City

You are currently browsing articles tagged City.

Íme a jelenleg építés alatt álló kilenc manhattani felhőkarcoló óriás. A képen nem szerepelnek azok a felhőkarcolók, melyek 2015-ben már elérték a teljes magasságot, illetve azok, melyek építése még az alapozás vagy a jelenlegi épület lebontási szakaszában jár.

2016_scene_01_post_1_final_rev_7-21

Következzen az épületek rövid bemutatása, elvégre hamarosan szerepelnek majd valamennyiünk manhattani fényképalbumában. A felhőkarcolók balról jobbra.

220 Central Park South

Magasság: 950 láb (290 méter), 65 emelet, tervezett átadás: 2018

A mészkőből épült 220 Central Park South az úgynevezett “Milliárdos Soron” épül. A felhőkarcolóból gyönyörű kilátás nyílik a Central Parkra. Úgy hírlik, hogy az egyik legnagyobb apartmant egy New York-i befektető vásárolta meg az ex-feleségének fájdalomdíjként.

35 Hudson Yards (Equinox Tower, E Tower)

 

Magasság: 1079 láb (329 méter), 72 emelet, tervezett átadás: 2019

A Tizenegyedik Sugárút és a 33. utca sarkán található épületből remek kilátás nyílik a Hudson folyóra és a közelben található High Line-ra. Az épületben a 137 luxuslakáson kívül irodák, hotel és edzőterem-komplexum (az Equinox luxus fitnesz cég tulajdonában) is épül.

175 Greenwich Street (3 World Trade Center)

 

Magasság: 1079 láb (328 méter), 80 emelet, tervezett átadás: 2018

A pénzügyi központban található World Trade Center komplexum részeként épülő 3 World Trade Center az Emlékmúzeummal szemben, a két emlékmedence fölé magasodik. Az épület földszintjén közel 28 ezer m2-es pláza nyílik, a maradék 79 emeleten irodák kapnak elhelyezést. Az épület 2015 decemberében elérte az 50 emeletes magasságot.

30 Hudson Yards (Hudson Yards North Tower)

Magasság: 1297 láb (392 méter), 90 emelet, tervezett átadás: 2019

A 30 Hudson Yards a Hudson Yards épületkomplexum szíve, mely nemcsak méretével, de konstrukciójával is kiemelkedik. A Hudson Yards 30-as szám a 10-es számmal közös alapra épül. A két toronyház tükörképe egymásnak, miközben finoman elhajlanak egymástól, V-alakú negatív teret létrehozva. Ez a különleges, erős vizuális kölcsönhatás a Hudson Yards épületegyüttes teljes egészére jellemző.

A 30 Hudson Yards nemcsak megjelenésében különleges, de funkciójában is. Alapvetően irodaépületként szolgál majd (a Time Warner és a Wells Fargo a két legnagyobb bérlő), azonban pódiumszerű kilátójával turista-csalogató látványosság is lesz. Az épületben szerves hulladékfeldolgozó is épül, mely a szintén helyben található áramfejlesztőket táplálja. Ez a természet-tudatos tervezés LEED (Leadership in Energy and Environmental Design), Természetbarát Épület Aranyfokozatot hozott a felhőkarcolónak és a tervezőknek.

217 West 57th Street (Central Park Tower)

Magasság: 1550 láb (472 méter), 130 emelet, tervezett átadás: 2019

A Nordstrom Tower névre is hallgató épület alsó hét szintjét a Nordstrom nagyáruház bérli majd. Az épületben további 130 szuper-luxus lakosztály vár gazdára. A Central Park Tower New York City és az Egyesült Államok második legmagasabb épülete lesz.

111 West 57th Street (Stairway to Heaven, Steinway Hall)

Magasság: 1438 láb (483 méter), 80 emelet, tervezett átadás: 2018

Ez a vékonyka, csillogó toronyház, a Stairway to Heaven (Lépcsősor a Mennybe) becenévre hallgat, s nem véletlenül. Az épület teste csupán 18 méterrel szélesebb, mint a bázisszint, mely magában foglalja a Hatodik Sugárútra költözött volt Steinway Koncerttermet.

53 West 53rd Street (Tower Verre, MOMA Tower)

 

Magasság: 1050 láb (320 méter), 82 emelet, tervezett átadás: 2018

A MoMa felhőkarcoló “áttetszőségéről” nevezetes. A tervező láttatni hagyja az épület csontvázát, a fém és üvegszerkezet bámulatos konstrukcióját. A toronyház apartmanoknak és a MoMa, a Museum of Modern Art (Modern Művészetek Múzeuma) kiállítótermeinek ad otthont. A lakásárak 3 és 51 millió (!) dollár között mozognak.

One Manhattan West (Manhattan West North Tower)

Magasság: 995 láb (303 méter), 67 emelet, tervezett átadás: 2019

A One Manhattan West a Manhattan West project része, mely a Kilencedik Sugárút mentén, a West Side Yard (Nyugati Rendező-pályaudvar) fölé épül. A Manhattan West épületkomplexum a tervek szerint vegyesen funkcionál majd lakó, iroda és kereskedelmi központként.

15 Hudson Yards (Corset Tower)

 

Magasság: 914 láb (278 méter), 70 emelet, tervezett átadás: 2018

A 15 Hudson Yards közvetlen a High Line mellett található, a Tizenegyedik Sugárút és 30. utca sarkán. Jó hír, hogy az apartmanokat ebben a felhőkarcolóban bérelni is lehet. A 15 Hudson Yards a Corset Tower (Fűző Torony) becenevét különleges, fűzőre emlékeztető formájáról kapta.

Képek és forrás: Skyscraper Center

Tags: , , , , , , ,

Viszlát telefonfülke, helló Link!

A világ jelenleg leggyorsabb és legnagyobb, ingyenes Wi-Fi rendszere épül New Yorkban. A LinkNYC névre hallgató, New York öt kerületét lefedő network egyedülállóan innovatív. 2024 nyaráig 7500  régi típusú telefonfülkét váltanak fel ezek a közel 3 méter magas, kecses network oszlopok.

