City

You are currently browsing articles tagged City.

Mire is lehetne jobban használni az ingázással eltöltött időt, mint olvasással? A New York-i Közlekedési Vállalat és a New York Nyilvános Könyvtár közös nyári akciója a Subway Library, vagyis a Metrókönyvtár. Az MTA az ingyenes metró WiFi bevezetését ünnepli, a könyvtár pedig minden lehetőséget megragad, hogy olvasásra buzdítsa a New York-iakat.

dsc00052

A könyvtár létrehozott egy olyan online platformot, ahonnan az utazók ingyenesen tölthetnek le rövid történeteket, esszéket, kiemelt fejezeteket.

Ezeket a rövid lélegzetű olvasmányokat hat héten keresztül tölthetjük le ingyenesen.

A következő kategóriák közül választhatunk:

  • New York Sztorik
  • Újdonságok (melyben frissen megjelent könyvekből tölthetünk le ízelítő fejezetet)
  • Válogatott rövid történetek
  • Gyereksztorik
  • Történetek kamaszoknak

Az alkalomra az MTA egy teljes metrószerelvényt varázsolt könyvtárrá. A kocsik ülései könyvespolcok, a plafon pedig a New York-i Nyilvános Könyvtár világhíres Rózsa Olvasótermének falfestményét imitálja. A vonat az E és az F vonalon halad felváltva.

A tartalmakat letölthetjük a metróállomásokon, ha csatlakozunk az MTA ingyenes WiFi-jére, mely azonnal felajánlja a Subway Library opciót. Természetesen otthon is meglátogathatjuk a Metrókönyvtár honlapját és letölthetjük a választott irodalmat.

Jó olvasást!

Forrás: NYPL

Tags: , , , , , , , , ,

New York City hosszú ideje az életem része. Hétköznaponként itt dolgozom, hétvégéken felfedező bloggerként járom a várost. Azt gondoltam, hogy utazási tervet készíteni egyszerű lesz. Tévedtem. New York-i útitervet készíteni nagyon is nehéz. Talán éppen azért, mert már “túl sokat” láttam a városból. A “muszáj megnézni” lista egyre hosszabb és hosszabb, s ha a nap 40 órából állna, akkor se lenne elegendő idő arra, hogy mindent felfedezzünk egyetlen látogatás alatt. Ez abból a szempontból azonban jó, hogy indokot ad a visszatérésre.

Első lépés – Tudnivalók, mielőtt tervezni kezdenétek

  • New York City a gyalogosok városa. Amennyiben a város egyik végéből a másikba kell eljutnotok, akkor használjátok a metrót vagy a taxit. A helyi járatú busz nagyon lassú és nem sokat lehet látni belőle. Erre a városnéző buszok jóval alkalmasabbak.
  • A New York-i taxi használatáról, tippek és trükkök ebben a bejegyzésben.
  • A New York-iak általánosan jól öltözöttebbek, divatosabbak az amerikai átlagnál, azonban ez nem vonatkozik a lábbelire. Az ingázó hölgyek – gyakran az urak is -, a munkahelyükön cserélik le a bejáratott, lestrapált edzőcipőt csinos lábbelire. A kiskosztüm sportcipővel gyakori látvány. Ti se csomagoljátok be a kedvenceiteket! Csakis kényelmes, zárt/félzárt cipő jöhet szóba, a flip-flop nem praktikus New Yorkba. A metró mocskos, a legforgalmasabb utcák szintén. Sokat kell gyalogolni. Számát sem tudom, hogy hány pár cipőt jártam szét az évek alatt.
  • Tervezés előtt tanulmányozzátok New York City kerületeit és azok jellegzetességeit. A biztonságos és kevésbé ajánlott környékekről itt található bejegyzés. Általános, megszívlelendő biztonsági tanácsaimat pedig itt olvashatjátok.
  • A tervezés megkezdése előtt feltétlen tanulmányozzátok New York City éghajlatát, melyről itt olvashattok bővebben.

Második lépés –  Miért megyek New Yorkba?

New York City látnivalóinak se szeri, se száma. Nemhogy két hét, de két hónap sem elegendő valamennyi felfedezésére, ezért már jó az elején el kell döntenetek, hogy mi az, amit feltétlen látni szeretnétek és mi az, ami számotokra kihagyható. Gondoljátok végig, hogy mire szeretnétek összpontosítani. Turista látványosságok, színház, vásárlás, parkok? Mindenkinek más az érdeklődési területe. Az útiterv az igényetektől, állóképességetektől, pénztárcátoktól, az utazó társaság összetételétől, illetve az időkerettől is függ. Ha előre elkészített tervvel dolgoztok, azt ezek alapján testre kell szabnotok.

Harmadik lépés – A látnivalók listája

Kezdjétek el összegyűjteni a látnivalók listáját. A legtöbb New Yorkba látogatónak már hosszú ideje van “álomlistája”, bakancslistája. Amennyiben nincs, a blogon a LÁTNIVALÓK menüpont alatt mazsolázhattok. (Hamarosan jön a New York Must See listám.)

