February 2018

You are currently browsing the monthly archive for February 2018.

A Flower Bandit, a Virágos Bandita, az a “titokzatos” hős, akire a New York-iaknak napjainkban, a feszült politikai légkörben, a tragédiákkal teli hétköznapokban szüksége van.

Valentin napon, a 14. utca és Hatodik Sugárút találkozásánál, egy csúnya, elhagyatott, összegraffitizett bolt előtt hatalmas szíves dobozokban, rózsaszín szegfűhalmok köszöntötték az arra járókat.

Ugyanekkor a West 4th street metróállomás Washington Square-i lejáratánál egy jókora rózsa-pipacs-írisz szív csalt mosolyt az utazók arcára.

  

A Flower Bandit, Lewis Miller virágkötő és esemény szervező már jó ideje bevirágozza a New York-iak szürke hétköznapjait. A történet 2016 őszén kezdődött a Central Parkban, ahol egy kora reggelen az első turisták gyönyörű virágkoszorút találtak Lennon Imagine emlékmozaikja körül.

“Öröm volt nézni, ahogy percek alatt tömeg gyűlt az Imagine köré. A virágok csak emelték a hely magasztos hangulatát. Rengeteg kép, szelfi készült azon a napon. Sokan átrendezték a virágkompozíciót, míg mások magukkal vittek egy-egy szálat emlékbe. Az emlékhely interaktívvá vált a virágok által.”

 

A Flower Bandit a Cemtral Park után megállíthatatlan lett. A legváratlanabb, legkevésbé romantikus helyeken – legtöbbször utcai szemétgyűjtőkben, építkezési hulladékhalmokon, metróállomásokon, buszmegállókban – jelennek meg hatalmas, buja virágköltemények.

“Ezek az én ajándékaim New Yorknak. Semmi mást nem szeretnék, mint mosolyt csalni a manhattaniak arcára. A virágokat még hajnalban helyezzük el a kiszemelt ponton, hogy mire felébred a város, meglepetés várja.

 

Néha összefutunk egy-egy éjszakai sétálóval, aki megkérdi, hogy mit csinálunk. Azt mondjuk, hogy ez neked készül, a te ajándékod. Ilyenkor döbbenten néznek ránk. Már ezért is megéri.

Ki ne szeretné a virágokat? New York szürke és rohanó hétköznapjaiban a virág luxus. Nem hinném, hogy a közeljövőben abbahagynánk. Virágos Banditának lenni hihetetlenül jóleső érzés.

Isntagram-on követhetitek a csokraink útját – melyeket mi csak “floral flash”-ként emlegetünk -, de előre soha nem mondjuk, meg, hogy hol bukkan fel a következő kompozíció. Ez mindig meglepetés.

 

A célunk varázslatos New York-i emlékek létrehozása. Hihetetlen látni, ahogy a járókelők New York-i kukákat fotóznak, pózolnak előttük. Máskor nagy ívben kikerülik őket. A virágok ezeknek a kukáknak, szobroknak, szeméthalmoknak is új értelmet adnak.

 

A virágok szintén második lehetőséget kapnak ezáltal. Mindig egy korábbi esemény, esküvő, kiállítás, parti virágjait hasznosítom újra. A 14. utcában a rózsaszín szegfűk például a Tory Burch divatbemutató virágkompozícióiból származnak.

 

A hashtag-ünket, LMD x NYC, krétaszóróval a kompozíció mellé festjük, hogy a New York-iak tudják, a Flower Bandit itt járt.”

Fotó: Lewis Miller
Interjú: Vogue

Tags: , , , , , , , , ,

New York City a világ kulináris fővárosa (is), ahol valamennyi nemzet konyhája megtalálható. A városban egymást érik a jobbnál jobb éttermek, pékségek, cukrászdák, kávézók.

Következzen tíz, világhíres, kimagasló minőségű és innovatív, “must try” New York-i desszert, amely mögött egy-egy hamisítatlan amerikai sikertörténet áll. A tulajdonosok  a semmiből tettek szert világhírnévre és a siker felé vezető út gyakran nem várt nehézségekkel, olykor tragédiával volt kikövezve.

