Uptown

You are currently browsing the archive for the Uptown category.

A tulipánok útja New Yorkba legalább olyan kalandos volt, mint a pálmafáké Los Angeles-be. A tulipán, a pálmafához hasonlóan a Közép-Keletről származik és a hollandok telepítették Európába a 16. században. Az első tulipánhagymák Henry Hudson-nal együtt érkeztek New Yorkba.

A “tulipánmánia” az 1630-as évek végén őrült méreteket öltött világszerte. 1637 márciusában – ugyan csak egy rövid időre -, de a tulipán volt a legdrágább árucikk a világon.

New Yorkban a tavasz első hírnökei a színes tulipánok, melyek egy-két hétre a város öt kerületének szinte valamennyi parkját és közterét elborítják. A tavasz gyakran hűvös és borongós a Nagy Almában, így különösen nagy öröm ezeknek a tarka virágoknak a jelenléte.

Ebben az évben a viszonylag enyhe tél és a korán érkező tavasz különösen buja tulipánerdővel jutalmazta amanhattaniakat.

 

Érdekes adatok a New York-i tulipánokkal kapcsolatban:

A kertészmérnökök a tulipánokat gyors elvirágzásuk miatt csak átmeneti tavaszi dekorációnak tekintik.

2009-ben, Henry Hudson New York-i útjának 400. évfordulóján, a tulipán volt a City hivatalos virága. Hollandia tiszteletére a narancssárga tulipánt részesítették előnyben, míg idén a sötétlila tulipánok a legdivatosabbak.

 

“A nárciszok színével nem játszhatunk, – nyilatkozta New York főkertésze – így marad a tulipán. A változatosságra törekszünk és örülünk, ha a manhattaniakat évről évre meglephetjük a tulipánok új színpalettájával.”

 

Idén, csupán a Central Parkba 194 ezer tő tulipánt és nárciszt ültettek. A legszebb tulipánágyak a Conservatory és a Shakespeare Kertben, a Pond és a Grand Army Plaza körül, illetve az Olmsted kertben, a Sétány déli végében találhatóak.

 

A legtöbb tulipánt – 26 és fél ezer tövet -, a Konzervatórium Kertben ültették. A tulipán a Konzervatórium Kert 1937-es nyitása óta alapvirág.

A New York-i Közkönyvtár épülete előtti kertet szintén a legszebb tulipánágyások között tartják számon világszerte. Itt közel 5000 tulipántövet ültetnek el múlt ősszel.

Képek: a blog írójának tulajdona

Tags: , , , , , , , , ,

A művészek nem igazán mennek nyugdíjba és főleg nem jelentik be nyugdíjazásukat. Nem úgy a ma élő legdrágább és legnevesebb olasz alkotóművész, Maurizio Cattelan, aki 2011-ben kijelentette, hogy ideje visszavonulni. Kiégett, nincs tovább. Azóta eltelt pár év és a művész úr figyelemhiánytól szenved, s ezt az érzést orvosolni szeretné. Visszatér az alkotók világába, de nem akárhogy. Alkot is, meg nem is, kiállítják a művét, meg nem is. Maurizio Cattelan 18 karátos WC csészét álmodott meg, melyet a Guggenheim Múzeum egyik mosdóhelyiségében funkcionál majd.

“Sokan azt hiszik ez egy vicc, pedig nem az. – nyilatkozta az alkotó – Szerény körülmények között nőttem fel. Apám teherautó sofőr, anyám takarítónő volt Padovában. Az arany WC számomra mély tartalommal bír. A Guggenheim látogatói közül sokan csak sütkérezni fognak a  WC csésze fényében, de az alkotás csak akkor elevenedik meg, ha valóban használjuk.” Az arany WC ülőkét májusban szerelik fel.

Képek: Google

Tags: , , , , , , ,

A Metropolitan Museum of Art nyári tetőtéri kiállításának legizgalmasabb darabja az angol származású Cornelia Parker Psycho-háza. “Amikor megtudtam, hogy Amerikába tervezhetek, azonnal a vörös színű, tipikus amerikai pajta jutott eszembe, s amint megláttam a MET tetőterét, beugrott a Psycho-ház gondolata. Tökéletesen beilleszkedik a manhattani városképbe.” A ház kétharmados kicsinyítésben épült és a Central Parkból is látható.

Képek: Google

Tags: , , , , , , ,

Frissítés, 2021. október

A Cafe Lalo továbbra is zárva tart. Múlt év júniusában még nyitva tartott a terasz, aztán szeptemberben teljesen bezártak. A honlapjukat, Facebook és Instagram oldalunkat sem frissítik, még csak a renoválást sem jelentették be. A Yelp november végére írja a nyitást, viszont a kávézó körül teljes a csönd, semmi jele nincs a munkálatoknak. Nagy veszteség lenne. Reménykedünk.

Valentin-nap közeledtével mi sem lehetne aktuálisabb, mint bemutatni New York City legromantikusabb kávézóját.

A 83. utca “barnakő” (brownstone) házai között rejtőzködve, tündér-fényekkel kivilágított fák árnyékában található, a You’ve Got Mail (A szerelem hálójában) című filmből is jól ismert, mára már ikonikussá vált kávéház, a Cafe Lalo.

