író, Horace Walpole alkotta egy olaszul publikált perzsa mese, a A Peregrinaggio di tre giovani figliuoli del re di Serendippo (Szerendip három hercege) alapján. A három herceg vándorlásai során rendre váratlan felfedezéseket tesznek.

serendipity szó jelentését magyarul csak nehézkesen lehet körülírni: véletlen felfedezésekre való képesség. A szó a 20. század elejétől kezdett beszivárogni a köztudatba, egyre szélesebb körben használták, s végül belekerült a szótárakba is. Egy napjainkban készült felmérés alapján, a serendipity az egyik legszebb, legtitokzatosabb angol szó.

 

A Serendipity-hez hasonló hely nincs még egy a világon. A cukrászdát színes Tiffany lámpások, a falakat eredeti Andy Warhol alkotások díszítik. Az intézményben nemcsak Andy Warhol volt visszatérő vendég, de Marilyn Monroe és First Lady Jackie O is. Jackie O olyannyira kedvelte a cukrászda jeges forró csokoládéját, hogy el akarta kérni a receptjét egy partira. Stephen Burce nem adta a receptet, viszont saját kezűleg készítette el a desszert kelyheket a Fehér Házban.

2004-ben, a cukrászda 50. születésnapjára elkészítette a világ legdrágább desszertjét, az 1000 dolláros Golden Opulence Sundae-t, mely bekerült a Guinness Világrekordok Könyvébe is. A desszert összetevői: három gombóc tahiti vaníliarúdból készült fagylalt, melyet madagaszkári vaníliával kevertek és a világ legdrágább csokoládéjából (Amedei Porcelana) készült szósszal öntöttek le, a desszert tetejére pedig 23 karátos aranyból készült díszítő levél került.

 

A fagylaltot Baccarat Harcourt kristálykehelyben, 18 karátos aranykanállal szolgálták fel, melyet a vendég megtarthatott. A Golden Opulence Sundae 2008-ig tartotta a legdrágább desszert rekordját, amikor a szintén Serendipity készítésű, 25 ezer dolláros Frozen Haute Chocolate ledöntötte a trónról. Ebben a desszert csodában még több drága alapanyag, arany és immár masszív adag gyémánt is volt.

A cukrászda nemcsak édességkülönlegességeket produkál. Meg lehet rendelni a  világ legdrágább (295 dolláros) hamburgerét is, mely szarvasgombás japán Wagyu marhahúsból készül. A hamburgerre James Montgomery cheddar sajt, fekete szarvasgomba és sült fürjtojás kerül. A zsemle arannyal futtatott, fehér szarvasgomba-vajas, kaviáros csoda.

A cukrászdában természetesen nem ezek a fogások a legkelendőbbek a hétköznapokon. A legtöbben az egyszeri élményért és a Frrrozen Hot Chocolate-ért látogatják. A menü átlagos árfolyamú, a jeges forró csoki 9 dollárba kerül.

A vélemények megoszlanak a cukrászdáról. Sokak szerint a hely nem más, mint túlértékelt turista csapda, ahol a forró jeges csokin kívül minden más csupán közepes, feledhető minőségű, a kiszolgálás szintén átlagos. Mások viszont esküsznek az utánozhatatlanul romantikus hangulatra. Egy bizonyos, a cukrászda a negatív vélemények ellenére is állandóan zsúfolt, a várakozási idő 30 perctől akár két óráig is eltarthat. Limitált ebéd és vacsora foglalásokat felvesznek, de csak desszertre sajnos nem lehet asztalt foglalni.

A cukrászda területe meglepően kicsi és a legtöbb New York-i étkezdéhez hasonlóan az asztalok kényelmetlenül közel vannak egymáshoz.

Ünnepek idején a Serendipity 3 különösen hangulatos. Mindenhol hatalmas hópelyhek, gömbök és garlandok borítják a falakat. A karácsonyi időszakban a Rockette-k is felkeresik a Serendipity-t, hogy pótolják a tánccal elégetett több ezer kalóriát.

Mindezek ismeretében érdemes időt pazarolni a Serendipity-re? – kérdezik sokan. Egyszer bizonyosan, főleg a film szerelmeseinek, ha el akarják mondani, hogy fogyasztottak jeges forró csokoládét a Serendipity című film helyszínén. Ha pedig igazán szerencsések vagyunk, Jonathan és Sara asztalához ülhetünk.

