Downtown

You are currently browsing the archive for the Downtown category.

A párizsi Pont des Arts hídhoz hasonlóan a Brooklyn Bridge-n is eljött az ideje a lovelock tilalomnak.

Az utóbbi 15 évben turisták és helybéliek tízezrei helyezték el egymás vagy a város iránti szerelmük jele és zálogaként lakatjaikat a Brooklyn Bridge korlátján, lámpáin. Hiába azonban a közkedvelt tradíció, a Department of Transportation (DOT), New York City Közlekedési Minisztériuma azonnali hatállyal eltávolította a lakatokat és egyéb emléktárgyakat. Az indok: megnövekedett karbantartási költség és balesetveszély.

Lakatot vagy egyéb tárgyat helyezni a hídra ezentúl szabálysértésnek számít és a büntetés $100.

“John Roebling, a briliáns mérnök biztonságos hidat tervezett, mely évszázadokon át hűséggel szolgálta a várost. Szeretnénk, ha ez így is maradna. A lakatok és egyéb emléktárgyak, mint fülhallgatók, hajpántok és cipőfűzők veszélyt jelentenek mind a gyalogos, mind a kerékpáros és autós forgalomra.” – nyilatkozta a DOT igazgatója, Polly Trottenberg.

Az első lakatok 2009-ben jelentek meg a hídon és a szokás évről évre nagyobb méreteket öltött.

Évente 120 ezer dollárt költ a város a lakatok eltávolítására, azonban a tilalmat a szeptember 8-i baleset után foganatosították. A híd egyik lámpája letört a ránehezedő súly alatt és lezuhant az alsó, autós forgalomra. Szerencsére személyi sérülés nem történt, de a híd egyik sávját több mint 2 órára le kellett zárni, ami a Brooklyn Bridge és a City forgalmában jelentős torlódást okozott.

“A hidak precíz mérnöki munka eredményeképpen születnek. A tervekben minden egyes kilogrammnak jelentősége van. Az egyensúly felborulása katasztrofális lehet.”

A Brooklyn Bridge esetében a lakatok, a számítások szerint, 45 tonnányi állandó extra nyomással nehezedtek a híd szerkezetére, mely idővel strukturális elváltozáshoz is vezetett volna.

A hídra több vidám hangvételű/szójáték figyelmeztető tábla is került:

“No Locks, Yes Lox, Fine $100”
“Yes Love, No Locks, Fine $100”

 

“‘Take nothing but selfies, leave nothing but footprints. Készítsetek szelfiket és csak a lábnyomotokat hagyjátok hátra.” – kéri a turistáktól a város vezetősége.

Képek és forrás: DOT

Tags: , , , , , , , ,

2001. szeptember 11-én nemcsak a föld felszínén, de a föld alatt is drámai jelenetek zajlottak. A New Jersey-ből a World Trade Centerbe 3 percenként érkező PATH (Port Authority Trans Hudson – New Yorkot New Jersey-vel összekötő ingajárat a Hudson folyó alatt) szerelvények menetirányítóinak, személyzetének és utasainak egy ideig fogalma sem volt a felszínen zajló pusztításról.

Ez a nap is csak egy átlagos munkanapnak indult New Jersey-ben, a PATH forgalmi irodájában. Richie Moran forgalomirányítónak semmi más dolga nem volt, mint figyelni az induló és érkező szerelvények egyenletes mozgását. “Épp pár nappal előtte viccelődtem azzal, hogy nincs még egy olyan munkahely, ahol felteszed a lábad az asztalra és csak figyeled a monitort.”

8 óra 46 perckor becsapódott az első repülő a World Trade Center északi épületébe.

A New Jersey-i oldalon, az Exchange Place állomás felügyelője, Frank Martinetti látta az American Airlines 11-es járatát becsapódni. “Az irányítóközpont ablakából nem látni a World Trade Centert. Azonnal tudatni akartam Richie-vel, hogy baj van Manhattanban. Tudtam, hogy mindenütt vannak kameráik az állomásokon, de az állomás épületén kívül nincsenek. “

A World Trade Center alatt 5 emeletnyire, Donna Martinez forgalomirányító ablaktalan irodájának lámpái vibrálni kezdtek. Donna erős üzemanyag szagot érzett. Haladéktalanul utasította a Hoboken-ből éppen befutó vonat személyzetét a teljes evakuálásra. Az üres szerelvény a World Trade Center végállomáson maradt, zárt ajtókkal.

Victoria Cross Kelly-nek, a PATH helyettes igazgatójának éppen találkozója volt az északi épület földszinti kávézójában. Hirtelen rohanó embereket látott az ablakból. A társaság gyorsan fizetett, majd maguk is kiszaladtak az épület elé. “Mintha egy konfetti parádé kellős közepén találtuk volna magukat. Sűrű papírfecni eső hullott az északi toronyból.” Nem tudván, hogy mi történt, Victoria visszament az épületbe, ahol látta a Hoboken-ből befutott szerelvény mit sem sejtő utasait a felfelé haladó mozgólépcsőn. Richie Moran is látta őket a New Jersey-i irányítóközpont monitorján. “Úgy baktattak, mint máskor. Semmiről sem tudtak.”

Victoria Cross Kelly

A rendőrség megkezdte az épület kiürítését. Victoria azonnal hívta Richie Moran-t New Jersey-ben. “Ordított velem, hogy állítsam le a PATH forgalmat. Mondtam neki, hogy vonataim vannak az alagútban. Tudtam, hogy nagy baj van, mert Victoria sosem kiabált velünk.”

ű

Míg Victoria a vonalban volt egy Newark-i szerelvény érkezett a World Trade Centerhez, egy másik pedig Hoboken-ből közelített Lower-Manhattanhez. A folyó másik oldalán egy harmadik szerelvény, Noel Roman-nal a vezetőfülkében, éppen befutott az Exchange Place megállóba.

Richie Moran utasította a Hoboken-i szerelvényt, hogy a WTC-nél azonnal forduljon vissza. “Megállás nélkül kiabáltam: Ne nyissátok ki az ajtókat! Ne nyissátok ki az ajtókat!”

Ezen a szerelvényen utazott Michael Middleton, aki a déli torony egyik 45. emeleti irodájában dolgozott.