“Természetesen sok nagyváros rendelkezik nyilvános Wi-Fi elérhetőséggel, de New York igényeit kielégíteni heroikus feladat. – nyilatkozta New York City polgármestere, Bill de Blasio. – Helybéliek, ingázók és turisták milliói használják majd ezeket a hozzáférési pontokat. Azok a New York-iak, akik nem engedhetik meg maguknak az Internet előfizetést, a Link hatalmas előrehaladást jelent. Napjainkban az Internet már nem luxus, hanem hétköznapi szükséglet.”

 

A Linket a forgalmas New York-i utcákra tervezték, azonban a Wi-Fi természetéből fakadóan, azok a lakások, melyek a szórás környezetében vannak (45-90 méter, változóan), élvezhetik az áldásos ingyen Internet előnyeit.

A Link a következő szolgáltatásokat nyújtja:

  • 1 gigabites sebesség (körül-belül 20-szorosa az átlag New York-i sávszélességnek)
  • Ingyenes helyi híváskezdeményezés
  • Segélyhívó (911) gomb
  • USB töltőport (Linkenként kettő)
  • Android-alapú, érintőképernyős, beépített táblagép, mely térképeket és közérdekű információkat (időjárás, közlekedési hírek) is szolgáltat, vészhelyzet esetén pedig riasztóként is szolgál.
  • 139 cm-es (55 hüvelykes) TV képernyő, melyen reklámok futnak majd (a város 500 millió dolláros bevételre számít az elkövetkezendő 12 évben)
  • Audio kimenet saját fülhallgatóhoz
  • A későbbiekben a szolgáltatás videó hívással is bővül

 

Két héten belül elkezdődik a rendszer tesztelése a Harmadik Sugárúton elhelyezett első két Linken. A béta teszt időszaka július végéig tart. Addigra a következő helyszíneken találhatunk Link hubokat:

  • Manhattanban: Harmadik és Nyolcadik Sugárút a 14. és az 58. utca között, Nyugat-Harlem
  • Brooklynban: Downtown Brooklyn a Flatbush Avenue mentén
  • Queensben: Jamaica
  • A Bronxban: Dél-Bronx a Harmadik Sugárút mentén
  • Staten Island-en: St. George

A rendszer hátránya, hogy a sávszélesség Brooklyn és Queens szegényebb környékein, valamint a Bronx és Staten Island teljes területén tizede a manhattani sebességnek. Természetesen az érintett területek képviselői máris benyújtották panaszukat a városvezetésnek. Az indok nagyon is egyszerű. Az ingyenes Wi-Fi rendszer, mint sok minden más, reklámokra támaszkodik. A LinkNYC befektetői jobban vonzódnak a gazdag manhattaniak pénztárcájához. Az itteni 100 megabit sem hangzik rosszul, azonban az tény, hogy a szerényebb környékeken még nagyobb lesz az igény a Linkekre, a megnövekedett használat pedig további lassuláshoz vezet.

Végezetül felmerül a biztonság kérdése. Egyértelmű, hogy az ingyen Wi-Fi személyes adatok, információk továbbítására nem ajánlott. Így bármennyire is vonzónak tűnik egy-egy üzleti találkozó során az ingyenes Wi-Fi lehetősége, a logika azt diktálja, hogy maradjunk a biztonságos keretek között.

A LinkNYC rendszer híreiről az elkövetkező hónapokban folyamatosan beszámolunk.

Képek: a blog írójának tulajdona

Tags: , , , , , ,

A Holiday Season, Hálaadástól Újévig, New York City legmozgalmasabb időszaka. A Hálaadás előtti hetekben a City ünnepi hangulatot ölt. Megnyílnak a jégpályák és megjelennek az első karácsonyi kirakatok. Ebben az évben is a világhíres Lord & Taylor üzletház – a karácsonyi kirakatművészet úttörője – nyitotta a sort, november 12-én.

 

A Lord & Taylor Amerika legelső nagyáruháza 1826-ban nyitotta meg kapuit és azóta is töretlenül magas színvonalú árukínálattal és legendásan segítőkész ügyfélszolgálattal várja a vásárlókat.

Ebben az évben (a múlt évi kirakatokról ITT), s ezzel a véleménnyel nem vagyok egyedül, a Lord & Taylor kirakatai sikerültek a legvarázslatosabbra. A kirakategyüttes a “A Few of Our Favorite Things”, vagyis “Néhány a kedvenceink közül” címet viseli, utalva a Muzsika Hangja feledhetetlen betétdalára, a My Favorite Things-re.

Hálaadás és Karácsony között több mint fél millióan látogatják meg a 101 éves üzlet karácsonyi kirakatait. A méret és a komplexitás miatt a kirakatrendezés nem helyben zajlik. Az elkészült alkotásokat az áruház alagsorából lifttel emelik a kirakatokba.

Ebben az évben a gyermekkori emlékeké a főszerep. Mézeskalács-kastély, adventi kalendárium és elvarázsolt cukrászda és megannyi szívmelengető ünnepi emlék.

Az első ablakban hatalmas adventi kalendárium-ház ablakai nyílnak, melyekben New York City legismertebb látványosságai bukkannak fel.

A mézeskalács-kastélyban vidám mézeskalács figurák járnak táncot.

A hófehér, csillogó-villogó kakukkos óra körül az erdő lakói, nyuszik, mókusok, baglyok játszanak.

A mesebeli cukrászdában mindenféle finomság vár minket. Rózsaszín cupcake-ek oly élethűen, hogy úgy érezzük, csak ki kell nyújtanunk a kezünk értük.

A Lord & Taylor karácsonyi kirakatait január 4-ig elejéig élvezhetjük.


Képek: a blog írójának tulajdona

Tags: , , , , , , ,

New York város építészeti alaptervét, az úgynevezett Commissioners’ Plan-t, évente egy alkalommal lehet megtekinteni a Városháza épületében. Ebben az évben sikerült részt vennem a népszerű kiállításon, és képeket készíteni a legendás térképről. Ezeket láthatjátok a bejegyzésben.

New York Cityben nem könnyű eltévedni. A 21,6 km hosszú és 3,7 km széles sziget utcaszerkezete – a Downtown kivételével -, merőleges rács-szerkezetű. A Hudson folyóval párhuzamos utak sugárutak, a merőlegesek utcák.

