New York titkai

You are currently browsing the archive for the New York titkai category.

A New York-i Tűzoltóság (FDNY) mottója “New York’s Bravest” (New York Legbátrabbjai) nem csupán üres szlogen. Az FDNY mindig is legendás volt, ám 9/11 után emberfeletti hősként ünnepelte őket az egész világ heroikus helytállásukért, a hatalmas emberáldozattal járó szolgálatukért. 343 tűzoltó vesztette életét 2001. szeptember 11-én.

A Brooklyn-i székhelyű New York-i Tűzoltóság az Államok legnagyobb, Tokió után a világ második legnagyobb tűzoltósága, mely több mint 11 ezer tűzoltót, valamint 4 és fél ezer mentőst alkalmaz. New York öt kerületében (783 km²) 8 és fél millió lakost szolgálnak.

A New York-i Tűzoltóság 128 évvel idősebb az Egyesült Államoknál. Eredete 1648-ig nyúlik vissza, míg Amerika csak 1776 vált szuverén állammá. A holland telepesek által 1648-ban létrehozott új kolónia, a New Amsterdam (a mai Manhattan déli része –  durván a Financial District, Battery Park és Staten Island komp kikötő által határolt terület) névre hallgatott. Generálisa, Peter Stuyvesant, 4 tűz-felügyelőt nevezett ki, akiknek feladata a kémények ellenőrzése volt, különös tekintettel a nádfedeles házak esetében. A rosszul takarított kémények tulajdonosai bírságot fizettek, melyből létrákat, vödröket, egyéb oltáshoz használatos eszközöket vásároltak.

Az FDNY rövidítés sokakat megzavar. Miért FDNY és nem NYFD az NYPD (New York Police Department – New York-i Rendőrség) mintájára? 1664-ben New Amsterdam angol kolónia lett és neve New Yorkra változott. Az angolok Londonból két kézi-pumpás tűzoltókocsit hoztak, melyeket Engine Company 1-nak és Engine Company 2-nak neveztek. 1736-ban a City Hall-lal szemben, a Broad Street-en épült az első tűzoltóság, New York Fire Department névvel. Ez a tűzoltóság 1865-ig önkéntes alapon működött, állami ellenőrzés alatt. 1870-ben a City újra önállósodott és a név Fire Department of New York lett, hogy elkülönüljön az állami igazgatás éveiben használt elnevezéstől.

A tűzoltó trombiták hosszú ideig szerves részei voltak a tűzoltóság hétköznapjainak. Figyelemfelkeltő szerepük mellett kitüntetésként is szolgáltak. Azt azonban kevesen tudják, hogy a trombitákat a tűzoltók sör tárolására is használták.

A vödör 150 éven keresztül a tűzoltók legfontosabb eszköze volt, melyet cipészek készítettek durvára cserzett bőrből. A vödörlánc olyan fontos elem volt a tűz elleni harcban, hogy férfiak és nők nem állhattak egymás mellett a sorban, hogy a figyelem el ne terelődjön a tűzoltásról.

A 1600-as évektől egészen az 1800-as évek elejéig a tűzoltás az egész közösség feladata volt, beleértve a nőket és a gyerekeket is. A családoknak állandó készenlétben kellett állnia, a bejárati ajtó mellett vízzel teli vödrökkel, arra az esetre, ha a szomszéd háza lángra kapna.

1736. december 7-e mérföldkő volt az amerikai tűzoltás történetében. Benjamin Franklin megalapította az első önkéntes tűzoltó egységet Philadelphiában, mely hamarosan amerikai tradíció szintre emelkedett. Jelenleg az Államokban a hivatásos és az önkéntes tűzoltók aránya 30-70 %. A veszély, az eszközök, a képzés és a jártasság ugyanaz, az egyetlen különbség a hivatásos és az önkéntes tűzoltók között a fizetés. Az önkéntes tűzoltók ingyen vállalják a tűzoltással járó veszélyeket.

Mindamellett, hogy az önkéntesség bevett szokás Amerikában, az önkéntes tűzoltók megkímélik az adófizető állampolgárok pénztárcáját. A fizetések és főleg a egészségbiztosítás rengetegbe kerül. A nagyobb városok megengedhetik maguknak, hogy hivatásos tűzoltóságokat tartsanak fenn, míg a kisebb városok vegyesen alkalmaznak hivatásos és önkéntes tűzoltókat. Sok településen azonban csak önkéntes tűzoltó egységek működnek.

New Yorkban a 20. század legtragikusabb tűzvésze egy női blúzokat készítő gyárban tört ki 1911. március 25-én, a Greenwich Village-ben. A tűz a Triangle Shirtwaist Company épületének – mely ma az NYU egyetem egyik épülete -, legfelső emeletén keletkezett és 146 ember halálát okozta, többnyire fiatal varrólányokét. A dolgozók nem tudtak kimenekülni a lángokban álló varrodából, mivel az ajtókat a kor szokásainak megfelelően – a lopások és az önkényesen beiktatott szünetek elkerülése végett –, a dolgozókra zárták. Több mint 40 munkás az ablakokon keresztül próbált menekülni és a mélybe zuhanva lelte halálát a döbbent csődület szeme láttára. Sajnos erre a tragédiára volt szükség, hogy a tűzvédelmi szabályok átértékelésre kerüljenek.

A 60-as és 70-es évek az FDNY legmozgalmasabb évtizedei voltak. A tűzesetek megnövekedését a vegyi anyagok és a nyílt belteres építkezés elterjedése okozta.

1977-ig nők nem jelentkezhettek tűzoltónak. Azóta 28 női tűzoltó erősíti az FDNY csapatát.

A New York-i tűzoltók listáján szerencsére nem a tűzből mentés áll az első helyen. A legtöbb kiszállás elakadt liftek miatt történik.

A “legszebb tűzoltás” címét egy 2015-ös Brooklyn-i tűzeset kapta. Egy Williamsburg-ben található raktárépületben tört ki a tűz egy farkasordító februári éjszakán. Mire sikerült a lángokat megfékezni a környék mesebéli jégvilággá változott.

Ha New Yorkban tűzoltóság közelében jártok, bátran nézzetek be. Amennyiben nincs hívás, szívesen bemutatják az állomást és fotózkodni is lehet velük. Ha szerencsések vagytok, az állomásnak kutyája is van.

Tűzoltók és dalmaták? Azokban az időkben, amikor még lovak húzták a szerkocsikat, a dalmaták nagy szolgálatot tettek. Köztudottan jó viszonyban vannak a lovakkal, rengeteget segítettek abban, hogy a többi kutyát távol tartsák a lovaktól, a tűzoltás ideje alatt pedig vigyáztak a kocsi értékeire.

A leghíresebb New York-i dalmata tűzoltó, Twenty, vagyis Húsz névre hallgatott. Twenty a Manhattan-i Ladder 20 egység kutyája volt, akit a közösség adományozott 9/11 után – vigasztalóként a tragédiában -, a Ladder 20 csapatának, akik 14 bajtársat veszítettek el a WTC mentési munkálatai során.