Ma már azt sem tudjuk igazán, hogy sikerét a filmnek vagy annak a több mint 100-féle édességnek köszönheti, melyet ál-európai, századfordulós francia plakátokkal bevont falai között szolgálnak fel.

A Cafe Lalo valódi ódivatú-óvilági kávézó a modern New York szívében.

Túlméretezett bögrék, gőzölgő kávé, hatalmas adag tortaszeletek az édesszájúaknak, az ínyenceknek importált sajttál, a háttérben kellemes muzsika. Kell ennél több a romantikus lelkűeknek?

 

Az atmoszféra a sok vendég ellenére is kellemes. Jó időben kinyitják a hatalmas ablaktáblákat, hogy a friss levegővel együtt beáramoljon a madárfütty és a Broadway autóinak tülkölése, utánozhatatlan New York-i keveréket alkotva.

Az árak New York-i viszonylatban elfogadhatóak, a választék pedig szinte súlyként nehezedik a vendégre.

A kávézó látogatását tervezhetjük egy Central Parkbéli séta után. Amennyiben You’ve Got Mail filmrajongók vagyunk, összeköthetjük a Cafe Lalot, a filmben szereplő Starbucks kávéház, Kathleen Kelly apartmanjának és a Riverside Park (film zárójelenete) meglátogatásával. Ezen filmforgatási helyszínek mind a környéken találhatóak.

A Cafe Lalo elfogad előzetes asztalfoglalást, alkoholt is felszolgálnak, a hét egyes napjain pedig élő zene is hallható. A kávézó az éjjeli baglyoknak különösen kedves, hisz hétköznapokon hajnali 2-ig, pénteken és szombaton hajnali 4-ig tart nyitva.

Képek: a blog írójának tulajdona

 

Tags: , , , , , , , , , , ,

Íme a jelenleg építés alatt álló kilenc manhattani felhőkarcoló óriás. A képen nem szerepelnek azok a felhőkarcolók, melyek 2015-ben már elérték a teljes magasságot, illetve azok, melyek építése még az alapozás vagy a jelenlegi épület lebontási szakaszában jár.

2016_scene_01_post_1_final_rev_7-21

Következzen az épületek rövid bemutatása, elvégre hamarosan szerepelnek majd valamennyiünk manhattani fényképalbumában. A felhőkarcolók balról jobbra.

220 Central Park South

Magasság: 950 láb (290 méter), 65 emelet, tervezett átadás: 2018

A mészkőből épült 220 Central Park South az úgynevezett “Milliárdos Soron” épül. A felhőkarcolóból gyönyörű kilátás nyílik a Central Parkra. Úgy hírlik, hogy az egyik legnagyobb apartmant egy New York-i befektető vásárolta meg az ex-feleségének fájdalomdíjként.

35 Hudson Yards (Equinox Tower, E Tower)

 

Magasság: 1079 láb (329 méter), 72 emelet, tervezett átadás: 2019

A Tizenegyedik Sugárút és a 33. utca sarkán található épületből remek kilátás nyílik a Hudson folyóra és a közelben található High Line-ra. Az épületben a 137 luxuslakáson kívül irodák, hotel és edzőterem-komplexum (az Equinox luxus fitnesz cég tulajdonában) is épül.

175 Greenwich Street (3 World Trade Center)

 

Magasság: 1079 láb (328 méter), 80 emelet, tervezett átadás: 2018

A pénzügyi központban található World Trade Center komplexum részeként épülő 3 World Trade Center az Emlékmúzeummal szemben, a két emlékmedence fölé magasodik. Az épület földszintjén közel 28 ezer m2-es pláza nyílik, a maradék 79 emeleten irodák kapnak elhelyezést. Az épület 2015 decemberében elérte az 50 emeletes magasságot.

30 Hudson Yards (Hudson Yards North Tower)

Magasság: 1297 láb (392 méter), 90 emelet, tervezett átadás: 2019

A 30 Hudson Yards a Hudson Yards épületkomplexum szíve, mely nemcsak méretével, de konstrukciójával is kiemelkedik. A Hudson Yards 30-as szám a 10-es számmal közös alapra épül. A két toronyház tükörképe egymásnak, miközben finoman elhajlanak egymástól, V-alakú negatív teret létrehozva. Ez a különleges, erős vizuális kölcsönhatás a Hudson Yards épületegyüttes teljes egészére jellemző.

A 30 Hudson Yards nemcsak megjelenésében különleges, de funkciójában is. Alapvetően irodaépületként szolgál majd (a Time Warner és a Wells Fargo a két legnagyobb bérlő), azonban pódiumszerű kilátójával turista-csalogató látványosság is lesz. Az épületben szerves hulladékfeldolgozó is épül, mely a szintén helyben található áramfejlesztőket táplálja. Ez a természet-tudatos tervezés LEED (Leadership in Energy and Environmental Design), Természetbarát Épület Aranyfokozatot hozott a felhőkarcolónak és a tervezőknek.

217 West 57th Street (Central Park Tower)

Magasság: 1550 láb (472 méter), 130 emelet, tervezett átadás: 2019

A Nordstrom Tower névre is hallgató épület alsó hét szintjét a Nordstrom nagyáruház bérli majd. Az épületben további 130 szuper-luxus lakosztály vár gazdára. A Central Park Tower New York City és az Egyesült Államok második legmagasabb épülete lesz.

