2016

You are currently browsing the yearly archive for 2016.

Még a helybéliekkel és a legmagabiztosabb turistákkal is előfordul, hogy eltévednek a Central Park kacskaringós ösvényein. A fák és gyalogutak labirintusában elvész Manhattan könnyen navigálható rácsszerkezete és ott állunk megzavarodva.

A Central Park West-et jellegzetes épületei – San Remo, a 74-75. utca, Eldorado ház a 90-91. utca magasságában -, a déli oldalt az újonnan épülő felhőkarcolók könnyen felismerhetővé teszik.

Azonban hiába ismerjük fel a négy égtájat, azt gyakran nem tudjuk megmondani, hogy melyik utca magasságában vagyunk vagy hogy hová vezet a legközelebbi kijárat. Naplemente után a helyzet még nehezebb.

 

A City azonban nem hagy cserben minket. A megoldás a szemünk előtt van, a legtöbb esetben csak nem tudunk róla.

A Central Park 1600 lámpája navigációs eszközként is funkcionál. Az 1907-ben, Henry Bacon által tervezett lámpák tartóoszlopain négyjegyű számot helyeztek el, mely nemcsak a karbantartóknak, de a park látogatóinak is segítségére szolgál az eligazodásban.

 

Az első két, illetve három számjegy a legközelebbi keresztutcát jelzi, míg az utolsó számjegy arra utal, hogy a park keleti vagy nyugati oldalán járunk. Ha páros szám az utolsó számjegy (a könnyebb megjegyezhetőség kedvéért: even – East), a keleti oldalon sétálunk, ha páratlan, a nyugati oldalon. Ennyire egyszerű és ennyire praktikus.

Képek: a blog írójának tulajdona, illetve Curbed

 

Tags: , , , , , , ,

A párizsi Pont des Arts hídhoz hasonlóan a Brooklyn Bridge-n is eljött az ideje a lovelock tilalomnak.

Az utóbbi 15 évben turisták és helybéliek tízezrei helyezték el egymás vagy a város iránti szerelmük jele és zálogaként lakatjaikat a Brooklyn Bridge korlátján, lámpáin. Hiába azonban a közkedvelt tradíció, a Department of Transportation (DOT), New York City Közlekedési Minisztériuma azonnali hatállyal eltávolította a lakatokat és egyéb emléktárgyakat. Az indok: megnövekedett karbantartási költség és balesetveszély.

Lakatot vagy egyéb tárgyat helyezni a hídra ezentúl szabálysértésnek számít és a büntetés $100.

“John Roebling, a briliáns mérnök biztonságos hidat tervezett, mely évszázadokon át hűséggel szolgálta a várost. Szeretnénk, ha ez így is maradna. A lakatok és egyéb emléktárgyak, mint fülhallgatók, hajpántok és cipőfűzők veszélyt jelentenek mind a gyalogos, mind a kerékpáros és autós forgalomra.” – nyilatkozta a DOT igazgatója, Polly Trottenberg.

Az első lakatok 2009-ben jelentek meg a hídon és a szokás évről évre nagyobb méreteket öltött.

Évente 120 ezer dollárt költ a város a lakatok eltávolítására, azonban a tilalmat a szeptember 8-i baleset után foganatosították. A híd egyik lámpája letört a ránehezedő súly alatt és lezuhant az alsó, autós forgalomra. Szerencsére személyi sérülés nem történt, de a híd egyik sávját több mint 2 órára le kellett zárni, ami a Brooklyn Bridge és a City forgalmában jelentős torlódást okozott.

“A hidak precíz mérnöki munka eredményeképpen születnek. A tervekben minden egyes kilogrammnak jelentősége van. Az egyensúly felborulása katasztrofális lehet.”

A Brooklyn Bridge esetében a lakatok, a számítások szerint, 45 tonnányi állandó extra nyomással nehezedtek a híd szerkezetére, mely idővel strukturális elváltozáshoz is vezetett volna.

A hídra több vidám hangvételű/szójáték figyelmeztető tábla is került:

“No Locks, Yes Lox, Fine $100”
“Yes Love, No Locks, Fine $100”

 

“‘Take nothing but selfies, leave nothing but footprints. Készítsetek szelfiket és csak a lábnyomotokat hagyjátok hátra.” – kéri a turistáktól a város vezetősége.

Képek és forrás: DOT

Tags: , , , , , , , ,

A New York Citybe készülő turisták leggyakoribb kérdései között szerepelnek az időjárásra vonatkozóak: Milyen meleg a nyár New Yorkban? Hallottam, hogy szoktak hurrikánok is lenni? Gyakoriak ezek? Ősszel is előfordulnak? Mennyivel előre lehet ezekről a viharokról tájékozódni?

New York City, mint sok minden másban, éghajlatában is különlegesnek számít. A Köppen-féle éghajlat-osztályozó rendszer szerint két klíma, a humid subtropical/nedves szubtrópusi és a humid continental/nedves kontinentális klíma határán fekszik, így időjárása összetett és gyakran kiszámíthatatlan.

A nedves szubtrópusi éghajlat a 25. és 40. szélességi körök között található, többnyire óceánparti városok klímája. New York Cityben ez az éghajlati hatás felelős a forró, magas páratartalmú nyarakért, míg a nedves kontinentális klíma a hideg, gyakran zord, csapadékos telekért.

New York Cityben a mért leghidegebb érték -26°C volt, míg a legmelegebb +41°C. A városban évente átlagosan 1,270 mm csapadék esik, duplája a budapesti éves átlagnak. A napsütéses napok száma 57%, ez az érték Budapesten 45%.

A New York-i tél zord, embert próbáló. Az enyhe, esős, illetve hómentes tél ritka. Természetesen nem szibériai télről beszélünk, de az átlagos magyarországi teleknél egyértelműen keményebbekről.

A Hudson és az Atlanti-óceán felől fújó, csontig hatoló szél csak növeli a hidegérzetet. A leghidegebb hónap a január. Ilyenkor gyakran esik a hőmérő higanyszála -10° alá és a kemény fagy akár napokig, esetleg hetekig is eltarthat. A csapadék legtöbbször hó formájában hullik. Február a legcsapadékosabb, átlagosan 23,5 cm a leesett hó mennyisége. Gyakran esik ónos eső is. Egy-egy téli időszak folyamán több, tömegközlekedést megbénító hóvihar is előfordul. Az iskolák és a legtöbb munkahely ilyenkor zárva tart (snowday). A New York-i munkáltatók többsége biztosítja alkalmazottainak az otthonról történő távmunka opcióját a hasonló alkalmakra.

A New York-i tél nemcsak kemény, de hosszú is. Márciusban még befuthat egy-egy nor’easter hóvihar is. Az első melengető napsugarakra gyakran április közepéig várni kell.

A nor’easter keleti part specifikus viharforma. Masszív ciklon, mely a parttól kb. 160 km-re képződik az óceán felett és nevét azokról az északkeleti irányú, erős szelekről kapta, melyek a partvidékre sodorják. Nor’easter az év folyamán bármikor kialakulhat, de a hivatalos nor’easter idény szeptembertől áprilisig tart. Télen különösen veszélyes, mivel a sarkvidéki hideg levegő keveredik az Atlanti-óceán Golf-áramlatának meleg levegőjével. A hőmérséklet jóval fagypont alá süllyed, hurrikán erejű hófúvások képződnek, jeges áradásokkal. A nor’easter viharok körzetébe tartozó nagyvárosok a következők: Washington, D.C., Baltimore, Philadelphia, New York City és Boston.

A New York-i tavasz és ősz varázslatos, ugyan kissé kiszámíthatatlan. A hőmérséklet a barátságtalanul hűvöstől a nyáriasan melegig változhat. A csapadék átlagos, a páratartalom tavasszal és ősszel alacsony. Ez a legjobb turista időszak.

A New York-i nyár a télhez hasonlóan embert próbáló. Tikkasztóan forró és kényelmetlenül párás. Július és augusztus a legmelegebb. Az átlagos legmagasabb hőmérséklet 28°C, gyakoriak a több napig tartó hőhullámok. Ilyenkor a hőmérséklet napokig 35°C körüli, de a 38°C feletti napok sem ritkák. A metróállomásokon átlagosan 20°C-kal melegebb van, mint a felszínen, míg a metrókocsik erősen légkondicionáltak. Erre számítsatok és készüljetek fel (könnyű kardigán vagy vékony sál), különösen, ha érzékenyek vagytok a hőingadozásra.

Ne becsüljétek alá a páratartalom jelenlétét, mely erősen kihat a hő- és általános közérzetre, ezáltal az energiaszintre. Ha a nyár közepén látogattok New Yorkba, ezt feltétlen kalkuláljátok be. Igyatok sok vizet, gyalogoljatok az árnyékban, többször szakítsátok meg a programot és térjetek be egy-egy nagyobb üzletbe, hogy lehűljetek. De óvatosan, mert az üzletekben, közintézményekben – a metrókocsikhoz hasonlóan -, turbón a légkondi.

Gyakoriak a nyári zivatarok is, melyek jóval inkább trópusi felhőszakadáshoz hasonlítanak. Hirtelen alakulnak ki és nem hoznak semmilyen felfrissülést, sőt, csak növelik a kellemetlen, ragadós párát.

New York Cityben érvényesül az urban heat island, vagyis a nagyvárosokban bekövetkező mikroklimatikus jelenség, a városi hősziget. A manhattani betonrengetegben a hőmérséklet átlagosan 3-4 fokkal magasabb, mint a külvárosban. Ez a gyakorlatban azt eredményezi, hogy ősszel a City fái előbb színesednek, tavasszal előbb rügyeznek, mint például Long Island-en. A városi hősziget jelenség hatására a manhattani nyári esték és éjszakák sem hoznak felfrissülést. A hőmérséklet nem megy le 25°C alá, a páratartalom sem csökken és nincsenek friss esti szellők. Egyedüli felfrissülést, a légkondicionáláson kívül, csak a folyópartok (East River, Hudson) és tengerparti strandok biztosítanak.

A hurrikánok, trópusi viharok a globális klímaváltozás hatására gyakoribbak, kiszámíthatatlanabbak és jóval rombolóbbak lettek New York térségében. Az atlanti-óceáni hurrikán idény júniustól novemberig tart és az augusztus közepétől október végéig tartó időszakban a legvalószínűbb a ciklonok kialakulása. A legerősebb hurrikán 1938-ban csapott le a térségre. A Long Island Express névre hallgató, 3-mas kategóriájú vihar Long Island-en ért szárazföld fölé, 200 km/h-s széllel. 5 méter magas hullámok csaptak le a szigetre és a vihar 60 New York-i halálát okozta.