A sugárutak számozása az East Rivertől a nyugati irányba emelkedik 1-től 12-ig. A sugárutak számot vagy nevet viselnek, néhány számot és nevet is egyszerre. A házszámok délről északra emelkednek. A sziget középvonalában található Ötödik Sugárút vízválasztó. Az utcák Fifth Avenue-tól keletre, illetve nyugatra eső részeit külön nevezik meg a “keleti” és “nyugati” előtaggal (pl. East 23rd Street, West 23rd Street).

New Yorknak Downtown az egyetlen olyan környéke, ahol a 4. utca keresztezheti a 10. és a 12. utcát és a Waverly Place keresztezheti a Waverly Place-t. A Alsó-Manhattan térképe gyökeresen eltér a City többi, mértani pontossággal tervezett, hálózatos, párhuzamos-merőleges, utca-sugárút szerkezetű részétől.

A környék az 1811-es városrendezési terv, a Commissioners’ Plan bevezetése ellenére megtarthatta eredeti utcaszerkezetét, így ezen a környéken nem támaszkodhatunk a szokásos manhattani tájékozódási pontokhoz. A Downtown utcái keskenyek, kacskaringósak, gyakran éles szögben kanyarodnak és a legtöbb esetben névvel ellátottak. A rácsszerkezethez szokott turistákat és helybélieket könnyen összezavarhatja az utcák rendezetlensége. Példaképpen, a nyugat-keleti futású Nyugati 4. utca hirtelen északnak fordul és keresztezi a Nyugati 10., 11. és 12. utcát, majd a Nyugati 13. utcába torkollik. Hasonló anomáliával a Cityben másutt nem találkozunk. Ez a sajátosság erősíti a környék történelmi jellegét, egyedi báját.

A rácsszerkezetes utcarendezés felelős egy különleges jelenségért is. A Manhattanhenge, más néven Manhattani Napforduló (Manhattan Solstice) során a lemenő nap egybeesik a City rácsszerkezetes utcarendszerével és aranyló fénybe borítja a várost.

Manhattanhenge idején az East Side utcáin gyalogolva, nyugat felé nézve, szemben találjuk magunkat a lemenő nappal, míg a West Side-on kelet felé fordulva, a kanyonszerű utcák ablakain megtörő naplemente fénye vakít el minket. Manhattanban csupán ezeken a napokon látható a horizonton lemenő nap az utcaszint magasságában. A Manhattanhenge jelenségéről bóvebben ITT olvashattok.

New York város építészeti alapterve a történészek szerint a legnagyszabásúbb, legmerészebb és legutópisztikusabb a rácsszerkezetű várostervek között. A tervet annak idején rengetegen kritizálták monotonitása és merevsége miatt, különösen a középkori városok zegzugos, szabálytalan utcaképéhez szokott európai bevándorlók.

Az újkori építészek már másképp gondolják és megállapították, hogy az 1811-es terv alkotói mintha tudták volna, hogy modern világvárost építenek. A városbiztosok biztosra mentek, amikor az ókori görög hagyományokig nyúltak vissza.

A rácsszerkezetű építkezést az ókori görög építészetben hippodamoszi tervnek hívták, mely nevét a miletosi származású építész, matematikus, meteorológus, filozófusról, Hippodamoszról kapta, akit a modern várostervezés atyjának tekintünk.

Ez az elrendezés nemcsak mértanilag pontos, ezáltal átlátható, de egyben véd a túlnépesedés ellen, útját állja a tűzvészek és a járványok terjedésének. Ez különösen fontos szempont volt a középkorban. A rácsszerkezetes építkezési metódus Európában a reneszánsz idején élte újabb virágkorát. Az 1606-ban alapított német város, Mannheim volt az első rácsszerkezetes új-európai város, melyet Edinburgh és Glasgow követett.

New York City átrendezését a város vezetése 1807-ben vetette fel, amikor már elkerülhetetlenné vált a város bővítése. Arra kérték a megbízottakat, hogy olyan városképet alakítsanak ki, mely nemcsak a kényelmet szolgálja, de rendszerezett, áttekinthető és alkalmas az egészséges életvezetésre.

A bizottság 1811. márciusára készült el a tervekkel. A tervrajzon felvázolódtak a jelenlegi Manhattan alapjai. 12 észak-déli irányú, a Hudson folyóval párhuzamosan futó, 30 méter széles sugárút, melyek számozása az East Rivertől kezdődik emelkedően. 155, ezekre merőleges, egyenként 18 méter széles utca, melyek számozása déli irányból emelkedik, jobb oldalon páratlan, bal oldalon páros házszámokkal.

A Manhattan déli részén található eredeti városrész változatlanul maradt, határvonalát, a nevében is falat jelentő Wall Street jelzi. A sugárutakon – velük szöget bezárva -, halad keresztül a Broadway, mely az indiánok által használt ösvényre, a Wickquasgeck Trailre épült. A holland telepesek Breede Wegnek, “Széles Útnak” nevezték.

A Broadway megelőzve korát, teljesítette a Commissioners’ Plan 1811-beli kritériumokat, észak-déli, Hudson folyót követő irányvonalával.  A ferde irányú keresztezés néhol érdekes megoldásokra sarkallta az újító szellemű építészeket. A legizgalmasabb és bizonyára legismertebb pont a Broadway és az Ötödik Sugárút kereszteződése, ahol a Flatiron Building (Vasaló-ház) áll. A terv legnagyobb előnye, hogy lehetővé tette a levegő szabad áramlását az óceán felől.

A 6th Avenue, a Hatodik Sugárút 1945. szeptemberében kapta az Avenue of the Americas elnevezést Fiorello LaGuardia polgármester javaslatára, aki ezzel szerette volna kifejezni az Egyesült Államok egységét az amerikai földrész országaival. A sugárút mentén, a villanyoszlopokra elhelyezték az amerikai földrész országait jelképező táblákat.