A Newark-i vonat személyzetének, Moran utasítására, sikerült többé-kevésbé mindenkit visszaparancsolni a vonatra és a döbbent utasokkal teli szerelvény visszaindult New Jersey-be.

Richie Moran az órájára nézett. 8 óra 52 perc volt. 6 perc telt el az első repülő becsapódása óta.

A következő hívása Noel Roman volt. Utasította, hogy amint kiszálltak az utasai az Exchange Place-nél, azonnal forduljon vissza és szedje fel azokat, akik esetleg lemaradtak a World Trade Center-nél.

Végül hívta a többi úton levő szerelvényt, hogy azonnal termináljanak a legközelebbi megállóban.

Noel Roman a WTC felé haladt az üres szerelvénnyel, amikor a United Airlines 175-ös járata becsapódott a déli toronyba.

Roman-t egy hátborzongatóan kihalt World Trade Center megálló, egy tucatnyi PATH alkalmazott és az állomás takarítószemélyzete fogadta. Az alagútat fojtogató füst borította el. Egy hontalan aludt az egyik pad alatt. Őt is sikerült némi hadakozás után betuszkolni a kocsiba és az utolsó szerelvény elhagyta a World Trade Centert.

Roman a mai napig sírva fakad, amikor visszaemlékszik: “Tudod, azon a szakaszon, ahol a PATH kijön az alagútból, mielőtt még beér New Jersey-be, sosem szoktam visszanézni. Aznap megfordultam. A látvány szívbe markoló volt. Hirtelen tudatára ébredtem a valóságnak, de nem akartam elhinni, hogy mi is történik. Teljes tagadásban voltam.”

 

Michael Middleton hazafelé gyalogolt a New Jersey-i oldalon, amikor a szeme láttára összedőlt a déli torony. “Ha aznap reggel kinyitották volna a szerelvény ajtaját, biztos felmentem volna az irodába, hogy megnézzem, mi folyik. Ma valószínű nem lennék az élők sorában. Abban a pillanatban azt is realizáltam, hogy sok kollégámat elvesztettem.”

Ha a vonatok csak 10 perccel tovább futnak, a szeptember 11-i áldozatok száma több százzal magasabb lenne. A 35 szerelvényből, mely az első repülő becsapódásának idején úton volt, csak egy, az az üres Hoboken-i állt a WTC megállójában, amikor az ikertornyok összedőltek.

Richie Moran és Victoria Cross Kelly sok-sok levelet kapott a hálás utasoktól. Richie Victoria-t tartotta a nap hősének, akinek telefonhívása beindította a folyamatot. Victoria szerint csak a képzés és az ösztönök dolgoztak. Richie Moran a saját érdemét egyszerűen kezeli: “Csak jól végeztem a munkámat aznap.”

Richie Moran és Victoria Cross Kelly kevés információra építve, súlyos döntések sorát hozta meg azon a szeptemberi napon, melyek több száz ember életét mentették meg. Egy olyan tragikus napon, amikor 3000 ember vesztette életét, köztük a Port Authority of New York and New Jersey (New York és New Jersey Kikötői Hatóság) 77 alkalmazottja, ez a néhány száz megmentett élet hozott némi enyhülést a fájdalomra.

Az állomáson maradt egyetlen üres szerelvényt maga alá temették az ikertornyok. Hetekkel a mentési munkálatok megkezdése után találtak rá a felderítő csapatok. Két vagon, csodával határos módon, épen maradt. A kocsikat kimentették és a Shore Line Közlekedési Múzeumban, East Haven-Connecticut-ban, illetve a Kingston-i Közlekedési Múzeumban kerültek kiállításra.

Képek: Untapped Cities, David Monderer

Tags: , , , , , , , , , ,

A 2001. szeptember 11-e tragikus eseményeit megörökítő képek közül a legidőtállóbbnak az a kép bizonyult, amely három, amerikai zászlót felhúzó tűzoltót ábrázol. A számos fotós díjjal jutalmazott kép címe, Raising the Flag at Ground Zero és alkotója Thomas E. Franklin. A képből 2002-ben bélyeg is készült.

911-american-flag_650

A kép teleobjektívvel készült, szeptember 11-én, este 5 órakor, a  West Side Highway-ről, a World Trade Center romjaitól kb. 160 méterre. A három tűzoltó, három különböző egység tagja volt. George Johnson a Rockaway Beach-ről, Dan McWilliams Long Island-ről, míg Billy Eisengrein Staten Island-ről érkezett, hogy segítsen a mentési munkálatokban.

A zászló felhúzását egy másik fotós, Ricky Flores is megörökítette egy Canal Street-i ház ablakából.

A zászlót Dan McWilliams pillantotta meg a World Trade Center melletti kikötőben dokkoló jachton, a Star of America-n és helyezte el a romok tetején, kb. 6 méter magasan, a másik két tűzoltó segítségével.

A zászlót később felhúzták a Yankee Stationban és a New York-i Városházán, Rudy Giuliani és George Pataki is ellátta kézjegyével, majd világ körüli útra indult. 2002-ben, amikor visszaadták eredeti tulajdonosának, Shirley Dreifus-nak, jöttek rá, hogy a zászló mérete nem egyezik meg a jacht zászlójának méretével.

Több éves kutatás és keresés indult az eredeti zászló után. Shirley Dreifus honlapot indított, a CNN pedig dokumentumfilmet forgatott a The Flag, A Zászló címmel, 2013-ban. A dokumentumfilm készítése során világossá vált, hogy az eredeti zászló órákkal a kép elkészülte után eltűnt és egy másik zászló került a helyére.

A History Channel tovább folytatta a kutatást és újabb dokumentumfilm készült 2014-ben, a TV csatorna, Elveszett Történelem című sorozatában. Két nappal a premier után a Washington Állam-béli Everett városában, egy magát csak Brian-nek nevező veterán jelent meg az egyik tűzoltóállomáson, kezében egy bevásárló szatyorral és azt állította, hogy a benne található zászló az eredeti.

Az Everett-i rendőrség két évig titokban tartotta a hírt, mivel szükségük volt a bizonyosságra. Törvényszéki orvosokból és szakértőkből álló csoport DNS analízis segítségével, illetve a zászlón talált törmelék vizsgálatával bebizonyította, hogy valóban az eredeti zászlóról van szó.

