Negyven esztendő egy pillanat csupán egy város történelmében, azonban ez a rövid időszak New York City metamorfózisa volt. Szinte egyik napról a másikra felhőkarcolók törtek az ég felé, megindult a metróközlekedés, felgyúltak a villanyfények a City utcáin és magasztos hidak épültek. 1898-ban, amikor a külső kerületek hivatalosan a City részévé váltak, megszületett New York City, a metropolisz. Mindezek ellenére, a Gilded Age az ellentétek időszaka is volt. Több mint egymillió bevándorló nyomorgott bérházakban a Lower East Side-on, míg a nemzet milliomosainak fele a Fifth Avenue fényűző kastélyaiban élt.

1866-ban a City 800 ezer lakosa a 23. utca alatt koncentrálódott. A lovaskocsik macskaköves utakon zötykölődtek, az otthonokat gyertyával és gázlámpával világították. A város legmagasabb pontja a Trinity Church 85 méteres tornya volt. A város apró színházai a Union Square közelében voltak a Lower Broadway-n. A Central Parkot meglátogatni több órás utazást jelentett, szántóföldek mentén, a hepehupás Fifth Avenue-n. Brooklynból csak komppal lehetett megközelíteni Manhattant és csakis jó időben.

1900-ra, a tömeges bevándorlásnak köszönhetően, New York City lakossága hirtelen 3 és fél millióra duzzadt. A Wall Street által termelt gazdagság és az ipari fejlődés hatalmas ingatlanpiaci igényt termelt ki. Egyszerre épültek pazar paloták a Fifth Avenue-n, fényes apartmanházak Uptown és kopottas bérházsorok a Lower East Side-on. Villanylámpák ragyogó fényében fürödtek az új Színházi Negyed utcái a Times Square közelében. Acélszerkezetes irodaházak épültek, a metropoliszt magasvasutak, aszfaltozott sugárutak és acélkábeles, elegáns hidak hálózták be.

A középosztálybelieket vonatok és villamosok szállították Uptown-ból Downtown-ba a munkahelyükre és szórakozni a Coney Island-re a hétvégén. New York City a szépség, az erő, a lehetőségek és az állandó fejlődés jelképe lett.Ezalatt az izgalmas 40 esztendő alatt New York City meghatszorozta területét, észak és az égbolt felé terjeszkedett. A City a találmányok és leleményesség központja lett: a telefonközpont, az elektromosság, a tömegközlekedés, a mentőszolgálat és a szórakoztatóipar úttörője volt. A szociális aktivizmus is lendületet kapott. A munkások és a nők jogai egyre több figyelmet kaptak. A gyermekvédelem, a magán és közösségi jótékonyság szintén progresszív irányt mutatott.

A New York-i Gilded Age iránti érdeklődés napjainkban ismét megnövekedett világszerte. A népszerűségnek egyik oka talán a korszak extrém voltában keresendő. Az egyik oldalon a Fifth Avenue márványpalotái, a másik oldalon a Lower East Side mocskos bérházai. Az egyik oldalon a családok a Central Park víztárolójából kaptak friss, vezetékes ivóvizet, a másik oldalon, 1901-ig nem tartozott fürdőszoba a bérlakásokhoz. A Fifth Avenue gyermekeivel nevelőnők sétálgattak a Central Parkban, míg a Lower East Side-on a 7-8 évesek a hét valamennyi napján kemény fizikai munkát végeztek a szürke gyárak falai között.

Hol található a Gilded Age szülőhelye New York City-ben? Egyértelműen a Broadway, a Fifth Avenue és a 23. utca találkozásánál. Itt volt a város új színházi negyede, itt ért véget a Ladies’ Mile, a hölgyek bevásárló utcája, a Broadway-n hotelek és privát klubok üzemeltek. Itt gyúltak fel először a villanyfények és itt épült a város első igazi felhőkarcolója, az ikonikus Flatiron Building. Sokan nem véletlenül a Madison Square Park és környékét vallják a város valódi központjának, de az igazság az, hogy bármerre járunk New York City-ben, a Gilded Age szelleme mindenhol ott kísért a modern város felszíne alatt.

📖 Könyvajánló:
Esther Crain: The Gilded Age in New York