NY

You are currently browsing articles tagged NY.

* A kiállítás véget ért! *

A Grand Central Terminal-ban jelenleg megtekinthető a világ legdrágább köztéri műalkotása. A Natty Light névre hallgató társulat műalkotása a Da Vinci of Debt (Az Adósság Da Vinci-je) névre hallgat és nem csupán hatásos látványelem, de erőteljes társadalomkritika is.

Az alkotás tiszteletadás az egyetemi hallgatók előtt.A műalkotás az egyetemi tanulmányi díjak drámai emelkedésére hívja fel a figyelmet és arra a tényre, hogy a fiatalok hatalmas teherrel indulnak a felnőtt életbe.A Da Vinci of Debt létrehozásához az alkotók 2600 valóságos diplomát gyűjtöttek be az ország minden tájáról. Átlag tandíjjal számolva a 2600 diploma 470 millió dollárba került.

Az alkotás az adósság lebénító erejét hivatott bemutatni. A szélben forgó diplomák az adósságból eredő káoszt és fejetlenséget szimbolizálják.A Da Vinci of Debt a Grand Central Terminal Vanderbilt Csarnokában látható.

Fotók: Natural Light

Tags: , , , , ,

Ismét bővül – nem is egy, hanem két szakasszal – a High Line! A High Line, a City nyugati oldalán, Lower Manhattan-től Midtown Manhattan-ig nyúló, 2 és fél kilométer hosszú magaspark az ambiciózus városfejlesztés példaképe. A park-sétány, mely egy kiöregedett, lebontásra váró ipari magasvasúton emelkedett ki a gazból és a rozsdás sínek közül, évente 8 millió látogatót fogad.

Andrew Cuomo, New York állam kormányzója a hét elején bejelentette, hogy a park első meghosszabbítása, mely a High Line East Connection nevet viseli, közvetlen összeköttetést biztosít majd az újonnan átadott Moynihan Train Hall-hoz (erről hamarosan bővebben), mely a Penn Station komplexum legújabb épülete és a volt Farley Postapalota épületét vette át.

A 365 méter hosszú meghosszabbítás a 30. utcától indul majd és a szintén új, Manhattan West épület komplexumon keresztül biztosít közvetlen kapcsolatot a Penn Station-Moynihan Csarnokkal.

A második meghosszabbítás, a North Connection, a 34. utcától a 38. utcáig halad majd és összeköti a High Line-t a Hudson Folyó 76-os kikötőjével, melynek területén új park épül.

A 60 millió dolláros projektet a New York állam, a New York és New Jersey Kikötő Parancsnokság, a High Line Baráti Társaság és a Brookfield Ingatlanfejlesztő Társaság finanszírozza.

New York City rengeteg turizmusból származó bevételtől esett el 2020-ban és súlyos pénzügyi nehézségekkel küzd, azonban a városvezetés osztja Roosevelt elnök elvét, miszerint gazdasági válság idején egy jól megtervezett nagy beruházás meglendíti a gazdaságot.

“Az új projekt nemcsak a gazdaságra, de a New York-iak kedvére is jó hatással lesz.” – mondta a kormányzó a propozíciójában.

Tags: , , , , , ,

És hogy New York mennyire örök? Minden szegletével, lüktetésével. Első pillanatra megközelíthetetlennek tűnik, de mégis, minden darabkája kedves ismerősként fogad: a flörtölő mosolygós olasz báristátol kezdve a Little Italy-ban, a kedves fekete nénin keresztül, akinek segítesz felvenni a táskáját a metrón (kicsit félve, de kelet-európai jólneveltként, automatikusan teszed, amit ő kedves mosollyal viszonoz), át a Brooklyn-i kalandig, mikor vasárnap a Brooklyn Tabernacle Choir istentiszteletre tartva, egy szimpatikus, alacsony, kopaszodó ötvenes pasas segítségedre siet, elkísér, és közben magyar szavakat, kifejezéseket ismételget (imádja Magyarországot), mert egy tehetséges magyar zsidó filmes fiú lakott nála évekig, aki később Oscart nyert (Összenézés : “Neee, a Röhrig Gééééza ?! Kicsi a világ.”).

Vagy az a szaxofonos, egy romantikus langyos szombat este az Empire State Building tetején, aki megkér és titokban kezembe nyom egy mobiltelefont, hogy “látod ott azt a párocskát? Te jól kezeled a kamerát, a fiú épp most fogja megkérni a mit sem sejtő lány kezét. Videóznád őket, én pedig játszom?” És elsőként borulsz a párocska nyakába, gratulálsz, és könnyes szemmel elteszed a pillanatot a soha el nem felejtendők közé az emlékezetedbe.

Nekem New York ennek a milliónyi sorsnak, arcnak, humánumnak a magávalragadó, szerethető elegye, ahol nem az számít, ki vagy és honnan jössz – magába fogad, és többé nem enged.

