NY

You are currently browsing articles tagged NY.

A New York Citybe készülő turisták leggyakoribb kérdései között szerepelnek az időjárásra vonatkozóak: Milyen meleg a nyár New Yorkban? Hallottam, hogy szoktak hurrikánok is lenni? Gyakoriak ezek? Ősszel is előfordulnak? Mennyivel előre lehet ezekről a viharokról tájékozódni?

New York City, mint sok minden másban, éghajlatában is különlegesnek számít. A Köppen-féle éghajlat-osztályozó rendszer szerint két klíma, a humid subtropical/nedves szubtrópusi és a humid continental/nedves kontinentális klíma határán fekszik, így időjárása összetett és gyakran kiszámíthatatlan.

A nedves szubtrópusi éghajlat a 25. és 40. szélességi körök között található, többnyire óceánparti városok klímája. New York Cityben ez az éghajlati hatás felelős a forró, magas páratartalmú nyarakért, míg a nedves kontinentális klíma a hideg, gyakran zord, csapadékos telekért.

New York Cityben a mért leghidegebb érték -26°C volt, míg a legmelegebb +41°C. A városban évente átlagosan 1,270 mm csapadék esik, duplája a budapesti éves átlagnak. A napsütéses napok száma 57%, ez az érték Budapesten 45%.

A New York-i tél zord, embert próbáló. Az enyhe, esős, illetve hómentes tél ritka. Természetesen nem szibériai télről beszélünk, de az átlagos magyarországi teleknél egyértelműen keményebbekről.

A Hudson és az Atlanti-óceán felől fújó, csontig hatoló szél csak növeli a hidegérzetet. A leghidegebb hónap a január. Ilyenkor gyakran esik a hőmérő higanyszála -10° alá és a kemény fagy akár napokig, esetleg hetekig is eltarthat. A csapadék legtöbbször hó formájában hullik. Február a legcsapadékosabb, átlagosan 23,5 cm a leesett hó mennyisége. Gyakran esik ónos eső is. Egy-egy téli időszak folyamán több, tömegközlekedést megbénító hóvihar is előfordul. Az iskolák és a legtöbb munkahely ilyenkor zárva tart (snowday). A New York-i munkáltatók többsége biztosítja alkalmazottainak az otthonról történő távmunka opcióját a hasonló alkalmakra.

A New York-i tél nemcsak kemény, de hosszú is. Márciusban még befuthat egy-egy nor’easter hóvihar is. Az első melengető napsugarakra gyakran április közepéig várni kell.

A nor’easter keleti part specifikus viharforma. Masszív ciklon, mely a parttól kb. 160 km-re képződik az óceán felett és nevét azokról az északkeleti irányú, erős szelekről kapta, melyek a partvidékre sodorják. Nor’easter az év folyamán bármikor kialakulhat, de a hivatalos nor’easter idény szeptembertől áprilisig tart. Télen különösen veszélyes, mivel a sarkvidéki hideg levegő keveredik az Atlanti-óceán Golf-áramlatának meleg levegőjével. A hőmérséklet jóval fagypont alá süllyed, hurrikán erejű hófúvások képződnek, jeges áradásokkal. A nor’easter viharok körzetébe tartozó nagyvárosok a következők: Washington, D.C., Baltimore, Philadelphia, New York City és Boston.

A New York-i tavasz és ősz varázslatos, ugyan kissé kiszámíthatatlan. A hőmérséklet a barátságtalanul hűvöstől a nyáriasan melegig változhat. A csapadék átlagos, a páratartalom tavasszal és ősszel alacsony. Ez a legjobb turista időszak.

A New York-i nyár a télhez hasonlóan embert próbáló. Tikkasztóan forró és kényelmetlenül párás. Július és augusztus a legmelegebb. Az átlagos legmagasabb hőmérséklet 28°C, gyakoriak a több napig tartó hőhullámok. Ilyenkor a hőmérséklet napokig 35°C körüli, de a 38°C feletti napok sem ritkák. A metróállomásokon átlagosan 20°C-kal melegebb van, mint a felszínen, míg a metrókocsik erősen légkondicionáltak. Erre számítsatok és készüljetek fel (könnyű kardigán vagy vékony sál), különösen, ha érzékenyek vagytok a hőingadozásra.

Ne becsüljétek alá a páratartalom jelenlétét, mely erősen kihat a hő- és általános közérzetre, ezáltal az energiaszintre. Ha a nyár közepén látogattok New Yorkba, ezt feltétlen kalkuláljátok be. Igyatok sok vizet, gyalogoljatok az árnyékban, többször szakítsátok meg a programot és térjetek be egy-egy nagyobb üzletbe, hogy lehűljetek. De óvatosan, mert az üzletekben, közintézményekben – a metrókocsikhoz hasonlóan -, turbón a légkondi.

Gyakoriak a nyári zivatarok is, melyek jóval inkább trópusi felhőszakadáshoz hasonlítanak. Hirtelen alakulnak ki és nem hoznak semmilyen felfrissülést, sőt, csak növelik a kellemetlen, ragadós párát.

New York Cityben érvényesül az urban heat island, vagyis a nagyvárosokban bekövetkező mikroklimatikus jelenség, a városi hősziget. A manhattani betonrengetegben a hőmérséklet átlagosan 3-4 fokkal magasabb, mint a külvárosban. Ez a gyakorlatban azt eredményezi, hogy ősszel a City fái előbb színesednek, tavasszal előbb rügyeznek, mint például Long Island-en. A városi hősziget jelenség hatására a manhattani nyári esték és éjszakák sem hoznak felfrissülést. A hőmérséklet nem megy le 25°C alá, a páratartalom sem csökken és nincsenek friss esti szellők. Egyedüli felfrissülést, a légkondicionáláson kívül, csak a folyópartok (East River, Hudson) és tengerparti strandok biztosítanak.

A hurrikánok, trópusi viharok a globális klímaváltozás hatására gyakoribbak, kiszámíthatatlanabbak és jóval rombolóbbak lettek New York térségében. Az atlanti-óceáni hurrikán idény júniustól novemberig tart és az augusztus közepétől október végéig tartó időszakban a legvalószínűbb a ciklonok kialakulása. A legerősebb hurrikán 1938-ban csapott le a térségre. A Long Island Express névre hallgató, 3-mas kategóriájú vihar Long Island-en ért szárazföld fölé, 200 km/h-s széllel. 5 méter magas hullámok csaptak le a szigetre és a vihar 60 New York-i halálát okozta.

A 2011. augusztus 27–28-i, 1-es erősségű hurrikán az Irene névre hallgatott és Coney Island-en ért szárazföldre, 112 km/h-s szélerősséggel. Ez volt az első alkalom, hogy a National Weather Service, a Nemzeti Időjárási Hivatal hurrikán figyelmeztetést adott ki a New York-i térségre. Ez az eljárás példa nélkülinek számított és kivitelezéséhez a protokoll megszegésére volt szükség, mivel New York City és környéke hivatalosan nem tartozott a trópusi viharzónába.

Egy évvel később, 2012. október 28-29-én, közvetlen Halloween előtt csapott le a legendás Sandy hurrikán. A természeti tényezők hihetetlen összejátszása szupervihart eredményezett. A hurrikán szezon végén képződött trópusi ciklon holdtöltekor, magas dagály idején egyesült egy nor’easter-rel. A 145 km/h-s széllel érkező hurrikán a New Jersey-beli Atlantic City-ben ért partot és végigsöpört az egész keleti parton. Long Island-en több ezren veszítették el az otthonukat (köztük mi is), a sziget 90%-a több napig áram nélkül maradt. A Battery Parkban 4 és fél méteres hullámok ostromolták Lower Manhattant, elöntötték az alagutakat, metróállomásokat és a City alacsonyabban fekvő területeit. A 49. utca alatt több száz üzlet és lakóház semmisült meg. A város élete hetekig nem tért vissza a rendes kerékvágásba. A Sandy hurrikán okozta károk egy részét a mai napig nem sikerült kijavítani.

A hurrikánokat sajnos nem tudjátok “betervezni” az utazásba, ezek sajnos rizikófaktorként mindig jelen lesznek. A hurrikán érkezésének bejelentése a Nemzeti Időjárási Hivatal feladata. Általában néhány nappal a landfall, vagyis a szárazföld elérése előtt kezdik meg a lakosság figyelmeztetését, az aktív felkészülést. A kimenetel ennek ellenére drasztikusan változhat, pozitív és negatív irányba egyaránt. Vegyük példának az 1-es kategóriájú Hermine hurrikánt, mely Floridában ért partot 2016. szeptember 2-án, 120 km/h-s széllel. A már trópusi viharra lefokozott ciklon szeptember 4-én érte el New York-ot, ahol trópusi vihar figyelmeztetést adtak ki szeptember 2-án. Szeptember 4-én éjjel a vihar a vártnál keletebbre fordult, a nyílt óceán felé, így szerencsére csak minimális károkat okozott. A Sandy hurrikán esetében ez a keletre fordulás elmaradt, a már említett nor’easter bevonzotta a hurrikánt a szárazföld fölé és a károk a vártnál is nagyobbak voltak. Hiába a fejlett technika, a gyors kommunikáció, a felkészültség, a természet kiszámíthatatlan.