Javaslom a Lonely Planet kiadó New York City útikönyvét, melyet az Amazon-on vásárolhattok meg (évente-két évente friss kiadással jelentkeznek), illetve a Lonely Planet honlapját.

Döntsétek el, hogy igénybe veszitek-e a pass-ok egyikét. A belépőcsomagok típusait, árakkal és a nevezetességek listájával lebontva, valamint általános pass tanácsokat ebben a bejegyzésben olvashattok. A pass típusa meghatározó a tervezésben.

Negyedik lépés – Térképre helyezés, csoportosítás

A legtöbb ember vizuális típus, így ez a lépés a legjobban akkor működik, ha vesztek egy New York City térképet (esetleg kinyomtattok egyet), egy csomó gombostűt, számozott cetliket. Természetesen a Google Maps térkép funkcióját is használhatjátok.

Jelöljétek be a látnivalókat a listáról, majd kezdjétek csoportosítani őket. A csoportosítást megvalósíthatjátok napok, környékek, esetleg metróvonalak szerint is. Az utóbbi különösen akkor jó, ha a szállásotok Queens-ben van. A 7-es metró útvonalán rengeteg látnivaló elérhető, minimális gyaloglással.

Mindig kalkuláljátok bele, hogy mennyi ideig tart A pontból a B-be jutni, gyalog, illetve tömegközlekedéssel. Ebben a Google Maps útvonal funkciója rengeteget segíthet.

Lesznek olyan napok, amibe rengeteg látnivaló belefér, viszont lesznek olyanok is, amikor csak néhány helyre juttok el. Vegyük példának Lower Manhattant. Hiába van rengeteg látnivaló egy helyen a Financial District-ben, ha ezen a napon szeretnétek a Szabadság-szobrot, Ellis Island-et, a 9/11 Múzeumot és a WTC kilátót meglátogatni. A kompra sorba kell állni, a szigeten gyalogolni kell, s ha még a koronába is felmentek, akkor szinte biztosan nem marad idő a Pénzügyi Központ többi részére. Ne becsüljétek alá a manhattani távolságokat, illetve az időt, melyet egy kávéra, gyors ebédre, mosdóra fordítotok.

Jó tanács: körül-belül a nap felét, maximum kétharmadát táblázzátok be. Manhattanban minden sarkon van valami érdekes, ami lelassít, melyet nem szabad kihagyni az adott pillanatban. Gyakran bele is botlotok olyan látnivalóba, melyet későbbre terveztetek.

A fennmaradó időbe inkább “ha marad rá idő” látnivalókat tervezzetek, így ha ki is maradnak, nem lesztek olyan csalódottak.

Ötödik lépés – Mit gondolnak mások?

Az élet más területein ez ne legyen szempont, azonban az útiterv készítésénél érdemes mások véleményét is meghallgatni, kikérni, még akkor is, ha esetleg nem veszitek számításba.

Keressetek rá bátran az adott szállásra, múzeumra, étteremre, elfoglaltságra. Az online kritikák között mindig találtok értékes, megszívlelendő információt, tanácsot, gyakran új ötletet is.

Megtehetitek azt is, hogy összeszeditek a kérdéseinket és felteszitek a TripAdvisor fórumára. Szinte biztosan kaptok használható választ. A legtöbb esetben gyakorlott utazók, helybéliek sietnek a segítségetekre.

Olvasgassatok úti beszámolókat. Ezen a blogon is találtok jó néhányat, remek ötletekkel.

Természetesen lesznek olyan tanácsok, melyeket nem akartok megfogadni. Lehet, egybehangzóan az a vélemény, hogy a Times Square-n enni butaság, mikor máshol olcsóbb és jobb. Nektek viszont ez is hozzátartozik az élményhez. Azt mondják, hogy a helikopteres városnézés nem éri meg az árát, mivel nem repülhetnek a város fölött, még kevésbé a felhőkarcolók közelébe. Nektek viszont ez már évek óta a bakancslistátokon van. Ne tántorodjatok el! Ez a TI utatok és úgy tervezitek, ahogy TI akarjátok. A lényeg, hogy TI jól érezzétek magatokat.

Képek: Tinkmara

Tags: , , , , , , ,

Columbus Circle 1913

Columbus Circle 1913

Manhattan nyugati részét a holland telepesek Bloemendaal-nak, vagyis Virágok Völgyének nevezték. A 70. utca felett apró települések tarkították a sziget sziklás vidékét. Az 1800-as évek végéig ez a környék alapvetően falusias maradt. Az első változást a 9th Avenue magasvasút, illetve a Dakota Ház 1884-es nyitása hozta, a 72. utcában. A Henry J. Hardenbergh által tervezett apartmanház messze esett az akkori városközponttól. A korabeli szóbeszéd szerint a névválasztás is erre utal. Olyan messze van, hogy akár a dakoták földjén is lehetne. Az igazság azonban az, hogy az építtető, Edward C. Clark, az apartmanház körül újonnan épülő utcáknak vadnyugati neveket szeretett volna adni. Clark nemcsak a gazdagabb rétegnek építtetett. A középosztály képviselői és a bérlők is lakhatáshoz jutottak ezen a környéken.