Brian az amerikai tengerészet veteránja. A zászlót nyugdíjba vonulásakor kapta a tengerészeti igazgatóságtól, akik pedig egy 9/11-es áldozat özvegyétől kapták ajándékba.

A zászló a 15. évfordulón tér vissza eredeti helyére, New Yorkba, a World Trade Center 9/11 emlékmúzeumába, ahol állandó kiállításra kerül.

Forrás és képek: Gothamist

Tags: , , , , , , , ,

“Life is a combination of magic and pasta.” –  az élet a varázslat és a tészta keveréke, vallotta Fellini. Az Eataly vásárcsarnok és ételudvar, az olasz étel szerelmeseinek fellegvára ezt a gondolatot választotta legújabb manhattani üzletének mottójául.

2016. augusztus 11-én, a World Trade Center 4-es felhőkarcolójában (101 Liberty Street), a Westfield bevásárlóközpont részeként megnyílt New York City második Eataly üzletháza, az Eataly Downtown.

Az első a Madison Square Park közelében nyílt 2010-ben és hatalmas sikert aratott mind a helybéliek, mind a turisták körében.

Az Eataly a kiváló minőségű, nagy többségében eredeti olasz termékek mellett, friss zöldséget és gyümölcsöt is árusít, valamint helyben sütött pékárut és pizzát.

Az üzleten belül több, autentikus olasz kávéház is működik.

Az Eataly üzletlánc a “slow food” mozgalom jeles képviselője, vagyis a gyorséttermek elleni küzdelem szószólója. A cég törekszik a friss, házias koszt, a tiszta, vegyszermentes, tradicionális hozzávalók népszerűsítésére.

A nyitás napján 15 ezer ember fordult meg az új 4 WTC épületének harmadik emeletén található, 4100 m2-es üzletházban.

Az Eataly Downtown témája a kenyér. Az üzlet bejáratánál egy kenyérrel teli asztal várja a vásárlókat. Az üzlet havonta a világ legjobb pékjeit látja vendégül, akik helyben sütött áruikkal népszerűsítik a különféle tájak jellegzetes kenyereit.

A bejárat közelében található bor és kávé bárban erőt gyűjthetünk a vásárláshoz, nézelődéshez.

Az üzletben külön szekciót kapott a zöldség-fűszer-gyümölcs piac.

20160818_173217

A polcokon több mint tízezer-féle sajt, szalámi, importált olasz ínyencségek, szószok és száraztészták hatalmas választéka vár a vásárlókra.

Az olivaolaj osztályon 100 féle-fajta, Olaszországban szüretelt olívabogyóból sajtolt olaj közül választhatunk, ízlésünknek megfelelően.

A friss tészták szintén helyben, friss alapanyagokból készülnek.

Az édesszájúak az olasz ínyencségek legjobbjai közül válogathatnak, melyet szintén az Eataly területén készítenek a cukrászmesterek.

Akik pedig szívesebben élvezik a kényelmes kiszolgálást a konyha helyett, őket az Eataly területén hét, különböző témájú étterem várja.

Az Orto E Mare névre hallgató étterem máris a kedvencek között található. Itt olasz és amerikai reggelit szolgálnak fel, melynek a World Trade Center és környékének dolgozói kifejezetten örülnek.

Az Eataly különleges hangsúlyt fektet az oktatásra.  A tulajdonosok vallják, hogy a házias konyha sikere a konyhában otthonosan mozgó, magabiztos háziasszony.

Az Eataly nemcsak főző tanfolyamokat szervez, de az üzleten belül is okít. A sajtkészítés menetét, a tészták fajtáit, a bornak megfelelő poharak kiválasztását mind megtanulhatjuk az üzlet falain található plakátok, képes folyamatleírások, tárlók segítségével.

  

Az Eataly megnyitóján az üzlet tulajdonosain, Nicola Farinetti-n, Mario Batali-n és Joe Bastianich-on kívül, a társtulajdonos és világhírű séf, Lidia Bastianich is részt vett.

S nem utolsó sorban, az Eataly Downtown-ból remek kilátás nyílik a World Trade Center-re és környékére.

Képek: a blog írójának tulajdona, illetve Business Insighter

Tags: , , , , , , , , ,

Öt hónap telt el azóta, hogy a világhírű spanyol építész, Santiago Calatrava által tervezett World Trade Center Transportation Hub, a WTC Közlekedési Központ minden különleges avató ceremónia nélkül (itt olvashattok róla) megnyitotta kapuit a New York-i utazóközönség előtt.

 

Az új WTC Közlekedési Központban 11 metróvonal fut össze ás naponta 300 ezer utazó fordul meg. Az Oculus átadásával a Lower Manhattan legnagyobb, összehangolt földalatti átjárórendszere vált teljessé.

A Fulton Centerből az új átjárórendszeren keresztül eljuthatunk a New Jersey-be induló vonatokhoz (PATH állomás), a 1 WTC-be, a World Trade Center Múzeumhoz és Emlékparkhoz, a Brookfield Place-hez, a 4 WTC épületébe, Battery City-be és hamarosan az új Liberty Parkba.

 

A 4 milliárd dolláros szárnyaló fehér madár gyomrában hosszú hónapokig csak az ingázók és Instagrammer-ek fordultak meg, mostantól azonban az Oculus (építésének történetéről itt olvashattok) teljes potenciállal várja a látogatókat, turistákat és helybélieket egyaránt.

2016. augusztus 16-án megnyílt New York City legújabb bevásárló és kulturális központja, a  Westfield World Trade Center Mall.

“Az Oculus az Élet és a Hit emlékműve New Yorkban, a lehetőségek, a fejlődés és állhatatosság szimbóluma. A Westfield mélységesen büszke, hogy ennek részese lehet, hogy új energiát és élményt hozhat Lower Manhattanba” – nyilatkozta a cég COO-ja (vezető menedzser).

A fotósok által rajongva kedvelt, 200 méteres folyosó, mely az Oculust a WTC PATH állomással, Battery City-vel, illetve a Brookfield Place-szel köti össze – sokak bánatára -, immár nem egy futurisztikus álomképre emlékeztet. Hatalmas, nagyon is hétköznapi LED reklámfelületté vált.

