Helybélieknek és turisták legnagyobb örömére, 2017-től új, New York City öt kerületét átfogó kompjárat rendszer indul útjára. A legjobb hír pedig az, hogy ezek a festői utak egy metrójegy árába kerülnek majd.
A Hornblower nevű, eredetileg kaliforniai komp és jacht cég összeolvad az East River Ferry társasággal, átvéve jelenlegi járatait.
A jelenleg meglevő Manhattan-Queens-Brooklyn járatokhoz 6 új vonal és 21 új kikötő csatlakozik.
Jövő évtől kompjárat köti össze a Far Rockaways-t, South-Brooklynt, Astoriat, Governors Island-et Lower és Midtown Manhattannal. 2018-ban tovább bővül a repertoár. Kompjárat indul a Bronxból Manhattan keleti oldalára, valamint egy Lower East Side járat is, mely Long Island Cityben terminál.
18 WiFi-vel felszerelt, egyenként 149 fő befogadására alkalmas új hajó kerül forgalomba. A jegyárak pedig a jelenlegi 4, illetve hétvégi 6 dollárról 2.75-re csökkennek (!). Plusz egy dollárért a bicikli is velünk utazhat.
A város vezetésének végső célja a kompközlekedés MTA-be (New York City Közlekedési Vállalat) integrálása, habár az első felmérések azt mutatják, hogy a komppal ingázók továbbra is gyalogolni vagy biciklizni fognak a kikötő és a munkahelyük között.
Az új kompvonalak menetideje 20 perc és egy óra között mozog majd. Astoria-Queens és a 34. utca között 20 perc, míg Far Rockaway-Queens és a Wall Street között egy óra lesz a menetidő.
A jövőbeli tervek között szerepel Coney Island és egy második Staten Island járat bevezetése is, de ezek még csak az egyeztetés szakaszában járnak.
A kompjárat bővítésnek egyetlen vesztese lesz, a New York Water Taxi vállalat, mely nagy valószínűséggel még az idén lehúzza a rolót. Az MTA 155 új állást hirdet az új rendszerrel, többek között a vízi taxi volt alkalmazottjainak.
“Különlegesen egyedi ingázó élmény lesz. Friss levegő, fenséges látvány, gyors utazás a nyílt vizeken.” – nyilatkozta Bill de Blasio polgármester.
Képek: a blog írójának tulajdona, illetve olvasók által küldött képek
Annak ellenére, hogy a 80-as, 90-es évek New York-i metrójának megvolt a maga varázsa, senki sem kívánja vissza a grafitival borított, mocskos szerelvényeket, de legfőképpen az alacsony közbiztonságot. Giuliani, New York City 2001-ben leköszönt polgármestere a mai napig büszke arra, hogy gyökeresen megváltoztatta a City arculatát. A vad New Yorkban drasztikusan lecsökkent a bűnesetek száma, a város család-, gyermek- és turistabarát lett. Senki sem szeretné azokat az “rossz napokat” viszontlátni.
A tendencia azonban azt mutatja, hogy a New York-iaknak ismét minden oka megvan az aggodalomra. Az utóbbi hónapokban megnövekedett a “random” támadások száma a metrón. A február 15-i hírek szerint csupán az első hat hétben 11 esetről tudunk.
Az egymástól teljesen független, szerencsére nem halálos kimenetelű bűneseteket mind hasonló stílusban követték el. A támadók valamennyien késsel vagdalkoztak, az áldozatokkal semmilyen kapcsolatuk nem volt, a tetthelyet villámgyorsan elhagyták. A rendőrség valamennyi elkövetőt viszonylag hamar kézre kerítette. Az elkövetők valamennyien zavart elméjűek, illetve büntetett előéletűek voltak.
Annak ellenére, hogy New Yorkban a bűncselekmények száma 1994 óta 80%-kal csökkent és az elmúlt két évben sem emelkedett, az utóbbi hetek eseményei újraélesztettek egy tipikusan New York-i “intézményt”. 21 évnyi kihagyás után New York City metróin újra megjelentek a vörös sapkás Őrangyalok, a Guardian Angels.
A New York-i Őrangyalok közhasznú szervezet a város életének legzűrzavarosabb időszakában, 1979-ben alakult, Curtis Sliwa vezetésével. A vörös sildes sapkát, kabátot vagy fehér pólót viselő önkéntesek a 90-es évek közepéig járták a Central Parkot és a New York-i metró vonalait, segítve a rendőrség munkáját.
1994-ben, nem sokkal Giuliani polgármester kinevezése után a közbiztonság megerősödött, a rendőri jelenlét megsokszorozódott a City utcáin és az Őrangyalok beszüntették tevékenységüket. Silwa segítségével több amerikai nagyvárosban is létrejött a New York-i Guardian Angels-hez hasonló önkéntes járőrszolgálat, miközben Sliwa az Internetbiztonság területén kezdett munkálkodni, egészen napjainkig.