Fotó: 2019(c)eva.zsiga.photography

Tags: , , , ,

Harmadszor voltam New Yorkban. Először az 1 éves kislányom babakocsiját, másodszor a férjem sportbalesete miatt őt toltam végig kerekesszékben a városon – ekkor volt lehetőségünk menni, és mi mentünk! Most, ahogy a férjem mondta, végre 2×2 lábon néztük meg ketten a várost. Amit látni kell a városban, már láthattam az elmúlt utakon, érezhettem a város hangulatát, most a hétköznapi New York-ot kerestük. Terveztem egy külön “Tinkmara napot”, és mivel a város elég nagy, így igazából mindennapra jutott “Tinkmara élmény” – ahogy mi hívtuk ott.

Felsorolni sem tudom, hogy a “kötelező” klasszikusok mellett mi mindent néztünk végig. Évek óta gyűjtögettem az oldaladról a kedvenc pontokat. Christopher és Gay Street sarka, a Stone Street, Minetta Street., Dumbo klasszikus fotó pontjai, a Manhattan hídról, ahol kukucskál az ESB, Dumbo reggeliző pontjai, a Brooklyn híd lábánál, a Pomander Walk a titkos faluval, melyet csak kintről tudtunk megkukucskálni, láthattam a Tom Fruin üvegmozaikos víztározóját, a Vasalóházat én is fotóztam a szemben lévő pad korlátja alól, imádtam a tér csodaszép óráját, Brooklyn híres apartmanjának ikonikus óráját, átsétáltunk a Manhattan hídon, és a kivágott rácsok közül fotóztuk a várost, végigmentünk a Central Park általad javasolt útvonalán, sétáltunk a Roosewelt Island általad is szeretett cseresznyefái alatt, a kínai negyed zegzugos utcáin, és persze sétáltunk a West Village, az East Village és a Greenwich Village csodaszép házai között, megkerestük Manhattan legkisebb magánterületét, ott volt a hangulatos Soho… Nem sorolom tovább…

Két élményt hadd emeljek ki. Az általam legjobban várt pillanat: a Stuyvesant Street sarkának általad is kedvelt háza. Csak álltam és nem hittem el, hogy ott vagyok. Annyira vágytam rá, hogy láthassam. Így most erről küldök képet! Megható volt, hogy eljutottam oda! Átöleltem a korlátot a sarkon mielőtt eljöttünk. És, ami a legnagyobb élmény volt, a Bryant Park nyár esti mozizása. Hát, ott potyogtak a könnyeim a boldogságtól! Benne volt minden, amit New York jelent.

Kihagyhatatlan és fantasztikus! Élmény volt készülni az útra, guglizni, tervezgetni, láncra fűznia pici utcácskákat, eltervezni, melyik nap, mely területet járjuk be. És élmény volt megélni minden pillanatot. Köszönöm a segítséget, mert Nélküled a sok-sok titkos apró utcácskába nem juthattam volna el.

Imádom, ahogy imádod New York-ot!

Csodálatos ez a város. Vannak fogalmak, amelyek csak itt nyernek igazi értelmet: szabadság, multikulti, tolerancia, elfogadás, demokrácia.
I Love New York

Tags: , , , , ,

Az Empire State Building ikonikus fényeit 1976-ban láthatta először a világ, s azóta is az épületet egyik legkedveltebb attrakciója.

A színek több mint 40 éves tradíciót követnek. Az Empire State Building alapszíne fehér (meleg, aranyba hajló). A nemzeti ünnepeknek, kiemelkedő napoknak, szervezeteknek, mozgalmaknak meghatározott színe van. Néhány példa: karácsony piros-zöld, Függetlenség Napja kék-piros, veteránok és nemzeti hősök tiszteletére kék, Pride Napon szivárvány, halloween estéjén kék és narancs, a mellrák elleni küzdelem hónapjának első napján rózsaszín, stb.
Valentin Napon azonban nem lüktet rajta a szív (😉 A szerelem hullámhosszán rajongóknak).

2012 óta energiatakarékos LED világításra váltott az épület és így 16 ezer színkombinációra képes. Az új technika bevezetése óta fényshow előadásokat is komponálnak a nagyobb ünnepekre. A zenét az iHeart rádión keresztül hallgathatjuk a fényjátékhoz. Az Empire State Building 2018 óta képes az Eiffel Toronyhoz hasonló “szikrázásra” is.

A fénykalendárt az ESB honlapján követhetjük és itt találunk híreket a készülőben levő eseményekről is.
🌐
https://www.esbnyc.com/about/tower-lights

Tags: , , , , , , ,

A 2019-ben átadott Vessel-t, New York City legújabb látványosságát a Hudson Yards területén, tegnap, meghatározatlan időre bezárták a harmadik öngyilkosság után.
Hétfőn egy körözés alatt álló texasi fiatalember ugrott le az építményről. Tavaly két hasonló tragédia történt.

“A magas építmények, hidak, kilátók mágnesként vonzzák a végletekig elkeseredett embertársainkat. Ha magasra építünk, ugrani fognak.” – írta az Architect’s Newspaper főszerkesztője.

A Vessel-en nincs extra magas öngyilkosság megelőző védőkorlát, a korlát az átlag felnőtt derekáig ér, könnyű felkapaszkodni.

