Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy 2016-ban kétszer is eljuthattam New Yorkba.
Papírra vetettem pár tanácsot, hogyan is kezdjünk neki egy ilyen utazásnak.
Pár évvel ezelőtt megszületett az ötlet egy barátommal, hogy látogassunk el New Yorkba. Ez nem valósult meg egy ideig, egyéb okok miatt. Majd miután már szinte lekerült a terítékről, megláttam egy kedvező(-nek tűnő) repülőjegy ajánlatot egy erre szakosodott Facebook oldalon. Érdemes feliratkozni az ilyen oldalakra, mert tényleg jó ajánlatokat tudunk kifogni. A lengyel légitársaság (LOT) 116 ezer forintért árult jegyeket március közepéig, oda-vissza, amennyiben két napon belül meg is vásároljuk. Közben kiderült, hogy a többieknek nem jó az időpont, ilyen hamar nem tudják elintézni. Én azonban úgy döntöttem, hogy nem hagyom ki ezt a lehetőséget és pont egy éve, január közepén, a határidő lejárta előtt vettem egy jegyet magamnak a lehető legkésőbbi időpontra, azaz március 15-i visszaúttal. Egy hosszú hétvége, plusz egy hét lett az utazás hossza. Utólag nagyon bántam, hogy az előtte lévő hétvégét nem tettem bele, akkor 10 nap helyett 12 lett volna – nagyon hiányzott az a plusz két nap az út végén.
A szállásom egy kint élő ismerősnél volt. Secaucusban laktam, mely egy kis város New Jersey államban. A New York-iak nem különösebben szeretik a Jersey-ieket, de ettől függetlenül én nagyon kedveltem itt lakni. Ajánlom nektek is, mivel fél óra alatt busszal a Times Square-n lehet lenni, akár reggel is, míg Brooklynból vagy Queensből ez minimum egy óra. (Egyszer kerültem hatalmas dugóba reggel. Egy óra alatt sikerült beérni. Sajnos pont ekkor vártak rám.) Érdemes New Yorkon kívül, a közeli államokban is szállást keresni. Ezen kívül így alkalmam volt megismerni egy amerikai kisvárost is.
Semmit nem terveztem meg előre, nem volt napi tervem. Ha egyedül utazik az ember, akkor van erre lehetősége. Utólag nem szabad bánkódni, ha valami érdekes kimaradt, viszont az utazás közben nem aggódsz az esetleges csúszások, késesek miatt. Az indulás előtti napon vettem egy New York Pass turista kártyát online.
Ezzel, külön jegy megvásárlása nélkül be lehetett menni sok helyre, vagy éppen kedvezményt biztosított itt-ott. Viszont a közlekedésre nem volt érvényes, így oda vettem egy hetijegyet, amivel a metrót, buszokat lehetett korlátlanul használni. A metróállomásokon automatából vagy a pénztárosnál lehet megvenni. A turista kártya azért volt hasznos nekem, mivel nem fektettem energiát előzetes tervezgetésekbe, de ennek a kártyának az elfogadóhelyei támpontot adtak. Kapsz hozzá egy kis könyvet, ahol fel van sorolva minden részletesen. A legjobb, hogy van hozzá okostelefonos alkalmazás is, ami térképen is listázza, hogy mi hol van, mi van a közeledben. Ezek közül kiválogathatod a kedvenceidet és csak azokat fogja mutatni. Valamint előre definiált napi programokat is ajánlanak.
Általában reggel a buszon döntöttem el, hogy mit akarok aznap csinálni. Persze ennek hátulütője, hogy olyan programokra esélytelen eljutni, ahova előre kell foglalni időpontot. Azt a keveset is, ahova foglaltam, így is majdnem lekéstem – én általában lekések mindent.
A bő egy hét alatt sikerült sok mindent megnéznem, de kimaradt így is jó pár dolog. Picit bánkódtam, hogy kimaradtak. Aztán úgy hozta a sors, hogy nyár végén igent mondtam egy invitálásra, és szeptemberben csatlakoztam egy éppen a keleti parton nyaraló barátnőmhöz. Az utazás során Torontóban voltunk több napot, majd a Niagara vízesésnél egyet. Ezután Bostont néztük meg, és jutott 1-2 nap ismét New Yorkra. Pont megfelelő volt, hogy bepótoljak pár dolgot.