Külön bejegyzés (hamarosan) tárgyalja a választ a “Mikor utazzak?”, “Mire számítsak?” kérdésekre.

Képek: a blog írójának tulajdona, illetve a The Permanent Visitor

Tags: , , , , , , ,

A sárga taxi (cab) az 1920-as évek óta New York City egyik szimbóluma. Jelenleg több mint tizenháromezer ikonikus taxi járja Manhattan utcáit. A Taxi és Limuzin Társaság adatai szerint az állományban levő taxisofőrök csupán 4%-a született az Egyesült Államok határain belül. A legtöbben Bangladesből, Indiából és Pakisztánból származnak.

 

A 2016. augusztus 19-én hatályba lépett új törvény, miszerint az angol nyelvvizsga nem feltétele a taxisofőr engedély megszerzésének New Yorkban, még fontosabbá teszi, hogy magabiztosak legyünk taxihasználatban.

Taxit fogni New Yorkban a MUST DO listán szerepel. Soroljuk az utcai árustól vett hot dog, a Broadway show és a Central Park-béli csónakázás mellé. Az utóbbi években a New York-i taxizás sok változáson esett át – többek között az e-hail-ing elterjedésével, valamint a modern Nissan furgonok bevezetésével – ám a klasszikus taxizás fortélyai továbbra is változatlanok.

Szabad a taxi?

A sikeres taxifogás kulcsa a szabad, leinthető jármű. A taxik tetején található kijelző az útmutató. Ha a középen található azonosítószám világít, a taxi szabad, lehet leinteni. Ha a kijelző sötét, a taxi foglalt. Ha az “off duty” felirat világít, az autó “garázsjáratban” van, nem inthető le.

 qdqd

A repülőtereken (JFK, LaGuardia, Newark) nagyobb vasútállomások (Penn, Grand Central) és hotelek területén más rendszer működik. Itt taxiállomások üzemelnek, ahol sorba kell állni. Szúrós szemmel néznek ránk, ha a várakozó soron kívül megpróbáljuk leinteni a beérkező járművet. Ez a rendszer civilizáltabb vagy idegesítőbb, attól függően, hogy melyik módszer áll közelebb hozzánk.

 

Hogyan intsük le a közeledő taxit?

Fuvardíjat spórolunk meg, ha az utca azon oldalára állunk, mely a célállomás irányában halad. Ez Manhattanban azt jelenti, hogy esetleg át kell mennünk a következő utcába, vagy sugárútra. Ne feledjük, hogy a New York-i utcák és sugárutak legtöbbje egyirányú. Erről itt olvashattok többet.

A legjobb hely a taxiszerzésre az utcasarok. Érdemes letölteni a CabSense nevű appot, mely a New York-i Taxi és Limuzin Társaság forgalmi adatait használva navigál minket. Ha a sarok túlzsúfolt, kezdjünk gyalogolni a forgalommal megegyező irányba – ezzel is spórolhatunk egy kicsit -, majd próbáljuk meg újra. A “cab poaching”, vagyis a taxi elorozása az íratlan kardinális bűnök közé tartozik New Yorkban. Vigyázzunk, hogy ne álljunk közvetlen valaki elé, miközben előrefelé gyalogolunk.

 

Lépjünk egy-két lépést az úttestre, hogy kiemelkedjünk a tömegből. Ez még biztonságos, és így a cabbie is jobban lát minket. Semmi izgalom, ha fel akar venni, öt sávon át is átverekedi magát a fuvarért.

A karunk legyen félreérthetetlenül jelző pózban és vegyük fel a szemkontaktust a sofőrrel. A legtöbb esetben a taxisofőr bólint, ha fel fog venni. Legyünk magabiztosak, de nem kell kiabálni, fütyülni. Tősgyökeres manhattani sosem kiált taxiért, ezt inkább turistáktól, illetve filmekben látjuk.

 

Alapvető gyakorlati tudnivalók

Manhattanban a pontos cím helyett a sugárút és utca kereszteződését adjuk meg a sofőrnek, a lehető legegyszerűbben: Take me to 42nd and Fifth, please. A házszám ebben a hatalmas városban nem igazán segít a sofőrnek. Természetesen ismert épületek, pályaudvarok, parkok nevét gond nélkül megadhatjuk: Take me to the Empire State Building. Ha ismerjük az épületet és egy percet sem akarunk gyalogolni, a célhoz közel még hozzátehetjük, hogy álljon meg a sarok utáni harmadik háznál, stb.

Többször is megszakíthatjuk fuvart (ismerőst felvenni, mosodába beugrani, stb.). A megállások számának nincs felső határa, de a taxióra természetesen ketyeg és a sofőrrel illik előre közölni a szándékunk.

Az utasok számának felső határa négy. Ha az ötödik utas kisgyermek, ő ülhet a felnőtt ölében, de ilyenkor előre kell ülni a vezető mellé. Az első ülést a mozgáskorlátozottak is igénybe vehetik.

Mindig a járda felől szállj be és lépj ki a taxiból, de légy óvatos, mert a járda felőli oldal a legtöbb esetben biciklisáv.

Fizethetsz bankkártyával. Használd ki, ezzel is kevesebb aprót kell magadnál tartani. A borravalót adhatod készpénzben. Kártyás fizetésnél külön tételként jelenik meg. A rendszer felajánlja a 20, 25 illetve 30% borravalót, melyet természetesen felülírhatsz.

Annak ellenére, hogy a sárga taxinak kötelessége New York mind az 5 kerületén belül bárhova eljuttatnia, a sofőrök megpróbálnak – a legtöbbször sikeresen-, kihátrálni a külső kerületi fuvarból. Át kell menniük valamelyik hídon, s végül Queens vagy Brooklyn egyik eldugott sarkában találják magukat fuvar nélkül. Veszteséges fuvar a sofőr számára. Az igazság azonban az, hogy az ilyen hosszú fuvar nekünk se éri meg. Lassú és drága. A taxizás csak rövid távon visszafizetődő, illetve sötétedés után, biztonsági szempontokból. Hosszabb utakra és nappal válasszuk a metrót. Sokkal gyorsabb és olcsóbb.

Ha mindenképpen taxizni szeretnénk a külső kerületbe, és nem fogadjuk el sofőr nemleges válaszát, nyugodtan hívjuk a 311-es számot, ahol panaszt tehetünk. Amint a sofőr meglátja, hogy lejegyezzük a jármű azonosítóját, meggondolja magát.

Mikor ne taxizzunk? A csúcsforgalom tetőfokán, reggel 8 és 9, illetve délután 5 és 6 óra között különösen nehéz taxit fogni. Esőben is felejtsük el a taxit és azonnal induljunk a legközelebbi metróállomás felé. Késő este a sugárutak mentén könnyebb taxit szerezni, mint az utcákon.

New Yorkban a sárga taxit nem lehet előrendelni. Ha ragaszkodunk az előzetes taxifoglaláshoz, használhatjuk a következő e-hail szolgáltatókat: Uber, Hailo és Taxi Magic.

Óvakodjunk az engedély nélküli magántaxiktól! Bátran intsünk nemet, ha elénk gördülnek!

Taxi etikett

Az nyer, aki előbb. Ha többen állunk ugyanazon a ponton, íratlan szabály, hogy az viszi az első taxit, aki előbb ott volt. Természetesen illik átadni elsőbbségünk, idősebbeknek, kismamáknak, babás anyukáknak, mozgáskorlátozottaknak. Azonban ne lepődjünk meg, ha a hezitálásunk legkisebb jelére valaki beugrik a járműbe. New Yorkban a magabiztosság a túlélés alapja.

A lovagiasság nem halt ki. Az uraknak illik segíteni a hölgyeknek beszállásnál és kiszállásnál. A New York-iak nagy része, a rossz hírnév ellenére, segítőkész.

