NY

You are currently browsing articles tagged NY.

Manhattan sziluettje olyan, mintha a város kézjegye lenne. Ikonikus jelkép, képeslapok és mozifilmek állandó szereplője, ám a nyüzsgő utcák, a hullámzó embertömeg nélkül csak üres díszlet lenne.

Manhattan állandóan változik, s ez a változás legjobban a város sziluettjében mutatkozik meg.

A City egyre magasabbra és magasabbra tör, hisz sziget lévén nem terjeszkedhet vertikálisan, s mert természetéből fakadóan nem nyughat. 1890 és 1974 között Manhattané volt a világ legmagasabb épülete. A felhőkarcolók építésének aranykorában az építtetők vérre menő küzdelmet folytattak minden egyes centiméterért és ez ma sincs másképp, amikor a felhőkarcolók új reneszánszát éljük a Cityben.

New Yorkban huszonegy, 244 méternél magasabb felhőkarcoló található, melyek közül tíz az elmúlt 15 évben épült.

A felhőkarcolók első hulláma kizárólagosan az üzleti szférát szolgálta. Valamennyi épületóriás mögött egy adott cég állt, s az épület önmagában felért a legjobb reklámmal. Apartmanok önmagukban képtelenek lettek volna visszatéríteni az építéssel járó hatalmas költségeket.

Ez a gyakorlat csupán az utóbbi évtizedben változott meg. A luxus apartmanházak, mint amilyen a 15 Central Park West, akár több ezer dollárt is elkérnek négyzetméterenként. 2014-ben egy tű vékony felhőkarcoló alapjai jelentek meg a Central Park közvetlen szomszédságában. A One57, az 57. utcában a Stairway to Heaven, vagyis a Lépcső a Mennyországba becenevet kapta és új tendenciát nyitott a lakóház építésben.

Az újonnan épülő apartman felhőkarcolók alapterülete éppen csak akkora, hogy egy 1, esetleg 2 szobás apartmannak, illetve egy keskeny lépcsőháznak és liftaknának tudjon helyet biztosítani.

Hirtelen a magasság és a kilátás lett a vagyon jelképe az alapterület és a prominens szomszédok helyett. A milliárdos státus szó szerint új magasságokat ért el, köszönhetően a felhőkarcoló technológia fejlődésének.

A mérnökök már rég rájöttek arra, hogyan kell úgy tervezni 800 láb felett, hogy az épület ne dőljön meg. A figyelem napjainkban a lakók biztonságérzetének növelésére összpontosul.

A szuper magas, keskeny épületeket a repülőgép szárnyához hasonlóan tervezik. Nyomás alatt hajlanak és nem törnek, a különbség azonban az emberi érzékelés feldolgozásából fakad. Míg egy autó, busz vagy repülő utasa számít és felkészült bizonyos mozgásokra, addig egy hasonló kilengés egy magas épületben pánikot kelthet.

Különleges ellensúlyok és lengéscsillapítók összehangolt munkája ellensúlyozza a tényt, hogy 244 méter magasan az épület erősen ki van téve a természeti elemek játékának.

A liftek mérnökei hasonló nehézségekkel küzdenek 800 láb felett. A lakók elvárják, hogy a felvonók gyorsan közlekedjenek, azonban 9 méteres másodpercenkénti emelkedés felett már erősen érzékelhető a nehézségi gyorsulás. Valószínű, hogy ez szab határt az apartman házak magasságának. Senki nem szeret hosszú perceket tölteni a liftben, különösen nem azok, akik közel 90 millió dollárt költenek egy penthouse apartmanra.

S mit gondolnak a jelenleg még roppant szűk  – a számítások szerint New York Cityben összesen 40-en élnek 244 méteres magasságon felül – “800-as klub” tagjai?

“Olyan, mintha egy hógömbben ülnék. Csak nézem, ahogy a kompok úsznak a Hudsonon és úgy tűnik, én nem is vagyok része a városnak.”

