Szinte nincs az a földi halandó, aki ne ismerné az ikonikus I ❤ NY logót. Szuvenír boltokban a világ valamennyi pontján, reklámplakátokon, bögréken és pólókon, szinte mindenütt jelen van. Az I ❤ NY logó kétségtelenül New York City szimbóluma, mely belevéste magát a tömegkultúrába. Állandó jelenléte ellenére azonban kevesen gondolkodnak el azon, hogy hogyan is vált a metropolis jelképévé, s még ennél is többen meglepődnek, amikor kiderül, hogy az I ❤ NY projekt csupán egy gyorssegély kísérletnek indult a széthulló város megmentésére.

A 70-es években New York City gazdaságilag és közbiztonságilag is a szakadék szélén állt. 1975 volt a mélypont. A gazdasági csőd a küszöbön állt és szinte elkerülhetetlennek tűnt, amikor Ford elnök megtagadta a várostól a szövetségi segélyt. Másnap reggel a Daily News ezzel a szalagcímmel jelent meg: “Ford to City: Drop Dead.” (Ford azt üzeni a Citynek: Dögölj meg!) Egyidejűleg az erőszakos cselekmények, a drogkereskedelem és használat történelmi méreteket öltött New York valamennyi kerületében, mely elriasztotta még a legbátrabb turistákat is, tovább mélyítve a gazdasági válságot.

Egyértelmű volt, hogy a Citynek azonnali hatállyal javítania kellett a közbiztonságon és amennyire csak lehet, helyreállítania a város megromlott renoméját.

William S. Doyle, a New York-i Kereskedelmi Kamara akkori helyettes biztosa és Mark Donnelly, a kormányhivatalból felkérték a Wells Rich Greene reklámirodát, hogy készítsenek egy erős reklámkampányt New York állam számára. A kampány logójának tervezésére Milton Glaser grafikust kérték fel, aki pro bono vállalta el a feladatot. A Wells Rich Greene csapata az egyszerű, “I Love New York” szlogent választotta. Már csak a logó maradt hátra.

Az ikonikus  I ❤ NY logó egy manhattani sárga taxiban született, a piros lámpánál várakozva. Milton Glaser piros ceruzával egy borítékra firkantotta az egyszerű ötletet: I ❤ NY. A szlogent eredetileg egy sorba írta, azonban hamarosan átrendezte. Az I és a ❤ az NY fölé került. (Az eredeti vázlatok a Museum of Modern Art-ban kerültek kiállításra.)

A végső változat szinte azonnal nagy népszerűségre tett szert, mely napjainkban is töretlenül tart. Az embléma csak később került szerzői jogvédelem alá, annak érdekében, hogy az eladásból származó összeg valóban New York államot támogassa.

Szeptember 11-e után a logó népszerűsége sosem látott magasságokat ért el. A világ valamennyi pontján megnőtt az  I ❤ NY emblémával ellátott ruhaneműk eladása. A világ ezzel akarta kifejezni együttérzését és támogatását a tragédia után.

 

Milton Glaser elkészítette a “I ❤ NY More Than Ever” feliratos logót. A szívre fekete pont került, mely a World Trade Center-t szimbolizálta. A fekete folt a szíven az ikerépületek helyét jelölte Lower Manhattanban. A szeptember 11-i logó poszteréből befolyt összeget az áldozatok családtagjainak utalták át.

A Sandy Hurrikán után a logó ismét akcióba lendült, amikor a természeti katasztrófából felépülő New York-i turista látványosságokat hirdette, mint amilyen a South Street Seaport vagy a Far Rockaway.

Napjainkban az I ❤ NY a New York Államfejlesztési Hivatal tulajdonában van és évente 30 millió dollárral járul hozzá az állam turizmusának fejlesztéséhez.

Mitől lett a logó a világ egyik legsikeresebb reklámfogása? Az alkotó szerint az érzelmektől telített vörös szív és az egyszerű fekete betűk kombinációja figyelemfelkeltő. A nem angol anyanyelvűek számára a logó kisebb fejtörő. Az olvasónak rá kell jönnie, hogy az ”I” önmagában értelmes szó, a ❤ a “love” szót helyettesíti és természetesen ismernie kell az NY rövidítést is, mely a 70-es években nem volt még nyilvánvaló az egész világon.

