Uptown Manhattan

You are currently browsing articles tagged Uptown Manhattan.

Egy frappáns útikönyv szerzője szerint New Yorkban könnyű tájékozódni. Ha körülöttünk minden kínaiul van, akkor China Town-ban vagyunk, ha rengeteg a magas épület, akkor a Pénzügyi Központban, ha a házak középmagasak, akkor a SoHo-ban, ha látjuk a Szabadság-szobrot, akkor a Battery-ban.

A New York-i tájékozódás azért nem ilyen könnyű. A sorozat első részében az uptown, downtown, midtown, crosstown kifejezésekkel foglalkoztunk, a második rész a sugárutakról szólt. Ez a bejegyzés praktikus tanácsokat ad a sikeres manhattani manőverezéshez.

Még az okostelefonok és GPS-ek korában is előfordul, hogy egy ismeretlen városban vagy kevésbé ismert környéken eltévedünk. New York City különleges és ellentmondásos ebből a szempontból. Míg általános vélemény, hogy a Cityben a rácsszerkezetes építkezésnek, a szigorúan számozott utcáknak és sugárutaknak köszönhetően nehéz eltévedni, a valóságban az előbb említettek gyakran a sikeres tájékozódás gátjai. A számozott utcák, a névvel ellátottakkal ellentétben, bizonyítottan kevesebb emlékképet hoznak létre az emberi agyban, így ezeket vizuálisan nehezebben tároljuk és ismerjük fel.

New York Cityben nemcsak ez a pszichológiai tényező nehezíti meg a tájékozódást, de a város fekvése is. Manhattan sík terület, melyet valamennyi oldalon víz határol, sehol egy kiemelkedő, magasabb felszíni forma, így a hosszú, egyenes utcákba bepillantva a látóhatár végpontja az égbolt.

A tájékozódásban – technikai segítség, telefon, GPS, iránytű híján – a nap állása (feltéve, ha magabiztosan ismerjük a négy égtáj, a nap, valamint a célállomás relációját), ismert iránypontok, épületek, a sugárutak és utcák sorrendje és néhány sajátos New York-i trükk segíthet.

A metróból kiszállni, különösen nagyobb útkereszteződésekben, irányt mutató épületek nélkül, naplemente után, még a manhattani öreg rókák tájékozódó képességét is próbára teszi. A felszínre lépve – ha nincs azonnali támpont –  a legtöbb esetben sajnos el kell mennünk a legközelebbi kereszteződésig, hogy lássuk, jó irányba indultunk-e. Annak érdekében, hogy megspóroljuk az extra métereket és időt, vegyük sorra a lehetséges kapaszkodókat.

  • A két legbiztosabb iránymutató épület az Empire State Building, illetve a World Trade Center. Az Empire State Building Midtown-t, míg a WTC a Downtown-t definiálja.
  • A nagyobb állomások kijáratainál a felirat jelzi, hogy az utca vagy sugárút melyik oldalán hagyjuk el az állomást. Amennyiben tudjuk a célállomás helyzetét a metróállomáshoz és a kijárathoz viszonyítva, nyert ügyünk van. (pl. a képen: kijárat – 23. utca és Hetedik Sugárút kereszteződés, észak-keleti sarok)

  • A metró haladási iránya is segítség lehet. Ha uptown utazunk, akkor a metró északi irányba halad. Ha a metró jobb oldalán szállunk ki, akkor keleti irányban van a kijárat. Downtown esetében ez természetesen ellentétesen értendő. Innentől kezdve minden egyes fordulóknál regisztrálhatjuk az égtáj változást és a felszínen eszerint haladhatunk a célállomás felé.

  • New Yorkban a metróállomások kijárata legtöbbször a sugárutak mentén található. Az avenue-k általában egyirányúak, de abban sajnos nincs logika, hogy melyik sugárút melyik irányba halad. Ha tudjuk a fő sugárutak haladási irányát, az szintén segítségünkre lehet a tájékozódásban.

1st Avenue – uptown

2nd Avenue – downtown

3rd Avenue – uptown

Lexington Avenue – downtown

Park Avenue – kétirányú

Madison Avenue – uptown

5th Avenue – downtown a 135. utcától lefelé, 135. és 142. utca között kétirányú

6th Avenue – uptown

7th Avenue – downtown a Central Park alatt, kétirányú a park felett

8th Avenue – uptown

9th Avenue – downtown

10th Avenue – uptown

11th Avenue  – kétirányú

  • A manhattani rácsszerkezet a Houston Street-től kezdődik, az utcákat és sugárutakat is innentől számozzuk. Ha az utcaszámok emelkednek, akkor észak felé haladunk.
  • Ha Houston Street felett kelet-nyugati irányban haladunk, az utcák a Fifth Avenue-től keletre az East (keleti), míg nyugatra a West (nyugati) előtagot viselik. Például a 38. utca névtábláján a Fifth Avenue-tól keletre East 38th Street, nyugatra West 38th Street szerepel. Ez szintén segíthet a tájékozódásban.
  • A topográfia is segíthet. Manhattan sziget észak felé enyhén emelkedik. Ezt bizonyos sugárutakon könnyű megfigyelni.
  • Természetesen a legegyszerűbb megkérdezni egy járókelőt. A manhattaniak barátságosak és szívesen nyújtanak útbaigazítást.

