Ismert és kevésbé ismert látnivalók története, turisztikai útmutató, aktuális események és újdonságok New York szerelmeseinek.
You are currently browsing the archive for the Rockefeller Center category.
Meglehet, hogy a Rockefeller Center főkertésze sejt valamit az idei nyárral kapcsolatban. A Rockefeller Plaza csatornakertjét sivataggá alakította a nyári hónapokra.
Hatalmas kaktuszokat, pozsgásokat, aloét, sivatagi rózsákat telepített a medencékbe. A vízöntő sellők meglepetten henteregnek a homokban. Izgalmas koncepció. Érdekesség, hogy 1941-ben volt először sivatagi téma a Rockefeller Center kertjében.
Tags: City, Közép-Manhattan, Manhattan, New York, New York City, NY, NYC, Rockefeller Center
A tulipánok útja New Yorkba legalább olyan kalandos volt, mint a pálmafáké Los Angeles-be. A tulipán, a pálmafához hasonlóan a Közép-Keletről származik és a hollandok telepítették Európába a 16. században. Az első tulipánhagymák Henry Hudson-nal együtt érkeztek New Yorkba.
A “tulipánmánia” az 1630-as évek végén őrült méreteket öltött világszerte. 1637 márciusában – ugyan csak egy rövid időre -, de a tulipán volt a legdrágább árucikk a világon.
New Yorkban a tavasz első hírnökei a színes tulipánok, melyek egy-két hétre a város öt kerületének szinte valamennyi parkját és közterét elborítják. A tavasz gyakran hűvös és borongós a Nagy Almában, így különösen nagy öröm ezeknek a tarka virágoknak a jelenléte.
Ebben az évben a viszonylag enyhe tél és a korán érkező tavasz különösen buja tulipánerdővel jutalmazta amanhattaniakat.
Érdekes adatok a New York-i tulipánokkal kapcsolatban:
A kertészmérnökök a tulipánokat gyors elvirágzásuk miatt csak átmeneti tavaszi dekorációnak tekintik.
2009-ben, Henry Hudson New York-i útjának 400. évfordulóján, a tulipán volt a City hivatalos virága. Hollandia tiszteletére a narancssárga tulipánt részesítették előnyben, míg idén a sötétlila tulipánok a legdivatosabbak.
“A nárciszok színével nem játszhatunk, – nyilatkozta New York főkertésze – így marad a tulipán. A változatosságra törekszünk és örülünk, ha a manhattaniakat évről évre meglephetjük a tulipánok új színpalettájával.”
Idén, csupán a Central Parkba 194 ezer tő tulipánt és nárciszt ültettek. A legszebb tulipánágyak a Conservatory és a Shakespeare Kertben, a Pond és a Grand Army Plaza körül, illetve az Olmsted kertben, a Sétány déli végében találhatóak.
A legtöbb tulipánt – 26 és fél ezer tövet -, a Konzervatórium Kertben ültették. A tulipán a Konzervatórium Kert 1937-es nyitása óta alapvirág.
A New York-i Közkönyvtár épülete előtti kertet szintén a legszebb tulipánágyások között tartják számon világszerte. Itt közel 5000 tulipántövet ültetnek el múlt ősszel.
Tags: Central Park, Central Park Conservatory Garden, City, Manhattan, New York, New York City, NY, tavasz, tulipán, virágok
New York City nevezetes arról, hogy lehetőséget és helyet biztosít a feltörekvő képzőművészeknek, különös tekintettel a Street Art ágazatra.
A Rockefeller Center is gyakorta ad otthont kisplasztikáknak, szoborcsoportoknak, s nem retten vissza a furcsaságoktól sem.
A Rockefeller Center Ötödik Sugárút felőli bejáratánál június 3-ig látható a skandináv alkotópáros, Elmgreen & Dragset Van Gogh’s Ear (Van Gogh Füle) elnevezésű street-artja.
A Van Gogh Füle nem más, mint egy oldalára állított, hatalmas úszómedence. Az alkotók a a “readymades” (használati cikkből műalkotást) irányzat képviselői és 2012-ben, többek között, egy hatalmas hintalóval vonultak be a londoni Trafalgar Térre.
A ciánkék medence, fényes, acél lépcsőivel, ugrómedencéjével, víz alatti lámpáival játékos kontrasztot mutat a környező magasztos épületekkel.
“Az Ötödik Sugárút a divat, turizmus, kereskedelem, üzlet és művészet ötvözete. Ebben a miliőben a medence egyszerre bizarr és ismerősen barátságos.”