Cím: 225 E 60th StNew York 10022

Képek: Serendipity és Tinkmara

Tags: , , , , , ,

Pulyka, áfonyaszósz, töltelék és a Macy’s parádéja alapelemei a New York-i hálaadásnak. Az ikonikus felvonulás idén 91. születésnapját ünnepli. Fedezzük fel titkait!

Eredetileg karácsonyi parádénak hívták

1924-ben, az első alkalommal a felvonulást a Macy’s dolgozói szervezték. Valamennyien első generációs bevándorlók voltak, akik hálaadáskor nagystílűen akarták megünnepelni szerencséjüket, új életük kezdetét az Új Világban. A parádé a Harlemből, a 145. utcai Macy’s elől indult és haladt a 34. utcában található Macy’s nagyáruház elé. A dolgozók és a fogadott mulattatók jelmezes kavalkádját a Central Park állatkertjéből kölcsönzött állatok, kisebb-nagyobb léggömbök és fúvószenekarok tették vidámabbá. 1927-ben az élő állatokat hatalmas léggömbök váltották fel.

A Macy’s parádé a világ második legnagyobb hélium fogyasztója

Egy lufi figura feltöltéséhez 340 m3 héliumra van szükség. Ez a mennyiség kb. 2500 kádat töltene meg. Ezzel a Macy’s parádéja a második legnagyobb hélium felhasználó a kormány után. A próbák és a tesztelések során levegőt használnak. Amennyiben a lufi 6 órán keresztül képes a levegőben maradni, akkor átment a vizsgán.

1942 és 1944 között elmaradt a hálaadás napi parádé

A II. Világháború idején a világ hélium és gumi hiánnyal küzdött. A parádé elmaradt, a héliumot és a gumit felajánlották a hadseregnek. Az 1958-as hélium hiány idején levegővel töltötték meg a lufikat és daruk segítségével stabilizálták őket a felvonulás során.

 

A parádénak főállású alkalmazottai vannak

A parádé napján rengeteg önkéntes tartja a lufikat, azonban a parádénak sok-sok főállású alkalmazottja is van. Többségük mérnök, akik a figurák tervezésében és kivitelezésében vesznek részt. A több ezer egyedi ruha tervezése, kivitelezése és karbantartása szintén főállású munka. Csupán a ruhák tisztítása és hajtogatása két teljes hónapot vesz igénybe.

61 éve a parádé szolgálatában

Roseann Levy, Macy’s alkalmazott, 1956 óta minden egyes évben önkéntesként vett részt a parádé szervezésében. Roseann minden kétséget kizárólag a parádé legnagyobb rajongója.

Mennyibe kerül a parádé?

A Macy’s soha nem hozta nyilvánosságra, hogy mennyibe is kerül valójában a világ legnagyobb parádéja. “Amikor valakinek ajándékozunk, levágjuk róla az árcédulát.” – nyilatkozta a cég vezérigazgatója a kérdésre válaszolva.

Snoopy a legnépszerűbb

A parádé történelme során Snoopy tért vissza a legtöbbször, különböző, aktuális jelmezekben. 1969-ben, a Holdra szállás tiszteletére például űrhajósnak öltözött.

Tim Burton léggömbje

Tim Burton rendező saját léggömböt tudhat magáénak, mely 2011-ben vett részt a parádén. A B. Boy névre hallgató léggömb története, Tim Burton filmjeihez hasonlóan szomorkás és egyben megindító. B. Boy-t a gyerekek party-ján szertehagyott lufifoszlányokból ragasztották össze. Mivel csúnyácska, ezért nem játszhat a gyerekekkel. A pince magányában a Piros Léggömb című filmet nézi újra és újra, s arról álmodik, hogy egy nap ő is örömet okoz az embereknek.

A léggömböket annak idején szabadjára engedték

Az első években, a felvonulás végeztével a hatalmas lufikat szélnek eresztették, így azok pár napig még New York felett lebegtek. A Macy’s belevarrta a címet és ajándékutalvánnyal jutalmazta azokat, akik megtalálták és visszajuttatták az égből pottyant léggömböket. A szokásnak egy baleset vetett véget. 1933-ban az egyik léggömb zsinórja rátekeredett egy kis-repülő propellerére Queens felett. Szerencsére nem történt tragédia. A gép kényszerleszállást hajtott végre Long Island-en. A baleset óta “leeresztő csapat” (deflation squad) működik a parádé után.

Férjen bele egy dobozba

A parádé évről évre nagyobb és bonyolultabb, a léggömbök mérete mára eléri a 13 méteres magasságot és a 8 és fél méteres szélességet, azonban egy dolog nem változik. Bele kell férniük egy 3,5 x 2,5 méteres dobozba. Ez a szabvány mérete azoknak a dobozoknak, melyekben  New Jersey-ből, a parádé központi épületéből Manhattanba szállítják a léggömböket, a Lincoln Tunnel-en keresztül.