Ez az utazás merőben más volt, mint az előző. Itt előre elterveztünk mindent, hogy mikor hova megyünk. Vettünk jegyeket, regisztráltunk, stb.
Nagyon jól sikerült, szinte semmit sem késtünk le – ezt alig tudom elhinni azóta se. Így jutottunk el például egy gasztro-túrára a Harlemben, megnéztünk egy Broadway musicalt, bejutottunk az NBC-ben egy élő felvételre, a Late Night with Seth Myers show-ra -, melyhez rengeteg véletlen és szerencse is kellett, valamint részt vettem egy NBC túrán is.
A Rockefeller Centerben szerettünk volna jegyet venni az NBC túrára (az NBC ajándékboltjában), de pont elfogyott az összes jegy arra napra. A legszomorúbb arckifejezésünket elővéve próbáltuk meggyőzni az eladót, hogy nekünk mindenképpen be kell jutnunk ma, és hogy mekkora nagy utat tettünk meg ezért. Természetesen nem tudott mit tenni az NBC túra érdekében, de megkérdezte, hogy érdekel-e minket egy esti show műsor felvétele, mert ad nekünk kárpótlásul ún. stand by ticket-eket. Persze igent mondtunk. Ezután elmagyarázta, hogy ez nem jogosít feltétlenül belépésre. Ezeket a jegyeket a boltban osztogatják nap közben arra az esetre, ha este nem minden néző jelenik meg a felvételen. A fennmaradó üres helyeket az ilyen jegyekkel rendelkezőkkel töltik fel. Eredetileg a jegyeket jó előre meg kell igényleni a nézőknek, és sorsolás útján dől el, hogy ki melyik felvételre kap jegyet.
Meg kellett jelennünk délután 5 órakor, táskák nélkül a boltban – erre külön felhívták a figyelmünket, de persze, hogy maradt nálunk pár táska, amit igencsak nem néztek jó szemmel. Ekkor már rengeteg ember állt a sorban stand-by ticket-tel. Érkezés után valamilyen szempont alapján (ruházat/életkor?) besoroltak minket és beállítottak a többiek köze – vagyis nem a végére. Ezután mindenki kapott egy sorszámot. Már csak azt kellett megvárni, hogy kiderüljön, hány üres szék maradt és a kiosztott sorszámok alapján engedtek be megfelelő számú embert. Az izgalmas várakozás meghozta gyümölcsét, ugyanis hihetetlen módon mi voltunk az utolsó két ember, akiket beengedtek a sorból!
A felvétel nagy élmény volt. Profi stáb dolgozott, szinte alig kellett valamit felvenni kétszer. Sztárvendégként Chris Pratt (https://www.youtube.com/watch?v=5gtwDGhl6gk), Ice T (https://www.youtube.com/watch?v=40ZZ1MLpFvc) és Clark Gregg voltak Seth Meyers beszélgető partnerei. A szünetekben Seth Meyers kijött a nézőtér sorai közé és lehetett tőle kérdezni. Nagyon közvetlen volt. Érdemes kérni ilyen jegyet az NBC shop-ban!
Szóval érdemes előre is tervezgetni, ha ahhoz van kedvetek.
A megérkezés után az első nap az időeltolódás miatt nem sokáig tudtam aludni, és nap közben nagyon hamar fáradt lettem. Számítsatok hasonlókra, így tervezzétek az első napokat. És azért többes szám, mert a második nap is nagyon fáradt és nyúzott voltam. Ekkor Coney Island-re mentem ki, az óceán partra pihenni. Márciushoz képest nagyon jó idő volt, 20-24 fok és napsütés. Ez volt jellemző az első utamon egész hétre, csak a legutolsó nap volt esős és hűvös. Úgy érzem, szerencsés voltam. Szeptemberben pedig 30 fok körüli hőség volt, szintén remek.