1892-ben, Kolumbusz amerikai partraszállásának 400. évfordulójára az olasz bevándorlók szobrot állítottak a tengerész-utazó-felfedező tiszteletére. A 5th Avenue és az 59th street találkozásánál ideiglenes diadalívet is építettek. Az oszlopon álló szobor környéke hamarosan közlekedési csomóponttá nőtte ki magát az IRT metróvonal 1904-es nyitásával.

A szobor alatt alagutat építeni, anélkül, hogy az leomlana, mérnöki bravúrnak számított. A felszínen trolivonalak keresztezték egymást, gyakran okozva baleseteket és általános káoszt. 1905-ben William Eno a modern közlekedésbiztonság atyja, létrehozta az első körforgalmat és létrejött a Columbus Circle. A körforgalom koncepcióját 1907-ben a franciák is átvették a párizsi Arc de Triomphe-nál.

A közlekedés fejlődésével a Columbus Circle egyre fontosabb szerepet játszott a City életében, olyannyira, hogy hivatalosan innen számolják a távolságokat New Yorkba és New Yorkból.

Tags: , , , , , ,

Az újraépülő és egyre szépülő World Trade Center környékének egyik kedvelt célállomása a Broadway, a Trinity, Liberty és Cedar Street által közrefogott Zuccotti Park. A park délkeleti sarkában található egy szobor, mely a túlélés, a hősiesség és az újrakezdés szimbóluma. A bronzalak olyan egyszerű és hétköznapi, úgy beleolvad a környezetébe, hogy a legtöbben észre sem veszik. Ismerkedjünk meg a Double Check névre hallgató szobor drámai történetével.

 

Alkotójának, John Seward Johnson II-nak a családi vállalkozásban, a Johnson & Johnson birodalomban lett volna karrierje, azonban nagybátyja elbocsátotta a cégtől. John Seward hobbijához, a szobrászathoz tért vissza. Alkotásai mind hétköznapi figurák, hétköznapi helyzetben, illetve világhírű festmények alakjai szobor formában. Art in the art.

A Double Check névre hallgató szobor 1982-ben készült és az ikertornyok közelébe, a Liberty State Parkba került. A szobor egy üzletembert ábrázol, aki a tárgyalás előtt még egyszer ellenőrzi (double check) a diplomatatáskáját. Toll, ceruza, jegyzettömb, számológép, tűzőgép. Minden a helyén.

 

A szobor elnevezése kettős értelmű. Az üzletember tevékenysége mellett arra is utal, hogy a park látogatóinak bizony kétszer is ellenőrizniük kell, hogy padon ülő társuk hús-vér ember-e vagy csupán bronzalak.

A szobor évtizedeken át a turisták és a helybéliek kedvence volt a parkban. Aztán jött 2001. szeptember 11-e.

A csodával határos módon, Double Check egyike volt annak a néhány köztéri alkotásnak, amely épségben maradt az ikertornyok megsemmisülése után.

A Liberty Park padjait betontömbök zúzták porrá, Double Check padja azonban sértetlen maradt. Ott ült, megfagyva az időben, porral, betontörmelékkel, papír halmazzal, szeméttel borítva.

A szóbeszéd szerint a mentőalakulat emberei azt hitték, valaki a sokk hatása alatt ül a parkban, s a segítségére siettek. Azokban a borzalmas percekben mosolyt csalt a tűzoltók arcára.

Néhány nappal később Double Check műalkotásból emlékművé vált. A város lakói virágcsokrokkal borították el. Fejére FBI sapka került, a New York-i rendőrség jelvényét viselte, a lábához valaki egy feszületet támasztott, a tragédiában elhunytak szülei plüssállatokat tettek az ölébe. Táskája megtelt az elhunytak nevét tartalmazó papír lapokkal.

A World Trade Center rengeteg értékes alkotást vesztett el azon a napon, s sokakban felmerült, hogy miért pont ez a feledhető, egyszerű, művészileg alacsony szintű szobor élte túl a katasztrófát és lett ezáltal halhatatlan. Maga az alkotó sem gondolta volna, hogy ezt az alkotást fogják nevével azonosítani, s hogy ez lesz a legnépszerűbb szobra.

Egy hónappal a tragédia után egy másik Double Check is felbukkant, mégpedig Rómában. Az olasz város lakói több mint 500 üzenetet hagytak a szobor másolatánál, melyet a város vezetősége könyvbe köttetett és elküldött az amerikai nagykövetségre.

2001 óta hét másolat található a világ különböző pontjain, köztük egy New Jersey-ben, aki a partról egyenesen a WTC-re lát.

“Örülök, hogy Double Check az volt, aki. – mondja a szobor alkotója. – Az átlagos kisember, egy a New York-i tömegből. Vele történt meg a csoda és ez nagyon amerikai.”

Double Check a Liberty Plaza Park helyreállítása és átkeresztelése után továbbra is ott ül és várja a padon mellé telepedő helybélieket és turistákat. “Ruháján” az apró sérüléseket sem javították ki. Egyedül az órája mutatóit cserélte le az alkotó 8 óra 46 percre, az első repülő becsapódásnak idejére. Ez az a perc, amikor New York örökre megváltozott.

