Ismert és kevésbé ismert látnivalók története, turisztikai útmutató, aktuális események és újdonságok New York szerelmeseinek.
You are currently browsing articles tagged City.
Az 1990-ben készült Zöld Kártya című film kultuszfilmnek számít. Az Upper West Side árnyas fái alatt, egy blokknyira a Central Parktól rejtőzik az Aysmere névre hallgató, 1894-ben épült, 56 apartmanos társasház.
A film valamennyi jelenetét itt forgatták. A filmbéli Brontë legendás télikertje a valóságban is létezik és a penthouse lakás része. A háznak bentlakó házfelügyelője/portása van.
Tags: Aysmere, City, Manhattan, New York, New York City, NY, NYC, Upper Manhattan, Upper West Side, Zöld Kártya
Meglehet, hogy a Rockefeller Center főkertésze sejt valamit az idei nyárral kapcsolatban. A Rockefeller Plaza csatornakertjét sivataggá alakította a nyári hónapokra.
Hatalmas kaktuszokat, pozsgásokat, aloét, sivatagi rózsákat telepített a medencékbe. A vízöntő sellők meglepetten henteregnek a homokban. Izgalmas koncepció. Érdekesség, hogy 1941-ben volt először sivatagi téma a Rockefeller Center kertjében.
Tags: City, Közép-Manhattan, Manhattan, New York, New York City, NY, NYC, Rockefeller Center
A New York-i Tömegközlekedési Vállalat (MTA) magabiztos a Második Sugárút metróvonal megnyitásával kapcsolatban. A szerdán közzétett tanácsülés dokumentumai között szerepelt az új metrótérkép is, mely a 2016 decemberi állapotot tükrözi. Láthatjuk, hogy a Second Avenue metróvonal első szakasza felkerült a térképre. Az első szakaszban a Q metró decembertől nem megy Queensbe, helyette az 57. utca után az egyetlen Central Park alatt haladó alagúton az Upper East Side felé veszi az irányt és 96. utcánál terminál. A Q helyett a 2010-ben megszüntetett W jelzésű metró visszatér, ugyan csak hétfőtől péntekig, a manhattani Whitehall Street és a Queensben található Astoria-Ditmas Blvd megállók között.
Tags: City, Manhattan, Második Sugárút metróvonal, New York, New York City, New York Subway, New York-i metró, NY, NYC, Subway
Az egész incidens – a történelem ismétli önmagát – egyetlen szóval kezdődött múlt pénteken, a Canal Street-en. A Lincoln Tunnel mellett található Horizon Media egyik alkalmazottja hatalmas “Hi” (Hello) feliratot helyezett el Post-it-tel a cég egyik ablakára.
A Havas Worldwide reklámcég, az utca másik oldalán, azonnal visszaválaszolt: “Sup” (What’s Up=Mizujs) A hét elejére nyilvánvalóvá vált, hogy ez már több, mint incidens. Ez már háború. S ahogy az lenni szokott, a szomszéd államok, esetünkben a szomszédos cégek is hamarosan csatlakoztak.
A helyzet gyorsan súlyosbodott. A cégek egyre bonyolultabb Post-it alkotásokkal próbálnak visszavágni egymásnak. Kedd délutánra már, az egyszerűbb feliratok (5PM yet?=Mikor lesz már 5 óra?), hagyományos jelképek mellett, bonyolult, már-már művészi kompozíciók is felbukkantak.
Az ablakokat szuperhősök, mesefigurák, hollywoodi legendák arcképe díszíti. A dolgozók dobozszámra rendelik a színes Post-it blokkokat, s az ebédidőt közös alkotással töltik.
Nem tudni, hogy merre tart a játék és hogy van-e egyáltalán jutalma vagy végcélja, de egy biztos, a dolgozók fantáziája beindult és a közös alkotás öröme máris jobban összekovácsolta a munkatársakat.
A Post-it cég is felfigyelt a különleges eseményre. Szerda reggel Post-ittel teli táskák várták a Canal Street-i csatában résztvevő cégeket.
A Post-it háború bombái néhány napon belül az Instagram-on és a Twitter-en is felrobbantak, #canalnotes és #postitwar hashtagek formájában.