A következőket néztem meg a két utazás alatt:
Felhőkarcolók, melyeknek a tetején is voltam:
- Rockefeller Center: azt tanácsolták, hogy itt kezdjek és innen nézzek körül először. A második utam alkalmával pedig egy naplementét tekintettünk meg innen. Nagyon szép volt, de tanácsolom, hogy időben érkezzetek, mert harc megy a jó helyekért.
- Empire State Building: este néztem meg, kellemes. Külön kell fizetni a legfelső szintért.
- One World Trade Center: a nagy kedvenc, nagyon tetszett. Délutántól egészen naplementéig fent voltam. A liftben külön érdemes figyelni! ;)
Egyéb épületek:
Manhattan:
- hajóval: nagyon jó körbehajókázni – több társaság is ajánl hajóutakat
- helikopterrel: ide kedvezményt adott a kártya, nagy élmény volt
- egy vicces busszal: sima városnéző busz kizárva, de az esős napon kipróbáltam a The Ride buszt – a kártyával ingyenes volt. Teljes show műsort kapsz az egész belvároson át – részletek ITT.
- biciklivel: nagyon ajánlom a közbringa rendszert (CitiBike). A Hudson parton tekertünk végig.
Parkok, terek:
Szabadság-szobor:
Láttam a városnéző hajóról és a helikopterről is, de átmentem külön is komppal a szigetekre. A bevándorlási múzeumban órákat elidőztem. Aki a szobor tetejére is fel akar menni, annak nagyon előre kell jegyet vennie és regisztrálnia.
A helyiek ajánlani szokták, hogy a metrókártyával igénybe vehető Staten Island kompról is meg lehet tekinteni.
Brooklyn híd:
Egy séta mindenképp kell a hídon. A brooklyni oldalon is érdemes szétnézni.
Roosevelt Island Tramway:
A libegőt igényebe vehető a metró kártyával.
Múzeumok:
- MET
- Modern Művészetek Múzeuma
- Guggenheim Múzeum
- 9/11 múzeum
- Madam Tussauds
- Intrepid anyahajó és az Enterprise űrsikló: Nekem nagyon tetszett. Akit érdekel az ilyen téma, nem fog csalódni.
Stadionok:
- Barclays Center – Voltam egy NHL meccsen. Érdemes megtapasztalni az amerikai sportok hangulatát.
- Madison Square Garden – Voltam egy kosárlabda meccsen is, valamint a stadion túrán is részt vettem.
- Yankees stadion – csak kívülről láttam, szünetelt a stadion túra
- MetLife stadion New Jersey-ben – csak kívülről láttam
Templomok:
- St Patrick Katedrális
- Trinity Church
Pár szó a közlekedésről:
A metrókártyán kívül, amikor nagyon kellett sietnem, taxiztam (Hogyan taxizz New Yorkban) is. Nem volt drága, és lehet bankkártyával fizetni, a borravalót is. Érdemes egy saroknyit esetleg gyalogolni Manhattanban, hogy olyan sugárúton fogj taxit, amin arrafelé halad a forgalom, amerre menni akarsz. Ezzel időt és pénzt spórolsz meg magadnak. Mindig tudtam egyből leinteni taxit, nem kellett várnom.
Reptérre való kijutás:
A JFK reptérről a Jamaica Station nevű állomásig a reptéri vasutat használtam. (Hogyan jussunk a JFK-ről a szállásunkra?) A Jamaica Station-ről pedig el lehet jutni metróval is és vonattal is Manhattanba. Én a vonatot ajánlom. Kb. negyedóra alatt a Penn Station-n voltam vele, míg amikor metróval mentem, az 30-40 percet is igénybe vett. Viszont amire figyelni kell, az az, hogy a vonatra nem érvényes a városi közlekedési kártya (amit már a Jamaica Station-n is meg lehet venni)! Hiába a metrókártyával működő kapun keresztül jutottam be az állomásra, miután felszálltam a vonatra a kalauztól kellett külön jegyet vennem (LIRR) – nem tudom drágább-e így (igen, jóval drágább, az árakról ebben a cikkben olvashatsz – Tinkmara) utólag menet közben venni, szerintem nem volt büntetés felszámolva érte (büntetés nincs New Yorkban, a vonatra felszállhatsz jegy nélkül, majd a kalauznál megvásárolhatod – csak készpénzzel fizethetsz-, de így jóval drágább, mint előre megvenni az állomáson vagy az appon keresztül – Tinkmara). Viszont elég vicces jegyet adnak: kézzel lyukasztgatja ki rajta a kalauz a zónát, a dátumot, stb. (Csak ez a jegy ilyen régimódi, az automatából vagy a jegypénztárnál váltott nem. – Tinkmara)
Egyéb alkalmakkor kocsival mentem a JFK-re. Másik lehetőség még a taxi, valamint a reptéri transzfer. (A további lehetőségekről, árakról, az utazás időtartamáról ebben a cikkben olvashatsz: Hogyan jussunk a JFK-ről a szállásunkra?)