Tags: City, Manhattan, New York, New York City, NYC, Rockefeller Center
Húsvét vasárnap kora délutántól, az Ötödik Sugárútat, a 49. és az 57. utca között vidám kavalkád töltö be. A Szent Patrik Katedrális környéke több mint 120 éve ad otthont a New York-i Húsvéti Parádé és Kalapfesztiválnak.
A szokás az 1800-as évek végén kezdődött, amikor a gazdagon díszített New York-i gótikus templomok – többek között a St. Patrick Cathedral, a Trinity Church és a St. Thomas Church – jól szituált hívei a templomok pazar húsvéti dekorációját a saját ruhájukra is kiterjesztették.
A parádé rövid idő alatt társadalmi tradícióvá vált. A manhattani felsőbb réteg képviselői a húsvétvasárnapi mise után ellepték New York utcáit, legdivatosabb kalapjaikban és ruhakölteményeikben.
Az Ötödik Sugárút mentén sorra meglátogatták a szomszédos templomokat, hogy összehasonlítsák a dekorációt. A hölgyeket a templomdíszítésnél is jobban érdekelte egymás öltözéke.
A manhattani közép és szegényebb réteg csupán szemlélőként vett részt a parádén.
1890-ben a Húsvéti Parádé már bekerült a legfontosabb New York-i társadalmi események kalendáriumába.
A tradicionális amerikai értékek, az egyszerűség és takarékosság hívei különösen ferde szemmel néztek a húsvéti ünneplésnek eme extravagáns módjára.
A Nagy Világválság komor éveiben gyakori tüntetések zavarták meg a parádé vidám hangulatát, rámutatva a fesztivál pazarló, értelmetlen voltára.
A 20. század közepére az esemény teljesen elvesztette vallásos alaphangját, s csupán az amerikai jólét jelképe lett. Napjainkra nem csupán a vallásos alaphang, de a társadalmi rang, jólét fontossága és a szervezettség is elveszett a fesztivál alapelemei közül.
Napjainkban a Húsvéti Parádé és Kalapfesztivál családi eseménynek számít, melyben vagyonra, korra és nemre való tekintet nélkül bárki részt vehet. Semmi más nem kell hozzá, mint ötletesség és egy jó adag exhibicionizmus. Természetesen a jelmez nélküli nézelődőket is szeretettel várják.
A jelmezek az elegánstól az extravagánsig terjednek és nem korlátozódnak a kétlábúakra. A beöltözött házi kedvencek a parádé vidám színfoltjai.
A jelmezek egy része időtlenül elegáns, míg mások a parádé gyökereihez visszanyúlva, görbe tükröt tartanak a kosztümök elé. Ízléstelen, rikító ruhák, tollakkal ékesített, madárkalitka kalapok jellemzik ezt a tendenciát.
Ezen a parádén nincsenek se léggömbök, se menetelő zenészek, mégis minden évben több ezer látogatója van, a világ valamennyi tájáról.
A hagyományokhoz híven a parádé szervezetlen, inkább sétálgatáshoz, mint felvonuláshoz hasonlít. Nincs igazán sem kezdőpontja, sem végpontja. A résztvevők és a nézelődők elvegyülve, a 49. és az 57. utca között sétálgatnak, tetszőleges irányban. Ezen a napon a város bármely pontján jelmezesekbe botolhatunk.
A parádé reggel 10 órától délután 4-ig tart.
Tags: City, Easter, Easter Parade and Bonnet Festival, Húsvét, Manhattan, New York, New York City, NY, NYC
A Rockefeller Center az ünnepi New York szíve. A tér hatalmas, ikonikus fenyőfáját évről évre közel egy millióan látogatják. A karácsonyfa fényei, a korcsolyapálya lüktető elevensége, a vidám karácsonyi muzsika, a hullámzó, nevető tömeg, a sült gesztenye illata együttesen alkotja a Rockefeller Center utánozhatatlan hangulatát.
A tér karácsonyfája a nemzet karácsonyfája, mely nemcsak az ünnep, de a túlélés szimbóluma is. Az első, papírgömbökkel, tobozokkal, áfonyafüzérekkel, konzervdobozokkal díszített karácsonyfát a Rockefeller Center épületegyüttesén dolgozó munkások állították 1931 Szentestéjén.