 

Tarifák

  • Az alapdíj 2.50$.
  • Az alapdíj 50 centtel nő 1/5 mérföldenként (321 m), illetve percenként, ha az autó 10 km/h-s sebességnél lassabban halad, vagy áll (a dugó nem kifizetődő).
  • A városfejlesztési adó 30 cent.
  • Este 8 és reggel 6 óra között 50 cent az éjszakai fuvarfelár.
  • Délután 4 és 8 óra között 1$ a csúcsforgalmi felár.
  • Az állami adó további 50 cent.
  • Az esetleges híd- és útvámot az utas fizeti.
  • A csomagokért nem kell fizetni
  • A JFK repülőtér és Manhattan között fixáras (52$) viteldíj van.
  • A Newark Repülőtérre a városi díjrendszer érvényes, plusz 17,50$ pótdíj.
  • A Laguardia Repülőtérre a városi díjrendszer érvényes, nincs pótdíj.

UTASKÉNT JOGod van

  • bankkártyával fizetni
  • New York mind az 5 kerületén belül, valamint Westchester, Nassau megyékbe és a Newark Reptérre eljutni
  • kiválasztani az útirányt
  • fűtést vagy légkondicionálást kérni, illetve igény szerint lekapcsolni vagy szabályozni
  • zajmentes utazáshoz, beleértve a tülkölés mellőzését, taxiTV lekapcsolását
  • magaddal vinni a segítőkutyádat
  • tiszta, higiénikus utastérhez és csomagtartóhoz
  • biztonságos vezetőhöz, aki betartja a közlekedési szabályokat
  • visszautasítani a borravalót, ha nem vagyunk megelégedve a szolgáltatással, a cabbie goromba, vagy durván eltéved

Mennyi borravalót illik adni?

A legtöbb amerikai városban a borravaló összege alacsonyabb (15%), mint Manhattanban. Itt minden a “New York jobb, nagyobb és drágább!” elven működik. Természetesen lehet 15%-os borravalót adni, de a 20% az elfogadott norma. Ha kártyával fizetsz, a rendszer felajánlja a 20, 25 illetve 30% borravalót, melyet felülírhatsz.

Ha a cabbie kifejezetten előzékeny, segít a csomagokkal, igényeidnek megfelelően kellemes társaság, méltányold az erőfeszítését.

Képek: TaxiGrams, SamAlive, m_bautista330, raylivez

Tags: , , , , , , ,

New York City leggyűlöltebb épülete a Pennsylvania Station, közismertebb nevén a Penn Station (melynek titkairól ITT olvashattok) a Hetedik és a Nyolcadik Sugárút között (31.-34. utca) található.  A pályaudvar (jegyváltó automaták, információ, várótermek, üzletek, éttermek) a Madison Square Garden épületének földszintjén, míg a peronok a földfelszín alatt találhatóak.

A Penn Vasútállomáson – a Grand Central Pályaudvarral ellentétben -, az utasok nem szívesen tartózkodnak egy perccel sem többet, mint muszáj, nem gondolnak rá büszkeséggel, egyszerűen a hétköznapok kellemetlen velejárójának tekintik. Sokak szerint a Penn Station New York City szégyene, a vasútállomások LaGuardia-ja. Ez a percepció azonban, reményeink szerint, 4 éven belül a múlté lesz.

Az elmúlt kilenc hónapban, mióta bejelentették a Penn Station átalakítását, a tervek nagyon sokat változtak (az eredeti koncepcióról ITT írtam). Andrew Cuomo, New York kormányzója a 2016. szeptember 27-i sajtótájékoztatón bemutatta a legújabb terveket, biztosítva Manhattan lakóit, hogy ez a projekt nem csupán elmélet, de hamarosan valóság lesz, “21. századi, New York-színvonalú tömegközlekedés New Yorkban”.

A jelenleg Pennsylvania Station-Farley Complex névre hallgató mega-pályaudvar magában foglalja majd a jelenlegi Penn Station és a 7. Sugárúton található James A. Farley Postahivatal épületét.

A komplexum szíve a 24 ezer m2-es – a Grand Central központi csarnokánál is nagyobb – Moynihan Train Hall (Moynihan Csarnok) lesz, mely az eredeti tervekkel ellentétben, nemcsak az Amtrak vonatok, de a LIRR, a Long Island Vasúttársaság utazóközönségét is kiszolgálja majd.

A 24 ezer m2-en a pályaudvar kiszolgáló irodáin kívül egyéb kirendeltségek, éttermek és egy 10 és fél ezer m2 alapterületű üzletközpont osztozik majd.

A 10 emelet magas, impozáns csarnok fő attrakciója a hatalmas, kupolás üvegtető lesz, mely az 1963-ban lebontott, eredeti Pennsylvania Állomásnak állít emléket.

A Farley Csarnok építésével egy időben az eredeti Penn Station 33. utcai főfolyosója is faceliftet kap, beleértve az átjáró két végében található metróállomásokat (1/2/3 a Hetedik Sugárúton és A/C/E jelű vonalak a Nyolcadik Sugárúton) is.

Az átalakítás során megnövelik (majd háromszorosára) a jelenleg sötét, állandóan zsúfolt átjáró szélességét és magasságát, biztosítva az utasforgalom akadálytalan áramlását, a jobb tájékozódást és tájékoztatást, ezáltal javítva az állomást használó ingázók általános közérzetét.

A Penn Station kétszer annyi utast szolgál ki naponta, mint a JFK, a LaGuardia és a Newark repterek összesen, így a város számára elengedhetetlen, hogy ez a stratégiailag kiemelten fontos közlekedési csomópont zökkenőmentesen működjön.

Az új komplexum technikailag is megújul, s nemcsak, ami a kijelzőket illeti, de ingyenes Wi-Fi, USB csatlakozók és laptop töltőállomások is lesznek állomás szerte.

A Moynihan Train Hall 1, 6 milliárd, a Long Island Rail Road főfolyosója 170 millió, míg a metróállomások átalakítása 50 millió dollárba kerül.

Az építkezés már el is kezdődött és a tervek szerint az átadásra 2020 decemberében kerül sor.

A Penn Station tetején található Madsion Square Garden-ről nem sok szó esett a sajtótájékoztatón. Sokan tudni vélik, hogy azért, mert Cuomo kormányzó nem támogatja az aréna elköltöztetését, annak ellenére, hogy NYC önkormányzata 2013-ban csupán 10 évre hosszabbította meg a bérletet.

A nemrégiben napvilágot látott propozíció az MSG újrahasznosítására fantasztikus lehetőségekre világított rá. A terv az arénát hatalmas, robbanásálló üvegpalotává alakítaná. A Penn Station az eredeti állomással vetekedő, világszínvonalú közlekedési csomóponttá válna.

Képek és forrás: Curbed

Tags: , , , , , , , , , , , ,

Az első részben New York City biztonságos és veszélyes környékeit tárgyaltuk meg, míg ebben a részben általános biztonsági tanácsokat olvashattok.

Azok a turisták, akik először járnak ebben az örökmozgó, soha nem nyugvó, hatalmas metropolisban, gyakran aggódva kérdik: New York City biztonságos város?

A válasz: igen. Tekintve, hogy 8,550,405 lakos osztozik 789 km2-en, a bűnözési arány meglepően alacsony. Azonban, ha őszinték akarunk lenni, a City forgalmas, zajos utcái, a rohanó embertömeg sokak számára  – különösen azoknak, akik nem ismerik a város másik arcát – ijesztő lehet. Bizonyára nem növeli a biztonságérzetet, hogy mindenki hallott már rémtörténeteket, látta a hírek gyakran elrettentő képsorait, nem is beszélve a Manhattanban játszódó rendőrségi sorozatok hajmeresztő epizódjait.

 

New York Cityben az erőszakos cselekmények száma a 90-es évek óta drasztikusan csökkent (részletes statisztika ITT), azonban tény, hogy a világ nagyvárosaihoz hasonlóan, itt is sok a kétes elem, szálhámos, tolvaj, aki kifejezetten turistákra, “vidékiekre”, vagy csak egyszerűen a tanácstalanokra, illetve azoknak látszókra vadászik.

Annak ellenére, hogy a turisták ellen elkövetett bűncselekmények száma alacsony és szinte csak zsebtolvajlásról és rablásról szólnak a híradások és statisztikák, minden lehetségest meg kell tennünk annak érdekében, hogy a fantasztikus New York-i élmény ne váljon rémálommá. A legtöbb esetben ez rajtunk múlik, a felkészültségünkön, a talpraesettségünkön.