A 4th Avenue, a Negyedik Sugárút a Park Avenue nevet kapta, jelezve, hogy ez az egyik legzöldebb sugárút a metropolisban. A sugárút középvonalán ültetett növényekért a Park Avenue Alapítvány felel. Mivel öntözésük nem oldható meg automatikus rendszerrel, ezért a kevés vizet igénylő begóniákat választották. A karácsonyi időszakban fenyőfákat ültetnek a helyükre, melyeket természetesen fel is díszítenek, ünnepi hangulatot varázsolva ezzel a forgalmas útra.

A Commissioners’ Plan 1811 annak ellenére, hogy sok támadás érte, az elmúlt évszázadok során szinte változatlan maradt. A tervezőket többen spórolással, illetve a város természeti adottságainak teljes semmibevételével vádolták, mivel a kivitelezéshez elsimították a dombokat, elvezették a természetes vizeket.

Az egyik kritikus a terv láttán így kiáltott fel: ‘Ezek az urak Róma hét dombját is legyalulnák!” Hamarosan azonban kiderült, hogy a rendszer nagyon is működik. A széles sugárutak vonzzák a turistákat, remek helyet biztosítanak a kiskereskedőknek és egyéb, nagyobb kereskedelmi cégeknek, pénzintézeteknek, irodaházaknak, a művészvilágnak.

Képek: a blog írójának tulajdona

Tags: , , , , ,

A New York-i Hálaadás Napi parádé immár 89 éves tradíció, melyen több mint 3 millióan vesznek részt élőben és több mint 50 millióan látnak világszerte az élő közvetítés által. (A parádé történetéről ITT olvashattok bővebben.)

A Macy’s Nagyáruház Hálaadás Napi Parádéja vezeti be Amerikában az úgynevezett Holiday Season-t, az Ünnepi Időszakot. Hálaadás, Black Friday (Fekete Péntek), Yule, Hanukkah, Kwanzaa, Karácsony és Újév, valamennyi nevezetes nap ennek az ünnepkörnek a része.

Ebben az évben azonban úgy tűnik – az eseményen részt vevők számát tekintve is -, új tradíció született: a Thanksgiving Balloon Inflation, vagyis a Hálaadás Napi Parádé Lufióriásainak Felfújása. Évekkel ezelőtt a Hálaadás Napi Parádét megelőző délutáni-esti ipari lufidagasztás “álmos” kis eseménynek számított a Cityben, melyről csak a környék lakói vettek tudomást, jórészt az útlezárások miatt.

A közösségi média elterjedésével azonban egyre több kép jelent meg a “cool” eseményről és így az elmúlt évek során egyre többen jöttek nézelődni Manhattan valemennyi részéről.

Ebben az évben már a parádéhoz hasonló intézkedéseket kellett bevezetni, útlezárással, kordonokkal, komoly szervező és előkészületi munkálatokkal, rendőri jelenléttel.

A parádé lufijait az Upper West Side-on, az American Museum of Natural History épülete körüli utcákban fújják fel. A munkálatok a csütörtöki Hálaadás Napi Parádét megelőző szerda délután 3 órakor kezdődnek és a este 10 óráig tartanak. Ekkorra éri el a 17 lufióriás a megfelelő méretet.

A szervezők maguk is meglepődtek az esemény népszerűségét illetően, melynek ebben az évben közel 1 millió (!) látogatója volt.

A City polgármestere, Bill de Blasio a helyszínen interjút adott a televíziónak, melyben kihangsúlyozta, hogy az új tradíció is jelzi a tényt, miszerint New York City állandóan változik, lakói nyitottak és keresik az új élményeket, s erre a város lakói büszkék lehetnek.

A tömegben sokan találkoztak a volt polgármesterrel, Michael Bloomberggel is, aki nagypapaként az unokáját hozta el az eseményre.

112515_Macys_Baloons-22

Amennyiben kíváncsiak vagyunk, mi történik a parádé kulisszái mögött, esetleg nincs lehetőségünk részt venni a parádén, de szeretnénk látni a léggömböket és átérezni az ünnep hangulatát, ne hagyjuk ki ezt a lehetőséget, ám készüljünk fel a tömegre.

Rengeteg kisgyermekes család vesz részt az eseményen, sokan babakocsival, így a tempó lassú és bizony hosszú időbe telik, mire körbe járjuk a múzeum épületét.

Képek: a blog írójának tulajdona, kivéve Bloomberg felvétele

Tags: , , , , , , , ,

Nem titok, hogy még a “die hard” New York City rajongók is gyakran zúgolódnak a hétköznapok forgatagában, amikor ez a nyüzsgő, állandóan rohanó város megbukik a vizsgán. Közlekedési dugók, túlzsúfolt metrószerelvények, tülkölő autók, zúgolódó gyalogosok.

Gregg Pasquarelli és Vishaan Chakrabarti, városfejlesztő mérnökök eljátszottak a gondolattal, milyen is lenne, ha újratervezhetnék New York City-t. Ötleteik megszüntetnék a gondok többségét, azonban gyökeresen megváltoztatnák Manhattan arculatát.

Elképzeléseik annak ellenére, hogy drasztikusak, el kell ismernünk, hogy elgondolkodtatóak. Ismerkedjünk meg New York City legégetőbb infrastrukturális problémáival és a várostervező mérnökök ötleteivel, melyek közül néhány természetesen utópia marad.

1. A Central Park, mint központi bajkeverő. A Central Park New York tüdeje, zöldellő oázis a betonrengetegben, azonban tény, hogy központi fekvésével gátolja az egész metropolis felszíni közlekedésének zavartalan áramlását.

A parkot átszelő, keresztirányú utak keskenyek, így a haladás roppant lassú és állandóak a forgalmi dugók. Míg a nyugati oldalon a metróközlekedés úgy-ahogy megoldott, addig a keleti oldalon csupán egy vonal halad, az is három sugárútnyira. Az East Side utolsó, közvetlen Central Park metróállomása az Ötödik Sugárút-59. utca megálló, a park dél-keleti csücskében.

Gregg Pasquarelli és Vishaan Chakrabarti mérnökök egyetértenek abban, hogy a metropolis hatékonyabb működése érdekében vissza kellene repülni az időben, egészen 1750-ig és újragondolni a Central Park terveit.