Milton Glaser ugyan pro bono vállalta el az embléma készítését, a közjóért tett munkája nem maradt fizetség nélkül. 2009-ben ő volt az első, aki elnyerte az America’s National Medal of Arts kitüntető címet. Számos híresség, köztük Bob Dylan lemezborítóján is dolgozott. Alkotásai a Rubin Museum-ot, a Cooper Union-t, a Carnegie Hall-t reklámozzák és kreációi láthatóak a Mad Men című soroztaban. Milton Glaser a New York Magazine társalapítója.

Glaser szerint fontos, hogy a logó egy New York-i tollából, New Yorkban született és büszkeséggel tölti el, hogy hozzájárult ahhoz, hogy a világ fővárosa ismét virágzó turizmussal rendelkezik.

Képek: Google
Forrás: Untapped Cities

Tags: , , , , , , ,

New York City leggyűlöltebb épülete a Pennsylvania Station, közismertebb nevén a Penn Station (melynek titkairól ITT olvashattok) a Hetedik és a Nyolcadik Sugárút között (31.-34. utca) található. A pályaudvar (jegyváltó automaták, információ, várótermek, üzletek, éttermek) a Madison Square Garden épületének földszintjén, míg a peronok a földfelszín alatt találhatóak.

A Penn Vasútállomáson – a Grand Central Pályaudvarral ellentétben -, az utasok nem szívesen tartózkodnak egy perccel sem többet, mint muszáj, nem gondolnak rá büszkeséggel, egyszerűen a hétköznapok kellemetlen velejárójának tekintik. Sokak szerint a Penn Station New York City szégyene.

Az állomás szürke, kopottas, érdektelen, legjobb szívvel is csak funkcionálisnak nevezhető. Nyáron elviselhetetlenül meleg, év- és napszaktól függetlenül állandóan zsúfolt. A Penn Station, melyet eredetileg napi 200 ezer utazóra terveztek, jelenleg naponta több mint 600 ezer utast szolgál. Percenként közel ezer ingázó érkezik és indul az állomás 21 vágányáról, mellyel Amerika legforgalmasabb tömegközlekedési csomópontja, lehagyva még a JFK repteret is.

New York Közlekedési Megújulástervének része az Empire Station Complex, az Empire Vasútállomás Komplexum létrehozása. A Penn Station szomszédságában található, napjainkig postahivatalként (Farley Post Office) működő impozáns épület – az eredeti vasútállomás ikerépülete -, a komplexum része lesz, Moynihan Train Hall néven. A tervek szerint ide költözik az Amtrak, a jegypénztárak és itt lesz az állomás fő várócsarnoka is.

Az Empire Station Complex részeként – fél évnyi késedelem után -, a héten végre megnyílt a Moynihan Train Hall első fázisa, mely a Long Island Railroad új, nyugati bejárata és egy új metró kijárat a Nyolcadik Sugárútra (A/C/E).

A Long Island Railroad új bejárata és folyosói futurisztikus megjelenésükkel tökéletesen beilleszkednek a város újgenerációs tömegközlekedési dizájn koncepciójába (lásd: Fulton Center közlekedési központ, New York legújabb metróállomása).

 

Hófehér falak, halványkék fények, digitális kijelzők, Kubrick hatás. A legnagyobb változás a természetes fény jelenléte, mely fájóan hiányzik a Penn Station jelenlegi épületéből. Az irányjelzések, a tájékoztató táblák messziről is jól láthatóak, betűméretük hatalmas, szinte a dekoráció része.

A LED lámpákkal ellátott mennyezet a bárányfelhős kék égboltot idézi, ezzel növelve az amúgy alacsony belmagasságot. A főfolyosón töltőállomások is találhatóak az utazók legnagyobb örömére.

20170621_170309

Természetesen ez az új bejárat és a váróterem szakasz levesz egy keveset a Penn központi várótermének nyomasztó zsúfoltságából, de nem oldja meg az állomás mélyen gyökerező problémáját, mely túlmutat az épület hiányosságain.