“Az utóbbi hónapokban megnövekedett a bűnesetek száma a City metróin és az utazóközönség ismét hozzám fordult segítségért. – meséli Curtis Sliwa, a New York Post vele készített legújabb riportjában. – Egyértelmű, hogy a rendőrségnek ismét szüksége van ránk. Megerősítjük a vizuális jelenlétet, melyet a rendőrségnek is javasolunk. Személy szerint Bill de Blasio polgármester hanyag magatartását tartom a felelősnek a jelenlegi helyzetért. Tény, hogy az utasoknak is felelősebbnek, figyelmesebbnek és tudatosabbnak kellene lennie.”
A Gardian Angels a New York-i metró aranyszabályát követik: If you see something, say something. A “szólj, ha látsz valamit” elve alapján, az Őrangyalok állandó kapcsolatban állnak a rendőrséggel és az egyre több állomáson, forgalmas csomóponton megjelenő nemzeti gárda tagjaival.
A Guardian Angels 12 fős csapatokban dolgozik. Reggel 11-től este 6-ig, a váltás este 7-től hajnali 1-ig járja a metróvonalakat. Az éjszakai órákra a rendőrség már megnövelte a jelenlétet.
Az NYPD szerint a legtöbb metróbeli bűneset zsebtolvajlás, melyet “karrier tolvajok” hajtanak végre. Ezeknek a bűnözőknek gyakran száznál is több letartóztatás áll a hátuk mögött.
A New York-i Közlekedési Vállalat hamarosan javaslatot nyújt be New York állam törvényhozói elé. El szeretnék érni, hogy ezek a büntetett előéletű egyének kitiltásra kerüljenek a New York-i metróból, feltételesen szabadlábra helyezésük egyik kritériumaként.
A város vezetői kérik a turistákat, hogy figyelmesen, felkészülten közlekedjenek, a város polgárait pedig, hogy az elmúlt hetek késeléses eseteit ne kezeljék tendenciaként. 11 eset egy 8 és fél milliós városban, ahol naponta 5 és fél millióan használják a metrót, szerintük nem tekinthető nagy számnak.
Természetesen a New York-iak és az Őrangyalok ezt másképp gondolják és mindent megtesznek azért, hogy New York soha többé ne legyen az a metropolis, ahol félve kell az utcákat járnunk.
Frissítés: Az Őrangyalok 2020-ban, a BLM tüntetések és zavargások idején szintén hatalmas szolgálatot tettek a közrend érdekében.
New York City legendás metróhálózata (olvasnivaló a New York-i metró használatáról ITT és ITT) a metropolis vérkeringése. A működtető MTA (Metropolitan Transport Authority), a New York-i Közlekedési Hivatal napi küzdelmet folytat a megnövekedett forgalommal, a feltornyosuló javítási munkálatokkal, valamint az utazóközönség igényeinek kielégítésével.
Az Internet az utóbbi hetekben a “New York-i Közlekedési Megújulás” tervtől hangos. A Penn Station felújításának beharangozása után napvilágot láttak a metróhálózatra vonatkozó tervek is.
Andrew Cuomo, New York kormányzója a New York-i Közlekedési Múzeumban tartott sajtótájékoztatójában többször is utalt New York City első építészmérnökeire, az első hidak, alagutak építőire.
“New York City-t a vakmerőség, a bátorság és a szakképzettség építette. A New Yorker-nek (magyarázat ITT és ITT) ez a vérében van, az identitásának része. A New Yorker nem ismeri a “nem” szót.
Létfontosságú befektetésről van szó. Meg kell könnyítenünk a New York-iak napi ingázását. A metrónak megbízhatóbbnak, kényelmesebbnek kell lennie. Azt akarjuk, hogy a manhattaniak adják fel az autójukat és használják a tömegközlekedést.
A New York-i metrózónak nem szabad úgy éreznie, hogy pincebörtönbe ereszkedik le. Lehetetlen helyzet, hogy a gyakran egy órás utazás alatt az utazóközönség nem tudja használni a telefonját, laptopját. Fel kell tornásznunk magunkat az “új évtized – új metróvonal” álomszintre. Meg kell találnunk a megfelelő befektetőket.”
A kormányzó a bevezetés után rátért a tervekre.
A Sandy Hurrikán rombolásának hosszabb távú következményeit még nem heverte ki a város. A tengervíz alá került alagutakat sorra fel kell újítani. Az R metróvonal által használt Montague alagutat a múlt évben adták vissza az utazóközönségnek, 14 hónapig tartó felújítás után.
A felújítási munkálatok keretén belül 30 állomást zárnak be az elkövetkező öt évben. Az átalakítás és modernizáció akár egy évet is igénybe vehet az adott állomáson. Jelenleg éjjel és hétvégéken zajlik a munka, azonban ez így jóval költségesebb és hosszabb ideig tart. A 30 állomás szebb, tisztább, de főleg világosabb lesz 2020 végére.
2017 helyett már 2016 végére Wi-Fi kapcsolatot ígérnek valamennyi állomásra, a mobiltelefon szolgáltatás pedig 2017 végére lesz teljes.
USB töltőportokat helyeznek el több száz metrókocsiban és metróállomáson.
A kormányzó erős nyomást gyakorol a Közlekedési Hivatalra a megállókban elhelyezett “következő szerelvény” órák elhelyezésével kapcsolatban a betűjeles (B Division) vonalakon, illetve a 7-es vonalon, melyen évek óta szünetel ez a szolgáltatás.
