New York City éghajlata

A New York Citybe készülő turisták leggyakoribb kérdései között szerepelnek az időjárásra vonatkozóak: Milyen meleg a nyár New Yorkban? Hallottam, hogy szoktak hurrikánok is lenni? Gyakoriak ezek? Ősszel is előfordulnak? Mennyivel előre lehet ezekről a viharokról tájékozódni?

New York City, mint sok minden másban, éghajlatában is különlegesnek számít. A Köppen-féle éghajlat-osztályozó rendszer szerint két klíma, a humid subtropical/nedves szubtrópusi és a humid continental/nedves kontinentális klíma határán fekszik, így időjárása összetett és gyakran kiszámíthatatlan.

A nedves szubtrópusi éghajlat a 25. és 40. szélességi körök között található, többnyire óceánparti városok klímája. New York Cityben ez az éghajlati hatás felelős a forró, magas páratartalmú nyarakért, míg a nedves kontinentális klíma a hideg, gyakran zord, csapadékos telekért.

New York Cityben a mért leghidegebb érték -26°C volt, míg a legmelegebb +41°C. A városban évente átlagosan 1,270 mm csapadék esik, duplája a budapesti éves átlagnak. A napsütéses napok száma 57%, ez az érték Budapesten 45%.

A New York-i tél zord, embert próbáló. Az enyhe, esős, illetve hómentes tél ritka. Természetesen nem szibériai télről beszélünk, de az átlagos magyarországi teleknél egyértelműen keményebbekről.

A Hudson és az Atlanti-óceán felől fújó, csontig hatoló szél csak növeli a hidegérzetet. A leghidegebb hónap a január. Ilyenkor gyakran esik a hőmérő higanyszála a -10° alá és a kemény fagy akár napokig, esetleg hetekig is eltarthat. A csapadék a legtöbbször hó formájában hullik. Február a legcsapadékosabb, átlagosan 23,5 cm a leesett hó mennyisége. Gyakran esik ónos eső is. Egy-egy téli időszak folyamán több, tömegközlekedést megbénító hóvihar is előfordul. Az iskolák és a legtöbb munkahely ilyenkor zárva tart (snowday). A New York-i munkáltatók többsége biztosítja alkalmazottainak az otthonról történő távmunka opcióját a hasonló alkalmakra.

A New York-i tél nemcsak kemény, de hosszú is. Márciusban még befuthat egy-egy nor’easter hóvihar is. Az első melengető napsugarakra gyakran április közepéig várni kell.

A nor’easter keleti part specifikus viharforma. Masszív ciklon, mely a parttól kb. 160 km-re képződik az óceán felett és nevét azokról az északkeleti irányú, erős szelekről kapta, melyek a partvidékre sodorják. Nor’easter az év folyamán bármikor kialakulhat, de a hivatalos nor’easter idény szeptembertől áprilisig tart. Télen különösen veszélyes, mivel a sarkvidéki hideg levegő keveredik az Atlanti-óceán Golf-áramlatának meleg levegőjével. A hőmérséklet jóval fagypont alá süllyed, hurrikán erejű hófúvások képződnek, jeges áradásokkal. A nor’easter viharok körzetébe tartozó nagyvárosok a következők: Washington, D.C., Baltimore, Philadelphia, New York City és Boston. Az elmúlt évtizedek legemlékezetesebb nor’easter-je a 2011. október 28-i, Halloween nor’easter, mely két hónappal az Irene hurrikán után csapott le a már amúgy is megtépázott keleti partra.

A New York-i tavasz és ősz varázslatos, ugyan kissé kiszámíthatatlan. A hőmérséklet a barátságtalanul hűvöstől a nyáriasan melegig változhat. A csapadék átlagos, a páratartalom tavasszal és ősszel alacsony. Ez a legjobb turista időszak.

A New York-i nyár a télhez hasonlóan embert próbáló. Tikkasztóan forró és kényelmetlenül párás. Július és augusztus a legmelegebb. Az átlagos legmagasabb hőmérséklet 28°C, gyakoriak a több napig tartó hőhullámok. Ilyenkor a hőmérséklet napokig 35°C körüli, de a 38°C feletti napok sem ritkák. A metróállomásokon átlagosan 20°C-kal melegebb van, mint a felszínen, míg a metrókocsik erősen légkondicionáltak. Erre számítsatok és készüljetek fel (könnyű kardigán vagy vékony sál), különösen, ha érzékenyek vagytok a hőingadozásra.

Ne becsüljétek alá a páratartalom jelenlétét, mely erősen kihat a hő- és általános közérzetre, ezáltal az energiaszintre. Ha a nyár közepén látogattok New Yorkba, ezt feltétlen kalkuláljátok be. Igyatok sok vizet, gyalogoljatok az árnyékban, többször szakítsátok meg a programot és térjetek be egy-egy nagyobb üzletbe, hogy lehűljetek. De óvatosan, mert az üzletekben, közintézményekben – a metrókocsikhoz hasonlóan -, turbón a légkondi.