New Jersey felé, ahogy az elején említettem, távolsági busszal közlekedtem. Ezek a buszok a Times Square mellett lévő Port Authority Bus Terminal-ról indulnak, és a Lincoln Tunnel-en keresztül haladnak át a Hudson folyó alatt.
Ajánlom még a közbringa rendszert. Sok dokkoló van Manhattanban, bankkártya segítségével tudod használni a bicikliket, előzetes regisztráció nélkül. A turistakártyámmal több bicikli kölcsönzőből is tudtam elhozni biciklit a Central Park környékén, de ezek általában délután 4-kor bezártak, és addig vissza kell vinni őket.
Pár érdekes hely, ahol ettünk:
Egy, az ENSZ székházban dolgozó őr ajánlására eljutottunk egy nagyszerű bagel-eshez, amit Ess-a-bagel-nek hívnak. Hatalmas rokfort bagelt ettünk, valamint macesz gombóc levest.
A Financial District-ben netes ajánlások alapján a Ruben’s Empanadas mexikói étteremben ebédeltünk, a Fulton Street-en. Csak ajánlani tudom.
Little Italy-ban útikönyves ajánlásra a Lombardi’s-ban vacsoráztam. Nem okozott csalódást.
Kipróbáltam reggelenként a reggeliző helyeket, nap közben pedig sokszor az utcai árusoknál ettem, pl. hot dogot, kebabot vagy falafelt. A hot dogért képesek óriási összeget elkérni a turista látványosságok közelében.
Amennyiben a Hard Rock Cafe-ban szeretnétek vacsorázni és nem akarjátok kivárni a hosszú sort, fogyasszátok el a vacsorát a bárpultnál, így egyből beengednek.
Az utolsó este a vendéglátóim elvittek New Jersey-ben a Weehawken-i Hamilton Parkba, ami a Hudson folyó jobb partján fekszik. Mindenkinek ajánlom, szép kilátás nyílik Manhattanra.
Jó utazást kívánok mindenkinek!
Képek és szöveg: Ádám
Az egy hetes út izgalmasnak ígérkezett a vadonatúj jármű számára. Az első három nap gond nélkül, szinte unalmasan telt a Golf-öbölben. A Citywide Ferry tulajdonosa és működtetője, a Hornblower Cruises and Events azonban úgy döntött, hogy időt spórol. 
Első munkája és otthona a Broadway és Chambers Street sarkán álló Merchant Exchange Hotelben volt. Talán innen eredt a szállodák iránti vonzalma. Az évek során több fogadóban és hotelben is dolgozott, főként konyhai mosogatóként és kifutófiúként. George, aki nevét az Új Világba érkezvén George Charles Boldt-ra változtatta, azonban nyughatatlan volt. A City-n kívül egész Amerikát magáénak akarta tudni. Egészen Texas-ig vitte a kíváncsiság, ahol alkalmi munkából élt, s egy kicsiny faházban lakott. A sorsnak azonban más tervei voltak vele. A faházat egy éjjel elvitte az ár, George pedig elvesztette mindenét, még a kemény munkával megtakarított pénzét is. Belátta, hogy ezt az életformát nem neki találták ki, s hogy a City visszavárja.
Tinkmara