Alapvető tanácsok

  • Nappal a legtöbb hely biztonságos. Este csak a turisták által sűrűn látogatott, jól kivilágított helyekre menjetek. Kerüljétek el az elhagyatott utcákat, sikátorokat. New York City biztonságos és veszélyes környékeiről bővebben ITT.
  • Mindig legyetek éberek, körültekintőek, járjatok nyitott szemmel-füllel.
  • Sötétedés után, kevésbé forgalmas helyeken, gyalogoljatok a járdaszegély közelében, távol a sötét kapualjaktól, közöktől, sikátoroktól.
  • Soha ne hagyjátok a személyes holmijaitokat őrizetlenül. Értékeiteket, útlevél, személyigazolvány, stb. mindig tartsátok magatoknál, ne hagyjátok a szálláson se. Ha a hotel rendelkezik széffel, vegyétek igénybe. Érdemes az útleveletek másolatát a széfbe helyezni.
  • Ne használjatok “tolvajcsalogató” övtáskát, nyakba akasztható szütyőt. Sokkal jobb beleolvadni a helyi szokásokba. Válasszatok könnyű, több belső zsebes, közepes méretű, vállon keresztbe vethető, lehetőleg vízhatlan táskát, melyet magatok előtt tudtok tartani.
  • Ne viseljetek drága, feltűnő ékszert, órát.
  • A készpénzt óvatosan kezeljétek és ha nagyobb összeg van nálatok, több részletben tároljátok.
  • Csakis megbízható bankok automatáit használjátok. Legyetek állandóan éberek, a kivett pénzt azonnal tegyétek el. Ne használjátok a kis üzletek, “deli”-k masináit. Nem megbízhatóak és a bankszámlátok kompromittálódhat.
  • A manhattani utcai mutatványok, a metróállomások zenei előadásai roppant szórakoztatóak, de elvonhatják a figyelmeteket és a tömegben gyakran munkálkodnak a zsebtolvajok.
  • New Yorkban meglepően sok a mentálisan labilis egyén. Kerüljétek el őket, ne vegyétek fel a szemkontaktust.
  • Ne fogadjatok el semmit az utcán. Gyakorta osztogatnak CD-ket, DVD-ket, ál-buddhista szerzetesek kínálnak szerencse talizmánt. Az “ajándékozást” legtöbbször erőszakos adás-vételi huzavona követi, melyből szinte soha nem az ajándékozott jön ki győztesen. Kivétel a Time Out magazin, a metró- és vasútállomások előtt osztott reggeli és esti, ingyenes újságok, illetve a nagyáruházak előtt osztott kuponok.
  • Utcai árustól ne vásároljatok belépőt koncertre, Broadway showra, hajó- vagy buszkirándulásra. Ezek a legtöbbször hamisak, kivéve, ha megbízható, lenyomozható forráson keresztül történik a leárazott, engedményes jegy vásárlása, lásd Broadway jegyek a TKTS-től.
  • Óvakodjatok a Times Square renegát Disney-karaktereitől, szuperhőseitől. Nincsen hivatalos engedélyük és gyakran tolakodóak. A közös képekért végül pénzt kérnek, s az alkudozás gyakran elfajul a turisták és a jelmezesek között.

Metró

  • Késő este-éjjel-kora hajnalban kerüljétek az üres kocsikat (nappal is, de olyankor az üres kocsi általában azt jelzi, hogy “higiéniai baleset” történt), és megvilágított helyen, a jegypénztár közelében várjátok a szerelvényt.
  • Üljetek a középső kocsiba, ahol a kalauz tartózkodik. A metróállomásokon fekete-fehér csíkos tábla jelzi, ahol a középső kocsi megáll. Ennek jelentőségéről már írtam (ITT). Mindig álljatok (jóval!) a sárga, biztonsági sávon belül. A tömegben sajnos megesik, hogy a várakozók meglökik egymást (sajnos szándékosságra is akad példa, az elkövető a legtöbb esetben mentálisan zavart egyén) és valaki a sínek között találja magát.
  • Ha ne adj Isten, beestek a vágányok közé és képesek vagytok mozogni, azonnal kezdjetek el szaladni az alagút eleje felé. Természetesen a vonatérkezéssel ellentétes irányba és integessetek, hogy a metró vezetője, az utasok és a peronon állók felfigyeljenek rátok. Higgyétek el, mindenki segíteni fog. Senki sem akarja, hogy elüssenek, arról nem is beszélve, hogy órákra leállna a közlekedés. A New York-iak számára ez a vég. Ha sikerül eljutni az alagút elejéig, ez elegendő távolság, hogy a szerelvény meg tudjon állni. Az alagút elején létrát is találtok, amin vissza lehet mászni. Egyet azonban sose tegyetek: ne próbáljatok visszamászni ott, ahol leestetek! Sajnos sokan így veszítik az életüket. Ösztönösen a legrövidebb időt akarják tölteni a sínek között. Ne bízzatok a sínek közti résben, se a harmadik sínt védő fapalánkban! Ezek nem elég erősek, hogy megtartsanak. Ne próbáljatok meg a sínek közé feküdni! A legtöbb New York-i állomáson nem elegendő a hely a szerelvény alatt. Végezetül, sose ugorjatok le, hogy valaki másnak segítsetek!
  • A “watch the gap” nem csupán felesleges szófordulat. Egyes állomásokon (Times Square – Grand Central Shuttle) jelentős rés van a vonat és a peron között. Több állomáson (Union Square, South Ferry) olyan nagy ez a rés, hogy hosszabbító mozgóperonok üzemelnek. Ne lépjetek ezekre, amikor közelít a vonat. ITT láthatjátok működés közben.
  • A szerelvények között átjárni New York-i szokás, azonban ne feledjétek, hogy 2005 óta tilos és bírság jár érte. A legtöbb vonalon, mint az F, B, D, E, R, N, Q az átjárók biztonsági okokból vannak zárva. Ezek a járatok több éles kanyart is tesznek. Ilyenkor a két szerelvény között megnő a távolság és csak egy rossz lépés… A kocsik közötti átjárót, csak vészhelyzetben használjátok, vagy ha a vonat személyzete erre határozott utasítást ad.
  • Valamennyi új szerelvény rendelkezik Intercom gombbal. Amennyiben veszélyben érzitek magatokat, azonnal nyomjátok meg a gombot és tájékoztassátok a kalauzt, aki segítséget hív a következő állomáshoz. Ne feledjétek, hogy ezt a gombot csak vész esetén használhatjátok, nem való utastájékoztatásra. Valamennyi hívás rögzítésre kerül. Régebbi modellek nem rendelkeznek intercommal. Ha nyitva van az ajtó a szerelvények között, menjetek át a kalauz kocsijába. Amennyiben zárva vannak az átjárók, a következő állomáson integessetek a kalauznak.

Gyalogos közlekedés – kerékpár – taxi

  • New Yorkban mindenki gyalogol, így a város nem állhatja a tétlenül álldogálókat, céltalanul bóklászókat.  A  manhattaniak számára nincs borzasztóbb, mint a hirtelen gyökeret eresztő, a kéz a kézben andalgó. A helybéliek a járdát autópályaként kezelik. Haladjatok ti is a jobb oldalon és törekedjetek arra, hogy ne okozzatok forgalmi dugót. Amennyiben meg kell állnotok belekukkantani a térképbe, gyors Facebook helyzetjelentést adni, egymást fotózni, mindig húzódjatok félre.
  • A mozgólépcsőn is álljatok a jobb oldalra. A bal oldalt hagyjátok szabadon a sietősök számára.
  • Gyalogosként ne feledjétek, hogy a legtöbb New York-i utca és sugárút egyirányú, ennek ellenére átkeléskor mindig nézzetek mindkét irányba, mielőtt leléptek. A taxisok sok meglepetést tartogatnak.
  • A jelzőlámpák “Press for Walk” gombja az esetek felében már évek óta nem működik.
  • A piros jelzést a legtöbb helybéli csak iránymutatóként használja. Ha nem jön autó belátható távolságon belül, mindenki elindul.
  • A jelzőlámpán a piros jelzés piros alak vagy piros DON’T WALK felirat. A szabad jelzés fehér alak vagy fehér WALK felirat. A sárga jelzésnek a villogó piros DON’T WALK felirat felel meg, mely legalább 10 alkalommal felvillan.
  • New York központjában lassú a forgalom, viszont hektikus. A taxisok ide-oda manővereznek, az autósok nagyon gyakran bent ragadnak a kereszteződésben, blokkolva a forgalmat. A filmekből ismert New York-i tülkölő, szirénázó őrület valóság.
  • Az új, egész várost behálózó bicikliutak átadásával a City Bike és a Bike and Roll népszerűsége évek óta növekvő tendenciát mutat, s nemcsak a turisták körében.
  • A biciklis futárokkal azonban vigyázzatok! Ámokfutók!
  • A taxiból kiszállva vigyázzatok, mert baloldalon kerékpársáv van. A taxizás trükkjeit hamarosan külön cikkben tárgyaljuk.