A rácsos városszerkezet abban is megnehezítheti a tájékozódást, ha egy adott lakcímet keresünk.

A házak számozása szintén a Fifth Avenue-tól kezdődik, egyes számmal, keleti és nyugati irányba egyaránt. Ebből következik, hogy ugyanaz a házszám egy utcában kétszer is szerepel, egyszer East előtaggal, egyszer West előtaggal. A hivatalos címben mindig megadják, hogy a Fifth Avenue-tól keletre vagy nyugatra található (234 W14th Street és 234 E14th Street), ennek ellenére nem árt tudni, hogy melyik sugárutak közé esik a házszám. A házszámok az avenue-k között százasával ugranak.

Az Ötödik Sugárúttól nyugatra a 100-200-as házszámok az Ötödik és a Hatodik Sugárút, a 200-300-as  házszámok a Hatodik és Hetedik, a 300-400-as házszámok a Hetedik és Nyolcadik Sugárút közé esnek és így tovább. Az Ötödik Sugárúttól keletre hasonlóan, habár itt figyelembe kell venni, hogy nincs Negyedik Sugárút, viszont az Ötödik és a Harmadik Sugárút közé beékelődik a Madison, a Park és a Lexington Avenue. A logika azonban szerencsére megmarad, mivel az Ötödik és a Harmadik Sugárút között a számozás 200-at ugrik.

 rmmmmmyjuj

Emlékeztetőül a sugárutak sorrendje a Midtown-ban: 1st Avenue, 2nd Avenue, 3rd Avenue, Lexington Avenue, Park Avenue, Madison Avenue, 5th Avenue (aka: Museum Mile a 82. és 105. utca között), 6th Avenue (aka: Avenue of the Americas), 7th Avenue (aka: Fashion Avenue a 26. és 42. utca között), 8th Avenue, 9th Avenue, 10th Avenue, 11th Avenue és 12th Avenue.

S végezetül egy lassan feledésbe merülő, de minden esetre érdekes és hasznos matematikai mankó, főleg, ha nincs kéznél az okostelefon vagy a GPS. Ezt a módszert abban az esetben használjuk, ha az adott cím a sugárutak egyikén található, elvégre nem gyalogolhatunk végig az avenue teljes hosszán, hogy célba érjünk. Be kell tájolnunk a keresztutcát. Ezt a metódust erre találták ki.

A példa cím: 800 Eighth Avenue – Vedd a házszámot. Hagyd el az utolsó számjegyet és oszd el 2-vel. Ebben az esetben ez 40. A kapott számmal végezd el a sugárútnak megfelelő, az alábbi táblázatban jelölt műveletet. Esetünkben a Nyolcadik Sugárút mágikus művelete +9. Az eredmény 49. Ezek szerint az 800 Eighth Avenue keresztutcája a 49. utca. A varázstáblázatot megtalálhatjuk a telefonkönyvekben, útikalauzokban és online.

Image_Cross_Street_Finder

Képek: a blog írójának tulajdona, illetve M. Alexander, Craigsbeds

Tags: , , , , , , , , , , ,

Manhattan sziluettje olyan, mintha a város kézjegye lenne. Ikonikus jelkép, képeslapok és mozifilmek állandó szereplője, ám a nyüzsgő utcák, a hullámzó embertömeg nélkül csak üres díszlet lenne.

Manhattan állandóan változik, s ez a változás legjobban a város sziluettjében mutatkozik meg.

A City egyre magasabbra és magasabbra tör, hisz sziget lévén nem terjeszkedhet vertikálisan, s mert természetéből fakadóan nem nyughat. 1890 és 1974 között Manhattané volt a világ legmagasabb épülete. A felhőkarcolók építésének aranykorában az építtetők vérre menő küzdelmet folytattak minden egyes centiméterért és ez ma sincs másképp, amikor a felhőkarcolók új reneszánszát éljük a Cityben.

New Yorkban huszonegy, 244 méternél magasabb felhőkarcoló található, melyek közül tíz az elmúlt 15 évben épült.

A felhőkarcolók első hulláma kizárólagosan az üzleti szférát szolgálta. Valamennyi épületóriás mögött egy adott cég állt, s az épület önmagában felért a legjobb reklámmal. Apartmanok önmagukban képtelenek lettek volna visszatéríteni az építéssel járó hatalmas költségeket.