(A lista a Zagat és a Michelin Star Guide alapján készült. A kritérium: kategóriájában a legjobb és/vagy világhírre tett szert egy bizonyos termék által.)

1. Eileen’s Special Cheesecake: Cheesecake (location-256 17 Cleveland Pl, New York, NY 10012)

Eileen 40 éve süti New York City legjobb sajttortáit. 1973-ban egy Queens-i deli tulajdonosának mesélte, hogy az édesanyja sajttorta receptje a legfinomabb a világon. A tulajdonos arra ösztönözte a fiatal lányt, hogy ha ilyen jó az a recept, süsse meg, s majd ő árulni fogja az üzletben. Még hozzávalókat is adott Eileen-nek. A fantasztikusan finom sajttorta híre szájról szájra terjedt Queens-ben és két évvel később Eileen saját üzletet nyitott Manhattanban, a Lower East Side-on, a Kenmare és a Centre Street sarkán.

A Cleveland Place annak idején még a térképen sem szerepelt, igazi szellemváros volt. Eileen sajttortája azonban megállíthatatlan volt, így híre eljutott a szakma nagyjaihoz és hamarosan a New York Magazine is írt róla. Rövid idő múlva már Amerika egész területére szállítottak, azonban az üzlethelyiség a Lower East Side-on továbbra is a legtöbbször üresen kongott.

2000-ben Eileen újabb boltot nyitott, egy jóval előnyösebb helyen, a World Trade Center-től két utcányira. Az üzlet ekkor lendült fel igazán. World Trade Centerben dolgozók és turisták ezrei látogatták nap-nap után. Úgy tűnt, Eileen révbe ért.

Azon a tragikus 2001. szeptember 11-i reggelen azonban Eileen boltja is odaveszett a romok alatt. Szerencsére a csapat még az első torony összeomlása előtt elhagyta az épületet.

Maradt a Cleveland Place-n található üzletet, melyet ekkor szó szerint senki sem látogatott. A metróforgalom Downtown felé hónapokra leállt és az emberek, ha nem volt muszáj, nem mentek Lower Manhattanba. Hat hónapon keresztül Eileen csak a mentőalakulatoknak sütött.

Manhattan azonban feléledt hamvaiból. Lower Manhattan népszerűbb, mint valaha, a Cleveland Place pedig már rég nem szellemváros. Eilleen és sajttortái a nehéz időket is túlélték és mára már a Zagat által is elismerten, a legjobbak New Yorkban. Az eredeti íz mellett roppant népszerű a sós karamell, a márványos csokoládé és az epres sajttorta.

2. Levain Bakery: Cookies  (location-256 167 W 74th St, New York, NY 10023)

A Levain Bakery világhíres a hatalmas (17 dkg), belül puha, omlós, nyúlós, kívül roppanós, Instagram-sztár sütijeiről. A legkeresettebb, díjnyertes termékek, a csokis-diós és a dupla brownie. Az Upper West Side-on található pékség előtt gyakran hosszú sor áll, de annak, aki szereti a chocolate chip cookie-t, bőven megéri a várakozást.

A pékséget két barátnő, Connie McDonald és Pam Weekes alapította 1994-ben. Akkoriban Connie a bankszakmában dolgozott, Pam pedig egy divatcégnél. A lányokat az Ironman-re való felkészülés hozta össze az uszodában. Edzések után másról sem beszélgettek, mint remek ételekről és a világ legjobb csokis sütijéről álmodoztak.

Az álom nem soká maradt álom. A két lány elindította a Levain Bakery-t az Upper West Side-on és csupán néhány év leforgása alatt világhírre tettek szert kiváló minőségű pékáruikkal, süteményeikkel. Az Upper West Side gazdag lakói, akik a  a nyarak nagy részét a Hamptons-ban található nyaralóikban töltik, nem akartak a Levain Bakery péksüteményei nélkül maradni ezekben a hónapokban sem, kikövetelték, hogy a pékség Long Island-en is nyisson üzletet. A Levain Bakery ma már a világ szinte valamennyi országából fogad rendeléseket.