Saját nyelv

A hálaadás napi parádénak saját nyelvezete van és két portmanteau-val, vagyis szóösszerántással is megajándékozta az amerikai angol nyelvet. A falloon a float és a balloon szavak kereszteződéséből létrehozott szó, melyet a föld felett sikló léggömbökre alkalmaznak.

A balloonicle a balloon és a vehicle szavak összevonásával jött létre, jelentése önjáró léggömb.

A léggömbök tesztje

A léggömböket az évente megrendezésre kerülő New Jersey Balloonfest-en tesztelik. Az eseményre a léggömböket Queens-ben, a Citi Field baseballpályán fújják fel. Hálaadás előestéjén pedig az Upper West Side-on, az American Museum of Natural History épülete körüli utcákban fújják fel őket a nagy napra. (Erről az eseményről ITT olvashattok bővebben.)

Santa Claus a parádé záró attrakciója

A parádét Santa Claus zárja és egyben ő nyitja a New York-i Holiday Season-t. Az Ünnepi Időszak része a hálaadás, Black Friday (Fekete Péntek), Yule, Hanukkah, Kwanzaa, Karácsony és az Újév. Egyetlen egyszer, 1933-ban Santa nem a parádé záróalakja, hanem nyitó attrakciója volt, mely nem nyerte el a New York-iak tetszését, így Santa továbbra is a karácsonyi harangok hozója.

Képek: Google and Tinkmara

Tags: , , , , , , ,

“It’s probably the only city which in reality looks better than on the postcards, New York.” (Valószínű, hogy New York az egyetlen város, amelyik jobban néz ki a valóságban, mint a képeslapokon.) – Milos Forman

Milos Forman véleménye ellenére, New York City távolról sem azonos a képeslapokkal, melyek a napfényben csillogó felhőkarcolókat, a várost ölelő folyók felett ívelő ikonikus hidakat ábrázolják az elmaradhatatlan I ❤ NY felirattal. New York City nem tökéletes, azonban utánozhatatlan karakterrel rendelkezik. Piszkos, zajos, túlpörgetett, s mégis a legtöbb turista vissza akar térni, mert a City mély nyomot hagy az emberben. A Midtown lüktetése, a Central Park selymes pázsitja, a Village csendes utcái elvarázsolnak. A City mindenkinek ad valamit.

Rengetegen kérdezik tőlem: “Mi az, amit muszáj látni New Yorkban? Csak néhány napom van Manhattanban és valószínű, hogy soha nem térek vissza. Melyek azok a helyek, amelyek érdemesek a bakancslistámra, melyeket örök életemben sajnálnék, ha kimaradna?”

A válasz nem egyszerű, mert mindenkinek más az érdeklődési területe. Az útiterv az igényektől, állóképességtől, pénztárcától, az utazó társaság összetételétől, illetve az időkerettől függ. Mindenkinek vannak “álom” helyszínei, egy ház, egy utca, egy étterem, egy könyvesbolt, melyet egy filmben látott anno és meg akar nézni élőben. A must-see listát ezek tudatában kell a saját igényeinknek megfelelően alakítani. Ettől függetlenül vannak olyan helyszínek, melyek tagadhatatlanul New York City ikonjai, melyekhez hasonlót sehol máshol nem találunk, melyeket egyszerűen nem szabad kihagyni. Ezek kerültek erre a listára.

A nevezetességeket ABC sorrendbe szedtem és egy-egy gondolatot is fűztem hozzájuk. Belinkeltem azokat a nevezetességeket, melyekről bővebben is írtam a blogban.

Ezeket a helyszíneket végigjárva, útba ejtjük a legnagyobb sugárutakat, legismertebb utcákat is, így ezek sem kerültek a listára.

Brooklyn Bridge: ha át akarunk sétálni a hídon, akkor érdemes Brooklynból indulni, így gyönyörködhetünk Manhattan sziluettjében.

Brooklyn Bridge Park: Két km hosszú park- és szabadidő-komplexum, mely az East River mentén – DUMBO és Brooklyn Heights között -, hat, különböző funkciót ellátó kikötőt foglal magában. (A Brooklyn Bridge park mólóiról bővebben ITT.)

