Utazási tanácsok

You are currently browsing the archive for the Utazási tanácsok category.

“Across a bridge, over a river, into a dream.” “Keresztül a hídon, a folyón túl egy álomba”, szól a River Cafe étterem, Brooklyn gyöngyszemének szlogenje, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik New York City várossziluettjére, a Brooklyn hídra és a Szabadság-szoborra.

Ha valaki megkérdi, melyik a legjobb “étterem kilátással” New Yorkban, a választás az esetek zömében a River Cafe-ra esik, s nem véletlenül.

A River Cafe 1977-ben, ugyanabban az évben nyílt, amikor Milton Glaser megálmodta, az immár klasszikus  “I Heart NY” logót. A helyszín az elfelejtett, elhagyatott Brooklyn-kikötő, ahová a dokkoló hajókra szállítmányozó teherautók sofőrjein kívül senki nem tette be a lábát. 1962-ben, amikor Michael O’Keeffe rátalált éttermének jövőbeli helyszínére, a környék kietlen és élettelen volt.

 

Tizenkét évbe tellett, mire a gazdasági mélyponton, a csőd szélén egyensúlyozó New York város vezetése engedélyt adott Mr. O’Keefe-nek az építkezésre. Tanácsadói figyelmeztették, hogy Brooklynban üzletet indítani egyenlő az anyagi öngyilkossággal. A közbiztonság teljes hiányáról elhíresült környéket, aki csak teheti elkerüli, a vállalkozás bukása szinte elkerülhetetlen.

A jóslat nem vált be és az étterem híre rövid időn belül szárnyra kelt. A River Cafe az első pillanattól kezdve a tökéletesre törekedett. A legjobb alapanyagokból, a legjobb mesterszakácsokkal és cukrászokkal, kompromisszum mentesen. Manhattan sziluettje, a Brooklyn híd ikonikus látványa tökéletes hátteret biztosít egy különleges étterem-élményhez.

Az étterem az évtizedek során valamennyi lehetséges kulináris fontossággal bíró elismerést és kitüntetést – a Michelin csillagtól a Restaurant Hall of Fame díjig -, begyűjtötte.

IMG_3703

A River Cafe régi vágású hely, ahol még adnak az etikettre. Az uraknak a vacsora asztalnál, illetve délután 4 után kötelező a zakó, a nyakkendő kívánatos. A férfiak nem viselhetnek nyitott sarkú szandált, a flip-flop hölgyeknél is kizáró tényező, még akkor is, ha esetleg dizájner darabról van szó.

A Sandy-hurrikán a híres éttermet sem kímélte. A szupervihar hatalmas károkat okozott és másfél évre kivonta a forgalomból a River Cafe-t. A rajongók azonban nem feledték O’Keefe étkezdéjét és a 2014-es újranyitáskor nem kellett csalódniuk.

A River Cafe hamvaiból feléledve szebb lett, mint valaha és a tulajdonos új attrakcióval lepte meg a látogatókat. Megnyílt a Csokoládé Terem.

A vacsora mellett hétfőtől péntekig, 9-től 11.30-ig reggelit, szombaton és vasárnap ebédet is kínálnak. Az asztalfoglalás ajánlatos, különösen az ünnepek idején. Valentin Nap, július 4-e, Karácsony és Szilveszter természetesen a legforgalmasabb napok. Ezekre hetekkel előre érdemes helyet foglalni.

Az árak természetesen magasabbak az átlagos New York-i diner áraknál, de nem megfizethetetlenek. A reggeli menü 25-30 dollár, míg a vacsora 150 dollár körüli.

A desszertek közül feltétlen próbáljuk ki a híres Brooklyn híd torta-kreációt.

Amíg várunk az asztalunkra, az étteremkertben is érdemes látogatást tennünk.

 

A River Cafe-ban privát összejöveteleket, esküvőket is szerveznek. Az étterem megszámlálhatatlan mozi- és TV-filmben szerepelt.

A River Cafe étterem sikere katalizátora volt a Brooklyn folyampart fejlesztésnek.

THE RIVER CAFÉ
1 Water Street
Brooklyn, NY 11201
(718) 522-5200

Képek: a blog írójának tulajdona, illetve River Cafe honlapja
Felhaszált irodalom: River Cafe history

Tags: , , , , , , , , , , , ,

2016. május végén megnyílt az a 106 méter hosszú folyosó, mely a Dey Street Átjáró nevet viseli. Az átjáró a Church Street és a Broadway között halad és a 2014 novemberében nyílt Fulton Központi Metróelosztót köti össze az idén átadott, a világ legdrágább vasútállomása néven is ismert World Trade Center Közlekedési Központtal.