Fotó: a blog írójának tulajdona

Tags: , , , , , , , , , , ,

A New York-i Jeff Koons a modern amerikai képzőművészet kiemelkedő alakja, aki banális anyagokból (lufi, rozsdamentes acél, stb.) készíti alkotásait. Legújabb, hatalmas, felfújható “szobra” a Seated Ballerina a Rockefeller Center plázája fölé magasodik. Az ülő balett-táncos “teste” visszatükrözi a környezetét, míg a lány vidáman mosolyog a tömegre. Az alkotás nem csupán szelfimágnes, de ennél komolyabb funkciója is van. A Kiehl’s céggel együttműködésben az Eltűnt és Kizsákmányolt Gyermekek ügyére hívja fel a figyelmet. A szobor nyár végéig marad a Rockefeller Center előtt.

 

Tags: , , , , , ,

Június 21-én New York-szerte megünnepelték a nap-éj egyenlőséget.

A Times Square-en tizenkétezer(!) ember jógázott egyszerre. Június 21-e nemcsak a nyári napforduló, de egyben a Jóga Világnapja is.

Míg a mozgás szerelmesei a Times Square-en ünnepelték az év leghosszabb napját, a nyári napéjegyenlőséget, addig a tudomány rajongói a Flatiron Building előtti téren. A National Museum of Mathematics (Nemzeti Matematikai Múzeum) közösségi napórát állított fel. Az érdeklődők olvashattak a napóra működéséről, megtanulhatták, hogyan kell az árnyékunk segítségével megállapítani az időt. A résztvevők cédulákra írhatták a nevüket és a gondoltaikat, melyeket a napórán helyeztek el, részvételük időpontjánál. A napóra a MoMath múzeumban tekinthető meg június végéig.

Fotók: Tinkmara, nyclovesnyc, nyc

Tags: , , , , , ,

New York City külső kerületeiben járva-kelve tapasztalom, hogy az utóbbi időben gombamód elszaporodtak az egyenházak. Ezek a katalógusházak a köz- és az építészeti nyelvben a pejoratív McMansion nevet kapták.

A McMansion házak – nevükkel a McDonald’s étteremlánc menüjére utalva – gyengébb minőségű alapanyagból, alacsonyabb szaktudással, az építészeti stílusokat gyakran ízléstelenül keverve épülnek, rövid idő alatt.

Hatalmas méretükkel és a kiragadott építészeti elemekkel gazdagságot és stílust hivatottak sugározi. A McMansion házak esetében a mennyiség mindig fontosabb a minőségnél.

Az első McMansion házak a 80-as években jelentek meg szinte egyszerre a keleti és a nyugati parton, New York és Los Angeles külső kerületeiben, ahol a középosztálybeliek anyagi jólétüket szándékozták kifejezni a túlméretezett, kis-kastélyt idéző házakkal, melyek természetesen sem árban, sem kifinomultságban nem közelítik meg a valódi milliomosréteg által épített kúriákat.

A McMansion házakat könnyű kiszemelni a “normális” méretű családi házak között. Ezek a masszív házak alig férnek el a telken. Általános jellemzőjük a három métert meghaladó belmagasság, a kétemeletes szerkezet, a hall mennyezetén függő kristálycsillár, minimum öt hálószoba, nagyméretű fürdőszobák, hatalmas, modern, rozsdamentes acél háztartási gépekkel felszerelt showkonyha, nagyméretű, gyakran a házhoz képest aránytalanul nagy (lásd kép alul) csatolt garázs (gyakran kettő), külön reggeliző és ebédlő, több kandalló, díszlécek és oszlopok.

A McMansion házak nem ismerik az egyensúlyt és szimmetriát, az arányok harmóniáját. Hiányzik a házak frontjának ritmusa, ami az ablakokat, ajtókat és díszítőelemeket illeti.

A képek Long Island-en és Queens-ben készültek.

Fotók: a blog írójának tulajdona

Tags: , , , , ,

Mire is lehetne jobban használni az ingázással eltöltött időt, mint olvasással? A New York-i Közlekedési Vállalat és a New York Nyilvános Könyvtár közös nyári akciója a Subway Library, vagyis a Metrókönyvtár. Az MTA az ingyenes metró WiFi bevezetését ünnepli, a könyvtár pedig minden lehetőséget megragad, hogy olvasásra buzdítsa a New York-iakat.

dsc00052

A könyvtár létrehozott egy olyan online platformot, ahonnan az utazók ingyenesen tölthetnek le rövid történeteket, esszéket, kiemelt fejezeteket.