111 West 57th Street (Stairway to Heaven, Steinway Hall)

Magasság: 1438 láb (483 méter), 80 emelet, tervezett átadás: 2018

Ez a vékonyka, csillogó toronyház, a Stairway to Heaven (Lépcsősor a Mennybe) becenévre hallgat, s nem véletlenül. Az épület teste csupán 18 méterrel szélesebb, mint a bázisszint, mely magában foglalja a Hatodik Sugárútra költözött volt Steinway Koncerttermet.

53 West 53rd Street (Tower Verre, MOMA Tower)

 

Magasság: 1050 láb (320 méter), 82 emelet, tervezett átadás: 2018

A MoMa felhőkarcoló “áttetszőségéről” nevezetes. A tervező láttatni hagyja az épület csontvázát, a fém és üvegszerkezet bámulatos konstrukcióját. A toronyház apartmanoknak és a MoMa, a Museum of Modern Art (Modern Művészetek Múzeuma) kiállítótermeinek ad otthont. A lakásárak 3 és 51 millió (!) dollár között mozognak.

One Manhattan West (Manhattan West North Tower)

Magasság: 995 láb (303 méter), 67 emelet, tervezett átadás: 2019

A One Manhattan West a Manhattan West project része, mely a Kilencedik Sugárút mentén, a West Side Yard (Nyugati Rendező-pályaudvar) fölé épül. A Manhattan West épületkomplexum a tervek szerint vegyesen funkcionál majd lakó, iroda és kereskedelmi központként.

15 Hudson Yards (Corset Tower)

 

Magasság: 914 láb (278 méter), 70 emelet, tervezett átadás: 2018

A 15 Hudson Yards közvetlen a High Line mellett található, a Tizenegyedik Sugárút és 30. utca sarkán. Jó hír, hogy az apartmanokat ebben a felhőkarcolóban bérelni is lehet. A 15 Hudson Yards a Corset Tower (Fűző Torony) becenevét különleges, fűzőre emlékeztető formájáról kapta.

Képek és forrás: Skyscraper Center

Tags: , , , , , , ,

Az évet nyereményjátékkal zártuk, melynek során arra kértelek Titeket, hogy írjatok egy rövid, New Yorkkal kapcsolatos gondolatot, benyomást, élményt, álmot. Ezek közül osztom meg veletek a legszebbeket, legfrappánsabbakat, legelgondolkodtatóbbakat. Köszönöm, hogy játszottatok, köszönöm, hogy aktív tagjai vagytok ennek a blogközösségnek, itt és közösségi médián.

Következzen New York, ahogy Ti látjátok:

“Hatalmas vàros, izgalmas napokkal, percekkel, emberekkel,……Élettel!!!”

“Nekem már egy teljes utiterv van a felemben, minden részlettel, már csak az van hátra, hogy ott legyek és végigjárjam.”

“Nagyon szeretnék eljutni New Yorkba, gyerekkorom óta. Egyszer remélem, sikerül… Addig maradnak a gyönyörű képek, és utazás gondolatban.”

“New York = Édesanyám + Húgomék lakhelye, az esküvőm és a kisfiam keresztelőjének színhelye; NY=

 

“Mikor 8 óra repülő és 2 óra metró út után feljössz a Dyckman Street Station-ből és minden latino szem rád szegeződik, a poggyászos turistára, majd két utcával arrább félmeztelen feketék kosaraznak és végre beesel a lakásba, majd úgy alszol el a szirénákra meg az utca zajára, mintha a 3. műszak összes epizódját minden este megnéznéd, na az megfizethetetlen.”

“New York minden elképzelésemet felülmúlta és teljesen más volt, mint elképzeltem. Idő kellett hozzá, hogy megszeressem. Kisgyerekkel nem a legélhetőbb város, de a Central Park mindenért kárpótol.”

“Hat hónap múlva ilyenkor már három órája a Nagy Alma levegőjét fogjuk szívni a párommal. Várjuk már nagyon!”

“A John F Kennedy repülőteret egyszer minden földi halandónak látnia kellene.”

“Valahol a Greenwich Village környékén éjjel baktattunk vissza a szállodába. Egy színes bőrű srác egy CD játszóval állt az egyik ház előtt és lemezeket árult. Közben afrikai zene szólt a CD-ről. Odamentem hozzá, és mondtam, hogy pont ezt a zenét venném meg. Most képzeld is el a sztorit, miközben hallgatod a zenét. New York éjjeli fényei, friss, hűvös levegő, séta az utcán, zene…. Kell ennél jobb?”

“Gyermekkori álmom volt NYC! Sokszor volt szerencsém ezt a szerelmet megélni…… és nincs vége! I  NY”

“Álmom, hogy a Plaza Hotelben töltsünk el egy karácsonyt családommal.”

“A Central Park csónakázó tavához mindig vissza kell zarándokolnunk. Annál is inkább, mivel a kép készítése előtt pár perccel az eljegyzési gyűrű a tóba pottyant…”

“Minden New York-i utam először a Bryant Parkba vezet. Ott leülök egy kávéval és nézem az embereket, hallgatom a város zaját, szippantok a levegőből és azt érzem: itthon vagyok. Budapesten élek, de New York az életem. A lakásomban New York képek, szőnyeg, tányérok és bögrék, mappák, könyvek. New York a telefon hátterem, sőt munkahelyemen is NYC képei díszítik a falat. Bárhol a világban, ha meghallok egy szaxofont játszani, becsukom a szemem és érzem, hogy újra ott vagyok, az én örök és imádott városomban. Tavaly itt volt az eljegyzésem is. Rokonaim élnek itt. Szóval New York az a város, ami eszemet veszi nap mint nap.”