A 2011. augusztus 27–28-i, 1-es erősségű hurrikán az Irene névre hallgatott és Coney Island-en ért szárazföldre, 112 km/h-s szélerősséggel. Ez volt az első alkalom, hogy a National Weather Service, a Nemzeti Időjárási Hivatal hurrikán figyelmeztetést adott ki a New York-i térségre. Ez az eljárás példa nélkülinek számított és kivitelezéséhez a protokoll megszegésére volt szükség, mivel New York City és környéke hivatalosan nem tartozott a trópusi viharzónába.

Egy évvel később, 2012. október 28-29-én, közvetlen Halloween előtt csapott le a legendás Sandy hurrikán. A természeti tényezők hihetetlen összejátszása szupervihart eredményezett. A hurrikán szezon végén képződött trópusi ciklon holdtöltekor, magas dagály idején egyesült egy nor’easter-rel. A 145 km/h-s széllel érkező hurrikán a New Jersey-beli Atlantic City-ben ért partot és végigsöpört az egész keleti parton. Long Island-en több ezren veszítették el az otthonukat (köztük mi is), a sziget 90%-a több napig áram nélkül maradt. A Battery Parkban 4 és fél méteres hullámok ostromolták Lower Manhattant, elöntötték az alagutakat, metróállomásokat és a City alacsonyabban fekvő területeit. A 49. utca alatt több száz üzlet és lakóház semmisült meg. A város élete hetekig nem tért vissza a rendes kerékvágásba. A Sandy hurrikán okozta károk egy részét a mai napig nem sikerült kijavítani.

A hurrikánokat sajnos nem tudjátok “betervezni” az utazásba, ezek sajnos rizikófaktorként mindig jelen lesznek. A hurrikán érkezésének bejelentése a Nemzeti Időjárási Hivatal feladata. Általában néhány nappal a landfall, vagyis a szárazföld elérése előtt kezdik meg a lakosság figyelmeztetését, az aktív felkészülést. A kimenetel ennek ellenére drasztikusan változhat, pozitív és negatív irányba egyaránt. Vegyük példának az 1-es kategóriájú Hermine hurrikánt, mely Floridában ért partot 2016. szeptember 2-án, 120 km/h-s széllel. A már trópusi viharra lefokozott ciklon szeptember 4-én érte el New York-ot, ahol trópusi vihar figyelmeztetést adtak ki szeptember 2-án. Szeptember 4-én éjjel a vihar a vártnál keletebbre fordult, a nyílt óceán felé, így szerencsére csak minimális károkat okozott. A Sandy hurrikán esetében ez a keletre fordulás elmaradt, a már említett nor’easter bevonzotta a hurrikánt a szárazföld fölé és a károk a vártnál is nagyobbak voltak. Hiába a fejlett technika, a gyors kommunikáció, a felkészültség, a természet kiszámíthatatlan.

Külön bejegyzés (hamarosan) tárgyalja a választ a “Mikor utazzak?”, “Mire számítsak?” kérdésekre.

Képek: a blog írójának tulajdona, illetve a The Permanent Visitor

Tags: , , , , , , ,

A sárga taxi (cab) az 1920-as évek óta New York City egyik szimbóluma. Jelenleg több mint tizenháromezer ikonikus taxi járja Manhattan utcáit. A Taxi és Limuzin Társaság adatai szerint az állományban levő taxisofőrök csupán 4%-a született az Egyesült Államok határain belül. A legtöbben Bangladesből, Indiából és Pakisztánból származnak.

 

A 2016. augusztus 19-én hatályba lépett új törvény, miszerint az angol nyelvvizsga nem feltétele a taxisofőr engedély megszerzésének New Yorkban, még fontosabbá teszi, hogy magabiztosak legyünk taxihasználatban.

Taxit fogni New Yorkban a MUST DO listán szerepel. Soroljuk az utcai árustól vett hot dog, a Broadway show és a Central Park-béli csónakázás mellé. Az utóbbi években a New York-i taxizás sok változáson esett át – többek között az e-hail-ing elterjedésével, valamint a modern Nissan furgonok bevezetésével – ám a klasszikus taxizás fortélyai továbbra is változatlanok.

Szabad a taxi?

A sikeres taxifogás kulcsa a szabad, leinthető jármű. A taxik tetején található kijelző az útmutató. Ha a középen található azonosítószám világít, a taxi szabad, lehet leinteni. Ha a kijelző sötét, a taxi foglalt. Ha az “off duty” felirat világít, az autó “garázsjáratban” van, nem inthető le.

 qdqd

A repülőtereken (JFK, LaGuardia, Newark) nagyobb vasútállomások (Penn, Grand Central) és hotelek területén más rendszer működik. Itt taxiállomások üzemelnek, ahol sorba kell állni. Szúrós szemmel néznek ránk, ha a várakozó soron kívül megpróbáljuk leinteni a beérkező járművet. Ez a rendszer civilizáltabb vagy idegesítőbb, attól függően, hogy melyik módszer áll közelebb hozzánk.

 

Hogyan intsük le a közeledő taxit?

Fuvardíjat spórolunk meg, ha az utca azon oldalára állunk, mely a célállomás irányában halad. Ez Manhattanban azt jelenti, hogy esetleg át kell mennünk a következő utcába, vagy sugárútra. Ne feledjük, hogy a New York-i utcák és sugárutak legtöbbje egyirányú. Erről itt olvashattok többet.

A legjobb hely a taxiszerzésre az utcasarok. Érdemes letölteni a CabSense nevű appot, mely a New York-i Taxi és Limuzin Társaság forgalmi adatait használva navigál minket. Ha a sarok túlzsúfolt, kezdjünk gyalogolni a forgalommal megegyező irányba – ezzel is spórolhatunk egy kicsit -, majd próbáljuk meg újra. A “cab poaching”, vagyis a taxi elorozása az íratlan kardinális bűnök közé tartozik New Yorkban. Vigyázzunk, hogy ne álljunk közvetlen valaki elé, miközben előrefelé gyalogolunk.

 

Lépjünk egy-két lépést az úttestre, hogy kiemelkedjünk a tömegből. Ez még biztonságos, és így a cabbie is jobban lát minket. Semmi izgalom, ha fel akar venni, öt sávon át is átverekedi magát a fuvarért.

A karunk legyen félreérthetetlenül jelző pózban és vegyük fel a szemkontaktust a sofőrrel. A legtöbb esetben a taxisofőr bólint, ha fel fog venni. Legyünk magabiztosak, de nem kell kiabálni, fütyülni. Tősgyökeres manhattani sosem kiált taxiért, ezt inkább turistáktól, illetve filmekben látjuk.

 

Alapvető gyakorlati tudnivalók

Manhattanban a pontos cím helyett a sugárút és utca kereszteződését adjuk meg a sofőrnek, a lehető legegyszerűbben: Take me to 42nd and Fifth, please. A házszám ebben a hatalmas városban nem igazán segít a sofőrnek. Természetesen ismert épületek, pályaudvarok, parkok nevét gond nélkül megadhatjuk: Take me to the Empire State Building. Ha ismerjük az épületet és egy percet sem akarunk gyalogolni, a célhoz közel még hozzátehetjük, hogy álljon meg a sarok utáni harmadik háznál, stb.

Többször is megszakíthatjuk fuvart (ismerőst felvenni, mosodába beugrani, stb.). A megállások számának nincs felső határa, de a taxióra természetesen ketyeg és a sofőrrel illik előre közölni a szándékunk.

Az utasok számának felső határa négy. Ha az ötödik utas kisgyermek, ő ülhet a felnőtt ölében, de ilyenkor előre kell ülni a vezető mellé. Az első ülést a mozgáskorlátozottak is igénybe vehetik.

Mindig a járda felől szállj be és lépj ki a taxiból, de légy óvatos, mert a járda felőli oldal a legtöbb esetben biciklisáv.

Fizethetsz bankkártyával. Használd ki, ezzel is kevesebb aprót kell magadnál tartani. A borravalót adhatod készpénzben. Kártyás fizetésnél külön tételként jelenik meg. A rendszer felajánlja a 20, 25 illetve 30% borravalót, melyet természetesen felülírhatsz.

Annak ellenére, hogy a sárga taxinak kötelessége New York mind az 5 kerületén belül bárhova eljuttatnia, a sofőrök megpróbálnak – a legtöbbször sikeresen-, kihátrálni a külső kerületi fuvarból. Át kell menniük valamelyik hídon, s végül Queens vagy Brooklyn egyik eldugott sarkában találják magukat fuvar nélkül. Veszteséges fuvar a sofőr számára. Az igazság azonban az, hogy az ilyen hosszú fuvar nekünk se éri meg. Lassú és drága. A taxizás csak rövid távon visszafizetődő, illetve sötétedés után, biztonsági szempontokból. Hosszabb utakra és nappal válasszuk a metrót. Sokkal gyorsabb és olcsóbb.

Ha mindenképpen taxizni szeretnénk a külső kerületbe, és nem fogadjuk el sofőr nemleges válaszát, nyugodtan hívjuk a 311-es számot, ahol panaszt tehetünk. Amint a sofőr meglátja, hogy lejegyezzük a jármű azonosítóját, meggondolja magát.

Mikor ne taxizzunk? A csúcsforgalom tetőfokán, reggel 8 és 9, illetve délután 5 és 6 óra között különösen nehéz taxit fogni. Esőben is felejtsük el a taxit és azonnal induljunk a legközelebbi metróállomás felé. Késő este a sugárutak mentén könnyebb taxit szerezni, mint az utcákon.

New Yorkban a sárga taxit nem lehet előrendelni. Ha ragaszkodunk az előzetes taxifoglaláshoz, használhatjuk a következő e-hail szolgáltatókat: Uber, Hailo és Taxi Magic.

Óvakodjunk az engedély nélküli magántaxiktól! Bátran intsünk nemet, ha elénk gördülnek!

Taxi etikett

Az nyer, aki előbb. Ha többen állunk ugyanazon a ponton, íratlan szabály, hogy az viszi az első taxit, aki előbb ott volt. Természetesen illik átadni elsőbbségünk, idősebbeknek, kismamáknak, babás anyukáknak, mozgáskorlátozottaknak. Azonban ne lepődjünk meg, ha a hezitálásunk legkisebb jelére valaki beugrik a járműbe. New Yorkban a magabiztosság a túlélés alapja.