Képek: Tinkmara és Google

Tags: , , , , , , , , , ,

“Mit gondolsz, érdemes New York Pass-t venni? Mire tudom használni? Vagy valamelyik másik turista kártyát ajánlanád?” naponta kapok hasonló kérdéseket. Ez a bejegyzés a turista BELÉPŐKKEL, az úgynevezett pass-okkal foglalkozik részletesebben.

New York City hatalmas város, rengeteg ikonikus épülettel, múzeummal, attrakcióval, melyek valamennyi turista bakancslistáján szerepelnek. Jó néhány ezek közül azonban belépőjegyes, húzós árral, melyek gyorsan összeadódnak. A legtöbb turista célja, hogy minél több helyre eljusson, minél kedvezőbb áron.

A kedvezéményeket biztosító turista belépők ebben nyújtanak segítséget, azonban nem mindegy, hogy melyiket választjuk, mivel valamennyit különböző módon kalibrálták. A választás az igényeinktől, érdeklődési körünktől, állóképességünktől, pénztárcánktól, az utazó társaság összetételétől, illetve az időkerettől függ.

Személyes tanácsok a cikk végén, a záró gondolatokban.

A három legismertebb és leggyakrabban használt pass a New York Pass, a CityPASS/C3 és az Explorer Pass. Nézzük meg közelebbről hogyan működnek és hasonlítsuk össze őket.

New York Pass

  • A New York Pass bankkártáyhoz hasonlóan néz ki és úgy is működik. Segítségével 90+ New York-i nevezetességet látogathatunk meg ingyen, illetve számos étterembe, üzletbe biztosít árengedményt.
  • A nevezetességek listáját ITT találod meg. A részletes táblázat tartalmazza a normál belépőjegy árakat is, így kikalkulálhatjuk, hogy mennyit spórolunk.
  • A tartózkodásunk időtartalmának megfelelően vásárolhatunk 1, 2, 3, 5, 7 vagy 10 napos pass-t.
  • A kártyánkkal annyi nevezetességet nézhetünk meg, amennyit csak akarunk. A kártya az első használattal aktiválódik, vagyis nem kell azonnal igénybe vennünk, viszont nem hagyhatunk ki napot.
  • A kártya naptári napokban számol, nem órákban, ez a gyakorltban azt jelenti, hogy a leggazdaságosabban, ha kora reggel nekiindulunk (pl.: a hétfő reggel aktivált három napra szóló kártya szerda éjjel lejár).
  • A kártyaval együtt kapunk egy 250 oldalas útikalauzt a nevezetességek listájával, elérhetőséggel, rövid leírással, valamint egy turista térképet, egy metrótérképet és egy Hop-on-Hop-off busztérképet is, melyeket egy email feliratkozás ellenében ingyen is letölthetük a New York Pass honlapjáról.
  • Egy nevezetességet csak egyszer látogathatunk meg.
  • A legforgalmasabb nevezetességek esetében a New York Pass Fast Track belépést biztosít, vagyis külön, expressz sor működik a kártyatulajdonosok számára, lerövidítve a sorbanállással eltöltött időt. Ezek a Fast Track nevezetességek is szerepelnek a listánFast Track Entry (Untitled).
  • A kártyát érdemes online vásárolni, mert mindig fut valamilyen kedvezmény.
  • Egy évvel az utazás előtt már megvehetjük a kártyát. Ha az utolsó pillanatban vennénk és már nincs idő a postai kiszállításra, akkor is vásároljunk online a kedvezmény miatt, azonban fizetéskor válaszzuk a “Collect Passes in New York” opciót, vagyis a kártyát New York bizonyos pontján (átvételi pontok listája ITT) személyesen átvehetjük egy éven belül. Az átvétel nem aktiválja a kártyát.
  • Amennyiben pénzt szeretnénk megtakarítani, ajánlott a New Yorkban történő kártyafelvétel, mivel a 4 napos kiszállítás költsége Magyarországra 25 dollár. A felvevő helyeken azonban hosszú lehet a sor, így el kell döntenünk, hogy megéri-e a számunkra inkább kifizetni a 25 dollárt.
  • A kijelölt helyeken ad hoc is megvehetjük a Pass-t, viszont a helyszínen történő vásárlás nem kínál kedvezményt, teljes áron vásárolhatunk csak.
  • A pass érvényes a Szabadság-szoborhoz, de a korona kilátójába nem. Ide több hónapos a várakozási idő, vagyis ha fel szeretnénk menni a kilátóba, azt külön, jóval az indulás előtt intézzük a Statue of Liberty honlapján.
  • A New York Pass honlapján túra csomagokat is találhatunk, melyek konkrét időhöz kötöttek.
  • Jegyárak ITT.
  • A New York Passnak nagyon jó mobiltelefonos appja is van. Használjuk!