A gazdasági világválság kellős közepén ezek a kétkezi munkások hálájukat fejezték ki a kicsiny karácsonyfával. Hálásak voltak, hogy volt munkájuk és volt mit a családjuk karácsonyi asztalára helyezniük. A fa azóta is a túlélés, az újrakezdés jelképe. 1944 karácsonyán a kivilágítatlan fát a világháború végének reményében, míg 2001 decemberében a szeptemberi tragédia súlya alatt állta körbe Manhattan lakossága. A karácsonyfa állítás történetéről bővebben ITT olvashattok.
Sokan vádolják a Rockefeller Centert “fagyilkossággal”, felesleges pazarlással, azonban ne feledjük, hogy a fa kivétel nélkül felajánlás útján kerül kiválasztásra és ez az adakozók számára különleges, életre szóló élményt jelent. Amennyiben a Rockefeller Center egy nap véget vetne a karácsonyfa állításnak, ez nem csupán egy több mint 80 éves New York-i tradíciónak a végét jelentené, de az egész világ veszítene. Turisták millió számára megvalósult álom élőben látni a Rockefeller Center fáját, míg másoknak visszatérő családi hagyomány ellátogatni a fához.
A fa felajánlói számára a Rockefeller Centernek fát ajándékozni megtiszteltetés, sokszor egyfajta bizonyítást is jelent.
A Rockefeller Center karácsonyfájának történelmében eddig háromszor (!) esett a választás magyar családok fenyőjére. A legutóbb 2012-ben.
2007-ben a connecticuti Rivnyak, 2008-ban a New Jersey-beli Varanyak család norvég luc fenyője lett a nemzet fája. 2012-ben szintén egy New Jersey-i magyar család luc fenyője bizonyult a legszebbnek. Joe Balku 20 évesen, 1956-ban érkezett Amerikába, pénz, nyelvtudás, család és barátok nélkül. “Az amerikai álmot álmodtam és sikerült. Keményen dolgoztam, szolgáltam az amerikai hadseregben, majd a leszerelés után benzinkutat vásároltam. Családot alapítottam és 1973-ban megvettem a telket a házzal. A fenyő már akkor is ott állt, ugyan még csak 6 méteres lehetett.”
A fenyőt a Sandy hurrikán érkezése előtt néhány héttel választotta ki a Rockefeller Center kertésze. Képzelhetjük a család izgalmát a hurrikán amúgy is idegtépő napjaiban.
“Állandóan ki-be futkostam a 140 km-es szélben, hogy megnézzem, áll-e még. Szerencsére túlélte a hurrikánt és nagyon büszke vagyok, hogy az én fám okoz ekkora örömet amerikai honfitársaimnak. 76 éves vagyok és még soha életember nem vettem részt személyesen a gyertyagyújtáson.”
Ebben az évben a fa a közelből, egy New York állambeli kisvárosból érkezett. Albert Asendorf családja négy generáción át nevelte a fát. Albert édesapja akkor vásárolta a házat a fenyővel, amikor Albert négy éves volt. “Apám mindig visszavágta a fa tetejét, hogy ne ágazzon el és szép nagyra nőjön. A két fiam és a gyerekeik sok-sok órát töltöttek a kertben, játszottak a fa körül.
A lucunk az eltelt 58 év alatt 23 méteresre nőtt és a kert teljes egészét uralomba vette. A Sandy hurrikán idején nagyon féltünk, hogy a házra dől. Az utóbbi idóben már teljesen elállta a fény útját. Tudtuk, hogy lassan el kell köszönnünk tőle. Körbe kérdezgettem, de senkinek nem kellett egy ekkora fa. A Rockefeller Center honlapján kötöttem ki és a móka kedvéért kitöltöttem a kérdőívet. Én lepődtem meg a legjobban, amikor válaszoltak és a kertész kijött a házunkhoz. Roppant boldogok vagyunk és az egész család jelen volt a faállításkor. Természetesen a gyertyagyújtásra is visszatérünk.”
Az ünnepi fények ebben az évben december 2-án gyúlnak fel és január 7-ig maradnak velünk. Az ünnepi időszak végeztével a fából a Habitat for Humanity szervezet házakat épít rászorulók számára, míg a farönköt a New York-i Lovassport Egyesület díjugratási szakosztálya kapja meg.
Tags: City, Karácsony, Manhattan, Midtown, New York, New York City, NY, NYC, Rockefeller Center
New York City valóban a meglepetések városa. Néhány nappal ezelőtt arról számoltam be, hogy a Times Square tökfölddé változott, ma pedig a Rockefeller Center elmocsarasodásának hírét hoztam. Azért nem kell pánikba esni. A Rockefeller Center ura a helyzetnek, s a mocsár sem veszélyes, jóval inkább ízletes és roppant egészséges.