3. Magnolia Bakery: Banana Pudding (location-256 401 Bleecker St, New York, NY 10014)

Az 1996 júliusában nyílt Magnolia Bakery Manhattan egyik legnépszerűbb cukrászdája, a Szex és New York sorozat rajongóinak Mekkája. Mióta Carrie és Miranda az üzlet előtt ülve, cupcake-et falatozva vitatta meg a manhattani szinglik életét, a Magnolia Bakery sikere töretlen.

Az üzletet két barátnő, Allysa Torey és Jennifer Appel alapította társtulajdonosként. A Magnolia cupcake Allysa takarékosságának köszönhette létrejöttét. A lányok a hagyományos 9 inch-es kókusz torta helyett 6 inch-eset készítettek, így mindig volt maradék torta alapanyag. A süteményeket délután sütötték, a krémre és a díszítésre zárás után került sor. Esténként, a Christopher Street bárjaiba igyekvő táncosok, énekesek – legtöbben meleg fiúk -, a pékség ablakán keresztül rimánkodtak a lányoknak egy-egy cupcake-ért. A Magnolia Bakery hírnevét és sikerét ezeknek a bohém fiúknak köszönheti, akik amerre jártak, ódákat zengtek a kék napellenzős üzletről és annak ellenállhatatlan cupcake-jéről. Aztán jött a Sex and the City, s a többi történelem.

Magnolia Bakery-t ma már New York több pontján is találunk, de Chicagóban és Los Angeles-ben is van üzletük.  A pékség legfinomabb és legkeresettebb terméke meglepően nem a cupcake, hanem a selymesen könnyű banán puding.

4. Doughnut Plant: Crème Brûlée (location-256 379 Grand St, New York, NY 10002)

A Doughnut Plant létrehozója, Mark Isreal, megváltoztatta a fánkvilágot. Mark több generációs pékcsalád sarja, aki a nagyapja fánk receptjével indította saját üzletét. Isreal nagypapa az I. Világháború idején Párizsban állomásozott, ahol a hadsereg pékségében sütötte a kenyeret. A háború után visszatért Észak-Karolinába és családot alapított. A sütés szeretetét fiának és unokájának is átadta. Mark 1981-ben költözött New Yorkba és 1994-ben saját pékséget nyitott a Lower East Side-on. Egy öreg bérház pincéjében sütött és a fánkokat saját maga szállította ki biciklin. A fantasztikus fánkok híre a környék cukrászdáiba és kávézóiba is hamar eljutott és egyre többen rendeltek Mark-tól. 2000-ben, édesapja segítségével, a pékség “feljött a felszínre” és Mark saját üzlethelyiséget vásárolt a Grand Street-en.

A Doughnut Plant organikus, naponta frissen, helyben készített töltelékekkel, adalékanyagok nélkül készült hatalmas fánkcsodái New York City kedvencei. A Crème Brûlée a legkeresettebb, melynek mérete fele a többi fánkénak, ám az édes vanília sodó és a karamellizált cukor bevonat ebben a méretben is az édesség mennyországba repít.

5. Dominique Ansel Bakery: Cronut (location-256 189 Spring St, New York, NY 10012)

A cronut őrület több mint öt éve tart. A történet Párizstól nem messze, egy Beauvais nevezetű városban kezdődött. Itt nőtt fel a család negyedik gyermekeként és kezdte el tanulmányait Dominique Ansel. Kemény munkával, szorgalommal a helyi vendéglőket párizsiak váltották fel, majd hamarosan Daniel Boulud világhírű New York-i étterme következett, itt már főcukrászként. A Bouludnál eltöltött hat év alatt az étterem négy csillagosra emelkedett, 2010-ben pedig elnyerte az Év Étterme díjat. Ansel személyes sikerként könyvelhette el, hogy bekerült Amerika 10 legjobb cukrásza közé. 2011. novemberében Dominique megnyitotta saját francia pékségét, a Dominique Ansel Bakery-t.

Dominique Ansel 2013-ban alkotta meg az első Cronut-ot, a fánk és a croissant hibridjét. Két hónap és tíz sikertelen receptkísérlet után sikerült elérni a megálmodott állagot és ízt. A Cronut a croissant-hoz hasonlóan leveles tésztából készül, melyet meghatározott hőmérsékletű szőlőmagolajban sütnek ki. A friss Cronutot még melegében porcukorba hempergetik, krémmel töltik és cukormázzal vonják be.