CityPASS és C3

 

  • A CityPASS belépőjegy tömb hat (3 kötött + 3 választható) nevezetesség meglátogatására jogosító, előre nyomtatott, kitéphető jegyet tartalmaz, melyet 9 napon keresztül használhatunk. A kártya az első használattal aktiválódik.
  • A CityPASS belépőjegy tömböt megvásárolhatjuk online, illetve a hat nevezetesség bármelyikénél személyesen is.
  • A jegytömböt a következő országokba postán is kiszállítják:  USA, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Ausztrália, Új-Zéland és Nagy-Britannia.
  • A többi országba emailben küldik a utalványt, melyet az első meglátogatandó nevezetességnél kell beváltanunk a jegytömbre. Főszezonban hosszabbak a sorok, melyet kalkuláljunk bele a tervezésbe. Az átvételkor legyen nálunk valamilyen szemlyazonosító igazolvány, például útlevél.
  • A CityPass-t hat hónapon belül fel kell használnunk.
  • A CityPass-al a következő nevezetességeket látogathatjuk meg: 
    • Empire State Building
    • American Museum of Natural History
    • The Metropolitan Museum of Art
    • Top of the Rock Observation Deck VAGY Guggenheim Museum
    • Statue of Liberty & Ellis Island VAGY Circle Line Sightseeing Cruises
    • 9/11 Memorial & Museum VAGY Intrepid Sea, Air & Space Museum.
  • A hat nevezetességet vásárlás előtt ki kell választanunk.
  • Egy nevezetességet csak egyszer látogathatunk meg.
  • A jegytömb végén egyéb kedvezményekre jogosító kuponokat is találhatunk.
  • A megtakarítás a következő (2017. április): felnőtt: -$88, gyerek (6-17): – $94
  • Amennyiben hat nevezetesség nem elegendő számunkra, érdemes a CityPASS új ajánlatát, a C3-t fontolóra venni, melyet csak a CityPASS honlapon keresztül vásárolhatunk meg. 
  • A C3 pass mobiltelefon applikáción keresztül, illetve nyomtatható formátumban használható és három (10 lehetőségből szabadon választható) nevezetesség meglátogatására jogosít.
  • A 3 nevezetességet nem kell előre kiválasztani.
  • A C3 pass-t egy éven belül fel kell használnunk és 9 napon át érvényes az első használattól.
  • A C3-vel a következő nevezetességek közül választhatunk hármat:
    • The Empire State Building Experience
    • Top of the Rock Observation Deck
    • American Museum of Natural History
    • 9/11 Memorial & Museum
    • Statue of Liberty & Ellis Island
    • The Metropolitan Museum of Art
    • Circle Line Sightseeing Cruises
    • Intrepid Sea, Air & Space Museum
    • Guggenheim Museum
    • Hornblower Sightseeing Cruises
  • A legtöbb New York-i nevezetesség, a New York Pass-hoz hasonlóan, a CityPASS tulajdonosoknak is biztosít saját sort.
  • Árak (2017. április): felnőtt: $74, gyerek (4-12): $54
  • A CityPASS és a C3 érvényes a Szabadság-szoborhoz, de a korona kilátójába nem. Ide több hónapos a várakozási idő, vagyis ha fel szeretnénk menni a kilátóba, azt külön, jóval az indulás előtt intézzük a Statue of Liberty honlapján. Jelenleg szeptemberre vannak még időpontok.
  • Ne feledjétek!: Az American Museum of Natural History és a Metropolitan Museum of Art javasolt belépőkkel működik, így annyit fizettek, amiennyit a pénztárcátok megenged. Ezeket ne válasszátok!

New York City Explorer Pass 

  • A New York City Explorer Pass a New York Pass-hoz hasonlóan bankárrtya alakú, mikróchippel ellátott kártya, melyet a nevezetességek bejáratánál húznak le.
  • Az előző kártyákkal ellentétben nem kötött napokhoz.
  • A nevezetességek száma szerint vásárolhatunk 3-4-5-7-10 belépős kártyát.
  • A kártya az első nevezetességgel aktiválódik és 30 napig érvényes.
  • A legtöbb New York-i nevezetesség, a New York Pass és a CityPASS-hoz hasonlóan, az Explorer Pass tulajdonosoknak is biztosít saját sort.
  • 57 nevezetesség küzöl választhatunk, melyek listáját ITT találhatjátok.
  • A nevezetességeket nem kell előre kiválasztani.
  • Egy nevezetességet csak egyszer látogathatunk meg.
  • Az Explorer Pass a Go City Card mobiltelefon applikáción azonnal használható, de email-en keresztül ki is nyomtathatjuk, ha ez a megoldás közelebb áll hozzánk.

Összefoglaló táblázat

A táblázat a 25 legfelkapottabb nevezetességet tartalmazza összehasonlító formában, a 2017. áprilisi adatok alapján. A passok ajánlatai változhatnak.

Záró gondolatok

A három legismertebb turista pass bemutatása után jöjjenek a személyes gondolataim, tanácsaim, tapasztalataim, melyeket természetesen nem kell betartani, de érdemes fontolóra venni.