“Egy bizonyos magasság felett már nem jó. Elveszik a hatás. Az ablakhoz kell lépned, hogy lásd a világot.”

“Itt fent megtanultam, hogy létezik túl sok égbolt.”

S kik ők, a “800-as klub” tagjai? Nem tudni. Kilétüket szigorú titoktartás fedi. A szóbeszéd szerint van közöttük egy Szaúd-Arábiai ingatlanügynök, egy kínai légitársaság igazgatója, egy baseball játékos és egy európai, aki havonta lefizeti a 45 ezer dolláros bérleti díjat, hogy legyen saját lakása, ha épp New Yorkba viszi az útja.

 

“A legtöbb tulajdonos, főleg a One57 épületben külföldi, aki a pénzét menekíti ki az anyaországból. Lehet, hogy ezek az apartmanok üresen állnak majd, mivel a tulajdonos be sem teszi a lábát, de még csak ki sem adja. Az egész nem a pénzről, hanem a biztonságról szól. New York City a biztonságos menedék.” – mondja az egyik, névtelenségét megtartani kívánó amerikai tulajdonos.

Az ízlés nem foglalható szabályokba. A Chrysler Building átadásának idején a manhattaniak döbbenettel teljes elutasítással fogadták az első üveg-fém óriást. A World Trade Center ikertornyai hasonló fogadtatásban részesültek, egészen addig míg az épületek szögletein megtörő napsugár narancsos-ezüstös fényszalagokat vetített a környező házakra és a Hudson-folyóra. Az új World Trade Center hasonló átalakuláson megy át napjainkban.

New York City sziluettje állandóan változik. Míg annak idején az Empire State Building és a World Trade Center jelentették az észak-déli irányt, addig napjainkban újabb és újabb tájékozódási pontok kerülnek a térképre Midtown (Közép) Manhattanban, illetve a nyugati oldalon, ahol a Hudson Yards (itt és itt olvashattok róla) mini-Szingapúrja épül.

Forrás: New York Times
Képek: Google és a blog írójának tulajdona

Tags: , , , , , , , , , , , , , , ,

Az 1990-ben készült Zöld Kártya című film kultuszfilmnek számít. Az Upper West Side árnyas fái alatt, egy blokknyira a Central Parktól rejtőzik az Aysmere névre hallgató, 1894-ben épült, 56 apartmanos társasház.

 

A film valamennyi jelenetét itt forgatták. A filmbéli Brontë legendás télikertje a valóságban is létezik és a penthouse lakás része. A háznak bentlakó házfelügyelője/portása van.

13315501_1001147613268526_1261037729046077737_n

Képek: a blog írójának tulajdona

Tags: , , , , , , , , ,

Meglehet, hogy a Rockefeller Center főkertésze sejt valamit az idei nyárral kapcsolatban. A Rockefeller Plaza csatornakertjét sivataggá alakította a nyári hónapokra.

 

 

Hatalmas kaktuszokat, pozsgásokat, aloét, sivatagi rózsákat telepített a medencékbe. A vízöntő sellők meglepetten henteregnek a homokban. Izgalmas koncepció. Érdekesség, hogy 1941-ben volt először sivatagi téma a Rockefeller Center kertjében.

 

 

Képek: a blog írójának tulajdona

Tags: , , , , , , ,

A New York-i Tömegközlekedési Vállalat (MTA) magabiztos a Második Sugárút metróvonal megnyitásával kapcsolatban. A szerdán közzétett tanácsülés dokumentumai között szerepelt az új metrótérkép is, mely a 2016 decemberi állapotot tükrözi. Láthatjuk, hogy a Second Avenue metróvonal első szakasza felkerült a térképre. Az első szakaszban a Q metró decembertől nem megy Queensbe, helyette az 57. utca után az egyetlen Central Park alatt haladó alagúton az Upper East Side felé veszi az irányt és 96. utcánál terminál. A Q helyett a 2010-ben megszüntetett W jelzésű metró visszatér, ugyan csak hétfőtől péntekig, a manhattani Whitehall Street és a Queensben található Astoria-Ditmas Blvd megállók között.