Az új ínyencség híre napok alatt bejárta Manhattant és csupán pár hét leforgása alatt valódi Cronut őrület ütötte fel a fejét nem csupán a City lakosai, de a turisták körében is.

6. Lady M Confections: Mille Crepe Cake (location-256 30 Rockefeller Plaza U, New York, NY 10112)

20120124-LadyM-7A Lady M Confections magán hordozza New York City olvasztótégely jellegét. A cukrászda a klasszikus francia cukrászmesterséget ötvözi az ázsiai konyha fogékonyságával, modern New York-i környezetben. A létrehozó, Ken Romaniszyn, Hawaii származású, de japán származású nagyszülei révén a nyarakat Japánban töltötte, ahol megismerkedett az ázsiai konyha fortélyaival. Felnőve ezt a tudást hasznosítva nyitotta meg üzletét az Upper East Side-on. Édességei francia jellegűek, de magukon viselik a japán elemeket, a könnyű állagot és az alacsony cukortartalmat.

Mille Crepe, vagyis az ezer palacsinta torta az üzlet világhírű édessége. Ha nem is ezer, de húsz, leheletvékony palacsinta, habkönnyű krém és roppanós cukorbevonat teszi ezt az édességet a City egyik legnagyobb kedvencévé. A cukrászda többi tortája is remek, de a Mille Crepe-nél nincs fenségesebb. Teljesen más, mint a magyar palacsinta torta, ezért is érdemes kipróbálni. Az eredeti vaníliás és a zöld teás a legkeresettebb.

7. Dough Doughnuts: Hibiscus Doughnut (location-256 14 W 19th St, New York, NY 10011)

A Dough Brooklyn legnépszerűtlenebb kerületéből, Bedford-Stuyvesant-ból indult 2010-ben és rövid idő alatt hűséges rajongótáborra tett szert. A tulajdonos, Fany Gerson, Mexikóban nőtt fel, ahol a fánk különlegességnek számított. Fany Amerikában megvalósította az álmát és saját pékséget nyitott, ahol a legkülönlegesebb ízesítésekkel próbálkozik, s minden kis mennyiségben, frissen, a szemünk láttára készül. 2014-ben pedig megvalósult a legnagyobb álom is. Fany és csapata üzletet nyitott Manhattanban, a Flatiron Building közelében.

A legkeresettebb és legkülönlegesebb íz, mely a világhírnevet is meghozta, a hibiszkuszos fánk.

8. Serendipity 3: Frozen Hot Chocolate (location-256 225 E 60th St, New York, NY 10022)

Stephen+Bruce+Studio+450+Electrolux+HRC3ZuJ5daXlAz Upper East Side-on található Serendipity 3 cukrászdát a legtöbben az azonos című romantikus filmből ismerik. A Serendipity-t a film és a filmben is fogyasztott Frrrozen Hot Chocolate, a jeges forró csoki tette világhíressé.

A Serendipity 3 cukrászda azonban a már kultikusnak számító film előtt is nevezetes volt. A 60. utcában, a Második és a Harmadik Sugárút között található cukrászdát Stephen Bruce nyitotta 1954-ben.

A Serendipity-hez hasonló hely nincs még egy a világon. A cukrászdát színes Tiffany lámpások, a falakat eredeti Andy Warhol alkotások díszítik. Az intézményben nemcsak Andy Warhol volt visszatérő vendég, de Marilyn Monroe és First Lady Jackie O is. Jackie O olyannyira kedvelte a cukrászda jeges forró csokoládéját, hogy el akarta kérni a receptjét egy partira. Stephen Burce nem adta a receptet, viszont saját kezűleg készítette el a desszert kelyheket a Fehér Házban.

9. Milkshake a Black Tap: Milkshake (location-256 529 Broome St, New York, NY 10013)

Joe Isidori, a Black Tap Craft Burgers and Beer tulajdonosa szintén több generációs konyhamester családból származik. A Black Tap homázs a tradicionális amerikai étkezdének. Joe fejébe vette, hogy az ő üzletében lehet majd kapni a legjobb hamburgert és ez mára már megvalósult. A Black Tap tudhatja magáénak a legjobb hamburgert egész New York Cityben.