Bryant Park: New York City legkedveltebb, leghangulatosabb parkja, a felhőkarcolók ölelésében

Central Park: az 59. és a 72. utca között kihagyhatatlan. A következő állomásokat semmi esetre se hagyjuk ki: Bethesda Fountain, Bow Bridge, Gapstow Bridge, Carousel, Dairy, Grand Army Plaza, Loeb Boathouse, Strawberry Fields, Tavern on the Green, The Mall, Wollman Rink (A Central Park titkairól ITT olvashattok. Hogyan tájékozódjunk a Central Parkban?)

Chinatown: van, aki rajong érte, van, aki ki nem állhatja, azonban egyszer legalább látni kell. (A Kínai Újévi Parádé)

Chrysler Building: New York City egyik legkedveltebb épülete, az Art Deco stílus gyönyörű példánya. (A Chrysler Building titkairól ITT olvashattok.)

Columbus Circle: A Central Park 59. utcai bejáratánál található, zsongó hangulatú tér, Columbus szobrával.

Empire State Building: Kilátója népszerűségében elmarad a Rockefeller Center mögött, a Top of the Rock mögött, talán a minden oldalról rácsokkal ellátott kilátó miatt, talán amiatt, hogy innen kevesebb látható a City nevezetességei közül. Az Empire State Building tetejéről a Flatiron Building és a Chrysler szerelmesei készíthetnek kivételes képeket. Az ESB épülete ikonikus volta miatt azonban kihagyhatatlan. (Az Empire Building sötét múltja)

Financial District: a Pénzügyi Központ Alsó-Manhattanban kihagyhatatlan. Sétáljunk végig a Wall Street-en, ejtsük útba a New York Stock Exchange épületét, a Charging Bull-t, a Federal Reserve épületét, a Trinity Church-öt. Keressük fel a  Stone Street történelmi negyedet, ahol visszarepülhetünk az első telepesek idejébe. (A Charging Bull története)

Grand Central Terminal: A világ egyik legszebb vasútállomása semmi esetre sem maradhat ki. (A Grand Central titkairól ITT és ITT olvashattok.)

High Line: Két és fél kilométeres séta – a történelmi Meatpacking District-től a 34. utcáig -, 8 méter magasan, 22 utcatömbön át, a manhattani forgalom felett, gyönyörű kilátással New York City-re és a Hudson folyóra. (A High Line-ról ITT és ITT olvashattok.)

Little Italy: ma már csak egy utcányi hangulatos étel-ital világ, melyet egyszer legalább látni kell. (A Little Italy mozgalmas világáról ITT olvashattok.)

Macy’s: a világ legnagyobb áruháza, különösen a karácsonyi időszakban és tavasszal, a virágparádé idején érdemes meglátogatni. (A Macy’s karácsonyi vásáráról ITT, a tavaszi virágfesztiválról ITT, Manhattan utolsó fa mozgólépcsőről ITT, a Macy’s hatalmas bevásárló szatyráról pedig ITT olvashattok.)

Manhattan Bridge és DUMBO: a sétát kössük össze a Brooklyn Bridge Parkkal. (Bejegyzés a DUMBO történetéről)

Metropolitan Museum of Art (MET): az “ultimate must see” listámra nem tennék múzeumot, mégis azt kell mondjam, hogy ha legalább egy múzeumot meg akarunk nézni, akkor legyen az a MET. Töltsünk el legalább egy-két órát az általunk kedvelt történelmi időszak kiállítási termeiben. Én az egyiptomi részleget ajánlanám, a termek grandiózus volta miatt.

New York Public Library (42nd street branch): A világ egyik legszebb könyvtára.

Rockefeller Center-Top of the Rock: innen nyílik a legszebb kilátás Manhattan szigetére. Az egyik oldalon: Midtown Manhattan, az Empire State Building, a Chrysler Building, a Times Square, Lower Manhattan a WTC, a Statue of Liberty. A másik oldalon: Central Park és Upper Manhattan. (A Rockefeller Center karácsonyfájának titkairól)

Rockefeller Center korcsolyapálya-csatornakert: valamennyi évszakban hangulatos, de különösen a karácsonyi időszakban.

Roosevelt Island és Roosevelt Island Tramway: A Roosevelt Island Tramway Upper East Side Manhattant köti össze a Roosevelt Szigettel. A libegő az East River felett halad át, párhuzamosan a Queensboro Híddal. Metro kártyával igénybe vehető, így 2 dollár 75 centért élvezhetjük a magasból Midtown Manhattan sziluettjét, illetve bebarangolhatjuk a Roosevelt Island-et, ahonnan szép a kilátás Manhattan keleti oldalára. (A Roosevelt Island Tramway története)

SoHo: A SoHo a turisták által is kedvelt célpont és nem csupán a menő üzletek végeláthatatlan sora miatt, de a környék különleges hangulata is vonzza őket. A kerület egyedi, öntöttvas épületei világhíresek és a leggyakrabban fotózott New York-i épületek közé tartoznak. (Az öntöttvas épületekről bővebben ITT.)