Ez az átjáró létfontosságú a World Trade Center, a szomszédos Pénzügyi Központ dolgozói, illetve a New Jerseyből a PATH szerelvényeivel érkező utasok számára, akik így a Fulton Center 9 metróvonalához juthatnak el anélkül, hogy át kellene küzdeniük magukat a World Trade Center turista özönén, a Downtown forgalmas, keskeny utcáin.

Az átjáró nemcsak a Fulton Centerrel köti össze a World Trade Center Közlekedési Központot, de a WTC 1-es és 4-es épületével, az R jelzésű metró Cortlandt Street megállójával, a Battery Park City-vel, 2018-ra pedig az E metróval és az 1-es metró Cortlandt Street állomásával is.

Képek: a blog írójának tulajdona

Tags: , , , , , , , , ,

Megérkezett a várva várt változás a Times Square-re. A tér dinamikája teljesen átalakult. A 42. és 47. utca közötti teret színkódolt zónákra osztották.

A zöld, Chill Zones, a pihenő zónák, ahol üldögélni, nézelődni, enni-inni lehet. Az Activity Zones (kék), ide korlátozzák a reklám és üzletszerű ágazat képviselőit (Broadway jegyárusok, városnéző buszok ügynökei), a gyakran erőszakos karaktereket, mint Mickey Mouse, Superman és társai, valamint a legnagyobb felháborodást és vitát kavaró félmeztelen hölgyeket és a gitáros fiúkat.

Az Express Lanes, gyors-sávok az áthaladó gyalogosokat, a környék irodáinak dolgozóit segítik abban, hogy zavartalanul jussanak el egyik pontról a másikba.

Képek: a blog írójának tulajdona

Tags: , , , , , ,

A New York-i Tömegközlekedési Vállalat (MTA) magabiztos a Második Sugárút metróvonal megnyitásával kapcsolatban. A szerdán közzétett tanácsülés dokumentumai között szerepelt az új metrótérkép is, mely a 2016 decemberi állapotot tükrözi. Láthatjuk, hogy a Second Avenue metróvonal első szakasza felkerült a térképre. Az első szakaszban a Q metró decembertől nem megy Queensbe, helyette az 57. utca után az egyetlen Central Park alatt haladó alagúton az Upper East Side felé veszi az irányt és 96. utcánál terminál. A Q helyett a 2010-ben megszüntetett W jelzésű metró visszatér, ugyan csak hétfőtől péntekig, a manhattani Whitehall Street és a Queensben található Astoria-Ditmas Blvd megállók között.

Tags: , , , , , , , , ,

A New York-i tömegközlekedéssel kapcsolatos kérdések között többször felmerül a B110 buszjárat. A kérdezők egyszerűen azt szeretnék tudni, hogy felszálljanak-e vagy sem, mivel a járat szerepel a megállók tábláin, azonban nem található a New York-i Tömegközlekedési Vállalat (továbbiakban MTA) honlapján.

Szinte már klisé, hogy “New York City, a nemzetek olvasztótégelye”, azonban tagadhatatlan, hogy egyedi és utánozhatatlan karakterét ezen tulajdonságának köszönheti. Nincs még egy olyan város a világon, ahol ennyi nemzet élne együtt. Az öt kerületben több mint 800 nyelvet beszélnek és a lakosság 36%-ának nem New York City a szülővárosa.

A bevándorlók a kezdetekben ösztönösen törekedtek együtt tartani a közösséget, mely a boldogulás egyetlen útja volt. Ez magyarázza a New Yorkban magas számban fellelhető mikró nemzetközösségeket. Ezen negyedek közül a legismertebb és a mai napig aktív az Olasz Negyed (Little Italy), a Kínai Negyed (Chinatown), a Puerto Rico-i Negyed (Spanish Harlem vagy más néven az East Harlem) és a Koreai Negyed (Koreatown). A mára már csak emlékeiben és foszlányaiban létező Magyar Negyedről ITT olvashattok.

A zökkenőmentes együttélésnek azonban New Yorkban is vannak buktatói.

Tény, hogy a Kínai Negyed rendelkezik saját, úgynevezett “dolláros” kisbuszokkal (a jegy ára kb. 1 dollár), melyeket főleg a kínai lakosság használ Chinatown, Sunset Park és Flushing között, azonban a New York-i haszid zsidó közösség új szintre emelte a “faji/nemi megkülönböztetés a New York-i tömegközlekedésben” fogalmát.