Twenty tizenhét éven át szolgált a tűzoltókkal, 2018-ban búcúztak el tőle.

2002 óta létezik, a No Shame, No Blame, No Names (Névtelenül, Szégyen és Szemrehányás nélkül). Azok az édesanyák, akik úgy döntenek, hogy nem tartják meg újszülött babájukat, nem csupán az arra kijelölt kórházakban, de a tűzoltóállomáson is hagyhatják a babájukat. Az egyetlen kitétel, hogy a kicsi nem lehet 72 óránál idősebb. A tűzoltókat nem csupán inkubátorral és alapvető újszülött ellátási ismeretekkel látják el, de képesnek kell lenniük az édesanyák lelki ellátására is. Meg kell próbálniuk rávenni az anyát, hogy engedje őket elszállítani a kórházba és törvényes úton intézni az adoptálást. Amennyiben az anya erre nem hajlandó, szó nélkül át kell venniük a babát, az anya kiléte pedig nem kerül nyilvánosságra.

Franz Josef Wagner német tűzoltó írta nem sokkal szeptember 11-e után: “A tűzoltó a remény szimbólumaként lép a lángok közé. Amióta láttam a New York-i tűzoltókat a romok közt dolgozni, újra hinni kezdtem a kötelességtudat aranyat érő erejében.”

Képek: Arnold Molnar Phptgraphy, Google

Tags: , , , , , , ,

A Central Park West Történelmi Negyedben, a park nyugati oldalán, a híres Dakota-háztól három utcányira található egy szintén ikonikus épület, a San Remo ház (The San Remo). A luxus apartman ház kettős tornya gyakran szerepel a Central Parkban készített fotókon és számtalan filmben, mivel elegáns sziluettje tökéletes háttere a parknak.

A San Remo azonban ennél többet jelent nekünk, magyaroknak. Az 1931-ben átadott Beaux-Arts stílusú épületet a magyar származású Emery Roth tervezte. Róth Imre nélkül New York City jóval szegényebb lenne ikonikus épületekben. (Róth Imre életéről ITT olvashattok bővebben.)

A San Remo-t a 18. emelet magasságában felhúzott két, 10 emeletes ikertornya teszi különlegessé, azonban ezek az athéni Lüszikratész-emlékmű hatására készült tornyok nem csupán esztétikai funkcióval rendelkeznek. A “görög ikertemplomok” foglalják magukban az épület két hatalmas víztárolóját. Roth csodálatos módon olvasztotta egybe a funkciót az esztétikus megjelenéssel.

Ugyan a San Remo ház alkotója az esztétikumra fektette a legnagyobb hangsúlyt, a ház különleges funkcionális elemekkel is rendelkezik, mint például az ablakok, melyek egyedi tervezése hozzájárul a lakások energiatakarékosságához. Az épület ikertornyos megoldása önmagában is több fényt enged nemcsak a lakásokba, de jobb fény- és levegőelosztást biztosít a környékbeli házak és a járda részére.

Jól ismert tény, hogy egyes New York-i épületek, funkciójukból és státuszukból kifolyólag saját irányítószámot kaptak, azonban nagyon kevés épület mondhatja el magáról, hogy két címmel rendelkezik. A San Remo ház az egyikük. 145 Central Park West a déli, 146 Central Park West az északi oldal címe.

A két torony külön előcsarnokkal és liftrendszerrel rendelkezik, azonban a közhiedelemmel ellentétben nem egypetéjű ikrek. A lakosztályok mérete és elrendezése is különböző. A déli torony mindig előnyösebb helyzetben volt, mivel innen szebb a kilátás Midtown Manhattanra. Itt nagyobb és fényűzőbb lakosztályokat alakítottak ki.

A San Remo az óvilági arisztokráciának épült hatalmas, luxuslakosztályokkal, azonban az átadás utáni évben, a nagy gazdasági világválságot elindító tőzsdekrach hatására az épület egyharmada üresen tátongott. A megoldás a kétemeletes apartmanok felosztása volt. A déli toronyban található kétemeletes apartman kivételével valamennyi nagy méretű lakosztályt felosztották, abban reménykedve, hogy a kisebb lakásokat könnyebb lesz értékesíteni. A San Remo-ban a felosztás óta 136 lakás található.

A világválság idején a San Remo csődbe jutott és 25 ezer dollár készpénzért adták el. Hogy jobban lássuk az értékbéli növekedést, napjainkban 25 dollárért egy kamrát sem vásárolhatnánk az épületben. A lakások ára 3 és 25 millió dollár között mozog.

A legdrágább lakosztály továbbra is a két emeletet elfoglaló apartman a déli toronyban. 17 szoba, több terasz és 360 fokos kilátás mindkét emeletről. Igazi álomlakosztály, melyet hosszú ideig Demi Moore tudhatott magáénak. A lakosztály jelenleg egy ismeretlen tröszt tulajdonában áll.

S kik a legendás San Remo ház volt és jelenlegi lakói? A tőzsde és a pénzvilág ismeretlen nagyjai mellett az ismert hírességek listája is hosszú.

Steve Jobs, Barry Manilow, Stephen Sondheim, Tiger Woods, Steven Spielberg, Donna Karan, Glenn Close, Dustin Hoffman, Steve Martin, Bruce Willis, Diane Keaton, Steve Martin, Jennifer Rush, Dodi Fayed és Rita Hayworth valamennyien a San Remo egy-egy lakosztályát mondhatták magukénak.

Az északi torony penthouse lakosztályát Steve Jobs vásárolta meg és újította fel, de soha nem lakott az épületben. Tőle Bono vásárolta meg a lakosztályt. Az egyetlen híresség, akit a lakóbizottság valaha is elutasított, Madonna volt, még 1985-ben, pontosan egy hónappal a Palyboy-béli fotósorozata után. Diane Keaton volt az egyetlen testületi tag, aki mellette szavazott.

Képek: Tinkmara és Google

Tags: , , , , , , ,

New York City szívében, a Fifth Avenue-n, a Central Park szomszédságában áll egy francia kastély, melyet a legtöbben a Reszkessetek Betörők második részéből ismernek. A Plaza Hotel igazi ikon, mely a luxus és pompa megtestesítője.

A hotel a Grand Army Plaza-ról kapta a nevét. A hotel előtti kis tér William Tecumseh Sherman, polgárháborús generális arannyal futtatott szobráról és a Pulitzer szökőkútról nevezetes.

A Plaza Hotel több mint száz éve a New York-i előkelő réteg találkozó helye. A 19 emeletes épület az egyetlen szálloda a városban, mely a Nemzeti Örökség listáján szerepel  és minden szegletében magán hordozza a luxust.