A lovagiasság nem halt ki. Az uraknak illik segíteni a hölgyeknek beszállásnál és kiszállásnál. A New York-iak nagy része, a rossz hírnév ellenére, segítőkész.

 

Tarifák

  • Az alapdíj 2.50$.
  • Az alapdíj 50 centtel nő 1/5 mérföldenként (321 m), illetve percenként, ha az autó 10 km/h-s sebességnél lassabban halad, vagy áll (a dugó nem kifizetődő).
  • A városfejlesztési adó 30 cent.
  • Este 8 és reggel 6 óra között 50 cent az éjszakai fuvarfelár.
  • Délután 4 és 8 óra között 1$ a csúcsforgalmi felár.
  • Az állami adó további 50 cent.
  • Az esetleges híd- és útvámot az utas fizeti.
  • A csomagokért nem kell fizetni
  • A JFK repülőtér és Manhattan között fixáras (52$) viteldíj van.
  • A Newark Repülőtérre a városi díjrendszer érvényes, plusz 17,50$ pótdíj.
  • A Laguardia Repülőtérre a városi díjrendszer érvényes, nincs pótdíj.

UTASKÉNT JOGod van

  • bankkártyával fizetni
  • New York mind az 5 kerületén belül, valamint Westchester, Nassau megyékbe és a Newark Reptérre eljutni
  • kiválasztani az útirányt
  • fűtést vagy légkondicionálást kérni, illetve igény szerint lekapcsolni vagy szabályozni
  • zajmentes utazáshoz, beleértve a tülkölés mellőzését, taxiTV lekapcsolását
  • magaddal vinni a segítőkutyádat
  • tiszta, higiénikus utastérhez és csomagtartóhoz
  • biztonságos vezetőhöz, aki betartja a közlekedési szabályokat
  • visszautasítani a borravalót, ha nem vagyunk megelégedve a szolgáltatással, a cabbie goromba, vagy durván eltéved

Mennyi borravalót illik adni?

A legtöbb amerikai városban a borravaló összege alacsonyabb (15%), mint Manhattanban. Itt minden a “New York jobb, nagyobb és drágább!” elven működik. Természetesen lehet 15%-os borravalót adni, de a 20% az elfogadott norma. Ha kártyával fizetsz, a rendszer felajánlja a 20, 25 illetve 30% borravalót, melyet felülírhatsz.

Ha a cabbie kifejezetten előzékeny, segít a csomagokkal, igényeidnek megfelelően kellemes társaság, méltányold az erőfeszítését.

Képek: TaxiGrams, SamAlive, m_bautista330, raylivez

Tags: , , , , , , ,

New York City leggyűlöltebb épülete a Pennsylvania Station, közismertebb nevén a Penn Station (melynek titkairól ITT olvashattok) a Hetedik és a Nyolcadik Sugárút között (31.-34. utca) található.  A pályaudvar (jegyváltó automaták, információ, várótermek, üzletek, éttermek) a Madison Square Garden épületének földszintjén, míg a peronok a földfelszín alatt találhatóak.

A Penn Vasútállomáson – a Grand Central Pályaudvarral ellentétben -, az utasok nem szívesen tartózkodnak egy perccel sem többet, mint muszáj, nem gondolnak rá büszkeséggel, egyszerűen a hétköznapok kellemetlen velejárójának tekintik. Sokak szerint a Penn Station New York City szégyene, a vasútállomások LaGuardia-ja. Ez a percepció azonban, reményeink szerint, 4 éven belül a múlté lesz.

Az elmúlt kilenc hónapban, mióta bejelentették a Penn Station átalakítását, a tervek nagyon sokat változtak (az eredeti koncepcióról ITT írtam). Andrew Cuomo, New York kormányzója a 2016. szeptember 27-i sajtótájékoztatón bemutatta a legújabb terveket, biztosítva Manhattan lakóit, hogy ez a projekt nem csupán elmélet, de hamarosan valóság lesz, “21. századi, New York-színvonalú tömegközlekedés New Yorkban”.

A jelenleg Pennsylvania Station-Farley Complex névre hallgató mega-pályaudvar magában foglalja majd a jelenlegi Penn Station és a 7. Sugárúton található James A. Farley Postahivatal épületét.

A komplexum szíve a 24 ezer m2-es – a Grand Central központi csarnokánál is nagyobb – Moynihan Train Hall (Moynihan Csarnok) lesz, mely az eredeti tervekkel ellentétben, nemcsak az Amtrak vonatok, de a LIRR, a Long Island Vasúttársaság utazóközönségét is kiszolgálja majd.

A 24 ezer m2-en a pályaudvar kiszolgáló irodáin kívül egyéb kirendeltségek, éttermek és egy 10 és fél ezer m2 alapterületű üzletközpont osztozik majd.

A 10 emelet magas, impozáns csarnok fő attrakciója a hatalmas, kupolás üvegtető lesz, mely az 1963-ban lebontott, eredeti Pennsylvania Állomásnak állít emléket.

A Farley Csarnok építésével egy időben az eredeti Penn Station 33. utcai főfolyosója is faceliftet kap, beleértve az átjáró két végében található metróállomásokat (1/2/3 a Hetedik Sugárúton és A/C/E jelű vonalak a Nyolcadik Sugárúton) is.

Az átalakítás során megnövelik (majd háromszorosára) a jelenleg sötét, állandóan zsúfolt átjáró szélességét és magasságát, biztosítva az utasforgalom akadálytalan áramlását, a jobb tájékozódást és tájékoztatást, ezáltal javítva az állomást használó ingázók általános közérzetét.

A Penn Station kétszer annyi utast szolgál ki naponta, mint a JFK, a LaGuardia és a Newark repterek összesen, így a város számára elengedhetetlen, hogy ez a stratégiailag kiemelten fontos közlekedési csomópont zökkenőmentesen működjön.

Az új komplexum technikailag is megújul, s nemcsak, ami a kijelzőket illeti, de ingyenes Wi-Fi, USB csatlakozók és laptop töltőállomások is lesznek állomás szerte.

A Moynihan Train Hall 1, 6 milliárd, a Long Island Rail Road főfolyosója 170 millió, míg a metróállomások átalakítása 50 millió dollárba kerül.

Az építkezés már el is kezdődött és a tervek szerint az átadásra 2020 decemberében kerül sor.

A Penn Station tetején található Madsion Square Garden-ről nem sok szó esett a sajtótájékoztatón. Sokan tudni vélik, hogy azért, mert Cuomo kormányzó nem támogatja az aréna elköltöztetését, annak ellenére, hogy NYC önkormányzata 2013-ban csupán 10 évre hosszabbította meg a bérletet.

A nemrégiben napvilágot látott propozíció az MSG újrahasznosítására fantasztikus lehetőségekre világított rá. A terv az arénát hatalmas, robbanásálló üvegpalotává alakítaná. A Penn Station az eredeti állomással vetekedő, világszínvonalú közlekedési csomóponttá válna.

Képek és forrás: Curbed

Tags: , , , , , , , , , , , ,

Figyelem! Az alábbi bejegyzés értelmezéséhez nélkülözhetetlen az eset előzetes ismerete. A JonBenét Ramsey gyilkossági ügy összefoglalója ITT (link) olvasható.

A 6 éves coloradói kislány, JonBenét Ramsey halála, a 20 éve megoldatlan bűntény fogva tartja Amerikát és az egész világot. A gyilkosság évfordulóján több televíziós csatorna is exkluzív dokumentumfilmmel jelentkezett, míg más források azt sugallták, hogy új információ birtokába jutottak. A népszerű televíziós pszichológus, Dr. Phil műsorában megszólalt a 20 éve hallgató báty, a most 29 éves Burke Ramsey is, de a riport egy centivel sem hozta közelebb a megoldást.

Előzetes tények 

  • 2013. október 25-én a coloradói esküdtszék, 14 év után nyilvánosságra hozta az 1999-es Legfelsőbb Bírósági vádirat egyes részleteit. A 4 oldalas dokumentumból megtudhatjuk, hogy az esküdtszék kész volt két pontban vádat emelni a Ramsey szülők ellen. Az első vádpont szerint a szülők veszélyes helyzetbe juttatták gyermeküket, mely a kislány halálát okozta. A második vádpont szerint a szülők segítették és/vagy támogatták a tettest, megváltoztatva a nyomozati helyszínt, késleltetve a nyomozást, illetve félreinformálva a hatóságokat. Arról, hogy kit védtek, illetve támogattak, a dokumentum nem ejt szót. A legfelsőbb bíró 1999-ben elállt a vádemeléstől.
  • A váltságdíjat követelő levelet az írásszakértők több mint fele minden kétséget kizárólag Patsy-nek tulajdonította. Ugyancsak rá vall a levél szövegezése és hossza. A James Kolar-féle nyomozati anyag alapján, a gyilkosságot Burke, a báty követte el és a szülők, miután realizálták, hogy egyszerre mindkét gyermeküket elveszíthetik, kétségbeesett lépésre szánták el magukat. Patsy megírta a váltságdíj levelet, John pedig megpróbálta erőszakos behatolásnak álcázni a terepet.
  • Már a kezdetekben kiderült, hogy Burke és JonBenét kapcsolata nem volt zavartalan. A kislányt a halála előtti 3 évben összesen 27-szer vitték a gyermekorvoshoz zúzódásos sérülésekkel. Az egyik alkalommal a veszekedés odáig fajult, hogy Burke az édesapja golfütőjével ütötte arcon a kislányt. Burke autista hajlamot is mutatott, gondjai voltak érzelmei kifejezésével, a kommunikációval, szexualitással. Gyakran játszott a saját ürülékével, falra maszatolt vele, megpróbálta “visszajuttatni” a testébe. Több szakértő szerint JonBenét-t is belevonta – akarata ellenére -, ebbe a beteges játékba, s ez is okozhatta a kislány krónikus húgyúti fertőzését, esetleges hüvelyi sérülését is. Elképzelhető, hogy a tapasztalatlan fiú összekeverte a testnyílásokat. Az eredeti nyomozás során bélsár nyomokat találtak a falakon, JonBenét ágyában, de még a kislány karácsonyi édességdobozában is.