Az MTA B110-es járata licenszelt, melyet egy magáncég üzemeltet. A busz pontosan úgy néz ki, mint a többi városi járat. Brooklyn Williamsburg és Borough (Boro) Park haszidok által lakott negyedei között közlekedik és a törvények szerint bárki felszállhat, habár a menetjegy többe kerül ($3.25), mint a többi New York-i járaton, a buszt pedig gyakran jiddis feliratok borítják.

A város, illetve az MTA vezetősége 2011-ben közölte az üzemeltetőkkel, hogy felbontja a szerződést, amennyiben nem vetnek véget a B110-es járaton a nemek szerinti szegregációnak. A haszid szabályok szerint a közösség női tagjai csak a jármű végében vagy a külön nekik fenntartott buszokon utazhatnak. A cég a figyelmeztetés után eleget tett a törvényeknek és kiplakátolta az erre vonatkozó szabályokat valamennyi járaton, azonban a gyakorlatban semmi sem változott.

Az üzemeltető cég vezetője a New York Timesnak azt nyilatkozta, hogy bárki bátran felszállhat a buszra s oda ülhet, ahová akar. A valóság azonban az, hogy továbbra is csak haszid zsidó utasai vannak a B110-es járatnak, a “MAN ONLY”, “csak férfiak” felirat továbbra is jól látható a a buszvezető mellett az ablakban, a nők pedig szó nélkül a busz végében ülnek le, illetve megvárják a következő járatot.

A buszjárat valóban nem szerepel az MTA honlapján. Belinkeltem egy térképet, mely tartalmazza a megállókat.

A kérdezőknek a válaszom a következő: nyugodtan használhatjuk a buszt, de tartsuk be a szabályokat illendőségből és a kellemetlenségek elkerülése végett. Ha nem szeretünk kilógni a sorból, inkább válasszunk alternatív, közvetlen az MTA által üzemeltetett buszokat, illetve a metrót Brooklyn haszidok által lakott negyedeiben.

Forrás: NYTimes
Képek: Google

Tags: , , , , , ,

Helybélieknek és turisták legnagyobb örömére, 2017-től új, New York City öt kerületét átfogó kompjárat rendszer indul útjára. A legjobb hír pedig az, hogy ezek a festői utak egy metrójegy árába kerülnek majd.

A Hornblower nevű, eredetileg kaliforniai komp és jacht cég összeolvad az East River Ferry társasággal, átvéve jelenlegi járatait.

A jelenleg meglevő Manhattan-Queens-Brooklyn járatokhoz 6 új vonal és 21 új kikötő csatlakozik.

Jövő évtől kompjárat köti össze a Far Rockaways-t, South-Brooklynt, Astoriat, Governors Island-et Lower és Midtown Manhattannal. 2018-ban tovább bővül a repertoár. Kompjárat indul a Bronxból Manhattan keleti oldalára, valamint egy Lower East Side járat is, mely Long Island Cityben terminál.

18 WiFi-vel felszerelt, egyenként 149 fő befogadására alkalmas új hajó kerül forgalomba. A jegyárak pedig a jelenlegi 4, illetve hétvégi 6 dollárról 2.75-re csökkennek (!). Plusz egy dollárért a bicikli is velünk utazhat.

A város vezetésének végső célja a kompközlekedés MTA-be  (New York City Közlekedési Vállalat) integrálása, habár az első felmérések azt mutatják, hogy a komppal ingázók továbbra is gyalogolni vagy biciklizni fognak a kikötő és a munkahelyük között.

Az új kompvonalak menetideje 20 perc és egy óra között mozog majd. Astoria-Queens és a 34. utca között 20 perc, míg Far Rockaway-Queens és a Wall Street között egy óra lesz a menetidő.

12742550_943054515744503_68275141623

A jövőbeli tervek között szerepel Coney Island és egy második Staten Island járat bevezetése is, de ezek még csak az egyeztetés szakaszában járnak.

A kompjárat bővítésnek egyetlen vesztese lesz, a New York Water Taxi vállalat, mely nagy valószínűséggel még az idén lehúzza a rolót. Az MTA 155 új állást hirdet az új rendszerrel, többek között a vízi taxi volt alkalmazottjainak.

“Különlegesen egyedi ingázó élmény lesz. Friss levegő, fenséges látvány, gyors utazás a nyílt vizeken.” – nyilatkozta Bill de Blasio polgármester.

