New York City hírek

You are currently browsing the archive for the New York City hírek category.

New Yorknak újra lesz villamosvonala

March 12, 2017 in Brooklyn, Közlekedés, Látnivalók, Manhattan, New York City hírek, Queens, Tájékozódás, Utazási tanácsok, Villamos | Permalink

New York rohamtempóban növekszik. Jelenleg harminckét(!) 210 méternél magasabb felhőkarcoló áll építés alatt és 2020-ra teljesen megváltozik a város sziluettje. A tömegközlekedés nehezen képes lépést tartani a megnövekedett forgalommal, az egyre magasabb igényekkel, és ez különösen vonatkozik az egyre népszerűbb Brooklynra és Queens-re.

Friends-of-Brooklyn_DowntownBrooklynCentral_Wider_copyright-www.mir_.no_-1500x842

A City vezetése villamosvonal építését tervezi, mely végighalad Brooklyn és Queens folyóparti oldalán, ahol jelenleg több mint fél millióan élnek. New Yorknak már volt egyszer villamosa, de a 40-es években a kötött pályás rendszer lassúnak ítéltetett.

A Brooklyn-Queens-Waterfront (Brooklyn-Queens-Vízpart) az 1800-as évek elejétől New York City iparának szíve volt. Bay Ridge-től Astoria-ig gyárak sora állt az East River partján, ahonnan hajóval szállították el az előállított termékeket, illetve hajóval hozták be az alapanyagokat. A Brooklyn Bridge környékének történelmi részén még a mai napig láthatóak a macskaköves utak a vasúti sínekkel.

A II. Világháború után New York City ipara hanyatlásnak indult, a város más irányt választott. A Brooklyn-Queens-Waterfront elhanyagolttá, megközelíthetetlenné, következésképpen veszélyessé vált. Az utóbbi 15 évben szerencsére a város ismét felfedezte a környéket. A Brooklyn Bridge Park létrejötte, a DUMBO fiatalos energiája új életet lehelt a környékbe. Napjainkban a Brooklyn-Queens-Waterfront állandóan fejlődő, turistáktól hemzsegő, művészeti és kulturális központ. Ennek ellenére, továbbra is vannak olyan környékek, melyek nehezen megközelíthetőek, ezáltal lakóiknak nehezebb a munka és az iskolaválasztás. A Brooklyn Queens Connector (BQX), New York új villamosvonala hatalmas előrelépésnek számít.

A BQX a legújabb technológiára támaszkodik. Az előzetes tervek szerint az új villamosrendszer nem igényel áramszedőt. Valószínű, hogy hidrogén üzemanyagcellával működik majd, így ellenáll a természet erőinek, mint a szél vagy az áradás, mellyel az East River partján mindig számítani kell. A villamoskocsik akadálymentesítettek lesznek és bicikli szállítására is alkalmasak.

A Brooklyn Queens Connector a Queens-béli Astoria és a brooklyni Sunset Park között közlekedik majd. A közel 26 km-s útvonalon a tervezett 30 állomás 800 méterenként követi egymást. A vonal 10 kompkikötőt, 30 különböző buszvonalat, 15 különböző metróvonalat, 116 Citi Bike állomást és 6 Long Island vasúti megállót érint. A BQX villamosnak saját sávja lesz és a következő kerületeket érinti: Long Island City, Greenpoint, Williamsburg, Brooklyn Navy Yard, DUMBO, Downtown Brooklyn, Cobble Hill, Red Hook, Gowanus csatorna. Részletes térkép ITT.

A BQX a nap 24 órájában közlekedik majd és a szerelvények csúcsidőben 5 percenként követik egymást. A rendszer az MTA (Metropolitan Transportation Authority/New York-i Közlekedési Vállalat) része lesz, így a jegyárak megegyeznek a City jegyáraival.

A tervek szerint 2035-re évente 15 millió utasa lesz a rendszernek, amely elengedhetetlen a túlzsúfolt metró és buszvonalak tehermentesítésében. Az elkövetkező húsz évben a Brooklyn-Queens-Waterfront (Brooklyn-Queens-Vízpart) lakossága, a számítások szerint 30%-kal növekszik a jelenlegihez képest. A pozitív változások mellett az új villamosvonal bevezetése természetesen magával vonzza a környék lakásárainak emelkedését.

Íme az időmegtakarítás, a célállomások tükrében:

Úti cél Jelenleg (perc) BQX (perc) Megtakarítás (perc)
Hallets Point → Midtown Manhattan 55 37  18
Astoria → Williamsburg 61 26  35
Queensbridge → Navy Yard 59 27  32
Long Island City → DUMBO 48 33  15
Downtown Brooklyn → Williamsburg 40 26  14
DUMBO → Williamsburg 55 21  34

A BQX kiépítése 2.5 milliárd dollárba kerül, kilométerenként 97,5 millióba, ami még így is olcsóbb egy metróvonal kiépítésénél. Az éves fenntartás 30 millió dollárba kerül. Viteldíjakból évi 15 millió dollár bevételre számítanak, a fennmaradó részt hirdetésből, illetve önkormányzati támogatásból fedezik majd.

Az új villamosvonal építését a tervek szerint 2019-ben kezdik, az átadásra 2024-ben kerül sor.

Forrás és képek: BQX

Tags: , , , , , , , , ,

A Bátor Lány és a Támadó Bika

March 9, 2017 in Aktuális események, Downtown, Látnivalók, Manhattan, Művészet, New York City hírek, Történelem | Permalink

A Nemzetközi Nőnap reggelén, a munkába igyekvő New York-iak meglepve tapasztalták, hogy egy apró lányka szembeszállt a Wall Street Támadó Bikájával.

A bronzszobrot az éj leple alatt – a Nőnapra időzítve – helyezte el a McCann New York reklámiroda és a State Street Global Advisors befektetési tanácsadó cég a Bowling Green Parkban.

 

Néhány órán belül a turisták is felfedezték az új szobrot és délutánra már hatalmas tömeg fényképezkedett a Fearless Girl elnevezésű alkotással. Már előre látni, hogy nagyon népszerű lesz, különösen a hölgyek körében.

 

Az apró lányka bátran, félelmet nem ismerve, csípőre tett kézzel, dacosan néz a bika szemébe. Nem is lehetne jobb metaforája a jelenlegi amerikai társadalmi helyzetnek.

 

A State Street Global Advisors 2,5 trillió (!) dolláros vagyonnal rendelkező és operáló cég, amelynek 3 és fél ezer, “nagyágyú” kliense van, mindazáltal befolyásos és hangja messzire elér.