Tags: , , , , , , , , ,

New York City és a világ (előkelő 20. hely) legcsúnyább épületének számító Verizon felhőkarcolót a Brooklyn Bridge szomszédságban “plasztikai műtétnek” vetik alá.

 

Az eredetileg adatközpontként funkcionáló épület felső 15 emeletét irodaközponttá alakítják. Az irodák padlótól plafonig érő üvegablakot kapnak, s így végre az épület megjelenése kevésbé lesz lehangoló. Az egyik képen a jelenlegi állapot (két napja fotóztam), a másikon – néhány hónap múlva -, a már újjászületett Verizon ház terve.

Képek: a blog írójának tulajdona és Google

Tags: , , , , , ,

Az egész incidens – a történelem ismétli önmagát – egyetlen szóval kezdődött múlt pénteken, a Canal Street-en. A Lincoln Tunnel mellett található Horizon Media egyik alkalmazottja hatalmas “Hi” (Hello) feliratot helyezett el Post-it-tel a cég egyik ablakára.

A Havas Worldwide reklámcég, az utca másik oldalán, azonnal visszaválaszolt: “Sup” (What’s Up=Mizujs) A hét elejére nyilvánvalóvá vált, hogy ez már több, mint incidens. Ez már háború. S ahogy az lenni szokott, a szomszéd államok, esetünkben a szomszédos cégek is hamarosan csatlakoztak.

A helyzet gyorsan súlyosbodott. A cégek egyre bonyolultabb Post-it alkotásokkal próbálnak visszavágni egymásnak. Kedd délutánra már, az egyszerűbb feliratok (5PM yet?=Mikor lesz már 5 óra?), hagyományos jelképek mellett, bonyolult, már-már művészi kompozíciók is felbukkantak.

Az ablakokat szuperhősök, mesefigurák, hollywoodi legendák arcképe díszíti. A dolgozók dobozszámra rendelik a színes Post-it blokkokat, s az ebédidőt közös alkotással töltik.

Nem tudni, hogy merre tart a játék és hogy van-e egyáltalán jutalma vagy végcélja, de egy biztos, a dolgozók fantáziája beindult és a közös alkotás öröme máris jobban összekovácsolta a munkatársakat.

A Post-it cég is felfigyelt a különleges eseményre. Szerda reggel Post-ittel teli táskák várták a Canal Street-i csatában résztvevő cégeket.

A Post-it háború bombái néhány napon belül az Instagram-on és a Twitter-en is felrobbantak, #canalnotes és #postitwar hashtagek formájában.

Mondhatjuk, hogy ilyen is csak Amerikában lehet, meg azt, hogy biztos rengeteg szabadidejük van. Tény, hogy az ilyen közösségi események dobják fel az unalmas irodai életet, hogy titkon, mi is szívesen dolgoznánk ilyen közegben és, hogy ennek a háborúnak csak győztesei lesznek.

A Post-it háború egy-két napon belül akár Európára is kiterjedhet. A kémek jelentése szerint, egyes cégek már meg is kezdték az előkészületeket. Szerintetek Magyarországon is kitör a Post-it háború? És ha igen, melyik cég lesz az első?

Képek: a blog írójának tulajdona, illetve Instagram

Tags: , , , , , , ,

A tulipánok útja New Yorkba legalább olyan kalandos volt, mint a pálmafáké Los Angeles-be. A tulipán, a pálmafához hasonlóan a Közép-Keletről származik és a hollandok telepítették Európába a 16. században. Az első tulipánhagymák Henry Hudson-nal együtt érkeztek New Yorkba.

A “tulipánmánia” az 1630-as évek végén őrült méreteket öltött világszerte. 1637 márciusában – ugyan csak egy rövid időre -, de a tulipán volt a legdrágább árucikk a világon.