(1) 

A Plaza Hotel egy évszázadnyi kiemelkedő eseményt és sok-sok skandalumot tudhat magáénak. Ismerkedjünk meg a legérdekesebb történetekkel.

A nyitás napján, 1907. október 10-én – a város történelmében először – motorizált taxik sorakoztak fel a hotel bejárata előtt a vendégekre várva. Azok számára, akik elutasították a fejlődést, az autósor végén, tradicionális lovas taxik álltak rendelkezésre, ám a fejlődést nem lehetett megállítani.

Rögtön, a nyitás hónapjában a vendégek között volt Mrs. Campbell, angol színésznő, George Bernard Shaw barátja. Shaw Mrs. Campbell számára írta a világhírű Pygmalion-t. Mrs. Pat tartózkodás első estéjén lement a Pálma Udvarba, hogy elköltse a vacsoráját. Az étkezés után elővett egy cigarettát, melyet a pincérek és vendégek legnagyobb megrökönyödésére el is szívott. Ilyet akkoriban csak férfiember engedhetett meg magának. A főpincér azonnal megkérte, hogy oltsa ki a cigarettát, ám Mrs. Pat azonnal visszavágott: “Kérem, ez egy szabad ország és ezt én semmiképp nem szeretném megváltoztatni.” A pincérek átmeneti megoldásként paravánt emeltek a színésznő köré. Mrs. Campbell botrányos viselkedése a másnapi újságok címlapjára került és a New York-i metróállomásokon való cigarettázás betiltásához vezetett.

A magyar származású Lwoff-Parlaghy Vilma festő-hercegnő látogatása 1909-ben újabb magaslatokba emelte a Plaza Hotelt. A hercegnő egy sereg házi kedvenc – kutyák, macskák, baglyok, tengerimalacok, egy oroszlán kölyök (!) és egy aligátor (!) – társaságában érkezett New Yorkba. A Waldorf Astoria azonnal elutasította szálláskérelmét, míg a Plaza 14 szobás lakosztályt és inasokat bocsátott az extravagáns hercegnő és kísérete részére, s ezzel az első állatbarát hotel lett New Yorkban.

Az 1920-as évek jazz korszakában F. Scott Fitzgerald és felesége, Zelda szintén a Plaza Hotel elkötelezett rajongói voltak. F. Scott Fitzgerald legismertebb alkotásában, a Great Gatsby-ben állított örök emléket a Plaza Hotelnek.

1946-ban, a magánéletét szigorúan védelmező Greta Garbo-ról kivételes fotósorozat készített Cecil Beaton, legendás fotós a Plaza egyik lakosztályában.

1956-ban egy elszakadt fekete ruhapánt kavarta fel a kedélyeket a Plaza-ban. Az ominózus pánt Marilyn Monroe ruhájához tartozott és egy sajtótájékoztatón mondta fel a szolgálatot. A malőrről utóbb kiderült, hogy ügyes PR húzás volt.

1964-ben a Beatles, első amerikai turnéja idején a Plaza-ban szállt meg, s valamennyien a privát nevükön jelentkeztek be.

Az 1966-os Fekete-Fehér Maskarabál a hotel Nagy Báltermében, Truman Capote, az Álom luxuskivitelben és a Hidegvérrel című könyvek írójának rendezésében, úgy vonult be a történelemkönyvekbe, mint a legpompásabb bál, melyet valaha is rendeztek a Nagy Almában.

A Plaza Hotel-béli botrányokozók listáján szerepelt Edgar Hoover, az FBI igazgatója is, akit többen, több esetben női ruhában, magassarkú cipőben, sminkkel láttak a szálló partijain. Woody Allen a Plaza-ban tartott sajtótájékoztatón jelentette be, hogy szerelmi viszonyt folytat és feleségül veszi nevelt lányát. Charlie Sheen-t pedig itt tartóztatták le, botrányos viselkedése miatt.

A Plaza Hotel számos filmforgatásnak adott helyszínt. A sort Alfred Hitchcock nyitotta az Észak-Északnyugattal (North by Northwest). Ez volt az első film, melyet eredeti helyszínen és nem egy hollywoodi stúdióban forgattak. A legismertebb Plaza Hotelben játszódó filmek az Ilyenek voltunk (The Way We Were) Barbara Streisanddal és Robert Redforddal, a Funny Girl, a Krokodil Dundee és a Reszkessetek Betörők II.: Elveszve New Yorkban (Home Alone II: Lost in New York).

A Plaza Hotelnek 1907 óta számos tulajdonosa volt, többek között Conrad Hilton és Donald Trump, azt viszont kevesen tudják, hogy jelenleg egy indiai konglomerátum tulajdonában áll.

Képek: Google, tysonrupert, gigi_nyc, jrisorto, opoline, jc_hueteserphotography

Tags: , , , , , , , ,

New York City ikonikus épületeit, az Empire State Building-et, a Chrysler Building-et, a Flatiron-t, a Saint Patrick katedrálist valamennyien ismerjük képek és mozifilmet százairól. A City legmisztikusabb, legelőkelőbb és legzártkörűbb épületét, a Dakota házat és titkait azonban jóval kevesebben ismerik. A Dakota nem a magasságáról, nem a csillogásáról, hanem az őt körüllengő misztériumról nevezetes. New York City-t a világ egyik “legszellemesebb” városának tartják, a Dakota pedig a város legkísértettebb háza.

Az egy millió dollár költségvetésű Dakota ház a Singer Varrógép Vállalat alapítójának, Edward Clark-nak a megbízásából épült 1880 és 1884 között, 60 család – köztük a sajátja – számára. Clark a ház átadása előtt két évvel elhunyt.

Az apartman koncepció az 1880-as években teljesen ismeretlen volt New York Cityben. Az ötlet túl közel állt a szegényes bérházak, illetve a kétes hírű hotelek világához, melyeket a jól szituált családok messziről elkerültek. A Dakota a luxus apartman házak úttörője volt.

Az épületet Manhattan (annak idején) lakatlan területén építették, olyan messze, a sziget észak-nyugati részén, hogy akár Észak-Dakotában is lehetett volna. Az elnevezés erre az elszigeteltségre utal. Ez a környék ma az Upper West Side, a City egyik legdrágább, legelegánsabb környéke.

A 72. utca és a Central Park West sarkán álló gótikus stílusú épületet a legtöbben arról ismerik, hogy ez volt John Lennon New York-i otthona és itt, a ház 72. utca felőli boltíves átjárójában lőtte le, 1980. december 8-án, egy őrült rajongója. Lennon hamvait felesége Yoko Ono, a zenész által hőn szeretett Central Parkban szórta szét, körül-belül azon a ponton, ahol most a Strawberry Fields emlékhely található. A Beatle szellemét Yoko Ono-t kívül többen is látták a ház különböző pontján, amint fehér zongorájánál ülve alkot.