A személyzet részt vett öngyilkosság prevenciós tréningen, de ez sajnos nem elegendő.
A tervezőknek és a fenntartó Hudson Yards-nak komoly fejtörés lesz a megoldás, mivel szoboralkotástól van szó. Olyan védekezést kell tervezni, ami nem teszi teljesen tönkre az építményt esztétikailag. “Az emberélet fontosabb, így addig is a bezárás mellett döntöttünk”. – nyilatkozta a Hudson Yards szóvivője.

Tags: , , , , , , ,

2014-ben költöztem az Egyesült Államokba. Az első New York-i utam a szokásos vonalon zajlott, mint minden turista, én is végigmentem a főbb látnivalókon, aztán útközben megállított egy srác, aki jegyet árult városnéző utakra. Amikor kimondta a bűvös helikopter szót, felcsillant a szemem, de elhessegettem a gondolatot, aztán vettem jegyet tőle a városnéző buszra. Nem volt rossz, de annyira nem is volt izgalmas. Kicsit jobbra számítottam. Aznap felkerült a bakancslistámra a helikopteres túra.
Pár nap múlva, az újdonsült barátnőmmel, nyakunkba vettük a várost és célirányosan a Times Square közelében kerestünk eladót. Pár perc múlva már a Downtown Heliport-felé vettük az ututnkat.

Időpontunk volt, mérlegelés, majd a szokásos protokollt végigjárva, ránk adtak egy sárga kis táskát, amiben mentőmellény volt, illetve elmondták a biztonsàgi szabályokat. Ez a procedúra kb. negyed órát vett igénybe, de már olyan izgatott voltam, hogy alig vártam az indulást!

Egy csodaszép piros helikopterrel szálltunk a magasba, hatan, a pilótával együtt. Eszméletlen jófej, közvetlen pasi volt, rengeteg kérdésre válaszolt, mindent megmutatott, a fontosabb épületeket és a városrészeket is, hogy mi merre található. Számomra hihetetlen volt, óráknak tűnt az idő, azt sem tudtam, merre kapjam a fejem. Igazából 15-20 perc volt az egész, de minden pénzt megért. 200 dollár körül volt a jegy, de egy életre szóló élmény volt! A végén csillogó szemekkel megköszöntem a pilótának, hogy valóra váltotta az álmomat!

A helikopteres túrák 200 dollár körül kezdődnek és több cég is foglalkozik ilyen utakkal, különböző igényeket kielégítve.
A Flynyon cég különösen kedvelt a fotósok körében, mivel ők az egyetlen szolgáltató, akik nyitott ajtóval repülhetnek.

🌐 Time Out – https://www.timeout.com/newyork/things-to-do/best-helicopter-tours-in-nyc

🌐 Flynyon – https://www.instagram.com/flynyon

Tags: , , , , , ,

A Brooklyn Bridge azon New York-i nevezetességek közé tartozik, melyet valamennyi nap- és évszakban érdemes meglátogatni. Minden alkalommal teljesen más élményekkel és képekkel térünk haza. Érdemes a hídon mindkét irányból átkelni, hogy Brooklyn és Manhattan látványát külön-külön is élvezhessük.

A híd 1883 óta nyújt festői látványt és biztosít biztonságos átkelést az  East River felett New York-iak és turisták milliói számára.

Ismerkedjünk meg a híd 15 titkával.

1. A tél, mely hídépítésre kényszerítette a várost.

A Polar Vortex a Föld sarkainál lévő nagy kiterjedésű alacsony légnyomású örvény, amely a hideg, nagy tömegű levegőt a sarkoknál tartja. Amikor az örvény “lejjebb ereszkedik” a Keleti Parton, New Yorkot napokra, akár hetekre markában tartja a fagy. 2014, 2015 és 2016 telén hetekig kemény fagyok voltak New Yorkban, de mindez semmi volt ahhoz a télhez képest, mely 1867-ben parttól partig befagyasztotta az East River-t és a Manhattanban dolgozó Brooklyn-i lakosoknak nem volt más lehetősége, mint testi épségük kockáztatásával a jég hátán átkelni a folyón. Az East River felett átívelő híd megépítése elkerülhetetlen lett.

2. A balszerencsés Roebling-ek

A német származású John Roebling, a híd tervezője sajnos nem élvezhette monumentális alkotásának gyümölcsét.
1869. június 28-án, miközben a híd építésének helyszínénél, a Fulton Kikötőnél iránytűvel mérési munkálatokat végzett, szerencsétlen balesetet szenvedett. Lába a beérkező komp és a dokk közé szorult. Összeroncsolt lábujjait amputálták, azonban a mérnök az amputáláson kívül elutasította az orvosi segítséget. A műtéti területet “vízterápiával gyógyította”. A seb a higiénia elhanyagolása miatt elfertőződött, a mérnök állapota rohamosan hanyatlott és július 22-én szepszisben elhunyt.