Mondhatjuk, hogy ilyen is csak Amerikában lehet, meg azt, hogy biztos rengeteg szabadidejük van. Tény, hogy az ilyen közösségi események dobják fel az unalmas irodai életet, hogy titkon, mi is szívesen dolgoznánk ilyen közegben és, hogy ennek a háborúnak csak győztesei lesznek.
A Post-it háború egy-két napon belül akár Európára is kiterjedhet. A kémek jelentése szerint, egyes cégek már meg is kezdték az előkészületeket. Szerintetek Magyarországon is kitör a Post-it háború? És ha igen, melyik cég lesz az első?
Tags: Canal Street, City, Manhattan, New York, New York City, NY, NYC, Post-it
A tulipánok útja New Yorkba legalább olyan kalandos volt, mint a pálmafáké Los Angeles-be. A tulipán, a pálmafához hasonlóan a Közép-Keletről származik és a hollandok telepítették Európába a 16. században. Az első tulipánhagymák Henry Hudson-nal együtt érkeztek New Yorkba.
A “tulipánmánia” az 1630-as évek végén őrült méreteket öltött világszerte. 1637 márciusában – ugyan csak egy rövid időre -, de a tulipán volt a legdrágább árucikk a világon.
New Yorkban a tavasz első hírnökei a színes tulipánok, melyek egy-két hétre a város öt kerületének szinte valamennyi parkját és közterét elborítják. A tavasz gyakran hűvös és borongós a Nagy Almában, így különösen nagy öröm ezeknek a tarka virágoknak a jelenléte.
Ebben az évben a viszonylag enyhe tél és a korán érkező tavasz különösen buja tulipánerdővel jutalmazta amanhattaniakat.
Érdekes adatok a New York-i tulipánokkal kapcsolatban:
A kertészmérnökök a tulipánokat gyors elvirágzásuk miatt csak átmeneti tavaszi dekorációnak tekintik.
2009-ben, Henry Hudson New York-i útjának 400. évfordulóján, a tulipán volt a City hivatalos virága. Hollandia tiszteletére a narancssárga tulipánt részesítették előnyben, míg idén a sötétlila tulipánok a legdivatosabbak.
“A nárciszok színével nem játszhatunk, – nyilatkozta New York főkertésze – így marad a tulipán. A változatosságra törekszünk és örülünk, ha a manhattaniakat évről évre meglephetjük a tulipánok új színpalettájával.”
Idén, csupán a Central Parkba 194 ezer tő tulipánt és nárciszt ültettek. A legszebb tulipánágyak a Conservatory és a Shakespeare Kertben, a Pond és a Grand Army Plaza körül, illetve az Olmsted kertben, a Sétány déli végében találhatóak.
A legtöbb tulipánt – 26 és fél ezer tövet -, a Konzervatórium Kertben ültették. A tulipán a Konzervatórium Kert 1937-es nyitása óta alapvirág.
A New York-i Közkönyvtár épülete előtti kertet szintén a legszebb tulipánágyások között tartják számon világszerte. Itt közel 5000 tulipántövet ültetnek el múlt ősszel.
Tags: Central Park, Central Park Conservatory Garden, City, Manhattan, New York, New York City, NY, tavasz, tulipán, virágok
A New York-i tömegközlekedéssel kapcsolatos kérdések között többször felmerül a B110 buszjárat. A kérdezők egyszerűen azt szeretnék tudni, hogy felszálljanak-e vagy sem, mivel a járat szerepel a megállók tábláin, azonban nem található a New York-i Tömegközlekedési Vállalat (továbbiakban MTA) honlapján.
Szinte már klisé, hogy “New York City, a nemzetek olvasztótégelye”, azonban tagadhatatlan, hogy egyedi és utánozhatatlan karakterét ezen tulajdonságának köszönheti. Nincs még egy olyan város a világon, ahol ennyi nemzet élne együtt. Az öt kerületben több mint 800 nyelvet beszélnek és a lakosság 36%-ának nem New York City a szülővárosa.