Statue of Liberty: Legalább a Staten Island Ferry-ről, ha időnk és keretünk nem engedi meg, hogy feliratkozzunk a Statue of Liberty & Ellis Island kirándulásra.

St. Patrick Roman Catholic Cathedral: a világ egyik legszebb temploma

South Street Seaport: Alsó-Manhattan East River felőli oldalán található történelmi negyed, mely a gyarmatosítás idején a korabeli világ egyik legnagyobb tengeri csomópontja volt. A kikötőből csodálatos látvány nyílik a Brooklyn hídra, a távolban ívélő Manhattan hídra, a folyó túlpartján pedig Brooklynra. A South Street Seaport-on dokkoló hajókat és szkúnereket ingyenesen megnézhetjük, megpihenhetünk a kikötő parkjában. (A South Street Seaport története)

Times Square: egyszer látni kell napközben és egyszer az esti fényáradatban. (Hogyan működik a Times Square?)

Union Square: New York City “hippi” parkja, tüntetések gyülekezőhelye, New York City legjobb piacának otthona. (A piacról ITT olvashattok.)

Washington Square Park és Diadalív: barátságos park, barátságos emberekkel, feledhetetlen hangulattal. Legyen a West Village-beli séta része. (A Washington Square Park titkairól)

West Village: csendes, barátságos utcák, remek éttermek, New York másik arca. Semmiképp se hagyjuk ki. (A West Village legérdekesebb helyszínei)

World Trade Center 9/11 emlékhely: Az emlékpark a vízesésekkel és az emléktáblákkal 2014 óta ingyenesen megtekinthető, kihagyhatatlan. (9/11 történetek a blogon: ITT, ITT, ITT, ITT, ITT és ITT)

Tags: , , , , ,

New York City kormányzója még 2016 végén bejelentette, hogy a város gyökeres közlekedési struktúra átalakulás előtt áll. A forgalom gyorsítása, a közlekedési dugók minimalizálása érdekében felszámolják az úthasználatidíj-fizető fülkéket az autópályákon, hidakon és alagutakon.

Az elavult rendszert modern, tarifagyűjtő érzékelők váltják fel. A New York Crossings Project (New York Átkelő Projektnek egy külön bejegyzést szánok a közeljövőben) része a The City That Never Sleeps, azaz “A város, amely sosem alszik” tervezet, mely nagy érdeklődésre tarthat számot a turisták és a fotósok körében.

A The City That Never Sleeps, New York City legújabb mega-public art-ja a Nagy Alma egyik legnagyobb turista attrakciója lesz.

Az MTA (Metropolitan Transportation Authority/New York-i Közlekedési Vállalat) és a Port Authority (Kikötői Hatóság) által működtetett hidakat és alagutakat színes, energiatakarékos LED fényekkel látják el, így az Empire State Building-hez hasonlóan alkalmasak lesznek a színskála valamennyi színét magukra ölteni, egymással koordinált, zenére koreografált fényjátékra.

Ünnepi alkalmakkor, a nap színébe öltöznek:  július 4-én piros-kékbe, a mellrák megelőzésének hónapjában rózsaszínbe, az LGBT pride napon szivárványba, a METS győzelmekor kékbe és így tovább.

A LED lámpák 40-80%-kal energiatakarékosabbak, élettartamuk pedig hatszor hosszabb hagyományos társaiknál.

A fényeket több kilométerről is lehet majd látni, madártávlatból pedig hatalmas élmény lesz az egymással összehangolt hidak fényjátéka.

A programban a következő hidak vesznek részt az MTA zászlaja alatt: a Henry Hudson, a Whitestone, a Throgs Neck, a Triborough, a Verrazano-Narrows, a Marine Parkway-Gil Hodges, és a Cross Bay Veterans Memorial.

Az alagutak közül a Queens Midtown és a Hugh L. Carey Brooklyn Battery.

A Port Authority részéről a Hudson River Crossings és a George Washington híd.

A Thruway Authority a Tappan Zee híddal nevez be.

A fényforrások felszerelése folyamatosan zajlik és három évet vesz igénybe.

Képek és forrás: NYPost

Tags: , , , , ,

« Older entries § Newer entries »