A 34 ezer m2-es bevásárló és kulturális központ több éttermet is működtet és itt nyílott New York City második Eataly-ja (képek és bemutatkozó leírás ITT), az olasz ételek és termékek szerelmeseinek fellegvára, a 4 World Trade Center harmadik emeletén.

A Westfield WTC Mall-ban helyet kapott üzletek közül a legismertebbek listája: Apple, Aesop, Aldo, The Art of Shaving, Banana Republic, Beer Table, Breitling, Camper, Caudalie, Charles Tyrwhitt, Cole Haan, Crabtree & Evelyn, Designer Eyes, Dune London, Eataly, Edward Beiner, Epicerie Boulud, Fika, Folli Follie, Fossil, Hugo Boss, Joe coffee, John Barrett Salon, John Varvatos, Kate Spade New York, Kiehl’s, Kiko Milano, L’Occitane, La Colombe, Lacoste, Links of London, LK Bennett, London Jewelers, Longines, Lore Wine & Spirits, M.A.C, Market Lane, Michael Kors, K. Minamoto, Montblanc, Nobletree Coffee, Nunu Chocolates, Pandora, Penhaglion’s, Reiss, Rituals Cosmetics, Sephora, Stuart Weitzman, Swatch, Thomas Sabo, Tissot, True Religion, Turnbull & Asser, Under Armour, Une de 50, Victoria’s Secret, Victoria’s Secret Beauty, Vince Camuto

A teljes listát itt találjátok.

A Westfield WTC Mall hétfőtől szombatig délelőtt 10-től este 9-ig, vasárnap pedig 11-től 7-ig tart nyitva.

 

Képek: a blog írójának tulajdona, valamint The Permanent Visitor, rcpp2001, arkenavan, b911bphoto, fullmetalphotography
Forrás: DNAinfo

Tags: , , , , , , , , , , ,

A New Yorkról és rólam szóló történet, kb. 10 évvel ezelőtt kezdődött, amikor megmagyarázhatatlan vonzalmat kezdtem érezni a város iránt. Gyerekkorom óta imádok utazni, de Amerika túl távoli célnak tűnt. Egy álomnak csupán. Tavaly augusztusban azonban, egy borozgatós nyári estén, két barátnő kezet rázott: 2016-ban eljutunk New Yorkba!

Tervezés, utazás:
Eltelt fél év, amíg csak félve tervezgettük, hogy majd év elején lefoglaljuk a repjegyet. Január első hetében pedig meg is tettük. Nem volt már az sem zökkenőmentes, mert az Air France rendszerében valaki idegen mellém foglalt széket, így a barátnőm kiszorult onnan, ezért inkább töröltettük a foglalásunkat. Biztosra akartunk menni, így végül a Pelikánon foglaltunk. Odafelé a Brussels Airlines-szal, Brüsszeli átszállással, visszafelé a Lufthansával, Frankfurti átszállással repültünk. Az átszállási idő mindkét alkalommal 1-2 óra volt csak. Fél év spórolás kezdődött, mert önerőből oldottam meg az utazást. Nem vettem szép ruhákat vagy cipőket fél évig, mert az álmom lebegett a szemem előtt.

A szállásfoglalás sem volt zökkenőmentes. Amit először lefoglaltunk a booking.com oldalon, irreálisan drágának találtuk, így átfoglaltunk egy olcsóbb hostelre (West Side YMCA), ahol viszont a vizes blokkok a folyosón voltak. Cserébe, a Central Park szomszédságában ébredtünk, a Colombus Circle mellett. Mindenképpen Manhattant ajánlom szállásra. A többi városrész sem sokkal olcsóbb, de hatalmasak a távolságok, nem túl jó minden napot 1-2 óra metrózással kezdeni.

2016. május 17-én eljött a nap. Ferihegyen megkezdődött a beszállás. Akadt egy kis probléma. Sajnos nem látták a foglalásunkat, mivel mindketten doktorok vagyunk a barátnőmmel, ez a név mezőben bekevert és elvesztünk a rendszerben. Javaslom, hogy ne használjátok a Dr. előtagot. Ez magával vonzotta, hogy átszállós beszálló kártyát sem tudtak adni nekünk, így biztosra vettük, hogy ebből Brüsszelben is gond lesz. Volt is sajnos. Ott sem láttak minket, de végül kb. 1 óra várakozás után felengedtek a gépre. Onnan 8,5 óra repülés következett, s végül leszálltunk a JFK-n. A reptéri vasúttal jutottunk be a belvárosba, majd átszálltunk egy metróra, amihez fel kellett menni a felszínre. Abban a pillanatban, amikor felnéztem az égig érő felhőkarcolókra, megláttam a sárga taxikat, a hatalmas nyüzsgést, akkor fogtam fel, hogy hol vagyok. Sírni tudtam volna. Sikerült! Eljutottam végre NYC-be… Első nap az időeltolódás miatt azonnal lefeküdtünk aludni, hogy másnap teljes erőbedobással tudjunk ismerkedni a várossal.

2.nap: Hudson River és a Financial District
A hostelünkben volt egy kis bolt, ott reggeliztünk minden nap: cukorszirupos kakaós csiga, bagel, szendvics vagy müzli, az elengedhetetlen Starbucks kávéval (6-10$). Vettünk 7 napos tömegközlekedési kártyát, a legtöbb helyre metróval mentünk. Énekelnek, zenélnek, táncolnak a megállókban vagy magán a metrón. Összekalapozzák a kis aprót és már el is tűnnek a művészek, de ezzel is mosolyt csalnak az emberek arcára. Itt mindenki kedves, mosolyog. Legyen bármilyen nemzetiségű, bőrszínű vagy anyanyelvű. Megállnak, hogy köszönjenek, megkérdezzék, mit keresünk, segítsenek-e? Ennyi ember sehol nem dicsérte még meg a ruhámat vagy a frizurámat, mint itt. Volt aki megkért, mutassam meg, hogy készült a hajfonatom. Ezek apróságok, de itthon sajnos elképzelhetetlenek.