A bevándorlók a kezdetekben ösztönösen törekedtek együtt tartani a közösséget, mely a boldogulás egyetlen útja volt. Ez magyarázza a New Yorkban magas számban fellelhető mikró nemzetközösségeket. Ezen negyedek közül a legismertebb és a mai napig aktív az Olasz Negyed (Little Italy), a Kínai Negyed (Chinatown), a Puerto Rico-i Negyed (Spanish Harlem vagy más néven az East Harlem) és a Koreai Negyed (Koreatown). A mára már csak emlékeiben és foszlányaiban létező Magyar Negyedről ITT olvashattok.
A zökkenőmentes együttélésnek azonban New Yorkban is vannak buktatói.
Tény, hogy a Kínai Negyed rendelkezik saját, úgynevezett “dolláros” kisbuszokkal (a jegy ára kb. 1 dollár), melyeket főleg a kínai lakosság használ Chinatown, Sunset Park és Flushing között, azonban a New York-i haszid zsidó közösség új szintre emelte a “faji/nemi megkülönböztetés a New York-i tömegközlekedésben” fogalmát.
Az MTA B110-es járata licenszelt, melyet egy magáncég üzemeltet. A busz pontosan úgy néz ki, mint a többi városi járat. Brooklyn Williamsburg és Borough (Boro) Park haszidok által lakott negyedei között közlekedik és a törvények szerint bárki felszállhat, habár a menetjegy többe kerül ($3.25), mint a többi New York-i járaton, a buszt pedig gyakran jiddis feliratok borítják.
A város, illetve az MTA vezetősége 2011-ben közölte az üzemeltetőkkel, hogy felbontja a szerződést, amennyiben nem vetnek véget a B110-es járaton a nemek szerinti szegregációnak. A haszid szabályok szerint a közösség női tagjai csak a jármű végében vagy a külön nekik fenntartott buszokon utazhatnak. A cég a figyelmeztetés után eleget tett a törvényeknek és kiplakátolta az erre vonatkozó szabályokat valamennyi járaton, azonban a gyakorlatban semmi sem változott.
Az üzemeltető cég vezetője a New York Timesnak azt nyilatkozta, hogy bárki bátran felszállhat a buszra s oda ülhet, ahová akar. A valóság azonban az, hogy továbbra is csak haszid zsidó utasai vannak a B110-es járatnak, a “MAN ONLY”, “csak férfiak” felirat továbbra is jól látható a a buszvezető mellett az ablakban, a nők pedig szó nélkül a busz végében ülnek le, illetve megvárják a következő járatot.
A buszjárat valóban nem szerepel az MTA honlapján. Belinkeltem egy térképet, mely tartalmazza a megállókat.
A kérdezőknek a válaszom a következő: nyugodtan használhatjuk a buszt, de tartsuk be a szabályokat illendőségből és a kellemetlenségek elkerülése végett. Ha nem szeretünk kilógni a sorból, inkább válasszunk alternatív, közvetlen az MTA által üzemeltetett buszokat, illetve a metrót Brooklyn haszidok által lakott negyedeiben.
Tags: Brooklyn, City, Manhattan, New York, New York City, NY, NYC
A művészek nem igazán mennek nyugdíjba és főleg nem jelentik be nyugdíjazásukat. Nem úgy a ma élő legdrágább és legnevesebb olasz alkotóművész, Maurizio Cattelan, aki 2011-ben kijelentette, hogy ideje visszavonulni. Kiégett, nincs tovább. Azóta eltelt pár év és a művész úr figyelemhiánytól szenved, s ezt az érzést orvosolni szeretné. Visszatér az alkotók világába, de nem akárhogy. Alkot is, meg nem is, kiállítják a művét, meg nem is. Maurizio Cattelan 18 karátos WC csészét álmodott meg, melyet a Guggenheim Múzeum egyik mosdóhelyiségében funkcionál majd.
“Sokan azt hiszik ez egy vicc, pedig nem az. – nyilatkozta az alkotó – Szerény körülmények között nőttem fel. Apám teherautó sofőr, anyám takarítónő volt Padovában. Az arany WC számomra mély tartalommal bír. A Guggenheim látogatói közül sokan csak sütkérezni fognak a WC csésze fényében, de az alkotás csak akkor elevenedik meg, ha valóban használjuk.” Az arany WC ülőkét májusban szerelik fel.