Az “Ocean Spray Cranberry Bog” egyike az úgynevezett “pop-up” rendezvényeknek, melyek általában egyszeri alkalommal, meglepetésszerű programmal, váratlan helyen, váratlan időben, viszonylag kevés reklámmal kerülnek megrendezésre New York-szerte.
Ősszel, különösen így, Hálaadás közeledtével a cranberry (amerikai vörös áfonya, tőzegáfonya) a figyelem középpontjába kerül, hisz az ünnepi ebéd elképzelhetetlen áfonyaszósz nélkül.
A vörös áfonya, más néven amerikai tőzegáfonya örökzöld cserjén nő, s bogyós termése van, ami kezdetben fehér és csak később, érésekor válik vörössé, sötét rózsaszínné. A cranberry magas tápanyagtartalmámak és előnyös antioxidáns tulajdonságának köszönhetően a szuper-élelmiszerek egyike, azt azonban kevesen tudják, hogyan kerül a farmról az asztalra.
A Rockefeller Center plázáján létrehozott cranberry mocsár ezt a hiányt hivatott pótolni. A Massachusetts-i Ocean Spray termelőszövetkezet tizenegyedik alkalommal mutatja be a nagyvárosiaknak a cranberry termesztés különleges természetét.
A több generációs farmerekből álló Ocean Spray ebben az évben 1 tonnányi áfonyával töltötte fel a 30 Rock előtt mesterségesen létrehozott 140 m2-es mocsarat. A cranberry láp körül információs táblák mesélik el a termesztés lépéseit, de a farmerek maguk is nagyon szívesen mesélnek, magyaráznak.
Természetesen a leggyakrabban feltett kérdés: Miért terem a vörös áfonya a mocsárban? És miért úszik a vízben?
A vörös áfonya nagyon jól érzi magát a tőzeges-mocsaras környezetben. A cranberry láp felváltva tartalmaz homok, tőzeg, kavics és agyagréteget. A bogyós tőzegáfonya a szőlőhöz hasonlóan indákon nő, melyek két méter hosszúra is megnőhetnek és behálózzák a mocsár alját.
Sokan azt hiszik, hogy az amerikai vörös áfonya vízben terem, mivel a legtöbb képen így ábrázolják, s most itt, a Rockefeller Centerben is így láttuk. Amit látunk, azonban nem más, mint a “vizes betakarítás” jellegzetes momentuma. A szüret előtti este a mocsaras területet vízzel árasztják el. Reggel a farmerek kézi vagy gépi cséplővel lerázzák a bogyókat, melyek levegővel teli zsákocskáiknak köszönhetően felpattannak a víz felszínére és ott lebegnek, amíg a gazdák egyszerűen összegyűjtik őket és teherautókon a feldolgozó üzemekbe szállítják.
A “vizes betakarítás” kétség kívül gyorsabb módszerét akkor használják, amikor a vörös áfonya feldolgozásra kerül, szósz, áfonyalé vagy lekvár készül belőle. A piacon kapható bogyós tőzegáfonyát a lassabb, “száraz módszerrel” takarítják be, vagyis egyszerűen leszüretelik a bogyókat.
A cranberry mocsarak nagy része a mai napig is természetes láp, de mesterségesen létrehozott tőzegáfonya telepekkel is találkozhatunk. A Rockefeller Centerben létrehozott áfonya mocsár természetesen az utóbbiak közé tartozik.
Tags: cranberry, Hálaadás, Manhattan, New York, New York City, NYC, Ocean Spray, Rockefeller Center, Thanksgiving, vörösáfonya
A Szent Patrik napi parádé New York City legrégebbi és legbüszkébb ír hagyománya, a város kulturális életének egyik legnagyobb eseménye, melyet minden évben március 17-én rendeznek meg. Amennyiben 17-e vasárnapra esik, a felvonulásra szombaton kerül sor, tiszteletben tartva a katolikus szokást. Ezen a napon mindenki ír származású a Nagy Almában. Még az a New York-i is zöldet visel, akinek egyetlen csepp ír sincs a vérében.