A Lincoln Centernél kezdtük a napot, ami egy előadó, művészeti központ. Épp balett fesztivál zajlott a New York City Balett rendezésében. Ezután elmetróztunk Greenwich Village-be, sétáltunk a Hudson folyó partján, és gyakorlatilag az első utunk a Perry Streetre vezetett, Carrie Bradshaw házához, a Szex és New Yorkból. Ezen a sorozaton nőttem fel, így ezt a helyszínt nem lehetett kihagyni. Imádtam azt a környéket, a város legélhetőbb, legszerethetőbb része, egy kis ékszerdoboz.

 

Ezután a pénzügyi negyed következett, a Charging Bull, a Tőzsde, a Wall Street amit alig találtunk meg, és a Federal Hall. Ekkor pillantottuk meg a Federal Hall melletti T.J. Maxx boltot, aminek nagy rajongói lettünk egy pillanat alatt. Fillérekért lehetett márkás ruhákat, cipőket, táskákat venni. A Michael Kors táskák (100$) kupacokban álltak egymásra dobálva. Egy itthon 28 000 Ft-os 100 ml-s Calvin Klein parfüm kint 20$ volt, pont az az illat, amit évek óta használok. Barátnőm egy Guess táskával gazdagodott (30$). Van több bolt is, ami hasonló elven működik (Century 21, Marshalls, Macy’s), itt azonban az akció nem 10-20%, hanem 70-80%. Az árakra az adó sajnos nincs rászámolva, azt a pénztárnál kell külön kifizetni, erre számítani kell.

 

De térjünk vissza a pénzügyi negyedbe. A sok modern épület között egyszer csak előbukkan a Trinity Church, ahol épp egy klasszikus koncertre próbáltak a zenészek. Mesebeli volt elvonulni egy-két percre a nyüzsgésből a csodaszép rózsaablakok közé, igazi, régi klasszikusokat hallgatva. Délutánra végre kisütött a nap, így felpattantunk a Staten Island-re tartó ingyenes hajójáratra. A legszebb képeket a hajóról készítettem. A skyline gyönyörű innen, és a Szabadság-szoborhoz is ez volt a legközelebbi élményünk. Azóta mindkét kép poszterként az irodámat díszíti. A nap zárásaként a Wall Street melletti kis utcában találtunk egy ír kocsmát, ahová a 10 nap alatt többször visszatértünk. Tényleg olyan, mint a filmekben. Este 6 után után ellepik a környéket az öltönyös férfiak és az elegáns hölgyek, 1-2 órát iszogatnak a kollégákkal, majd hazamennek pihenni. Mi is így tettünk.

3.nap: 5th Ave és környéke
Világosban is meg akartuk nézni a kötelező esti programot, így a Times Square-en kezdtünk. Hatalmas forgatag, bár ez egy kicsit más volt, mint képzeltem. Nincs nagy tér, csak utcák találkozása. Hard Rock Cafe, tv stúdió, Walt Disney bolt, millió jegyárus, és a beöltözött mesehősök, akik a közös fotó után üldözni kezdenek, hogy fizess érte.

Ezután a Flatiron Building következett, mellette a Madison Square Park: csodaszépek. Az Ötödik Sugárúton sétáltunk végig, érintve és megcsodálva az Empire State Building-et, a Public Library épületét, ahová ingyen be lehet menni. Megannyi film helyszíne. A Holnaputánban című filmben itt égették el a könyveket, hogy ne fagyjanak meg, és Mr. Big itt nem vette feleségül Carrie-t.

Kicsit elhagyva a 5th Avenue-t, megnéztük a Grand Central Terminalt a híres órával.

Itt belefutottunk MC Hammer-be, aki épp a hatalmas slágerét, a Can’t Touch This-t énekelte el bárkivel, akinek kedve támadt beszállni. Megcsodáltuk a meseszép Chrysler Building-et is. Folytatva utunkat a sugárúton, betértünk a Saks áruházba, a 3000$-os bundák, Chanel kosztümök, és Gucci táskák közé. Csipetnyi luxus, végül is nézelődni szabad. ;) Tőszomszédságában található New York talán legszebb temploma, a Szent Patrik Katedrális. Monumentális, világos, karcsú oszlopai, gyönyörű ablakai csodálatra méltóak. Ezzel szemben található a Rockefeller Center épülete, ahová szintén be lehet sétálni. Mögötte a kis teret, – ami karácsonykor korcsolya pályává változik – most napernyők lepték el.

Nem mehettünk el fotó nélkül a Tiffany & Co. bolt mellett, ahol még Audrey Hepburn is a gyémántok után vágyakozott.

Mielőtt a Central Parkot elértük volna, bal oldalon ott magasodik a híres Plaza Hotel, megannyi bál, rendezvény, és esküvő színhelye, előtte a Pulitzer szökőkúttal.

Vacsorázni a Whole Foods élelmiszer boltban szoktunk, ahol kis dobozokat lehet megtölteni mindenféle finomsággal, a végén pedig súly alapján kell fizetni. Változatos, egészséges és megfizethető. (kb. 10$ egy bőséges adag)

4.nap: A 102.emelet
Kíváncsiak voltunk milyen a város egészen magasból, mondjuk úgy a 100. emeletről kinézve. Sokat agyaltunk, hogy a 3 kilátó közül melyikre menjünk fel, de a Top of The Rock-ot alacsonynak találtuk, az Empire State Building-et pedig a rácsok miatt szavaztuk le. Árban mindegyik ugyanannyiba kerül (kb. 30$), így végül a One World Trade Center-t választottuk. Kb. 3 perc alatt bejutottunk, nem kellett sorba állni. Megvettük a jegyet, s a lift 60 másodperc alatt repített fel minket a kilátóhoz, közben látványvetítést tartottak arról, hogyan is épül fel egy felhőkarcoló. Bevallom féltem, mert nagyon tériszonyom van. Nem is tudtam elképzelni, hogy fogom pánik nélkül kibírni. A liftben volt is pár bizonytalan pillanat, de az élmény, és a látvány mindenért kárpótolt. Sütött a nap, így a fotózás nem volt könnyű, mert minden visszacsillant az üvegen és a csíkos ruha sem volt emiatt jó választás aznapra. Több órát töltöttünk el ott, nem zavartak le minket, alaposan megfigyelhettünk mindent.

