City

You are currently browsing articles tagged City.

A Világ Útkereszteződése, a Times Square, modern műalkotással állít emléket pikáns, “korhatáros múltjának”. A három, X-alakú, rózsaszín street art fotel a Broadway-n, a West 43. és 44. utca közötti gyalogos plázán kapott helyet.

A 3, négyüléses fotel Juergen Mayer H. német szobrász-építész “utca-bútor” kreációja, mely az “XXX Times Square With Love” nevet viseli.

Az ötletnek két ihletője volt. A Broadway és a Hetedik Sugárút találkozása, mely kereszt alakú teret hoz létre, illetve a tér vad múltja.

A Times Square nem mindig volt turista-mágnes. Sőt! A 70-es évektől egészen a 90-es évek közepéig egyenesen elhanyagolt környék volt, melyet a prostitúció és a pornóipar tartott a markában. Ez az alkotás ennek, a radikálisan különböző múltnak állít emléket.

A Times Square család- és turistabaráttá alakítása évekig tartott. A Times Square Business Improvement District vagyis a Times Square Üzletfejlesztési Körzet 1992-ben alakult meg és Rudy Giuliani, az akkori polgármester vezetésével megkezdődött a környék “kitakarítása”. Eltűntek a pornó üzletek, korhatáros mozik és színházak. Helyüket turistabarát üzletek és attrakciók váltották fel.

Az “új” Times Square villámgyorsan belopta magát a helybéliek és különösen a turisták szívébe. 2009-ben kizárták az autósforgalmat a térről, ez év júniusában pedig funkcionális zónákra osztották.

Az interaktív, szabadtéri bútorcsoport által a látogatók új szemszögből ismerhetik meg a teret. “Az XXX-ben fekve másképp látjuk a környező épületeket, hirdetéseket. A fotelekben ülők rengeteg fotót készítenek az új perspektívából, ez pedig megváltoztatja a tér médiaarculatát – nyilatkozta Tim Tompkins, a Times Square Szövetség elnöke. – A Times Square-ről naponta 17 ezer Instagram kép készül és az új hashtag, a #TSqXXX máris nagyon népszerű.

Az “XXX Times Square With Love” meghatározatlan ideig marad a téren.

Képek: Times Square Alliance
Forrás: DNAinfo

Tags: , , , , , ,

Egy frappáns útikönyv szerzője szerint New Yorkban könnyű tájékozódni. Ha körülöttünk minden kínaiul van, akkor China Town-ban vagyunk, ha rengeteg a magas épület, akkor a Pénzügyi Központban, ha a házak középmagasak, akkor a SoHo-ban, ha látjuk a Szabadság-szobrot, akkor a Battery-ban.

A New York-i tájékozódás azért nem ilyen könnyű. A sorozat első részében az uptown, downtown, midtown, crosstown kifejezésekkel foglalkoztunk, a második rész a sugárutakról szólt. Ez a bejegyzés praktikus tanácsokat ad a sikeres manhattani manőverezéshez.

Még az okostelefonok és GPS-ek korában is előfordul, hogy egy ismeretlen városban vagy kevésbé ismert környéken eltévedünk. New York City különleges és ellentmondásos ebből a szempontból. Míg általános vélemény, hogy a Cityben a rácsszerkezetes építkezésnek, a szigorúan számozott utcáknak és sugárutaknak köszönhetően nehéz eltévedni, a valóságban az előbb említettek gyakran a sikeres tájékozódás gátjai. A számozott utcák, a névvel ellátottakkal ellentétben, bizonyítottan kevesebb emlékképet hoznak létre az emberi agyban, így ezeket vizuálisan nehezebben tároljuk és ismerjük fel.

New York Cityben nemcsak ez a pszichológiai tényező nehezíti meg a tájékozódást, de a város fekvése is. Manhattan sík terület, melyet valamennyi oldalon víz határol, sehol egy kiemelkedő, magasabb felszíni forma, így a hosszú, egyenes utcákba bepillantva a látóhatár végpontja az égbolt.

A tájékozódásban – technikai segítség, telefon, GPS, iránytű híján – a nap állása (feltéve, ha magabiztosan ismerjük a négy égtáj, a nap, valamint a célállomás relációját), ismert iránypontok, épületek, a sugárutak és utcák sorrendje és néhány sajátos New York-i trükk segíthet.

A metróból kiszállni, különösen nagyobb útkereszteződésekben, irányt mutató épületek nélkül, naplemente után, még a manhattani öreg rókák tájékozódó képességét is próbára teszi. A felszínre lépve – ha nincs azonnali támpont –  a legtöbb esetben sajnos el kell mennünk a legközelebbi kereszteződésig, hogy lássuk, jó irányba indultunk-e. Annak érdekében, hogy megspóroljuk az extra métereket és időt, vegyük sorra a lehetséges kapaszkodókat.

  • A két legbiztosabb iránymutató épület az Empire State Building, illetve a World Trade Center. Az Empire State Building Midtown-t, míg a WTC a Downtown-t definiálja.
  • A nagyobb állomások kijáratainál a felirat jelzi, hogy az utca vagy sugárút melyik oldalán hagyjuk el az állomást. Amennyiben tudjuk a célállomás helyzetét a metróállomáshoz és a kijárathoz viszonyítva, nyert ügyünk van. (pl. a képen: kijárat – 23. utca és Hetedik Sugárút kereszteződés, észak-keleti sarok)

  • A metró haladási iránya is segítség lehet. Ha uptown utazunk, akkor a metró északi irányba halad. Ha a metró jobb oldalán szállunk ki, akkor keleti irányban van a kijárat. Downtown esetében ez természetesen ellentétesen értendő. Innentől kezdve minden egyes fordulóknál regisztrálhatjuk az égtáj változást és a felszínen eszerint haladhatunk a célállomás felé.

  • New Yorkban a metróállomások kijárata legtöbbször a sugárutak mentén található. Az avenue-k általában egyirányúak, de abban sajnos nincs logika, hogy melyik sugárút melyik irányba halad. Ha tudjuk a fő sugárutak haladási irányát, az szintén segítségünkre lehet a tájékozódásban.

1st Avenue – uptown

2nd Avenue – downtown

3rd Avenue – uptown

Lexington Avenue – downtown

Park Avenue – kétirányú

Madison Avenue – uptown

5th Avenue – downtown a 135. utcától lefelé, 135. és 142. utca között kétirányú

6th Avenue – uptown

7th Avenue – downtown a Central Park alatt, kétirányú a park felett

8th Avenue – uptown

9th Avenue – downtown

10th Avenue – uptown

11th Avenue  – kétirányú

  • A manhattani rácsszerkezet a Houston Street-től kezdődik, az utcákat és sugárutakat is innentől számozzuk. Ha az utcaszámok emelkednek, akkor észak felé haladunk.
  • Ha Houston Street felett kelet-nyugati irányban haladunk, az utcák a Fifth Avenue-től keletre az East (keleti), míg nyugatra a West (nyugati) előtagot viselik. Például a 38. utca névtábláján a Fifth Avenue-tól keletre East 38th Street, nyugatra West 38th Street szerepel. Ez szintén segíthet a tájékozódásban.
  • A topográfia is segíthet. Manhattan sziget észak felé enyhén emelkedik. Ezt bizonyos sugárutakon könnyű megfigyelni.
  • Természetesen a legegyszerűbb megkérdezni egy járókelőt. A manhattaniak barátságosak és szívesen nyújtanak útbaigazítást.