“A központi park és a város miniparkjai helyett – mint a Washington Square Park, Gramercy Park és társaik -, egybefüggő parkrendszert kellett volna építeni a város két oldalán, mely Uptowntól egészen Downtownig nyúlott volna. A West Side Park és az East Side Park így könnyen megközelíthető lett volna valamennyi irányból.

A zöldterület mérete ugyanakkora lett volna, mint most, ha nem nagyobb és természetesen jóval praktikusabb. A munkahelyek a külső városrészben épültek volna, míg a belső terület a lakóházaknak, kulturális intézményeknek és üzleteknek adott volna otthont.”

2. A metróhálózat. A New York-i közlekedés elképzelhetetlen a gyors és viszonylag olcsó metró nélkül, azonban a metróhálózatra is ráférne az újragondolás. A New York-i földalatti vonalakat annak idején egymástól független magánvállalkozók építették, így sajnos a kommunikáció elmaradt. A hálózat egyenetlen elosztása az ingatlan piac egyenetlenségét eredményezte. A metróval lefedett környékek megfizethetetlenek lettek, a Lower West Side-ról eljutni az Upper East Side-ra kész tortúra. Jóval több keresztirányú vonalra lenne szükség. A jelenlegi vonalakat feketével, míg a kívánatos útvonalakat kékkel jelöltük.

3. Magánautók A várostervezők egyhangúan egyetértenek abban, hogy Manhattanban semmi keresnivalójuk a magánautóknak, s ha hatalmukban állna, azonnal kitiltanák őket a városból. “Vegyünk példának egy átlagos, négysávos utat New Yorkban. 2/3-uk foglalt. Parkoló autók, melyeket tulajdonosaik csak elvétve használnak.

Amennyiben megszűnne az út menti parkolás, a város kapacitása 40(!)%-kal megnőne. A felszabadult sávok “zöldutak” lehetnének, s a kerékpárosok végre biztonságban közlekedhetnének.”

4. A Penn Station “New York City legnagyobb bűne az eredeti Penn Station lebontása volt. Hallottátok valaha is, hogy valaki a Penn Station-re hívta az ismerősét egy kávéra Ugye, nem? A Pennsylvania Vasútállomáson senki sem akar egy perccel sem tovább tartózkodni a szükségesnél.

IMG_2631

Az egyetlen megoldás a Madison Square Garden lebontása lenne, (a Madison Square Garden a Penn Station fölé épült), hogy a napfény újra bejuthasson ebbe a homályos, depressziós épületbe. A Penn Vasútállomást napi 120 ezer utas fogadására tervezték. Jelenleg több mint 600 ezer ingázó halad át a pályaudvaron naponta. A számok önmagukért beszélnek.” (A Penn Vasútállomásról itt olvashattok bővebben.)

5. Befektetés “Az elmúlt években rengeteg új felhőkarcoló, irodaház épült New York City-ben, de az is tény, hogy 50 éve nem épült új híd, és ez szégyen. Új komp vonalakra is szükség lenne. New Yorkban a lehetőségek kimeríthetetlenek. Ritka az a város, ahol a cég elnöke és takarítója ugyanazon a metrón utazik. Ápolnunk kell ezt a hagyományt és építkezni rá, hisz New York City állandó inspiráció valamennyiünk számára.”

Forrás: Gregg Pasquarelli and Vishaan Chakrabarti of SHoP Architects – New York City Makeover
Képek: a blog írójának tulajdona, kivéve képes illusztrációk

Tags: , , , , , ,

A Rockefeller Center az ünnepi New York szíve. A tér hatalmas, ikonikus fenyőfáját évről évre közel egy millióan látogatják. A karácsonyfa fényei, a korcsolyapálya lüktető elevensége, a vidám karácsonyi muzsika, a hullámzó, nevető tömeg, a sült gesztenye illata együttesen alkotja a Rockefeller Center utánozhatatlan hangulatát.

A tér karácsonyfája a nemzet karácsonyfája, mely nemcsak az ünnep, de a túlélés szimbóluma is. Az első, papírgömbökkel, tobozokkal, áfonyafüzérekkel, konzervdobozokkal díszített karácsonyfát a Rockefeller Center épületegyüttesén dolgozó munkások állították 1931 Szentestéjén.

A gazdasági világválság kellős közepén ezek a kétkezi munkások hálájukat fejezték ki a kicsiny karácsonyfával. Hálásak voltak, hogy volt munkájuk és volt mit a családjuk karácsonyi asztalára helyezniük. A fa azóta is a túlélés, az újrakezdés jelképe. 1944 karácsonyán a kivilágítatlan fát a világháború végének reményében, míg 2001 decemberében a szeptemberi tragédia súlya alatt állta körbe Manhattan lakossága. A karácsonyfa állítás történetéről bővebben ITT olvashattok.

Sokan vádolják a Rockefeller Centert “fagyilkossággal”, felesleges pazarlással, azonban ne feledjük, hogy a fa kivétel nélkül felajánlás útján kerül kiválasztásra és ez az adakozók számára különleges, életre szóló élményt jelent. Amennyiben a Rockefeller Center egy nap véget vetne a karácsonyfa állításnak, ez nem csupán egy több mint 80 éves New York-i tradíciónak a végét jelentené, de az egész világ veszítene. Turisták millió számára megvalósult álom élőben látni a Rockefeller Center fáját, míg másoknak visszatérő családi hagyomány ellátogatni a fához.

A fa felajánlói számára  a Rockefeller Centernek fát ajándékozni megtiszteltetés, sokszor egyfajta bizonyítást is jelent.

A Rockefeller Center karácsonyfájának történelmében eddig háromszor (!) esett a választás magyar családok fenyőjére. A legutóbb 2012-ben.

2007-ben a connecticuti Rivnyak, 2008-ban a New Jersey-beli Varanyak család norvég luc fenyője lett a nemzet fája. 2012-ben szintén egy New Jersey-i magyar család luc fenyője bizonyult a legszebbnek. Joe Balku 20 évesen, 1956-ban érkezett Amerikába, pénz, nyelvtudás, család és barátok nélkül. “Az amerikai álmot álmodtam és sikerült. Keményen dolgoztam, szolgáltam az amerikai hadseregben, majd a leszerelés után benzinkutat vásároltam. Családot alapítottam és 1973-ban megvettem a telket a házzal. A fenyő már akkor is ott állt, ugyan még csak 6 méteres lehetett.”