Az első dokumentált Szent Patrik napi felvonulásra 1762. március 17-én került sor. Ír származású New York-iak kis csoportja az Alsó-manhattani John Marshall vendéglőhöz vonult, hogy ott ülje meg az írek védőszentjének ünnepét. Bizonyára nem gondolták, hogy ezen esemény tradíciót teremt, melyet 250 év elteltével is ünnepel a City lakossága. A résztvevők száma mára elérte a 150-250 ezret, míg a felvonulás útvonalán több mint 2 millióan állnak és éljeneznek.
Az első felvonulók számára az esemény nem számított tradícióteremtőnek, mivel ők már létező hagyományt követtek. Szent Patrik ünnepe nagy valószínűséggel az egyetlen és egyben utolsó kapocs volt az őshazával. A szentet minden egyes olyan országban ünneplik, ahová az írek valaha is eljutottak, Toklyótól Torontóig.
Az 1810-es évek végéig a felvonulás alapvetően katonai természetű volt. Az Amerikai Függetlenségi Háborút megelőzően New Yorkban a brit helyőrség szolgált, melynek két teljes gyalogos egysége Írországból származott. Ők alapították meg a Szent Patrik Baráti Társaságot és kezdeményezték az első felvonulást.
Az 1820-as évek változást hoztak az ünneplés jellegében. 1853-ra a parádé a város kulturális, társasági és politikai életének szerves részévé vált. Míg eleinte azt a célt szolgálta, hogy bemutassa és bevezesse az újonnan érkezett emigránsokat a New York-i társasági életbe, hamarosan a manhattani írek politikai és társadalmi erejét hivatott kifejezni.
A Szent Patrik napi parádé jóval több, mint a névadó szent ünnepe. “Az emlékek fesztiválja, vallásos, kulturális, és családi szinten. Miközben Szent Patrikot ünnepeljük, megemlékezünk a saját életünkről is.
Minden egyes felvonuló, minden egyes szemlélő, még az is, aki csupán erre az egy napra vallja magát írnek, a saját családjának történelmét, számkivetettségét és megfosztottságát, mindennapos küzdelmét és sikereit ünnepli ezen a napon.” – írja Thomas Francis Meagher, az Amerikai Polgárháború hőse.
Köztudott, hogy a keresztény ünnepek legtöbbje létező pogány ünnepre építkezett. Mivel Szent Patrik ünnepe egybeesik a tavaszvárás, téltemetés időszakával, amikor őseink az új évszak és az új élet kezdetét ünnepelték, a fesztivál légkörében könnyű felfedezni a pogány elemeket.
Annak ellenére, hogy a fesztivál elvesztette katonai felvonulás jellegét, egy tradíció túlélte a változások szelét. A felvonulást 1851 óta minden egyes alkalommal a New York-i Nemzeti Gárda 1. Zászlóaljának 69. gyalogosszázada vezeti fel. A 69. gyalogosszázad az Amerikai Polgárháború során vált közismertté, bátorságáról, hazafiasságáról, kitartásáról.
Az 1760-as évektől kezdve Manhattan ír származású lakosságának száma fokozatosan növekedett. Az “eredeti New York-iak” radikális csoportja nem különösen lelkesedett az erősödő ír befolyásért és az erőszaktól sem riadt vissza. A 69. gyalogosszázad a parádé felvezetőjeként az ünnepségen résztvevők testi épségéért volt felelős. A I. és a II. Világháború évei alatt, míg a század Európában szolgált, a veteránok vették át szerepüket.
A parádé a 44. utcáról indul, délelőtt 11 órakor. A felvonulók mellett ír dudások és tánccsoportok szórakoztatják a több millió nézőt a helyszínen és a televíziók képernyői előtt. A parádé a 79. utcán át az Ír Történelmi Társaság épületéhez vonul. Itt ér véget a felvonulás, délután 4 óra környékén.
A Szent Patrik napi parádé hű a gyökerekhez. Nem engedélyezett az autók használata, a hőlégballonok és a kereskedelmi hirdetések szintén tilalom alá esnek. A konzervatív hozzáállás 2014-ben New York város polgármestere és a Guinness cég kivonulását eredményezte. A bojkottra azért került sor, mert a szervezőbizottság elutasította a meleg csoportok nyílt felvonulását.
2002-ben a parádét a szeptember 11-i terrortámadás emlékének szentelték, elismerve a tűzoltók, rendőrök és egyéb mentőalakulatok áldozatos munkáját. Délben a két és fél km-es felvonulás varázsszóra megállt, délfelé, a volt Ikertornyok irányába fordult és két perces néma csenddel emlékezett az elhunytakra. A történelemben először, abban a városban, amely sosem alszik, egy pisszenés sem hallatszott az Ötödik Sugárúton. Ez a parádé volt hivatalosan a legnagyobb, 300 ezer felvonulóval, 3 millió helyszíni nézővel, valamint ez volt az első alkalom, hogy Írország Elnöke (Mary McAleese) is megjelent az ünnepségen.