Ezeket a rövid lélegzetű olvasmányokat hat héten keresztül tölthetjük le ingyenesen.

A következő kategóriák közül választhatunk:

  • New York Sztorik
  • Újdonságok (melyben frissen megjelent könyvekből tölthetünk le ízelítő fejezetet)
  • Válogatott rövid történetek
  • Gyereksztorik
  • Történetek kamaszoknak

Az alkalomra az MTA egy teljes metrószerelvényt varázsolt könyvtárrá. A kocsik ülései könyvespolcok, a plafon pedig a New York-i Nyilvános Könyvtár világhíres Rózsa Olvasótermének falfestményét imitálja. A vonat az E és az F vonalon halad felváltva.

A tartalmakat letölthetjük a metróállomásokon, ha csatlakozunk az MTA ingyenes WiFi-jére, mely azonnal felajánlja a Subway Library opciót. Természetesen otthon is meglátogathatjuk a Metrókönyvtár honlapját és letölthetjük a választott irodalmat.

Jó olvasást!

Forrás: NYPL

Tags: , , , , , , , , ,

Nem titok, hogy az online vásárlás egyre nagyobb teret hódít és az üzletek egyre nehezebben képesek lépést tartani. A világhírű áruházak sem képeznek kivételt. A világ legnagyobb áruháza, a Harold Square-n található Macy’s Flagstore is küzd a fennmaradásért. Míg az alsó két szint állandóan zsúfolt, a felsőbb emeletek gyakran konganak az ürességtől. Ez alól csak a karácsonyi időszak a kivétel, amikor a hatodik emelet Mikulásfölddé alakul.

Az áruház vezetőségének 2017. június 6-i ülésén az ingatlan osztály bejelentette, hogy tervezik az épület tetején egy nyilvános park létrehozását. A Macy’s hatalmas, egy teljes utcablokkot lefoglal, vagyis szép, nagy parkról beszélünk, ahonnan csodaszép a kilátás a közeli Empire State Building-re, az épülő-szépülő Hudson Yards-ra, a Times Square-re és általában Midtown Manhattanra. Az áruház már így is előkelő helyet foglal el a turista látványosságok listáján, azonban ez az ötlet bizton népszerű lesz a helybéliek és a látogatók körében is.

A tetőkertek, parkok, éttermek, bárok roppant népszerűek és nagy értéket képviselnek, különösen az olyan sűrűn lakott metropoliszokban, mint New York City. Kombinációjuk kereskedelmi egységekkel viszonylag új ötletnek számít és mindenképp innovatív. Londonban a Selfriges rendelkezik szezonális tetőtéri étteremmel, míg Párizsban a Galeries Lafayette és a Printemps áruházak teteje nyitott a nagyközönség számára. A Macy’s vezetősége ennél is nagyobbat álmodik. A tetőtérre hagyományos értelemben vett parkot, fákkal, zöld növényzettel, padokkal, ösvényekkel terveznek, éttermekkel kiegészítve. Az ötlet még nem kapott zöld utat, de az előrejelzések szerint nagy valószínűséggel megvalósulhat.

Kép és forrás Curbed

Tags: , , , , ,

New York City hosszú ideje az életem része. Hétköznaponként itt dolgozom, hétvégéken felfedező bloggerként járom a várost. Azt gondoltam, hogy utazási tervet készíteni egyszerű lesz. Tévedtem. New York-i útitervet készíteni nagyon is nehéz. Talán éppen azért, mert már “túl sokat” láttam a városból. A “muszáj megnézni” lista egyre hosszabb és hosszabb, s ha a nap 40 órából állna, akkor se lenne elegendő idő arra, hogy mindent felfedezzünk egyetlen látogatás alatt. Ez abból a szempontból azonban jó, hogy indokot ad a visszatérésre.

