New York City-be készülsz a nyáron? Először teszel látogatást ebben a kaotikus, de mindazonáltal karizmatikus világvárosban és azt tervezed, hogy a metrót választod, mint elsődleges közlekedési eszközt? Hosszú idő után térsz vissza és azon gondolkodsz, hogy vajon mennyit változott a New York-i metró az eltelt évek során? Ebben a sorozatban – reméljük -, hogy választ kapsz a kérdéseidre.
Az első rész a New York-i metró szerkezetéről, a vonalakról, az állomások felépítéséről szól.
A második rész olyan praktikus tanácsokra koncentrál, mint a jegyváltás és a New York-i metróillem és viselkedés.
A harmadik rész az újításokra, változásokra, fejlesztésekre koncentrál.
Ez a rész segíteni szeretne a leendő turistáknak és jelenleg aktív használóknak, New York-i szlenggel élve, “straphangereknek” a könnyebb eligazodásban.
A New York-i metró sok turista és friss City lakó számára eleinte ijesztőnek tűnhet. A metrótérkép fölé görnyedő, zavart tekintetű utasok látványa megszokott a New York-i metróállomások peronján. A sokszínű, kacskaringós vonalakkal, betűkkel és számokkal teletűzdelt térkép magabiztos használata némi gyakorlást igényel.
A magyarázathoz Milo Beckman leegyszerűsített képeit hívtuk segítségül.
New York metrótérképe első ránézésre rendetlen kuszaságnak tűnhet, azonban az igazság az, hogy nagyon is egyszerű, különösen, ha a lényegre koncentrálunk.
- Manhattan többé-kevésbé téglalap alakú, a Central Parkkal a közepén.
2. A legtöbb vonal – a huszonkettőből kilenc – a sziget északi és déli része között, a legforgalmasabb sugárutak, a Hetedik, Nyolcadik és Lexington mentén közlekedik.
3. A város két legfontosabb keresztirányú utcája, a 14. és a 42. utca mentén két metróvonal közlekedik, útba ejtve Manhattan három legfontosabb csomópontját, a Times Square-t, a Grand Central-t és a Union Square-t.
4. A Central Park alatt a sárga és a narancssárga vonalak a város legforgalmasabb területeit fedik le. A narancssárga vonalak a Hatodik Sugárút mentén, míg a sárga vonalak a Hetedik és Lexington Sugárutak között keresztirányban haladnak. A két törzsvonal keresztezi egymást a Herald Square-nél, mely a Penn Vasútállomáshoz biztosít közvetlen kapcsolatot.
Ezzel a tudással többé-kevésbé le is fedtük egész Manhattan területét. Amennyiben el kell hagynunk Manhattant, a következő vonalakat kell figyelnünk.
5. A 14. utca alatt valamennyi vonal Brooklynba vezet. A Fulton Street közlekedési csomópontnál az eddig megismert tizennyolc vonal közül tíz megáll. Ez az állomás turistaközpontként is funkcionál. Innen gyalogosan könnyen megközelíthető Downtown valamennyi nevezetessége, többek között: a Brooklyn Bridge, a One World Trade Center, a Kínai Negyed, a Financial District és a kikötők a Szabadság-szoborhoz, Ellis Island-re.
6. Az 53. utca magasságában hat, Manhattan keleti oldalán haladó vonal jobbra, Queensbe kanyarodik.
Három különlegesség maradt hátra, hogy teljes legyen a kép.
7. A kék törzsvonal ide-oda cikázik a piros törzsvonal körül. A W4 Street-nél csatlakozik hat másik vonalhoz, a Village és környékének legforgalmasabb metróállomásánál.
8. A Central Park felett néhány vonal letér az egyenes útról, hogy Upper Manhattant és a Bronxot lefedje.
9. A J, Z és a S vonalak kilógnak a sorból. A J és a Z vonalak Brooklynt és Queenst kötik össze Manhattan déli részével, míg az S vonal (Shuttle) ingajárat a Grand Central és a Times Square között.
S íme a teljes térkép:
Update: A New York-i metró-megújulási terv részeként, 2016 végén visszatér egy régi ismerős, a W jelzésű vonal, mely Manhattan és Queens között közlekedett 2001 és 2010 között.
Képek: a blog írójának tulajdona
Az állomás szürke, kopottas, érdektelen, legjobb szívvel is csak funkcionálisnak nevezhető. Nyáron elviselhetetlenül meleg, év- és napszaktól függetlenül állandóan zsúfolt. A Penn Station, melyet eredetileg napi 200 ezer utazóra terveztek, jelenleg naponta több mint 600 ezer utast szolgál. Percenként közel ezer ingázó érkezik és indul az állomás 21 vágányáról, mellyel Amerika legforgalmasabb tömegközlekedési csomópontja, lehagyva még a JFK repteret is.
Tinkmara