“Koszos, hangos, forró, büdös, rémisztő. Gigantikus, csodás, gyönyörű, emberi. A legjobb hely az általam ismert világon. Ha választani kellene, hol éljek, egyetlen pillanatig nem haboznék.”

“Nagyon örülök, hogy rátaláltam a blogodra, sok emléket hoz vissza az egyik leggyönyörűbb és legszürreálisabb városról, amit valaha láttam. Köszönöm!”

“Szerelem hullámhosszán című film jut eszembe, amikor az Empire State Building tetején mindenki találkozik.”

“Ha New Yorkban járunk, mindenképp megnézzük majd a You’ve Got Mail című film helyszíneit, s nagyon szeretnénk beülni a hangulatos Café Laloba.”

“Két nagy álomhelyszínem van, az egyik New York. Ha egyszer eljutok oda, tuti Carrie Bradshaw lakása lesz az első amihez elzarándokolok.”

“Tengerészgyalogos Baráti Kör: A bakancslistámon szerepel, hogy egy szál rózsát helyezzek el a Baráti kör nevében a Ground Zeronál…..remélem egyszer sikerül.”

“Meglátni és megszeretni, illatát sohasem feledni…..’

“Ősszel jártam ott, szeretnék egyszer decemberben is ellátogatni, szerintem olyan mint meseország.”

“Még csak álmodom róla… De az álmok néha valóra válnak!”

“Imádom!!! New York az életem…. Az álmom. Olyan varázslat és csoda, mely minden egyes napon rabul ejt. Kedvencem az Empire State Building. Hiszem, hogy valamely életemben New Yorkban éltem. Ez megmagyarázza azt a szerelmet, amit iránta érzek.”

“Frank Sinatra dala volt gyerekként a nagy kedvencem, pedig semmit sem tudtam New Yorkról. Aztán láttam képeket róla, köztük a Central Parkról. Azóta nagyon szeretnék eljutni a gigavárosba, aminek erdő van a közepén.”

“2006-ban sikerült ott járnom! Meghatározó élmény volt számomra! Én mutattam meg a barátnőmnek, hogy a Manhattan-hídról, mikor áthalad a metró, lehet látni a Szabadság szobrot! Pedig akkor már vagy 10 éve kint élt!”

“1903-at írunk. Még sehol nincs a nagy gazdasági világválság, ám Magyarországon mégis sok fiatal gondolja azt, hogy szerencsét próbál az “újvilágban”. Köztük van anyai dédapám is, aki – sok más szülővárosbéli fiatallal együtt – úgy gondolja, hogy neki is érdemes szerencsét próbálnia. Valahogy eljut Hamburgig, ahol felszáll a Moltke nevű gőzösre, hogy átszelve az óceánt egy új életet kezdjen a lehetőségek hazájában. Szeptember 27-én meg is érkezik Ellis Island-re, ahol annak a rendje és módja szerint nyilvántartásba is veszik. Dédapámat Major Pálnak hívják, és 25 évesen Oroszlányból érkezett New Yorkba, ahonnan Bethlehembe (PA) vette az irányt. Hogy mi oka volt, hogy később mégis visszatérjen, nem tudjuk. Én ennek a lépésének köszönhetem a létem, de sokszor gondolok arra, hogy talán akkor is megszülettem volna, ha kint marad a nagy Ámerikában. Lehet, hogy ezért érzek mérhetetlen vágyat arra, hogy “odaát” éljem az életem…?”

“Nagyon boldog éveket töltöttünk New Yorkban. Mindig visszavágyom.”

“A fél évszázadom ünnepére ide készülök.”

“Sokszor voltam, és megyek is még. Az egyetlen hely, ami az első pillanatban befogad. Otthon érzem ott magam.”

“Előző életemben egész biztos, hogy ott éltem, annyira vonz, hogy az már fáj… Ismeretlen, mégis ismerős.”

“Woody Allen Manhattan, Annie Hall, ezek voltak az első benyomások hangulatok nekem.”

“Életünk talán legszebb és legnehezebb évét töltöttük ott. Idén épp 10 éve, hogy hazajöttünk, de felejteni egyetlen pillanatát sem fogjuk soha. New York, WE NEVER FORGET!”

“Kedvenc helyekből, akar minden napra jutna egy kép. De az első az mégis a Central Park, amitől meg a szakadó eső sem tántorított el. Azon belül a Bethesda Fountain-nél készült a fotó, ahol a híres Gossip Girl Chuck & Blair esküvője volt. Imádtam.”

“Elmondhatatlan érzés ez a lüktetés, amit ez a város ad, a nyüzsi mellett a nyugit is meg lehet találni. Az egyik legcsodálatosabb kép pedig amit veletek is megosztok, ez a naplemente… Szerintem nem kell leírnom, micsoda élmény volt ezt átélni….”

“Idén az 54. utca egyik éttermében együtt vacsoráztunk Woody Allennel, sajnos külön asztalnál. Nagy kedvencen Ő, de nem mertem megzavarni egy fotóért. Nem baj, majd legközelebb!”