New Yorkban a tavasz első hírnökei a színes tulipánok, melyek egy-két hétre a város öt kerületének szinte valamennyi parkját és közterét elborítják. A tavasz gyakran hűvös és borongós a Nagy Almában, így különösen nagy öröm ezeknek a tarka virágoknak a jelenléte.

Ebben az évben a viszonylag enyhe tél és a korán érkező tavasz különösen buja tulipánerdővel jutalmazta amanhattaniakat.

 

Érdekes adatok a New York-i tulipánokkal kapcsolatban:

A kertészmérnökök a tulipánokat gyors elvirágzásuk miatt csak átmeneti tavaszi dekorációnak tekintik.

2009-ben, Henry Hudson New York-i útjának 400. évfordulóján, a tulipán volt a City hivatalos virága. Hollandia tiszteletére a narancssárga tulipánt részesítették előnyben, míg idén a sötétlila tulipánok a legdivatosabbak.

 

“A nárciszok színével nem játszhatunk, – nyilatkozta New York főkertésze – így marad a tulipán. A változatosságra törekszünk és örülünk, ha a manhattaniakat évről évre meglephetjük a tulipánok új színpalettájával.”

 

Idén, csupán a Central Parkba 194 ezer tő tulipánt és nárciszt ültettek. A legszebb tulipánágyak a Conservatory és a Shakespeare Kertben, a Pond és a Grand Army Plaza körül, illetve az Olmsted kertben, a Sétány déli végében találhatóak.

 

A legtöbb tulipánt – 26 és fél ezer tövet -, a Konzervatórium Kertben ültették. A tulipán a Konzervatórium Kert 1937-es nyitása óta alapvirág.

A New York-i Közkönyvtár épülete előtti kertet szintén a legszebb tulipánágyások között tartják számon világszerte. Itt közel 5000 tulipántövet ültetnek el múlt ősszel.

Képek: a blog írójának tulajdona

Tags: , , , , , , , , ,

A New York-i tömegközlekedéssel kapcsolatos kérdések között többször felmerül a B110 buszjárat. A kérdezők egyszerűen azt szeretnék tudni, hogy felszálljanak-e vagy sem, mivel a járat szerepel a megállók tábláin, azonban nem található a New York-i Tömegközlekedési Vállalat (továbbiakban MTA) honlapján.

Szinte már klisé, hogy “New York City, a nemzetek olvasztótégelye”, azonban tagadhatatlan, hogy egyedi és utánozhatatlan karakterét ezen tulajdonságának köszönheti. Nincs még egy olyan város a világon, ahol ennyi nemzet élne együtt. Az öt kerületben több mint 800 nyelvet beszélnek és a lakosság 36%-ának nem New York City a szülővárosa.

A bevándorlók a kezdetekben ösztönösen törekedtek együtt tartani a közösséget, mely a boldogulás egyetlen útja volt. Ez magyarázza a New Yorkban magas számban fellelhető mikró nemzetközösségeket. Ezen negyedek közül a legismertebb és a mai napig aktív az Olasz Negyed (Little Italy), a Kínai Negyed (Chinatown), a Puerto Rico-i Negyed (Spanish Harlem vagy más néven az East Harlem) és a Koreai Negyed (Koreatown). A mára már csak emlékeiben és foszlányaiban létező Magyar Negyedről ITT olvashattok.

A zökkenőmentes együttélésnek azonban New Yorkban is vannak buktatói.

Tény, hogy a Kínai Negyed rendelkezik saját, úgynevezett “dolláros” kisbuszokkal (a jegy ára kb. 1 dollár), melyeket főleg a kínai lakosság használ Chinatown, Sunset Park és Flushing között, azonban a New York-i haszid zsidó közösség új szintre emelte a “faji/nemi megkülönböztetés a New York-i tömegközlekedésben” fogalmát.