Képek: a blog írójának tulajdona, illetve olvasók által küldött képek
Forrás: NYTimes

Tags: , , , , , , , , , , , , ,

2016. március 3-án, 14 év várakozás után megnyílt a világhírű spanyol építész, Santiago Calatrava által tervezett World Trade Center Közlekedési Központ. A megnyitó napján mi is ott jártunk és tudósítottunk. A bejegyzést ITT olvashatjátok.

A “fehér madár” az eltelt két hétben általános beszédtéma lett a Cityben. Mint minden igazán különleges és formabontó alkotás, ez is megosztja a közvéleményt. A New York-iak egy része ki nem állhatja, míg mások máris rajonganak érte.

A New York-i Instagram közösség tagjai sem tudnak betelni a látvánnyal. Az állandóan változó fény-árnyék viszonyok, a “madár gerincén” megtörő fénysugarak naponta és napszakonként változnak, újra és újra megihletve a fotósokat.

Az Oculus névre is hallgató Közlekedési Központ megnyitása során a média a költségekre, a megkésett átadásra koncentrált, s valahol a lényeg, az épület különleges volta háttérbe szorult. Ebben a bejegyzésben összegyűjtöttünk 8 meglepő tényt az Oculusról.

1. A szárnyait bontó madárra emlékeztető épület ívelt elemeit a világon csupán négy acélgyár képes előállítani. Mind a négy cég európai. A felhasznált acélmennyiség (35 ezer tonna) több mint felét egy olasz, míg a fennmaradó részt egy spanyol vállalat gyártotta le. Az elemek hajóval érkeztek a New York-i Red Hook kikötőbe. Az 588 elemet puzzle-ként állították össze a helyszínen.

2. A New York-i Oculus kísértetiesen hasonlít az ugyancsak Santiago Calatrava által tervezett, 1994-ben épült lyoni vasútállomásra.

3. Az acélelemeket az építkezés első szakaszában a Manhattan-hídon szállították az éjszakai órákban. Miután a World Trade Center Múzeum a helyére került, a daruk nem tudtak az építkezés közelébe jutni. Az üzemeltető 3 millió dollárért 10 pőrekocsit vásárolt és a Path-t, a New Yorkot New Jerseyvel összekötő helyiérdekű vasutat használta teherszállításra.

4. 4 milliárd dolláros költségvetésével az Oculus a világ legdrágább vasútállomása.

5. Az eredeti tervekben az Oculus teteje felnyitható volt. A szárnyak 15 méternyire távolodtak volna el egymástól, azonban az üzemeltető három évnyi költségvetési huzavona után lemondott az ötletről. A “gerincben” található tetőablak blokk így is nyitható. Szeptember 11-én 8 óra 46 perckor – az első repülőgép becsapódásának ideje – a panelt felnyitják és 102 percig nyitva tartják. 10 óra 28 perckor – az Északi Torony leomlása – bezárják.

6. Az Oculus építkezésén két, külön erre a célra tervezett és kivitelezett darupárost használtak. Ezek a daruk a legnagyobb munkagépek, melyek New Yorkban valaha is dolgoztak.

7. Santiago Calatrava, aki maga is New Yorkban él, a tervezéskor az édesanyját tartotta szem előtt. “Mindig mindent az ő fejével tervezek. Ha az édesanyám képes használni a teret, könnyen megtalálni a célpontot, akkor jól dolgoztam. Ez egy vasútállomás esetében elsődleges szempont. A New York-iak mást sem tesznek, mint leereszkednek a mélybe, hogy a metró sötét alagútjaiban töltsenek elképesztően sok időt. Muszáj homályosnak lennie? Nem. Arra törekedtem az Oculus esetlében is, hogy a fény biztonságot, kellemes érzést sugalljon.”

8. Messziről a “madár bordái” fényesek és simák, mintha márványborítást kaptak volna, azonban közelebbről szemlélve láthatjuk, hogy porózusak. A tűzálló borítás adja a stukkószerű felületet. Sokan attól tartanak, hogy az ilyen felület hamar elszürkül. Calatrava az üzemeltetőre terelte ennek felelősségét, aki “nem volt hajlandó többet fizetni a sima felületért”.