 

A cég Nőnapon indította el legújabb kampányát, melyben a sokféleségre akarja felhívni a figyelmet, illetve ösztönözni akarja a cégeket, hogy több nőt foglalkoztassanak vezető pozícióban, az igazgató tanácsok tagjaként.

“Know the power of women in leadership” (ismerd a nő erejét a vezetésben), “SHE makes a difference” (a NŐ változást hoz) – szól a plakett a szobor lábánál.

 

“A szobor több szinten, többféleképpen is értelmezhető. – nyilatkozta az alkotó, Kristen Visbal – Küldd ki a lányt, harcoljon meg a bikával, aztán meglátjuk, hogy mi lesz. Ez tipikus Wall Street-i hozzáállás, amikor rizikós üzletekről van szó. Amikor a 35 kilós kisiskolás szembeszáll a bikával, azt nem vakmerőségnek nevezzük, hanem szisztematikus társadalmi hibának. Adj a gyereknek segítséget. Köpönyeget, segítőket, fegyvert a kezébe, ha már a fizikai erején nem tudsz változtatni. Ha így küldöd csatába, eleve vesztésre kárhoztatod, akkor is, ha bátor és nem fél a túlerő szemébe nézni.”

A McCann és a State Street Global Advisors nem kért engedélyt a szobor felállításához. A reklámiroda ezzel állít emléket a szicíliai származású szobrásznak, Arturo Di Modica-nak, aki 28 évvel ezelőtt, szintén gerilla akcióval helyezte el alkotását, a Támadó Bikát a Wall Street-en. Erről az izgalmas történetről ITT olvashatok bővebben.

 

A két cég azóta tárgyalásba kezdett a város vezetésével és a jelenlegi helyzet szerint a Bátor Lány egy hónapig maradhat a turisták és a helybéliek örömére.

Forrás: Business Insider
Fotó: classyjorge, newyorkster, ivyleilani, tinkmara, killianmoore, thenanyc

Tags: , , , , , , , , , ,

Egy legendás korszak vége – Bezárt a Waldorf Astoria

March 2, 2017 in Aktuális események, Építészet, Grand Central, Kultúra, Látnivalók, Manhattan, Midtown, New York City hírek, Történelem, Utazási tanácsok, Waldorf Astoria | Permalink

A New York-i Waldorf Astoria kétséget kizárólag a világ leglegendásabb szállodáinak egyike (volt). Pazar lakosztályaiban királyok, hercegek, elnökök és Hollywood-i sztárok szálltak meg. Sophia Loren, Elizabeth Taylor és Frank Sinatra egykoron a szálló állandó lakói voltak. A báltermekben pompás társasági élet folyt, a konyha pedig olyan legendás ételeket kreált, mint a red velvet cupcake, a Waldorf-saláta, a Benedek tojás (Egg Benedict) és az ezersziget öntet (Thousand Island dressing).

A Waldorf Astoria két Astor unokatestvér családi viszályának és rivalizálásának köszönhette létrejöttét. 1893-ban William Waldorf Astor felkérte a híres építészmérnököt, Henry Hardenbergh-et (nevéhez fűződik a Dakota-ház is), hogy tervezzen egy 13 emeletes mega-hotelt a család Ötödik Sugárúton található birtokán. William Waldorf Astor szállodája a világ legnagyobb luxusszállodája lett, 450 kiadó szobával. A szálló menedzserének a híres George C. Boldt-ot nevezték ki, akiről hamarosan egy külön cikk is szól majd.

Négy évvel később, John Jacob Astor IV, aki az sugárút másik végét birtokolta, 17 emeletes szállodát építtetett ugyanazzal a tervezővel, a Waldorf-tól csupán néhány lépésnyire. Szállodáját a The Schermerhon-nak szerette volna elkeresztelni – az édesanyja leánykori neve után -, menedzsernek pedig szintén George Boldt-ot akarta felkérni. Az üzleti életben jártas Boldt a névválasztást nem tartotta szerencsésnek, s csak akkor vállalta el a felkérést, amikor a tulajdonos elállt a The Schermerhon név használatától és szállodája nevét a The Astor-ra változtatta.

Idővel a családi viszály alábbhagyott, az üzleti érzék győzött a büszkeség felett és a tulajdonosok eldöntötték, hogy a két szállodának egyesülnie kell, s nem csupán a menedzsmentben, de fizikálisan is. 1897-ben létrejött a világ legnagyobb szállodája, a Waldorf-Astoria, olyan úttörő jellegű szolgáltatásokkal, mint a szobaszerviz, a szobatelefon, a saját fürdőszoba, a gyerekmenü és a teljes áramosítás.  Boldt menedzseri mottója, a “the guest is always right” (a vendégnek mindig igaza van) szállóigévé vált.

A két szállodát egy 91 méter hosszú folyosó kötötte össze, melynek mindkét végében éttermet nyitottak. A Peacock Alley, azaz a Páva Átjáró azokról a korabeli divat örült hölgyekről és urakról kapta a nevét, akik idejük nagy részét azzal töltötték, hogy a sugárutakon, pávaként illegették magukat, a legfrissebb divatot követő ruhakölteményeiket mutogatva.

A folyosóval összekötött szállodakomplexum a gazdagság, a bőség és elegancia jelképe lett. A banketteken és jótékonysági esteken a világ legbefolyásosabb személyiségei jelentek meg és egy ponton, a hotel széfjében 7 millió dollárt őriztek, a vendégek gazdagságának nyilvánvaló bizonyítékaként.

A sikeres évek azonban nem tartottak örökké. John Jacob Astor IV a Titanic utasaként az Atlanti-óceán jeges vizében lelte halálát, míg unokatestvérét szívroham vitte el 1919-ben. Az 1920-as évek kemény konkurenciát hoztak. New Yorkban sorra nyíltak az olyan világhíres hotelek, mint amilyen a  St. Regis, a Knickerbocker (2015. február 12-én nyílt újra, 96 évnyi szünet után) és a Savoy-Plaza Hotel. A New York-i elit a 20-as évek végére kivonult a 34. utca környékéről és Manhattan északabbi utcáiba tette át szállását, a hotel pedig lassan elvesztette fényét és vonzerejét.

Az Astor család eladta a telket az Empire State Building-et építtető cégnek és 1929. május 3-án bezárta a szállót. A Waldorf Astoria helyén pedig felépült az Empire State Building.

Lucius Boomer, aki több hotel tulajdonosa volt, még a Waldorf Astoria lebontása előtt megvásárolta a névhasználatot, kereken 1(!) dollárért. Az új Waldorf Astoria gondolata hamar megfogant, tekintve, hogy a világgazdasági válság még nem mutatta jelét és az új építési terület eredeti tulajdonosa, a New York Central Railroad (New York Központi Vasúttársaság)  is érdeklődést mutatott az új szálloda iránt, 10 millió dollárral hozzájárulva a költségekhez.