Gyakoriak a nyári zivatarok is, melyek jóval inkább trópusi felhőszakadáshoz hasonlítanak. Hirtelen alakulnak ki és nem hoznak semmilyen felfrissülést, sőt, csak növelik a kellemetlen, ragadós párát.

New York Cityben érvényesül az urban heat island, vagyis a nagyvárosokban bekövetkező mikroklimatikus jelenség, a városi hősziget. A manhattani betonrengetegben a hőmérséklet átlagosan 3-4 fokkal magasabb, mint a külvárosban. Ez a gyakorlatban azt eredményezi, hogy ősszel a City fái előbb színesednek, tavasszal előbb rügyeznek, mint például Long Island-en. A városi hősziget jelenség hatására a manhattani nyári esték és éjszakák sem hoznak felfrissülést. A hőmérséklet nem megy le 25°C alá, a páratartalom sem csökken és nincsenek friss esti szellők. Egyedüli felfrissülést, a légkondicionáláson kívül, csak a folyópartok (East River, Hudson) és tengerparti strandok biztosítanak.

A hurrikánok, trópusi viharok a globális klímaváltozás hatására gyakoribbak, kiszámíthatatlanabbak és jóval rombolóbbak lettek New York térségében. Az atlanti-óceáni hurrikán idény júniustól novemberig tart és az augusztus közepétől október végéig tartó időszakban a legvalószínűbb a ciklonok kialakulása. A legerősebb hurrikán 1938-ban csapott le a térségre. A Long Island Express névre hallgató, 3-mas kategóriájú vihar Long Island-en ért szárazföld fölé, 200 km/h-s széllel. 5 méter magas hullámok csaptak le a szigetre és a vihar 60 New York-i halálát okozta.

A 2011. augusztus 27–28-i, 1-es erősségű hurrikán az Irene névre hallgatott és Coney Island-en ért szárazföldre, 112 km/h-s szélerősséggel. Ez volt az első alkalom, hogy a National Weather Service, a Nemzeti Időjárási Hivatal hurrikán figyelmeztetést adott ki a New York-i térségre. Ez az eljárás példa nélkülinek számított és kivitelezéséhez a protokoll megszegésére volt szükség, mivel New York City és környéke hivatalosan nem tartozott a trópusi viharzónába.

Egy évvel később, 2012. október 28-29-én, közvetlen Halloween előtt csapott le a legendás Sandy hurrikán. A természeti tényezők hihetetlen összejátszása szupervihart eredményezett. A hurrikán szezon végén képződött trópusi ciklon holdtöltekor, magas dagály idején egyesült egy nor’easter-rel. A 145 km/h-s széllel érkező hurrikán a New Jersey-beli Atlantic City-ben ért partot és végigsöpört az egész keleti parton. Long Island-en több ezren veszítették el az otthonukat (köztük mi is), a sziget 90%-a több napig áram nélkül maradt. A Battery Parkban 4 és fél méteres hullámok ostromolták Lower Manhattant, elöntötték az alagutakat, metróállomásokat és a City alacsonyabban fekvő területeit. A 49. utca alatt több száz üzlet és lakóház semmisült meg. A város élete hetekig nem tért vissza a rendes kerékvágásba. A Sandy hurrikán okozta károk egy részét a mai napig nem sikerült kijavítani.

A hurrikánokat sajnos nem tudjátok “betervezni” az utazásba, ezek sajnos rizikófaktorként mindig jelen lesznek. A hurrikán érkezésének bejelentése a Nemzeti Időjárási Hivatal feladata. Általában néhány nappal a landfall, vagyis a szárazföld elérése előtt kezdik meg a lakosság figyelmeztetését, az aktív felkészülést. A kimenetel ennek ellenére drasztikusan változhat, pozitív és negatív irányba egyaránt. Vegyük példának az 1-es kategóriájú Hermine hurrikánt, mely Floridában ért partot 2016. szeptember 2-án, 120 km/h-s széllel. A már trópusi viharra lefokozott ciklon szeptember 4-én érte el New York-ot, ahol trópusi vihar figyelmeztetést adtak ki szeptember 2-án. Szeptember 4-én éjjel a vihar a vártnál keletebbre fordult, a nyílt óceán felé, így szerencsére csak minimális károkat okozott. A Sandy hurrikán esetében ez a keletre fordulás elmaradt, a már említett nor’easter bevonzotta a hurrikánt a szárazföld fölé és a károk a vártnál is nagyobbak voltak. Hiába a fejlett technika, a gyors kommunikáció, a felkészültség, a természet kiszámíthatatlan.

Külön bejegyzés (hamarosan) tárgyalja a választ a “Mikor utazzak?”, “Mire számítsak?” kérdésekre.

Képek: a blog írójának tulajdona, illetve a The Permanent Visitor
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Tags: , , , , , , ,