Munkáját fia, Washington Roebling vette át. Ő tervezte és építette a két pneumatikus búvárharangot, melyeket a gránitból készült hídfő oszlopok lerakásához használtak az East River két oldalán. A munka a keszonokban emberpróbáló volt. 1870-ben tűz ütött ki az egyik harangban. Washington is részt vett az oltási munkálatokban, rengetegszer aláereszkedett. Hamarosan súlyos keszonbetegség tünetei jelentkeztek nála: megsüketült, részlegesen lebénult és megvakult. Akkoriban nem voltak még tisztában a keszonbetegség kialakulásával és megelőzésével. Roebling-en kívül rengeteg építőmunkás szenvedett maradandó károsodást. 27 építőmunkás elhunyt. Washington továbbra is részt vett az irányítási munkálatokban, de szüksége volt valakire, aki átveszi tőle a munka oroszlánrészét.

3. Építsd meg a világ egyik legszebb hídját mérnöki tanulmányok nélkül!

Washington Roebling felesége, Emily Warren Roebling, miután apósa elhunyt és férje ágyhoz kötött lett, átvette a híd kivitelezési munkálatait, előzetes mérnöki képzés nélkül.

Emily belevetette magát a tanulmányokba. Összekötő volt az ágyban fekvő mérnök és az építők között. Rövid idő alatt rendkívüli tudásra tett szert az anyagok szilárdsága, mechanikai feszültség elemzés és a függesztőkábelek témakörében.

Tizenhárom éven át volt a Brooklyn Bridge építési munkálatainak főmérnöke, projekt managere és egyben felügyelője. Rátermettsége, elkötelezettsége, karaktere és diplomáciai képessége ámulatba ejtett mindenkit, aki kapcsolatba került vele.

Politikusokkal, a város elöljáróval, szállítmányozókkal és versenytársakkal tárgyalt nap mint nap és hamarosan már mindenki úgy tekintett rá, mint a híd tervezőjére.

A Brooklyn Bridge 1883-ban került átadásra és Emily volt az első, aki átkocsikázott a hídon, kezében egy kakassal, a szerencse szimbólumával.

A Brooklyn Bridge átadása után Emily elvégezte a jogi egyetemet a New York University-n és a nők elleni diszkrimináció, valamint a női egyenlőségi jogok szószólója lett, 1903-ban bekövetkezett haláláig.

A Brooklyn Bridge-n emléktábla található Emily tiszteletére: “Minden nagyszabású munka mögött egy nő elkötelezett önfeláldozása áll.” ( “Back of every great work we can find the self-sacrificing devotion of a woman.”)

A New York Times 2018-ban megkésett nekrológot jelentetett meg Emily Warren Roebling tiszteletére.

4. A gyilkos híd

1883. május 24-én este hatalmas tűzijátékkal ünnepelte New York City a világ nyolcadik csodájaként emlegetett, újonnan átadott Brooklyn hidat, mely a világ leghosszabb függőhídja volt.

A másnapi Brooklyn Eagle címlapján is a híd volt a főszereplő, azonban az újságcikk kihangsúlyozta, hogy minden kimagasló alkotás létrehozása emberi veszteséggel jár. A híd már az építkezés megkezdése előtt megszedte első halálos áldozatát, az építmény tervezőmérnökét. Az alapok lerakása 27 ember életébe került. Ők keszonbetegségben hunytak el. Az építkezés 14 éve alatt több kábelmunkás lezuhant a hídról és az East River-ben lelte halálát.

A Brooklyn Bridge azonban nemcsak az építészek, de a civil lakosság körében is szedett áldozatokat.

Természetesen nem a híd okozta a haláleseteket, hanem az adott kor tudományos hiányosságai (a keszonbetegség megelőzése és kezelése gyerekcipőben járt), az orvostudomány elutasítása (a híd főmérnöke visszautasította az antibiotikumos kezelést, miután amputálni kellett a lábujjait, melynek következtében vérmérgezést kapott) és nem utolsó sorban az emberek szkepticizmusa, az újtól való beteges félelem.

Már a híd építése előtt sokan kétkedéssel fogadták a tervet. Meg voltak győződve róla, hogy a híd építése fizikai lehetetlenség, s ha meg is épül, nagyon hamar le fog szakadni.

Az általános aggodalom, tragédiához vezetett. A megnyitás után egy héttel, május 30-án hétfőn, különösen nagy volt a gyalogos forgalom a hídon. A korabeli híradás szerint 20 ezer ember tartózkodott a hídon. Decoration Day-t (Memorial Day elődje) ünnepelte a nemzet. Rengetegen eljöttek, hogy megcsodálják a város új szerzeményét és a hídról szemlélődjenek, mivel ez volt a környék legmagasabb pontja.

A manhattani oldal lépcsőin hatalmas gyalogos dugó alakult ki. Egy hölgy megbotlott, a mellette álló nő sikítani kezdett és ennyi elég is volt, hogy kitörjön a pánik. Pillanatok alatt több százan ordították, hogy leszakad a híd, meneküljön mindenki. A tülekedés tömeges eséshez vezetett, többeket agyonnyomtak, másokat eltaposott a féktelenül menekülő tömeg. A tömegbalesetnek 12 halálos áldozata és 35 sérültje volt.