Az MTA B110-es járata licenszelt, melyet egy magáncég üzemeltet. A busz pontosan úgy néz ki, mint a többi városi járat. Brooklyn Williamsburg és Borough (Boro) Park haszidok által lakott negyedei között közlekedik és a törvények szerint bárki felszállhat, habár a menetjegy többe kerül ($3.25), mint a többi New York-i járaton, a buszt pedig gyakran jiddis feliratok borítják.

A város, illetve az MTA vezetősége 2011-ben közölte az üzemeltetőkkel, hogy felbontja a szerződést, amennyiben nem vetnek véget a B110-es járaton a nemek szerinti szegregációnak. A haszid szabályok szerint a közösség női tagjai csak a jármű végében vagy a külön nekik fenntartott buszokon utazhatnak. A cég a figyelmeztetés után eleget tett a törvényeknek és kiplakátolta az erre vonatkozó szabályokat valamennyi járaton, azonban a gyakorlatban semmi sem változott.

Az üzemeltető cég vezetője a New York Timesnak azt nyilatkozta, hogy bárki bátran felszállhat a buszra s oda ülhet, ahová akar. A valóság azonban az, hogy továbbra is csak haszid zsidó utasai vannak a B110-es járatnak, a “MAN ONLY”, “csak férfiak” felirat továbbra is jól látható a a buszvezető mellett az ablakban, a nők pedig szó nélkül a busz végében ülnek le, illetve megvárják a következő járatot.

A buszjárat valóban nem szerepel az MTA honlapján. Belinkeltem egy térképet, mely tartalmazza a megállókat.

A kérdezőknek a válaszom a következő: nyugodtan használhatjuk a buszt, de tartsuk be a szabályokat illendőségből és a kellemetlenségek elkerülése végett. Ha nem szeretünk kilógni a sorból, inkább válasszunk alternatív, közvetlen az MTA által üzemeltetett buszokat, illetve a metrót Brooklyn haszidok által lakott negyedeiben.

Forrás: NYTimes
Képek: Google

Tags: , , , , , ,

A művészek nem igazán mennek nyugdíjba és főleg nem jelentik be nyugdíjazásukat. Nem úgy a ma élő legdrágább és legnevesebb olasz alkotóművész, Maurizio Cattelan, aki 2011-ben kijelentette, hogy ideje visszavonulni. Kiégett, nincs tovább. Azóta eltelt pár év és a művész úr figyelemhiánytól szenved, s ezt az érzést orvosolni szeretné. Visszatér az alkotók világába, de nem akárhogy. Alkot is, meg nem is, kiállítják a művét, meg nem is. Maurizio Cattelan 18 karátos WC csészét álmodott meg, melyet a Guggenheim Múzeum egyik mosdóhelyiségében funkcionál majd.

“Sokan azt hiszik ez egy vicc, pedig nem az. – nyilatkozta az alkotó – Szerény körülmények között nőttem fel. Apám teherautó sofőr, anyám takarítónő volt Padovában. Az arany WC számomra mély tartalommal bír. A Guggenheim látogatói közül sokan csak sütkérezni fognak a  WC csésze fényében, de az alkotás csak akkor elevenedik meg, ha valóban használjuk.” Az arany WC ülőkét májusban szerelik fel.

Képek: Google

Tags: , , , , , , ,

A jó idő beálltával, április 19-én megnyílt Brooklynban a Dumbo Boulders.

Közvetlen a Manhattan-híd alatt található mászófalak valamennyi korosztálynak és ügyesség szintnek megfelelnek. A legmagasabb pont 4 és fél méter magas, az ügyességi szintek szín kódoltak, a talaj pedig párnázott, így mindenki kipróbálhatja magát.

Az üzemeltetők helyszíni oktatást is biztosítanak. Az ár kiváló. 9 dollár a napijegy, speciális cipőt is lehet bérelni. Sokan már most pokrócostul, elemózsiástul beköltöztek. A kilátás, különösen a “sziklák” tetejéről, pazar.

Képek: Google

Tags: , , , , , , , ,

« Older entries § Newer entries »