Az épületről szóló paranormális történetek azonban jóval Lennon halála előtt kezdődtek. A Dakota legbarátságosabb szellemét, akit a lakók csak Crying Lady-ként, Síró Hölgyként emlegetnek a 60-as évek óta, Lennon is látta. A Síró Hölgy az épület folyosóit járja és nem más, mint Elise Vesley, aki a Dakota menedzsere volt több mint húsz éven át. Elise a szóbeszéd szerint pszichokinetikus képességekkel rendelkezett és a Védánta tanok követője volt. Elise kisfiát egy teherautó ütötte el a Dakota előtt. Az asszony a tragédia után soha többé nem volt önmaga. A fiú halála után legfontosabb feladatának tartotta a házban lakó gyerekek védelmét. Sokak szerint halála után ezért járja a Dakota folyosóit.

Védencei között lehet a ház másik rezidens szelleme, a Young Lady, vagyis a Fiatal Lányka, aki sárga tafota ruhát visel, fehér térdzoknival és piros labdát pattogtat az épület folyosóin. Amikor az épületben dolgozó festők egy nap összetalálkoztak vele, a lány rájuk kiáltott: Ma van ám a születésnapom! Az egyik festő másnap leesett az állványzatról és szörnyethalt. A munkások biztosak voltak benne, hogy a szellemlány keze volt a dologban.

John Paynter, áramszerelő, a 30-as években Edward Clark szellemével találkozott, nem is egyszer, akiről mindenki tudta, hogy életében ki nem állhatta az áramszerelőket, akik változást hoztak az épületbe.

Jo Mielziner, a Broadway aranykorának díszletmestere szintén a Dakota-ház lakója volt. Ő az épület előtt hunyt el, egy taxi hátsó ülésén, éppen az orvosától hazatérvén. Mr. Mielziner-t nagyon feldühíthette saját váratlan elhalálozása. A temetése utáni napokban az épületben a legváratlanabb tárgyak – lapát, szemeteszsákok, egy méretes vasrúd – repültek keresztül az alagsoron. Mindez a 70-es években történt.

Az épület szellemei közül a legismertebb a The Phantom of the Dakota, a Dakota-ház fantomja, aki a Mad Slasher névre is hallgatott. A fantom először az épület újonnan beszerelt felvonóit rongálta meg újra és újra. Összekaszabolta a bársony falvédőket, festéket öntött a frissen festett falakra. A folyosókon napi rendszerességgel újságpapír halmok jelentek meg, azt sugallva, hogy valaki az épület felgyújtását tervezi. A házban egyre nagyobb lett a feszültség, a lakók egymást vádolták, majd titkos megfigyelő csoportokat hoztak létre, akik semmi mást nem fedeztek fel, mint a házban zajló bizarr szerelmi háromszögeket.

A Dakota tényleg szellem járta vagy csak a gazdag, unatkozó lakók fantáziája pörög túlságosan? Erre nehéz választ találni, azonban egy bizonyos, a Dakota-ház a szellemek nélkül is különleges épület.

Bizonyára észrevettétek, hogy a legtöbb manhattani lakóházzal ellentétben, a Dakota-háznak nincsenek tűzlépcsői. Henry J. Hardenbergh építészmérnök ennek az épületnek az esetében el akarta kerülni a megszokott lépcsősorokat. A Central Parkból hozott sárral vonta be a téglarétegeket, ezzel tette a házat tűzállóvá és egyben a hangszigetelést is megoldotta.

Felújítás idején, a lakóknak tilos eldobni az eredeti ajtókat, kandallópárkányokat. Az alagsorban őrzik ezeket a lecserélt, régi darabokat.

Edward Clark-nak, az épület alapítójának apartmanjában a padló ezüstből készült.

A Dakota apartmanjai már az átadás előtt elkeltek és szinte mágnesként vonzzák a hírességeket. Az impozáns listán szerepel: a Steinway zongoragyár alapítója, a nemrégiben elhunyt Lauren Bacall színésznő, Bono, John Lennon és Yoko Ono, Leonard Bernstein, Dave Gahan, Rosie O’Donnell, Judy Garland.

Az 1884-es nyitás után 45 éven keresztül mind a 65 apartman állandóan foglalt volt. Bejutni a mai napig nehéz. A szövetkezeti tanács több évre visszamenő keresetigazolást kér, kivizsgálják a jelentkező bűnügyi hátterét, erkölcsi bizonyítványát. Beköltözés előtt több ezer dolláros foglalót kell letenni, s még ezek után is lehet nemleges a tanács döntése. A hírességek sem kapnak felmentést ez alól. Az elutasítottak listája impozáns: Melanie Griffith és Antonio Banderas, Cher, Billy Joel, Madonna, Carly Simon, Alex Rodriguez, Judd Apatow, és Tea Leoni.

A 26-os számú apartman jelenleg 8 éve áll üresen. Az eredeti 19 és fél millió dollár helyett most már csak 14 és fél millió dollárt kérnek.

A Dakota-háznak saját hőerőműve van az alagsorban, mely képes lenne az épület környékén valamennyi házat ellátni meleg vízzel és fűtéssel, egy négy blokknyi rádiuszban.

Az a mendemonda járja, hogy John és Yoko apartmanjának hálószobájában az első lakó 30 ezer dollárt rejtett el a padló alatt.

Forrás: Stephen Birmingham: Life at the Dakota

Tags: , , , , , , ,

Eltelt egy újabb esztendő és ismét eljött az ideje, hogy milliók fagyoskodjanak a Times Square-en, énekkel-tánccal ünnepelve az új esztendő beköszöntét. A “ball drop” New York City egyik legikonikusabb eseménye. A One Times Square tetején található három és fél méter átmérőjű, 5400 kilogrammos kristálygömb az év utolsó percében 43 métert ereszkedik lefelé a rúdon, hogy pontosan éjfélkor megérkezzen és beharangozza az új esztendőt.

Az eseményen átlagosan két millióan vesznek részt és száz millió amerikai nézi az élő közvetítés valamilyen formáját az otthonában, a következő “titkokat” azonban  kevesen tudják a New York-i szilveszterről.

1. 1904-ig New York City lakossága a Lower Manhattanban található Trinity Church (Szentháromság Templom) körül ünnepelte az új esztendőt. A templom magas, keskeny harangtornya messzire vitte az új évet köszöntő harangszót. A templom előtti téren átlagosan 15 ezren gyűltek össze évről évre.

 

2. 1903 végén a New York-i szilveszter a Longacre Square-re (később Times Square) költözött. A New York Times ebben az évben új székházba költözött, a One Times Square épületébe. Az újság tulajdonosa, Adolph Ochs, miután meggyőzte a város vezetőségét, hogy a teret nevezzék át Longacre Square-ről Times Square-re, az újság sikerét szilveszteri tűzijátékkal ünnepelte meg. Az első Times Square-en tartott szilveszteren 200 ezren vettek részt.