A rácsos városszerkezet abban is megnehezítheti a tájékozódást, ha egy adott lakcímet keresünk.

A házak számozása szintén a Fifth Avenue-tól kezdődik, egyes számmal, keleti és nyugati irányba egyaránt. Ebből következik, hogy ugyanaz a házszám egy utcában kétszer is szerepel, egyszer East előtaggal, egyszer West előtaggal. A hivatalos címben mindig megadják, hogy a Fifth Avenue-tól keletre vagy nyugatra található (234 W14th Street és 234 E14th Street), ennek ellenére nem árt tudni, hogy melyik sugárutak közé esik a házszám. A házszámok az avenue-k között százasával ugranak.

Az Ötödik Sugárúttól nyugatra a 100-200-as házszámok az Ötödik és a Hatodik Sugárút, a 200-300-as  házszámok a Hatodik és Hetedik, a 300-400-as házszámok a Hetedik és Nyolcadik Sugárút közé esnek és így tovább. Az Ötödik Sugárúttól keletre hasonlóan, habár itt figyelembe kell venni, hogy nincs Negyedik Sugárút, viszont az Ötödik és a Harmadik Sugárút közé beékelődik a Madison, a Park és a Lexington Avenue. A logika azonban szerencsére megmarad, mivel az Ötödik és a Harmadik Sugárút között a számozás 200-at ugrik.

 rmmmmmyjuj

Emlékeztetőül a sugárutak sorrendje a Midtown-ban: 1st Avenue, 2nd Avenue, 3rd Avenue, Lexington Avenue, Park Avenue, Madison Avenue, 5th Avenue (aka: Museum Mile a 82. és 105. utca között), 6th Avenue (aka: Avenue of the Americas), 7th Avenue (aka: Fashion Avenue a 26. és 42. utca között), 8th Avenue, 9th Avenue, 10th Avenue, 11th Avenue és 12th Avenue.

S végezetül egy lassan feledésbe merülő, de minden esetre érdekes és hasznos matematikai mankó, főleg, ha nincs kéznél az okostelefon vagy a GPS. Ezt a módszert abban az esetben használjuk, ha az adott cím a sugárutak egyikén található, elvégre nem gyalogolhatunk végig az avenue teljes hosszán, hogy célba érjünk. Be kell tájolnunk a keresztutcát. Ezt a metódust erre találták ki.

A példa cím: 800 Eighth Avenue – Vedd a házszámot. Hagyd el az utolsó számjegyet és oszd el 2-vel. Ebben az esetben ez 40. A kapott számmal végezd el a sugárútnak megfelelő, az alábbi táblázatban jelölt műveletet. Esetünkben a Nyolcadik Sugárút mágikus művelete +9. Az eredmény 49. Ezek szerint az 800 Eighth Avenue keresztutcája a 49. utca. A varázstáblázatot megtalálhatjuk a telefonkönyvekben, útikalauzokban és online.

Image_Cross_Street_Finder

Képek: a blog írójának tulajdona, illetve M. Alexander, Craigsbeds

Tags: , , , , , , , , , , ,

A 2016. augusztus 19-én hatályba lépett új törvény, miszerint az angol nyelvvizsga nem feltétele a taxisofőr engedély megszerzésének New Yorkban, vegyes fogadtatásban részesült világszerte.

 

Ha New Yorkban leintesz egy ikonikus sárga taxit, nagy a valószínűsége, hogy a sofőr nem Amerikában született. A Taxi és Limuzin Bizottság adatai szerint a jelenleg állományban levő alkalmazottak (42000 fő) 96%-a az Egyesült Államok határain kívül született. A manhattani taxisofőrök 167 országból érkeztek, legtöbben Bangladesből (24%) és Pakisztánból (10%).

“Az új törvény elismeri az iparág valós helyzetét és kihívásait. A város elismeri és nagyra tartja a bevándorlók kemény munkáját és meg szeretné teremteni a tisztességes megélhetés lehetőségét a dolgozók és családjaik számára. – Bill de Blasio-nak, a város polgármesterének nyilatkozatából. – A taxizás fárasztó munka, különösen New York utcáin. A Taxi és Limuzin Bizottság nemrégiben a műszak hosszát 12 órára limitálta.”

 

Mint minden újdonságnak, ennek a változásnak is vegyes a fogadtatása. A felmérések szerint a legtöbb New York-it egyáltalán nem zavarja, hogy eltörölték a nyelvvizsgát és méltányolja a város bevándorlókkal szemben tanúsított pozitív hozzáállását.

Íme néhány támogató vélemény: “Amúgy sem szeretek beszélgetni a köszönésen és a köszönömön kívül. Csak az számít, hogy épségben célhoz érjek.”

“Az Uber taxisoknak sem kell vizsgázni és rájuk ezért még senki nem panaszkodott. Sok taxisofőr ezért is igazolt át hozzájuk. Most legalább esélyegyenlőség lesz.”

“A GPS-ek, appok korában nem sokat kell beszélni és magyarázkodni.”

“Legyünk reálisak, aki New Yorkban él, hamar megtanul alapszinten, elvégre másképp nem lenne képes boldogulni a hétköznapi életben. Viszont így, egy nyomással kevesebb.”

S íme néhány ellenvélemény. Meglepő módon, a taxisofőrök közül is többen bírálták a döntés jogosságát.

“Nem a konyhában dolgozom, itt kommunikálni kell az utassal.”

“Rendben van, hogy a GPS segít, de az utas kérdezhet a tarifáról, javaslatot tehet a választott útiránnyal kapcsolatban. S mi történik vészhelyzet esetén?”

Mások az alapvető kommunikációt hiányolják. “Én nagyon szeretek beszélgetni a sofőrrel. Érdekel, ki honnan jött, milyennek találja a New York-i életformát. Nem kell, hogy a királyi angolt beszéljék, de az alapfok kívánatos lenne.”

New York-i taxis trükkök és tippek (hamarosan)

Képek: a blog írójának tulajdona, valamint Kosten, Aubrie, Javan
Forrás: New York Times

Tags: , , , , , , ,

A Tájékozódás New York Cityben sorozat első részben az uptown, downtown, midtown, crosstown kifejezések használatáról beszéltünk, ez a rész a sugárutakat tárgyalja. A következő bejegyzés praktikus tanácsokat ad majd a sikeres manhattani manőverezéshez.

New Yorkban a sugárutak ismerete elengedhetetlen a sikeres tájékozódáshoz. Annak ellenére, hogy a Cityben a Commissioners’ Plan-nak köszönhetően nehéz eltévedni, a sugárutak gyakran okoznak fejfájást a turistáknak.

A következő kérdések gyakran felmerülnek: Hány sugárút létezik New Yorkban? Úgy tűnik, hogy közülük több alternatív nevet is visel. Melyiket mikor használjuk?

A New York-i sugárutak, az úgynevezett avenue-k észak-déli irányúak, számozásuk kelet felől kezdődik. Manhattan változó szélessége miatt a sugárutak közül nem mind halad a sziget teljes hosszában, valamint közülük több – városrészenként változó -, alternatív nevet is visel.

A Fifth Avenue, az Ötödik Sugárút Manhattan választóvonala. A utcák tőle keletre az East (keleti), míg nyugatra a West (nyugati) előtagot viselik. Például a 38. utca névtábláján a Fifth Avenue-tól keletre East 38th Street, nyugatra West 38th Street szerepel.

hkl

A házak számozása szintén a Fifth Avenue-tól kezdődik, egyes számmal, keleti és nyugati irányba egyaránt. Ebből következik, hogy ugyanaz a házszám egy utcában kétszer is szerepel, egyszer East előtaggal, egyszer West előtaggal. A hivatalos címben mindig megadják, hogy a Fifth Avenue-tól keletre vagy nyugatra található (234 W14th Street és 234 E14th Street). A házszámok az avenue-k között százasával ugranak.