Amennyiben olyan szerencsések vagyunk, hogy részt vehetünk ezen a nagyszabású és feledhetetlen eseményen, ne feledjük, hogy a tömeg hatalmas és a rendőri jelenlét, valamint a szigorú szabályok és biztonsági intézkedések ellenére is adódhatnak balesetek. Az alkoholfogyasztás tilos, de legyünk reálisak. Az alkalmankénti ittas felvonulók okozta rendzavarás is a parádé része.
A tervezés során vegyük figyelembe, hogy a tömeg a Szent Patrik Katedrális környékén a legsűrűbb, a 79. utca közelében a legritkább. A tribünt a 62. és a 64. utca között állítják fel. A fellépő csoportok itt adják elő hivatalos programjukat. Az emelvényre csak a meghívottak juthatnak fel, de ha a közelben találunk helyet, jó esélyünk van arra, hogy lássuk a parádé sztárjait.
Ebben az évben New York város bíborosa ceremóniamesterként vezette a felvonulást, melyen először vett részt hivatalosan az ír-amerikai melegek szövetsége, mely egyben a Guinness cég visszatérését is jelentette.
Felhasznált irodalom: History Of St. Patrick’s Day
Képek: a blog írójának tulajdona
Tags: Manhattan, New York City, Szent Patrik Napja
A 49. és 50. utca között található Saks Fifth Avenue a Roaring Twenties idején, vagyis az “őrült 1920-as években” nyitotta meg kapuit, amikor a vásárlás a szórakozás kategóriájába tartozott és a “lehetetlen” szó hiányzott az emberek szótárából. Az “An Enchanted Experience” (A Varázslatos Élmény) elnevezésű karácsonyi látványparádé ezt, az Art Deco életérzést hivatott visszavarázsolni.
A show bemutatójára november 24-én este került sor, revüműsor keretén belül, melyen a The Rockettes is részt vett, teljes, 36 fős tánckarával, melyre nagyon ritkán kerül sor a Radio City Music Hall falain kívül.
A Saks Fifth Avenue ünnepi kirakategyüttese a New York-i Karácsony központi eleme, melyet helybéliek és turisták ezrei látogatnak meg évről évre. A kirakategyüttes hat, mozgó elemekre épülő kirakatból áll, melyek a korábban említett Art Deco stílus jegyeit hordozzák. A kirakatok ebben az éven klasszikus mesék jeleneteit dolgozzák fel, New York-i helyszínekkel.
Minden egyes kirakat egy-egy manhattani fantáziát testesít meg. Rapunzel az Empire State Building-en hintázik, Hamupipőke a Saks Nagyáruházban tartandó bálba igyekszik, míg Hófehérkét a Times Square gonosz almaárusa környékezi meg.
A City Hall elhagyott metróállomása és a Broadway szintén szerepel a fantázia kirakatok között.
A “forgalom leállító” show a legmodernebb fénytechnikát sorakoztatja fel, LED és strobe fényeket kombinálva, összesen 71 ezer égőt felhasználva. A látványparádé létrehozása 9000 munkaórát igényelt.
A Saks fennállása óta először élőben is, live stream segítségével közvetítette a megnyitó ünnepséget, így a világ összes táján egy időben lehetett megtekinteni a 2014-es kirakatok, a fénykivetítés premierjét, illetve a The Rockettes előadását.
Marigay McKee, a Saks Fifth Avenue elnöke megnyitó beszédében egyedi élményt, “lélegzetelállító látványosságot” ígért és nem hazudott. A Saks Fifth Avenue karácsonyi show-ja igazi New York-i ünnepi csemege, melyet december 31-ig tekinthetünk meg.
Tags: Christmas, Holiday Season, Karácsony, Manhattan, New York City, Saks Fifth Avenue
Miután meglátogattuk a Rockefeller Center karácsonyfáját, esetleg korcsolyáztunk a romantikus filmekből is jól ismert jégpályán, ideje felmelegednünk. Jó alkalom, hogy részt vegyünk a Radio City Music Hall világhírű karácsonyi előadásán, a Radio City Music Hall Christmas Spectacular with the Rockettes táncos-zenés műsorán.