Első lépés – Tudnivalók, mielőtt tervezni kezdenétek

  • New York City a gyalogosok városa. Amennyiben a város egyik végéből a másikba kell eljutnotok, akkor használjátok a metrót vagy a taxit. A helyi járatú busz nagyon lassú és nem sokat lehet látni belőle. Erre a városnéző buszok jóval alkalmasabbak.
  • A New York-i taxi használatáról, tippek és trükkök ebben a bejegyzésben.
  • A New York-iak általánosan jól öltözöttebbek, divatosabbak az amerikai átlagnál, azonban ez nem vonatkozik a lábbelire. Az ingázó hölgyek – gyakran az urak is -, a munkahelyükön cserélik le a bejáratott, lestrapált edzőcipőt csinos lábbelire. A kiskosztüm sportcipővel gyakori látvány. Ti se csomagoljátok be a kedvenceiteket! Csakis kényelmes, zárt/félzárt cipő jöhet szóba, a flip-flop nem praktikus New Yorkba. A metró mocskos, a legforgalmasabb utcák szintén. Sokat kell gyalogolni. Számát sem tudom, hogy hány pár cipőt jártam szét az évek alatt.
  • Tervezés előtt tanulmányozzátok New York City kerületeit és azok jellegzetességeit. A biztonságos és kevésbé ajánlott környékekről itt található bejegyzés. Általános, megszívlelendő biztonsági tanácsaimat pedig itt olvashatjátok.
  • A tervezés megkezdése előtt feltétlen tanulmányozzátok New York City éghajlatát, melyről itt olvashattok bővebben.

Második lépés –  Miért megyek New Yorkba?

New York City látnivalóinak se szeri, se száma. Nemhogy két hét, de két hónap sem elegendő valamennyi felfedezésére, ezért már jó az elején el kell döntenetek, hogy mi az, amit feltétlen látni szeretnétek és mi az, ami számotokra kihagyható. Gondoljátok végig, hogy mire szeretnétek összpontosítani. Turista látványosságok, színház, vásárlás, parkok? Mindenkinek más az érdeklődési területe. Az útiterv az igényetektől, állóképességetektől, pénztárcátoktól, az utazó társaság összetételétől, illetve az időkerettől is függ. Ha előre elkészített tervvel dolgoztok, azt ezek alapján testre kell szabnotok.

Harmadik lépés – A látnivalók listája

Kezdjétek el összegyűjteni a látnivalók listáját. A legtöbb New Yorkba látogatónak már hosszú ideje van “álomlistája”, bakancslistája. Amennyiben nincs, a blogon a LÁTNIVALÓK menüpont alatt mazsolázhattok. (Hamarosan jön a New York Must See listám.)

Javaslom a Lonely Planet kiadó New York City útikönyvét, melyet az Amazon-on vásárolhattok meg (évente-két évente friss kiadással jelentkeznek), illetve a Lonely Planet honlapját.

Döntsétek el, hogy igénybe veszitek-e a pass-ok egyikét. A belépőcsomagok típusait, árakkal és a nevezetességek listájával lebontva, valamint általános pass tanácsokat ebben a bejegyzésben olvashattok. A pass típusa meghatározó a tervezésben.

Negyedik lépés – Térképre helyezés, csoportosítás

A legtöbb ember vizuális típus, így ez a lépés a legjobban akkor működik, ha vesztek egy New York City térképet (esetleg kinyomtattok egyet), egy csomó gombostűt, számozott cetliket. Természetesen a Google Maps térkép funkcióját is használhatjátok.

Jelöljétek be a látnivalókat a listáról, majd kezdjétek csoportosítani őket. A csoportosítást megvalósíthatjátok napok, környékek, esetleg metróvonalak szerint is. Az utóbbi különösen akkor jó, ha a szállásotok Queens-ben van. A 7-es metró útvonalán rengeteg látnivaló elérhető, minimális gyaloglással.

Mindig kalkuláljátok bele, hogy mennyi ideig tart A pontból a B-be jutni, gyalog, illetve tömegközlekedéssel. Ebben a Google Maps útvonal funkciója rengeteget segíthet.

Lesznek olyan napok, amibe rengeteg látnivaló belefér, viszont lesznek olyanok is, amikor csak néhány helyre juttok el. Vegyük példának Lower Manhattant. Hiába van rengeteg látnivaló egy helyen a Financial District-ben, ha ezen a napon szeretnétek a Szabadság-szobrot, Ellis Island-et, a 9/11 Múzeumot és a WTC kilátót meglátogatni. A kompra sorba kell állni, a szigeten gyalogolni kell, s ha még a koronába is felmentek, akkor szinte biztosan nem marad idő a Pénzügyi Központ többi részére. Ne becsüljétek alá a manhattani távolságokat, illetve az időt, melyet egy kávéra, gyors ebédre, mosdóra fordítotok.