Reddit teória

2016 szeptemberében, a CBS dokumentumfilmmel közel azonos időben új teória látott napvilágot a Reddit-en, mely lázba hozta az esetet évek óta tanulmányozó “hobbidetektíveket”. A teória egyszerű, logikus gondolatmenete magyarázatot szolgál minden egyes, eddig sántító, érthetetlen részletre. A felállított idővonal is egybeesik a nyomozati anyaggal, illetve a fültanuk beszámolójával.

Az eset legapróbb részletét is ismerők szerint, ez a teória olyan meggyőző, precíz és olyan fordulatokat tartalmaz, hogy lehetséges, maga James Kolar, az ügy volt vezető nyomozója, esetleg az édesapa, John Ramsey írta – felhasználva a Reddit névtelenségét -, megszabadulva a 20 éve elhallgatott igazság súlyától.

A teória kiindulópontja 

  • JonBenét Remsey-t a bátyja ölte meg.
  • A garotte-ot nem gyilkolásra, hanem a halott mozgatására használták.

Idővonal és események

Este 10 óra
  • A család hazatér a karácsonyi partiról.
  • A szülők vallomásával ellentétben JonBenét NEM aludt el a kocsiban és az apa NEM vitte fel ölben az ágyába.
  • Az édesanya az, aki a gyógyszerek (Patsy antidepresszánsokat szedett) és a partin ivott alkohol hatására ruhástul eldől az ágyon és azonnal elalszik, mely magyarázat arra, hogy miért viselte a gyilkosság reggelén az előző napi ruháját.
  • Valószínű, hogy az édesapa az, aki mindkét gyereket ágyba fektette.
  • Tény, hogy Burke felkelt és a földszinten játszott. Nagy valószínűséggel egy idő után elunta magát egyedül és felment a kislányért.
  • Lehetséges, hogy ananászt ígért neki, ha lemegy vele játszani, de az is lehet, hogy egyszerűen csak mindketten megéheztek. A hatalmas adag, a használt leveses kanál és az a tény, hogy a szülők eskü alatt vallották, hogy nem ők etették meg JonBenét-t ananásszal, melyet a boncolás során a gyomrában találtak, ezt a teóriát támasztja alá.

11 óra
  • A gyerekek elunják a játékot és lemennek az alagsorba, ahol egy csomó karácsonyi ajándék volt, melyet másnap vittek volna magukkal a rokonokhoz.
  • A két gyermek dinamikája alapján, nagy valószínűséggel Burke volt az, aki elkezdte letépni a csomagolópapírt a dobozokról.
  • Az édesanya azt vallotta, hogy ő volt az, aki letépte a díszcsomagolást, mivel elfelejtette, hogy melyik doboz kié lett volna. Abban mindenki egyetért, hogy egy felnőtt, hosszas csomagolás után nem szakítja le a papírt, hanem esetleg egy csücsköt óvatosan megbont. Patsy hazudott ezzel az aprósággal kapcsolatban, mivel nagyon is nagy jelentősége volt az ügy kimenetelében.
  • JonBenét, a “mindig jó kislány” megijed, hogy a csomagbontásnak következményei lesznek és azzal fenyegeti a fiút, hogy beárulja a szülőknél, ahogy ez más rengetegszer megesett. A kislány szaladni kezd, mire Burke az elemlámpával fejbe üti, hogy megállítsa.
  • Burke nem realizálja, hogy mit tett. Megpróbálja felébreszteni a lányt. Bökdösi, ütögeti, erre utalhatnak a friss zúzódások, a játékvonat síndarabjától is származható, kör alakú, apró sebek. Ami a szexuális erőszakot illeti, a boncolás a nemi erőszakot klasszikus értelemben nem tudta bizonyítani, viszont a friss sérülések arra utaltak, hogy a gyilkos játszott a kislánnyal. Lehetséges, hogy Burke – mint már előtte többször is – ezt is bevetette, hogy mozgásra bírja az akkor már halott JonBenét-t.

Hajnali 2 óra
  • Burke feladja és felmegy a szüleihez azzal, hogy JonBenét nem akar felébredni. Patsy lemegy a gyerekkel az alagsorba és felhangzik a velőtrázó sikoly, amelyről több szomszéd is beszámolt a kihallgatások során, mely így már értelmet nyer, hisz senki sem hitte igazán, hogy egy hat éves kislány sikolyát az alvó szomszédok meghallották, ellenben a házban tartózkodó szülők és testvér nem.
  • Beüt a kétségbeesés. A kislány egyértelműen halott. Megpróbálják megtudni a részleteket Burke-től, majd ágyba parancsolják. A terv körvonalazódik. Elvesztették a rajongásig szeretett kislányt, még egy gyermeket nem akartak elveszíteni. A család nem engedheti meg magának a botrányt. Elveszítenék a jó hírnevüket, megszenvedné az üzlet is.
  • Az egyetlen realisztikus forgatókönyv az emberrablás. Gazdag család, a zsarolás hihető opció.
  • A terv az volt, hogy JonBenét-t kiviszik a házból, s a rendőrség valahol a házon kívül találja majd meg, azonban erre egyszerűen nem volt idejük. Naivan azt hitték, hogy a zsaroló levél elegendő lesz ahhoz, hogy a rendőrség teljes erőkkel a házon kívül nyomozzon, így nekik elegendő idejük lesz a holttest eltávolítására.

  • A levél, melyet a legtöbb nyomozó és írásszakértő Patsy-nek tulajdonít, többé kevésbé csupán arra korlátozódik, hogy mit nem szabad tenniük, ők pedig pont az ellenkezőjét teszik.
  • A teória legbizarrabb része a garotte. A szülők el akarták távolítani a kislányt a házból, hogy gyermekrablásnak álcázzák az esetet. Itt lép a képbe a bőrönd és a garotte. A garotte-ot John készítette (tengerészeti múlt), de nem azzal a szándékkal, hogy bántsa a kislányt, hanem mint mozgató eszközt használta. Ez valóban sokkoló, de ekkor JonBenét minden szempontból halott volt számukra és semmi másra nem tudtak gondolni, csak arra, hogy miként mentsék meg Burke-t az elmegyógyintézettől, illetve önmagukat a következményektől. A garotte tökéletesen alkalmas volt arra, hogy segítségével az apa beemelje a holttestet a bőröndbe, anélkül, hogy a DNS-e rákerülne a testre. A kislány nyakán a garotte által hagyott vágások iránya szintén emelésre utal.

Reggel 5 óra 52 perc
  • Patsy telefonál a rendőrségre. A család megvárta azt az időpontot, amikor aznap fel kellett volna kelniük, hogy a reptérre menjenek. Ezzel azt akarták elérni, hogy a rendőrség azt higgye, az éjszaka zavartalanul telt. A boncolási jegyzőkönyv szerint a halál beállta és a bejelentés között órák teltek el. A legtöbb forrás a halál dátumát december 25-e vagy 26-aként jelöli meg. A család a december 25-ét vésette a sírkőre. Ők talán tudták, hogy a kislány még 25-én meghalt?
  • A segélyhívás hangfelvételén hallani, amint John azt mondja a háttérben: “Nem hozzád beszélünk.” A telefonközpontos állította, hogy hallott egy harmadik hangot a háttérben. Nagy valószínűséggel Burke volt, akit az apja hallgatásra utasított. Ez azonban ellentétben áll a szülők vallomásával, miszerint Burke átaludta az eseményeket.

 

  • Azt elfelejtették közölni a rendőrséggel, hogy a levél azt írja, ha hívják a rendőrséget, vagy bárki másnak elmondják, a kislány meghal. A szülők nem csupán a rendőrséget hívták, de az összes ismerőst odacsődítették a házhoz, elvégre indokot akartak adni a gyilkossághoz.
  • A rendőrség áthúzza a számításukat. Kérik őket, hogy kutassák át a házat, centiről centire. Ekkor John már tudta, hogy nem tudják kicsempészni a holttestet a házból. Az utasításra John karon ragadta a barátját, Fleet White-ot és egyenesen az alagsori borospincébe megy, ahol azonnal megtalálja a kislány holttestét. Leveszi a szájáról a tapaszt, majd magához szorítja, felviszi az ebédlőbe és leteszi a földre, mellyel tönkreteszi a nyomozás szempontjából létfontosságú nyomozási helyszínt és az esetleges DNS mintákat.
  • Miért szakította meg a White és a Ramsey család a szoros barátságot, közvetlen a tragédia után? Miért nem nyilakozik Fleet White?

Ez a teória nemcsak abban tér el az összes eddigitől, hogy választ ad néhány eddig megválaszolatlan kérdésre, de azt is bebizonyítja, hogy ebben a tragédiában senki sem volt szörnyeteg. Burke nem volt tudatában, hogy mit tett. A szülők ebben a lehetetlen helyzetben megpróbálták menteni a még menthetőt. Az életük így is pokollá vált.

Forrás: Reddit

Képek: Google

Tags: , , , , , , , ,

Figyelem! Az alábbi bejegyzés értelmezéséhez nélkülözhetetlen az eset előzetes ismerete. A JonBenét Ramsey gyilkossági ügy összefoglalója ITT (link) olvasható.

A 6 éves coloradói kislány, JonBenét Ramsey halála, a 20 éve megoldatlan bűntény fogva tartja Amerikát és az egész világot. A gyilkosság évfordulóján több televíziós csatorna is exkluzív dokumentumfilmmel jelentkezett, köztük a CBS is. Ennek a két részes oknyomozó dokumentumfilmnek rövid összefoglalóját olvashatjátok.

1996. december 26-án, kora reggel, a coloradói Boulder város rendőrkapitánysága 911-es segélyhívást rögzít. A 6 éves gyermek-szépségkirálynő, JonBenét Ramsey édesanyja, Patricia “Patsy” Ramsey bejelenti, hogy váltságdíjat követelő üzenetet talált és a gyereket elrabolták. A kislányt hamarosan holtan találják a család házának alagsorában, fehér pokrócba burkolva. Nyakára valaki nejlonzsinórt tekert, kezeit a feje fölött összekötözte, száját letapasztotta.

Ami ez után következett, az nem volt más, mint média őrület. Az utolsó bulvársajtótól a CNN-ig főoldalra került a sztori. Mindenki tudni akarta, hogy ki ölte meg a kék szemű, szőke angyalt.