Képek: a blog írójának tulajdona és MTA
Forrás: NY Times

Tags: , , , , , , , ,

A New York-i metrón utazva, a hangosbemondót hallgatva, az elhaladó szerelvényeket figyelve, gyakran felmerülnek bennünk olyan kérdések, melyekre csak egy bennfentes tud választ adni. A manhattani turisták kérdéseire a New York-i Közlekedési Vállalat (továbbiakban MTA) két alkalmazottja, egy metróvezető és egy kalauz válaszolt.

Előfordul, hogy elfelejtitek, melyik állomáson vagytok, vagy hogy melyik állomás következik?

Kalauz: Gyakran. Különösen, amikor expressz járaton vagyunk. Az átszállási lehetőségeket puskázni szoktam.

Igaz az, hogy azok a vezetők, akik a számozott vonalakon vannak, nem vezethetik a betűjeles járatokat és vice versa?

Metróvezető: Mi az IRT vonalakon, vagyis a számozott járatokon dolgozunk. A BMT/IND betűjeles vonalak személyzetét nem is ismerjük. A szerelvények dimenziója és az irányítópanelek teljesen eltérnek egymástól. Időbe telne beletanulni. A betűs vonalakon futó szerelvények 3 méter szélesek, 18, illetve 23 méter hosszúak, míg a mi szerelvényeink 2 és fél méter szélesek és csak 15 méter hosszúak.

Mit kell tennünk, ha ne adj Isten, beesünk a vágányok közé?

Metróvezető: Azonnal kezdjetek el szaladni az alagút eleje felé. Természetesen a vonatérkezéssel ellentétes irányba és örült módon hadonásszatok, hogy a metró vezetője, az utasok és a peronon állók felfigyeljenek rátok. Higgyétek el, mindenki segíteni fog. Senki sem akarja, hogy elüssenek, arról nem is beszélve, hogy órákra leállna a közlekedés. A New York-iak számára ez a vég.

Ha sikerül eljutni az alagút elejéig, ez elegendő távolság, hogy a szerelvény meg tudjon állni. Az alagút elején létrát is találtok, amin vissza lehet mászni. Egyet azonban sose tegyetek: ne próbáljatok visszamászni ott, ahol leestetek! Sajnos sokan így veszítik az életüket. Ösztönösen a legrövidebb időt akarják tölteni a sínek között és azonnal vissza akarnak mászni.

Ne bízzatok a sínek közti résben, se a harmadik sínt védő fapalánkban! Ezek nem elég erősek, hogy megtartsanak. Ne próbáljatok meg a sínek közé feküdni! A legtöbb New York-i állomáson nem elegendő a hely a szerelvény alatt. Végezetül, sose ugorjatok le, hogy valaki másnak segítsetek!

Igaz az, hogy a régebbi típusú szerelvények képesek 100 km/h-nál is gyorsabb sebességre?

Metróvezető: Igaz. Az újabb modellek végsebessége 88 km/h. A leggyorsabban – 85 km/h-val – a 4-es járat szerelvényei robognak az East River alatt. Helyi járaton, két állomás között 30-50 km/h-val haladunk. Az expressz járatokon 65 km/h fölé is elmerészkedünk. Ha erre az élményre vágytok, próbáljátok ki a 2-es vagy 3-mas metrót a 72. és 42. utca között.

Miért van a legtöbb szerelvényen zárva az átjáró?

Kalauz: A szerelvények között átjárni tipikusan New York-i szokás, azonban ne feledjétek, hogy 2005 óta tilos és bírság jár érte, ha elkapnak. A legtöbb vonalon, mint az F, B, D, E, R, N, Q az átjárók biztonsági okokból vannak zárva. Ezek a járatok több éles kanyart is tesznek. Ilyenkor a két szerelvény között megnő a távolság és csak egy rossz lépés…

Igaz az, hogy hetente átlagosan három öngyilkosság történik a New York-i metrón?

Metróvezető: 2015-ben 181 utast ütött el a metró, ebből 41 eset halálos kimenetelű volt. A számok sajnos azt mutatják, hogy igaz. Szerencsére velem nem esett még meg, de már láttam az ellenkező oldalon halálos kimenetelű balesetet. Sajnos évről-évre magasabb ez a szám. A hívószám, gázolás esetén 12-9. Amikor meghalljuk ezt a számkombinációt, feláll a szőr a hátunkon.

A sínekre esett vagy ugrott utas hatalmas trauma a vonat vezetőjének. Semmit mást nem tehetünk, mint meghúzni a vészféket és reménykedni, hogy a szerelvény még időben megáll. Ez valamennyiünk rémálma, azonban akivel valóban megtörténik, sokáig nem képes újra a vezérlő mögé ülni. Ilyen baleset után automatikusan jár a három nap szabadság, az egészségbiztosító pedig egy évig biztosít fizetett szabadságot, ha a vezető pszichológiai kezelésre szorul.