A szerencsétlenség híre gyorsan és pontatlanul terjedt. A Madison Square kikiáltója szerint 25-en meghaltak és több százan megsérültek. A 42. utcában már úgy tudták, hogy leszakadt a híd és 1500-an szörnyethaltak.

A rendőrség tanult az esetből. A baleset után külön osztag irányította a gyalogos forgalmat a hídon, ügyelve arra, hogy ne alakulhasson ki gyalogos forgalmi dugó.

5. Szabotázs és elefántok

A Brooklyn híd szíve a két 81 méter magas ikertorony, mely gótikus templomok boltíves ablakaira emlékeztet. Az építkezés idején a masszív tornyok az Észak-Amerikai kontinens legmonumentálisabb építményeinek számítottak, amelyek nemcsak vizuális, de kritikus technikai szerepet is betöltenek. Annak a négy hatalmas kábelnek a súlyát bírják, amelyek a hidat a folyó felett tartják. A kábelek 19 szálból állnak, minden egyes szálban 278 huzal található. A hídat összesen 22 és fél ezer km hosszú kábel tartja a magasban, melyek rögzítése 2 évet vett igénybe.

A híd építésekor a mérnökök még nem ismerték az aerodinamika tudományát, a hidat nem tesztelték szélcsatornákban.
A tervező, John Roebling a szükségesnél 6-szor erősebbre tervezte a hidat.

A szakemberek által végzett munka pontos és makulátlan volt, azonban Roebling nem vette észre, hogy az egyik beszállítója, J. Lloyd Haigh gyengébb minőségű huzalokat is bedobott egy kis nyereség (300,000 dollár) reményében. A szabotázsra csak akkor derült fény, amikor a kábelek már mind a helyükön volt. Az újrakábelezés lehetetlen volt. Ehelyett további 150 extra huzallal erősítették meg a kábeleket. Hogy elkerüljék a nyilvánosság bevonását, Haigh-et nem bocsátották el, hanem arra kötelezték, hogy a saját zsebéből fizesse az extra, kiváló minőségű huzalokat.

Mindezen óvintézkedések ellenére Roebling leminősítette a 6-szoros biztonságot 4-szeresre.

A híd megnyitása után egy héttel, 1883. május 30-án bekövetkezett szerencsétlen baleset, melynek során 12 embert halálra taposott a megrémült tömeg, fekete felhőt vont a híd fölé. Vissza kellett nyerni a New York-iak bizalmát.

P.T. Barnum híres cirkusza már a megnyitó ünnepélyre is felajánlotta szolgálatait, ám ekkor még elutasították. A halálos baleset után azonban már a városvezetés kérte fel a cirkuszt, hogy segítsen eloszlatni a kétségeket.

Így esett, hogy 1884. május 17-én 21 elefánt – köztük a híres afrikai elefánt, Jumbo -, 7 teve és 10 dromedár kelt át a hídon, meggyőzve a New York-iakat, hogy a Brooklyn híd biztonságos.

A Brooklyn Bridge építészeti és mérnöki mestermunka. A New York-iak félelme, hogy a híd bármikor összedőlhet, alaptalan volt.

6. Senki nem tudja pontosan, milyen volt a híd eredeti színe

2010-ben a New York-i Közlekedési Hivatal bejelentette, hogy újrafestik a hidat és visszaállítják az eredeti színét, melynek hivatalos neve “Brooklyn Bridge Tan” (cserszín). A történészek azonban nem igazán lelkesedtek az “eredeti” elnevezésért, mivel egy fennmaradt korai irat szerint a Brooklyn Bridge az átadáskor vörös színű volt, pontosan Rawlins Red. A szín arról a vas-oxidból nyert pigmentről kapta a nevét, melyet a Wyoming-i Rawlins városában bányásztak.

Egy 1877-ből származó Currier and Ives metszet szintén ezt a teóriát támasztja alá. A képen a híd sötétvörös színű. A Rawlins-i Carbon County Múzeum kutató történésze megerősítette, hogy a kisváros folklórjának része a híd. Büszkék arra, hogy ők biztosították a festéket a legendás Brooklyn hídhoz.

1983-ban, a híd átadásának 100. évfordulóján a Rawlins Daily Times, a város napilapja is megemlékezett az eseményről, kiemelve a város szerepét a híd történelmében. A múzeum azonban iratokkal, számlákkal nem tudja bizonyítani a bánya és a Brooklyn Bridge kivitelezői között köttetett szerződést.

A meglepetés azonban akkor lett még nagyobb, amikor a New York-i Műemlékvédelmi Hivatal sem tudott semmilyen eredeti iratot felmutatni, amelyben a híd színe Brooklyn Bridge Tan lett volna. Kiderült, hogy 1972-ben elvégeztek néhány színanalízist a megkopott festéken és arra a következtetésre jutottak, hogy a híd eredeti színe valószínűleg barnássárga volt.

A Brooklyn Bridge Tan bekerült a Szövetségi Színkatalógusba az amerikai iskolabusz sárga és a repülőgép zöld mellé, 20227 számmal.