Az új Waldorf Astoria 1931. október 1-én nyílt meg a Grand Central közelében. A 47 emeletes épület egy egész utcablokkot lefoglalt, a 49. és az 50. utca, illetve a Park és a Lexington Sugárutak között. Az új Waldorf Astoria a világ legnagyobb és legmagasabb hotelének számított. A szálloda nevét Waldorf=Astoria-ra változtatták. Az egyenlőségjel a Peacock Alley-t, az eredeti két épületet összekötő átjárót szimbolizálta és a szálló dicső múltjának szándékozott emléket állítani.

A megnyitó beszédet maga Herbert Hoover elnök tartotta, melyet a Fehér Házból élőben, rádión keresztül közvetítettek. A pozitív fogadtatás és az elnöki támogatás ellenére a szálló 2200 szobájából a megnyitás hetében csak 500-at vettek igénybe a látogatók. A hotel 1939-ig veszteséges maradt. A 1940-es években, továbbra is Lucius Boomer vezetése alatt,  a Waldorf Astoria ismét legendássá vált. Boomer, 1947-ben bekövetkezett haláláig vezette az intézményt.

A Waldorf Astoria az évtizedek során fontos szerepet töltött be az ország politikai és kulturális életében, otthont adva számos magas rangú rendezvénynek.

Az épület több “titkot” is őriz, melyet csak a szálloda elkötelezett rajongói ismernek. Fedjünk fel néhányat ezek közül:

  • Cole Porter, aki 1934-től, 1964-es halálig volt a Waldorf Astoria lakója, kedvenc zongoráját a hotelre hagyta. A híres hangszert a Peacock Alley Csarnokban, a lobbitól pár lépésnyire helyezték el.

  • Cole Porter halála után a lakosztályba Frank Sinatra és felesége, Barbara költözött. A pár 1988-ig volt a szálló állandó lakója.
  • A megnyitás idején a hölgyeknek és az uraknak külön lobbi állt rendelkezésre. A jelenlegi főlobbi volt az uraké, akik itt szívták a szivarjukat, itták a gint, illetve fizették a hotelszámlát. A hölgyek csarnokát vastag szőnyegekkel, nehéz drapériákkal vonták be. 1983-ban, egy csőtörés következményeként, fel kellett szedni a szőnyegeket. Ekkor találtak rá a francia alkotó, Louis Rigal, csodálatos, 148 ezer mozaikot tartalmazó alkotására, mely a Wheel of Life (Az élet kereke) nevet viseli. A mozaikképet restaurálták és a Park Avenue felőli bejárat közelében található.

  • A szálló nagy óráját eredetileg az 1893-as chicagói világkiállításra készítették. 1902-ben, John Jacob Astor helyeztette el Franciaország adományát, a kicsinyített Szabadság-szobrot az óra tetejére.

  • A szállodában 123 ausztriai készítésű kristálycsillár található.

  • A Waldorf Astoria alatt egy titkos vasútvágány is található. A 61-es vágánynak külön bejegyzést szentelünk a közeljövőben.
  • A tetőn hat kaptár, 300 ezer méhecskéje biztosítja a friss mézet a vendégek reggelijéhez. A szálloda 2010 óta alkalmaz főállású méhészt.

1931-ben, nem sokkal a megnyitó után, egy csőd szélén álló úriember, bizonyos Conrad Hilton a hotel újságból kivágott fényképét az íróasztala fölé tűzte, ezekkel a szavakkal: “a legkiválóbb”. 1972-ben a Hilton Hotels Corporation megvásárolta a Waldorf Astoria-t. Az új név: Waldorf Astoria New York.

2006-ban létrejött a Waldorf Astoria Hotels & Resorts üzletlánc. Waldorf Astoria szállodák nyíltak Arizonában, Kaliforniában, Floridában, Hawaii-n, Louisianában, az országhatáron kívül Franciaországban, Izraelben, Olaszországban és Szaúd-Arábiában.

2014. októberében a kínai székhelyű Anbang Insurance Group megvásárolta a Waldorf Astoria New Yorkot, 1.95 milliárd dollárért, mely a világtörténelem legdrágább hotel tranzakciója volt. 2016. július 1-én az Anbang vezetősége bejelentette, hogy a hotelt luxuslakás-hotel kombinált komplexummá alakítja. A szobák egy része továbbra is hotelként funkcionál majd, ám az épület fő funkciója luxus apartmanház lesz. A hotel híres éttermei, a Peacock Alley, a The Bull and Bear Steak House és a La Chine az átalakítási munkálatok után újranyitnak.

A több évig – a becslések szerint minimum három év – tartó átalakítási munkálatok több mint 1400 Waldorf Astoria alkalmazottat tettek munkanélkülivé, akik közül sokan évtizedek óta álltak a szálloda alkalmazásban.

Az egyetlen jó hír a változásban. hogy a nyitás után a közösségi termek, éttermek, báltermek és folyosók továbbra is látogathatóak lesznek a nagyközönség számára. A Nemzeti Örökségvédelmi Hivatal szintén szemmel tartja a kulturális örökséget képező szállodát.

Viszontlátásra néhány év múlva, Waldorf Astoria!

Forrás: Waldorf Astoria
Képek: a blog írójának tulajdona

Tags: , , , , , , , , , , , , , ,

New York represent: a Women’s March itteni szemmel – Lippai Zsuzsi beszámolója

January 29, 2017 in Aktuális események, Magyar vonatkozások, New York City hírek | Permalink

Attól függően, kit kérdezel, van, aki november 9 óta eufóriában, van, aki teljes tagadásban várta a január 20-át, az amerikai elnök hivatalos beiktatásának napját. Én az utóbbi kategóriába tartozok, és egyedül az a tudat éltetett azon a szürke és szürreális pénteki napon, hogy másnap az előzetes becslések szerint több százezer ember fog felvonulni a Women’s March keretében Washington, DC.-től Antartikán keresztül Timor Leste-ig.

A békés menet kitűzött célja az volt, hogy állást foglaljon a női, kisebbségi, és emberi jogok mellett, és a többek között az amerikai elnök által is képviselt idegengyűlölő, rasszista, homofób, nőgyűlölő nézetek ellen. Így aztán bár itteni otthonomnak DC-t tekintem, én szombat délben a Dag Hammarskjold Plaza fele vettem az irányt, ahonnan a New York-i menet indult.