Jó tanács: körül-belül a nap felét, maximum kétharmadát táblázzátok be. Manhattanban minden sarkon van valami érdekes, ami lelassít, melyet nem szabad kihagyni az adott pillanatban. Gyakran bele is botlotok olyan látnivalóba, melyet későbbre terveztetek.

A fennmaradó időbe inkább “ha marad rá idő” látnivalókat tervezzetek, így ha ki is maradnak, nem lesztek olyan csalódottak.

Ötödik lépés – Mit gondolnak mások?

Az élet más területein ez ne legyen szempont, azonban az útiterv készítésénél érdemes mások véleményét is meghallgatni, kikérni, még akkor is, ha esetleg nem veszitek számításba.

Keressetek rá bátran az adott szállásra, múzeumra, étteremre, elfoglaltságra. Az online kritikák között mindig találtok értékes, megszívlelendő információt, tanácsot, gyakran új ötletet is.

Megtehetitek azt is, hogy összeszeditek a kérdéseinket és felteszitek a TripAdvisor fórumára. Szinte biztosan kaptok használható választ. A legtöbb esetben gyakorlott utazók, helybéliek sietnek a segítségetekre.

Olvasgassatok úti beszámolókat. Ezen a blogon is találtok jó néhányat, remek ötletekkel.

Természetesen lesznek olyan tanácsok, melyeket nem akartok megfogadni. Lehet, egybehangzóan az a vélemény, hogy a Times Square-n enni butaság, mikor máshol olcsóbb és jobb. Nektek viszont ez is hozzátartozik az élményhez. Azt mondják, hogy a helikopteres városnézés nem éri meg az árát, mivel nem repülhetnek a város fölött, még kevésbé a felhőkarcolók közelébe. Nektek viszont ez már évek óta a bakancslistátokon van. Ne tántorodjatok el! Ez a TI utatok és úgy tervezitek, ahogy TI akarjátok. A lényeg, hogy TI jól érezzétek magatokat.

Képek: Tinkmara

Tags: , , , , , , ,

Columbus Circle 1913

Columbus Circle 1913

Manhattan nyugati részét a holland telepesek Bloemendaal-nak, vagyis Virágok Völgyének nevezték. A 70. utca felett apró települések tarkították a sziget sziklás vidékét. Az 1800-as évek végéig ez a környék alapvetően falusias maradt. Az első változást a 9th Avenue magasvasút, illetve a Dakota Ház 1884-es nyitása hozta, a 72. utcában. A Henry J. Hardenbergh által tervezett apartmanház messze esett az akkori városközponttól. A korabeli szóbeszéd szerint a névválasztás is erre utal. Olyan messze van, hogy akár a dakoták földjén is lehetne. Az igazság azonban az, hogy az építtető, Edward C. Clark, az apartmanház körül újonnan épülő utcáknak vadnyugati neveket szeretett volna adni. Clark nemcsak a gazdagabb rétegnek építtetett. A középosztály képviselői és a bérlők is lakhatáshoz jutottak ezen a környéken.

1892-ben, Kolumbusz amerikai partraszállásának 400. évfordulójára az olasz bevándorlók szobrot állítottak a tengerész-utazó-felfedező tiszteletére. A 5th Avenue és az 59th street találkozásánál ideiglenes diadalívet is építettek. Az oszlopon álló szobor környéke hamarosan közlekedési csomóponttá nőtte ki magát az IRT metróvonal 1904-es nyitásával.

A szobor alatt alagutat építeni, anélkül, hogy az leomlana, mérnöki bravúrnak számított. A felszínen trolivonalak keresztezték egymást, gyakran okozva baleseteket és általános káoszt. 1905-ben William Eno a modern közlekedésbiztonság atyja, létrehozta az első körforgalmat és létrejött a Columbus Circle. A körforgalom koncepcióját 1907-ben a franciák is átvették a párizsi Arc de Triomphe-nál.

A közlekedés fejlődésével a Columbus Circle egyre fontosabb szerepet játszott a City életében, olyannyira, hogy hivatalosan innen számolják a távolságokat New Yorkba és New Yorkból.