A rácsszerkezet a Houston Street-től (kiejtése haʊstən, nem hjuːstən, mint a texasi város) kezdődik és a sugárutakat is innentől számozzuk. Manhattan sziget a délkeleti részen kiszélesedik, így itt – az Első Sugárúttól keletre -, rövid, extra sugárutakat építettek. Ezeket betűjellel (Avenue A, Avenue B, Avenue C és Avenue D) látták el. Ezt a környéket Alphabet City-nek is nevezik. A betűjeles sugárutak a Stuyvesant Town magasságában érnek véget.

A sziget keleti része az Upper East Side-on, a 60. utca magasságában ismét kiszélesedik. Itt lép be, az Első Sugárúttól keletre, a York Avenue és az East End Avenue. Ezek a sugárutak a 92. utcánál érnek véget.

A 23. és 59. utca közötti területen, melyet Midtown-nak nevezünk, a következő a sugárutak sorrendje: 1st Avenue, 2nd Avenue, 3rd Avenue, Lexington Avenue, Park Avenue, Madison Avenue, 5th Avenue (aka: Museum Mile a 82. és 105. utca között), 6th Avenue (aka: Avenue of the Americas), 7th Avenue (aka: Fashion Avenue a 26. és 42. utca között), 8th Avenue, 9th Avenue, 10th Avenue, 11th Avenue és 12th Avenue.

A Broadway, a világ egyik legismertebb sugárútja, Alsó-Manhattanban kezdődik, a Bowling Green-nél és a Bronx-on át, egészen Westchester megyéig tart.

A középső területen (Midtown) átlósan szeli át a várost, így a sugárutak találkozásánál fő útkereszteződéseket, illetve tereket hoz létre. A Hetedik Sugárutat a 42. utcánál szeli át, itt található a Times Square. A 34. utcánál a Hatodik Sugárutat keresztezi, ez a Herald Square. Az 59. utcánál a Nyolcadik Sugárutat keresztezi, ez a tér a Columbus Circle. A 14. utcánál a Park Avenue-t szeli át, itt található a Union Square. A 23. utcánál az Ötödik Sugárutat, itt áll a Vasalóház.

Az 59. utca felett minden komplikáltabb. A Central Park (a 60. és a 109. utca között) megtöri a rácsszerkezet, illetve a sugárutak rendjét. A Hatodik és a Hetedik Sugárutak a 60. utcánál véget érnek, majd a park felett, a 110. utcánál új névvel folytatódnak.

A Nyolcadik Sugárút a Central Park nyugati oldalán Central Park West néven halad tovább a 110. utcáig. A Kilencedik Sugárút a Columbus Avenue (a 110. utcánál szintén véget ér), a Tizedik Sugárút az Amsterdam Avenue, a Tizenegyedik Sugárút a West End Avenue nevet viseli a 60. utca felett, míg a Tizenkettedik Sugárút a West Side Highway néven ismert.

A New York-iak kitaláltak egy frappáns memorizáló mondatot, mely segít a névvel ellátott sugárutak sorrendjében.

“You take a CAB back home if it’s Late PM.”

CAB – Columbus, Amsterdam, Broadway a nyugati oldalon. Late PM – Lexington, Park, Madison a keletin.

Képek: Google

Tags: , , , , , , , , , , , , , ,

New York City-ben a rácsszerkezetes építkezésnek (Commissioners’ Plan) köszönhetően nehéz eltévedni, azonban a város specifikus irány és célállomás kifejezései gyakran megzavarják a turistákat.

A következő kérdések gyakran felmerülnek: Mit jelentenek a Downtown, Uptown, Midtown és Crosstown kifejezések? Hol kezdődnek és hol végződnek? Hogyan értelmezzük a metróállomások tájékoztató tábláit?

Manhattan a kezdetekben csupán egy kis település volt, a Wall Street-től délre, keskeny, kacskaringós utcákkal. A Village, mint a név is utal rá, különálló falu volt, a városfalon kívül. A 14. utcától északra gyakorlatilag csak legelők és kukoricaföldek voltak. Az 1800-as évek elején, New York robbanásszerű fejlődése láttán, a várostervezők a görög, rácsszerkezetes utcarendszer adaptációja mellett döntöttek. Kelet-nyugati irányú utcákat és észak-déli irányú sugárutakat építettek. A házszámok észak felé haladva emelkednek, a sugárutak számozása pedig kelet felől kezdődik. Manhattan változó szélessége miatt az sugárutak közül nem mind halad a sziget teljes hosszában.

A Downtown (alsóváros) és Uptown (felsőváros) kifejezéseket városrészként és irányjelölésként is használjuk. A Midtown (belváros) kifejezés városrész, a Crosstown (várost keresztben átszelő) irányjelölésként használatos.

Downtown, Uptown, Midtown, mint városrészek:

Downtown, Uptown, Midtown határai az idők során drasztikusan változtak. Annak idején, amikor Manhattanban még kecskék legelésztek, kukorica termett, a Canal Street-en kanális folyt és a Wall Street-en városfal emelkedett, a Canal Street felett minden Uptown-nak számított. A város terjeszkedésével Uptown egyre északabbra tolódott, egészen addig, míg New York elérte jelenlegi szerkezetét, körül-belül 150 évvel ezelőtt.

Uptown az 59. utcánál kezdődik, ahol a Central Park természetes határt képez. A park két oldalán található városrészek az Upper West Side és az Upper East Side.

Midtown az 59. és a 23. utca között található. Downtown a 23. utcától délre található terület.

Downtown, uptown, crosstown, mint irányjelzők:

A manhattani köznyelvben négy égtáj létezik: kelet, nyugat, uptown és downtown. Nagy valószínűséggel ez az oka a gyakori jelentészavarnak. Amikor valaki útbaigazítást kér, az uptown-t és a downtown-t égtáj funkcióban, irányjelölésre használjuk.

“Take the N train uptown to 42nd street.”- Menj az N jelzésű metróval északnak, a 42. utcáig. “Walk downtown ten blocks to Canal Street.” – Gyalogolj tíz tömbnyit délnek a Canal Streetig. Irányjelöléskor minden viszonyítás kérdése. A Flatiron Building uptown, ha a West Village-ben tartózkodsz, de attól még nem Uptown városrészben van. A Chrysler Building downtown, ha a Metropolitan Museumnál kérsz útbaigazítást, de attól még nem a Downtown városrészben található.

Leegyszerűsítve: az uptown azt jelenti, hogy a szigeten “felfelé” kell gyalogolnunk, a metró a “northbound”, “észak felé” jelzést viseli, az utca számok pedig növekednek. A downtown azt jelenti, hogy a sziget déli csücske felé kell haladnunk, a metrószerelvények a “southbound”, “dél felé” jelzéssel haladnak, az utca számok pedig csökkennek.

A metróállomásokon ilyen és hasonló jelzésekkel találkozunk: “Downtown and Brooklyn via 7th Avenue, Local”. A “local” azt jelenti, hogy a szerelvény a 7. sugárút mentén minden állomáson megáll, déli irányba halad, majd átmegy Brooklynba. “Uptown and The Bronx via 6th Avenue Express” jelentése: az expressz szerelvény bizonyos állomásokat kihagy a 6. sugárúton, északi irányba halad, majd átmegy a Bronxba.