A New York-i karácsony legnagyszabásúbb és legismertebb produkciója ebben az évben ünnepelte 81. születésnapját. A Radio City Music Hall ünnepi műsorának legnagyobb sztárjai a táncoslábú Rockette-k és természetesen a Mikulás.
A tánccsoportot a Missouri-i St. Louis-ban alapította Russell Markert, 1925-ben, Missouri Rockettes néven. A különleges tánckar rövid idő alatt országos hírnévre tett szert és meg sem álltak New York Cityig.
A csoportot Samuel Roxy Rothafel hozta Manhattanba, azzal az elgondolással, hogy kizárólagosan nála szerepeljenek. Amikor megnyitotta a Radio City Music Hall-t, a lányok csatlakoztak. Az 1932-es megnyitón már The Rockettes néven szerepeltek, s ezzel a névvel nyertek nagydíjat az 1936-os párizsi Világkiállításon.
Az első karácsonyi show-ra a Radio City Music Hall megnyitásának évében, 1932-ben sor került. Az előadás táncos jelenetei közül kettőt a mai napig, változatlan formában mutatnak be. Ezek közül az egyik, a Fakatonák Tánca a mai napig az amerikai tánckoreográfia egyik gyöngyszeme.
Évtizedeken át csak fehér lányokat válogattak a tánckarba. A stratégiát a The Rockettes egységes megjelenésével magyarázták. Az általános nyomás hatására, 1985-ben szerződtették az első ázsiai származású Rockette-t, míg az első afro-amerikai táncos felvételére 1988-ig kellett várni.
A Rockette-k magasan képzett precíziós táncos akrobaták, akik tökéletesen birtokában vannak a sztepp, a dzsessz, a balett, a modern táncok és az akrobatikus táncok mindegyikének. A tökéletes 36, ahogyan a kezdetek óta titulálják őket. A lányok kombinálják a tehetséget óramű pontossággal, ésszel, kisugárzással.
A tánckarba való felvételi kritériumok között kettő is akad, melynek nem minden táncos lábú fiatal képes megfelelni. Az egyik a magasság, a másik a jellem. Ahhoz, hogy a tánckarba kerülhessen egy hölgy, 168 és 178 cm közötti magasságúnak kell lennie. A fennmaradó 10 cm különbséget cipősarkakkal, kalapbetoldásokkal kompenzálják.
Az arc hibáit sminkkel javítják, így a tökéletes arc nem kritérium a csapatba kerüléshez. A kisugárzás, a színpadi megjelenés, a karizma, a szociális érzék, az ész azonban igen. Itt nem lehet egyénieskedni, kivillanni. Mindenki a többiekért, a csapatért dolgozik. Meg kell érteni, hogy a tánckar olyan színvonalú, erősségű, amilyen a leggyengébb tag. Az éves toborzót áprilisban tartják és átlagosan 500 jelentkező közül válogatnak. A tánckar 80 fős és előadásonként 40 lány szerepel, váltásban.
A tánckar nevezetes a tökéletes láblendítésekkel tarkított műsorszámairól. A 90 perces revüt, mely november első hetétől december 31-ig fut, a hét valamennyi napján, naponta ötször adják elő. A Radio City Music Hall Christmas Spectacular Amerika egyik legnézettebb színházi előadása, melyet a turnéval együtt évente 2 millióan tekintenek meg.
A Rockette-k hagyományosan részt vesznek a Macy’s Hálaadás Napi Parádéján, a Rockefeller Center gyertyagyújtási ünnepségén, valamint a Saks Nagyáruház ünnepi kirakatainak felavatási ceremóniáján. Az év többi hónapjában a karácsonyi show-ra való felkészülés mellett tavaszi előadás sorozatot tartanak és turnéznak is.
A Christmas Spectacular-nak otthont adó Radio City Music Hall impozáns előcsarnokában a látogatók érkezéskor saját Mikulás sapkát kapnak. Az előadás előtt lehetőség van fényképezkedni a táncosok képviselőivel és a Mikulással is.
A Christmas Spectacular megtekintése egyedi élmény és az amerikai családok körében tradíciónak számít. A jegyeket érdemes elővételben, a Radio City Music Hall honlapján, az előadás előtt legalább egy hónappal megrendelni, mivel a jobb ülőhelyek nagyon hamar elkelnek.