2018-ra a jól ismert New York-i metrókártyák is a múlté lesznek. Elektromos leolvasókat szerelnek fel a beléőptetőkre. Az utazók online vásárolhatják meg jegyeiket, mobiltelefonjuk és alternatív utazókártyájuk segítségével juthatnak át a kapukon.
Berlin, Hong Kong, Montreal és Toronto után New Yorkban is melejennek a nyitott folyosós metrószerelvények, növelve a biztonságot és a kapacitást. Az új generációs metrószerelvények az R11-es névre hallgatnak majd és az A, F, R, és a Rockaway Park ingázó járatokon jelennek meg először.
Erre a változásra valószínű csak 2020 után kerül sor.
New York City leggyűlöltebb épülete a Pennsylvania Station, közismertebb nevén a Penn Station (melynek titkairól ITT olvashattok) a Hetedik és a Nyolcadik Sugárút között (31.-34. utca) található. A pályaudvar (jegyváltó automaták, információ, várótermek, üzletek, éttermek) a Madison Square Gardens épületének földszintjén, míg a peronok a földfelszín alatt találhatóak.
A Penn Vasútállomáson – a Grand Central Pályaudvarral ellentétben -, az utasok nem szívesen tartózkodnak egy perccel sem többet, mint muszáj, nem gondolnak rá büszkeséggel, egyszerűen a hétköznapok kellemetlen velejárójának tekintik. Sokak szerint a Penn Station New York City szégyene.
Az állomás szürke, kopottas, érdektelen, legjobb szívvel is csak funkcionálisnak nevezhető. Nyáron elviselhetetlenül meleg, év- és napszaktól függetlenül állandóan zsúfolt. A Penn Station, melyet eredetileg napi 200 ezer utazóra terveztek, jelenleg naponta több mint 600 ezer utast szolgál. Percenként közel ezer ingázó érkezik és indul az állomás 21 vágányáról, mellyel Amerika legforgalmasabb tömegközlekedési csomópontja, lehagyva még a JFK repteret is.
A Penn Vasútállomás a New York-iakat a fent említett bosszúságokon túl egy jóval fájóbb veszteségre is emlékezteti. A jelenlegi épület helyén álló eredeti pályaudvar Manhattan egyik ékköve, a Grand Central-lal egyenértékű, igazi építészeti gyöngyszemnek számított, mely politikai-pénzügyi háború áldozatává vált.
Az eredeti Pennsylvania Vasútállomás lerombolását a műemlékvédelem egyszerűen vandalizmusnak nevezte, míg az épület rajongói a mai napig visszasírják az elegáns, római stílusú, grandiózus épületet. “Valaha az utazó Istenként érkezett a világ fővárosába, míg manapság patkányként rohangál a föld alatt.”-írta frappánsan a korabeli sajtó.
Jó hír, hogy küszöbön áll a régóta vágyott változás. Andrew Cuomo, New York kormányzója bejelentette, hogy a Penn Station 3 milliárdos felújítása zöld utat kapott. A világ legrosszabb állomásának katakomba-szerű folyosóin naponta áthaladó 650 ezer utas fellélegezhet. Van fény az alagút végén!
New York “Közlekedési Megújulás” tervének (új repülőtér-közvetlen vonatjárattal, új Long Island-i vasútvonal, metróállomások-alagutak felújítása) részeként a kormányzó bejelentette az Empire Station Complex, az Empire Vasútállomás Komplexum létrehozását.
A Penn Station szomszédságában található, jelenleg postahivatalként működő impozáns épület – az eredeti vasútállomás ikerépülete -, a komplexum része lesz. A tervek szerint ide költözik az Amtrak, a jegypénztárak és itt lesz az állomás fő várócsarnoka is. Tágas és legfőképpen napfényes lesz, mely hatalmas változás a jelenlegi sötét állomásépület után.
A postahivatalból kialakított új állomás a Moynihan nevet viseli majd, tisztelegve Daniel Patrick Moynihan szenátor előtt, aki elsőként kampányolt az eredeti állomásépület feltámasztása mellett. A vágányok a postahivatal alatt folytatódnak, hiszen eredetileg a postavagonok ide futottak be. “Csupán” a peronokat kell a jelenkor követelményeinek megfelelően átalakítani. A Moynihan Pályaudvar átalakításának ez lesz az első szakasza, mely várhatóan még ebben az évben befejeződik. Az év végére az utasok a postahivatal Nyolcadik Sugárútra nyíló kijáratait is használatba vehetik.
A jelenlegi Penn pályaudvar legnagyobb problémája, hogy a Madison Square Gardens csücsül a tetején, a jó hír azonban az, hogy a MSG a tervek szerint új helyre költözik, így az állomásépület belterülete potenciálisan többszörösére nőhet. A kormányzó indítványából és az előzetes tervrajzokból úgy tűnik, hogy a cél: visszaidézni az eredeti állomás ragyogó stílusát.
A Central Park lovaskocsijai, melyek legalább annyira hozzátartoznak New York City arculatához, mint a sárga taxik vagy az Empire State Building sziluettje, megosztják a közvéleményt.