A rejtély azonban itt még nem ér véget. Egy 1920-ban nyomtatott képeslapon a Brooklyn Bridge egyértelműen zöld színű volt.

7. Mi legyen az új híd neve?

A Brooklyn Bridge elnevezés szinte egyértelműnek tűnik, pedig egy ideig nem volt az. A tervezés kezdetén a hidat Great East River Bridge és néha Great East River Suspension Bridge-nek (Nagy East River Függőhíd) nevezték. A Brooklyn Daily Eagle, Brooklyn város napilapja nevezte először Brooklyn Bridge-nek, 1867-ben, de a név nem ragadt.

Az 1883-as átadáskor hivatalosan a nehézkes New York and Brooklyn Bridge elnevezést kapta. Brooklyn csak 1898-ban lett New York egyik kerülete, így mindkét város igényt tartott a névre. A Brooklyn-iak polgári büszkesége 1915-ben győzött – a híd tervezője és kivitelezője Brooklyn-i lakos volt – és a híd elnyerte mai nevét: Brooklyn Bridge.

8. Borospincék a híd gyomrában

A pillérekben több helybéli bor és pezsgő forgalmazó bérelt raktárhelyiséget. A pince állandó hőmérsékletet (16 °C) és páratartalmat biztosít. A befolyt bérleti díjat eleinte a híd építési munkálataira fordították, később fenntartásra és karbantartásra.

A Manhattan-i pillérben található pincehelyiséget Blue Grotto-nak nevezték el a bejárat mellett található Szűzanya szentélyről és a freskókról, melyek német, olasz, spanyol és francia szőlőskerteket ábrázoltak. A freskók ma már sajnos teljesen kifakultak.

A pincéket az I. Világhárború és a Szesztilalom idején lezárták, majd újranyitották és 2001-ig általános használatban voltak. 9/11 után, közbiztonsági okokból végleg lezárták őket. Ma már csak a hídfenntartó cég használja karbantartási eszközök tárolására.

9. Atombunker a Brooklyn Bridge gyomrában

2006-ban a New York-i Közlekedési Hivatal néhány munkatársa rutin híd és alagút ellenőrzést végzett, amikor a Brooklyn Bridge Manhattan-felőli pillérében titkos atombunkerre bukkantak. Az atombiztos óvóhely pontos helyét a város titokban tartotta bizotonsági okokból. Jelenleg is csak a Közlekedési Hivatal tudja pontosan rajtuk kívül, hogy hol található.

A bunkerben több hordó ivóvízet, több doboznyi takarót, 350 ezer zacskó (ma is fogyasztható) energia kekszet és nagy mennyiségű Dextran gyógyszert találtak. A Dextran sérülések, trauma és műtétek utáni sokk kezelésére használatos. A dobozokon “Csak ellenséges támadás után használható” figyelmeztető felirattal.

A dobozok két különböző évből, 1957-ből és 1962-ből származnak. A bunkert 1957-ben hozták létre, amikor a Szputnyik szovjet műholdat a világűrbe juttatták, 1962-ben a kubai rakétaválság idején pedig újra feltötltötték, a legrosszabbtól tartva.

A Brooklyn Bridge Manhattan-i pillére a Pearl Street és a Dover Street sarkán található.

10. A híd extrém hidegben “felemelkedik”

A kábelek a hideg hatására összehúzódnak és 7.5 cm-rel feljebb emelik a hidat a folyó fölött.

11. “I have a bridge to sell” 

Az amerikai angolban az “I have a bridge to sell” (van egy eladó hidam) szólás jelentése: az ajánlat csaláson alapul vagy olyan képtelen, hogy csakis roppant hiszékeny ember eshet áldozatul. A szólás a Brooklyn Bridge-hez kötődik. Egy bizonyos George C. Parker csaló kétszer is “eladta a hidat”, naiv turistáknak, bevándorlóknak és több ezer dollárt zsebelt be tőlük. Parker nem elégedett meg a Brooklyn híddal. Eladta a Szabadság-szobrot és a Metropolitan Múzeumot is. 1928-ban életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték és a Sing Sing-ben végezte.

12. Időkapszula

A Brooklyn-i oldal pillérében a híd átadásának 100. évfordulóján, 1983-ban időkapszulát helyeztek el, melyet a 200. évfordulón, 2083. május 24-én nyitnak fel.

13. Kövületek

A híd két tornya és a pillérek természetes mészkőből és cementből épültek, melyet a Hudson völgyében található Rosendale bányában termeltek ki. Ugyanebből a bányából származik a Szabadság-szobor talapzatának anyaga. A mészkő üledékes kő, így kövületeket is tartalmaz. A legszebben a pillérekben (a Manhattani-oldal pillére nem közelíthető meg) láthatóak különféle kövületek, korallok, kagylók, rákok.