Brooklyn Manhattantől délre található. Az ide tartó szerelvények először áthaladnak a Downtown-on, majd az East River alagutak, illetve hidak egyikén átrobognak Brooklynba, mely ezáltal downtown-nak számít. A Queens-be tartó szerelvények először északnak haladnak, majd jobbra fordulva hagyják el Manhattan szigetét, így Queens uptown-nak számít. A Bronx szintén uptown, míg Staten Island downtown.

A crosstown irányjelző, melyet legtöbbször buszok kijelzőjén láthatunk. A crosstown járatok a főbb, kelet-nyugati irányú utcákon (14, 23, 34, 42, 57, 66, 72, 79 és 86) haladnak, a sziget keleti és nyugati vége között, pótolva a keresztirányú metróvonalak hiányát.

Tájékozódás New York Cityben 2. – A sugárutak

Tájékozódás New York Cityben 3. – Elveszve New Yorkban

Tags: , , , , , , , , , , , , , ,

2021-re teljesen megváltozik a Manhattan Midtown látképe és dinamikája.

Újabb üvegcsoda felhőkarcoló épül Manhattanban, a Grand Central Terminál szomszédságában, a Vanderbilt Avenue-n, a 42. utcával szemben, 1 Vanderbilt néven.

A 63 emeletes irodaház tervei másfél évvel ezelőtt kerültek napvilágra, s ahogy az lenni szokott, a tulajdonos építtető (SL Green Realty) azonnal pereskedésbe került a Grand Central alatti, illetve feletti légtér tulajdonosával, az Argent Ventures-szel, akik azt állították, hogy az épület jogtalanul hatol be a Grand Central légterébe.

Azt, hogy valóban jogtalan-e az építkezés, sosem tudjuk meg, mivel a felek peren kívül megegyeztek, egy “de minimis” (triviális) összegben. Hétköznapi nyelve fordítva, az egyik milliárdos egy zacskó pénzzel távozott és innentől kezdve nincs akadálya az építkezésnek.

A 427 méter magas felhőkarcoló irodaház főbérlője a TD Bank lesz. S mit fog élvezni ebből a beruházásból New York lakossága – az építkezéssel járó kellemetlenségek mellett -, s azon kívül, hogy drasztikusan megváltozik a város látképe?

A 1 Vanderbilt építtetője 220 millió dollárral járul hozzá a Vanderbilt Corridor (Vanderbilt Folyosó) létrehozásához. A Vanderbilt Corridor, a 42. és 47. utca, a Madison és Vanderbilt sugárutak által határolt területen, különösen csúcsforgalom idején kialakuló közlekedési poklot hivatott megszüntetni.

Új metróbejáratok épülnek, melyek remélhetőleg enyhítik a Grand Central 4/5/6/Times Square Shuttle metró lejáratainak hihetetlen zsúfoltságát. Az új épületből nemcsak a metróhoz, de a Metro-North vasút vágányaihoz is könnyebb lesz lejutni.

A 1 Vanderbilt-ben egy három emeletnyi tranzit csarnok is épül, mely enyhíteni fogja a Grand Central megnövekedett forgalmát, miután 2023-ra a Long Island vasútvonal szerelvényei is ide futnak be.

 

Forrás és képek: New York Times

Tags: , , , , , , , , , , , ,

A Brooklyn Bridge New York egyik legismertebb, legtöbbet fotózott látványossága, melyet egyetlen turista sem hagyhat ki. A híd azonban a város egyik legforgalmasabb, leghasználhatatlanabb forgalmi csomópontja, különös tekintettel a gyalogos forgalomra.

A gyalogos sáv a híd felső szintjén osztozik a kerékpár sávval, mely valljuk be, egy rémálom. A hat sávos autópálya felett haladó, amúgy is keskeny, fapallós gyalogos-biciklis szinten szinte állandó az építkezés, tovább súlyosbítva a közlekedési lidércnyomást.

A forgalom az utóbbi évtizedben drasztikusan megnövekedett. Csúcsidőben, óránként 2000 gyalogos halad át a hídon, háromszor annyi, mint 2008-ban.

A New York-i Közlekedési Vállalat már évek óta próbál javítani a helyzeten, többé-kevésbé sikertelenül, de most talán jó helyen próbálkozik. Az MTA szerződést kötött az AECOM nemzetközi innovációs céggel. A vállalat építészmérnökei 7 hónapos felmérés keretén belül megállapítják, hogy van-e lehetőség a híd szélesítésére. A szakembereknek el kell döntenie, hogy ez a 133 éves hídcsoda elbírja-e a bővítéssel járó terhelést.

A terv a gyalogos promenád kétoldali kiszélesítése lenne, az autóssávok fölött található kereszttartókra.

A 7 hónapos tanulmány csupán az első lépés. Rengeteg munkára és még annál is több pénzre lesz szüksége a városnak, amennyiben a terv megvalósulásra kerül.

Kép: Pichi, 212sid, beholdingeye
Forrás: New York Times

 

Tags: , , , , , , , , ,

A New Yorkról és rólam szóló történet, kb. 10 évvel ezelőtt kezdődött, amikor megmagyarázhatatlan vonzalmat kezdtem érezni a város iránt. Gyerekkorom óta imádok utazni, de Amerika túl távoli célnak tűnt. Egy álomnak csupán. Tavaly augusztusban azonban, egy borozgatós nyári estén, két barátnő kezet rázott: 2016-ban eljutunk New Yorkba!

Tervezés, utazás:
Eltelt fél év, amíg csak félve tervezgettük, hogy majd év elején lefoglaljuk a repjegyet. Január első hetében pedig meg is tettük. Nem volt már az sem zökkenőmentes, mert az Air France rendszerében valaki idegen mellém foglalt széket, így a barátnőm kiszorult onnan, ezért inkább töröltettük a foglalásunkat. Biztosra akartunk menni, így végül a Pelikánon foglaltunk. Odafelé a Brussels Airlines-szal, Brüsszeli átszállással, visszafelé a Lufthansával, Frankfurti átszállással repültünk. Az átszállási idő mindkét alkalommal 1-2 óra volt csak. Fél év spórolás kezdődött, mert önerőből oldottam meg az utazást. Nem vettem szép ruhákat vagy cipőket fél évig, mert az álmom lebegett a szemem előtt.

A szállásfoglalás sem volt zökkenőmentes. Amit először lefoglaltunk a booking.com oldalon, irreálisan drágának találtuk, így átfoglaltunk egy olcsóbb hostelre (West Side YMCA), ahol viszont a vizes blokkok a folyosón voltak. Cserébe, a Central Park szomszédságában ébredtünk, a Colombus Circle mellett. Mindenképpen Manhattant ajánlom szállásra. A többi városrész sem sokkal olcsóbb, de hatalmasak a távolságok, nem túl jó minden napot 1-2 óra metrózással kezdeni.