A Boulder-i rendőrség – egy többszörösen szabálytalan és elfuserált nyomozás után -, először a szülőket vádolta, majd áttért az idegen behatoló elméletre. Hivatalos vádemelésre azonban nem került sor, annak ellenére sem, hogy az esküdtszék kész volt két pontban vádat emelni a Ramsey szülők ellen. Az első vádpont szerint a szülők veszélyes helyzetbe juttatták gyermeküket, mely a kislány halálát okozta. A második vádpont szerint a szülők segítették és/vagy támogatták a tettest, megváltoztatva a nyomozati helyszínt, késleltetve a nyomozást, illetve félreinformálva a hatóságokat. A legfelsőbb bíró 1999-ben elállt a vádemeléstől. Az ügy a mai napig megoldatlan.

2008-ban, korszerűbb DNS vizsgálatok után, hivatalosan is tisztázták a szülőket a vádak alól, de Patsy ezt már nem érte meg. 2006-ban, 49 évesen hunyt el, petefészek rákban.

A CBS csatorna 2016-os dokumentumfilmjének (The Case Of: JonBenét Ramsey) elkészítéséhez a szakma legrangosabb szaktekintélyeit hívták meg.

Az oknyomozás vezetői:

  • Jim Clemente – New York City ügyész, FBI speciális ügynök, pszichológus
  • Laura Richards – a New Scotland Yard viselkedés szakértője, FBI ügynök

Szakértők:

  • Dr. Henry Lee – világhíres törvényszéki orvos
  • James Kolar – a Colorado Megyei Ügyészség főnyomozója, a JonBenét Ramsey ügy volt főnyomozója
  • Dr. Werner Spitz – világhíres törvényszéki patológus
  • James Fitzgerald – FBI speciális ügynök, törvényszéki nyelvész
  • Stan Burke – FBI speciális ügynök, törvényszéki vallomás elemző

A 911-es hívás során hallható háttérbeszélgetés

Patsy a hisztérikus segélyhívást saját maga szakította félbe. A szakértők szerint a 911-es hívások többségében a hívó a vonalban marad addig, amíg a rendőrség megérkezik a helyszínre, de legalábbis megvárja, amíg a diszpécser bontja a vonalat.

Patsy azonban nem tette le azonnal a kagylót. A háttérben beszélgetésfoszlány hallható, mely arra utal, hogy John, a férj mellett egy harmadik személy is jelen volt a 911-es hívás idején. A hangtechnikusok már az 1990-es években megpróbálták felerősíteni a háttérbeszélgetést. A hanganyag egy részét a pletykalapok le is hozták, azonban hivatalos analízisre és nyilvánosságra hozásra most került sor először.

A 2016-os, digitálisan felerősített háttérbeszélgetés szövegkönyve szinte szóról szóra megegyezik a 90-es évekből származóval.

  • “We’re not speaking to you!” (Nem hozzád beszélünk!) – John Ramsey rendreutasító hangja
  • “What did you do? Help me, Jesus! (Mit tettél? Jézus segíts!) – Patsy Ramsey
  • “What DID you find?” – (Mit találtál?) egy vékonyabb hang, valószínű gyermeké. Burke Ramsey, JonBenét bátyja a hang lehetséges tulajdonosa

Amennyiben Burke a harmadik személy a felvételen, az ellentmond a szülők (Burke is megerősítette) vallomásának, miszerint a fiú végig aludt.

Kim Archuletta, a 911 diszpécsere szerint Patsy hívása több szempontból is szokatlan volt

Kim Archuletta-t soha senki nem hallgatta ki. Azt az utasítást kapta, hogy senkinek se nyilatkozzon, csak a tárgyaláson, melyre végül nem került sor. Az 1999-es legfelsőbb bírósági eljárás során sem kérdezték ki. Kim a riportban elmondta, hogy ő is hallotta a háttérbeszélgetést és az volt az érzése, hogy Patsy begyakorolta a hívást. “Éreztem, hogy valami nincs rendben. Nekünk olvasnunk kell a hívó gondolatában. Az őrjöngő pánik a hangjában hamisan rapszodikusnak tűnt. Olyan volt, mintha azt mondta volna: OK, hívtuk a rendőrséget és akkor most? Azt pedig végképp nem értem, hogy miért szakította a vonalat, miközben én még szólongattam.”

A váltságdíj levél bizonyos sorai mozifilmekből származnak

A váltságdíj levél mindig is gyanús volt, mint hossza, mint tartalma miatt. Az írásszakértők több mint fele az eredeti nyomozás során is Patsy-nek tulajdonította az írást. Az emberrabló/gyilkos Patsy jegyzettömbjéből szakított le lapokat, majd pontosan visszahelyezte a megszokott helyére, az előszobába. A levelet a konyhaasztalnál írta, majd elvitte az emeleti lépcsősorhoz. Az asszony tollát szintén visszatette a helyére, miután megírta a három oldalnyi fogalmazványt. A szakértők a műsorban lemérték, hogy mennyi időbe telik megírni a szöveget. 21 perc másolással, s valószínűleg még sokkal több idő, ha a fogalmazást is beleszámoljuk, s mindezt úgy, hogy a szülők a házban alszanak, az emberrablás tárgya pedig holtan fekszik az alagsorban. Túlságosan merész, ezáltal érthetetlen viselkedés egy idegen behatoló részéről.

A levélben az “If we catch you talking to a stray dog, she dies” (Ha csak egy kóbor kutyával is beszélsz, a lány meghal.) fenyegetés a Dirty Harry című film váltságdíj leveléből származik, míg a “Don’t try to grow a brain!” (Ne akarj agyat növeszteni!) a Speed című film egyik jelenetéből való. A Ramsey házaspár köztudottan nagy filmrajongók voltak, a házban rengeteg moziplakát függött.

A három oldalas levél lényegét négy mondatba is be lehetett volna sűríteni. Úgy tűnik, mintha az író túlságosan is arra koncentrált volna, hogy megindokolja a túsz halálát.

Az apa fedezi fel a holttestet – szintén megrendezett lehet

Ron Walker, ügynök – az egyetlen nyomozó, aki aznap betette a lábát a házba -, utasította John-t, hogy kutassa át a házat, “from the top floor to the bottom floor” (az emeleti szobáktól az alagsorig). Az utasításra John karon ragadta a barátját, Fleet White-ot és egyenesen az alagsori borospincébe ment – anélkül, hogy az emeleti játszószobákat ellenőrizte volna először -, ahol azonnal megtalálta a kislány holttestét. Levette a szájáról a tapaszt, majd magához szorította a kislány élettelen testét, felvitte az ebédlőbe és letette a földre, mellyel tönkretette a nyomozás szempontjából létfontosságú nyomozási helyszínt és az esetleges DNS mintákat.

A gyilkos fegyver valószínűleg a konyhaasztalon talált elemlámpa

A szülők annak idején nem engedték meg, hogy a törvényszéki orvos belépjen a házukba (a Ramsey család erősen befolyásos család volt), így csak a boncolási jegyzőkönyvre lehetett támaszkodni, amikor a gyilkos fegyver után kutattak. Dr. Werner Spitz és Dr. Henry Lee egyetértenek abban, hogy a kislány halálát a fejsérülés okozta és a zsinórt már csak a halála után tekerték a nyakára. A többi sérülés jellege is erre utal.

A szakértőkből álló csoport kísérlet keretében bizonyította, hogy az elkövető lehetett gyermek is, illetve, hogy az elemlámpa pontosan olyan sérülést okoz, mint amilyet JonBenét koponyáján találtak. A szakértők malacbőrrel bevont, parókás koponyát használtak a kísérlethez és egy 10 éves kisfiú segítségét kérték. A gyermek minden erőfeszítés nélkül képes volt betörni a bábú koponyáját, míg a bőr érintetlen maradt. JonBenét esetében sem volt vérzés, melyet a fejbőr rugalmas volta magyaráz. Az elemlámpán nem találtak DNS-t annak idején, mely arra is utalhat, hogy valaki letörölte a szerszámot.

A CNN interjú

A Ramsey család nem működött együtt a rendőrséggel és az FBI embereivel, azt a benyomást keltve, hogy nem akarják igazán, hogy a nyomozás sikeres legyen, ennek ellenére és sokak meglepetésére, a CNN Tv-társaságnak riportot adtak. Ellentmondó és hipokrita lépés volt részükről, mellyel maguk ellen fordították a közvéleményt és a hivatalos szerveket is.

A törvényszéki vallomás elemző furcsállotta, hogy az édesapa – valószínű tudat alatt -, a “miért”-re helyezte a hangsúlyt a “ki tette” helyett, az édesanya pedig a kamerába nézve közölte, hogy “nem vagyunk mérgesek”, ami egyszerűen elképzelhetetlen. Az apa és az anya egyetlen tagadhatatlanul őszinte és határozott kijelentése az volt, hogy nem ők ölték meg a gyermeküket.

A behatoló teória

Lou Smit nyomozó teóriája – miszerint egy idegen hatolt be a házba, elbújt, majd az éjszaka leple alatt kábítófegyverrel védekezés képtelenné tette a kislányt, levitte az alagsorba, ott megkötözte, fejbe ütötte, nyakára zsinórt tekert, majd megírta a 3 oldalas váltságdíj levelet -, egyre kevésbé állja meg a helyét.

Lou Smit annak idején bemutatta, hogy milyen egyszerű bemászni a Ramsey házba a félig nyitott ablakon át, azonban az eredeti képeken látható, hogy az alagsori ablak sarkában masszív pókháló feszül. A sovány testalkatú Laura Richards ügynöknő maga is bemászik a házba, hogy bizonyítsa, a pókháló és a környező porréteg megbolygatása nélkül ez lehetetlen vállalkozás.

A szakértők a kábítófegyver által okozott sérülést önkéntes kollégájukon tesztelték. Az elektromos sokk hatására a kísérleti alany kiáltás kíséretében felugrott az ágyból. A lebénulás teljesen elmaradt. Az orvosszakértő szerint, a gyermek is sikoltott volna, illetve megpróbált volna kitérni a fegyver elől. Az őrmesteren okozott sérülés nyomok egyáltalán nem hasonlítottak a kislány derekán talált kerek, szabályos foltokhoz.

Az alagsorban egyetlen olyan tárgy van, amely ilyen sérülést okozhatott és az nem más, mint a játékvonat síndarabjának kiálló érintkezői.