A turisták, amerikaiak és külföldiek egyaránt örömmel veszik igénybe a Central Park fiákerjeit, míg az állatvédők és a Central Park Lovaskocsi Betiltására Alakult Koalíció szerint állatkínzásról van szó.
New York City polgármestere, Bill de Blasio, 2014. január 1-i székfoglaló beszédének legnagyobb vihart kavart pontja a Central Park lovaskocsi szolgáltatásának beszüntetésére vonatkozó terve volt. “Gyorsan és agresszíven vetünk véget a Central Park lovaskocsi üzletének. Ezek a lovaskocsik nem humánus járművek, semmi keresnivalójuk Manhattan utcáin 2014-ben. Vége! Egyetlen turista sem azért jön New York City-be, hogy csupán a Central Parkban kocsikázzon.”-jelentette ki a város vezetője két évvel ezelőtt.
A polgármester terve az érdekek és álláspontok drasztikus és kibékíthetetlen összeütközését okozta. A vitáról ITT olvashattok bővebben.
A két évig tartó egyeztető tárgyalások a város vezetősége, a lovaskocsi szervezet képviselői és az állatvédők között vasárnap este a végére értek és a Polgármesteri Hivatal közleményt adott ki.
2018. október 1-re új istállót építenek a Central Park területén, így a lovaknak nem kell többé a veszélyes manhattani forgalomban közlekedni. Az istálló 75 lónak ad szállást.
A fiákerek 2016. június 1-je után nem vállalhatnak fuvart a Central Park területén kívül. A városban csakis a jelenlegi istálló és a park között közlekedhetnek a kijelölt útvonalon.
2016. december 1-ig a jelenlegi 180 fős állatállományt 110 főre kell csökkenteni. Az állatvédők farmokon tervezik elhelyezni a kiöregedett állatokat, de erről hivatalos jelentés még nem érkezett. (Frissítek, amint van információm.)
A Central Park istállójának megnyitása után további leépítés következik, 110-ről 95 lóra. Ebből egyszerre 75 dolgozik, a többi felváltva szabadságon lesz.
2016. december 1-től a lovak munkaóráját 9 órára redukálják.
November 15 és január 5-e között, valamint Valentin-napon és Húsvétkor a hajtók 5 dollárral többet számolhatnak fel a fuvarért.
2016. június 1-től a riksák nem vállalhatnak fuvart a 85. utcától (85th Street Transverse) délre.
Íme a jelenleg építés alatt álló kilenc manhattani felhőkarcoló óriás. A képen nem szerepelnek azok a felhőkarcolók, melyek 2015-ben már elérték a teljes magasságot, illetve azok, melyek építése még az alapozás vagy a jelenlegi épület lebontási szakaszában jár.
Következzen az épületek rövid bemutatása, elvégre hamarosan szerepelnek majd valamennyiünk manhattani fényképalbumában. A felhőkarcolók balról jobbra.
220 Central Park South
Magasság: 950 láb (290 méter), 65 emelet, tervezett átadás: 2018
A mészkőből épült 220 Central Park South az úgynevezett “Milliárdos Soron” épül. A felhőkarcolóból gyönyörű kilátás nyílik a Central Parkra. Úgy hírlik, hogy az egyik legnagyobb apartmant egy New York-i befektető vásárolta meg az ex-feleségének fájdalomdíjként.
35 Hudson Yards (Equinox Tower, E Tower)
Magasság: 1079 láb (329 méter), 72 emelet, tervezett átadás: 2019
A Tizenegyedik Sugárút és a 33. utca sarkán található épületből remek kilátás nyílik a Hudson folyóra és a közelben található High Line-ra. Az épületben a 137 luxuslakáson kívül irodák, hotel és edzőterem-komplexum (az Equinox luxus fitnesz cég tulajdonában) is épül.
175 Greenwich Street (3 World Trade Center)
Magasság: 1079 láb (328 méter), 80 emelet, tervezett átadás: 2018
A pénzügyi központban található World Trade Center komplexum részeként épülő 3 World Trade Center az Emlékmúzeummal szemben, a két emlékmedence fölé magasodik. Az épület földszintjén közel 28 ezer m2-es pláza nyílik, a maradék 79 emeleten irodák kapnak elhelyezést. Az épület 2015 decemberében elérte az 50 emeletes magasságot.
30 Hudson Yards (Hudson Yards North Tower)
Magasság: 1297 láb (392 méter), 90 emelet, tervezett átadás: 2019
A 30 Hudson Yards a Hudson Yards épületkomplexum szíve, mely nemcsak méretével, de konstrukciójával is kiemelkedik. A Hudson Yards 30-as szám a 10-es számmal közös alapra épül. A két toronyház tükörképe egymásnak, miközben finoman elhajlanak egymástól, V-alakú negatív teret létrehozva. Ez a különleges, erős vizuális kölcsönhatás a Hudson Yards épületegyüttes teljes egészére jellemző.