A fenyőt a Sandy hurrikán érkezése előtt néhány héttel választotta ki a Rockefeller Center kertésze. Képzelhetjük a család izgalmát a hurrikán amúgy is idegtépő napjaiban.

 

“Állandóan ki-be futkostam a 140 km-es szélben, hogy megnézzem, áll-e még. Szerencsére túlélte a hurrikánt és nagyon büszke vagyok, hogy az én fám okoz ekkora örömet amerikai honfitársaimnak. 76 éves vagyok és még soha életember nem vettem részt személyesen a gyertyagyújtáson.”

Ebben az évben a fa a közelből, egy New York állambeli kisvárosból érkezett. Albert Asendorf családja négy generáción át nevelte a fát. Albert édesapja akkor vásárolta a házat a fenyővel, amikor Albert négy éves volt. “Apám mindig visszavágta a fa tetejét, hogy ne ágazzon el és szép nagyra nőjön. A két fiam és a gyerekeik sok-sok órát töltöttek a kertben, játszottak a fa körül.

 

A lucunk az eltelt 58 év alatt 23 méteresre nőtt és a kert teljes egészét uralomba vette. A Sandy hurrikán idején nagyon féltünk, hogy a házra dől. Az utóbbi idóben már teljesen elállta a fény útját. Tudtuk, hogy lassan el kell köszönnünk tőle. Körbe kérdezgettem, de senkinek nem kellett egy ekkora fa. A Rockefeller Center honlapján kötöttem ki és a móka kedvéért kitöltöttem a kérdőívet. Én lepődtem meg a legjobban, amikor válaszoltak és a kertész kijött a házunkhoz. Roppant boldogok vagyunk és az egész család jelen volt a faállításkor. Természetesen a gyertyagyújtásra is visszatérünk.”

Az ünnepi fények ebben az évben december 2-án gyúlnak fel és január 7-ig maradnak velünk. Az ünnepi időszak végeztével a fából a Habitat for Humanity szervezet házakat épít rászorulók számára, míg a farönköt a New York-i Lovassport Egyesület díjugratási szakosztálya kapja meg.

Képek: a blog írójának tulajdona, kivéve utolsó két kép

Tags: , , , , , , , ,

Évente egyszer New York City klasszikus autóbuszai új életre kelnek és régi, letűnt időkről mesélnek.

1994 óta, egy kora őszi napon, a New York-i Közlekedési Múzeum környéke a vintage buszok szerelmeseinek találkozóhelyévé válik.

A New York City Transit Museum interaktív kiállítása 80 év autóbusz történelmét mutatja be.

A buszokra fel szabad szállni, elvégre az élmény akkor teljes, ha fizikai valójában átélhetjük. Sokan órákat elücsörögtek és régi, buszos élményeket osztottak meg a fiatalokkal és a kortárs utazókkal.

A gyereknek, életkornak megfelelően külön programokat is biztosítottak a szervezők. A kicsiknek lehetett rajzolni, kifesteni, a nagyobbak közlekedési szabály Ki Mit Tudon mérethették meg magukat.

Természetesen ételből, italból és zenéből sem volt hiány a kiállításon.

A buszok közül a legismertebbek és a legkedveltebbek:

Betsy (1263), a Fifth Avenue Coach Company emeletes busza 1930 és 1947 között rótta Manhattan utcáit. A buszt 1967-től Nevadában, Alaszkában és Torontóban használták. A múzeum 2004-ben vásárolta vissza.

Az 1970-ben forgalomba állított 4727-es autóbusz volt a New York-i Közlekedési Vállalat első modern légkondicionálással ellátott járműve.

A 3100-as busz volt Amerika első légkondicionált autóbusza, melynek gyártását 1956-ban kezdték meg. Az első szériát próbaképpen gyártották és New York City is csak egy példányt vásárolt. A légkondicionáláson kívül itt jelent meg az első csuklós ajtó és a párnás ülés is. A busz 20 év szolgálat után a közlekedési rendőrség tulajdonába került.

A 8466-os busztípusból több mint 600 közlekedett a City utcáin. A légkondicionált busz kivilágított hirdetőtáblákkal és zöld, oldal irányú ülésekkel rendelkezett. A busz nemcsak népszerű, de olyannyira megbízható is volt, hogy 1984-ben jó néhányat közülük felújítottak és forgalomban tartottak a 90-es évek végéig.

Az 1059-es busz 1961 és 1974 között Brooklyn és Manhattan között ingázott, majd 1981-es nyugdíjazásáig Long Island-en teljesített szolgálatot.

2185-ös busz arról nevezetes, hogy 2001. szeptember 11-én a Church Street-en, a World Trade Center közvetlen közelében parkolt. A leomló épületek törmeléke szinte a felismerhetetlenségig roncsolta a járművet. A közlekedési vállalat úgy döntött, hogy nem viszi a buszt a roncstelepre, inkább helyreállítja, ezzel is jelképezve New York City erejét.

A New York City Buszfesztivál kellemes időutazás kicsiknek és nagyoknak egyaránt.

20150927_165022-1

Képek: a blog írójának tulajdona

Tags: , , , , , , , , ,

Egymást érik a Kötéltánc című film kritikái. Jók és rosszak. Egyben azonban valamennyien egyetértenek: a stáblistáról lemaradtak a film kulcsfigurái, a World Trade Center ikertornyai és Manhattan panorámája a tornyokkal és a tornyok tetejéről.

Nicole Gelinas a Manhattan Institute City Journal újságírója egészen más szemszögből, a tősgyökeres New York-i perspektívájából közelítette meg a film mondanivalóját.

“Robert Zemeckis The Walk című filmje nagy siker. A Vissza a jövőbe és a Forrest Gump rendezője tudja, hogyan kell filmet készíteni. A legtöbben a 3D-s élményért vesznek jegyet a filmre, míg mások borzongani akarnak. A tősgyökeres manhattaniak azonban azért mennek a moziba, hogy újra lássák a World Trade Centert az egyetlen lehetséges módon, a modern filmtechnika segítségével.