2016. május 17-én eljött a nap. Ferihegyen megkezdődött a beszállás. Akadt egy kis probléma. Sajnos nem látták a foglalásunkat, mivel mindketten doktorok vagyunk a barátnőmmel, ez a név mezőben bekevert és elvesztünk a rendszerben. Javaslom, hogy ne használjátok a Dr. előtagot. Ez magával vonzotta, hogy átszállós beszálló kártyát sem tudtak adni nekünk, így biztosra vettük, hogy ebből Brüsszelben is gond lesz. Volt is sajnos. Ott sem láttak minket, de végül kb. 1 óra várakozás után felengedtek a gépre. Onnan 8,5 óra repülés következett, s végül leszálltunk a JFK-n. A reptéri vasúttal jutottunk be a belvárosba, majd átszálltunk egy metróra, amihez fel kellett menni a felszínre. Abban a pillanatban, amikor felnéztem az égig érő felhőkarcolókra, megláttam a sárga taxikat, a hatalmas nyüzsgést, akkor fogtam fel, hogy hol vagyok. Sírni tudtam volna. Sikerült! Eljutottam végre NYC-be… Első nap az időeltolódás miatt azonnal lefeküdtünk aludni, hogy másnap teljes erőbedobással tudjunk ismerkedni a várossal.

2.nap: Hudson River és a Financial District
A hostelünkben volt egy kis bolt, ott reggeliztünk minden nap: cukorszirupos kakaós csiga, bagel, szendvics vagy müzli, az elengedhetetlen Starbucks kávéval (6-10$). Vettünk 7 napos tömegközlekedési kártyát, a legtöbb helyre metróval mentünk. Énekelnek, zenélnek, táncolnak a megállókban vagy magán a metrón. Összekalapozzák a kis aprót és már el is tűnnek a művészek, de ezzel is mosolyt csalnak az emberek arcára. Itt mindenki kedves, mosolyog. Legyen bármilyen nemzetiségű, bőrszínű vagy anyanyelvű. Megállnak, hogy köszönjenek, megkérdezzék, mit keresünk, segítsenek-e? Ennyi ember sehol nem dicsérte még meg a ruhámat vagy a frizurámat, mint itt. Volt aki megkért, mutassam meg, hogy készült a hajfonatom. Ezek apróságok, de itthon sajnos elképzelhetetlenek.

A Lincoln Centernél kezdtük a napot, ami egy előadó, művészeti központ. Épp balett fesztivál zajlott a New York City Balett rendezésében. Ezután elmetróztunk Greenwich Village-be, sétáltunk a Hudson folyó partján, és gyakorlatilag az első utunk a Perry Streetre vezetett, Carrie Bradshaw házához, a Szex és New Yorkból. Ezen a sorozaton nőttem fel, így ezt a helyszínt nem lehetett kihagyni. Imádtam azt a környéket, a város legélhetőbb, legszerethetőbb része, egy kis ékszerdoboz.

 

Ezután a pénzügyi negyed következett, a Charging Bull, a Tőzsde, a Wall Street amit alig találtunk meg, és a Federal Hall. Ekkor pillantottuk meg a Federal Hall melletti T.J. Maxx boltot, aminek nagy rajongói lettünk egy pillanat alatt. Fillérekért lehetett márkás ruhákat, cipőket, táskákat venni. A Michael Kors táskák (100$) kupacokban álltak egymásra dobálva. Egy itthon 28 000 Ft-os 100 ml-s Calvin Klein parfüm kint 20$ volt, pont az az illat, amit évek óta használok. Barátnőm egy Guess táskával gazdagodott (30$). Van több bolt is, ami hasonló elven működik (Century 21, Marshalls, Macy’s), itt azonban az akció nem 10-20%, hanem 70-80%. Az árakra az adó sajnos nincs rászámolva, azt a pénztárnál kell külön kifizetni, erre számítani kell.

 

De térjünk vissza a pénzügyi negyedbe. A sok modern épület között egyszer csak előbukkan a Trinity Church, ahol épp egy klasszikus koncertre próbáltak a zenészek. Mesebeli volt elvonulni egy-két percre a nyüzsgésből a csodaszép rózsaablakok közé, igazi, régi klasszikusokat hallgatva. Délutánra végre kisütött a nap, így felpattantunk a Staten Island-re tartó ingyenes hajójáratra. A legszebb képeket a hajóról készítettem. A skyline gyönyörű innen, és a Szabadság-szoborhoz is ez volt a legközelebbi élményünk. Azóta mindkét kép poszterként az irodámat díszíti. A nap zárásaként a Wall Street melletti kis utcában találtunk egy ír kocsmát, ahová a 10 nap alatt többször visszatértünk. Tényleg olyan, mint a filmekben. Este 6 után után ellepik a környéket az öltönyös férfiak és az elegáns hölgyek, 1-2 órát iszogatnak a kollégákkal, majd hazamennek pihenni. Mi is így tettünk.

3.nap: 5th Ave és környéke
Világosban is meg akartuk nézni a kötelező esti programot, így a Times Square-en kezdtünk. Hatalmas forgatag, bár ez egy kicsit más volt, mint képzeltem. Nincs nagy tér, csak utcák találkozása. Hard Rock Cafe, tv stúdió, Walt Disney bolt, millió jegyárus, és a beöltözött mesehősök, akik a közös fotó után üldözni kezdenek, hogy fizess érte.

Ezután a Flatiron Building következett, mellette a Madison Square Park: csodaszépek. Az Ötödik Sugárúton sétáltunk végig, érintve és megcsodálva az Empire State Building-et, a Public Library épületét, ahová ingyen be lehet menni. Megannyi film helyszíne. A Holnaputánban című filmben itt égették el a könyveket, hogy ne fagyjanak meg, és Mr. Big itt nem vette feleségül Carrie-t.

Kicsit elhagyva a 5th Avenue-t, megnéztük a Grand Central Terminalt a híres órával.

Itt belefutottunk MC Hammer-be, aki épp a hatalmas slágerét, a Can’t Touch This-t énekelte el bárkivel, akinek kedve támadt beszállni. Megcsodáltuk a meseszép Chrysler Building-et is. Folytatva utunkat a sugárúton, betértünk a Saks áruházba, a 3000$-os bundák, Chanel kosztümök, és Gucci táskák közé. Csipetnyi luxus, végül is nézelődni szabad. ;) Tőszomszédságában található New York talán legszebb temploma, a Szent Patrik Katedrális. Monumentális, világos, karcsú oszlopai, gyönyörű ablakai csodálatra méltóak. Ezzel szemben található a Rockefeller Center épülete, ahová szintén be lehet sétálni. Mögötte a kis teret, – ami karácsonykor korcsolya pályává változik – most napernyők lepték el.

Nem mehettünk el fotó nélkül a Tiffany & Co. bolt mellett, ahol még Audrey Hepburn is a gyémántok után vágyakozott.

Mielőtt a Central Parkot elértük volna, bal oldalon ott magasodik a híres Plaza Hotel, megannyi bál, rendezvény, és esküvő színhelye, előtte a Pulitzer szökőkúttal.

Vacsorázni a Whole Foods élelmiszer boltban szoktunk, ahol kis dobozokat lehet megtölteni mindenféle finomsággal, a végén pedig súly alapján kell fizetni. Változatos, egészséges és megfizethető. (kb. 10$ egy bőséges adag)

4.nap: A 102.emelet
Kíváncsiak voltunk milyen a város egészen magasból, mondjuk úgy a 100. emeletről kinézve. Sokat agyaltunk, hogy a 3 kilátó közül melyikre menjünk fel, de a Top of The Rock-ot alacsonynak találtuk, az Empire State Building-et pedig a rácsok miatt szavaztuk le. Árban mindegyik ugyanannyiba kerül (kb. 30$), így végül a One World Trade Center-t választottuk. Kb. 3 perc alatt bejutottunk, nem kellett sorba állni. Megvettük a jegyet, s a lift 60 másodperc alatt repített fel minket a kilátóhoz, közben látványvetítést tartottak arról, hogyan is épül fel egy felhőkarcoló. Bevallom féltem, mert nagyon tériszonyom van. Nem is tudtam elképzelni, hogy fogom pánik nélkül kibírni. A liftben volt is pár bizonytalan pillanat, de az élmény, és a látvány mindenért kárpótolt. Sütött a nap, így a fotózás nem volt könnyű, mert minden visszacsillant az üvegen és a csíkos ruha sem volt emiatt jó választás aznapra. Több órát töltöttünk el ott, nem zavartak le minket, alaposan megfigyelhettünk mindent.