Igaz az, hogy amikor bemondják, “beteg utas” vagy “rendőrségi aktivitás” miatt késik vagy áll a forgalom, az az “öngyilkos” szinonimája a szótáratokban? 

Nem feltétlen. A “rendőrségi vizsgálat” jelenthet öngyilkosságot, de “valódi” rendőrségi aktivitást is jelenthet, mint például verekedés vagy szökevény bűnöző az alagútban. Ami a “beteg utast” illeti, az sem feltétlen haláleset, sőt szerencsére a legtöbb esetben egyáltalán nem ezt jelenti. Szívinfarktus, esés, ájulás. Mind belefér ebbe a kategóriába.

Láttatok valaha igazi alagútlakókat?

Kalauz: Én még nem és nem ismerek olyan kollégát, aki igen. Patkányokat és pályamunkásokat viszont bőven látunk. Reménykedünk, hogy azokat a kis kényszerkijáratokat a falban soha nem kell használnunk.

Hogyan kell segítséget hívni a New York-i metrón és mikor kell meghúzni a vészféket?

Valamennyi új szerelvény rendelkezik Intercom gombbal. Amennyiben beteg utast vagy vészhelyzetet észleltek, azonnal nyomjátok meg a gombot és tájékoztassátok a kalauzt, aki az esettől függően vagy a mentőket vagy a rendőrséget hívja a következő állomásra. Ne feledjétek, ezt a gombot csak vész esetén használhatjátok, nem való utastájékoztatásra. Valamennyi hívás rögzítésre kerül. Régebbi vonatokon, ha nyitva van az ajtó a szerelvények között, tessék középre jönni a kalauz szerelvényéhez. Amennyiben zárva vannak az átjárók, a következő állomáson lehet integetni a kalauznak.

A vészféket csakis abban az esetben húzzátok meg, ha valódi életveszélyről van szó. Valaki beesett a szerelvény alá, peronon álló személy ruhájára csapódott az ajtó, gyerek és szülő elszakadt egymástól, stb.

Az új szerelvények esetében, amennyiben az állomáson kívül 300 méter után húzzák meg a vészféket, a rendszer csak vészjelzést küldd a vezetőkabinba. Így kontrollált fékezést hajtunk végre. 300 méter után nemigen akadhat indok a vészfékezésre. A vészfék indokolatlan meghúzása az egész New York-i metrórendszert órákra megbéníthatja.

Elmondom a legtanulságosabb esetet, ami a D vonaton történt még 2010-ben. Két fickó összeszólalkozott, az egyik kést rántott és leszúrta a másikat. A megrettent utasok meghúzták a vészféket. A vonat megállt az alagútban, két állomás között. A sebesülthöz nem tudtunk időben segítséget hívni, az utasok pedig ott maradtak a gyilkossal bezárva. A tanulság? Az estek 99%-ban nem szabad meghúzni a vészféket. Hagyjuk, hogy a vonat befusson az állomásra, közben pedig értesítsük a kalauzt.

Végezetül a legizgalmasabb és a legtöbbet vitatott kérdés: mire és miért mutogatnak a kalauzok minden egyes állomásnál? 

anigif_enhanced-buzz-orig-15933-1383161391-23

Kalauz: Jelenleg 469 metrómegálló van New York Cityben. Az állomások közepén, a peronon, egy fekete-fehér csíkos fatábla található. Erre kell mutatnunk minden egyes alkalommal, amikor a szerelvény megáll. Ez az eredetileg Japánból eredő szokás talán furcsa, de roppant fontos. Ezzel a rituáléval győződünk meg róla, hogy a szerelvény pontosan a peron közepén állt meg. Ha nem látjuk a táblát a fejünk felett és nem tudunk pontosan rámutatni, nem szabad kinyitnunk az ajtókat. Minden méter számít. Talán mondanunk sem kell miért. Ha a vonat vége nem ér be az állomásra és az alagútban nyitjuk ki az utolsó ajtókat, annak végzetes következményei lehetnek. Az állomások nem egyforma hosszúak és a vonat vezetője nem feltétlen látja, hogy kellően előrehúzott-e. A zebracsíkos táblák az Első Világháború óta segítenek minket a munkában, de hivatalosan csak 1996 óta kell fizikálisan rájuk mutatnunk.