A 30 Hudson Yards nemcsak megjelenésében különleges, de funkciójában is. Alapvetően irodaépületként szolgál majd (a Time Warner és a Wells Fargo a két legnagyobb bérlő), azonban pódiumszerű kilátójával turista-csalogató látványosság is lesz. Az épületben szerves hulladékfeldolgozó is épül, mely a szintén helyben található áramfejlesztőket táplálja. Ez a természet-tudatos tervezés LEED (Leadership in Energy and Environmental Design), Természetbarát Épület Aranyfokozatot hozott a felhőkarcolónak és a tervezőknek.
217 West 57th Street (Central Park Tower)
Magasság: 1550 láb (472 méter), 130 emelet, tervezett átadás: 2019
A Nordstrom Tower névre is hallgató épület alsó hét szintjét a Nordstrom nagyáruház bérli majd. Az épületben további 130 szuper-luxus lakosztály vár gazdára. A Central Park Tower New York City és az Egyesült Államok második legmagasabb épülete lesz.
111 West 57th Street (Stairway to Heaven, Steinway Hall)
Magasság: 1438 láb (483 méter), 80 emelet, tervezett átadás: 2018
Ez a vékonyka, csillogó toronyház, a Stairway to Heaven (Lépcsősor a Mennybe) becenévre hallgat, s nem véletlenül. Az épület teste csupán 18 méterrel szélesebb, mint a bázisszint, mely magában foglalja a Hatodik Sugárútra költözött volt Steinway Koncerttermet.
53 West 53rd Street (Tower Verre, MOMA Tower)
Magasság: 1050 láb (320 méter), 82 emelet, tervezett átadás: 2018
A MoMa felhőkarcoló “áttetszőségéről” nevezetes. A tervező láttatni hagyja az épület csontvázát, a fém és üvegszerkezet bámulatos konstrukcióját. A toronyház apartmanoknak és a MoMa, a Museum of Modern Art (Modern Művészetek Múzeuma) kiállítótermeinek ad otthont. A lakásárak 3 és 51 millió (!) dollár között mozognak.
One Manhattan West (Manhattan West North Tower)
Magasság: 995 láb (303 méter), 67 emelet, tervezett átadás: 2019
A One Manhattan West a Manhattan West project része, mely a Kilencedik Sugárút mentén, a West Side Yard (Nyugati Rendező-pályaudvar) fölé épül. A Manhattan West épületkomplexum a tervek szerint vegyesen funkcionál majd lakó, iroda és kereskedelmi központként.
15 Hudson Yards (Corset Tower)
Magasság: 914 láb (278 méter), 70 emelet, tervezett átadás: 2018
A 15 Hudson Yards közvetlen a High Line mellett található, a Tizenegyedik Sugárút és 30. utca sarkán. Jó hír, hogy az apartmanokat ebben a felhőkarcolóban bérelni is lehet. A 15 Hudson Yards a Corset Tower (Fűző Torony) becenevét különleges, fűzőre emlékeztető formájáról kapta.
A világ jelenleg leggyorsabb és legnagyobb, ingyenes Wi-Fi rendszere épül New Yorkban. A LinkNYC névre hallgató, New York öt kerületét lefedő network egyedülállóan innovatív. 2024 nyaráig 7500 régi típusú telefonfülkét váltanak fel ezek a közel 3 méter magas, kecses network oszlopok.
“Természetesen sok nagyváros rendelkezik nyilvános Wi-Fi elérhetőséggel, de New York igényeit kielégíteni heroikus feladat. – nyilatkozta New York City polgármestere, Bill de Blasio. – Helybéliek, ingázók és turisták milliói használják majd ezeket a hozzáférési pontokat. Azok a New York-iak, akik nem engedhetik meg maguknak az Internet előfizetést, a Link hatalmas előrehaladást jelent. Napjainkban az Internet már nem luxus, hanem hétköznapi szükséglet.”
A Linket a forgalmas New York-i utcákra tervezték, azonban a Wi-Fi természetéből fakadóan, azok a lakások, melyek a szórás környezetében vannak (45-90 méter, változóan), élvezhetik az áldásos ingyen Internet előnyeit.
A Link a következő szolgáltatásokat nyújtja:
1 gigabites sebesség (körül-belül 20-szorosa az átlag New York-i sávszélességnek)
Ingyenes helyi híváskezdeményezés
Segélyhívó (911) gomb
USB töltőport (Linkenként kettő)
Android-alapú, érintőképernyős, beépített táblagép, mely térképeket és közérdekű információkat (időjárás, közlekedési hírek) is szolgáltat, vészhelyzet esetén pedig riasztóként is szolgál.