Visszatérve a valóságba, egy pillanatra megállva, elgondolkodtunk a világról a World Trade Center egykori helyén álló két medencét bámulva. Az áldozatok nevei a medence falába vannak beleírva. Egy-egy kitűzött rózsaszál, a sötétség és a víz zubogó hangja mind nyomasztóvá teszik a helyet. Az egyik legjobban sikerült fotómon pont a One World Trade Center épülete látszik egy mellette elrepülő utasszállítóval, ami pont olyan szögben közelít, mint ami nem fogja kikerülni. Akárki ránéz, a kép megteszi a hatását…

Aznap délután a MOMA múzeum ingyenesen volt látogatható. Elég hosszú sor fogadott minket, de gyorsan lement. 20-30 perc alatt be lehetett jutni. Andy Warhol, Paul Cézanne, Vincent van Gogh, Pablo Picasso, Gustav Klimt, Marc Chagall, mind ott voltak. Modern terem, festészet, építészet, csodás belső udvar, mindenki talált érdekes látnivalót magának. Az estét a kivilágított, fényárban úszó Times Square-en zártuk, ahol találkoztunk tengerészgyalogos katonákkal is, akik nagyon kedvesek voltak és több közös fénykép is készült velük.

5. nap: Welcome to Brooklyn, a hidas nap
Kolléganőimtől kaptam ajándékba egy pólót, ami a Manhattan Bridge-et ábrázolja, és azt a feladatot kaptam, hogy abban a pólóban pózolva a híd előtt kell fotót készítenem. Jelentem, a feladat teljesítve lett. ;) A Brooklyn Bridge Parkot választottunk a fotózáshoz, ami nem csak a turisták, de a helyiek kedvence is. Nem is csodálkozom ezen, a két híd, a háttérben Manhattan látképével. Minden utazásom alatt van egy hely, egy épület, ami különösen megfog. Nem tudom miért, de itt a Brooklyn híd volt az, ami mindent vitt. Leesett állal bámultam, fotóztam, fogdostam, és nem bírtam betelni vele. Ezt látni kell. És egy jó tanács: ne Manhattan felől fotózzuk, hanem Brooklyn felől, a háttér egészen más lesz.

Este egy kalandtúrának beillő programot választottunk. 9-kor elindultunk Bronxba, hogy megnézzük a Yankee Stadiont. Már az odafelé vezető metrózás is kalandos volt, amikor megpillantottunk egy elhagyott fekete sporttáskát a székek alatt, amihez akkor már fél órája nem tartozott senki sem. Inkább leszálltunk és megvártuk a következő járatot. Hatalmas távolságok vannak, így mire elértük a stadiont már este 10 is elmúlt. Azon a környéken sokkal erőteljesebb a rendőri jelenlét is és az emberek is hangosabbak a megszokottnál. Megy a balhé az aluljárókban, kiabálnak, kötekednek, úgyhogy ezt a városrészt nem ajánlom nőknek este 10-kor. Mi is elég gyorsan távoztunk a környékről.

6.nap: Soho, Chinatown, és Little Italy
A Chelsea piacon indítottuk napunkat, amit talán vásárcsarnoknak kellene inkább nevezni. Borok, fűszerek, friss zöldésgek, gyümölcsök, pop-up store butikok, mindent meg lehet találni. Azon a környéken van a Jóbarátok című sorozatból jól ismert ház. Azt is megnéztük. És ha arra jártunk, nem tudtuk kihagyni az eredeti Magnolia Bakery-t sem a Bleecker Street-en. Ma már több boltjuk is van a városban, azonban ez volt az első. A cupcake-ek szentélye (kb. 3-4 $/db) az igazi kevert krémek, házias ízek és formák cukrászdája. Kapható itt kötény, szakácskönyv, sütő kesztyű is és persze találunk utalást a Szex és New Yorkra, mert Miranda és Carrie a 3. évadban itt tárgyalta ki a pasikat.

Napunkat a Soho-ban, Chinatown-ban, és Little Italy-ban folytattuk. Chinatown-ban ebédeltünk, mert minden útikönyv a legolcsóbb környéknek írta. Hát nem olcsóbb sajnos, csak nagyobb adagokat adnak, úgyhogy inkább én gazdaságosabbnak nevezném, viszont szinte csak kínai ételeket kapni mindenhol.

Little Italy tényleg olyan, mintha hirtelen Olaszországban lennénk. Az illatok, a zajok, az éttermekből kiszűrődő „O sole mio”, a kicsoszogó öregúr, akinek a pecsétgyűrűjét megcsókolják a fiatalok, mind az igazi Anyaországot idézik.

7.nap: Shopping
Aki annyira szeret sütni mint én, biztosan ismeri Buddy-t, a Tortakirályt. Így nem maradhatott ki Carlo’s Bake Shop meglátogatása sem. Gyönyörű minden, viszont kevésbé házias az ízvilág, mint a Magnoliában volt. Pólók, kötények szintén kaphatóak. Cupcake: 3,5$, desszert torták 30-40$. Sajnos Buddy ezidőben Nápolyban tartózkodott, így vele nem sikerült találkozni.

Ezt a napot a vásárlásra szántuk. A fentebb említett boltokat mind újra végig jártuk, akkor már tudtuk, hogy hol, mit érdemes megvenni. Már itthon készültünk, utána olvasgattunk, hogy milyen árucikkek olcsóbbak az USA-ban. Nagy kedvenc lett a Marshalls, a T.J. Maxx és a Century 21 (www.c21stores.com). Sajnos a nagy nyári akciózás még nem kezdődött el akkor. Próbálgattunk Manolo Blahnikokat (300-700$) Valentinot (170$) Jimmy Choo-kat (350-800$). Vásároltunk Nike Air Max cipőt (50$), Skechers futó cipőt (40$), Guess táskákat (30-50$) Calvin Klein melltartót (12$), Under Armour futónadrágot (20$), Calvin Klein farmert (20$), Calvin Klein bőr férfi pénztárcát (8$), Victoria Secret testpermetet (8$). Ralph Lauren pólót (15$), Guess napszemüveget (15$), Sarah Jessica Parker parfümöt, 50 ml (15$), Kenneth Cole pénztárcát (10$). A Sephora parfümériában vásároltunk rúzst (15$), Urban Decay szempillaspirált (20$) és a reptéren, a Duty Freeben, Chanel alapozót, mert az is majdnem fele volt az itthoni árnak (kb.35 $).