Mi Farahval, egy Jordán-amerikai barátnőmmel a World Trade Centerből utaztunk Uptown felé, és már a 4-es metró tele volt emberekkel – nők, férfiak, nyugdíjasok, gyerekek, feketék, fehérek – mindenféle táblákkal, „pussy hat”ben, általános jó hangulatban, és persze igazi amerikai módjára felszerelve az elmaradhatatlan water bottle-lel (kulacs) és mindennel, ami csak egy tüntetéshez kellhet. Én még reggel csináltam egy „We Will Not Be Silenced” táblát, és az Amerikai Szabadságjogok Egyesület facebookon keringő videójának az utasítása szerint kivettem a kontaktlencsém (könnygáz esetére), és filctollal a karomra írtam a férjem telefonszámát –  de elég amatőr tüntetőnek éreztem magam a többieken végignézve!

A Grand Central állomásnál gyakorlatilag teljesen kiürült a metró, és a tömeg kiözönlött az utcára. Mi végül a 44-ik utcán indultunk el. Hamarosan már lehetett hallani a tömeg morajlását – elképesztő hangos volt. Még izgatottabban igyekeztünk a hang irányába, és hamarosan a Második sugárúton kötöttünk ki, ahol egészen karneváli volt a hangulat, egy rezesbanda játszott, és a tömeg hömpölygött a 42-ik utca felé a kordon innen és túl. Farah és én megállás nélkül vigyorogtunk, ahogy  becsatlakoztunk, és egymásnak mutogattuk a szellemesebbnél szellemesebb táblákat (egy hetvenéves nő „nem hiszem el, hogy még mindig ez ellen a szar ellen kell tüntetnem” szlogenjét sokan fényképezték).

 

A Don’t Stop Believin’ számot együtt énekelte  a tömeg rezesbandával, és néhányan táncra is perdültek. Ebbe lehet, hogy a hideg is belejátszott, ugyanis mikor befordultunk a 42-ik utcára, mintha teljesen leált volna a menet, és a sok magas épület között nem igazán jött be napsütés. Ennek ellenére vidám volt a hangulat, mi a körülöttünk lévőkkel beszélgettünk: idősebb, fehér férfiak, egy ázsiai pár, tinédzserek, szülők a kisgyerekeikkel a hátukon, franciák, britek, németek, spanyol anyanyelvűek… Szembeötlő volt, hogy a tüntetők többsége fehérek volt viszonylag sok ázsiaival és latinoval, nem sok afroamerikait láttam. Hozzátartozik, hogy míg a fehér nők 53%-a Trumpra szavazott[1], az afroamerikai nők 6 %-a szavazott rá[2], így sokan felhívták rá a figyelmet a közösségi médián, hogy nem lenne szükség menetre, ha a fehér nők is úgy szavaztak volna, mint afroamerikai társaik.

 

Sok férfit hordozott „így néz ki egy feminista”, „a női jogok emberi jogok”, és hasonló táblákat, de világos volt, hogy a női jogok („el a kezekkel a méhemről” és „az én testem, az én jogaim”) és a a Trump ellen érzett ellenszenv („szabadítsátok ki Melaniát!”) mellett az emberek a számukra fontos más ügyek miatt is voltak ott, legyen az éghajlatváltozás, Black Lives Matter, bevándorlási jogok, az egészségügyi reform, a muzulmán közösség, vagy meleg jogok.

Hosszú ideig nem fogom elfelejteni amikor a Grand Centralhoz értünk, és a Park sugárúti felüljárón ránk letekintő tömeg tapsolt, fütyült, és biztatta a tömeget. „Tell me what democracy looks like!” (Mondd meg nekem, mi a demokrácia!”), kiabált egy férfi a felüljáróról, mire több száz ember kórusban válaszolt: „This is what democracy looks!” („Ez a demokrácia!”). Ahogy áthaladtunk alatta, hallottuk, ahogy a mögöttünk lévők egy kis fáziskéséssel ugyanazt skandálják.

A Második és az Ötödik sugárút között öt, nem is olyan hosszú háztömb van, melyet normális időben – és New York-i gyalogos tempóban – az ember 10 perc alatt tesz meg gyalog. Mi három-három és fél órát töltöttünk ott a menettel, mire eljutottunk az Ötödik sugárút és a 42-ik utca sarkára. Előttünk és mögöttünk  akkora tömeg volt, hogy nem lehetett az emberek végét látni, és arra emlékszem, hogy azt hajtogattam, hogy ezt nem hiszem el…. Akinek szerencséje volt és működött a telefonja, az továbbadta a mellette állóknak, hogy Chicagoban 250 ezer embert számoltak, LA-ben 750 ezret. Hallottuk, ahogy egy rendőr azt mondja, hogy a hivatalos adatok szerint 250 ezer ember van kint, de szerinte biztos, hogy több, mert ő még nem látott ennyi ember. Farah és én fáztunk, nem volt nálunk se víz, se ennivaló, de eszünk ágában sem volt hazamenni.

Mikor bekanyarodtunk, a tömeg teljesen ellepte az Ötödik sugárutat, mikor bekanyarodtunk, annak ellenére, hogy kordonok voltak kirakva, amik elvileg lezárták volna a tömeg elől a sugárút egyik részét. A rendőrök vagy ráérősen támasztották a falat, vagy a tömegben üdvözölték az embereket és kedvesen jó időtöltést kívántak, vagy – mint a mi esetünkben – viccelődve biztattak bennünket, hogy az előzőek bizony hangosabbak voltak, kicsit jobban meg kellene erőltetni magunkat! Ezt egy csoport hatéves kislány nem tétovázott: az ő vezetésükkel a tömeg azt skandálta, „kicsi kéz, kicsi láb, csak annyit tud, tweet tweet tweet”. Később egy népszerű tábla ihlette meg a tömeget, és „Pence is szívás” kiáltásoktól volt hangos az Ötödik sugárút.  Lassan besötétedett, de az emberek energiája nem hagyott alább, és mi az élménytől továbbra is a könnyezés és a megállás nélküli vigyorgás között ingadoztunk.

A menet az 55-ik utcánál ért véget, ahol rendőrök őrizték a Trump Tornyot. Az emberek békésen feloszlottak, és mindenki ment a maga útjára. Az 55-ik utcán lefektették a tábláikat, így az utca a Women’s March mementoja lett: nem adjuk fel, egységben az erő, a szeretet legyőzi a gyűlöletet, Amerika már így is nagyszerű.