Tags: Christmas, Karácsony, Radio City Music Hall, The Rockettes
A Rockefeller Center az ünnepi New York szíve. A tér hatalmas, ikonikus fenyőfáját évről évre sok ezren látogatják, helybéliek és turisták egyaránt. A karácsonyfa fényei, a korcsolyapálya lüktető elevensége, a vidám karácsonyi muzsika, a hullámzó, nevető tömeg, a sült gesztenye illata együttesen alkotja a Rockefeller Center utánozhatatlan hangulatát. Fedezzük fel együtt a Rockefeller Center karácsonyfájának titkait!
Az első – papírgömbökkel, tobozokkal, áfonyafüzérekkel, konzervdobozokkal díszített – karácsonyfát a Rockefeller Center épületegyüttesén dolgozó munkások állították 1931 Szentestéjén. Ekkor az épületeknek még csak az alapjai álltak. A gazdasági válság kellős közepén ezek a kétkezi munkások hálájukat fejezték ki a kicsiny karácsonyfával. Hálásak voltak, hogy a válság idején volt munkájuk és volt mit a családjuk karácsonyi asztalára helyezniük.
Az első hivatalos Rockefeller Center karácsonyfa állításra két évvel később, 1933-ban került sor.
A Rockefeller Center fája a kezdetektől fogva patrióta volt. 1942-ben három, kisebb méretű fát állítottak a szervezők. A háborúban résztvevők tiszteletére a fák az amerikai zászló színeibe öltöztek. 1944-ben a fa az általános elsötétítés szabályainak megfelelően – a City valamennyi fájához hasonlóan – kivilágítatlan maradt. 2001-ben a fa ismét hazafias színekbe öltözött a szeptember 11-i támadás emlékére.
A fagyújtás ceremóniáját először 1951-ben közvetítette a televízió. A két órás, élő műsor jelenleg az NBC csatornáján látható. A műsorban az adott év legnagyobb sztárjai, felfedezettjei szerepelnek. Állandó visszatérőnek számít a Radio City Music Hall tánckara, a Rockettes.
A fa csúcsát ékesítő Swarovski csillag 25 ezer kristályt tartalmaz, közel 3 méter magas, 250 kg súlyú és 720 LED égő biztosítja energiatakarékos fényét.
A karácsonyfa világítása szintén energiatakarékos. A 45 ezer LED égőt, melyeket 2007-ben használták először, a Rockefeller Center tetején található 300 napelem táplálja.
A Rockefeller Center fájának paraméterei szintén különlegesek. A választott fenyő nem lehet 20 méternél alacsonyabb, ám nem haladhatja meg a 33 métert, vagyis a manhattani utcák szélességét. A fa ágainak sűrűnek kell lennie ahhoz, hogy megtartsa az égőket és a hatalmas csúcsdíszt, viszont elég keskenynek ahhoz, hogy átférjen a Manhattanba vezető alagutakon, hidak alatt.
A fát már valamennyi lehetséges módon szállították, a fa adottságainak, származási helyének megfelelően. Érkezett már teherautóval, úszott a Hudson folyón és jött repülőn is. A fa a legtöbbször New Englandből, illetve a szomszédos, két államból, New Jerseyből vagy Connecticutból származik. A leghosszabb utat eddig az a fa tette meg, melyet Kanada ajándékozott New Yorknak, még 1971-ben. Valamennyi fenyő önkéntes felajánlás útját kerül a szervezők látókörébe, s amennyiben megfelel a kritériumoknak, Amerika Mindenki Karácsonyfájává válhat. 2013-ban egy 56-os magyar család fenyőfáját érte a megtiszteltetés.
A fa éjszaka érkezik a városba, amikor viszonylag kisebb a forgalom. A felállításnál, formára vágásnál jelen lenni különleges élmény. Miután az ágakat megfelelően levágták, a fa köré palánk épül, s legközelebb már csak a fagyújtás előtti napokban láthatjuk újra, igaz még kivilágítás nélkül, ami a maga nemében szintén különleges látvány.
A gyertyagyújtási ceremóniára a Hálaadás Nap utáni első szerdán kerül sor. A fenyő az ünnepi időszakban hajnali fél 6-tól este 11.30 marad kivilágítva, míg Karácsony első napján 24 órában csodálható teljes pompájában. A fa utolsó napja január 3-a.
A Rockefeller Center karácsonyfáját évente közel egy millióan látogatják meg. Az ünnepi időszak végeztével a fából a Habitat for Humanity szervezet házakat épít rászorulók számára, míg a farönköt a New York-i Lovassport Egyesület díjugratási szakosztálya kapja meg.
Tags: Christmas, Karácsony, Manhattan, New York City, Rockefeller Center
Tinkmara