Vészhelyzet

  • A Sandy hurrikánhoz hasonló természeti katasztrófa szerencsére nem túl gyakori New Yorkban, de emlékeztet minket arra, hogy mindig legyünk naprakészek és felkészültek erre az eshetőségre is. New York időjárásáról hamarosan.
  • New Yorkban a terrortámadás lehetősége a hétköznapok része. A terrorelhárítás mindenhol jelen van, még ha nem is látjuk őket. Civilruhás FBI ügynökök és rendőrök vegyülnek el a tömegben, minden “high target” helyen és épületben. A vasút- és metróállomásokon, valamint reptereken a rendőrök mellett állig felfegyverzett kommandósokkal és a seriff embereivel is találkozhatunk. Ez a hétköznapok része, nem kell megijedni. Azonban a WTC 9/11/2001/es tragédiája, a Chelsea-beli robbantás, 2016. szeptember 17-én bizonyítéka, hogy mindezek ellenére megtörténhet a baj. Mindig legyünk óvatosak, tudatában a körülöttünk zajló eseményeknek. Mindig legyünk készek a menekülésre, a menedék keresésre, de akár arra is, hogy képességeinknek megfelelően harcoljunk az életünkért.
  • New Yorkban lépten-nyomon olvassuk: If you see something, say something! Ha gyanúsat látsz, azonnal jelentsd! Ne csak magadra gondolj, amikor elhagyod a terepet, de embertársaidra is. Például: ha elhagyott csomagot látsz a metróülés alatt, szállj le a következő állomáson, figyelmeztesd utitársaidat is és jelentsd azonnal az illetékeseknek a következő megállóban.
  • Rendőrség-tűzoltóság-mentők központi száma: 911
  • A legközelebbi rendőrőrs címét ezen a számon kaphatjátok meg: 646-610-5000.
Képek: The Urban Story

Tags: , , , , ,

RENDKÍVÜLI – 2017. ÁPRILIS 18. 25 évtől életfogytig tartó szabadságvesztést kapott Pedro Hernandez, akit februárban bűnösnek találtak Ethan Patz meggyilkolásában.

RENDKÍVÜLI – 2017. február 14. Az újratárgyalás során az esküdtszék bűnösnek találta Pedro Hernandez-t Ethan Patz meggyilkolásában.

1979. május 25-én, New York City SoHo kerületében nyomtalanul eltűnt a 6 éves Etan Patz. Ő volt az első olyan eltűnt kiskorú, akinek fényképét tejes dobozra nyomtatták.

2016. szeptember 12-én, egy évvel az első sikertelen tárgyalás után, elkezdődött az esküdtszék kiválasztása a gyanúsított, Pedro Hernandez per újrafelvételének ügyében. Az esküdtszék tagjainak kiválasztása bonyolult, hosszú procedúra, mely hetekig is eltarthat. Tekintsük át a bűntény óta eltelt 37 évet.

 

Etan Patz története azért is különleges, mert a hivatalos nyomozás 12 évig tartott, melyet 2001-ben zárták le, amikor a kisfiút hivatalosan halottnak nyilvánították. 2010. május 25-én, a fiú eltűnésének 31. évfordulóján, Cyrus Vance Jr., Manhattan járási bíró újranyitotta az aktákat.

A bűntény napja

A 6 éves Etan hónapok óta nyaggatta a szüleit, Stanley és Julie Patz-et, hogy engedjék egyedül az iskolabuszhoz. A család lakása a SoHo-beli Prince Street-en volt, mely sűrűn lakott, biztonságos környék. A buszmegálló másfél háztömbnyire volt (3 perc), a tűzlétráról látni lehetett a megállóban várakozókat.

 

Május 25-én, péntek reggel,  Memorial Day előtti utolsó munkanapon indult Etan először egyedül a West Broadway és Spring Street sarkán található buszmegállóba, azonban nem szállt fel az iskolabuszra. Utoljára a megállótól egy blokknyira, a Prince és Wooster Street sarkán látták.

Édesanyja látta az ablakból belevegyülni az utca forgatagába, így meg se fordult a fejében, hogy a kisfiú nem szállt fel az iskolabuszra. Délután hiába várta haza. Fél 4-kor felhívta az iskolát, hogy megkérdezze, milyen különóráról feledkezett el. A tanítónő tudta, hogy a gyermek hiányzott az iskolából, de elfelejtette követni a protokollt és nem jelentette az igazgatónak. Julie ekkor körbetelefonálta az összes rokont, barátot, ismerőst és osztálytársat. Senki nem látta Etan-t. Ekkor telefonált a rendőrségre. Estére már több mint száz kutyás nyomozó kereste a 6 éves kisfiút. A kutatást hetekig folyatták, eredmény nélkül.

 

A nyomozás első szakasza

“Két lehetőségünk van. – nyilatkozták a szülők. – Elfogadjuk, hogy Etan-t egy idegen megölte, vagy az, hogy egy elkeseredetten gyermekre vágyó nő vitte magával. Az utóbbi legalább azzal a reménnyel kecsegtet, hogy Etan jól van és mindent megadnak neki.”

A kisfiú eltűnése felkavarta a metropolist. A szőke, kék szemű, vidám kisfiú arcképe plakátokra és a Times Square kivetítőire is felkerült. A fotográfus édesapa által készített fotókat tejes dobozokra nyomtatták.

A keresés első hetében több száz nyomozó dolgozott az ügyön és naponta százával érkeztek a bejelentések, azonban egyik szál sem vezetett előbbre. A rendőrség több száz esetleges gyanúsítottat hallgatott ki, s még a médiumok segítségét is felhasználta. A szülőket nagyon hamar kizárták a lehetséges vádlottak közül.

“A rettenetes ráébredés, hogy sosem kapjuk vissza a fiúnkat, napról napra erősebb. – nyilatkozta Stanley Patz.

1982-ben a család 25 ezer dolláros jutalmat ajánlott fel a nyomravezetőnek, melynek hatására hamis tanúvallomások áradata indult meg. Többen látni vélték Etan-t taxiba szállni, míg mások ultra-ortodox romániai zsidókat vádoltak meg azzal, hogy elrabolták a gyereket. Az FBI még ügynököket is küldött Izraelbe, de ez a szál is hamisnak bizonyult.

1983-ban Ronald Reagan május 25-t az Eltűnt Gyermekek Napjának nyilvánította, a rákövetkező évben pedig megalakult az Eltűnt és Szexuálisan Kihasznált Gyerekek Központja.

Jose Antonio Ramos

1989 októberében a gyermekzaklatásért korábban elítélt Jose Antonio Ramos a hatóságok tudomására hozta, hogy Etan eltűnésének napján, a Washington Square Parkban találkozott egy fiúval és felvitte Lower East Side-on található lakásába, ahol erőszakoskodott vele, de a gyilkosságot tagadta. Később, amikor látta Etan képét az újságokban, szinte biztos volt benne, hogy őt szólította le. Állítása szerint a bűncselekmény után feltette a fiút a metróra. Ramos ellen szólt az is, hogy ismerte a kisfiú volt bébiszitterét, azonban beismerő vallomást nem tett.

1992-ben Ramos egy másik gyermekzaklatási ügyben bűnösnek találták és 20 év börtönbüntetést kapott, melyet Pennsylvania államban kellett leülnie. 2012-ben szabadult, de azóta ismét letartóztatták.

Pedro Hernandez

2012 áprilisában, az újra indult nyomozás során felásták a Prince Street és Wooster Street sarkán álló ház alagsorát, ott ahol Etan-t utoljára látták, de semmilyen eredményre sem jutottak. 2012 májusa végre új fordulatot hozott az ügyben.

 

Pedro Hernandez, akit egy bejelentés alapján tartóztattak le, beismerő vallomást tett. Az 55 éves New Jersey-i lakos 1979-ben egy Prince Street-i kisboltban dolgozott. Etan innivalót vásárolt nála. A 2009-ben kiadott, After Etan című könyvben olvashatjuk, hogy a kisgyermeknél volt egy 1 dolláros bankjegy, amin kólát szeretett volna vásárolni. Pedro vallomásában elmondta, hogy lecsalta a fiút a 448 W. Broadway-n található bolt alagsorába, azzal, hogy ott adja oda neki az innivalót. Ott megfojtotta, majd a holttestet fekete szemeteszsákba tette és a kukába dobta.

Hernandez annak idején is szerepelt a rendőrség listáján, de meghallgatásra nem került sor. A férfi húga bevallotta, hogy a családban nyílt titok volt, hogy Pedro megölt egy gyermeket a 70-es években. Ezt a helyi templom közösségi összejöveteleinek egyikén az egyházgyülekezet előtt is meggyónta.

2012 novemberében a New York-i főügyész vád alá helyezte Pedro Hernandez-t emberrablás és gyilkosság vádjával. A tárgyalás 2015 januárjában kezdődött. A vádlott védője azzal érvelt, hogy ügyfele skizofrén hajlamú, gyakran hallucinál és IQ-ja alapján enyhén értelmi fogyatékos. Májusban az esküdtszék 11-1 ellenében döntésképtelennek bizonyult, így per újrafelvételt írtak ki 2016. szeptemberére.