“Kedvelem a Tengerentúlról jelentem oldalt, szívesen megnézem a videókat, képeket. Egyre inkább ismerőssé válik egy-egy városrész, híres épületek, parkok, utcák. A videókat különösen szeretem nézni, sajátos hangulatot áraszt és olyan mintha én is ott lennék. Nagy élményt jelent számomra. A karácsony előtti familiaritások, ünnepi díszekbe öltöztetett bevásárlóközpontok, terek nagyon tetszettek. Továbbra is veletek tartok, érdekelnek az újabb tudósítások, várom!”

“Bakancslistámon van, elmenni New Yorkba, álmomban már jártam ott. A Ground Zero mellett ment el a sightseeing bus… Hihetetlen szabadságot éreztem. Kipróbálnám, ébren is működik-e? A város, amely sosem alszik – ahogy én is csak nagyon keveset… inszomniások vagyunk.”

“Amikor 2005-ben bekötötték a fejemet a Battery Parkban… Azóta is folyamatosan visszavágyom – de érzem, hogy néhány év múlva újra visszatérhetek. Addig is időnként nosztalgiázok és összeszorul a szívem, ha az emlékek az eszembe jutnak.”

“Fél évvel ezelőtt volt az esküvőnk. New Yorkba tervezzük a nászutat.”

“Első élményem, hogy az éjszaka közepén egy hatalmas patkány futott el a lábam előtt. Ezt azonban elfeledteti ez a mese.”

“Néha Google térképen járom az utcáit, mert akkor olyan kicsit mintha ott lennék.”

“Ellen’s Stardust Diner a Times Square közelében, ahol a felszolgálók igazi Broadway tehetségek. Mi viszonylag korán, dél körül jártunk ott, úgyhogy szerencsére nem volt telt ház. Igazi ’50-es évekbeli design, hangulatos hely, óriási adag ételek, felejthetetlen élmény.”

“Egy hete ilyenkor még a Central Parkban sétálgattam… Következő életemben talán sikerül oda születnem.”

“New Yorkot egyszer (sokszor) látni kell!”

“Ott vettem meg álmaim cipőjét, egy tűzpiros Jimmy Choot. Évek óta visszavágyom – nemcsak a vásárlás miatt. Jövőre ismét randizom a világ legnyüzsgőbb városával.”

“New York az álmom, a vágyam, a célom… Amíg el nem jutok oda,  csodás érzés látni,hogy minden amit gondolok a “Nagy Almáról”, tényleg olyan, ahogy elképzelem.”

“1992-ben a World Trade Center óriás könyvesboltjában vettem egy szakácskönyvet, amit azóta is őrzök… Emlékszem a csodás pálmafákra az előcsarnokban…”

“Számomra NYC a film fővárosa, így a legkedvesebbek számomra a filmes helyszínek.”

“Nekem New York azt mutatta meg, hogy a politikai uszításra nem szabad hallgatni. Eltévedtünk és egy szeméttel takart utcában, egy fekete negyedben kötöttünk ki. Egy fekete hölgy azonnal levágta, hogy mi rossz helyen járunk. Ő szólt oda nekünk, hogy segíthet-e. És elsétált velünk egy darabon, míg kiértünk a főútra. Az embereket tetteik és nem egyéb külső megjelenések alapján kell megítélni. Mai napig bánom, hogy nem adtam neki pénzt, mert önként és magától segített. Tanított a tette.”

“Az egyik kedvenc helyem a Washington tér, ahol hétvégeken olyan fantasztikus élményben lehet része az oda látogatóknak, ugyanis minden négyzetméteren történik valami érdekes, alkalmi. Állandó zenészek, énekesek, mutatványosok kavalkádja, és szívesen barátkozó emberek várják az oda látogatókat, akik megcsodálhatják az emlékművet is.”

“New York a meglepetések városa. Soha nem tudhatod mi vár rád, ha kilépsz az utcára. A város hangulata, lüktetése semmihez sem hasonlít, annyira tipikus, hogy csukott szemmel is bármikor tudnám, hogy NYC-ben vagyok. New York Forever.”

“Amikor Michael Jackson 2009-ben meghalt New Yorkban voltunk és a Times Squeren, az óriás kivetítőn azonnal megjelent. Mi is innen tudtuk meg. Majd 10 perc múlva körülnézve a téren mindenki MJ pólóban volt. Ez is New York. De imádom vasárnap a Central Parkot, délután csak egy kis képnézegetés a MET-ben vagy egy nyüzsgős májusi délután a Bryant Parkban.”

“Izgalmas, varázslatos és elbűvölő: ez mind New York!”

 Képek: köszönet az olvasóknak

Tags: , , , ,

New York város építészeti alaptervét, az úgynevezett Commissioners’ Plan-t, évente egy alkalommal lehet megtekinteni a Városháza épületében. Ebben az évben sikerült részt vennem a népszerű kiállításon, és képeket készíteni a legendás térképről. Ezeket láthatjátok a bejegyzésben.

New York Cityben nem könnyű eltévedni. A 21,6 km hosszú és 3,7 km széles sziget utcaszerkezete – a Downtown kivételével -, merőleges rács-szerkezetű. A Hudson folyóval párhuzamos utak sugárutak, a merőlegesek utcák.