Képek: a blog írójának tulajdona és Google

Forrás: Reddit AMA

Tags: , , , , , ,

A világhírű spanyol építész, Santiago Calatrava által tervezett World Trade Center Közlekedési Központ tegnap délután minden különleges avató ceremónia nélkül nyitotta meg kapuit a New York-i utazóközönség előtt.

A szárnyaló fehér madár, más néven Oculus “költési” időszaka roppant hosszúra és költségesre sikeredett. A Világgazdasági Központ ikerépületeinek leomlása óta 14 év és 4 milliárd dollár telt el. A működtető cég a pazarlás szimbólumának nevezte az épületet, a tervezőt és a kivitelező céget vádolva a megcsúszott átadásért és a megduplázott kiadásokért.

Csupán összehasonlításképp, a WTC Csomópontra ugyanannyit költöttek, mint Amerika legmagasabb felhőkarcolójának, a szomszédos, 104 emeletes One World Trade Centernek építésére.

Az üzemeltető New York and New Jersey Port Authority (NY és NJ Kikötői Hatóság) vezetősége ezért elvetette a szalagvágó ünnepség ötletét, azonban megígérte, hogy a tavasz végén, mire az összes üzlet és étterem beköltözik, sor kerülhet egy kisebb szabású ünnepségre.

A WTC Csomópont New York City jelenleg legtöbbet emlegetett létesítménye, mely otthont ad a New Jersey PATH ingajáratnak, tizenegy metróvonalnak a Fulton Centerhez csatlakozva (az új Fulton Centerről ITT írtunk), komp kikötőhöz csatlakozó átjárónak, illetve egy jelenleg még üres üzletközpontnak.

A WTC csomópont a tervrajzok bemutatása óta megosztja a közvéleményt. Az épület szabadra engedett, szárnyait nyitó madár, a kritikusok szerint azonban legfeljebb dinó, esetleg tatu.

 

A modern katedrálisra, míg sokak számára futurisztikus kórházra emlékeztető központi kupola alatt, a madár gyomrából, a bordákon át láthatjuk a szomszédos felhőkarcolókat, köztük a One WTC-t.

“Az Oculus az Élet és a Hit emlékműve New Yorkban. – nyilatkozta a tervező-építész, Santiago Calatrava – A New Jerseyből naponta ingázó minden valószínűség szerint egy viszonylag szerény apartmanból érkezik, New Yorkban pedig nehéz munka vár rá, megérdemli, hogy legalább lenyűgöző állomásra érkezzen, mely azt sugallja: fontos vagy.

Az Oculus közepét úgy tájoltuk, hogy szeptember 11-én, a napsugarak 10 óra 28 perckor, a második épület leomlásának idején, az épület “gerincén” süssenek be.

Ez az épület egy mérnöki csoda. Már meglevő metróvonalak köré, fölé és alá építkeztünk. Az 1-es metróvonal mostantól egy 60 méteres, oszlopos alátámasztás nélküli, földalatti hídon halad át a csomópont alatt. A megnövekedett költségeknek ez a különleges megoldás az egyik magyarázata.”

A közvélemény erősen megoszlik az új közlekedési központtal kapcsolatban: “Költöttek volna inkább 300 millió dollárt egy átlagos metróelosztóra, a fennmaradó pénzt pedig a többi elhanyagolt állomás felújítására.” – fejezte ki a véleményét egy manhattani ingázó. “Megint egy újabb űrállomás.” – sajnálkozott egy másik utas.

“A mi zsebünkből fizették, ezt a pénzt soha nem kapjuk vissza, így nem marad más hátra, mint élvezni, elvégre nem mindennapi látvány. ” – vélekedett egy pozitív szemléletű New York-i.

A nyitás napján a környék még rendezetlen volt, s az épület területén belül is több munkaterülettel találkoztunk, azonban úgy tűnt, hogy a negatív vélemények ellenére az első utasok ámulattal teli meglepetéssel vették birtokba az épületet.

 

Egy bizonyos, az épület különleges szerkezete, a fény-árnyék viszonyok, a futurisztikus megjelenés villámgyorsan a város egyik leggyakrabban fotózott épületévé tette a WTC Hub-ot. New York City egyik legismetebb Instagram fotósa szerint: “Három dolog történik, amikor belépsz a WTC Hub-ba. Leesik az állad, minden lehetséges szögből lefotózod, majd elárasztod a képekkel az Instagram oldalad.”