“Még mindig vannak barátok, akik reménykednek benne, hogy Etan egy nap előkerül. Imádkoznak értünk és azért, hogy Etan hazatérjen, de mi tudjuk, hogy ez nem történik meg soha. Nehéz normális életet élni egy lezáratlan tragédiával a lelkünkben. – nyilatkozták Etan szülei. – A mi történetünk nem olyan, mint azok a TV-s bűnügyi drámák, melyeket egy óra alatt megoldanak. Mi 37 éve várunk. Rengetegen vádolnak minket azzal, hogy mi okoztuk a gyermek halálát azzal, hogy elengedtük egyedül.”

A család azóta is ugyanabban a lakásban lakik. “Hosszú ideig nem tudtuk elfogadni, hogy Etan soha többet nem jön haza, de kimondatlanul is bennünk élt a gondolat, hogy ha egy nap haza tud jönni, akkor ide jön. Itt akartunk lenni. Most is itt vagyunk.”

Képek és forrás: NY Daily news, Reuters

Tags: , , , , , , , ,

2001. szeptember 11-én nemcsak a föld felszínén, de a föld alatt is drámai jelenetek zajlottak. A New Jersey-ből a World Trade Centerbe 3 percenként érkező PATH (Port Authority Trans Hudson – New Yorkot New Jersey-vel összekötő ingajárat a Hudson folyó alatt) szerelvények menetirányítóinak, személyzetének és utasainak egy ideig fogalma sem volt a felszínen zajló pusztításról.

Ez a nap is csak egy átlagos munkanapnak indult New Jersey-ben, a PATH forgalmi irodájában. Richie Moran forgalomirányítónak semmi más dolga nem volt, mint figyelni az induló és érkező szerelvények egyenletes mozgását. “Épp pár nappal előtte viccelődtem azzal, hogy nincs még egy olyan munkahely, ahol felteszed a lábad az asztalra és csak figyeled a monitort.”

8 óra 46 perckor becsapódott az első repülő a World Trade Center északi épületébe.

A New Jersey-i oldalon, az Exchange Place állomás felügyelője, Frank Martinetti látta az American Airlines 11-es járatát becsapódni. “Az irányítóközpont ablakából nem látni a World Trade Centert. Azonnal tudatni akartam Richie-vel, hogy baj van Manhattanban. Tudtam, hogy mindenütt vannak kameráik az állomásokon, de az állomás épületén kívül nincsenek. “

A World Trade Center alatt 5 emeletnyire, Donna Martinez forgalomirányító ablaktalan irodájának lámpái vibrálni kezdtek. Donna erős üzemanyag szagot érzett. Haladéktalanul utasította a Hoboken-ből éppen befutó vonat személyzetét a teljes evakuálásra. Az üres szerelvény a World Trade Center végállomáson maradt, zárt ajtókkal.

Victoria Cross Kelly-nek, a PATH helyettes igazgatójának éppen találkozója volt az északi épület földszinti kávézójában. Hirtelen rohanó embereket látott az ablakból. A társaság gyorsan fizetett, majd maguk is kiszaladtak az épület elé. “Mintha egy konfetti parádé kellős közepén találtuk volna magukat. Sűrű papírfecni eső hullott az északi toronyból.” Nem tudván, hogy mi történt, Victoria visszament az épületbe, ahol látta a Hoboken-ből befutott szerelvény mit sem sejtő utasait a felfelé haladó mozgólépcsőn. Richie Moran is látta őket a New Jersey-i irányítóközpont monitorján. “Úgy baktattak, mint máskor. Semmiről sem tudtak.”

Victoria Cross Kelly

A rendőrség megkezdte az épület kiürítését. Victoria azonnal hívta Richie Moran-t New Jersey-ben. “Ordított velem, hogy állítsam le a PATH forgalmat. Mondtam neki, hogy vonataim vannak az alagútban. Tudtam, hogy nagy baj van, mert Victoria sosem kiabált velünk.”

ű

Míg Victoria a vonalban volt egy Newark-i szerelvény érkezett a World Trade Centerhez, egy másik pedig Hoboken-ből közelített Lower-Manhattanhez. A folyó másik oldalán egy harmadik szerelvény, Noel Roman-nal a vezetőfülkében, éppen befutott az Exchange Place megállóba.

Richie Moran utasította a Hoboken-i szerelvényt, hogy a WTC-nél azonnal forduljon vissza. “Megállás nélkül kiabáltam: Ne nyissátok ki az ajtókat! Ne nyissátok ki az ajtókat!”

Ezen a szerelvényen utazott Michael Middleton, aki a déli torony egyik 45. emeleti irodájában dolgozott.

A Newark-i vonat személyzetének, Moran utasítására, sikerült többé-kevésbé mindenkit visszaparancsolni a vonatra és a döbbent utasokkal teli szerelvény visszaindult New Jersey-be.

Richie Moran az órájára nézett. 8 óra 52 perc volt. 6 perc telt el az első repülő becsapódása óta.

A következő hívása Noel Roman volt. Utasította, hogy amint kiszálltak az utasai az Exchange Place-nél, azonnal forduljon vissza és szedje fel azokat, akik esetleg lemaradtak a World Trade Center-nél.

Végül hívta a többi úton levő szerelvényt, hogy azonnal termináljanak a legközelebbi megállóban.

Noel Roman a WTC felé haladt az üres szerelvénnyel, amikor a United Airlines 175-ös járata becsapódott a déli toronyba.

Roman-t egy hátborzongatóan kihalt World Trade Center megálló, egy tucatnyi PATH alkalmazott és az állomás takarítószemélyzete fogadta. Az alagútat fojtogató füst borította el. Egy hontalan aludt az egyik pad alatt. Őt is sikerült némi hadakozás után betuszkolni a kocsiba és az utolsó szerelvény elhagyta a World Trade Centert.

Roman a mai napig sírva fakad, amikor visszaemlékszik: “Tudod, azon a szakaszon, ahol a PATH kijön az alagútból, mielőtt még beér New Jersey-be, sosem szoktam visszanézni. Aznap megfordultam. A látvány szívbe markoló volt. Hirtelen tudatára ébredtem a valóságnak, de nem akartam elhinni, hogy mi is történik. Teljes tagadásban voltam.”

 

Michael Middleton hazafelé gyalogolt a New Jersey-i oldalon, amikor a szeme láttára összedőlt a déli torony. “Ha aznap reggel kinyitották volna a szerelvény ajtaját, biztos felmentem volna az irodába, hogy megnézzem, mi folyik. Ma valószínű nem lennék az élők sorában. Abban a pillanatban azt is realizáltam, hogy sok kollégámat elvesztettem.”

Ha a vonatok csak 10 perccel tovább futnak, a szeptember 11-i áldozatok száma több százzal magasabb lenne. A 35 szerelvényből, mely az első repülő becsapódásának idején úton volt, csak egy, az az üres Hoboken-i állt a WTC megállójában, amikor az ikertornyok összedőltek.

Richie Moran és Victoria Cross Kelly sok-sok levelet kapott a hálás utasoktól. Richie Victoria-t tartotta a nap hősének, akinek telefonhívása beindította a folyamatot. Victoria szerint csak a képzés és az ösztönök dolgoztak. Richie Moran a saját érdemét egyszerűen kezeli: “Csak jól végeztem a munkámat aznap.”

Richie Moran és Victoria Cross Kelly kevés információra építve, súlyos döntések sorát hozta meg azon a szeptemberi napon, melyek több száz ember életét mentették meg. Egy olyan tragikus napon, amikor 3000 ember vesztette életét, köztük a Port Authority of New York and New Jersey (New York és New Jersey Kikötői Hatóság) 77 alkalmazottja, ez a néhány száz megmentett élet hozott némi enyhülést a fájdalomra.

Az állomáson maradt egyetlen üres szerelvényt maga alá temették az ikertornyok. Hetekkel a mentési munkálatok megkezdése után találtak rá a felderítő csapatok. Két vagon, csodával határos módon, épen maradt. A kocsikat kimentették és a Shore Line Közlekedési Múzeumban, East Haven-Connecticut-ban, illetve a Kingston-i Közlekedési Múzeumban kerültek kiállításra.

Képek: Untapped Cities, David Monderer

Tags: , , , , , , , , , ,

Öt csillogó-villogó új metrókocsi érkezett New Yorkba a George Washington hídon át. Ezek még nem AZOK az új kocsik – az USB töltővel, Wi-Fi-vel -, melyekről korábban írtam. Azok még a tervezés stádiumában vannak. Jövő hónapban további öt érkezik a 2012-ben rendelt 300 új kocsiból.