A sugárutak számozása az East Rivertől a nyugati irányba emelkedik 1-től 12-ig. A sugárutak számot vagy nevet viselnek, néhány számot és nevet is egyszerre. A házszámok délről északra emelkednek. A sziget középvonalában található Ötödik Sugárút vízválasztó. Az utcák Fifth Avenue-tól keletre, illetve nyugatra eső részeit külön nevezik meg a “keleti” és “nyugati” előtaggal (pl. East 23rd Street, West 23rd Street).

New Yorknak Downtown az egyetlen olyan környéke, ahol a 4. utca keresztezheti a 10. és a 12. utcát és a Waverly Place keresztezheti a Waverly Place-t. A Alsó-Manhattan térképe gyökeresen eltér a City többi, mértani pontossággal tervezett, hálózatos, párhuzamos-merőleges, utca-sugárút szerkezetű részétől.

A környék az 1811-es városrendezési terv, a Commissioners’ Plan bevezetése ellenére megtarthatta eredeti utcaszerkezetét, így ezen a környéken nem támaszkodhatunk a szokásos manhattani tájékozódási pontokhoz. A Downtown utcái keskenyek, kacskaringósak, gyakran éles szögben kanyarodnak és a legtöbb esetben névvel ellátottak. A rácsszerkezethez szokott turistákat és helybélieket könnyen összezavarhatja az utcák rendezetlensége. Példaképpen, a nyugat-keleti futású Nyugati 4. utca hirtelen északnak fordul és keresztezi a Nyugati 10., 11. és 12. utcát, majd a Nyugati 13. utcába torkollik. Hasonló anomáliával a Cityben másutt nem találkozunk. Ez a sajátosság erősíti a környék történelmi jellegét, egyedi báját.

A rácsszerkezetes utcarendezés felelős egy különleges jelenségért is. A Manhattanhenge, más néven Manhattani Napforduló (Manhattan Solstice) során a lemenő nap egybeesik a City rácsszerkezetes utcarendszerével és aranyló fénybe borítja a várost.

Manhattanhenge idején az East Side utcáin gyalogolva, nyugat felé nézve, szemben találjuk magunkat a lemenő nappal, míg a West Side-on kelet felé fordulva, a kanyonszerű utcák ablakain megtörő naplemente fénye vakít el minket. Manhattanban csupán ezeken a napokon látható a horizonton lemenő nap az utcaszint magasságában. A Manhattanhenge jelenségéről bóvebben ITT olvashattok.

New York város építészeti alapterve a történészek szerint a legnagyszabásúbb, legmerészebb és legutópisztikusabb a rácsszerkezetű várostervek között. A tervet annak idején rengetegen kritizálták monotonitása és merevsége miatt, különösen a középkori városok zegzugos, szabálytalan utcaképéhez szokott európai bevándorlók.

Az újkori építészek már másképp gondolják és megállapították, hogy az 1811-es terv alkotói mintha tudták volna, hogy modern világvárost építenek. A városbiztosok biztosra mentek, amikor az ókori görög hagyományokig nyúltak vissza.

A rácsszerkezetű építkezést az ókori görög építészetben hippodamoszi tervnek hívták, mely nevét a miletosi származású építész, matematikus, meteorológus, filozófusról, Hippodamoszról kapta, akit a modern várostervezés atyjának tekintünk.

Ez az elrendezés nemcsak mértanilag pontos, ezáltal átlátható, de egyben véd a túlnépesedés ellen, útját állja a tűzvészek és a járványok terjedésének. Ez különösen fontos szempont volt a középkorban. A rácsszerkezetes építkezési metódus Európában a reneszánsz idején élte újabb virágkorát. Az 1606-ban alapított német város, Mannheim volt az első rácsszerkezetes új-európai város, melyet Edinburgh és Glasgow követett.

New York City átrendezését a város vezetése 1807-ben vetette fel, amikor már elkerülhetetlenné vált a város bővítése. Arra kérték a megbízottakat, hogy olyan városképet alakítsanak ki, mely nemcsak a kényelmet szolgálja, de rendszerezett, áttekinthető és alkalmas az egészséges életvezetésre.

A bizottság 1811. márciusára készült el a tervekkel. A tervrajzon felvázolódtak a jelenlegi Manhattan alapjai. 12 észak-déli irányú, a Hudson folyóval párhuzamosan futó, 30 méter széles sugárút, melyek számozása az East Rivertől kezdődik emelkedően. 155, ezekre merőleges, egyenként 18 méter széles utca, melyek számozása déli irányból emelkedik, jobb oldalon páratlan, bal oldalon páros házszámokkal.

A Manhattan déli részén található eredeti városrész változatlanul maradt, határvonalát, a nevében is falat jelentő Wall Street jelzi. A sugárutakon – velük szöget bezárva -, halad keresztül a Broadway, mely az indiánok által használt ösvényre, a Wickquasgeck Trailre épült. A holland telepesek Breede Wegnek, “Széles Útnak” nevezték.

A Broadway megelőzve korát, teljesítette a Commissioners’ Plan 1811-beli kritériumokat, észak-déli, Hudson folyót követő irányvonalával.  A ferde irányú keresztezés néhol érdekes megoldásokra sarkallta az újító szellemű építészeket. A legizgalmasabb és bizonyára legismertebb pont a Broadway és az Ötödik Sugárút kereszteződése, ahol a Flatiron Building (Vasaló-ház) áll. A terv legnagyobb előnye, hogy lehetővé tette a levegő szabad áramlását az óceán felől.

