2016. március 3-án, 14 év várakozás után megnyílt a világhírű spanyol építész, Santiago Calatrava által tervezett World Trade Center Közlekedési Központ. A megnyitó napján mi is ott jártunk és tudósítottunk. A bejegyzést ITT olvashatjátok.
A “fehér madár” az eltelt két hétben általános beszédtéma lett a Cityben. Mint minden igazán különleges és formabontó alkotás, ez is megosztja a közvéleményt. A New York-iak egy része ki nem állhatja, míg mások máris rajonganak érte.
A New York-i Instagram közösség tagjai sem tudnak betelni a látvánnyal. Az állandóan változó fény-árnyék viszonyok, a “madár gerincén” megtörő fénysugarak naponta és napszakonként változnak, újra és újra megihletve a fotósokat.
Az Oculus névre is hallgató Közlekedési Központ megnyitása során a média a költségekre, a megkésett átadásra koncentrált, s valahol a lényeg, az épület különleges volta háttérbe szorult. Ebben a bejegyzésben összegyűjtöttünk 8 meglepő tényt az Oculusról.
1. A szárnyait bontó madárra emlékeztető épület ívelt elemeit a világon csupán négy acélgyár képes előállítani. Mind a négy cég európai. A felhasznált acélmennyiség (35 ezer tonna) több mint felét egy olasz, míg a fennmaradó részt egy spanyol vállalat gyártotta le. Az elemek hajóval érkeztek a New York-i Red Hook kikötőbe. Az 588 elemet puzzle-ként állították össze a helyszínen.
2. A New York-i Oculus kísértetiesen hasonlít az ugyancsak Santiago Calatrava által tervezett, 1994-ben épült lyoni vasútállomásra.
3. Az acélelemeket az építkezés első szakaszában a Manhattan-hídon szállították az éjszakai órákban. Miután a World Trade Center Múzeum a helyére került, a daruk nem tudtak az építkezés közelébe jutni. Az üzemeltető 3 millió dollárért 10 pőrekocsit vásárolt és a Path-t, a New Yorkot New Jerseyvel összekötő helyiérdekű vasutat használta teherszállításra.
4. 4 milliárd dolláros költségvetésével az Oculus a világ legdrágább vasútállomása.
5. Az eredeti tervekben az Oculus teteje felnyitható volt. A szárnyak 15 méternyire távolodtak volna el egymástól, azonban az üzemeltető három évnyi költségvetési huzavona után lemondott az ötletről. A “gerincben” található tetőablak blokk így is nyitható. Szeptember 11-én 8 óra 46 perckor – az első repülőgép becsapódásának ideje – a panelt felnyitják és 102 percig nyitva tartják. 10 óra 28 perckor – az Északi Torony leomlása – bezárják.
6. Az Oculus építkezésén két, külön erre a célra tervezett és kivitelezett darupárost használtak. Ezek a daruk a legnagyobb munkagépek, melyek New Yorkban valaha is dolgoztak.
7. Santiago Calatrava, aki maga is New Yorkban él, a tervezéskor az édesanyját tartotta szem előtt. “Mindig mindent az ő fejével tervezek. Ha az édesanyám képes használni a teret, könnyen megtalálni a célpontot, akkor jól dolgoztam. Ez egy vasútállomás esetében elsődleges szempont. A New York-iak mást sem tesznek, mint leereszkednek a mélybe, hogy a metró sötét alagútjaiban töltsenek elképesztően sok időt. Muszáj homályosnak lennie? Nem. Arra törekedtem az Oculus esetlében is, hogy a fény biztonságot, kellemes érzést sugalljon.”
8. Messziről a “madár bordái” fényesek és simák, mintha márványborítást kaptak volna, azonban közelebbről szemlélve láthatjuk, hogy porózusak. A tűzálló borítás adja a stukkószerű felületet. Sokan attól tartanak, hogy az ilyen felület hamar elszürkül. Calatrava az üzemeltetőre terelte ennek felelősségét, aki “nem volt hajlandó többet fizetni a sima felületért”.
Tinkmara