A passok rengeteg turista esetében jól múködnek (lásd Ádám beszámolója), de fontoljuk meg a következőket:

  • New York City látnivalóinak se szeri, se száma. Nemhogy két hét, de két hónap sem elegendő valamennyi felfedezésére, ezért már jó az elején el kell döntenünk, hogy mi az, amit feltétlen látni szeretnénk és mi az, ami számunkra kihagyható.
  • A passok az “ingyenes” szó erejére építenek, ám ennek az ingyenesnek ára van. A turista kártyák csak akkor fizetődnek vissza, ha roppant tudatosan, szinte percre pontosan tervezünk és a programtól nem térünk el.
  • A legtöbbször, főleg a New York Pass esetében, a turista végül fejetlenül rohangászik, hogy minél több beleférjen az időkeretbe, mivel a pass csak így fizetődik vissza.
  • New York City jóval több, és őszintén szólva, egyáltalán nem az, amit a Times Square vagy a turista buszok képviselnek. Egy csendes séta alatt a West Village-ben, kávét szürcsölgetve a SoHo-ban, a High Line-on sétálgatva több információhoz juthatunk az autentikus Manhattanről, mint a tömött sorokban, a sokadik biztonsági vizsgálatra várakozva.
  • Természetesen az Empire State Building és a Rockefeller Center tetejére, a Statue of Liberty-hez, Ellis Island-re és a többi ikonikus New York-i nevezetességhez egyszer el kell jutni az életben, de nem feltétlenül rohamtempóban, feszülten.
  • A passok időmegtakarítást ígérnek, de az igazság az, hogy a fizetés az egyetlen, amit megspórolunk. A nevezetességeknél ugyanúgy sorba kell állnunk a bejutásra várva, legfeljebb egy másik sorban. A biztonsági vizsgálaton szintén ugyanúgy át kell esnünk, a CityPass vouchert először jegytömbre kell váltani, stb. Dátumhoz, időponthozhöz kötött jegyet, ami valóban időt sprórol, csak az adott nevezetesség honlapján keresztül lehet vásárolni. Ez főleg a Statue of Liberty esetében fontos, mivel ez talán a legidőigényesebb, s ha a koronába is fel akarunk jutni, akkor így is, úgy is, a honlapon kell jegyet vennünk.
  • A múzeumok legtöbbje javasolt belépőjeggyel üzemel, vagyis annyit fizetünk, amennyit a pénztárcánk és a lelkiismeretünk megenged, illetve vannak ingyenes órák, napok is.
  • Mielőtt passt vásárolnánk, javasolt először elkészíteni a saját listánkat, árakkal együtt, majd összehasonlítani a kártyák lehetőségeivel. A nevezetességek honlapján ellenőrizzük, hogy van-e ingyenes nap, javasolt ár, illetve lehet-e időpontra jegyet venni.

Érdemes megvásárolni? Igen, ha a cél minél több nevezetesség, ikonikus turista célállomás felfedezése. Időt és pénzt spórolhatunk meg, de csak akkor, ha tudatosan tervezzük az utunkat, napra lebontjuk a célállomásokat a választott pass köré építve és a programtervhez ragaszkodva. Amennyiben időhiány, vagy rossz tervezés miatt több helyszín is kimarad, a pass lehet veszteséges is és a Cityben eltöltött idő kapkodással, felszínes felfedezéssel telik.

Mikor nem érdemes megvásárolni? Amennyiben minimális kiadásra törekszünk. New Yorkban a látogatás teljes idejét le lehet fedni ingyenes látnivalókkal, programokkal (ezek listája ITT). Abban az esetben is érdemes kihagyni, ha ki nem állhatjuk a tömeget, a turista nevezetességeket tudatosan el akarjuk kerülni és inkább önállóan szeretnénk a várost felfedezni, a kevésbé ismert gyöngyszemeket felkutatva, lassan, átadva magunkat az élménynek.

Tags: , , , , , , , , ,

New York Citynek – a hatalmas Central Park, a közkedvelt Bryant Park és Washington Square Park mellett – több csinos, kisméretű parkja is van, melyek a felhőkarcolók között megbújva nyújtanak csendes pihenőhelyet a nyüzsgő, zajos metropolisban. Ezeket a zsebparkokat jószerével csak a helyi lakosok ismerik és látogatják. A miniparkokról ITT olvashattok többet.

A West Village barátságos házai között, a 7th Avenue, a Charles Street, és a Waverly Place találkozásánál található ez az apró, ám roppant csinos, szépen gondozott kis tér, a kerttel.

IMG_20170426_173153_110 

A McCarthy Square, mely nevét a 22 éves Joseph McCarthy-ról, a Második Világháború első Village-szülött hősi halottjáról kapta, titkot rejt, melyet 2014 óta nem fejtett meg senki.

 

A miniparkban, a buja növényzet között helyes madáretetők találhatóak, s nem csupán hétköznapi házak, hanem inkább madár luxusvillák, egy görög templom és a szemközti apartmanház mása a földszinten található étteremmel együtt.

A madáretetők aprólékos munkával készültek, kézzel festettek és állandó karbantartás alatt állnak, azonban az alkotó kilétét titok fedi. Egy kis tábla jelzi a nevét, de senki nem tudja, hogy pontosan mikor kerültek ki az etetők, s azt sem, hogy mikor javítja, csinosítja, cseréli őket a titokzatos adományozó.