139 cm-es (55 hüvelykes) TV képernyő, melyen reklámok futnak majd (a város 500 millió dolláros bevételre számít az elkövetkezendő 12 évben)
Audio kimenet saját fülhallgatóhoz
A későbbiekben a szolgáltatás videó hívással is bővül
Két héten belül elkezdődik a rendszer tesztelése a Harmadik Sugárúton elhelyezett első két Linken. A béta teszt időszaka július végéig tart. Addigra a következő helyszíneken találhatunk Link hubokat:
Manhattanban: Harmadik és Nyolcadik Sugárút a 14. és az 58. utca között, Nyugat-Harlem
Brooklynban: Downtown Brooklyn a Flatbush Avenue mentén
Queensben: Jamaica
A Bronxban: Dél-Bronx a Harmadik Sugárút mentén
Staten Island-en: St. George
A rendszer hátránya, hogy a sávszélesség Brooklyn és Queens szegényebb környékein, valamint a Bronx és Staten Island teljes területén tizede a manhattani sebességnek. Természetesen az érintett területek képviselői máris benyújtották panaszukat a városvezetésnek. Az indok nagyon is egyszerű. Az ingyenes Wi-Fi rendszer, mint sok minden más, reklámokra támaszkodik. A LinkNYC befektetői jobban vonzódnak a gazdag manhattaniak pénztárcájához. Az itteni 100 megabit sem hangzik rosszul, azonban az tény, hogy a szerényebb környékeken még nagyobb lesz az igény a Linkekre, a megnövekedett használat pedig további lassuláshoz vezet.
Végezetül felmerül a biztonság kérdése. Egyértelmű, hogy az ingyen Wi-Fi személyes adatok, információk továbbítására nem ajánlott. Így bármennyire is vonzónak tűnik egy-egy üzleti találkozó során az ingyenes Wi-Fi lehetősége, a logika azt diktálja, hogy maradjunk a biztonságos keretek között.
A LinkNYC rendszer híreiről az elkövetkező hónapokban folyamatosan beszámolunk.
Nem titok, hogy még a “die hard” New York City rajongók is gyakran zúgolódnak a hétköznapok forgatagában, amikor ez a nyüzsgő, állandóan rohanó város megbukik a vizsgán. Közlekedési dugók, túlzsúfolt metrószerelvények, tülkölő autók, zúgolódó gyalogosok.
Gregg Pasquarelli és Vishaan Chakrabarti, városfejlesztő mérnökök eljátszottak a gondolattal, milyen is lenne, ha újratervezhetnék New York City-t. Ötleteik megszüntetnék a gondok többségét, azonban gyökeresen megváltoztatnák Manhattan arculatát.
Elképzeléseik annak ellenére, hogy drasztikusak, el kell ismernünk, hogy elgondolkodtatóak. Ismerkedjünk meg New York City legégetőbb infrastrukturális problémáival és a várostervező mérnökök ötleteivel, melyek közül néhány természetesen utópia marad.
1. A Central Park, mint központi bajkeverő. A Central Park New York tüdeje, zöldellő oázis a betonrengetegben, azonban tény, hogy központi fekvésével gátolja az egész metropolis felszíni közlekedésének zavartalan áramlását.
A parkot átszelő, keresztirányú utak keskenyek, így a haladás roppant lassú és állandóak a forgalmi dugók. Míg a nyugati oldalon a metróközlekedés úgy-ahogy megoldott, addig a keleti oldalon csupán egy vonal halad, az is három sugárútnyira. Az East Side utolsó, közvetlen Central Park metróállomása az Ötödik Sugárút-59. utca megálló, a park dél-keleti csücskében.
Gregg Pasquarelli és Vishaan Chakrabarti mérnökök egyetértenek abban, hogy a metropolis hatékonyabb működése érdekében vissza kellene repülni az időben, egészen 1750-ig és újragondolni a Central Park terveit.
“A központi park és a város miniparkjai helyett – mint a Washington Square Park, Gramercy Park és társaik -, egybefüggő parkrendszert kellett volna építeni a város két oldalán, mely Uptowntól egészen Downtownig nyúlott volna. A West Side Park és az East Side Park így könnyen megközelíthető lett volna valamennyi irányból.
A zöldterület mérete ugyanakkora lett volna, mint most, ha nem nagyobb és természetesen jóval praktikusabb. A munkahelyek a külső városrészben épültek volna, míg a belső terület a lakóházaknak, kulturális intézményeknek és üzleteknek adott volna otthont.”
2. A metróhálózat.A New York-i közlekedés elképzelhetetlen a gyors és viszonylag olcsó metró nélkül, azonban a metróhálózatra is ráférne az újragondolás. A New York-i földalatti vonalakat annak idején egymástól független magánvállalkozók építették, így sajnos a kommunikáció elmaradt. A hálózat egyenetlen elosztása az ingatlan piac egyenetlenségét eredményezte. A metróval lefedett környékek megfizethetetlenek lettek, a Lower West Side-ról eljutni az Upper East Side-ra kész tortúra. Jóval több keresztirányú vonalra lenne szükség. A jelenlegi vonalakat feketével, míg a kívánatos útvonalakat kékkel jelöltük.
3. Magánautók A várostervezők egyhangúan egyetértenek abban, hogy Manhattanban semmi keresnivalójuk a magánautóknak, s ha hatalmukban állna, azonnal kitiltanák őket a városból. “Vegyünk példának egy átlagos, négysávos utat New Yorkban. 2/3-uk foglalt. Parkoló autók, melyeket tulajdonosaik csak elvétve használnak.
Amennyiben megszűnne az út menti parkolás, a város kapacitása 40(!)%-kal megnőne. A felszabadult sávok “zöldutak” lehetnének, s a kerékpárosok végre biztonságban közlekedhetnének.”