A fiatal Philippe Petit arról álmodik, hogy kötéltáncos lesz. Tehetsége és kitartása hírnevet hoz a számára, amikor 1971-ben átsétál a Notre Dame tornyai között. Ebben azonban nincs kasszasiker. A jutalomjáték New York ikertornyai. 1974-et írunk. Philippe egy párizsi fogorvos várótermében meglátja az épülő World Trade Center képét. New York azt teszi, amiben a legjobb: ismét olyat alkot, melynek léptéke meghaladja az egyszerű emberi elmét.

Philippe Petit revelációja extrém. Gothamba kell mennie és magáévá tennie a Világkereskedelmi Központ tornyait, 400 méter magasban.

Döntése emlékeztet minket arra, hogy 28 éven át az Ikertornyok határozták meg New Yorkot. Bevándorlók ezrei érkeztek úgy a City-be, hogy semmi mást nem láttak a városból, csak egy képeslapot, Manhattan utánozhatatlan sziluettjével. Számukra a World Trade Center jelentette az újrakezdést.

A filmben kimondatlanul is ott bujkál: A World Trade Center lerombolói számára szintén ezek a felhőkarcolók jelentették New York esszenciáját, s ők is magukévá akarták tenni őket.

image

A film szívbemarkoló pillanata, amikor először látjuk a tornyokat az egyén szemszögéből. Philippe az építkezésen felnéz a már teljes magasságot elért felhőkarcolókra. A rendező a néző szemszögéből fotóz. Úgy, ahogy azok a szerencsések látták, akik valaha ezeknek az épületóriásoknak a közelében jártak.

Hogy lehet ilyen magasra építeni? Aztán meglátjuk az előcsarnokot, a plázát, Fritz Koenig Szféra szobrát a toronyházak között és a 70-es évek Manhattanját a magasból. A látvány szinte kézzel fogható. A Titanic jutott eszembe. Egy másik elveszett világ digitális reinkarnációja. Azonban ez a világ a SAJÁT elveszett világunk és mi HAGYTUK, hogy elveszett maradjon.

A terroristák (vagy akárkik, akármilyen teóriában hiszel), úgy döntöttek, hogy megcsonkítják Manhattan sziluettjét. Sikerült nekik. New York újraépíthette volna az Ikertornyokat. Viszonylag olcsón, viszonylag gyorsan. Nem így történt.

A feltámasztás helyett több mint tíz évet vártunk és 4 milliárd dollárt költöttünk egy átlagos felhőkarcolóra, amely könnyen beilleszkedhetett volna egy átlagos várossziluettbe, a világ bármely pontján. Hogy világosak legyünk: a City élhet és funkcionálhat ezzel a döntéssel és teszi is. De ne tegyünk úgy, mintha a seb begyógyult volna. Az emberek a mai napig hiányolják az Ikertornyokat és nemcsak a manhattaniak, de turisták milliói is a világon.

A film végén Philippe elmeséli, hogy a merész kaland után állandó belépőt kapott a World Trade Center kilátójába. A lejárat idejét áthúzták a belépőn. Helyére az ÖRÖKÖS szó került. A tornyok lassan elhalványulnak a vetítővásznon. A manhattani közönség hallhatóan sír.

Nekünk nem kell a szánkba rágni, hogy az ÖRÖKKÉ nem tartott soká. A tornyok már fele olyan régen elenyésztek, mint amennyi ideig a hétköznapjaink részesei voltak.

A New York-iak nemcsak a régi World Trade Centert siratják, de az eltelt 14 évet is. Többet is tehettünk volna. A politikusok örüljenek, hogy New York lakossága mérges. Amikor a méreg elfogadássá válik, akkor kell aggódni.

A tény ettől még nem változik. Meg kellett volna gyógyítani Manhattan sziluettjét. Újjá kellett volna építenünk az Ikertornyokat!”

Forrás: We should have rebuilt the Twin Towers
Képek: Google, illetve a blog írójának tulajdona

Tags: , , , , , , , , , , , ,

A Grand Central Pályaudvar New York City ékköve. Különleges energiával, spirituális kisugárzással rendelkezik és megannyi titok hordozója. Az első részben jó néhány titokra fényt derítettünk, míg ebben a részben további érdekességeket olvashatunk a Grand Central múltjáról és jövőjéről. Megköszönöm Tamara Agins-nek (NYC Várostervezési- és Rendezési Osztály munkatársa) a különleges lehetőséget.

  • A titokzatos fekete lyuk

A városi legenda szerint a Grand Central nagytermében, a zodiákus festmény Halak csillagjegye felett található fekete lyukat a NASA Redstope nevű rakétája ejtette 1957-ben, amikor kiállításra került a pályaudvaron. A Szputnyik–1, a Föld első műholdja, mely 1957. október 4-én indult útjára Bajkonurból, aggodalommal töltötte el az amerikaiakat.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A NASA, hogy megnyugtassa a kedélyeket, úgy döntött, hogy válaszként kiállítja a Redstope rakétát a Grand Central nagytermében, emlékeztetvén a lakosságot, hogy a Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal sem lustálkodik. A legenda szerint a mérnökök elszámították magukat és a rakéta csúcsa lyukat ejtett a pályaudvar mennyezetén. Valójában a rakétát a mennyezetre függesztették, s a lyuk nem más, mint a felfüggesztési pont. A lyukat az átépítési munkálatok során sem tüntettek el, emlékeztetve a New York-iakat a Grand Central sokszínűségére. A korabeli képeken jól látható, hogy a rakéta csúcsa még csak a közelében sincs a födémnek.

  • Az a napfényes fotó

A Grand Central Pályaudvar nagyterméről készült, 1940-es fotó legendás. A hatalmas katedrális ablakokon át dől a napfény, természetes fényáradatba burkolva a várótermet.