Ez a gyakorlat csupán az utóbbi évtizedben változott meg. A luxus apartmanházak, mint amilyen a 15 Central Park West, akár több ezer dollárt is elkérnek négyzetméterenként. 2014-ben egy tű vékony felhőkarcoló alapjai jelentek meg a Central Park közvetlen szomszédságában. A One57, az 57. utcában a Stairway to Heaven, vagyis a Lépcső a Mennyországba becenevet kapta és új tendenciát nyitott a lakóház építésben.

Az újonnan épülő apartman felhőkarcolók alapterülete éppen csak akkora, hogy egy 1, esetleg 2 szobás apartmannak, illetve egy keskeny lépcsőháznak és liftaknának tudjon helyet biztosítani.

Hirtelen a magasság és a kilátás lett a vagyon jelképe az alapterület és a prominens szomszédok helyett. A milliárdos státus szó szerint új magasságokat ért el, köszönhetően a felhőkarcoló technológia fejlődésének.

A mérnökök már rég rájöttek arra, hogyan kell úgy tervezni 800 láb felett, hogy az épület ne dőljön meg. A figyelem napjainkban a lakók biztonságérzetének növelésére összpontosul.

A szuper magas, keskeny épületeket a repülőgép szárnyához hasonlóan tervezik. Nyomás alatt hajlanak és nem törnek, a különbség azonban az emberi érzékelés feldolgozásából fakad. Míg egy autó, busz vagy repülő utasa számít és felkészült bizonyos mozgásokra, addig egy hasonló kilengés egy magas épületben pánikot kelthet.

Különleges ellensúlyok és lengéscsillapítók összehangolt munkája ellensúlyozza a tényt, hogy 244 méter magasan az épület erősen ki van téve a természeti elemek játékának.

A liftek mérnökei hasonló nehézségekkel küzdenek 800 láb felett. A lakók elvárják, hogy a felvonók gyorsan közlekedjenek, azonban 9 méteres másodpercenkénti emelkedés felett már erősen érzékelhető a nehézségi gyorsulás. Valószínű, hogy ez szab határt az apartman házak magasságának. Senki nem szeret hosszú perceket tölteni a liftben, különösen nem azok, akik közel 90 millió dollárt költenek egy penthouse apartmanra.

S mit gondolnak a jelenleg még roppant szűk  – a számítások szerint New York Cityben összesen 40-en élnek 244 méteres magasságon felül – “800-as klub” tagjai?

“Olyan, mintha egy hógömbben ülnék. Csak nézem, ahogy a kompok úsznak a Hudsonon és úgy tűnik, én nem is vagyok része a városnak.”

“Egy bizonyos magasság felett már nem jó. Elveszik a hatás. Az ablakhoz kell lépned, hogy lásd a világot.”

“Itt fent megtanultam, hogy létezik túl sok égbolt.”

S kik ők, a “800-as klub” tagjai? Nem tudni. Kilétüket szigorú titoktartás fedi. A szóbeszéd szerint van közöttük egy Szaúd-Arábiai ingatlanügynök, egy kínai légitársaság igazgatója, egy baseball játékos és egy európai, aki havonta lefizeti a 45 ezer dolláros bérleti díjat, hogy legyen saját lakása, ha épp New Yorkba viszi az útja.

 

“A legtöbb tulajdonos, főleg a One57 épületben külföldi, aki a pénzét menekíti ki az anyaországból. Lehet, hogy ezek az apartmanok üresen állnak majd, mivel a tulajdonos be sem teszi a lábát, de még csak ki sem adja. Az egész nem a pénzről, hanem a biztonságról szól. New York City a biztonságos menedék.” – mondja az egyik, névtelenségét megtartani kívánó amerikai tulajdonos.

Az ízlés nem foglalható szabályokba. A Chrysler Building átadásának idején a manhattaniak döbbenettel teljes elutasítással fogadták az első üveg-fém óriást. A World Trade Center ikertornyai hasonló fogadtatásban részesültek, egészen addig míg az épületek szögletein megtörő napsugár narancsos-ezüstös fényszalagokat vetített a környező házakra és a Hudson-folyóra. Az új World Trade Center hasonló átalakuláson megy át napjainkban.

New York City sziluettje állandóan változik. Míg annak idején az Empire State Building és a World Trade Center jelentették az észak-déli irányt, addig napjainkban újabb és újabb tájékozódási pontok kerülnek a térképre Midtown (Közép) Manhattanban, illetve a nyugati oldalon, ahol a Hudson Yards (itt és itt olvashattok róla) mini-Szingapúrja épül.

Forrás: New York Times
Képek: Google és a blog írójának tulajdona

Tags: , , , , , , , , , , , , , , ,