Hazaérve elképedve olvastam a folyamatosan frissülő számokat. Az is előfordulhat, hogy sikítottam, amikor kiderült, hogy a „végleges” létszám New Yorkban 500 ezer volt – és az amerikai „összlétszám” három millió felett. Leírhatatlan érzés volt ilyen mértékű szolidaritást tapasztalni, ilyen békés keretek között, ennyi órán keresztül, ilyen kitartással. Az volt számomra a legszebb, hogy nők szervezték és álltak mögötte. Nők, akiknek a munkája otthon és a munkahelyen általában láthatatlan, alábecsült, vagy marginalizált, sikeresen megszervezték a legnagyobb tüntetést az Egyesült Államok történetében. Azóta is ebből az emlékből élek, és remélem, hogy az energia, amit ez a megmozdulás generált, tovább él a következő hónapokban.

Képek: Lippai Zsuzsi, Daniel Hernandez Diaz
[1] https://www.nytimes.com/2017/01/24/insider/donald-trump-women-social-media.html?_r=0
[2] https://mic.com/articles/159402/here-s-a-break-down-of-how-african-americans-voted-in-the-2016-election#.eZ0oGeDu7

Tags: , , , , , , ,

Új év – új metróvonal New York Cityben

January 8, 2017 in Aktuális események, Építészet, Közlekedés, Látnivalók, Manhattan, Metró, Metróhálózat, New York City hírek, Upper East Side, Uptown, Utazási tanácsok | Permalink

Történelmi eseménynek voltunk szemtanúi 2017. január 2-án. Száz (!) évnyi tervezés és költségvetési nehézségek után átadták az utazóközönségnek New York City legújabb metróvonalának első szakaszát, három, modern állomással.

A Second Avenue Subway (SAS-Második Sugárút Metró) hihetetlenül megkönnyíti az Upper East Side látogatóinak és lakóinak életét. Sokan évtizedek óta várták ennek a vonalnak a létrejöttét, míg mások a hiábavalónak tűnő várakozás hatására mondtak le Upper East Side-i rezidenciájukról.

 

Az új vonalat, a számítások szerint, naponta 200 ezren veszik majd igénybe. Ezzel, az állandóan zsúfolt, naponta 1,3 millió (!) utast szállító, Lexington Avenue mentén futó NYCS 4NYCS 5NYCS 6-os járatok is levegőhöz jutnak. Az Upper East Side-on lakók napi ingázása átlagosan 10-15 perccel rövidül.

Amíg az East Side legforgalmasabb sugárútját, a Lexington Avenue-t egy vonal, három járattal (NYCS 4NYCS 5NYCS 6) szolgálta, addig a West Side-on két vonal haladt, öt járattal (NYCS 1NYCS 2NYCS 3NYCS BNYCS C). A megközelíthetőség hiánya állandó tumultust és bosszúságot okozott a keleti oldalon lakók, illetve dolgozók számára.

Az új, Wi-Fi-vel ellátott, akadálymentesített metróállomások a 72., 86. és a 96. utcában találhatóak. A három vadonatúj állomás mellett felújították és modernizálták a régóta forgalomban levő Lexington Avenue/63rd Street megállót is.

Az új állomásokon ugyan nincs légkondicionálás, ám a modern klímamérnöki munkának köszönhetően a hőmérséklet 10 fokkal alacsonyabb a felszíni hőmérsékletnél.

15625278_1267381696688265_5707715505763123200_n

Az állomások falai csempézettek, így jóval könnyebb lesz tisztán tartani őket.

Az oszlopmentes, tágas, világos folyosók falait korunk legismertebb mozaik-művészeinek alkotásai díszítik.

A legimpozánsabb alkotás, a 72. utcában, a brazíliai Vik Muniz üvegmozaikja, mely a Tökéletes Idegenek nevet viseli. Az alkotás 36, vonatra váró New York-it ábrázol. Valamennyien létező személyek Muniz ismeretségi köréből, s egyben hétköznapi arcok, amilyenekkel naponta találkozhatunk a metróra várva. Néhányan közülük eljöttek a megnyitóra, többek között a képen látható ismert manhattani utcai zenész is.

 

Az utazóközönség egyértelmű kedvence a nyalókázó, napszemüveges rendőr.

Az alkotó önmagát is megörökítette, amint éppen megbotlik és szerteszét szórja irattáskája tartalmát.

Az új metróállomások mottói, melyeket a lépcsősorok felett is olvashatunk, New York állam, illetve Amerika mottói: “Excelsior” (mindig felfelé) és “E Plurbis Unum” (sokból egy).

A hivatalos átadó ünnepségen a Közlekedési Vállalat képviselőin kívül részt vett New York kormányzója is, aki azzal kezdte beszédét, hogy a város lakóinak elképzelése sincs, hogy Manhattan forgalmas utcái alatt milyen nehéz alagutat ásni, anélkül, hogy megbénítanák a város életét.

A környék lakói mellett a környező államokból is érkeztek metrórajongók, hogy részesei lehessenek ennek a kivételes eseménynek.

A Manhattan keleti oldalát a Második Sugárút mentén kiszolgáló metróvonal ötlete az 1910-es évek végén látott először napvilágot, azonban a Nagy Világválság és a város egyéb fejlesztési terveinek elsőbbsége hosszú évtizedekre a háttérbe szorította.

A teljes Second Avenue Subway 4 fázisban épül. A második szakasznak még nincs tervezett átadási időpontja. Költségvetése, az előzetes számítások szerint, 6 milliárd dollár. Ez a szakasz a 96. utcától az East Harlemig, a harmadik szakasz a Houston Street-ig, az utolsó szakasz pedig a Pénzügyi Központig épül. A Second Avenue Subway teljes hossza 14 km. A SAS projekt a város legnagyobb beruházása az utóbbi 50 évben.

A Second Avenue Subway-n jelenleg a  jelzésű metró jár. A NYCS Q vonalát a visszatérő  jelzésű metró vette át a Whitehall Street (Lower Manhattan) és Astoria-Ditmars Boulevard (Queens) között. A teljes átadás után a Second Avenue Subway új metróvonalat kap, t jelzéssel.

Képek: Kati, dimati, tinkmara, untapped cities

Tags: , , , , , , , , ,

Szerelemlakat zárlat a Brooklyn Bridge-n

October 13, 2016 in Brooklyn, Brooklyn Bridge, Downtown, Látnivalók, Manhattan, New York City hírek, Utazási tanácsok | Permalink

A párizsi Pont des Arts hídhoz hasonlóan a Brooklyn Bridge-n is eljött az ideje a lovelock tilalomnak.

Az utóbbi 15 évben turisták és helybéliek tízezrei helyezték el egymás vagy a város iránti szerelmük jele és zálogaként lakatjaikat a Brooklyn Bridge korlátján, lámpáin. Hiába azonban a közkedvelt tradíció, a Department of Transportation (DOT), New York City Közlekedési Minisztériuma azonnali hatállyal eltávolította a lakatokat és egyéb emléktárgyakat. Az indok: megnövekedett karbantartási költség és balesetveszély.