Felváltják a lestrapált, kiöregedett, javíthatatlan, 1964-ben szolgálatba állt kocsipark jelenleg is futó 222 darabját. Az A, C, J, Z és M járatokon használhatjuk majd őket. Az új kocsik szervizelése is olcsóbb és könnyebb. A teljes új park 2019-re áll szolgálatba. Ekkor zárják le az L vonalat másfél évre, hogy kijavítsák a Sandy hurrikán okozta károkat. A vonat- és metrórajongóknak még van néhány éve, hogy lefotózzák az 1964-es kocsikat még szolgálat közben, az archívumok számára.

Forrás és képek: AMNY

Tags: , , , , , , , , , ,

A 2001. szeptember 11-e tragikus eseményeit megörökítő képek közül a legidőtállóbbnak az a kép bizonyult, amely három, amerikai zászlót felhúzó tűzoltót ábrázol. A számos fotós díjjal jutalmazott kép címe, Raising the Flag at Ground Zero és alkotója Thomas E. Franklin. A képből 2002-ben bélyeg is készült.

911-american-flag_650

A kép teleobjektívvel készült, szeptember 11-én, este 5 órakor, a  West Side Highway-ről, a World Trade Center romjaitól kb. 160 méterre. A három tűzoltó, három különböző egység tagja volt. George Johnson a Rockaway Beach-ről, Dan McWilliams Long Island-ről, míg Billy Eisengrein Staten Island-ről érkezett, hogy segítsen a mentési munkálatokban.

A zászló felhúzását egy másik fotós, Ricky Flores is megörökítette egy Canal Street-i ház ablakából.

A zászlót Dan McWilliams pillantotta meg a World Trade Center melletti kikötőben dokkoló jachton, a Star of America-n és helyezte el a romok tetején, kb. 6 méter magasan, a másik két tűzoltó segítségével.

A zászlót később felhúzták a Yankee Stationban és a New York-i Városházán, Rudy Giuliani és George Pataki is ellátta kézjegyével, majd világ körüli útra indult. 2002-ben, amikor visszaadták eredeti tulajdonosának, Shirley Dreifus-nak, jöttek rá, hogy a zászló mérete nem egyezik meg a jacht zászlójának méretével.

Több éves kutatás és keresés indult az eredeti zászló után. Shirley Dreifus honlapot indított, a CNN pedig dokumentumfilmet forgatott a The Flag, A Zászló címmel, 2013-ban. A dokumentumfilm készítése során világossá vált, hogy az eredeti zászló órákkal a kép elkészülte után eltűnt és egy másik zászló került a helyére.

A History Channel tovább folytatta a kutatást és újabb dokumentumfilm készült 2014-ben, a TV csatorna, Elveszett Történelem című sorozatában. Két nappal a premier után a Washington Állam-béli Everett városában, egy magát csak Brian-nek nevező veterán jelent meg az egyik tűzoltóállomáson, kezében egy bevásárló szatyorral és azt állította, hogy a benne található zászló az eredeti.

Az Everett-i rendőrség két évig titokban tartotta a hírt, mivel szükségük volt a bizonyosságra. Törvényszéki orvosokból és szakértőkből álló csoport DNS analízis segítségével, illetve a zászlón talált törmelék vizsgálatával bebizonyította, hogy valóban az eredeti zászlóról van szó.

Brian az amerikai tengerészet veteránja. A zászlót nyugdíjba vonulásakor kapta a tengerészeti igazgatóságtól, akik pedig egy 9/11-es áldozat özvegyétől kapták ajándékba.

A zászló a 15. évfordulón tér vissza eredeti helyére, New Yorkba, a World Trade Center 9/11 emlékmúzeumába, ahol állandó kiállításra kerül.

Forrás és képek: Gothamist

Tags: , , , , , , , ,

A GYIK között szinte naponta szerepelnek ezek a kérdések: Melyek New York biztonságos részei? Turistaként mely városrészeket kerüljem el? Mennyire biztonságos New Yorkban egy esti séta?

Érthetően, különösen azok kíváncsiak erre, akik először járnak ebben az örökmozgó, soha nem nyugvó, hatalmas világvárosban. Az azonban meglepő, hogy a mai napig milyen sokan hiszik, hogy a City veszélyes, bűncselekményektől hemzsegő metropolis. Nagy valószínűséggel, ez az impresszió a 70-es évek filmjeinek, mint a Taxisofőr vagy az Éjféli Cowboy, illetve napjaink procedural sorozatainak (NYPD Blue, Law & Order, stb.) hatása.

 

New York City Amerika legnagyobb városa. 8 és fél millió lakosa van. Az FBI adatai szerint az ország 25, illetve a világ 10 legbiztonságosabb nagyvárosainak egyike. Az erőszakos cselekmények száma a 90-es évek óta drasztikusan csökkent (részletes statisztika ITT).

Tény azonban, hogy a világ nagyvárosaihoz hasonlóan, New Yorkban is sok a kétes elem, szálhámos, tolvaj, aki kifejezetten turistákra, “vidékiekre”, vagy csak egyszerűen a tanácstalanokra, illetve azoknak látszókra vadászik. A szexuális zaklatás szintén gyakori, s mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a fantasztikus New York-i élmény ne váljon rémálommá. A legtöbb esetben ez rajtunk múlik, a felkészültségünkön, a talpraesettségünkön, a magabiztosságunkon.

Ne feledjétek, ha reakciótok egy adott helyzetben esetleg durvának, illetlennek is tűnik, az illetővel nagy eséllyel soha az életben nem találkoztok többet. A biztonság (testi, vagyoni) többet ér, mint a szociális elvárások megszegéséből fakadó kellemetlenség és bűntudat érzése. Gyakorlati példaként: bátran térjetek ki akár egy idős ember segélykérése elől is, ha úgy gondoljátok, hogy a szituáció gyanús. Gyakran előfordul, hogy ezek az elesett vagy magukat annak tettető idősebb egyének olyan bandák tagjai, akik velük csalják lépre a gyanútlan, naiv prédát. Mindig hallgassatok a megérzésetekre!

svn2 

A rendőrség jelenléte – különösen frekventált helyeken – állandó, az utcák zöme jól kivilágított és a város általános értelemben biztonságos. Azonban mint minden érzékelés, a biztonságérzet is relatív és erősen függ a személy státuszától, idegi állapotától, korától és nemétől. A biztonságos és veszélyes környék mást jelent egy turistának, egy visszatérő látogatónak, egy volt New York-inak, egy betelepült manhattaninak és egy tősgyökeresnek.

A Legbiztonságosabb és a Legveszélyesebb New York-i Kerület definíciója lehetetlen. Szinte valamennyi manhattani környéknek, még az általánosságban kétesnek mondottnak is vannak biztonságos részei és megtekintésre érdemes helyszínei.

Amennyiben az internetet böngésszük a biztonságos és kevésbé megbízható New York-i környékekkel kapcsolatban, azonnal tapasztaljuk az ellentmondást, az érvek és ellenérvek egymásnak feszülését. Általánosan kétesnek titulált kerületeket is sokan szenvedélyesen védelmeznek. Ne feledjétek, hogy ezek a vélemények származhatnak tősgyökeres lakosoktól, akik az adott közegben nőttek fel, megtanulták kezelni a környékspecifikus szituációkat, ismerik a környék valamennyi zugát. Írhatták olyanok, akik a kérdéses környék egyetlen biztonságos blokkjában laknak, továbbá olyasvalakik is, akiknek veszélyérzet küszöbe jóval magasabb a mienknél, esetleg csak a vagányság beszél belőlük.

 

Ki szeretném hangsúlyozni, hogy a következő felsorolást – annak ellenére, hogy rendőrségi statisztikákra, napi hírekre és tényekre épül -, erősen átjárja a személyem (40-es nő, egyedül fedezi fel New Yorkot), tapasztalatom, benyomásaim, s mint ilyen, csak útmutatóként szolgálhat, nem kezelhető előírásként. Nektek kell eldönteni, hogy az adott helyszín, épület számotokra megéri-e az esetleges rizikót.