4. A Penn Station “New York City legnagyobb bűne az eredeti Penn Station lebontása volt. Hallottátok valaha is, hogy valaki a Penn Station-re hívta az ismerősét egy kávéra Ugye, nem? A Pennsylvania Vasútállomáson senki sem akar egy perccel sem tovább tartózkodni a szükségesnél.
Az egyetlen megoldás a Madison Square Garden lebontása lenne, (a Madison Square Garden a Penn Station fölé épült), hogy a napfény újra bejuthasson ebbe a homályos, depressziós épületbe. A Penn Vasútállomást napi 120 ezer utas fogadására tervezték. Jelenleg több mint 600 ezer ingázó halad át a pályaudvaron naponta. A számok önmagukért beszélnek.” (A Penn Vasútállomásról itt olvashattok bővebben.)
5. Befektetés “Az elmúlt években rengeteg új felhőkarcoló, irodaház épült New York City-ben, de az is tény, hogy 50 éve nem épült új híd, és ez szégyen. Új komp vonalakra is szükség lenne. New Yorkban a lehetőségek kimeríthetetlenek. Ritka az a város, ahol a cég elnöke és takarítója ugyanazon a metrón utazik. Ápolnunk kell ezt a hagyományt és építkezni rá, hisz New York City állandó inspiráció valamennyiünk számára.”
Forrás: Gregg Pasquarelli and Vishaan Chakrabarti of SHoP Architects – New York City Makeover
Képek: a blog írójának tulajdona, kivéve képes illusztrációk
A Lowline park megálmodóit nagy testvére, a helyi lakosok és a turisták által egyaránt kedvelt High Line (történetéről itt, legújabb szakaszának megnyitásáról pedig itt olvashattok) ihlette. El kell ismernünk azonban, hogy a Lowline még a High Line-nál is merészebb ötletnek bizonyul. Amennyiben a terveknek megfelelően, 2018-ban elkészül a Lowline, a világ első földalatti parkját adják át Manhattan szívében.
Október 19-től 2016 március végéig, hétvégéken a nyilvánosság is bebocsájtást nyer a park Lower East Side-on található technológiai laboratóriumába, a Lowline Lab-ba.
A Lowline tervezői egy elhagyatott földalatti villamos végállomást szándékoznak életre kelteni, fákkal, zöld növényzettel, parkkal, sétányokkal, padokkal. “Egy fantasztikus és futurisztikus földalatti parkot álmodtunk meg, mely egyedülálló lesz a világon.” – nyilatkozta a Lowline két tervezője, James Ramsey és Dan Barasch. “New York City a világ egyik legsűrűbben lakott metropolisa. Meg akarjuk mutatni, hogy lehet igazi élet a föld alatt is.”
A park magánadományokból épül majd és így gyűlt össze a laboratórium felállításához szükséges pénzösszeg is. A Lowline Kickstarter projektjének támogatói között szerepel a Craigslist alapítója, Craig Newmark, Lena Dunham, színésznő, Robert Hammond és Joshua David, a High Line alapítói.
A park laboratóriumának létrehozása volt az első cél. A Lowline Lab nyílt laboratórium és technikai bemutatóterem, mely kutatási, teszt és nem utolsó sorban reklám célzattal épült a Lower East Side-on egy vásárcsarnok használaton kívüli raktárépületében, csupán néhány blokknyira a tervezett Lowline helyszínétől.
A 464 m2-es laboratóriumban nemcsak a már föld alatt életben tartott növényeket, de a jövőbeli Lowline lelkének, az úgynevezett “remote skylight”-nak prototípusát is láthatjuk.
A “remote skylight” rendszer a környező házak tetejére elhelyezett prizmákból áll, melyek az összegyűjtött fényt a földfelszín felett elhelyezett szolár elosztókra vetítik. A természetes fényt optikai szálak segítségével vezetik a föld alá.
A kábelek méhsejt alakú panelekhez vezetik a fényt, melyek egyenletesen szórják szét a park területén. Ez a technológia megfelelő mennyiségű és hullmáhosszú fénnyel táplálja a növényeket és fákat. Napsütéses időben egyáltalán nem lesz szükség mesterséges világításra, míg felhős időben, illetve naplemente után lámpák veszik át a napfény szerepét.
A Lowline laboratóriuma bepillantást enged a szolár technológia használatának jövőjébe és arra ösztönöz minket, hogy másként gondoljunk az elhagyott-elhanyagolt-elfeledett raktárépületekre, állomásokra. A Lowline egyben kertészeti kihívás is, a föld alatti kertépítés pionírja.
A Lowline a Delancey Street alatt, a Manhattan híd közelében épül majd. A jelenleg üresen álló terminál 1908-ban épült és 1948-ban helyezték forgalmon kívül, a New York-i villamosközlekedés beszüntetésével.
A 60 éves mellőzöttség ellenére még láthatjuk az 1908-as dizájn maradványait. Macskaköves peronokat, boltíves mennyezetet és keresztül-kasul haladó síneket. New York történelmének ez a rejtett kis zuga a legkevésbé sem zöld, azonban ez a projekt új lehetőségek egész sorának nyit utat.