Lakatot vagy egyéb tárgyat helyezni a hídra ezentúl szabálysértésnek számít és a büntetés $100.

“John Roebling, a briliáns mérnök biztonságos hidat tervezett, mely évszázadokon át hűséggel szolgálta a várost. Szeretnénk, ha ez így is maradna. A lakatok és egyéb emléktárgyak, mint fülhallgatók, hajpántok és cipőfűzők veszélyt jelentenek mind a gyalogos, mind a kerékpáros és autós forgalomra.” – nyilatkozta a DOT igazgatója, Polly Trottenberg.

Az első lakatok 2009-ben jelentek meg a hídon és a szokás évről évre nagyobb méreteket öltött.

Évente 120 ezer dollárt költ a város a lakatok eltávolítására, azonban a tilalmat a szeptember 8-i baleset után foganatosították. A híd egyik lámpája letört a ránehezedő súly alatt és lezuhant az alsó, autós forgalomra. Szerencsére személyi sérülés nem történt, de a híd egyik sávját több mint 2 órára le kellett zárni, ami a Brooklyn Bridge és a City forgalmában jelentős torlódást okozott.

“A hidak precíz mérnöki munka eredményeképpen születnek. A tervekben minden egyes kilogrammnak jelentősége van. Az egyensúly felborulása katasztrofális lehet.”

A Brooklyn Bridge esetében a lakatok, a számítások szerint, 45 tonnányi állandó extra nyomással nehezedtek a híd szerkezetére, mely idővel strukturális elváltozáshoz is vezetett volna.

A hídra több vidám hangvételű/szójáték figyelmeztető tábla is került:

“No Locks, Yes Lox, Fine $100”
“Yes Love, No Locks, Fine $100”

 

“‘Take nothing but selfies, leave nothing but footprints. Készítsetek szelfiket és csak a lábnyomotokat hagyjátok hátra.” – kéri a turistáktól a város vezetősége.

Képek és forrás: DOT

Tags: , , , , , , , ,

Az új Penn Station – Üvegpalota New York szívében

October 2, 2016 in Építészet, Közlekedés, Látnivalók, Manhattan, Midtown, New York City hírek, Penn Station, Utazási tanácsok, Vasút | Permalink

New York City leggyűlöltebb épülete a Pennsylvania Station, közismertebb nevén a Penn Station (melynek titkairól ITT olvashattok) a Hetedik és a Nyolcadik Sugárút között (31.-34. utca) található.  A pályaudvar (jegyváltó automaták, információ, várótermek, üzletek, éttermek) a Madison Square Garden épületének földszintjén, míg a peronok a földfelszín alatt találhatóak.

A Penn Vasútállomáson – a Grand Central Pályaudvarral ellentétben -, az utasok nem szívesen tartózkodnak egy perccel sem többet, mint muszáj, nem gondolnak rá büszkeséggel, egyszerűen a hétköznapok kellemetlen velejárójának tekintik. Sokak szerint a Penn Station New York City szégyene, a vasútállomások LaGuardia-ja. Ez a percepció azonban, reményeink szerint, 4 éven belül a múlté lesz.

Az elmúlt kilenc hónapban, mióta bejelentették a Penn Station átalakítását, a tervek nagyon sokat változtak (az eredeti koncepcióról ITT írtam). Andrew Cuomo, New York kormányzója a 2016. szeptember 27-i sajtótájékoztatón bemutatta a legújabb terveket, biztosítva Manhattan lakóit, hogy ez a projekt nem csupán elmélet, de hamarosan valóság lesz, “21. századi, New York-színvonalú tömegközlekedés New Yorkban”.

A jelenleg Pennsylvania Station-Farley Complex névre hallgató mega-pályaudvar magában foglalja majd a jelenlegi Penn Station és a 7. Sugárúton található James A. Farley Postahivatal épületét.

A komplexum szíve a 24 ezer m2-es – a Grand Central központi csarnokánál is nagyobb – Moynihan Train Hall (Moynihan Csarnok) lesz, mely az eredeti tervekkel ellentétben, nemcsak az Amtrak vonatok, de a LIRR, a Long Island Vasúttársaság utazóközönségét is kiszolgálja majd.

A 24 ezer m2-en a pályaudvar kiszolgáló irodáin kívül egyéb kirendeltségek, éttermek és egy 10 és fél ezer m2 alapterületű üzletközpont osztozik majd.

A 10 emelet magas, impozáns csarnok fő attrakciója a hatalmas, kupolás üvegtető lesz, mely az 1963-ban lebontott, eredeti Pennsylvania Állomásnak állít emléket.

A Farley Csarnok építésével egy időben az eredeti Penn Station 33. utcai főfolyosója is faceliftet kap, beleértve az átjáró két végében található metróállomásokat (1/2/3 a Hetedik Sugárúton és A/C/E jelű vonalak a Nyolcadik Sugárúton) is.

Az átalakítás során megnövelik (majd háromszorosára) a jelenleg sötét, állandóan zsúfolt átjáró szélességét és magasságát, biztosítva az utasforgalom akadálytalan áramlását, a jobb tájékozódást és tájékoztatást, ezáltal javítva az állomást használó ingázók általános közérzetét.

A Penn Station kétszer annyi utast szolgál ki naponta, mint a JFK, a LaGuardia és a Newark repterek összesen, így a város számára elengedhetetlen, hogy ez a stratégiailag kiemelten fontos közlekedési csomópont zökkenőmentesen működjön.

Az új komplexum technikailag is megújul, s nemcsak, ami a kijelzőket illeti, de ingyenes Wi-Fi, USB csatlakozók és laptop töltőállomások is lesznek állomás szerte.

A Moynihan Train Hall 1, 6 milliárd, a Long Island Rail Road főfolyosója 170 millió, míg a metróállomások átalakítása 50 millió dollárba kerül.

Az építkezés már el is kezdődött és a tervek szerint az átadásra 2020 decemberében kerül sor.

A Penn Station tetején található Madsion Square Garden-ről nem sok szó esett a sajtótájékoztatón. Sokan tudni vélik, hogy azért, mert Cuomo kormányzó nem támogatja az aréna elköltöztetését, annak ellenére, hogy NYC önkormányzata 2013-ban csupán 10 évre hosszabbította meg a bérletet.

A nemrégiben napvilágot látott propozíció az MSG újrahasznosítására fantasztikus lehetőségekre világított rá. A terv az arénát hatalmas, robbanásálló üvegpalotává alakítaná. A Penn Station az eredeti állomással vetekedő, világszínvonalú közlekedési csomóponttá válna.