14. Hídvám 

A Brooklyn Bridge-et és a Manhattan-on belüli hidakat a New York-i Közlekedési Minisztérium múködteti (nem a Közlekedési Hivatal/MTA, mely a New York-i metrót, buszokat és a városból ki- és bevezető hidakat üzemelteti), így nem kell hídvámot fizetni, azonban ez nem volt mindig így. A gyalogos hídvám 1891-ben szűnt meg a Brooklyn Bridge-n, a többi vám 1911-ben. A gyalogos hídvám 1 cent volt, lovasoknak 5 cent, lovaskocsiknak 10 cent. Ha állatokat hajtottak keresztül a hídon, szarvasmarhánként 1 centet, bárányonként 2 centet kellett fizetni.

15. George Washington rezidenciája

A híd Manhattani hídfője az Egyesült Államok első elnökének, George Washington-nak a rezidenciája helyén található, melyet emléktábla jelez.

Képek: Louis Grimace Ortiz III, Mike Dukarm, Max Loew, Nicholas Vee

Tags: , , , , , , ,

A biciklis közlekedés New York City-ben már a Covid-19 előtt is reneszánszát élte. A járvány kezdete óta viszont még nagyobb szükség van az alternatív közlekedési lehetőségekre. A városvezetés máris felszabadított 65 km útszakaszt a gyalogosok és a kerékpárosok számára, azonban építész- és közlekedési mérnökök egy csoportja úgy gondolja, hogy ennél jóval többre lesz szükség ahhoz, hogy a forgalmas New York City meg tudjon felelni a megnövekedett igényeknek. Valószínű, hogy a tömegközlekedés soha nem lesz már a régi. A felmérések azt mutatják, hogy sokan választanak alternatív közlekedési módokat.

A mérnökök a napokban hozták nyilvánosságra annak a három gyalogos-biciklis, úgynevezett szalaghídnak a tervét, melyek Manhattant kötnék össze a környező kerületekkel.

Az első híd, a Queens Ribbon, Long Island City-t kötné össze Midtown Manhattannal a Roosevelt Island-en található Cornell Campus érintésével.
A második híd a Brooklyn Bridge Parkot a Financial District-tel, míg a harmadik híd New Jersey-t Midtown Manhattannal, West Chelsea-vel és a Tribeca negyeddel kötné össze.

A hidak 6 méter szélesek, 3 m széles gyalogos és 2 x 1,5 méteres biciklis sávval rendelkeznek.
Naponta átlagosan 20 ezer ember mozgatására alkalmasak, mely nagyjából 60 teljes metrószerelvénynek felel meg.

A hidakat minimalista dizájnnal tervezték, a lehető legkevesebb vizuális impaktussal. A felfüggesztő kábelek 91 m magas, 60 m széles háromszög alakú tornyokban futnak össze, melyek futurisztikus hatást kölcsönöznek a hidaknak.

Egy-egy híd felépítése 100 millió dollárba kerülne, mely fele a High Line építési költségének és apró töredéke egy új metróvonal kialakításának.

Természetesen ezek még csak tervek, melyeknek rengeteg engedélyezési procedúrán, többek között a City Látványtervezési és Környezetvédelmi Hivatalának protokollján is át kell esniük.

“Keskeny, könnyű kis szalagok a folyók és a város felett. – jellemezte a tervező cég a hidakat – A hídjaink teljes kapacitással üzemelnek. Próbáljunk kényelmesen átmenni a Brooklyn hídon. Képtelenség. 1909 óta nem épült híd, mely Manhattan szívébe vezetne, ami egyszerűen elképesztő. A Queensboro Bridge volt az utolsó. Nagyot kell álmodni! A hidak 10 év alatt elkészülhetnek. A Covid-19 ébresztőt fújt a City-nek.”

A tervezők reménykednek benne, hogy a City és New York állam vezetése támogatnia fogja a tervet, mely az első körben nagy sikert aratott.

Tags: , , , , , , , ,

A Central Park New York City ikonikus parkja, a város lakóinak hátsókertje, a turisták közkedvelt célpontja. A Parknak azonban van egy 150 éves titka, amelyet nagyon kevesen ismernek. A történet a Central Park létrehozása előtt kezdődött és főszereplője az a közösség, amely a park létrejöttének áldozata lett.

Az 1820-as években Manhattan lakossága a mai Lower Manhattan területén összpontosult, a sziget többi része hegyes-völgyes vadvidéknek számított.

A rabszolgatartást általában a déli államokkal asszociáljuk, azonban az igazság az, hogy a City bőven kivette a részét az intézmény fenntartásában. New York City-ben a rabszolgaság eltörlése kínzóan lassú folyamat volt. 30 évbe telt el, mire az utolsó New York-i rabszolga is megkapta a szabadító levelét. Ahogy egyre több szabad fekete jelent meg a munkaerőpiacon, a faji feszültség nőtt, s gyakoriak lettek az erőszakos összecsapások. Lower Manhattan veszélyes lett a szabad feketék számára.

1825-től egyre több földterület került eladásra Manhattan északi területén. Ez volt a kiút. Egy szabad fekete férfi, akit Andrew William-nek hívtak, megvásárolt itt három telket. A lehetőség híre hamar szárnyra kelt és egyre több fekete család vásárolt telket Williams-ék környékén. Rövid időn belül létrejött Manhattan első, szabad feketék által alapított közössége, a jelenlegi 82. és 89. utca között. A falut Seneca Village-nek nevezték.