Visszatérve a valóságba, egy pillanatra megállva, elgondolkodtunk a világról a World Trade Center egykori helyén álló két medencét bámulva. Az áldozatok nevei a medence falába vannak beleírva. Egy-egy kitűzött rózsaszál, a sötétség és a víz zubogó hangja mind nyomasztóvá teszik a helyet. Az egyik legjobban sikerült fotómon pont a One World Trade Center épülete látszik egy mellette elrepülő utasszállítóval, ami pont olyan szögben közelít, mint ami nem fogja kikerülni. Akárki ránéz, a kép megteszi a hatását…

Aznap délután a MOMA múzeum ingyenesen volt látogatható. Elég hosszú sor fogadott minket, de gyorsan lement. 20-30 perc alatt be lehetett jutni. Andy Warhol, Paul Cézanne, Vincent van Gogh, Pablo Picasso, Gustav Klimt, Marc Chagall, mind ott voltak. Modern terem, festészet, építészet, csodás belső udvar, mindenki talált érdekes látnivalót magának. Az estét a kivilágított, fényárban úszó Times Square-en zártuk, ahol találkoztunk tengerészgyalogos katonákkal is, akik nagyon kedvesek voltak és több közös fénykép is készült velük.

5. nap: Welcome to Brooklyn, a hidas nap
Kolléganőimtől kaptam ajándékba egy pólót, ami a Manhattan Bridge-et ábrázolja, és azt a feladatot kaptam, hogy abban a pólóban pózolva a híd előtt kell fotót készítenem. Jelentem, a feladat teljesítve lett. ;) A Brooklyn Bridge Parkot választottunk a fotózáshoz, ami nem csak a turisták, de a helyiek kedvence is. Nem is csodálkozom ezen, a két híd, a háttérben Manhattan látképével. Minden utazásom alatt van egy hely, egy épület, ami különösen megfog. Nem tudom miért, de itt a Brooklyn híd volt az, ami mindent vitt. Leesett állal bámultam, fotóztam, fogdostam, és nem bírtam betelni vele. Ezt látni kell. És egy jó tanács: ne Manhattan felől fotózzuk, hanem Brooklyn felől, a háttér egészen más lesz.

Este egy kalandtúrának beillő programot választottunk. 9-kor elindultunk Bronxba, hogy megnézzük a Yankee Stadiont. Már az odafelé vezető metrózás is kalandos volt, amikor megpillantottunk egy elhagyott fekete sporttáskát a székek alatt, amihez akkor már fél órája nem tartozott senki sem. Inkább leszálltunk és megvártuk a következő járatot. Hatalmas távolságok vannak, így mire elértük a stadiont már este 10 is elmúlt. Azon a környéken sokkal erőteljesebb a rendőri jelenlét is és az emberek is hangosabbak a megszokottnál. Megy a balhé az aluljárókban, kiabálnak, kötekednek, úgyhogy ezt a városrészt nem ajánlom nőknek este 10-kor. Mi is elég gyorsan távoztunk a környékről.

6.nap: Soho, Chinatown, és Little Italy
A Chelsea piacon indítottuk napunkat, amit talán vásárcsarnoknak kellene inkább nevezni. Borok, fűszerek, friss zöldésgek, gyümölcsök, pop-up store butikok, mindent meg lehet találni. Azon a környéken van a Jóbarátok című sorozatból jól ismert ház. Azt is megnéztük. És ha arra jártunk, nem tudtuk kihagyni az eredeti Magnolia Bakery-t sem a Bleecker Street-en. Ma már több boltjuk is van a városban, azonban ez volt az első. A cupcake-ek szentélye (kb. 3-4 $/db) az igazi kevert krémek, házias ízek és formák cukrászdája. Kapható itt kötény, szakácskönyv, sütő kesztyű is és persze találunk utalást a Szex és New Yorkra, mert Miranda és Carrie a 3. évadban itt tárgyalta ki a pasikat.

Napunkat a Soho-ban, Chinatown-ban, és Little Italy-ban folytattuk. Chinatown-ban ebédeltünk, mert minden útikönyv a legolcsóbb környéknek írta. Hát nem olcsóbb sajnos, csak nagyobb adagokat adnak, úgyhogy inkább én gazdaságosabbnak nevezném, viszont szinte csak kínai ételeket kapni mindenhol.

Little Italy tényleg olyan, mintha hirtelen Olaszországban lennénk. Az illatok, a zajok, az éttermekből kiszűrődő „O sole mio”, a kicsoszogó öregúr, akinek a pecsétgyűrűjét megcsókolják a fiatalok, mind az igazi Anyaországot idézik.

7.nap: Shopping
Aki annyira szeret sütni mint én, biztosan ismeri Buddy-t, a Tortakirályt. Így nem maradhatott ki Carlo’s Bake Shop meglátogatása sem. Gyönyörű minden, viszont kevésbé házias az ízvilág, mint a Magnoliában volt. Pólók, kötények szintén kaphatóak. Cupcake: 3,5$, desszert torták 30-40$. Sajnos Buddy ezidőben Nápolyban tartózkodott, így vele nem sikerült találkozni.

Ezt a napot a vásárlásra szántuk. A fentebb említett boltokat mind újra végig jártuk, akkor már tudtuk, hogy hol, mit érdemes megvenni. Már itthon készültünk, utána olvasgattunk, hogy milyen árucikkek olcsóbbak az USA-ban. Nagy kedvenc lett a Marshalls, a T.J. Maxx és a Century 21 (www.c21stores.com). Sajnos a nagy nyári akciózás még nem kezdődött el akkor. Próbálgattunk Manolo Blahnikokat (300-700$) Valentinot (170$) Jimmy Choo-kat (350-800$). Vásároltunk Nike Air Max cipőt (50$), Skechers futó cipőt (40$), Guess táskákat (30-50$) Calvin Klein melltartót (12$), Under Armour futónadrágot (20$), Calvin Klein farmert (20$), Calvin Klein bőr férfi pénztárcát (8$), Victoria Secret testpermetet (8$). Ralph Lauren pólót (15$), Guess napszemüveget (15$), Sarah Jessica Parker parfümöt, 50 ml (15$), Kenneth Cole pénztárcát (10$). A Sephora parfümériában vásároltunk rúzst (15$), Urban Decay szempillaspirált (20$) és a reptéren, a Duty Freeben, Chanel alapozót, mert az is majdnem fele volt az itthoni árnak (kb.35 $).

8. nap: Central Park, Broadway
Mivel a bérletünket leszálláskor vettük meg, erre a napra már nem volt érvényes. Éppen ezért hagytuk erre a napra a Central Parkot, ami mellett a szállásunk volt. Nem akartunk csinosan felöltözni, mert tudtuk, hogy este színházba megyünk.