8. nap: Central Park, Broadway
Mivel a bérletünket leszálláskor vettük meg, erre a napra már nem volt érvényes. Éppen ezért hagytuk erre a napra a Central Parkot, ami mellett a szállásunk volt. Nem akartunk csinosan felöltözni, mert tudtuk, hogy este színházba megyünk.

Futócipő, sportos ruházat és irány a park. Négy órát sétáltunk, de nem értünk körbe. Többször azt sem tudtuk, hol vagyunk a térképen, de ez senkit sem zavart. Csak élveztük a sok zöldet, a jó levegőt, a csöpögő esőt, utána a szivárványt. A csónakázó tó, a kis hidak, amik a Reszkessetek betörőket idézik, a lovas kocsik, egészen mesebelivé varázsolják a helyet.

 

A park keleti oldalán található a Metropolitan és a Guggenheim Múzeum. Ezeket sajnos csak kívülről volt időnk megnézni. Sietni kellett a Times Square-re, mert 14 órától lehetett jegyet venni az aznap esti musicalekre, a TKTS jegyirodában. (190$ helyett 70 $/db) Hatalmas élmény volt, a színészek, az előadás, a zene, a díszlet, mind fergeteges volt az Ambassador Színházban. Aki egyszer eljut ide, nézzen meg egy darabot, kihagyhatatlan!

9.nap: Coney Island
1,5 órás metrózás után elénk tárult a Coney Island-i vidámpark, a csodaszép óceán, és a sárga homokos part. Még a helyiek is azt mondták, hogy ez az első nap, hogy igazán strandidő lett.

Alkoholt a strandokon sem szabad inni, erre itt is figyelni kell. Persze kicsi a világ, a szomszéd törölközőkön magyarok pihentek. Nagyon furcsa érzés volt kint élőkkel beszélgetni. Sokat érdeklődtek itthonról, nagyon kedvesek voltak. Az óceán csak 15 fokosra melegedett, így a fürdés elmaradt. Viszont hatalmas, tenyérnyi kagylókat lehetett találni, a Nap pedig úgy tűzött, hogy nekem égési sérüléseim lettek, pedig be voltam kenve naptejjel.

Este még egyszer ki kellett mennünk a Times Square-re, hiszen tudtuk, hogy az az utolsó esténk. Megpróbáltunk magunka szívni minél többet az ottani jókedvből, lazaságból és kedvességből.

10.nap: Hazautazás: A teljes káosz napja
Pakolás, rohanás. Attól még, hogy a térképen úgy tűnik, hogy egy csomóponton át lehet szállni egy metró vonalra anélkül, hogy fel kellene jönni a felszínre még nem biztos, hogy úgy is van. Mi is megjártuk ezzel. Ráadásul az utolsó feltöltött metró egységet is elhasználtuk. Újra kellett tölteni. De az sehol nem volt kiírva, hogy 2,5 vagy 2,75 $-ba kerül-e egy jegy. Persze keveset tettünk rá. Akkor megint rohanás vissza az automatához. Mindenhol lépcsőzni kellett, mi pedig fejenként kb. 35 kg-os poggyászt húzogattunk magunkkal. Utána áramszünet volt a metrón, 40 percet vártunk. Aztán leszálláskor egy utas nem tudta magában tartani a gyomortartalmát és a barátnőm pont ez előtt az ember előtt állt. Nem részletezném, újabb fél óra kényszerszünet, mosdókeresés, átöltözést. A GPS szerint 1 órára laktunk a reptértől, mi 4 órával előbb elindultunk és majdnem lekéstük a gépet. Javaslom a taxik használatát, sok kellemetlenségtől meg tud óvni. A repülés sima út volt, a hajnalt már Frankfurtban éltük meg. 1 óránk volt átszállni, ami azon a reptéren elég kevés, ott is futnunk kellett, de legalább itt már azonnal megtaláltak minket a rendszerben.

Mióta hazajöttem vannak napok, hogy felteszem magamnak a kérdést: „Mi tényleg ott voltunk? Vagy csak álmodtam?” Ekkor előveszek párat az 1200 fotóból és meggyőzöm magamat, hogy tényleg ott voltam!

Úgy érzem, hogy nem utoljára jártam az USA-ban. Ha felnézek az égre és látok egy repülőt, önkéntelenül elmosolyodok. És ekkor tudom, hogy megérte fél évet spórolni, majdnem 20 órát repülni, mert ezek az utazások azok, amik még hónapokkal később is erőt adnak a mindennapokhoz.

 Történet és képek: Pernyész Kitti

Tags: , , , , , , , , , , , , , , , , ,

New York City legújabb parkja, a Liberty Park a maga 1 hektáros területével már nem számít zsebparknak (Manhattan miniparkjairól ITT olvashatsz), ám nagy testvéréhez és inspirálójához, a High Line-hoz képest jóval kisebb. A World Trace Center komplexum legújabb tagja 2016. június 29-én nyitotta meg kapuit a látogatók előtt.

A 9/11 emlékpark déli medencéje mellett található, 102 méter hosszú magas-park, a High Line-hoz hasonlóan csendes menedék a helybélieknek és a turistáknak egyaránt.

A látogatók a magasból szemlélhetik a 9/11 emlékművet, a World Trade Centert és a környező pénzügyi központ épületeit.

 

A Liberty Park növényekben gazdag oázis a betonrengeteg közepén. A parkban 54-féle fa található, köztük hibrid som, krisztustövis, valamint egy csemetefa Anne Frank amszterdami vadgesztenyefájából. A fákon kívül 19 nagyméretű növényládát is elhelyeztek, cserjékkel és évelőkkel.

A Liberty Parkot, melyet öt perc alatt bejárhatunk egyik végétől a másikig, a New York and New Jersey Port Authority (NY és NJ Kikötői Hatóság) építtette, 7 és fél méter magasan a Liberty Street fölé, a Greenwich Street és a Trinity Place között.