A DNS hiánya nem feltétlen jelent ártatlanságot

2008-ban, modern DNS vizsgálatok után, tisztázták a családot a vádak alól, azonban ez nem feltétlen jelenti az ártatlanságukat. Bizonyítékként a szakértők egy teljesen új, gyári csomagolásban levő alsóneműt vetettek vizsgálat alá. A laboratórium idegen DNS jelenlétét mutatta ki. A kislány alsóneműjén talált DNS szintén származhatott akárkitől, nem feltétlen a gyilkostól. Akár a gyártási folyamat során is rákerülhetett az anyagra. A DNS érintkezéssel is transzferálódik, mely magyarázhatja a kislány alsóneműjén és nadrágján talált azonos DNS jelenlétét.

A Burke interjú

A 9 éves Burke-kel készült beszélgetés szintén nyugtalanító, mivel a gyermek viselkedése teljesen eltér a várttól. Játékosan, vidám hangnemben, szinte pajkosan társalog a pszichológussal, még akkor is, amikor a testvére halála kerül szóba. Egyáltalán nem fél az esetleges idegen behatolótól, aki visszatérhet és őt is megölheti. A pszichológus kérdésére, hogy miként érinti JonBenét halála, így felel: “Én csak élem az életem, mint máskor.” Amikor pedig a gyilkosság módja kerül szóba, lejátssza a kislány halálát, még a képzeletbeli gyilkos szerszámmal is lesújt.

Már a kezdetekben kiderült, hogy Burke és JonBenét kapcsolata nem volt zavartalan. A kislányt a halála előtti 3 évben összesen 27-szer vitték a gyermekorvoshoz zúzódásos sérülésekkel. Az egyik alkalommal a veszekedés odáig fajult, hogy Burke az édesapja golfütőjével ütötte arcon a kislányt.

Burke autista hajlamot is mutatott, gondjai voltak érzelmei kifejezésével, a kommunikációval, szexualitással. Gyakran játszott a saját ürülékével, falra maszatolt vele, megpróbálta “visszajuttatni” a testébe. Több szakértő szerint JonBenét-t is belevonta – akarata ellenére -, ebbe a beteges játékba, s ez is okozhatta a kislány krónikus húgyúti fertőzését, esetleges hüvelyi sérülését is. Elképzelhető, hogy a tapasztalatlan fiú összekeverte a testnyílásokat. Az eredeti nyomozás során bélsár nyomokat találtak a falakon, JonBenét ágyában, de még a kislány karácsonyi édességdobozában is.

Konklúzió

A CBS dokumentumfilmje a szakértők egyöntetű véleményével zárul. JonBenét halálát a testvére okozta. Szándékosság, bűnügyi értelemben, nem történt. A szülők pedig, hogy megvédjék Burke-t, megváltoztatták a nyomozati helyszínt, késleltették a nyomozást, félreinformálták a hatóságokat. A szakértők formálisan nem vádolták meg Burke Ramsey-t.

Utóhatás

Burke Ramsey ügyvédje tervezi a CBS társaság elleni pert, míg a közvélemény továbbra is kibékíthetetlenül polarizált, az idegen behatoló és a “Burke tette” teóriák között. Az egyetlen megkérdőjelezhetetlen igazság továbbra is az, hogy JonBenét Ramsey-nek talán soha nem szolgáltatnak igazságot.

Képek: Google

Tags: , , , , , , , ,

Az első részben New York City biztonságos és veszélyes környékeit tárgyaltuk meg, míg ebben a részben általános biztonsági tanácsokat olvashattok.

Azok a turisták, akik először járnak ebben az örökmozgó, soha nem nyugvó, hatalmas metropolisban, gyakran aggódva kérdik: New York City biztonságos város?

A válasz: igen. Tekintve, hogy 8,550,405 lakos osztozik 789 km2-en, a bűnözési arány meglepően alacsony. Azonban, ha őszinték akarunk lenni, a City forgalmas, zajos utcái, a rohanó embertömeg sokak számára  – különösen azoknak, akik nem ismerik a város másik arcát – ijesztő lehet. Bizonyára nem növeli a biztonságérzetet, hogy mindenki hallott már rémtörténeteket, látta a hírek gyakran elrettentő képsorait, nem is beszélve a Manhattanban játszódó rendőrségi sorozatok hajmeresztő epizódjait.

 

New York Cityben az erőszakos cselekmények száma a 90-es évek óta drasztikusan csökkent (részletes statisztika ITT), azonban tény, hogy a világ nagyvárosaihoz hasonlóan, itt is sok a kétes elem, szálhámos, tolvaj, aki kifejezetten turistákra, “vidékiekre”, vagy csak egyszerűen a tanácstalanokra, illetve azoknak látszókra vadászik.

Annak ellenére, hogy a turisták ellen elkövetett bűncselekmények száma alacsony és szinte csak zsebtolvajlásról és rablásról szólnak a híradások és statisztikák, minden lehetségest meg kell tennünk annak érdekében, hogy a fantasztikus New York-i élmény ne váljon rémálommá. A legtöbb esetben ez rajtunk múlik, a felkészültségünkön, a talpraesettségünkön.

Alapvető tanácsok

  • Nappal a legtöbb hely biztonságos. Este csak a turisták által sűrűn látogatott, jól kivilágított helyekre menjetek. Kerüljétek el az elhagyatott utcákat, sikátorokat. New York City biztonságos és veszélyes környékeiről bővebben ITT.
  • Mindig legyetek éberek, körültekintőek, járjatok nyitott szemmel-füllel.
  • Sötétedés után, kevésbé forgalmas helyeken, gyalogoljatok a járdaszegély közelében, távol a sötét kapualjaktól, közöktől, sikátoroktól.
  • Soha ne hagyjátok a személyes holmijaitokat őrizetlenül. Értékeiteket, útlevél, személyigazolvány, stb. mindig tartsátok magatoknál, ne hagyjátok a szálláson se. Ha a hotel rendelkezik széffel, vegyétek igénybe. Érdemes az útleveletek másolatát a széfbe helyezni.
  • Ne használjatok “tolvajcsalogató” övtáskát, nyakba akasztható szütyőt. Sokkal jobb beleolvadni a helyi szokásokba. Válasszatok könnyű, több belső zsebes, közepes méretű, vállon keresztbe vethető, lehetőleg vízhatlan táskát, melyet magatok előtt tudtok tartani.
  • Ne viseljetek drága, feltűnő ékszert, órát.
  • A készpénzt óvatosan kezeljétek és ha nagyobb összeg van nálatok, több részletben tároljátok.
  • Csakis megbízható bankok automatáit használjátok. Legyetek állandóan éberek, a kivett pénzt azonnal tegyétek el. Ne használjátok a kis üzletek, “deli”-k masináit. Nem megbízhatóak és a bankszámlátok kompromittálódhat.
  • A manhattani utcai mutatványok, a metróállomások zenei előadásai roppant szórakoztatóak, de elvonhatják a figyelmeteket és a tömegben gyakran munkálkodnak a zsebtolvajok.
  • New Yorkban meglepően sok a mentálisan labilis egyén. Kerüljétek el őket, ne vegyétek fel a szemkontaktust.
  • Ne fogadjatok el semmit az utcán. Gyakorta osztogatnak CD-ket, DVD-ket, ál-buddhista szerzetesek kínálnak szerencse talizmánt. Az “ajándékozást” legtöbbször erőszakos adás-vételi huzavona követi, melyből szinte soha nem az ajándékozott jön ki győztesen. Kivétel a Time Out magazin, a metró- és vasútállomások előtt osztott reggeli és esti, ingyenes újságok, illetve a nagyáruházak előtt osztott kuponok.
  • Utcai árustól ne vásároljatok belépőt koncertre, Broadway showra, hajó- vagy buszkirándulásra. Ezek a legtöbbször hamisak, kivéve, ha megbízható, lenyomozható forráson keresztül történik a leárazott, engedményes jegy vásárlása, lásd Broadway jegyek a TKTS-től.
  • Óvakodjatok a Times Square renegát Disney-karaktereitől, szuperhőseitől. Nincsen hivatalos engedélyük és gyakran tolakodóak. A közös képekért végül pénzt kérnek, s az alkudozás gyakran elfajul a turisták és a jelmezesek között.

Metró

  • Késő este-éjjel-kora hajnalban kerüljétek az üres kocsikat (nappal is, de olyankor az üres kocsi általában azt jelzi, hogy “higiéniai baleset” történt), és megvilágított helyen, a jegypénztár közelében várjátok a szerelvényt.
  • Üljetek a középső kocsiba, ahol a kalauz tartózkodik. A metróállomásokon fekete-fehér csíkos tábla jelzi, ahol a középső kocsi megáll. Ennek jelentőségéről már írtam (ITT). Mindig álljatok (jóval!) a sárga, biztonsági sávon belül. A tömegben sajnos megesik, hogy a várakozók meglökik egymást (sajnos szándékosságra is akad példa, az elkövető a legtöbb esetben mentálisan zavart egyén) és valaki a sínek között találja magát.
  • Ha ne adj Isten, beestek a vágányok közé és képesek vagytok mozogni, azonnal kezdjetek el szaladni az alagút eleje felé. Természetesen a vonatérkezéssel ellentétes irányba és integessetek, hogy a metró vezetője, az utasok és a peronon állók felfigyeljenek rátok. Higgyétek el, mindenki segíteni fog. Senki sem akarja, hogy elüssenek, arról nem is beszélve, hogy órákra leállna a közlekedés. A New York-iak számára ez a vég. Ha sikerül eljutni az alagút elejéig, ez elegendő távolság, hogy a szerelvény meg tudjon állni. Az alagút elején létrát is találtok, amin vissza lehet mászni. Egyet azonban sose tegyetek: ne próbáljatok visszamászni ott, ahol leestetek! Sajnos sokan így veszítik az életüket. Ösztönösen a legrövidebb időt akarják tölteni a sínek között. Ne bízzatok a sínek közti résben, se a harmadik sínt védő fapalánkban! Ezek nem elég erősek, hogy megtartsanak. Ne próbáljatok meg a sínek közé feküdni! A legtöbb New York-i állomáson nem elegendő a hely a szerelvény alatt. Végezetül, sose ugorjatok le, hogy valaki másnak segítsetek!
  • A “watch the gap” nem csupán felesleges szófordulat. Egyes állomásokon (Times Square – Grand Central Shuttle) jelentős rés van a vonat és a peron között. Több állomáson (Union Square, South Ferry) olyan nagy ez a rés, hogy hosszabbító mozgóperonok üzemelnek. Ne lépjetek ezekre, amikor közelít a vonat. ITT láthatjátok működés közben.
  • A szerelvények között átjárni New York-i szokás, azonban ne feledjétek, hogy 2005 óta tilos és bírság jár érte. A legtöbb vonalon, mint az F, B, D, E, R, N, Q az átjárók biztonsági okokból vannak zárva. Ezek a járatok több éles kanyart is tesznek. Ilyenkor a két szerelvény között megnő a távolság és csak egy rossz lépés… A kocsik közötti átjárót, csak vészhelyzetben használjátok, vagy ha a vonat személyzete erre határozott utasítást ad.
  • Valamennyi új szerelvény rendelkezik Intercom gombbal. Amennyiben veszélyben érzitek magatokat, azonnal nyomjátok meg a gombot és tájékoztassátok a kalauzt, aki segítséget hív a következő állomáshoz. Ne feledjétek, hogy ezt a gombot csak vész esetén használhatjátok, nem való utastájékoztatásra. Valamennyi hívás rögzítésre kerül. Régebbi modellek nem rendelkeznek intercommal. Ha nyitva van az ajtó a szerelvények között, menjetek át a kalauz kocsijába. Amennyiben zárva vannak az átjárók, a következő állomáson integessetek a kalauznak.