Az Instagram-nak köszönhetően azonban az üzlet észbontó milkshake-jei hozták meg a világhírnevet. A képek magukért beszélnek. A Black Tap milkshake 12 ízesítésben kapható és minimum 1200 kalóriával dobja meg a napi energia bevitelt, így a legtöbben közösségi akcióban fogyasztják.

Ebben a videóban megnézhetitek, hogyan készülnek ezek a kalóriabombák.

10. Breads Bakery: Chocolate Babka és Rugelach (location-256 18 E 16th St, New York, NY 10003)

New York-i látogatás nem lehet teljes az ikonikus babka, rugelach és challah nélkül.

Uri Scheft a dán-izraeli cukrász három híres Lehamin (Kenyerek) pékség tulajdonosa volt Tel Aviv-ban, amikor egy barátja unszolására New Yorkban is üzletet nyitott a Union Square-n.

Scheft szülei Dániából költöztek Izraelbe. Uri már itt született, ettől függetlenül nem szakadt el Európától. A konyhaművészet fortélyait Dániában tanulta és gyakorolta.

Scheft kelet-európai és zsidó hagyományokra épülő péksüteményei a legjobbak New York Cityben. Ha a Union Square-n jártok, semmi esetre se hagyjátok ki.

Tags: , , , , , , , ,

New York City ikonikus épületeit, az Empire State Building-et, a Chrysler Building-et, a Flatiron-t, a Saint Patrick katedrálist valamennyien ismerjük képek és mozifilmet százairól. A City legmisztikusabb, legelőkelőbb és legzártkörűbb épületét, a Dakota házat és titkait azonban jóval kevesebben ismerik. A Dakota nem a magasságáról, nem a csillogásáról, hanem az őt körüllengő misztériumról nevezetes. New York City-t a világ egyik “legszellemesebb” városának tartják, a Dakota pedig a város legkísértettebb háza.

Az egy millió dollár költségvetésű Dakota ház a Singer Varrógép Vállalat alapítójának, Edward Clark-nak a megbízásából épült 1880 és 1884 között, 60 család – köztük a sajátja – számára. Clark a ház átadása előtt két évvel elhunyt.

Az apartman koncepció az 1880-as években teljesen ismeretlen volt New York Cityben. Az ötlet túl közel állt a szegényes bérházak, illetve a kétes hírű hotelek világához, melyeket a jól szituált családok messziről elkerültek. A Dakota a luxus apartman házak úttörője volt.

Az épületet Manhattan (annak idején) lakatlan területén építették, olyan messze, a sziget észak-nyugati részén, hogy akár Észak-Dakotában is lehetett volna. Az elnevezés erre az elszigeteltségre utal. Ez a környék ma az Upper West Side, a City egyik legdrágább, legelegánsabb környéke.

A 72. utca és a Central Park West sarkán álló gótikus stílusú épületet a legtöbben arról ismerik, hogy ez volt John Lennon New York-i otthona és itt, a ház 72. utca felőli boltíves átjárójában lőtte le, 1980. december 8-án, egy őrült rajongója. Lennon hamvait felesége Yoko Ono, a zenész által hőn szeretett Central Parkban szórta szét, körül-belül azon a ponton, ahol most a Strawberry Fields emlékhely található. A Beatle szellemét Yoko Ono-t kívül többen is látták a ház különböző pontján, amint fehér zongorájánál ülve alkot.

Az épületről szóló paranormális történetek azonban jóval Lennon halála előtt kezdődtek. A Dakota legbarátságosabb szellemét, akit a lakók csak Crying Lady-ként, Síró Hölgyként emlegetnek a 60-as évek óta, Lennon is látta. A Síró Hölgy az épület folyosóit járja és nem más, mint Elise Vesley, aki a Dakota menedzsere volt több mint húsz éven át. Elise a szóbeszéd szerint pszichokinetikus képességekkel rendelkezett és a Védánta tanok követője volt. Elise kisfiát egy teherautó ütötte el a Dakota előtt. Az asszony a tragédia után soha többé nem volt önmaga. A fiú halála után legfontosabb feladatának tartotta a házban lakó gyerekek védelmét. Sokak szerint halála után ezért járja a Dakota folyosóit.