Képek: a blog írójának tulajdona

Tags: , , , , , , , , , ,

New York City-be készülsz a nyáron? Először teszel látogatást ebben a kaotikus, de mindazonáltal karizmatikus világvárosban és azt tervezed, hogy a metrót választod, mint elsődleges közlekedési eszközt? Hosszú idő után térsz vissza és azon gondolkodsz, hogy vajon mennyit változott a New York-i metró az eltelt évek során? Ebben a sorozatban – reméljük -, hogy választ kapsz a kérdéseidre.

Az első rész a New York-i metró szerkezetéről, a vonalakról, az állomások felépítéséről szól.

A második rész olyan praktikus tanácsokra koncentrál, mint a jegyváltás és a New York-i metróillem és viselkedés.

A harmadik rész az újításokra, változásokra, fejlesztésekre koncentrál.

Ez a rész segíteni szeretne a leendő turistáknak és jelenleg aktív használóknak, New York-i szlenggel élve, “straphangereknek” a könnyebb eligazodásban.

A New York-i metró sok turista és friss City lakó számára eleinte ijesztőnek tűnhet. A metrótérkép fölé görnyedő, zavart tekintetű utasok látványa megszokott a New York-i metróállomások peronján. A sokszínű, kacskaringós vonalakkal, betűkkel és számokkal teletűzdelt térkép magabiztos használata némi gyakorlást igényel.

A magyarázathoz Milo Beckman leegyszerűsített képeit hívtuk segítségül.

New York metrótérképe első ránézésre rendetlen kuszaságnak tűnhet, azonban az igazság az, hogy nagyon is egyszerű, különösen, ha a lényegre koncentrálunk.

  1. Manhattan többé-kevésbé téglalap alakú, a Central Parkkal a közepén. 

re-subway1

2. A legtöbb vonal – a huszonkettőből kilenc – a sziget északi és déli része között, a legforgalmasabb sugárutak, a Hetedik, Nyolcadik és Lexington mentén közlekedik.

re-subway2

3. A város két legfontosabb keresztirányú utcája, a 14. és a 42. utca mentén két metróvonal közlekedik, útba ejtve Manhattan három legfontosabb csomópontját, a Times Square-t, a Grand Central-t és a Union Square-t.

re-subway3

4. A Central Park alatt a sárga és a narancssárga vonalak a város legforgalmasabb területeit fedik le. A narancssárga vonalak a Hatodik Sugárút mentén, míg a sárga vonalak a Hetedik és Lexington Sugárutak között keresztirányban haladnak. A két törzsvonal keresztezi egymást a Herald Square-nél, mely a Penn Vasútállomáshoz biztosít közvetlen kapcsolatot.

re-subway4

Ezzel a tudással többé-kevésbé le is fedtük egész Manhattan területét. Amennyiben el kell hagynunk Manhattant, a következő vonalakat kell figyelnünk.

5.  A 14. utca alatt valamennyi vonal Brooklynba vezet. A Fulton Street közlekedési csomópontnál az eddig megismert tizennyolc vonal közül tíz megáll. Ez az állomás turistaközpontként is funkcionál. Innen gyalogosan könnyen megközelíthető Downtown valamennyi nevezetessége, többek között: a Brooklyn Bridge, a One World Trade Center, a Kínai Negyed, a Financial District és a kikötők a Szabadság-szoborhoz, Ellis Island-re.

re-subway5.png

6.  Az 53. utca magasságában hat, Manhattan keleti oldalán haladó vonal jobbra, Queensbe kanyarodik. 

re-subway6.png

Három különlegesség maradt hátra, hogy teljes legyen a kép.

7.  A kék törzsvonal ide-oda cikázik a piros törzsvonal körül. A W4 Street-nél csatlakozik hat másik vonalhoz, a Village és környékének legforgalmasabb metróállomásánál.

re-subway7.png

8.  A Central Park felett néhány vonal letér az egyenes útról, hogy Upper Manhattant és a Bronxot lefedje. 

re-subway8.png

9.  A J, Z és a S vonalak kilógnak a sorból. A J és a Z vonalak Brooklynt és Queenst kötik össze Manhattan déli részével, míg az S vonal (Shuttle) ingajárat a Grand Central és a Times Square között.

re-subway9.png

S íme a teljes térkép:

re-subway10.png

Update: A New York-i metró-megújulási terv részeként, 2016 végén visszatér egy régi ismerős, a W jelzésű vonal, mely Manhattan és Queens között közlekedett 2001 és 2010 között.

Tags: , , , , , , , ,

« Older entries § Newer entries »