A fénynyalábokat napjainkban már nem láthatjuk ilyenformán. A városi legenda szerint a környék újonnan épült felhőkarcolói útját állják a napfénynek. A valóság azonban az, hogy a különleges látványért a váróterem vastag cigaretta- és szivarfüstfelhője volt a felelős. A nagyterem napjainkban is napsütötte, csupán jóval tisztább és egészségesebb.

20150927_132410

  • A legendás Oyster Bar

A Grand Central legismertebb és leglátogatottabb étterme az Osyter Bar (Osztriga Bár), melyről kevesen tudják, hogy már a pályaudvar építése előtt is nyitva állt. Az éttermet belegondolták az új épület terveibe, így a pályaudvar boltívei és díszítőelemei a bárban is folytatódnak.

Amikor tipikus New York-i ételekről beszélünk, a legtöbbször a pizza és a bagel jut eszünkbe, azonban az igazság az, hogy egyetlen őshonos New York-i étel létezik, s az nem más, mint az osztriga. A New York-öböl osztrigatelepei évszázadokon át biztosítottak élelmet Manhattan lakosságának, munkát a helyi halászoknak. A városiasodás, az ipari hajózás azonban tönkretette az osztrigatelepeket, felborítva ezzel az öböl kényes biológiai egyensúlyát. Az Egymilliárd Osztriga Projektet a New York Harbor School hozta létre, melynek célja 2030-ra egy milliárd osztriga visszatelepítése a New York-öbölbe. A munkálatokban a gyerekek is szorgosan részt vesznek a biológia óra keretein belül. A projekt 2008-as indulása óta 11 és fél millió osztrigát telepítettek vissza az öbölbe.

  • A titkos átjáró

A Grand Central nagytermének masszív üvegablakai “titkos” átjárót rejtenek. Amennyiben szerencsések vagyunk vagy elég hosszú ideig várakozunk, láthatjuk, amint valaki éppen áthalad az ablakok között.

Az alábbi képen ezt a folyosó láthatjuk. Az átjáróhoz a pályaudvar emeletén található irodák alkalmazottainak van kulcsa, így nem kell a zsúfolt várótermet használniuk. 1939 és 1964 között a CBS Tv-társaság stúdiói bérelték a pályaudvar irodáit, azonban a technika fejlődésével a kamerák érzékennyé váltak a vonatok és a metrószerelvények által keltett legapróbb rezgésre is. A CBS kivonult a Grand Centralról, az irodákat pedig egyéb cégek vették át.

  • Lámpaburák nélkül

Bizonyára sokan észrevették már, hogy a Grand Central egyetlen lámpáján sincs bura. Az épület tervezői ezzel szerették volna felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy az új pályaudvar teljes területén villanyárammal világítottak, mely 1913-ban figyelemre méltó teljesítménynek számított.

  • A Grand Central magyar vonatkozása

Kevesen tudják, hogy a pályaudvar területén teniszezni is lehet. A Vanderbilt csarnok felett közvetlen, a padlásrészben kialakított pálya ötlete és kivitelezése a magyar származású Gazdag Gézának, a  Vanderbilt Atlétikai Klub alapítójának nevéhez fűződik. A teniszpálya 1965 óta vehető igénybe. A pályát a 80-as években Donald Trump vásárolta meg.

  • Mi történt azokkal az öblös fotelekkel?

Bizonyára sokan emlékeznek a pályaudvar étteremszintjén található hatalmas, öblös fotelekre, melyeket 1998-ban, közvetlen a nagy rekonstrukció után helyeztek forgalomba. A 20 karosszék a 20. század elejének szalonkocsijait volt hivatott felidézni és hatalmas sikert aratott az utasok és a helybéliek körében.

A túlzsúfolt étteremszint azonban nem volt képes befogadni a testes foteleket és az átlagosnál (10 ezer vendég naponta) is nagyobb forgalmat (a fotelek szelfimágnesként vonzották a turistákat). A zsúfoltság miatt 2011-ben eltávolították őket az étkezőszintről az utazóközönség legnagyobb bánatára. A pályaudvar irodáinak folyosóin kaptak új szállást.

  • A “rejtett” bár

A Campbell Apartment, nevével ellentétben soha nem funkcionált apartmanként. John W. Campbell, iparmágnás bérelte irodaként, hogy a közelében lehessen a New York-i Központi Vasúttársaságnak, melynek részvényese volt.

Campbell úrról az a pletyka keringett, hogy alsónadrágban ücsörgött a képen látható hatalmas, mahagóni asztalnál, mivel a gyűrött nadrágot ki nem állhatta. A masszív íróasztal napjainkban bárpultként funkcionál. Az impozáns irodahelyiség gyorsan lepusztult, miután a tulajdonos az 50-es években feladta a bérleményt. A vasúttársaság először a jelzőőrök irodáját helyezte át ide, majd pályaudvari fogdaként működött. Szerencsére a 90-es években a Campbell Apartman visszanyerte eredeti fényét. Helyreállították a mozaiküveges ablakokat, a kazettás mennyezetet, a mahagóni bútorokat és a barátságos kandallót. A Campbell Apartman egy letűnt, grandiózus korszakot elevenít fel. A bár az utcafrontról is megközelíthető.

  • Mit hoz a jövő?

A Grand Central Pályaudvar és környéke hatalmas változások előtt áll. 2023-ra a Long Island Railroad új végállomása a Grand Central Pályaudvar lesz. Az East Side Access névre hallgató projekt közel 6 és fél millárd dollárjába kerül a városnak. Az új végállomás a Grand Central bugyraiban lesz, több mint 50 méter mélyen. S míg a pályaudvar alatt folynak a munkálatok, addig a felszínen folyamatban van a tervezés. A pályaudvart övező épületek nem esnek a műemlékvédelem hatásköre alá, így a tervezők egészen elképesztő ötleteket is benyújtanak az elbíráló bizottságnak. A képen látható – már elvetett – ötletek egyike, két toronyépület között biztosított, liftező kilátó korongot képzelt el a Grand Central fölé.

A város vezetésének nincs könnyű dolga, de egy bizonyos: a Grand Central a jövőben sem veszít fontosságából.

Képek: a blog írójának tulajdona, kivéve korabeli fotók

Tags: , , , , , ,

« Older entries § Newer entries »