Általános tanács: Nappal a legtöbb hely biztonságos. Este csak a turisták által sűrűn látogatott, jól kivilágított helyekre menjetek. Kerüljétek el az elhagyatott utcákat, sikátorokat. Tudatosan nem írtam éjszakát, hiszen semmi szükség rá, hogy éjszaka New York utcáin bóklásszatok. A kivilágított látnivalókat naplemente után, még éjfél előtt látogassátok meg. Tény, hogy Manhattan sosem alszik, s az éjszakai Times Square nyüzsgő sokasága felejthetetlen élmény, de ne feledjétek, hogy vissza kell mennetek a szállásra, mely gyakran a kihalt, külső kerületekben található. Mindig legyetek körültekintőek, járjatok nyitott szemmel-füllel. Veszély esetén ne várjátok, hogy mások segítsenek, azonnal hívjatok rendőri segítséget. Tárcsázzátok a 911-es, ingyenes segélyhívó számot és maradjatok a vonalban. Amennyiben ékszaka kell közlekednetek, válasszátok a biztonságos sárga taxit és a metrót. Ezekkel kapcsolatos és további általános biztonsági tanácsokat a második részben olvashattok (hamarosan).

 

New York kétes(ebb) környékei kerületenként: 

A lista a legfrissebb (2016. július 1.-31.) New York City bűnügyi térkép (hivatalos, a linken át elérhető) felhasználásával készült. A vastagon kiemelt környékeket, ha lehet, kerüljétek el, kivétel Midtown és a Washington Square (magyarázat lejjebb). A többi megemlített környék csupán fokozott óvatosságot igényel a magasabb bűnözési arány miatt.

Manhattan – Közel sem olyan rázós, mint a Bronx vagy Brooklyn, de ennek ellenére vannak környékek, melyeket jobb, ha elkerültök, főleg, ha egyedül vagytok és/vagy nincs határozott célotok.

Feltétlen tudnotok kell, hogy Manhattan területén a legtöbb bűntényt (gyilkosság, rablás, betörés és egyéb testi sértés együttesen) a forgalmas, turistáktól hemzsegő Midtownban követik el, melyhez hozzájárul a kis területen-nagy népsűrűség, de az a sajnálatos tény is, hogy a turisták a bűnözők könnyű célpontjai. Természetesen, nem javasolhatom, hogy pont ezt a környéket kerüljétek el, de még egyszer kihangsúlyozom, hogy mindig legyetek óvatosak, gyanakvóak!

  • Harlem (kelet Harlem kétesebb, mint nyugat Harlem): már rég nem az a veszélyes környék, ami annak idején volt, ennek ellenére a 96. utcától északra hivatalosan “high crime area”, vagyis itt magasabb a bűnesetek száma a városi átlagnál. Kivétel a Columbia Egyetem és közvetlen környezete. Itt található a St. John the Divine Katedrális, a Kossuth-szobor, a magyar cukrászda is. Ezeket feltétlen keressétek fel!
  • A Washington Square környékén este legyetek óvatosak. Sok – a 2015-ös adatok szerint 826  -, rablótámadás történt az utóbbi időben. Sok a hontalan, a droghasználó a parkban és környékén.
  • Lower East Side: általánosan ne nagyon bóklásszatok a B sugárúttól keletre, illetve a Delancey Street-től délre. Az FDR környéke nagyon kihalt és hátborzongató tud lenni.
  • Chelsea: a 24-27. utca környékén, különösen a Nyolcadik és Kilencedik Sugárút között sok a hontalan, a drogfogyasztó. A Kilencedik Sugárúttól nyugatra a Hudsonig kihalt, ipari terület, egészen a 42. utcáig. Az új Hudson Yards megaközpont elkészülte után megváltozik a környét, de most még csak építkezési terület, s mint olyan, kihalt és félelmetes tud lenni, főleg este.

Általánosságban azt szokták mondani, hogy ha nem muszáj, ne kóvályogjunk céltalanul a Nyolcadik Sugárúttól nyugatra az 59. utca alatt (kivétel a West Greenwich Village környékének forgalmasabb utcái), illetve az Első Sugárúttól keletre, a 23. utca alatt. Érdemes megfogadni a tanácsot! Nem sokat veszítetek, ha ezeket a környékeket kihagyjátok.

A következő környékek a tapasztalatom szerint óvatosságot igényelnek, főleg ha egyedül fedezitek fel a várost:

  • Central Park: sötétedés után már ne sétáljatok!
  • Soho: sötétedés után nagyon kihalt tud lenni.
  • Columbus Park, a China Town és a Közigazgatási Központ határán, szintén kihalt, a drogfogyasztók egyik kedvelt helye.
  • Éjjel a Penn Station és a Times Square, illetve a 24. utca és a Broadway között sok a kétes alak.
  • A nap bármely szakában sok rossz arc lézeng a Penn Station, a Union Square, a Port Authority Bus Station környékén, illetve a Canal Street és Broadway kereszteződésében.

 

Brooklyn – Kerüljétek el a következő negyedeket:

  • Bedford-Stuyvesant: A szomszédos Brooklyn Botanikus Kertet, a Prospect Parkot és Állatkertet feltétlen látogassátok meg. A Prospect Parkban azért legyetek óvatosak, sajnos gyakorta hallani aggasztó híreket a parkban történt bűnesetekről!
  • East New York
  • Brownsville
  • Greenpoint

A magasabb bűnözési arány miatt a következő környékek óvatosságot igényelnek, annak ellenére, hogy történelmi háttérrel rendelkező, illetve az utóbbi évtizedben gyorsan fejlődő kerületek, nagyon szép részekkel:

Brooklyn Heights, Dumbo, Clinton Hill, Park Slope, Crown Heights, Prospect Heights, Bushwick

A Bronx – New Yorknak továbbra is a legszegényebb, legelmaradottabb környéke, s egyben a legveszélyesebb is, különösen a Dél-Bronx. Azért ne hagyjátok ki a Bronx Állatkertet és a New York Botanikus Kertet, s ha baseball rajongók vagytok, a Yankee Stadiont. Az utazást előre tervezzétek meg, ne ácsorogjatok az utcán, térképpel, tanácstalanul!

Queens – Kedélyes, családi házas környék, nem túl sok látnivalóval. A Gentry Plaza State Parkot semmiképp ne hagyjátok ki, de kerüljétek el South Jamaica-t.

A NYPD nemrégiben interaktív térképet tett közzé, melynek segítségével utcánként, rendőrségi körzetenként, bűneset típus szerint ellenőrizhetitek a bűnügyi helyzetet. Roppant hasznos segédeszköz, amikor szállás után kutattok. (A térkép lassan töltődik a hatalmas adatmennyiség miatt!)

Képek: urbansun, svn, 4thkind, electricshots

Tags: , , , , , , ,

A Hudson folyó partján található, VIΛ 57 West névre hallgató magasház New York City jelenleg legérdekesebb épülete.

A 35 emeletes lakóépület, mely gyökeresen megváltoztatta a City sziluettjét, Manhattan Hell’s Kitchen negyedében, a Tizenegyedik és a Tizenkettedik Sugárút között, az 57. utcában található.

A tetraéder alakú, 142 m magas épület a dán sztárépítész, Bjarke Ingels első New York-i munkája, melyben egyesíteni szándékozta az európai körgangos stílust a manhattani felhőkarcoló modellel. Az eredmény egy szabálytalan piramis, meredek homlokzattal és középen egy 2040 m2-es, lejtős, közös udvar-parkkal.

ghjkl;

Az épület tervezője arra törekedett, hogy a lehető legtöbb lakás rendelkezzen a Hudsonra nyíló festői látvánnyal, a lehető legminimálisabbra csökkentve a Henry Hudson Parkway zaját.

 

Az épület 709 lakással rendelkezik, 178 különböző alaprajzzal, az igények sokszínűségét figyelembe véve. Az energiatakarékos épület napi 23 ezer liter vizet hasznosít újra és faelemei természettudatos kitermelésből származnak.

Az épület 142, az “affordable housing”, vagyis a megfizethető lakás programban résztvevő apartmanját lottósorsolással húzták ki. Egy ilyen stúdió apartman havi 565 dollárba, míg egy háromszobás lakás havi 1,067 dollárba kerül. A képeken a stúdió, illetve a nagyméretű apartmanok konyhája látható.

A piacáras stúdió havi 2,770 dollárba, míg egy négyszobás apartman havi 16,500 dollárba kerül.

A Nagy Piramis közepén található lejtős, közös udvar promenádjáról gyönyörű kilátás nyílik a Hudson folyóra és a környező kikötőkre. A “VIΛ Kertbe” 43 különbözőféle növényt telepítenek a kertészek, így a lakók elmondhatják, hogy saját Gramercy Parkjuk van.

Az épület több, közös használatú létesítménnyel is rendelkezik, többek között edzőtermekkel és uszodával is.

A VIΛ 57 West 2016-ban elnyerte a legjobb magasház “Oscar-díját”, a The Council on Tall Buildings and Urban Habitat (CTBUH)-tól.

Képek: Arnau Massana, Fede Negroni, VIΛ 57 West, Business Insider
Forrás: VIΛ 57 West

Tags: , , , , , , , ,

« Older entries § Newer entries »