 

Vincent Mele, “helybéli ezermester” – ahogy önmagát nevezi -, kiléte lehet örökre titok marad, ám egy bizonyos, a West Village báját csak növelik ezek a helyes madáretetők.

Képek: Tinkmara

Tags: , , , , , , , , , ,

A Bethesda Terrace 1864-ben

A Bethesda Terrace 1864-ben

A Central Park ikonikus teraszát, a Bethesda Terrace-t a Grand Promenade-dal, a Nagy Sétánnyal (ma: The Mall) egy időben tervezték. A Great Promenade volt az egyetlen egyenes út a Central Park terveiben. A Water Terrace, a Vízes Terasz (ma: Bethesda Terrace) a Tóhoz vezetett, mely a park nyitása óta a legkedveltebb célpont, melyhez minden bizonnyal az is hozzájárult, hogy annak idején a tavon korcsolyázni is lehetett.

A kétemeletes teraszt, a levegős árkáddal Calvert Vaux tervezte, aki azt szerette volna, ha a terasz a park központja lesz, ahol a látogatók összegyűlnek és beisszák a park szépségét. Terve sikerült, mivel valóban a terasz és a tó a Central Park szíve, ám az építkezés kezdetével egy időben Vaux összeszólalkozott a park bizottság elnökével és benyújtotta lemondását.

Az építkezés és a dekoráció Jacob Wrey Mould-ra maradt. Mould nevéhez fűződnek a lépcsősor homokkövébe vésett minták és az elegáns virágtartók. A korlátra további szobrokat álmodott, de a kivitelezés túl sokba került, így ezekről sajnos le kellett mondania.

Vaux, sok-sok tékozló fiúhoz hasonlóan, 1865-ben visszatért a park alkalmazásába és segédkezett a befejező munkálatoknál. Az árkád mennyezetének elkészítését is ő felülvigyázta, mely minden bizonnyal a Bethesda Terasz legimpozánsabb része. A mennyezet 16 ezer Minton csempéből és aranyozott vas gerendákból áll, melyet masszív öntöttvas keretre függesztettek fel.

1873-ban Emma Stebbins befejezte az Angel of the Waters, a Vizek Angyala elnevezésű szobrát, mely a terasz szökőkútjának központi alakja lett. Az angyalt a Békét, az Egészséget, a Tisztaságot és a Mértéktartást szimbolizáló figurák veszik körül.

A park látogató a szökőkutat a bibliai gyógyító erejű Bethesda-tóhoz hasonlították, így a kút ezt a nevet kapta, s hamarosan a terasz is felvette a Bethesda Terrace nevet.

A Bethesda Terrace 2017-ben

Tags: , , , , , , , ,

A háromszög alakú telek a Broadway, a Fifth Avenue és a 23. utca találkozásánál, cirka 1885.

A háromszög alakú telek a Broadway, a Fifth Avenue és a 23. utca találkozásánál, cirka 1885.

A telek környékét 1686-ban közterületté nyilvánították és évekig a szegények temetőjeként funkcionált. A 23. és a 34. utca, valamint a 3. és 7. sugárút közötti masszív területet 1811-ben, a városrendezési terv keretén belül gyakorlótérnek dezignálták. Erre a környékre azért esett a választás, mert elég messze esett a városközponttól (!) és szomszédos volt a szövetségi fegyverraktárral. Az 1812-es brit–amerikai háború idején a katonák itt gyakorlatoztak.

1814-ben a területet James Madison elnökről nevezték el. 1828-ban 90 hektárra csökkentették a gyakorlótér területét. Az elkövetkezendő években a város egyre kevesebb hasznát vette a területnek ezen puszta formájában. Tereprendezésre került sor és 1847-ben megnyílt a City új parkja, a Madison Park. A park mellett, az akkori Bloomingdale Road-on található Madison Cottage farmház roppant népszerű volt az utazók körében. Ez volt az utolsó tisztességes állomás, ahol a kocsik megpihenhettek az északi út előtt. A farmházat 1852-ben lebontották. Helyén épült a Franconi’s Hippodrome, mely lovagi tornáknak és szekérhajtó versenyeknek adott otthont, de csupán két szezonon keresztül.

A Hippodrome egy bizonyos Amos Eno nevű vasárú kereskedő és ingatlan spekuláns kezébe került, aki a telken szállodát építtetett, Fifth Avenue Hotel néven. Sokak szerint a hotel túlságosan uptown volt, így eleve bukásra kárhoztatott. A hotel azonban szép forgalmat hozott, olyannyira, hogy Eno megvásárolta a szomszédos háromszög alakú teleket is, melyet a manhattaniak csak Flatironnak, Vasalónak hívtak. Eno apartman házat épített a telken, valamint több kisebb üzletet. Az apartman ház oldalát reklámhirdetésekre bérbe adta. 1870-ben vászon kivetítőt húzott fel, s hirdetéseket, képeket, híreket vetített naphosszat. Eno minden bizonnyal meghaladta a korát, ami a reklámipart illeti. A vetítést a közeli parkból és utcákból is látni lehetett, így mindig nagy volt a csődület a Flatiron közelében.