Seneca Village a fekete családoknak megfizethető, biztonságos otthont jelentett. Mindezek mellett biztosította a férfiaknak a szavazás lehetőségét is. Fekete férfi ezekben az években csak akkor kapott szavazati jogot, ha ingatlannal rendelkezett.

Az elkövetkező 30 évben a falu lakossága közel 300 főre növekedett. A népszámlálás szerint többségük munkás, felszolgáló, bejáró és cipész volt. A házak mellett három templomot és egy iskolát felhúztak a falu lakói számára.

Néhány évvel később megérkeztek az első német és ír telepesek, akik csatlakoztak a faluhoz, létrehozva New York City első integrált közösségét. A templom nyilvántartása szerint, a feketék, a német és ír telepesek integrációja zavartalanul működött. Egymás mellé temetkeztek, együtt keresztelték a gyermekeiket és több vegyes házasság is született.

Ugyanezalatt a 30 év alatt New York City lakossága a négyszeresére nőtt és Lower Manhattan már nem volt képes befogadni a beözönlő új lakókat. A fehér elit tartott tőle, hogy az egész szigetet felemészti az építkezés. A gazdagok európai körútjaikról a londoni és párizsi parkok élményével tértek haza és megszületett az igény egy manhattani parkra, mely a város tüdeje lesz.

1853. július 21-én New York City kijelölt egy 750 holdnyi területet, hogy létrehozza Amerika első, mesterségesen kialakított közparkját, a Central Parkot. A kijelölt terület azonban magába foglalta Seneca Falut és további több száz telket. A város vezető napilapjai azonnal megkezdték a környék lejáratását, hogy megelőzzék az építkezés esetleges késedelmét. Seneca Village-et becsmérelték, putritelepnek titulálták, melynek elvesztése nem jelent veszteséget a fejlődő város számára.

Ma már tudjuk, hogy ez nem volt igaz. 2011-ben történészek egy csoportja ásatást kezdett a Seneca Village területén.

A feltártárás területén talált eszközök és tárgyak egy fejlett, középosztálybeli társadalomra utalnak. Porcelán étkészletek, fogkefék (csak a középosztálybeliek használták ebben az időben), fésűk kerültek elő. A leletek pontosan megegyeztek az elit által lakott Greenwich Village-ben talált leletekkel.

Az 1855-ös népszámlálás adatai szerint Seneca Faluban magas arányú volt az iskolázottság. A középiskolai végzettség elérése fontos volt a faluban, mely kifejezetten középosztálybeli identitásra utal. Seneca Village nem volt putritelep, hanem egy középosztálybeli munkásnegyed, a fekete-fehér integráció sikeres kísérlete.

Seneca Falu lakói július közepén, augusztus 1-i határidővel, kiköltöztetési végrendendelkezést kaptak minimális kompenzációval. A falu képviselője, Andrew Williams megpróbált jogi úton fellebbezni, de Seneca Village, a többi Central Park területén található telepes házakkal egyetemben, lerombolásra került.

13 évvel a park első területeinek megnyitása után Seneca Falu környékén is megkezdődött az építkezés és a földmunkálatok során előkerült két koporsó. Egy 16 éves fehér ír lány és egy ismeretlen fekete férfi koporsója. A New York Herald másnap rejtélyként írt a halottak kilétéről, holott tudniuk kellett, hogyan kerültek oda a sírok. New York City kényelmes amnéziába esett, mely 121 évig tartott.

1992-ben Seneca Village neve végre felbukkant Roy Rosenzweig és Elizabeth Blackmar Central Park történetéről írt könyvében (The Park and the People: A History of Central Park). Majd újabb 20 éves csönd a 2011-es ásatásokig. 2019-ben átmeneti kiállítás nyílott Seneca Falu helyén, így legalább néhány hónapig a Central Park látogatói olvashattak a falu történetéről.

New York City ma már elképzelhetetlen a Central Park nélkül. A Park felszíne alatt csodálatos történelem és életutak rejtőznek. Itt az ideje, hogy New York elfogadja történelmének sötétebb lapjait is és megemlékezzen mindazokról, akik hozzájárultak ennek a fantasztikus metropolisznak a létrejöttéhez. Seneca Village nem története nem az Afroamerikai közösség történelme, hanem New York City és Amerika történelme.

2020. februárjában a történészek rábukkantak Andrew Williams szépunokájánara, Ariel Williams-re. A család minden egyes férfi tagját Andrew-nak keresztelték, míg a leánygyermekek neve A betűvel kezdődött.

Andrew Williams Seneca Falu elhagyása után Queens területén vásárolt házat. Fiúgyermeke volt az első, aki írni és olvasni tudott a családban. Unokája zeneművészeti iskolát végzett, míg dédunokája Kaliforniába költözött és rendőrként teljesített szolgálatot. Ariel Williams az ő unokája, aki a család “történésze”.

Forrás: Seneca Village

Tags: , , , , , ,

« Older entries § Newer entries »