Tags: City, Guggenheim, Manhattan, New York, New York City, NY, NYC, Upper West Side
New York City nevezetes arról, hogy lehetőséget és helyet biztosít a feltörekvő képzőművészeknek, különös tekintettel a Street Art ágazatra.
A Rockefeller Center is gyakorta ad otthont kisplasztikáknak, szoborcsoportoknak, s nem retten vissza a furcsaságoktól sem.
A Rockefeller Center Ötödik Sugárút felőli bejáratánál június 3-ig látható a skandináv alkotópáros, Elmgreen & Dragset Van Gogh’s Ear (Van Gogh Füle) elnevezésű street-artja.
A Van Gogh Füle nem más, mint egy oldalára állított, hatalmas úszómedence. Az alkotók a a “readymades” (használati cikkből műalkotást) irányzat képviselői és 2012-ben, többek között, egy hatalmas hintalóval vonultak be a londoni Trafalgar Térre.
A ciánkék medence, fényes, acél lépcsőivel, ugrómedencéjével, víz alatti lámpáival játékos kontrasztot mutat a környező magasztos épületekkel.
“Az Ötödik Sugárút a divat, turizmus, kereskedelem, üzlet és művészet ötvözete. Ebben a miliőben a medence egyszerre bizarr és ismerősen barátságos.”
Tags: City, Manhattan, New York, New York City, NYC, Rockefeller Center
A jó idő beálltával, április 19-én megnyílt Brooklynban a Dumbo Boulders.
Közvetlen a Manhattan-híd alatt található mászófalak valamennyi korosztálynak és ügyesség szintnek megfelelnek. A legmagasabb pont 4 és fél méter magas, az ügyességi szintek szín kódoltak, a talaj pedig párnázott, így mindenki kipróbálhatja magát.
Az üzemeltetők helyszíni oktatást is biztosítanak. Az ár kiváló. 9 dollár a napijegy, speciális cipőt is lehet bérelni. Sokan már most pokrócostul, elemózsiástul beköltöztek. A kilátás, különösen a “sziklák” tetejéről, pazar.
Tags: Brooklyn, Brooklyn Bridge, Brooklyn Bridge Park, City, Manhattan, New York, New York City, NY, NYC
New York City kétséget kizárólag az egyik leghangosabb metropolis, s ez a tendencia gyakran visszhangzik a kultúrában és a művészetekben is. Mindez különösen igaz a Brooklyn Bridge Park legújabb street art szoboralkotására is, mely a YO/OY nevet viseli.
Két és fél méter magas, juj-sárga, alumínium betűk kiabálnak a Manhattan-híd és a Brooklyn-híd között található füves területről. Az úgynevezett Main Street Lawn-t, a két híd között található dombos-füves területet nemrégiben újították fel és ezzel a különleges, több síkon értelmezhető műalkotással avatták fel.
A füves területet a látogatók jelenleg még nem vehetik igénybe*, mert a frissen ültetett fűnek még erősödnie kell, azonban a szobor már most a legtöbb Instagram lenyomattal rendelkező New York-i célpontok listáján található.
A szobor valóban többféleképpen és több nyelven is értelmezhető. Manhattanból olvasva a Brooklyn-i “yo” szlenget és a spanyol “yo=én” kifejezést, míg Brooklynból olvasva, a közkedvelt jiddis “oy” felkiáltást mintázza.
A Brooklyn-i származású alkotót, Deborah Kass-t Andy Warhol és Pollock ihlette, szobra pedig augusztusig látható, fényképezhető a Brooklyn Bridge Parkban.
*A Main Street Lawn-t a hétvégén átadták a látogatóknak, így a OY/YO-t már testközelből is megnézhetjük.
Tags: Brooklyn, Brooklyn Bridge, Brooklyn Bridge Park, City, DUMBO, Manhattan, Manhattan Bridge, New York, New York City, NY, NYC
Tinkmara