Tags: , , , , , ,

Az újraépülő és egyre szépülő World Trade Center környékének egyik kedvelt célállomása a Broadway, a Trinity, Liberty és Cedar Street által közrefogott Zuccotti Park. A park dél-keleti sarkában található egy szobor, mely a túlélés, a hősiesség és az újrakezdés szimbóluma. A bronzalak olyan egyszerű és hétköznapi, úgy beleolvad a környezetébe, hogy a legtöbben észre sem veszik. Ismerkedjünk meg a Double Check névre hallgató szobor drámai történetével.

 

Alkotójának, John Seward Johnson II-nak a családi vállalkozásban, a Johnson & Johnson birodalomban lett volna karrierje, azonban nagybátyja elbocsátotta a cégtől. John Seward művészlélekként hobbijához, a szobrászathoz tért vissza. Alkotásai mind hétköznapi figurák, hétköznapi helyzetben, illetve világhírű festmények alakjai szobor formában. Art in the art.

A Double Check névre hallgató szobor 1982-ben készült és az ikertornyok közelébe, a Liberty State Parkba került. A szobor egy üzletembert ábrázol, aki a tárgyalás előtt még egyszer ellenőrzi (double check) a diplomatatáskáját. Toll, ceruza, jegyzettömb, számológép, tűzőgép. Minden a helyén.

 

A szobor elnevezése kettős értelmű. Az üzletember tevékenysége mellett arra is utal, hogy a park látogatóinak bizony kétszer is ellenőrizniük kell, hogy padon ülő társuk hús-vér ember-e vagy csupán bronzalak.

A szobor évtizedeken át a turisták és a helybéliek kedvence volt a parkban. Aztán jött 2001. szeptember 11-e.

A csodával határos módon, Double Check egyike volt annak a néhány köztéri alkotásnak, amely épségben maradt az ikertornyok megsemmisülése után.

A Liberty Park padjait betontömbök zúzták porrá, Double Check padja azonban sértetlen maradt. Ott ült, megfagyva az időben, porral, betontörmelékkel, papír halmazzal, szeméttel borítva.

A szóbeszéd szerint a mentőalakulat emberei azt hitték, valaki a sokk hatása alatt ül a parkban, s a segítségére siettek. Azokban a borzalmas percekben mosolyt csalt a tűzoltók arcára.

Néhány nappal később Double Check műalkotásból emlékművé vált. A város lakói virágcsokrokkal borították el. Fejére FBI sapka került, a New York-i rendőrség jelvényét viselte, a lábához valaki egy feszületet támasztott, a tragédiában elhunytak szülei plüssállatokat tettek az ölébe. Táskája megtelt az elhunytak nevét tartalmazó papír lapokkal.

A World Trade Center rengeteg értékes alkotást vesztett el azon a napon, s sokakban felmerült, hogy miért pont ez a feledhető, egyszerű, művészileg alacsony szintű szobor élte túl a katasztrófát és lett ezáltal halhatatlan. Maga az alkotó sem gondolta volna, hogy ezt az alkotást fogják nevével azonosítani, s hogy ez lesz a legnépszerűbb szobra.

Egy hónappal a tragédia után egy másik Double Check is felbukkant, mégpedig Rómában. Az olasz város lakói több mint 500 üzenetet hagytak a szobor másolatánál, melyet a város vezetősége könyvbe köttetett és elküldött az amerikai nagykövetségre.

2001 óta hét másolat található a világ különböző pontjain, köztük egy New Jersey-ben, aki a partról egyenesen a WTC-re lát.

“Örülök, hogy Double Check az volt, aki. – mondja a szobor alkotója. – Az átlagos kisember, egy a New York-i tömegből. Vele történt meg a csoda és ez nagyon amerikai.”

Double Check a Liberty Plaza Park helyreállítása és átkeresztelése után továbbra is ott ül és várja a padon mellé telepedő helybélieket és turistákat. “Ruháján” az apró sérüléseket sem javították ki. Egyedül az órája mutatóit cserélte le az alkotó 8 óra 46 percre, az első repülő becsapódásnak idejére. Ez az a perc, amikor New York örökre megváltozott.

Képek: Tinkmara és Google
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Tags: , , , , , , , , , ,

« Older entries