Gyalogos közlekedés – kerékpár – taxi

  • New Yorkban mindenki gyalogol, így a város nem állhatja a tétlenül álldogálókat, céltalanul bóklászókat.  A  manhattaniak számára nincs borzasztóbb, mint a hirtelen gyökeret eresztő, a kéz a kézben andalgó. A helybéliek a járdát autópályaként kezelik. Haladjatok ti is a jobb oldalon és törekedjetek arra, hogy ne okozzatok forgalmi dugót. Amennyiben meg kell állnotok belekukkantani a térképbe, gyors Facebook helyzetjelentést adni, egymást fotózni, mindig húzódjatok félre.
  • A mozgólépcsőn is álljatok a jobb oldalra. A bal oldalt hagyjátok szabadon a sietősök számára.
  • Gyalogosként ne feledjétek, hogy a legtöbb New York-i utca és sugárút egyirányú, ennek ellenére átkeléskor mindig nézzetek mindkét irányba, mielőtt leléptek. A taxisok sok meglepetést tartogatnak.
  • A jelzőlámpák “Press for Walk” gombja az esetek felében már évek óta nem működik.
  • A piros jelzést a legtöbb helybéli csak iránymutatóként használja. Ha nem jön autó belátható távolságon belül, mindenki elindul.
  • A jelzőlámpán a piros jelzés piros alak vagy piros DON’T WALK felirat. A szabad jelzés fehér alak vagy fehér WALK felirat. A sárga jelzésnek a villogó piros DON’T WALK felirat felel meg, mely legalább 10 alkalommal felvillan.
  • New York központjában lassú a forgalom, viszont hektikus. A taxisok ide-oda manővereznek, az autósok nagyon gyakran bent ragadnak a kereszteződésben, blokkolva a forgalmat. A filmekből ismert New York-i tülkölő, szirénázó őrület valóság.
  • Az új, egész várost behálózó bicikliutak átadásával a City Bike és a Bike and Roll népszerűsége évek óta növekvő tendenciát mutat, s nemcsak a turisták körében.
  • A biciklis futárokkal azonban vigyázzatok! Ámokfutók!
  • A taxiból kiszállva vigyázzatok, mert baloldalon kerékpársáv van. A taxizás trükkjeit hamarosan külön cikkben tárgyaljuk.

Vészhelyzet

  • A Sandy hurrikánhoz hasonló természeti katasztrófa szerencsére nem túl gyakori New Yorkban, de emlékeztet minket arra, hogy mindig legyünk naprakészek és felkészültek erre az eshetőségre is. New York időjárásáról hamarosan.
  • New Yorkban a terrortámadás lehetősége a hétköznapok része. A terrorelhárítás mindenhol jelen van, még ha nem is látjuk őket. Civilruhás FBI ügynökök és rendőrök vegyülnek el a tömegben, minden “high target” helyen és épületben. A vasút- és metróállomásokon, valamint reptereken a rendőrök mellett állig felfegyverzett kommandósokkal és a seriff embereivel is találkozhatunk. Ez a hétköznapok része, nem kell megijedni. Azonban a WTC 9/11/2001/es tragédiája, a Chelsea-beli robbantás, 2016. szeptember 17-én bizonyítéka, hogy mindezek ellenére megtörténhet a baj. Mindig legyünk óvatosak, tudatában a körülöttünk zajló eseményeknek. Mindig legyünk készek a menekülésre, a menedék keresésre, de akár arra is, hogy képességeinknek megfelelően harcoljunk az életünkért.
  • New Yorkban lépten-nyomon olvassuk: If you see something, say something! Ha gyanúsat látsz, azonnal jelentsd! Ne csak magadra gondolj, amikor elhagyod a terepet, de embertársaidra is. Például: ha elhagyott csomagot látsz a metróülés alatt, szállj le a következő állomáson, figyelmeztesd utitársaidat is és jelentsd azonnal az illetékeseknek a következő megállóban.
  • Rendőrség-tűzoltóság-mentők központi száma: 911
  • A legközelebbi rendőrőrs címét ezen a számon kaphatjátok meg: 646-610-5000.
Képek: The Urban Story

Tags: , , , , ,

RENDKÍVÜLI – 2017. ÁPRILIS 18. 25 évtől életfogytig tartó szabadságvesztést kapott Pedro Hernandez, akit februárban bűnösnek találtak Ethan Patz meggyilkolásában.

RENDKÍVÜLI – 2017. február 14. Az újratárgyalás során az esküdtszék bűnösnek találta Pedro Hernandez-t Ethan Patz meggyilkolásában.

1979. május 25-én, New York City SoHo kerületében nyomtalanul eltűnt a 6 éves Etan Patz. Ő volt az első olyan eltűnt kiskorú, akinek fényképét tejes dobozra nyomtatták.

2016. szeptember 12-én, egy évvel az első sikertelen tárgyalás után, elkezdődött az esküdtszék kiválasztása a gyanúsított, Pedro Hernandez per újrafelvételének ügyében. Az esküdtszék tagjainak kiválasztása bonyolult, hosszú procedúra, mely hetekig is eltarthat. Tekintsük át a bűntény óta eltelt 37 évet.

 

Etan Patz története azért is különleges, mert a hivatalos nyomozás 12 évig tartott, melyet 2001-ben zárták le, amikor a kisfiút hivatalosan halottnak nyilvánították. 2010. május 25-én, a fiú eltűnésének 31. évfordulóján, Cyrus Vance Jr., Manhattan járási bíró újranyitotta az aktákat.

A bűntény napja

A 6 éves Etan hónapok óta nyaggatta a szüleit, Stanley és Julie Patz-et, hogy engedjék egyedül az iskolabuszhoz. A család lakása a SoHo-beli Prince Street-en volt, mely sűrűn lakott, biztonságos környék. A buszmegálló másfél háztömbnyire volt (3 perc), a tűzlétráról látni lehetett a megállóban várakozókat.

 

Május 25-én, péntek reggel,  Memorial Day előtti utolsó munkanapon indult Etan először egyedül a West Broadway és Spring Street sarkán található buszmegállóba, azonban nem szállt fel az iskolabuszra. Utoljára a megállótól egy blokknyira, a Prince és Wooster Street sarkán látták.

Édesanyja látta az ablakból belevegyülni az utca forgatagába, így meg se fordult a fejében, hogy a kisfiú nem szállt fel az iskolabuszra. Délután hiába várta haza. Fél 4-kor felhívta az iskolát, hogy megkérdezze, milyen különóráról feledkezett el. A tanítónő tudta, hogy a gyermek hiányzott az iskolából, de elfelejtette követni a protokollt és nem jelentette az igazgatónak. Julie ekkor körbetelefonálta az összes rokont, barátot, ismerőst és osztálytársat. Senki nem látta Etan-t. Ekkor telefonált a rendőrségre. Estére már több mint száz kutyás nyomozó kereste a 6 éves kisfiút. A kutatást hetekig folyatták, eredmény nélkül.

 

A nyomozás első szakasza

“Két lehetőségünk van. – nyilatkozták a szülők. – Elfogadjuk, hogy Etan-t egy idegen megölte, vagy az, hogy egy elkeseredetten gyermekre vágyó nő vitte magával. Az utóbbi legalább azzal a reménnyel kecsegtet, hogy Etan jól van és mindent megadnak neki.”

A kisfiú eltűnése felkavarta a metropolist. A szőke, kék szemű, vidám kisfiú arcképe plakátokra és a Times Square kivetítőire is felkerült. A fotográfus édesapa által készített fotókat tejes dobozokra nyomtatták.

A keresés első hetében több száz nyomozó dolgozott az ügyön és naponta százával érkeztek a bejelentések, azonban egyik szál sem vezetett előbbre. A rendőrség több száz esetleges gyanúsítottat hallgatott ki, s még a médiumok segítségét is felhasználta. A szülőket nagyon hamar kizárták a lehetséges vádlottak közül.

“A rettenetes ráébredés, hogy sosem kapjuk vissza a fiúnkat, napról napra erősebb. – nyilatkozta Stanley Patz.

1982-ben a család 25 ezer dolláros jutalmat ajánlott fel a nyomravezetőnek, melynek hatására hamis tanúvallomások áradata indult meg. Többen látni vélték Etan-t taxiba szállni, míg mások ultra-ortodox romániai zsidókat vádoltak meg azzal, hogy elrabolták a gyereket. Az FBI még ügynököket is küldött Izraelbe, de ez a szál is hamisnak bizonyult.

1983-ban Ronald Reagan május 25-t az Eltűnt Gyermekek Napjának nyilvánította, a rákövetkező évben pedig megalakult az Eltűnt és Szexuálisan Kihasznált Gyerekek Központja.

Jose Antonio Ramos

1989 októberében a gyermekzaklatásért korábban elítélt Jose Antonio Ramos a hatóságok tudomására hozta, hogy Etan eltűnésének napján, a Washington Square Parkban találkozott egy fiúval és felvitte Lower East Side-on található lakásába, ahol erőszakoskodott vele, de a gyilkosságot tagadta. Később, amikor látta Etan képét az újságokban, szinte biztos volt benne, hogy őt szólította le. Állítása szerint a bűncselekmény után feltette a fiút a metróra. Ramos ellen szólt az is, hogy ismerte a kisfiú volt bébiszitterét, azonban beismerő vallomást nem tett.