3. 1907-ben a város vezetése biztonsági okokból betiltotta a tető tűzijátékot. A tűzijáték pótlására a megoldás ötlete és kivitelezése Walter Painer-től, a New York Times villanyszerelőjétől származott, aki 317 kilós időgömböt tervezett, melyre égőket szerelt. A New York Times szerkesztősége tíz évvel később kivonult a Times Square-ről, azonban a tradíció megmaradt és a New York-i szilveszter végképp Midtown Manhattanba költözött.

4. A Times Square szilveszter jellegzetes eleme az új esztendő számával ellátott cilinder, melyet valamennyi résztvevő megkap a szemüvegekkel és egyéb zajkeltő eszközökkel együtt a szervezőbizottság tagjaitól. Ez a szokás 1908-ból származik, amikor a téren található patinás homár éttermek pincérei villanykörtével kirakott kalapot viseltek, melyen éjfélkor felgyulladt az új esztendő száma.

5. 1907 óta csupán kétszer maradt el a “ball drop”. A II. Világháború idején, 1942-ben és 1943-ban a légoltalmi elsötétítés miatt elmaradt a hivatalos ünneplés. New York City-ben ugyan nem volt állandó elsötétítés, a Times Square hirdetései elővigyázatosságból sötétben maradtak. A New York-iakat azonban nem könnyű meg- és elijeszteni. Szilveszterkor ebben a két esztendőben is hatalmas tömeg gyűlt össze a téren. Az éjfélt egy perces néma csenddel ünnepelték, majd a toronyházak lábánál parkoló autókból harangszó csendült fel.

6. Az időgömb ötlete eredetileg nem Walter Painer-től származott. Painer nevéhez csupán az ünneplésre való felhasználás ötlete fűződik.

Az első időgömb 1833-ban készült Angliában és a Royal Observatory tetején minden nap délután egy órakor eresztették le. A hajósok ehhez igazították a kronométerjeiket. New Yorkban először – jóval a Times Square szilveszteri gömbje előtt -, a Western Union épület tetején volt látható hasonló időgömb. Ezt naponta délben eresztették le. A járókelők és a Manhattan-öbölben tartózkodó hajósok ehhez igazították az óráikat.

7. A Times Square gömbje az évtizedek során rengeteget fejlődött. Az első gömb másfél méter átmérőjű, 317 kilogrammos volt, valamint száz 25 wattos égő díszítette. Az idei gömb 5443 kilós, három és fél méter átmérőjű és 2688 Waterford kristályháromszög borítja.

A gömb 2000-ben ment át az igazi nagy átalakuláson. Ekkor használtak először Waterford kristályokat és Philips égőket. 2008-ban LED égők kerültek a felújított gömbbe. 2009 volt az első év, amikor a gömb egész évben a One Times Square tetején maradt, hogy minden arra járó megcsodálhassa. Ezt a gömböt már időjárásállóra tervezték.

 

8. A Times Square gömbjét a kezdetekben kézzel eresztették le, hat markos férfi segítségével. Napjainkban a gömböt a Colorado állam-béli Boulder-ben található atomóra vezérli.

9. Az éjfékor lezúduló konfettieső sem csupán átlagos papírfecnikből áll. A konfettiken a New York-i lakosok és turisták 2018-as kívánságai, fogadalmai találhatóak. A kívánságokat és újévi fogadalmakat december 1-től, december 29-ig lehet leadni a Times Square-n, a Kívánság Falnál, a Times Square Museum and Visitor Center-ben, valamint online.

10. A One Times Square pincéjében található páncélteremben őrzik a legkülönlegesebb időgömböket, mint például a millenniumi gömböt és egyéb Times Square szilveszterrel kapcsolatos relikviákat. Érdekesség, hogy a One Times Square üresen tátong. Az épületet a hirdetésekből tartják fenn, sem irodák, sem magánlakások nem találhatóak ebben a New York-i ikonikus épületben.

11. A Times Square gömbjének kristályait évente más és más téma köré tervezik. Idén a téma: The Gift of Serenity, a Békesség/Nyugalom Ajándéka. A 2688 kristálylapból 1536-ba pillangóhoz hasonló mintázatot vágtak.

12. A 2017-es New York-i szilveszter az egyik leghidegebbnek ígérkezik. Úgy néz ki, hogy az előkelő harmadik helyet szerzi meg 1917 és 1962 után. Ebben a két esztendőben -15 fokot mértek. Az előrejelzések szerint vasárnap éjfélkor New Yorkban -11 fok lesz. Aki a Times Square-en tervezi tölteni 2017 utolsó óráit, nagyon öltözzön fel!

HAPPY NEW YEAR!

Fotó: Google
Forrás: Wikipédia, Untapped Cities

Tags: , , , , , , , , , ,

Pulyka, áfonyaszósz, töltelék és a Macy’s parádéja alapelemei a New York-i hálaadásnak. Az ikonikus felvonulás idén 91. születésnapját ünnepli. Fedezzük fel titkait!

Eredetileg karácsonyi parádénak hívták

1924-ben, az első alkalommal a felvonulást a Macy’s dolgozói szervezték. Valamennyien első generációs bevándorlók voltak, akik hálaadáskor nagystílűen akarták megünnepelni szerencséjüket, új életük kezdetét az Új Világban. A parádé a Harlemből, a 145. utcai Macy’s elől indult és haladt a 34. utcában található Macy’s nagyáruház elé. A dolgozók és a fogadott mulattatók jelmezes kavalkádját a Central Park állatkertjéből kölcsönzött állatok, kisebb-nagyobb léggömbök és fúvószenekarok tették vidámabbá. 1927-ben az élő állatokat hatalmas léggömbök váltották fel.

A Macy’s parádé a világ második legnagyobb hélium fogyasztója

Egy lufi figura feltöltéséhez 340 m3 héliumra van szükség. Ez a mennyiség kb. 2500 kádat töltene meg. Ezzel a Macy’s parádéja a második legnagyobb hélium felhasználó a kormány után. A próbák és a tesztelések során levegőt használnak. Amennyiben a lufi 6 órán keresztül képes a levegőben maradni, akkor átment a vizsgán.

1942 és 1944 között elmaradt a hálaadás napi parádé

A II. Világháború idején a világ hélium és gumi hiánnyal küzdött. A parádé elmaradt, a héliumot és a gumit felajánlották a hadseregnek. Az 1958-as hélium hiány idején levegővel töltötték meg a lufikat és daruk segítségével stabilizálták őket a felvonulás során.

 

A parádénak főállású alkalmazottai vannak

A parádé napján rengeteg önkéntes tartja a lufikat, azonban a parádénak sok-sok főállású alkalmazottja is van. Többségük mérnök, akik a figurák tervezésében és kivitelezésében vesznek részt. A több ezer egyedi ruha tervezése, kivitelezése és karbantartása szintén főállású munka. Csupán a ruhák tisztítása és hajtogatása két teljes hónapot vesz igénybe.