Eno halála után a Flatiron háromszöget a George Fuller Company vásárolta meg és Daniel Burnham-ot bízta meg az új székhely megépítésével. Az építész a háromszög alakú telket figyelmbe véve és teljes terjedelmében kihasználva készítette el a Flatiron Building terveit. Az átadás évében, 1902-ben, New York lakói fogadást kötöttek, hogy az épület nem fog sokáig állni, elvégre a felhőkarcoló legkeskenyebb részénél alig haladja meg a 180 centimétert. Meg voltak győződve róla, hogy az első komolyabb szélvihar az oldalára borítja az épületet. S ha már a szélnél tartunk, a ház különleges elhelyezkedéséből és formájából adódóan, a legkisebb fuvallat is vad táncba kezd az épület körül. A korabeli tudósítások szerint, a környék férfi lakói, fiatalok és idősek, egyaránt, előszeretettel csoportosultak a ház körül, a fellebbenő szoknyák alól kivillanó bokák látványának reményében.

A Flatiron Building-ről további érdekességeket, titkokat ITT olvashattok.

Tags: , , , , , , , ,

Jelenlegi helyzet

A Broadway New York City legmozgalmasabb sugárútja. Járdái szinte járhatatlanok az állványoktól, szemeteszsákoktól, LinkNYC kioszkoktól, térképet tanulmányozó, fotózkodó turistáktól, utcai hirdetésektől, éttermi menüt fürkészőktől, biciklitartóktól, munkába-munkából rohanóktól. A 22. és a 34. utca között –  a felmérések szerint –  a nap legmozgalmasabb óráiban a gyalogosok száma 20(!)-szor magasabb a járművekénél.

Ez a kiegyensúlyozatlanság adta az ötletet ennek, a New York Cityben teljesen új koncepciónak. A New York-i Közlekedési Hivatal júniusban közös úttá (shared street) alakítja a Broadway 24. és 25. utca közötti szakaszát, a Madison Square körzetében. Autósok, biciklisek, gyalogosok kötöttség nélkül használhatják ezt a szakaszt. A járdák elbontásáról még nem döntöttek, habár a külföldi gyakorlat azt bizonyítja, hogy azokban a városokban, ahol felszedték a járdát, ott jobban működik a rendszer.

Kaotikusnak tűnik, de működhet

A shared street koncepció csupán New Yorkban új. A 70-es években Hollandiában már bevett gyakorlat volt. Jól működik Olaszország turistáktól hemzsegő városaiban és Londonban is, a Kensington High Street-en, ahol a közös használatnak köszönhetően a balesetek száma 43(!)%-kal csökkent.

“Az autósok gondolkodásmódját kell itt megváltoztatni, az “ez egy alapvetően gyalogos körzet, ahová beengedünk” szemlélettel”. – nyilatkozta a DOT (Department of Transportation/Közlekedési Hivatal) vezetője.  – A sebességhatár 8 km/h lesz. A tapasztalat azt mutatja, hogy a vezetők jobban ügyelnek a gyalogosokra az olyan szituációkban, amikor fizikálisan találkoznak a járókelőkkel. A sebességkorlátozó táblák a legtöbb esetben nem hozzák meg a várt eredményt. “

És a jövő?

A Broadway jó választás, hiszen a Times Square és a Harold Square már amúgy is gyalogos zóna, a 24. és a 25. utca között jelenleg is több sziget található, székekkel, asztalokkal, ami nemcsak a turistákat, de a helybélieket is vonzza.

Lesz a koncepciónak folytatása? Ha a Broadway sikeres lesz, akkor elképzelhető. Kivitelezhetőnek és üdvözítőnek tűnik az ötlet a Downtown történelmi részében, amelyet amúgy sem autókra terveztek. A Financial District keskeny utcáiban gyakran életveszélyes a hömpölygő turista csoportok és autók keveredése. Hasonló a helyzet a Chinatown egyes utcáiban, illetve Little Italy-ban, ahol a gyalogosok többé-kevésbé már jó ideje átvették az uralmat.

Forrás: amNY
Képek: a blog írójának tulajdona

Tags: , , , , , ,

A kultikus sorozat 27. évfordulóján, röviddel az új széria indulása előtt, kiállítással tisztelegnek a Twin Peaks rajongók az alkotó, David Lynch előtt.

Az East Village-ben található mini-kiállítóterem, a Spoke Art NYC, “In Dreams” (Álmokban) címmel nyitott tárlatot, melyet április végéig tekinthetünk meg a Rivington Street-en.

Több mint 80 alkotó, a világ összes tájáról, festményekkel, szobrokkal, kisplasztikákkal vesz részt a kiállításon. Az alkotások, illetve azok reprodukciói megvásárolhatóak és a bevétel a David Lynch Alapítványt támogatja.

A kiállítás legvonzóbb darabja az a bizonyos fotel a fekete barlang vörös függönyös várószobájában. Interaktív kiállítás révén, természetesen beleülhetünk a fotelbe és képeket is készíthetünk.

Képek: a blog írójának tulajdona

Tags: , , , , , , ,

« Older entries § Newer entries »