Védencei között lehet a ház másik rezidens szelleme, a Young Lady, vagyis a Fiatal Lányka, aki sárga tafota ruhát visel, fehér térdzoknival és piros labdát pattogtat az épület folyosóin. Amikor az épületben dolgozó festők egy nap összetalálkoztak vele, a lány rájuk kiáltott: Ma van ám a születésnapom! Az egyik festő másnap leesett az állványzatról és szörnyethalt. A munkások biztosak voltak benne, hogy a szellemlány keze volt a dologban.

John Paynter, áramszerelő, a 30-as években Edward Clark szellemével találkozott, nem is egyszer, akiről mindenki tudta, hogy életében ki nem állhatta az áramszerelőket, akik változást hoztak az épületbe.

Jo Mielziner, a Broadway aranykorának díszletmestere szintén a Dakota-ház lakója volt. Ő az épület előtt hunyt el, egy taxi hátsó ülésén, éppen az orvosától hazatérvén. Mr. Mielziner-t nagyon feldühíthette saját váratlan elhalálozása. A temetése utáni napokban az épületben a legváratlanabb tárgyak – lapát, szemeteszsákok, egy méretes vasrúd – repültek keresztül az alagsoron. Mindez a 70-es években történt.

Az épület szellemei közül a legismertebb a The Phantom of the Dakota, a Dakota-ház fantomja, aki a Mad Slasher névre is hallgatott. A fantom először az épület újonnan beszerelt felvonóit rongálta meg újra és újra. Összekaszabolta a bársony falvédőket, festéket öntött a frissen festett falakra. A folyosókon napi rendszerességgel újságpapír halmok jelentek meg, azt sugallva, hogy valaki az épület felgyújtását tervezi. A házban egyre nagyobb lett a feszültség, a lakók egymást vádolták, majd titkos megfigyelő csoportokat hoztak létre, akik semmi mást nem fedeztek fel, mint a házban zajló bizarr szerelmi háromszögeket.

A Dakota tényleg szellem járta vagy csak a gazdag, unatkozó lakók fantáziája pörög túlságosan? Erre nehéz választ találni, azonban egy bizonyos, a Dakota-ház a szellemek nélkül is különleges épület.

Bizonyára észrevettétek, hogy a legtöbb manhattani lakóházzal ellentétben, a Dakota-háznak nincsenek tűzlépcsői. Henry J. Hardenbergh építészmérnök ennek az épületnek az esetében el akarta kerülni a megszokott lépcsősorokat. A Central Parkból hozott sárral vonta be a téglarétegeket, ezzel tette a házat tűzállóvá és egyben a hangszigetelést is megoldotta.

Felújítás idején, a lakóknak tilos eldobni az eredeti ajtókat, kandallópárkányokat. Az alagsorban őrzik ezeket a lecserélt, régi darabokat.

Edward Clark-nak, az épület alapítójának apartmanjában a padló ezüstből készült.

A Dakota apartmanjai már az átadás előtt elkeltek és szinte mágnesként vonzzák a hírességeket. Az impozáns listán szerepel: a Steinway zongoragyár alapítója, a nemrégiben elhunyt Lauren Bacall színésznő, Bono, John Lennon és Yoko Ono, Leonard Bernstein, Dave Gahan, Rosie O’Donnell, Judy Garland.

Az 1884-es nyitás után 45 éven keresztül mind a 65 apartman állandóan foglalt volt. Bejutni a mai napig nehéz. A szövetkezeti tanács több évre visszamenő keresetigazolást kér, kivizsgálják a jelentkező bűnügyi hátterét, erkölcsi bizonyítványát. Beköltözés előtt több ezer dolláros foglalót kell letenni, s még ezek után is lehet nemleges a tanács döntése. A hírességek sem kapnak felmentést ez alól. Az elutasítottak listája impozáns: Melanie Griffith és Antonio Banderas, Cher, Billy Joel, Madonna, Carly Simon, Alex Rodriguez, Judd Apatow, és Tea Leoni.

A 26-os számú apartman jelenleg 8 éve áll üresen. Az eredeti 19 és fél millió dollár helyett most már csak 14 és fél millió dollárt kérnek.