Képek és forrás: Curbed

Tags: , , , , , , , , , , , ,

Az első tejesdoboz gyerek – Etan Patz eltűnése

September 13, 2016 in Híres bűnesetek, New York City hírek | Permalink

RENDKÍVÜLI – 2017. ÁPRILIS 18. 25 évtől életfogytig tartó szabadságvesztést kapott Pedro Hernandez, akit februárban bűnösnek találtak Ethan Patz meggyilkolásában.

RENDKÍVÜLI – 2017. február 14. Az újratárgyalás során az esküdtszék bűnösnek találta Pedro Hernandez-t Ethan Patz meggyilkolásában.

1979. május 25-én, New York City SoHo kerületében nyomtalanul eltűnt a 6 éves Etan Patz. Ő volt az első olyan eltűnt kiskorú, akinek fényképét tejes dobozra nyomtatták.

2016. szeptember 12-én, egy évvel az első sikertelen tárgyalás után, elkezdődött az esküdtszék kiválasztása a gyanúsított, Pedro Hernandez per újrafelvételének ügyében. Az esküdtszék tagjainak kiválasztása bonyolult, hosszú procedúra, mely hetekig is eltarthat. Tekintsük át a bűntény óta eltelt 37 évet.

 

Etan Patz története azért is különleges, mert a hivatalos nyomozás 12 évig tartott, melyet 2001-ben zárták le, amikor a kisfiút hivatalosan halottnak nyilvánították. 2010. május 25-én, a fiú eltűnésének 31. évfordulóján, Cyrus Vance Jr., Manhattan járási bíró újranyitotta az aktákat.

A bűntény napja

A 6 éves Etan hónapok óta nyaggatta a szüleit, Stanley és Julie Patz-et, hogy engedjék egyedül az iskolabuszhoz. A család lakása a SoHo-beli Prince Street-en volt, mely sűrűn lakott, biztonságos környék. A buszmegálló másfél háztömbnyire volt (3 perc), a tűzlétráról látni lehetett a megállóban várakozókat.

 

Május 25-én, péntek reggel,  Memorial Day előtti utolsó munkanapon indult Etan először egyedül a West Broadway és Spring Street sarkán található buszmegállóba, azonban nem szállt fel az iskolabuszra. Utoljára a megállótól egy blokknyira, a Prince és Wooster Street sarkán látták.

Édesanyja látta az ablakból belevegyülni az utca forgatagába, így meg se fordult a fejében, hogy a kisfiú nem szállt fel az iskolabuszra. Délután hiába várta haza. Fél 4-kor felhívta az iskolát, hogy megkérdezze, milyen különóráról feledkezett el. A tanítónő tudta, hogy a gyermek hiányzott az iskolából, de elfelejtette követni a protokollt és nem jelentette az igazgatónak. Julie ekkor körbetelefonálta az összes rokont, barátot, ismerőst és osztálytársat. Senki nem látta Etan-t. Ekkor telefonált a rendőrségre. Estére már több mint száz kutyás nyomozó kereste a 6 éves kisfiút. A kutatást hetekig folyatták, eredmény nélkül.

 

A nyomozás első szakasza

“Két lehetőségünk van. – nyilatkozták a szülők. – Elfogadjuk, hogy Etan-t egy idegen megölte, vagy az, hogy egy elkeseredetten gyermekre vágyó nő vitte magával. Az utóbbi legalább azzal a reménnyel kecsegtet, hogy Etan jól van és mindent megadnak neki.”

A kisfiú eltűnése felkavarta a metropolist. A szőke, kék szemű, vidám kisfiú arcképe plakátokra és a Times Square kivetítőire is felkerült. A fotográfus édesapa által készített fotókat tejes dobozokra nyomtatták.

A keresés első hetében több száz nyomozó dolgozott az ügyön és naponta százával érkeztek a bejelentések, azonban egyik szál sem vezetett előbbre. A rendőrség több száz esetleges gyanúsítottat hallgatott ki, s még a médiumok segítségét is felhasználta. A szülőket nagyon hamar kizárták a lehetséges vádlottak közül.

“A rettenetes ráébredés, hogy sosem kapjuk vissza a fiúnkat, napról napra erősebb. – nyilatkozta Stanley Patz.

1982-ben a család 25 ezer dolláros jutalmat ajánlott fel a nyomravezetőnek, melynek hatására hamis tanúvallomások áradata indult meg. Többen látni vélték Etan-t taxiba szállni, míg mások ultra-ortodox romániai zsidókat vádoltak meg azzal, hogy elrabolták a gyereket. Az FBI még ügynököket is küldött Izraelbe, de ez a szál is hamisnak bizonyult.

1983-ban Ronald Reagan május 25-t az Eltűnt Gyermekek Napjának nyilvánította, a rákövetkező évben pedig megalakult az Eltűnt és Szexuálisan Kihasznált Gyerekek Központja.

Jose Antonio Ramos

1989 októberében a gyermekzaklatásért korábban elítélt Jose Antonio Ramos a hatóságok tudomására hozta, hogy Etan eltűnésének napján, a Washington Square Parkban találkozott egy fiúval és felvitte Lower East Side-on található lakásába, ahol erőszakoskodott vele, de a gyilkosságot tagadta. Később, amikor látta Etan képét az újságokban, szinte biztos volt benne, hogy őt szólította le. Állítása szerint a bűncselekmény után feltette a fiút a metróra. Ramos ellen szólt az is, hogy ismerte a kisfiú volt bébiszitterét, azonban beismerő vallomást nem tett.

1992-ben Ramos egy másik gyermekzaklatási ügyben bűnösnek találták és 20 év börtönbüntetést kapott, melyet Pennsylvania államban kellett leülnie. 2012-ben szabadult, de azóta ismét letartóztatták.

Pedro Hernandez

2012 áprilisában, az újra indult nyomozás során felásták a Prince Street és Wooster Street sarkán álló ház alagsorát, ott ahol Etan-t utoljára látták, de semmilyen eredményre sem jutottak. 2012 májusa végre új fordulatot hozott az ügyben.

 

Pedro Hernandez, akit egy bejelentés alapján tartóztattak le, beismerő vallomást tett. Az 55 éves New Jersey-i lakos 1979-ben egy Prince Street-i kisboltban dolgozott. Etan innivalót vásárolt nála. A 2009-ben kiadott, After Etan című könyvben olvashatjuk, hogy a kisgyermeknél volt egy 1 dolláros bankjegy, amin kólát szeretett volna vásárolni. Pedro vallomásában elmondta, hogy lecsalta a fiút a 448 W. Broadway-n található bolt alagsorába, azzal, hogy ott adja oda neki az innivalót. Ott megfojtotta, majd a holttestet fekete szemeteszsákba tette és a kukába dobta.