1992-ben Ramos egy másik gyermekzaklatási ügyben bűnösnek találták és 20 év börtönbüntetést kapott, melyet Pennsylvania államban kellett leülnie. 2012-ben szabadult, de azóta ismét letartóztatták.

Pedro Hernandez

2012 áprilisában, az újra indult nyomozás során felásták a Prince Street és Wooster Street sarkán álló ház alagsorát, ott ahol Etan-t utoljára látták, de semmilyen eredményre sem jutottak. 2012 májusa végre új fordulatot hozott az ügyben.

 

Pedro Hernandez, akit egy bejelentés alapján tartóztattak le, beismerő vallomást tett. Az 55 éves New Jersey-i lakos 1979-ben egy Prince Street-i kisboltban dolgozott. Etan innivalót vásárolt nála. A 2009-ben kiadott, After Etan című könyvben olvashatjuk, hogy a kisgyermeknél volt egy 1 dolláros bankjegy, amin kólát szeretett volna vásárolni. Pedro vallomásában elmondta, hogy lecsalta a fiút a 448 W. Broadway-n található bolt alagsorába, azzal, hogy ott adja oda neki az innivalót. Ott megfojtotta, majd a holttestet fekete szemeteszsákba tette és a kukába dobta.

Hernandez annak idején is szerepelt a rendőrség listáján, de meghallgatásra nem került sor. A férfi húga bevallotta, hogy a családban nyílt titok volt, hogy Pedro megölt egy gyermeket a 70-es években. Ezt a helyi templom közösségi összejöveteleinek egyikén az egyházgyülekezet előtt is meggyónta.

2012 novemberében a New York-i főügyész vád alá helyezte Pedro Hernandez-t emberrablás és gyilkosság vádjával. A tárgyalás 2015 januárjában kezdődött. A vádlott védője azzal érvelt, hogy ügyfele skizofrén hajlamú, gyakran hallucinál és IQ-ja alapján enyhén értelmi fogyatékos. Májusban az esküdtszék 11-1 ellenében döntésképtelennek bizonyult, így per újrafelvételt írtak ki 2016. szeptemberére.

“Még mindig vannak barátok, akik reménykednek benne, hogy Etan egy nap előkerül. Imádkoznak értünk és azért, hogy Etan hazatérjen, de mi tudjuk, hogy ez nem történik meg soha. Nehéz normális életet élni egy lezáratlan tragédiával a lelkünkben. – nyilatkozták Etan szülei. – A mi történetünk nem olyan, mint azok a TV-s bűnügyi drámák, melyeket egy óra alatt megoldanak. Mi 37 éve várunk. Rengetegen vádolnak minket azzal, hogy mi okoztuk a gyermek halálát azzal, hogy elengedtük egyedül.”

A család azóta is ugyanabban a lakásban lakik. “Hosszú ideig nem tudtuk elfogadni, hogy Etan soha többet nem jön haza, de kimondatlanul is bennünk élt a gondolat, hogy ha egy nap haza tud jönni, akkor ide jön. Itt akartunk lenni. Most is itt vagyunk.”

Képek és forrás: NY Daily news, Reuters

Tags: , , , , , , , ,

2001. szeptember 11-én nemcsak a föld felszínén, de a föld alatt is drámai jelenetek zajlottak. A New Jersey-ből a World Trade Centerbe 3 percenként érkező PATH (Port Authority Trans Hudson – New Yorkot New Jersey-vel összekötő ingajárat a Hudson folyó alatt) szerelvények menetirányítóinak, személyzetének és utasainak egy ideig fogalma sem volt a felszínen zajló pusztításról.

Ez a nap is csak egy átlagos munkanapnak indult New Jersey-ben, a PATH forgalmi irodájában. Richie Moran forgalomirányítónak semmi más dolga nem volt, mint figyelni az induló és érkező szerelvények egyenletes mozgását. “Épp pár nappal előtte viccelődtem azzal, hogy nincs még egy olyan munkahely, ahol felteszed a lábad az asztalra és csak figyeled a monitort.”

8 óra 46 perckor becsapódott az első repülő a World Trade Center északi épületébe.

A New Jersey-i oldalon, az Exchange Place állomás felügyelője, Frank Martinetti látta az American Airlines 11-es járatát becsapódni. “Az irányítóközpont ablakából nem látni a World Trade Centert. Azonnal tudatni akartam Richie-vel, hogy baj van Manhattanban. Tudtam, hogy mindenütt vannak kameráik az állomásokon, de az állomás épületén kívül nincsenek. “

A World Trade Center alatt 5 emeletnyire, Donna Martinez forgalomirányító ablaktalan irodájának lámpái vibrálni kezdtek. Donna erős üzemanyag szagot érzett. Haladéktalanul utasította a Hoboken-ből éppen befutó vonat személyzetét a teljes evakuálásra. Az üres szerelvény a World Trade Center végállomáson maradt, zárt ajtókkal.

Victoria Cross Kelly-nek, a PATH helyettes igazgatójának éppen találkozója volt az északi épület földszinti kávézójában. Hirtelen rohanó embereket látott az ablakból. A társaság gyorsan fizetett, majd maguk is kiszaladtak az épület elé. “Mintha egy konfetti parádé kellős közepén találtuk volna magukat. Sűrű papírfecni eső hullott az északi toronyból.” Nem tudván, hogy mi történt, Victoria visszament az épületbe, ahol látta a Hoboken-ből befutott szerelvény mit sem sejtő utasait a felfelé haladó mozgólépcsőn. Richie Moran is látta őket a New Jersey-i irányítóközpont monitorján. “Úgy baktattak, mint máskor. Semmiről sem tudtak.”

Victoria Cross Kelly

A rendőrség megkezdte az épület kiürítését. Victoria azonnal hívta Richie Moran-t New Jersey-ben. “Ordított velem, hogy állítsam le a PATH forgalmat. Mondtam neki, hogy vonataim vannak az alagútban. Tudtam, hogy nagy baj van, mert Victoria sosem kiabált velünk.”

ű

Míg Victoria a vonalban volt egy Newark-i szerelvény érkezett a World Trade Centerhez, egy másik pedig Hoboken-ből közelített Lower-Manhattanhez. A folyó másik oldalán egy harmadik szerelvény, Noel Roman-nal a vezetőfülkében, éppen befutott az Exchange Place megállóba.

Richie Moran utasította a Hoboken-i szerelvényt, hogy a WTC-nél azonnal forduljon vissza. “Megállás nélkül kiabáltam: Ne nyissátok ki az ajtókat! Ne nyissátok ki az ajtókat!”

Ezen a szerelvényen utazott Michael Middleton, aki a déli torony egyik 45. emeleti irodájában dolgozott.

A Newark-i vonat személyzetének, Moran utasítására, sikerült többé-kevésbé mindenkit visszaparancsolni a vonatra és a döbbent utasokkal teli szerelvény visszaindult New Jersey-be.

Richie Moran az órájára nézett. 8 óra 52 perc volt. 6 perc telt el az első repülő becsapódása óta.

A következő hívása Noel Roman volt. Utasította, hogy amint kiszálltak az utasai az Exchange Place-nél, azonnal forduljon vissza és szedje fel azokat, akik esetleg lemaradtak a World Trade Center-nél.

Végül hívta a többi úton levő szerelvényt, hogy azonnal termináljanak a legközelebbi megállóban.

Noel Roman a WTC felé haladt az üres szerelvénnyel, amikor a United Airlines 175-ös járata becsapódott a déli toronyba.

Roman-t egy hátborzongatóan kihalt World Trade Center megálló, egy tucatnyi PATH alkalmazott és az állomás takarítószemélyzete fogadta. Az alagútat fojtogató füst borította el. Egy hontalan aludt az egyik pad alatt. Őt is sikerült némi hadakozás után betuszkolni a kocsiba és az utolsó szerelvény elhagyta a World Trade Centert.

Roman a mai napig sírva fakad, amikor visszaemlékszik: “Tudod, azon a szakaszon, ahol a PATH kijön az alagútból, mielőtt még beér New Jersey-be, sosem szoktam visszanézni. Aznap megfordultam. A látvány szívbe markoló volt. Hirtelen tudatára ébredtem a valóságnak, de nem akartam elhinni, hogy mi is történik. Teljes tagadásban voltam.”

 

Michael Middleton hazafelé gyalogolt a New Jersey-i oldalon, amikor a szeme láttára összedőlt a déli torony. “Ha aznap reggel kinyitották volna a szerelvény ajtaját, biztos felmentem volna az irodába, hogy megnézzem, mi folyik. Ma valószínű nem lennék az élők sorában. Abban a pillanatban azt is realizáltam, hogy sok kollégámat elvesztettem.”

Ha a vonatok csak 10 perccel tovább futnak, a szeptember 11-i áldozatok száma több százzal magasabb lenne. A 35 szerelvényből, mely az első repülő becsapódásának idején úton volt, csak egy, az az üres Hoboken-i állt a WTC megállójában, amikor az ikertornyok összedőltek.

Richie Moran és Victoria Cross Kelly sok-sok levelet kapott a hálás utasoktól. Richie Victoria-t tartotta a nap hősének, akinek telefonhívása beindította a folyamatot. Victoria szerint csak a képzés és az ösztönök dolgoztak. Richie Moran a saját érdemét egyszerűen kezeli: “Csak jól végeztem a munkámat aznap.”

Richie Moran és Victoria Cross Kelly kevés információra építve, súlyos döntések sorát hozta meg azon a szeptemberi napon, melyek több száz ember életét mentették meg. Egy olyan tragikus napon, amikor 3000 ember vesztette életét, köztük a Port Authority of New York and New Jersey (New York és New Jersey Kikötői Hatóság) 77 alkalmazottja, ez a néhány száz megmentett élet hozott némi enyhülést a fájdalomra.

Az állomáson maradt egyetlen üres szerelvényt maga alá temették az ikertornyok. Hetekkel a mentési munkálatok megkezdése után találtak rá a felderítő csapatok. Két vagon, csodával határos módon, épen maradt. A kocsikat kimentették és a Shore Line Közlekedési Múzeumban, East Haven-Connecticut-ban, illetve a Kingston-i Közlekedési Múzeumban kerültek kiállításra.

Képek: Untapped Cities, David Monderer

Tags: , , , , , , , , , ,

« Older entries § Newer entries »