A Liberty Park alatt a Kikötő Hatóság biztonsági parkolója található, melynek falát függőleges japánkert borítja, melyet sajnos még csak drótkerítés mögül láthatunk, köszönhetően a soha véget nem érő, Liberty Streeten folyó építkezési munkálatoknak.

IMG_3859

A Liberty Parkban szintén folyik az építkezés. A 2017-ben átadásra kerülő Saint Nicholas görög ortodox templom – a park keleti végében -, a szeptember 11-én leomlott eredeti Nemzeti Kegyeleti Templomot hivatott helyettesíti. Az új templomot ugyanaz a Santiago Calatrava tervezi, aki a WTC Közlekedési Központot és az Occulust megálmodta.

Fritz Koenig szféra szobra, mely szeptember 11-én súlyosan megrongálódott, hamarosan szintén visszakerül eredeti helyére, a World Trade Centerbe. Új helye a Liberty Parkban lesz, a Nemzeti Szentély mellett. A Sphere-t közvetlen 9/11 után a Battery Parkba szállították és ott is maradt 15 éven át.

A parkban több szeptember 11-re utaló emlék is található, többek között az a 4 méter magas bronz lovasszobor is, melyet az ikertornyok acélmaradványaiból öntöttek. 

A park 750 fő befogadására alkalmas és máris nagyon népszerű, különösen a környék irodáinak dolgozói között, akik nagyon szívesen fogyasztják itt az ebédjüket. Hamarosan átadják azt az átjárószakaszt is, mely összeköti a parkot a Brookfield Place-szel, illetve a World Trade Center Közlekedési Központtal.

Képek: a blog írójának tulajdona, illetve inhabitat

Tags: , , , , , , , , ,

2016-ban május 29-30-ra, illetve július 11-12-re esett a Manhattanhenge-nek nevezett természeti jelenség.

A kifejezés 2002-ben került a köztudatba, miután Neil deGrasse Tyson, az Amerikai Természettudományi Múzeum asztrofizikusa missziójává tette ennek a manhattani jelenségnek a népszerűsítését.

2016-ra bizton állíthatjuk, hogy a Manhattanhenge igazi New York-i őrületté nőtte ki magát.

wrfef

A profi fotósok és a New York-i Instagram sztárok három helyszínt favorizálnak a naplemente megfigyelésre. Manhattanban a 42. utcában a Grand Central pályaudvar felüljáróját, a Tudor City felüljárót, Manhattanon kívül pedig Long Island Cityben a Gantry Plaza State Parkot.

Ezeken a helyszíneken órákkal az esemény előtt több százan összegyűlnek. Sokan már kora délután letáboroznak. A 14., 23., 34., 42. és az 57. keresztutcák járdáin szintén sokan várakoznak. A meteorológiai naplemente előtt 20-25 perccel elkezdődik a show.

 

A nap aranyló fénybe öltözteti az utcákat, a fotósok pedig akcióba lendülnek. A járdán várakozók minden egyes zöld jelzésnél elözönlik az úttestet és megkezdődik a versenyfutás az idővel.

 

A Manhattanhenge csupán pár percig tart, a piros jelzés pedig túl hamar jön. A kritikus öt percben Manhattan közlekedése teljesen megbénul.

A bámészkodók, fotósok nem akarják elhagyni az úttestet. Az autósok szakadatlan tülkölnek. Teljes a káosz. A rendőrség is megérkezik, azonban a Grand Central felüljárójáról – ahol gyalogosoknak semmi keresnivalója -, csupán naplemente után tessékelik le a fotósokat.

A Long Island-i helyszínen hasonló a tömeg, leszámítva a manhattani autósforgalmat.

A fotósok lassan összepakolnak, az Instagramon pedig rövidesen trending a Manhattanhenge hashtag.

 

Képek: a blog írójának tulajdona, illetve köszönet a blog olvasóinak a beküldött képekért (Jennifer, Bridget)

Tags: , , , , , , ,

A Brookfield Place bevásárló- és szabadidőközpont tágas, világos átriumának lépcsőin üldögélve élvezhetjük a szezonális látnivalókat. 2016 nyarán a torontói Studio F Minus Air Pressure (Légnyomás) elnevezésű, innovatív alkotását tekinthetjük meg.

 

Az Air Pressure 175 kinetikus szövetmadárból álló szoborcsoport. Annak érdekében, hogy mozgásuk a lehető legjobban hasonlítson a valóságra, a madarak belsejébe időzített ventilátorokat helyeztek. A belső légnyomásra reagálva, a madarak egymástól függetlenül mozgó szárnyai verdesni kezdenek.

 

A Studio F Minus általában nagyméretű alkotásokat hoz létre, mindenütt jelelevő anyagokra és elemekre építve. A “Légnyomás” is jó példa erre. Az alkotás mozgatórugója a mindent körülvevő levegő, míg az anyag egyszerű szövet.

 

Az átrium lépcsőin ülők hosszasan figyelik a pálmafák között, az üvegtető alatt “szálló” madarakat. Az installáció szeptember 12-ig tekinthető meg a Brookfield Palace átriumában.

 

Képek: a blog írójának tulajdona

 

Tags: , , , , , , ,

2016. május végén megnyílt az a 106 méter hosszú folyosó, mely a Dey Street Átjáró nevet viseli. Az átjáró a Church Street és a Broadway között halad és a 2014 novemberében nyílt Fulton Központi Metróelosztót köti össze az idén átadott, a világ legdrágább vasútállomása néven is ismert World Trade Center Közlekedési Központtal.

Ez az átjáró létfontosságú a World Trade Center, a szomszédos Pénzügyi Központ dolgozói, illetve a New Jerseyből a PATH szerelvényeivel érkező utasok számára, akik így a Fulton Center 9 metróvonalához juthatnak el anélkül, hogy át kellene küzdeniük magukat a World Trade Center turista özönén, a Downtown forgalmas, keskeny utcáin.

Az átjáró nemcsak a Fulton Centerrel köti össze a World Trade Center Közlekedési Központot, de a WTC 1-es és 4-es épületével, az R jelzésű metró Cortlandt Street megállójával, a Battery Park City-vel, 2018-ra pedig az E metróval és az 1-es metró Cortlandt Street állomásával is.

Képek: a blog írójának tulajdona

Tags: , , , , , , , , ,

« Older entries § Newer entries »