A 6th Avenue, a Hatodik Sugárút 1945. szeptemberében kapta az Avenue of the Americas elnevezést Fiorello LaGuardia polgármester javaslatára, aki ezzel szerette volna kifejezni az Egyesült Államok egységét az amerikai földrész országaival. A sugárút mentén, a villanyoszlopokra elhelyezték az amerikai földrész országait jelképező táblákat.

A 4th Avenue, a Negyedik Sugárút a Park Avenue nevet kapta, jelezve, hogy ez az egyik legzöldebb sugárút a metropolisban. A sugárút középvonalán ültetett növényekért a Park Avenue Alapítvány felel. Mivel öntözésük nem oldható meg automatikus rendszerrel, ezért a kevés vizet igénylő begóniákat választották. A karácsonyi időszakban fenyőfákat ültetnek a helyükre, melyeket természetesen fel is díszítenek, ünnepi hangulatot varázsolva ezzel a forgalmas útra.

A Commissioners’ Plan 1811 annak ellenére, hogy sok támadás érte, az elmúlt évszázadok során szinte változatlan maradt. A tervezőket többen spórolással, illetve a város természeti adottságainak teljes semmibevételével vádolták, mivel a kivitelezéshez elsimították a dombokat, elvezették a természetes vizeket.

Az egyik kritikus a terv láttán így kiáltott fel: ‘Ezek az urak Róma hét dombját is legyalulnák!” Hamarosan azonban kiderült, hogy a rendszer nagyon is működik. A széles sugárutak vonzzák a turistákat, remek helyet biztosítanak a kiskereskedőknek és egyéb, nagyobb kereskedelmi cégeknek, pénzintézeteknek, irodaházaknak, a művészvilágnak.

Képek: a blog írójának tulajdona

Tags: , , , , ,

A New York-i Hálaadás Napi parádé immár 89 éves tradíció, melyen több mint 3 millióan vesznek részt élőben és több mint 50 millióan látnak világszerte az élő közvetítés által. (A parádé történetéről ITT olvashattok bővebben.)

A Macy’s Nagyáruház Hálaadás Napi Parádéja vezeti be Amerikában az úgynevezett Holiday Season-t, az Ünnepi Időszakot. Hálaadás, Black Friday (Fekete Péntek), Yule, Hanukkah, Kwanzaa, Karácsony és Újév, valamennyi nevezetes nap ennek az ünnepkörnek a része.

Ebben az évben azonban úgy tűnik – az eseményen részt vevők számát tekintve is -, új tradíció született: a Thanksgiving Balloon Inflation, vagyis a Hálaadás Napi Parádé Lufióriásainak Felfújása. Évekkel ezelőtt a Hálaadás Napi Parádét megelőző délutáni-esti ipari lufidagasztás “álmos” kis eseménynek számított a Cityben, melyről csak a környék lakói vettek tudomást, jórészt az útlezárások miatt.

A közösségi média elterjedésével azonban egyre több kép jelent meg a “cool” eseményről és így az elmúlt évek során egyre többen jöttek nézelődni Manhattan valemennyi részéről.

Ebben az évben már a parádéhoz hasonló intézkedéseket kellett bevezetni, útlezárással, kordonokkal, komoly szervező és előkészületi munkálatokkal, rendőri jelenléttel.

A parádé lufijait az Upper West Side-on, az American Museum of Natural History épülete körüli utcákban fújják fel. A munkálatok a csütörtöki Hálaadás Napi Parádét megelőző szerda délután 3 órakor kezdődnek és a este 10 óráig tartanak. Ekkorra éri el a 17 lufióriás a megfelelő méretet.

A szervezők maguk is meglepődtek az esemény népszerűségét illetően, melynek ebben az évben közel 1 millió (!) látogatója volt.

A City polgármestere, Bill de Blasio a helyszínen interjút adott a televíziónak, melyben kihangsúlyozta, hogy az új tradíció is jelzi a tényt, miszerint New York City állandóan változik, lakói nyitottak és keresik az új élményeket, s erre a város lakói büszkék lehetnek.

A tömegben sokan találkoztak a volt polgármesterrel, Michael Bloomberggel is, aki nagypapaként az unokáját hozta el az eseményre.

112515_Macys_Baloons-22

Amennyiben kíváncsiak vagyunk, mi történik a parádé kulisszái mögött, esetleg nincs lehetőségünk részt venni a parádén, de szeretnénk látni a léggömböket és átérezni az ünnep hangulatát, ne hagyjuk ki ezt a lehetőséget, ám készüljünk fel a tömegre.

Rengeteg kisgyermekes család vesz részt az eseményen, sokan babakocsival, így a tempó lassú és bizony hosszú időbe telik, mire körbe járjuk a múzeum épületét.

Képek: a blog írójának tulajdona, kivéve Bloomberg felvétele

Tags: , , , , , , , ,

Nem titok, hogy még a “die hard” New York City rajongók is gyakran zúgolódnak a hétköznapok forgatagában, amikor ez a nyüzsgő, állandóan rohanó város megbukik a vizsgán. Közlekedési dugók, túlzsúfolt metrószerelvények, tülkölő autók, zúgolódó gyalogosok.