61 éve a parádé szolgálatában

Roseann Levy, Macy’s alkalmazott, 1956 óta minden egyes évben önkéntesként vett részt a parádé szervezésében. Roseann minden kétséget kizárólag a parádé legnagyobb rajongója.

Mennyibe kerül a parádé?

A Macy’s soha nem hozta nyilvánosságra, hogy mennyibe is kerül valójában a világ legnagyobb parádéja. “Amikor valakinek ajándékozunk, levágjuk róla az árcédulát.” – nyilatkozta a cég vezérigazgatója a kérdésre válaszolva.

Snoopy a legnépszerűbb

A parádé történelme során Snoopy tért vissza a legtöbbször, különböző, aktuális jelmezekben. 1969-ben, a Holdra szállás tiszteletére például űrhajósnak öltözött.

Tim Burton léggömbje

Tim Burton rendező saját léggömböt tudhat magáénak, mely 2011-ben vett részt a parádén. A B. Boy névre hallgató léggömb története, Tim Burton filmjeihez hasonlóan szomorkás és egyben megindító. B. Boy-t a gyerekek party-ján szertehagyott lufifoszlányokból ragasztották össze. Mivel csúnyácska, ezért nem játszhat a gyerekekkel. A pince magányában a Piros Léggömb című filmet nézi újra és újra, s arról álmodik, hogy egy nap ő is örömet okoz az embereknek.

A léggömböket annak idején szabadjára engedték

Az első években, a felvonulás végeztével a hatalmas lufikat szélnek eresztették, így azok pár napig még New York felett lebegtek. A Macy’s belevarrta a címet és ajándékutalvánnyal jutalmazta azokat, akik megtalálták és visszajuttatták az égből pottyant léggömböket. A szokásnak egy baleset vetett véget. 1933-ban az egyik léggömb zsinórja rátekeredett egy kis-repülő propellerére Queens felett. Szerencsére nem történt tragédia. A gép kényszerleszállást hajtott végre Long Island-en. A baleset óta “leeresztő csapat” (deflation squad) működik a parádé után.

Férjen bele egy dobozba

A parádé évről évre nagyobb és bonyolultabb, a léggömbök mérete mára eléri a 13 méteres magasságot és a 8 és fél méteres szélességet, azonban egy dolog nem változik. Bele kell férniük egy 3,5 x 2,5 méteres dobozba. Ez a szabvány mérete azoknak a dobozoknak, melyekben  New Jersey-ből, a parádé központi épületéből Manhattanba szállítják a léggömböket, a Lincoln Tunnel-en keresztül.

Saját nyelv

A hálaadás napi parádénak saját nyelvezete van és két portmanteau-val, vagyis szóösszerántással is megajándékozta az amerikai angol nyelvet. A falloon a float és a balloon szavak kereszteződéséből létrehozott szó, melyet a föld felett sikló léggömbökre alkalmaznak.

A balloonicle a balloon és a vehicle szavak összevonásával jött létre, jelentése önjáró léggömb.

A léggömbök tesztje

A léggömböket az évente megrendezésre kerülő New Jersey Balloonfest-en tesztelik. Az eseményre a léggömböket Queens-ben, a Citi Field baseballpályán fújják fel. Hálaadás előestéjén pedig az Upper West Side-on, az American Museum of Natural History épülete körüli utcákban fújják fel őket a nagy napra. (Erről az eseményről ITT olvashattok bővebben.)

Santa Claus a parádé záró attrakciója

A parádét Santa Claus zárja és egyben ő nyitja a New York-i Holiday Season-t. Az Ünnepi Időszak része a hálaadás, Black Friday (Fekete Péntek), Yule, Hanukkah, Kwanzaa, Karácsony és az Újév. Egyetlen egyszer, 1933-ban Santa nem a parádé záróalakja, hanem nyitó attrakciója volt, mely nem nyerte el a New York-iak tetszését, így Santa továbbra is a karácsonyi harangok hozója.

Képek: Google and Tinkmara

Tags: , , , , , , ,

A háromszög alakú telek a Broadway, a Fifth Avenue és a 23. utca találkozásánál, cirka 1885.

A háromszög alakú telek a Broadway, a Fifth Avenue és a 23. utca találkozásánál, cirka 1885.

A telek környékét 1686-ban közterületté nyilvánították és évekig a szegények temetőjeként funkcionált. A 23. és a 34. utca, valamint a 3. és 7. sugárút közötti masszív területet 1811-ben, a városrendezési terv keretén belül gyakorlótérnek dezignálták. Erre a környékre azért esett a választás, mert elég messze esett a városközponttól (!) és szomszédos volt a szövetségi fegyverraktárral. Az 1812-es brit–amerikai háború idején a katonák itt gyakorlatoztak.

1814-ben a területet James Madison elnökről nevezték el. 1828-ban 90 hektárra csökkentették a gyakorlótér területét. Az elkövetkezendő években a város egyre kevesebb hasznát vette a területnek ezen puszta formájában. Tereprendezésre került sor és 1847-ben megnyílt a City új parkja, a Madison Park. A park mellett, az akkori Bloomingdale Road-on található Madison Cottage farmház roppant népszerű volt az utazók körében. Ez volt az utolsó tisztességes állomás, ahol a kocsik megpihenhettek az északi út előtt. A farmházat 1852-ben lebontották. Helyén épült a Franconi’s Hippodrome, mely lovagi tornáknak és szekérhajtó versenyeknek adott otthont, de csupán két szezonon keresztül.

A Hippodrome egy bizonyos Amos Eno nevű vasárú kereskedő és ingatlan spekuláns kezébe került, aki a telken szállodát építtetett, Fifth Avenue Hotel néven. Sokak szerint a hotel túlságosan uptown volt, így eleve bukásra kárhoztatott. A hotel azonban szép forgalmat hozott, olyannyira, hogy Eno megvásárolta a szomszédos háromszög alakú teleket is, melyet a manhattaniak csak Flatironnak, Vasalónak hívtak. Eno apartman házat épített a telken, valamint több kisebb üzletet. Az apartman ház oldalát reklámhirdetésekre bérbe adta. 1870-ben vászon kivetítőt húzott fel, s hirdetéseket, képeket, híreket vetített naphosszat. Eno minden bizonnyal meghaladta a korát, ami a reklámipart illeti. A vetítést a közeli parkból és utcákból is látni lehetett, így mindig nagy volt a csődület a Flatiron közelében.