A Dakota-háznak saját hőerőműve van az alagsorban, mely képes lenne az épület környékén valamennyi házat ellátni meleg vízzel és fűtéssel, egy négy blokknyi rádiuszban.

Az a mendemonda járja, hogy John és Yoko apartmanjának hálószobájában az első lakó 30 ezer dollárt rejtett el a padló alatt.

Forrás: Stephen Birmingham: Life at the Dakota

Tags: , , , , , , ,

A határátlépéssel kapcsolatos bejegyzés után rengeteg üzenetet kaptam. Visszatérő motívum volt a reptéri becsekkolásnál, az ellenőrzési sorból – gyakran még a célállomás előtt, esetleg az átszállási ponton – kiemelt és átvizsgált utasok esete.

Egy ovasónk írta: “Már otthon kezdődött a tortúránk, nem tudtam becsekkolni, másnap Ferihegyen sem,  a reptéren csak Bécsig kaptunk beszállókártyát. Ott jelentkeznünk kellett a Service Centrumban. Mivel jól beszélek németül, a recepciós hölgyet megkérdeztem, mi a probléma. Azt mondta semmi, de mindjárt jön valaki, aki kérdéseket szeretne feltenni. Húsz perc múlva kijött egy férfi és messziről figyelt minket, nem hívott oda minket. Pár mondatot váltott a hölggyel és elment. A hölgy odahívott minket és mondta, hogy a feleségem érdekli őket, ellenőrizni fogják őt és a csomagjait. Mondtam, hogy csak magyarul beszél, így megengedték, hogy tolmácsoljak. Beküldtek egy nagy, tornaterem méretű helyiségbe, ahol gumikesztyűs férfiak és nők voltak. 60 év felettiek vagyunk, halálra rémültünk. Egy férfi nagyon higgadtan elmondta, mert láthatta rajtunk a megrökönyödést, hogy ne féljünk, ez egy rutin vizsgálat. Engem nem vizsgáltak át.”

Tisztázzunk néhány félreértést:

  1. A Secondary Security Screening Selection, a másodlagos biztonsági ellenőrzés (a továbbiakban SSSS) nem az ESTA-val utazók réme, mivel minden Amerikába (Amerikából vagy Amerika területén) légi úton közlekedőt érint(het).
  2. Sok esetben az Amerikába beutazó egyáltalán nem szerepel a másodlagos ellenőrzési listán, vagyis gond zajlik az utazás első fele, végül a belépés előtt mégis további kikérdezésre irányítják. Ez azonban már annak a következménye, hogy valami nem stimmelt a belépési procedúra során. ESTA/vízum és a tárolt adatok ellentmondása, gyanús viselkedés, hiányzó adatok, nincs szállás, retúrjegy, stb.

A Secondary Security Screening Selection-t 2001. szeptember 11-e után vezette be a  Transportation Security Administration (a továbbiakban TSA), az Egyesült Államok Közlekedésbiztonsági Hivatala, a No Fly List-el egy időben, a terrorizmus elleni küzdelem részeként. Míg a repülési tilalmi listának eléggé körülhatárolt kritériumai vannak, addig a Secondary Security Screening Selection listára bárki felkerülhet, minden előzetes figyelmeztetés nélkül.

Tudhatom előre, hogy át kell esnem a másodlagos vizsgálaton?

Az első jel lehet, hogy nem tudjuk sem online, sem a repülőtéri check-in ponton kinyomtatni a beszállókártyánk. A gép kijelzőjén olvashatjuk, hogy a beszállókártyánkat a pultnál kapjuk meg a személyzettől. Ez azonban még nem feltétlen jelenti, hogy biztosan kiválasztottak minket. Lehet, hogy csak az iratainkat ellenőrzik még egyszer, járatváltozás van, stb. és gond nélkül folytathatjuk a beszállást.

A repülőtéri alkalmazott miután ellenőrzi a dokumentumainkat, esetleg kérdéseket tesz fel az utazással kapcsolatban, átadja a beszállókártyánkat. Biztosan tudhatjuk, hogy át kell esnünk a másodlagos vizsgálaton, ha a beszállókártyánk sarkában ott látjuk az SSSS rövidítést.

Mi történik ez után, mire kell számítani?