Futócipő, sportos ruházat és irány a park. Négy órát sétáltunk, de nem értünk körbe. Többször azt sem tudtuk, hol vagyunk a térképen, de ez senkit sem zavart. Csak élveztük a sok zöldet, a jó levegőt, a csöpögő esőt, utána a szivárványt. A csónakázó tó, a kis hidak, amik a Reszkessetek betörőket idézik, a lovas kocsik, egészen mesebelivé varázsolják a helyet.

 

A park keleti oldalán található a Metropolitan és a Guggenheim Múzeum. Ezeket sajnos csak kívülről volt időnk megnézni. Sietni kellett a Times Square-re, mert 14 órától lehetett jegyet venni az aznap esti musicalekre, a TKTS jegyirodában. (190$ helyett 70 $/db) Hatalmas élmény volt, a színészek, az előadás, a zene, a díszlet, mind fergeteges volt az Ambassador Színházban. Aki egyszer eljut ide, nézzen meg egy darabot, kihagyhatatlan!

9.nap: Coney Island
1,5 órás metrózás után elénk tárult a Coney Island-i vidámpark, a csodaszép óceán, és a sárga homokos part. Még a helyiek is azt mondták, hogy ez az első nap, hogy igazán strandidő lett.

Alkoholt a strandokon sem szabad inni, erre itt is figyelni kell. Persze kicsi a világ, a szomszéd törölközőkön magyarok pihentek. Nagyon furcsa érzés volt kint élőkkel beszélgetni. Sokat érdeklődtek itthonról, nagyon kedvesek voltak. Az óceán csak 15 fokosra melegedett, így a fürdés elmaradt. Viszont hatalmas, tenyérnyi kagylókat lehetett találni, a Nap pedig úgy tűzött, hogy nekem égési sérüléseim lettek, pedig be voltam kenve naptejjel.

Este még egyszer ki kellett mennünk a Times Square-re, hiszen tudtuk, hogy az az utolsó esténk. Megpróbáltunk magunka szívni minél többet az ottani jókedvből, lazaságból és kedvességből.

10.nap: Hazautazás: A teljes káosz napja
Pakolás, rohanás. Attól még, hogy a térképen úgy tűnik, hogy egy csomóponton át lehet szállni egy metró vonalra anélkül, hogy fel kellene jönni a felszínre még nem biztos, hogy úgy is van. Mi is megjártuk ezzel. Ráadásul az utolsó feltöltött metró egységet is elhasználtuk. Újra kellett tölteni. De az sehol nem volt kiírva, hogy 2,5 vagy 2,75 $-ba kerül-e egy jegy. Persze keveset tettünk rá. Akkor megint rohanás vissza az automatához. Mindenhol lépcsőzni kellett, mi pedig fejenként kb. 35 kg-os poggyászt húzogattunk magunkkal. Utána áramszünet volt a metrón, 40 percet vártunk. Aztán leszálláskor egy utas nem tudta magában tartani a gyomortartalmát és a barátnőm pont ez előtt az ember előtt állt. Nem részletezném, újabb fél óra kényszerszünet, mosdókeresés, átöltözést. A GPS szerint 1 órára laktunk a reptértől, mi 4 órával előbb elindultunk és majdnem lekéstük a gépet. Javaslom a taxik használatát, sok kellemetlenségtől meg tud óvni. A repülés sima út volt, a hajnalt már Frankfurtban éltük meg. 1 óránk volt átszállni, ami azon a reptéren elég kevés, ott is futnunk kellett, de legalább itt már azonnal megtaláltak minket a rendszerben.

Mióta hazajöttem vannak napok, hogy felteszem magamnak a kérdést: „Mi tényleg ott voltunk? Vagy csak álmodtam?” Ekkor előveszek párat az 1200 fotóból és meggyőzöm magamat, hogy tényleg ott voltam!

Úgy érzem, hogy nem utoljára jártam az USA-ban. Ha felnézek az égre és látok egy repülőt, önkéntelenül elmosolyodok. És ekkor tudom, hogy megérte fél évet spórolni, majdnem 20 órát repülni, mert ezek az utazások azok, amik még hónapokkal később is erőt adnak a mindennapokhoz.

 Történet és képek: Pernyész Kitti

Tags: , , , , , , , , , , , , , , , , ,

Elfáradtál a zajos New York City forgatagában? Friss levegőre vágysz? Szállj fel az A jelzésű metróra és látogasd meg a Metropolitan Museum of Art kihelyezett részlegét, a The Cloisters-t (Kerengők), a buja Fort Tryon Park szívében, ahol varázslatos, középkori időutazás vár.

Európai ereklyék, faliszőnyegek, elefántcsont és kő faragványok, kéziratok, festett mozaik üvegek – minden egy helyen, amit egy történelem-rajongó kívánhat.

Ez a múzeum jóval többet kínál, mint amit a tárolókban, illetve a falakon láthatunk. Itt maguk a falak, a kerengők és a köztük megbúvó kertek képviselik az igazi értéket.

A jelenlegi The Cloisters – a közhittel ellentétben – se nem tökéletes másolat, se nem új dizájn. A látogatók nagy része feltételezi, hogy az épületegyüttes egy bizonyos európai kolostor tökéletes másolata, míg mások úgy vélik, hogy csupán ügyes utánzat. A valóságban a The Cloisters egy régészeti-építészeti “foltvarrás”.

20160514_150211

A The Cloisters négy középkori kolostor kerengő (Saint-Michel-de-Cuxa, Saint-Guilhem-le-Désert, Trie-sur-Baïse, Bonnefont-en-Comminges) és három kápolna összeépítéséből született. A munkálatok 1935-ben kezdődtek, a hivatalos átadásra pedig 1938-ban került sor.

A The Cloisters-nek otthont adó Fort Tyron Parkot a filantróp John D. Rockefeller, Jr. építtette 1935-ben és a tervezésre a Central Park megálmodójának fiát, Frederick Law Olmsted, Jr. szerződtette. Párhuzamosan felvásárolta a George Grey Barnard középkori kollekciót. A parkot New York városának ajándékozta, míg a középkori kollekciót a Metropolitan Múzemnak, a későbbiekben említésre kerülő, saját tulajdonú unikornis faliszőnyegekkel együtt.

 

1934 és 1938 között a The Cloisters-t alkotó négy európai apátságot és három kápolnát kövekre bontva szállították New Yorkba, ahol rekonstruálták és egységes egésszé alakították. A kerengők által közrefogott kertekbe ritka középkori virágokat, bokrokat és fűszernövényeket telepítettek kertész specialisták segítségével.

A rózsaszín márványból készült Cuxa a The Cloisters legnagyobb kerengője, az épületegyüttes tematikus és strukturális központja.

 

Bonnefont kerengő ad otthont a középkori fűszernövény kertnek. A kerengő nyugati végéből  csodálatos kilátás nyílik a Hudson folyóra, a George Washington-hídra és a folyó túlpartján a New Jersey-i Palisades szikláira.

 

A Trie kerengő eredetileg egy francia karmelita kolostorhoz tartozott. Középpontjában karcsú szökőkút áll, a kertbe pedig 80, a középkorban is ismert és termesztett növényfajt ültettek.

A Saint-Guilhem kerengő eredetileg egy francia Benedek rendi kolostorhoz tartozott. Ez a The Cloisters legkisebb alapterületű kerengője.

A The Cloisters gyűjteményei közül a legismertebb az Unikornis Faliszőnyeg sorozat, mely a The Hunt of the Unicorn (Unikornis Vadászat) nevet viseli. Rejtélye több mint 500 éve foglalkoztatja a tudósokat történészeket és a The Cloisters látogatóit.