Eno halála után a Flatiron háromszöget a George Fuller Company vásárolta meg és Daniel Burnham-ot bízta meg az új székhely megépítésével. Az építész a háromszög alakú telket figyelmbe véve és teljes terjedelmében kihasználva készítette el a Flatiron Building terveit. Az átadás évében, 1902-ben, New York lakói fogadást kötöttek, hogy az épület nem fog sokáig állni, elvégre a felhőkarcoló legkeskenyebb részénél alig haladja meg a 180 centimétert. Meg voltak győződve róla, hogy az első komolyabb szélvihar az oldalára borítja az épületet. S ha már a szélnél tartunk, a ház különleges elhelyezkedéséből és formájából adódóan, a legkisebb fuvallat is vad táncba kezd az épület körül. A korabeli tudósítások szerint, a környék férfi lakói, fiatalok és idősek, egyaránt, előszeretettel csoportosultak a ház körül, a fellebbenő szoknyák alól kivillanó bokák látványának reményében.

A Flatiron Building-ről további érdekességeket, titkokat ITT olvashattok.

Tags: , , , , , , , ,

New York City karácsonyi hangulatához szervesen hozzátartozik a Radio City Music Hall világhírű táncos produkciója, a Christmas Spectacular, a Rockette-k szereplésével. Ez az immár több mint 80 éves tradíció gazdag múlttal és sok-sok érdekességgel szolgál az előadás régi és új rajongóinak.

  • A Christmas Spectacular eredetileg 30 perces volt. Az 1933-as ősbemutató óta az előadás 90 percesre nőtte ki magát.
  • Az ősbemutató óta rengeteget változott a koreográfia és a jelmezek. Két szám azonban a mai napig változatlan. A Fakatonák Parádéja, illetve a misztériumjáték.

  • A megnyitó óta 3000 hölgy vallhatja magát jelen vagy múltbéli Rockette-nek.
  • A számítások szerint a megnyitó óta több mint 75 millióan látták a programot.

  • A Christmas Spectacular létrejöttéhez nap mint nap több mint 250 ember összehangolt munkájára van szükség. A Rockette-ken kívül táncosok, korcsolyázók, zenészek és énekesek is részt vesznek a programban.

  • A New York at Christmas című számban feltűnő városnéző buszt a színpadon szerelik össze és a színpad jobb szélén függesztik fel, amikor épp nem szerepel.

  • A betlehemes játékban élő állatok szerepelnek. A tevék, bárányok és szamarak a kora reggeli és a késő esti órákban indulnak sétára a Radio City Music Hall körüli utcákban, hatalmas meglepetést okozva a város éjjeli bagoly lakóinak.

  • A Rockette lányok mind 167 és 178 cm közötti magasak, képzett balett-, sztepp- és jazztáncosok.
  • Összesen 80 Rockette vesz részt a 8 hetes előadás sorozatban, reggel és este, két-két 40 fős csapat. A színpadon egyszerre 36 táncos szerepel. Reggel és este 4-4 lány áll készenlétben, hogy beugorjon, ha szükség van rá.

  • Délelőtt és délután 4-4 előadást tartanak. Egy előadás során a lányok 300-szor lendítik fel a lábukat. Ez több mint 1200 láblendítést jelent naponta.

  • A láblendítések során úgy tűnik, mintha a táncosok összekapaszkodnának, a valóságban azonban nem érintik meg egymást. Mindenkinek önmagának kell megtartania az egyensúlyát.

  • A teljesen egyforma magas táncosok csupán illúzió. A magas lányok a sor közepén állnak, míg az alacsonyabbak a sor két szélén. A fejdíszeket, kalapokat szintén úgy készítik, hogy kiegyensúlyozzák a pár centiméternyi különbséget.

  • A lányok kosztümje a sokk flitter és gyémántbetét miatt sokkal nehezebb, mint hinnénk. A legnehezebb (18 kg) a Mikulás jelmez.
  • Ha szemkontaktust akarsz teremteni a Rockette-kkel, a magasföldszintre válts jegyet. A láblendítések során a lányok a magasföldszintre tekintenek.

  • A lányok maguk sminkelnek és készítik el az ikonikus francia hajcsavart. Kétféle rúzst használhatnak: MAC Red vagy MAC Russian Red. Mindkettő kék alaptónusú, mely jól mutat a színpadi fények alatt.

  • A leggyorsabb jelmezváltásra 78 másodperc áll rendelkezésre.
  • A Rockette táncosok nemcsak magasan képzett, fegyelmezett táncosok, de edzett sportolók is, akik az előadássorozat kezdete előtt 6 hónappal, a hét 6 napján keresztül napi 6 órát edzenek.
  • Évente több mint 500-an jelentkeznek a tánckarba.

Képek és felhasznált irodalom: Rockettes

Tags: , , , , , , , , , ,

A Chrysler Building, New York City közkedvelt épületeinek egyike, az Art Deco stílus és az automobil korszak “gyermeke”. Annak ellenére, hogy képek millióin szerepel, megtartotta titokzatosságát, melyhez valószínű az is hozzájárul, hogy a többi ikonikus épülettel ellentétben, ide nehéz bejutni, nincs kilátója és még a kiscsoportos látogatások listáján sem szerepel.

 

Ebben a bejegyzésben felfedünk néhányat a Chrysler Building titkai közül.

  • A Chrysler Building a Dreamland nevű vidámpark pusztulásának köszönheti létét. Miután a Coney Island-en található vidámpark 1911-ben a tűz martalékává vált, a tulajdonos, William H. Reynolds, volt szenátor és sikeres brooklyni ingatlan fejlesztő úgy döntött, hogy versenyben maradása érdekében új, nagy horderejű fejlesztésbe kell fognia. Benevezett a Világ Legmagasabb Épülete versenybe és William Van Alen-t bízta meg a tervezéssel. Miután fizetésképtelen lett,  Walter P. Chrysler, automágnás vásárolta meg az ingatlant és a terveket, 2 millió dollárért. A Chrysler Building több mint 20 éven át volt a Chrysler autógyár központja.

  • William Van Alen-t annyira szorongatta a konkurencia, hogy nem kötött szerződést Chrysler-rel, aki arra hivatkozva, hogy Van Alen gyanús vállalkozókkal dolgoztatott, nem akarta kifizetni jutalékát. A tervező perre vitte a dolgot, melyet meg is nyert, azonban hírnevén csorba esett. Beperelni a Time Magazin által választott Év Emberét, Chrysler-t, nem tett jót a karrierjének.

 

  • Mint fent említettük, Van Alen versenyben volt az Világ Legmagasabb Épülete címért. A ránehezedő nyomás hatására az építész trükkhöz, az ellenfél szerint, csaláshoz folyamodott. Egy hónappal a Chrysler Building tervezett magasságának (846 méter) nyilvánosságra hozatala után, Van Alen tudomására jutott, hogy a legnagyobb konkurencia, George L. Ohrstrom, 256 méter magas épületet tervez a Wall Street-re. Van Alen nem akart veszíteni. Spirálszerű csúcsot tervezett, melyet titokban, az épület belsejében szereltek össze, s csak az utolsó pillanatban helyeztek el, kereken 90 perc alatt. A Chrysler Building 318 méterrel megnyerte a versenyt és egy kerek évig New York City legmagasabb épülete volt. Az Empire State Building lökte le a trónjáról.