A kommentelőhöz hasonlóan, a pulttól vagy azonnal a SSSS terembe irányítanak, vagy maradunk a “rendes” biztonsági ellenőrzési sorban. Az ügynök beszkenneli a beszállókártyánk, felgyullad egy piros lámpa és megszólal a hangjelzés. Az ügynök beleszól a rádióvevőjébe és hívja a feletteseit. “We have a quad.” – hangzik el a “titkos” jelszó, mellyel a négy darab S-re utalnak. Megjelenik a felettes ügynök és közli velünk, hogy a légitársaság véletlenszerűen kiválasztott minket másodlagos ellenőrzésre. A véletlen persze igaz is, meg nem is, de erre később visszatérünk.

Amennyiben nem irányítanak külön terembe, az jó hír, mert a sor elejére visznek, ha már át kell esnünk ezen a tortúrán. Az ellenőrzést egyszerre két-három tiszt végzi. Át kell mennünk a fémdetektoron legalább kétszer, a testleolvasó szkenneren, aztán jön a motozás, tüzetesen. Amennyiben külön kívánságunk, hogy ezt privát körülmények között végezzék el, ennek eleget kell tenniük.

Átvizsgálják a csomagjainkat, az utolsó darabig. A kozmetikai szerekből mintát is vehetnek. Az elektronikus berendezéseket be kell kapcsolnunk. Ezek mindig legyenek feltöltött állapotban, amikor utazunk. Az egyik tiszt lefényképezi a beszállókártyánk és az útlevelünk, majd lepecsételi a beszállókártyát.

Ekkor végre átmehetünk a kapun, ahol a vészjelző még egyszer megszólal. Leellenőrzik, hogy a bélyeg rajta van-e a kártyánkon és ennyi.

Az akció időtartama több tényezőtől függ. Mennyire sietnek az alkalmazottak, mennyire vagyunk mi gyorsak és segítőkészek és természetesen a csomagok számától. Általában fél órát számoljunk rá, de eltarthat egy óráig is, ha aznap sokak kerültek SSSS kiválasztásra. Ezért is érdemes időben kimennünk a reptérre.

Ha nincs takargatnivalónk, akkor nincs mitől félni. Mint minden munkahelyen, itt is vannak mosolygós, kedves alkalmazottak és vannak morcos, unott arcok. Kérjünk segítséget, ha nyelvi nehézségeink vannak, ne kötekedjünk, ne poénkodjunk. Ne feledjük, itt csak mi járhatunk rosszul, ha elveszítjük a nyugalmunkat. Az ügyintézők nem felelősek azért, hogy minket kiválasztottak. Járuljunk hozzá, hogy olyan gyors és fájdalommentes legyen a procedúra, amilyen csak lehet. Legyünk magabiztosak, együttműködők, ne pánikoljunk!

Miért kerültem a Secondary Security Screening Selection listára?

A TSA hivatalos álláspontja – számítógépes, véletlenszerű kiválasztás – ellenére, bizonyos tendenciák megfigyelhetőek és vannak olyan utazók, akik minden egyes alkalommal másodlagos vizsgálat alá esnek.

Listára kerülhetünk, ha utolsó pillanatban vásároljuk meg a repülőjegyünket, nincs retúr jegyünk, készpénzzel fizetünk, “rizikós” ország(ok)ba utaztunk, a nevünk megegyezik valakiével az SSSS listán vagy a repülési tilalom listán.

Abban az évben, amikor a párom háromszor járt Magyarországon, a harmadik alkalommal beleesett az SSSS-be. A neve nem gyakori, nem járt rizikós országban egyetlen egyszer sem, nem fizetett készpénzzel, nem vette a jegyét az utolsó pillanatban. A tény, hogy háromszor tette meg ugyanazt az utat viszonylag rövid időn belül, elegendő volt, hogy megjelölje a rendszer.

Amennyiben újra és újra kiválasztanak minket, van lehetőség – ugyan hosszadalmas és nem mindig működik -, hogy lekerüljünk a listáról. Beadhatjuk a kérelmünket a Homeland Security, a Belbiztonsági Minisztérium honlapján.

Forrás: Homeland Security
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Tags: , , , , , ,