Hernandez annak idején is szerepelt a rendőrség listáján, de meghallgatásra nem került sor. A férfi húga bevallotta, hogy a családban nyílt titok volt, hogy Pedro megölt egy gyermeket a 70-es években. Ezt a helyi templom közösségi összejöveteleinek egyikén az egyházgyülekezet előtt is meggyónta.

2012 novemberében a New York-i főügyész vád alá helyezte Pedro Hernandez-t emberrablás és gyilkosság vádjával. A tárgyalás 2015 januárjában kezdődött. A vádlott védője azzal érvelt, hogy ügyfele skizofrén hajlamú, gyakran hallucinál és IQ-ja alapján enyhén értelmi fogyatékos. Májusban az esküdtszék 11-1 ellenében döntésképtelennek bizonyult, így per újrafelvételt írtak ki 2016. szeptemberére.

“Még mindig vannak barátok, akik reménykednek benne, hogy Etan egy nap előkerül. Imádkoznak értünk és azért, hogy Etan hazatérjen, de mi tudjuk, hogy ez nem történik meg soha. Nehéz normális életet élni egy lezáratlan tragédiával a lelkünkben. – nyilatkozták Etan szülei. – A mi történetünk nem olyan, mint azok a TV-s bűnügyi drámák, melyeket egy óra alatt megoldanak. Mi 37 éve várunk. Rengetegen vádolnak minket azzal, hogy mi okoztuk a gyermek halálát azzal, hogy elengedtük egyedül.”

A család azóta is ugyanabban a lakásban lakik. “Hosszú ideig nem tudtuk elfogadni, hogy Etan soha többet nem jön haza, de kimondatlanul is bennünk élt a gondolat, hogy ha egy nap haza tud jönni, akkor ide jön. Itt akartunk lenni. Most is itt vagyunk.”

Képek és forrás: NY Daily news, Reuters

Tags: , , , , , , , ,

Új metrókocsik New Yorkban

September 9, 2016 in Közlekedés, Metró, New York City hírek | Permalink

Öt csillogó-villogó új metrókocsi érkezett New Yorkba a George Washington hídon át. Ezek még nem AZOK az új kocsik – az USB töltővel, Wi-Fi-vel -, melyekről korábban írtam. Azok még a tervezés stádiumában vannak. Jövő hónapban további öt érkezik a 2012-ben rendelt 300 új kocsiból.

Felváltják a lestrapált, kiöregedett, javíthatatlan, 1964-ben szolgálatba állt kocsipark jelenleg is futó 222 darabját. Az A, C, J, Z és M járatokon használhatjuk majd őket. Az új kocsik szervizelése is olcsóbb és könnyebb. A teljes új park 2019-re áll szolgálatba. Ekkor zárják le az L vonalat másfél évre, hogy kijavítsák a Sandy hurrikán okozta károkat. A vonat- és metrórajongóknak még van néhány éve, hogy lefotózzák az 1964-es kocsikat még szolgálat közben, az archívumok számára.

Forrás és képek: AMNY

Tags: , , , , , , , , , ,

Az elveszett zászló – 9/11 emlékére

September 9, 2016 in 2001. szeptember 11 emlékére, Downtown, Látnivalók, Manhattan, New York City hírek, Történelem, Ünnepek, WTC és környéke | Permalink

A 2001. szeptember 11-e tragikus eseményeit megörökítő képek közül a legidőtállóbbnak az a kép bizonyult, amely három, amerikai zászlót felhúzó tűzoltót ábrázol. A számos fotós díjjal jutalmazott kép címe, Raising the Flag at Ground Zero és alkotója Thomas E. Franklin. A képből 2002-ben bélyeg is készült.

911-american-flag_650

A kép teleobjektívvel készült, szeptember 11-én, este 5 órakor, a  West Side Highway-ről, a World Trade Center romjaitól kb. 160 méterre. A három tűzoltó, három különböző egység tagja volt. George Johnson a Rockaway Beach-ről, Dan McWilliams Long Island-ről, míg Billy Eisengrein Staten Island-ről érkezett, hogy segítsen a mentési munkálatokban.

A zászló felhúzását egy másik fotós, Ricky Flores is megörökítette egy Canal Street-i ház ablakából.

A zászlót Dan McWilliams pillantotta meg a World Trade Center melletti kikötőben dokkoló jachton, a Star of America-n és helyezte el a romok tetején, kb. 6 méter magasan, a másik két tűzoltó segítségével.

A zászlót később felhúzták a Yankee Stationban és a New York-i Városházán, Rudy Giuliani és George Pataki is ellátta kézjegyével, majd világ körüli útra indult. 2002-ben, amikor visszaadták eredeti tulajdonosának, Shirley Dreifus-nak, jöttek rá, hogy a zászló mérete nem egyezik meg a jacht zászlójának méretével.

Több éves kutatás és keresés indult az eredeti zászló után. Shirley Dreifus honlapot indított, a CNN pedig dokumentumfilmet forgatott a The Flag, A Zászló címmel, 2013-ban. A dokumentumfilm készítése során világossá vált, hogy az eredeti zászló órákkal a kép elkészülte után eltűnt és egy másik zászló került a helyére.

A History Channel tovább folytatta a kutatást és újabb dokumentumfilm készült 2014-ben, a TV csatorna, Elveszett Történelem című sorozatában. Két nappal a premier után a Washington Állam-béli Everett városában, egy magát csak Brian-nek nevező veterán jelent meg az egyik tűzoltóállomáson, kezében egy bevásárló szatyorral és azt állította, hogy a benne található zászló az eredeti.

Az Everett-i rendőrség két évig titokban tartotta a hírt, mivel szükségük volt a bizonyosságra. Törvényszéki orvosokból és szakértőkből álló csoport DNS analízis segítségével, illetve a zászlón talált törmelék vizsgálatával bebizonyította, hogy valóban az eredeti zászlóról van szó.

Brian az amerikai tengerészet veteránja. A zászlót nyugdíjba vonulásakor kapta a tengerészeti igazgatóságtól, akik pedig egy 9/11-es áldozat özvegyétől kapták ajándékba.

A zászló a 15. évfordulón tér vissza eredeti helyére, New Yorkba, a World Trade Center 9/11 emlékmúzeumába, ahol állandó kiállításra kerül.

Forrás és képek: Gothamist

Tags: , , , , , , , ,

« Older entries § Newer entries »