“Megkezdtük a tárgyalásokat az MTA (New York Város Közlekedési Vállalata) képviselőivel, illetve a városvezetéssel a volt villamos végállomás átvételéről. A laboratórium megnyitása mérföldkő volt. Tárgyalófeleink számára nyilvánvalóvá vált, hogy a park nem csupán papíron és az álmainkban létezik.”
Update: 2020. február
Sajnos a kickstarter-rel nem sikerült összegyűjteni a kezdéshez szükséges 10 millió dollárt, így a Lowline megálmodói szüneteltetik a projektet. Dan Barasch, a Lowline egyik alapítója 2020. februárjában nyilatkozott: “A Lowline nem halott, csak pihen. Abban bizakodunk, hogy 2022-ben új vezetés lesz a City Városházán, akik több érdeklődést mutatnak ez iránt a világon egyedülálló projekt iránt.”
Képek: a blog írójának tulajdona, kivéve promóciós képek
2015. szeptember 13-án hivatalosan átadták New York City négyszázhatvankilencedik metróállomását, mely a 34th Street-Hudson Yards nevet viseli.
Az állomás a 7-es metróvonalmeghosszabbítása és új végállomása. Az átadás napja jelentős esemény volt New York City tömegközlekedésének történelmében, mivel új állomás építésre 25 év óta nem került sor. Az építkezés több mint 2 milliárd dollárba került, 8 éven át tartott.
“Nagy nap ez a mai a város életében. – mondta megnyitó beszédében Bill de Blasio, New York polgármestere – Hiszünk benne, hogy ez a város képes a teljes megújulásra és a fejlődésre.”
A polgármester arra a tényre utalt, hogy a jelenleg épülőben levő városrész, a Hudson Yards, New York City legmodernebb, legmenőbb és legfuturisztikusabb kerülete lesz néhány éven belül. Ennek az új negyednek ez a metróállomás lesz a szíve.
Az MTA, New York City közlekedési vállalatának szakemberei máris kijelentették, hogy néhány éven belül ez az állomás lesz a City legforgalmasabb egy vonalas megállója.
Az állomás a 34. utca és 11. sugárút találkozásánál található és jelenleg a város legnyugatibb megállója. Az utasokat egyenesen a City középpontjába, a Times Square-re szállítja. A két és fél kilométeres utat a metró 3 perc alatt teszi meg. A Times Square-en New York City 23 metróvonalából 11 megáll, így érthető, hogy ez az új állomás hihetetlenül megkönnyíti a Hudson Yardon dolgozó munkások és a jelenlegi lakosok életét.
A Dattner Architects által tervezett állomás hihetetlenül tiszta, világos, modern és rengeteg “elsőt” tudhat magának. A New York-i kéreg metróállomásokkal ellentétben ez az állomás 38 méter mélyen található a földfelszín alatt, így a City leghosszabb mozgólépcsőjét mondhatja magáénak.
A metróállomás büszke tulajdonosa az első New York-i tömegközlekedésben használt “lejtős” liftnek.
A 34th Street-Hudson Yards az első oszlop nélkül tervezett New York-i metróállomás. Az oszloptalan megoldás a peront szellőssé, átláthatóvá és kényelmessé teszi.
Az állomás légkondicionált, mely az “elsők” közül talán a legfontosabb, mivel az utasok kényelmét ez szolgálja a legjobban, különösen a New York-i metrórendszerben, mely az elviselhetetlen melegről híres.
A New York-i Közlekedési Vállalat több mint 25 éve támogatja a metró művészetet, nem csupán anyagilag, de híres és feltörekvő művészek toborozásával is. A kezdeményezésről itt olvashatsz. Több mint 225 metróállomáson találhatunk alkotásokat. A 34. utca-Hudson Yards a legújabb ebben a sorban.
A seattle-i származású, New York-i székhelyű üvegszál-mozaik művész, Xenobia Bailey két alkotással is gazdagította a metróállomást. Az első, 42 méteres mozaikkép a mozgólépcső felett, míg a második a főpavilon mennyezetének kupolájában látható.
A pavilonban található alkotás a Funktional Vibrations, Funkcionális Vibráció névre hallgat és 260 m2-es üvegmozaik, mely az állomás koronája, jelenleg a New York-i metró legnagyobb művészi alkotása.
A művész alkotása energiától vibrál. Élénk, vidám, színekben és formákban gazdag mandalák adják különleges varázsát.
A 34th Street-Hudson Yards metróállomáson készített videómat is szeretettel ajánlom.
A Hornblower nevű, eredetileg kaliforniai komp és jacht cég összeolvad az East River Ferry társasággal, átvéve jelenlegi járatait.
Az állomás szürke, kopottas, érdektelen, legjobb szívvel is csak funkcionálisnak nevezhető. Nyáron elviselhetetlenül meleg, év- és napszaktól függetlenül állandóan zsúfolt. A Penn Station, melyet eredetileg napi 200 ezer utazóra terveztek, jelenleg naponta több mint 600 ezer utast szolgál. Percenként közel ezer ingázó érkezik és indul az állomás 21 vágányáról, mellyel Amerika legforgalmasabb tömegközlekedési csomópontja, lehagyva még a JFK repteret is.
Tinkmara