 

  • A Chrysler Building magán viseli autómágnás tulajdonosának kézjegyét. Az épület 4 millió, kézzel rakott téglából áll, 3,862 ablakkal rendelkezik, a díszítőelemek nagy része dísztárcsákból, lökhárítókból és hűtősapkákból készült. Az épület híres vízköpői egy régi Chrysler autómodell motorháztető díszére emlékeztetnek. Az ornamentumok, az Empire State Building-gel ellentétben, egyedi tervezésűek és a 65. és 66. emeleten található fémlemez üzemben készültek. Itt szerelték össze a spirálcsúcsot is.

  • Az épület legmagasabb szintjén több magánapartman rejtőzködik. Az átadás után egyikben lakott Chrysler, a másikban a Time Magazine női fényképésze, Margaret Bourke-White. Bourke-White nemcsak az első női fotós volt, akinek fotója felkerült a Times címlapjára, de Margaret a II. Világháború harci övezetéből is tudósított. 1934-ben, a Chrysler Building vízköpőjén készült fotója ikonikussá vált és örökre összekötötte nevét az épülettel.

 

  • Az épület első és második emelete az 30-as években gépjármű bemutatóteremként funkcionált. Az előcsarnok marokkói márvány falai és padlózata, a krómacél díszítőelemek, az art deco festmények tökéletesen illetek a korszak automobil divatjához.

 

  • Az alagsorban palackozóüzem működött, mely az épület bérlői és lakói számára termelt.
  • Az 1931-es átadáskor a 71. emeleten kilátó várta a látogatókat, melyet sajnos 1945-ben bezártak.

  • A 30-as évek New Yorkjában minél előkelőbb helyen állt az illető a közéleti ranglétrán, annál magasabban fogyasztotta az ebédjét és itta a koktélját. A “magaslati” bárok virágkorukat élték. A Chrysler Building klubjába, a romantikus névre hallgató Cloud Clubba – mely az épület 67., 68. és 69. emeletét foglalta el -, 300 rangos közéleti személyiségnek volt tagsága. A Club bőrborítású ajtajai 1930-ban nyíltak, ám évtizedekig zárva maradtak a hölgyek előtt. Az intézmény az 50-es, 60-as években indult hanyatlásnak és 1979-ben zárta be végleg kapuit.
  • A Chrysler Building ugyan nem látogatható, s kilátója sincs, de azért az előcsarnokba bemehetünk, hogy megcsodáljuk az Art Deco stílus egyik legszebb példáját. A belépés hétfőtől péntekig, reggel 7-től este 6-ig ingyenes.

Forrás: NYTimes
Képek: vintage fotók, wantedvisual, killianmoore, nyonair, papakila, beholdingeye

Tags: , , , , , , , ,

2016. március 3-án, 14 év várakozás után megnyílt a világhírű spanyol építész, Santiago Calatrava által tervezett World Trade Center Közlekedési Központ. A megnyitó napján mi is ott jártunk és tudósítottunk. A bejegyzést ITT olvashatjátok.

A “fehér madár” az eltelt két hétben általános beszédtéma lett a Cityben. Mint minden igazán különleges és formabontó alkotás, ez is megosztja a közvéleményt. A New York-iak egy része ki nem állhatja, míg mások máris rajonganak érte.

A New York-i Instagram közösség tagjai sem tudnak betelni a látvánnyal. Az állandóan változó fény-árnyék viszonyok, a “madár gerincén” megtörő fénysugarak naponta és napszakonként változnak, újra és újra megihletve a fotósokat.

Az Oculus névre is hallgató Közlekedési Központ megnyitása során a média a költségekre, a megkésett átadásra koncentrált, s valahol a lényeg, az épület különleges volta háttérbe szorult. Ebben a bejegyzésben összegyűjtöttünk 8 meglepő tényt az Oculusról.

1. A szárnyait bontó madárra emlékeztető épület ívelt elemeit a világon csupán négy acélgyár képes előállítani. Mind a négy cég európai. A felhasznált acélmennyiség (35 ezer tonna) több mint felét egy olasz, míg a fennmaradó részt egy spanyol vállalat gyártotta le. Az elemek hajóval érkeztek a New York-i Red Hook kikötőbe. Az 588 elemet puzzle-ként állították össze a helyszínen.

2. A New York-i Oculus kísértetiesen hasonlít az ugyancsak Santiago Calatrava által tervezett, 1994-ben épült lyoni vasútállomásra.

3. Az acélelemeket az építkezés első szakaszában a Manhattan-hídon szállították az éjszakai órákban. Miután a World Trade Center Múzeum a helyére került, a daruk nem tudtak az építkezés közelébe jutni. Az üzemeltető 3 millió dollárért 10 pőrekocsit vásárolt és a Path-t, a New Yorkot New Jerseyvel összekötő helyiérdekű vasutat használta teherszállításra.

4. 4 milliárd dolláros költségvetésével az Oculus a világ legdrágább vasútállomása.

5. Az eredeti tervekben az Oculus teteje felnyitható volt. A szárnyak 15 méternyire távolodtak volna el egymástól, azonban az üzemeltető három évnyi költségvetési huzavona után lemondott az ötletről. A “gerincben” található tetőablak blokk így is nyitható. Szeptember 11-én 8 óra 46 perckor – az első repülőgép becsapódásának ideje – a panelt felnyitják és 102 percig nyitva tartják. 10 óra 28 perckor – az Északi Torony leomlása – bezárják.

6. Az Oculus építkezésén két, külön erre a célra tervezett és kivitelezett darupárost használtak. Ezek a daruk a legnagyobb munkagépek, melyek New Yorkban valaha is dolgoztak.

7. Santiago Calatrava, aki maga is New Yorkban él, a tervezéskor az édesanyját tartotta szem előtt. “Mindig mindent az ő fejével tervezek. Ha az édesanyám képes használni a teret, könnyen megtalálni a célpontot, akkor jól dolgoztam. Ez egy vasútállomás esetében elsődleges szempont. A New York-iak mást sem tesznek, mint leereszkednek a mélybe, hogy a metró sötét alagútjaiban töltsenek elképesztően sok időt. Muszáj homályosnak lennie? Nem. Arra törekedtem az Oculus esetlében is, hogy a fény biztonságot, kellemes érzést sugalljon.”

8. Messziről a “madár bordái” fényesek és simák, mintha márványborítást kaptak volna, azonban közelebbről szemlélve láthatjuk, hogy porózusak. A tűzálló borítás adja a stukkószerű felületet. Sokan attól tartanak, hogy az ilyen felület hamar elszürkül. Calatrava az üzemeltetőre terelte ennek felelősségét, aki “nem volt hajlandó többet fizetni a sima felületért”.

Képek: a blog írójának tulajdona és MTA
Forrás: NY Times

Tags: , , , , , , , ,

« Older entries § Newer entries »