A világhíres faliszőnyegeket a 17-es galériában láthatjuk. A hét, 4×3,5 méteres szőnyeget John Rockefeller, Jr. ajándékozta a múzeumnak. A szőnyegek titokzatos eredete, az ábrázolt történet különlegessége teszi a műalkotás sorozatot egyedülállóvá.

Miért vadásznak unikornisra a nemes urak? Vajon az egyszarvú feltámad a halálból? Mit jelent a szőnyegeken többször is megjelenő “A” és “E” betűjelzés? Az ismeretlen alkotó nevének kezdőbetűit vagy valami egészen mást?

Az unikornis faliszőnyegek több filmben is szerepetek, legutoljára a Harry Potter sorozat, Harry Potter és a félvér herceg filmadaptációjában.

A Gótikus Kápolna a komplexum legnagyobb alapterületű kápolnája, melynek legimpozánsabb elemei a festett üvegablakok.

 

A kápolnában négy síremléket is találunk, melyek a katalóniai Uregel család tagjaié. A festett üvegablakokon beáramló és megtörő fény valamennyi napszakban új megvilágításba helyezi a kápolna magasztos falait.

 

A Fuentidueña Kápolna középpontjában egy román stílusú szentély található, melynek központi eleme a függő kereszt, illetve mögötte  a Szűzanya freskó. A kápolna mérete és jó akusztikája miatt gyakran ad otthont kamarazenekari koncerteknek.

 

Az egyhajós Langon Kápolna a The Cloisters legkisebb kápolnája, Franciaországból származik.

 

Jegyvásárlás, útbaigazítás: FIGYELEM – BELÉPŐJEGY VÁLTOZÁS!
A Metropolitan Museum of Art-ban (MET) és testvér múzeumaiban, a Met Breuer-ben és a Cloisters-ben 2018. március 1-től megszűnt a “suggested admission fee”, a javasolt belépődíjas rendszer a nem New York állambeli lakosok számára. A belépő ára: 25 dollár A The Cloisters a Metropolitan Múzeum kihelyezett középkori osztálya, így a Metben vásárolt jegy egy napig érvényes a The Cloisters-be (és fordítva is). Érdemes így terveznünk a programot.

A múzeum megközelíthető metróval és busszal (és természetesen autóval). Az A jelű metróval a 190. utcánál, az 1-es metróval a 191. utcánál szálljunk ki. A Margaret Corbin Drive-on sétálva 10 perc alatt a múzeumhoz érünk. Ha nem szeretnénk gyalogolni, várjuk meg az M4-es buszt. Ugyanezzel a járattal közvetlen a Metből is jöhetünk, a Madison Avenue/83. utca megállóból, igaz ez jóval hosszabb ideig tart.

Képek: a blog írójának tulajdona
Forrás: The Met

Tags: , , , , , , , , , ,

A Brooklyn Bridge Park egy 2 km hosszú park- és szabadidőkomplexum, mely az East River mentén – DUMBO és Brooklyn Heights között -, hat, különböző funkciót betöltő kikötőt foglal magában.

A kikötők mentén, a promenádról csodálatos látvány nyílik Alsó-Manhattan sziluettjére és a New York Kikötőre. Jó idő esetén a Szabadság-szobor is jól látható a park nyugati csücskéből.

A parkot nem csupán a kivételes látvány és a történelmi értékek miatt érdemes meglátogatni, de a sportolási, szórakozási és kulináris lehetőségek és programok színes palettája miatt is.

Az elmúlt hónapokban a park kikötői számos új funkcióval gazdagodtak, több tereprendezési változáson is átestek, így érdemes újra áttekinteni a szabadidő komplexum által nyújtott lehetőségeket, kikötők szerint.

Pier 1 (1-es kikötő): A komplexum legnagyobb dokkja, nagyméretű pázsittal, játszótérrel. A Pier 1 területén, a Manhattan-híd alatt, 2016 áprilisában átadták a Dumbo Boulders névre hallgató mászófalat.

A fasorral beültetett magaslati ösvény új elem. A legmagasabb pontról nagyon szép kilátás nyílik Manhattanra és az ellentétes irányban a Brooklyn-hídra.

A Grantite Prospekt (Gránit Kilátó) máris ikonikusnak számító lépcsői az újrafelhasználás jegyében, a Roosevelt Island híd átépítése során kiselejtezett gránittömbökből készültek. Ide este is érdemes visszatérni a fergeteges látvány miatt.

Az 1-es kikötő déli sarkában található sómocsár nemcsak vizuálisan ad a park értékéhez, de látható bizonyítéka annak a természetvédelmi erőfeszítésnek is, mely a Brooklyn Bridge Park teljes egészére jellemző.

A Pier 2 (2-es kikötő) húszezer m2 a mozgás szerelmeseinek dedikálva, kosár és kézilabda pályákkal, bocsa és shuffleboard lehetőséggel a felnőtteknek, a gyerekeknek pedig játszóudvarral.

A 2-es kikötő fölé húzott pavilon megvédi a játékosokat a leégéstől, a hűsben pedig piknikezni is lehet az erre külön kijelölt padokon.

A görkorcsolya pálya új sportlétesítmény a 2-es kikötőben.

A Pier 2-hoz tartozó öbölben – 2015 nyara óta – ingyenes kajakozásra is van lehetőség.

Pier 3 (3-as kikötő) környéke, más néven a Greenway Terrace, a Brooklyn Bridge Park csendes zónája. 250 méter hosszú, 9 méter magas domb, mely segít megszűrni a Brooklyn-Queens autópálya zaját.

A Greenway kerékpárút és gyalogossétány összeköti a hat kikötőt Red Hook-kal. A Greenway Terrace kilátójának lépcsőin vagy a part kövein ülve megcsodálhatjuk Manhattan várossziluettjét, a Szabadság-szobrot és a közeli Governor Island partjait.

IMG_3642

A Pier 4 (4-es kikötő) a Beach, a Brooklyn Bridge Park homokos strandja, mely fürdésre ugyan nem alkalmas, de a partról jól megfigyelhetjük az árapályt és az induló-érkező hajók raját.

Pier 5 (5-ös kikötő) ismét a Nap és a sportok szerelmeseié. Itt található a park foci-, rögbi- és frizbipályája. Miután a sportolástól kellően kifáradtunk és farkasétvágyra tettünk szert, látogassuk meg a Picnic Peninsula-t.

A kikötő BBQ és grill parkjában saját ízlésünk szerint készíthetjük el az ebédünket, uzsonnánkat a magunk hozta alapanyagokból. A piknikpark faasztalai felett hatalmas napernyők védik az elemózsiát és bőrünket a leégés ellen.

Pier 6 (6-os kikötő) minden korosztálynak nyújt érdekességet és elfoglaltságot. Itt található többek között a Brooklyn Bridge Park kutyafuttatója, Governors Island kompkikötője és a sportok kedvelőinek, a park röplabda pályái. A kulináris különlegességek rajongóit a híres Forino pizzéria várja kövön sütött pizzáival.

Aki pedig semmi másra nem vágyik, mint a természet csendjére, az barangolhat a kikötő melletti hatalmas virágos mezőn. Nincs szebb látvány, mint a vad természet és Manhattan várossziluettjének különleges kontrasztja.

Képek: a blog írójának tulajdona, kivéve Granite Prospect at Night

Tags: , , , , , , , , , , , ,

« Older entries § Newer entries »