Gregg Pasquarelli és Vishaan Chakrabarti, városfejlesztő mérnökök eljátszottak a gondolattal, milyen is lenne, ha újratervezhetnék New York City-t. Ötleteik megszüntetnék a gondok többségét, azonban gyökeresen megváltoztatnák Manhattan arculatát.

Elképzeléseik annak ellenére, hogy drasztikusak, el kell ismernünk, hogy elgondolkodtatóak. Ismerkedjünk meg New York City legégetőbb infrastrukturális problémáival és a várostervező mérnökök ötleteivel, melyek közül néhány természetesen utópia marad.

1. A Central Park, mint központi bajkeverő. A Central Park New York tüdeje, zöldellő oázis a betonrengetegben, azonban tény, hogy központi fekvésével gátolja az egész metropolis felszíni közlekedésének zavartalan áramlását.

A parkot átszelő, keresztirányú utak keskenyek, így a haladás roppant lassú és állandóak a forgalmi dugók. Míg a nyugati oldalon a metróközlekedés úgy-ahogy megoldott, addig a keleti oldalon csupán egy vonal halad, az is három sugárútnyira. Az East Side utolsó, közvetlen Central Park metróállomása az Ötödik Sugárút-59. utca megálló, a park dél-keleti csücskében.

Gregg Pasquarelli és Vishaan Chakrabarti mérnökök egyetértenek abban, hogy a metropolis hatékonyabb működése érdekében vissza kellene repülni az időben, egészen 1750-ig és újragondolni a Central Park terveit.

“A központi park és a város miniparkjai helyett – mint a Washington Square Park, Gramercy Park és társaik -, egybefüggő parkrendszert kellett volna építeni a város két oldalán, mely Uptowntól egészen Downtownig nyúlott volna. A West Side Park és az East Side Park így könnyen megközelíthető lett volna valamennyi irányból.

A zöldterület mérete ugyanakkora lett volna, mint most, ha nem nagyobb és természetesen jóval praktikusabb. A munkahelyek a külső városrészben épültek volna, míg a belső terület a lakóházaknak, kulturális intézményeknek és üzleteknek adott volna otthont.”

2. A metróhálózat. A New York-i közlekedés elképzelhetetlen a gyors és viszonylag olcsó metró nélkül, azonban a metróhálózatra is ráférne az újragondolás. A New York-i földalatti vonalakat annak idején egymástól független magánvállalkozók építették, így sajnos a kommunikáció elmaradt. A hálózat egyenetlen elosztása az ingatlan piac egyenetlenségét eredményezte. A metróval lefedett környékek megfizethetetlenek lettek, a Lower West Side-ról eljutni az Upper East Side-ra kész tortúra. Jóval több keresztirányú vonalra lenne szükség. A jelenlegi vonalakat feketével, míg a kívánatos útvonalakat kékkel jelöltük.

3. Magánautók A várostervezők egyhangúan egyetértenek abban, hogy Manhattanban semmi keresnivalójuk a magánautóknak, s ha hatalmukban állna, azonnal kitiltanák őket a városból. “Vegyünk példának egy átlagos, négysávos utat New Yorkban. 2/3-uk foglalt. Parkoló autók, melyeket tulajdonosaik csak elvétve használnak.

Amennyiben megszűnne az út menti parkolás, a város kapacitása 40(!)%-kal megnőne. A felszabadult sávok “zöldutak” lehetnének, s a kerékpárosok végre biztonságban közlekedhetnének.”

4. A Penn Station “New York City legnagyobb bűne az eredeti Penn Station lebontása volt. Hallottátok valaha is, hogy valaki a Penn Station-re hívta az ismerősét egy kávéra Ugye, nem? A Pennsylvania Vasútállomáson senki sem akar egy perccel sem tovább tartózkodni a szükségesnél.

IMG_2631

Az egyetlen megoldás a Madison Square Garden lebontása lenne, (a Madison Square Garden a Penn Station fölé épült), hogy a napfény újra bejuthasson ebbe a homályos, depressziós épületbe. A Penn Vasútállomást napi 120 ezer utas fogadására tervezték. Jelenleg több mint 600 ezer ingázó halad át a pályaudvaron naponta. A számok önmagukért beszélnek.” (A Penn Vasútállomásról itt olvashattok bővebben.)

5. Befektetés “Az elmúlt években rengeteg új felhőkarcoló, irodaház épült New York City-ben, de az is tény, hogy 50 éve nem épült új híd, és ez szégyen. Új komp vonalakra is szükség lenne. New Yorkban a lehetőségek kimeríthetetlenek. Ritka az a város, ahol a cég elnöke és takarítója ugyanazon a metrón utazik. Ápolnunk kell ezt a hagyományt és építkezni rá, hisz New York City állandó inspiráció valamennyiünk számára.”

Forrás: Gregg Pasquarelli and Vishaan Chakrabarti of SHoP Architects – New York City Makeover
Képek: a blog írójának tulajdona, kivéve képes illusztrációk

Tags: , , , , , ,

Újabb hatalmas veszteség éri a már amúgy is megtépázott és gyakorlatilag már csak az emlékekben élő manhattani Magyar Negyedet. (A Little Hungary történetéről szóló írás a blog legnépszerűbb bejegyzése, mely itt olvasható.)

2015. július 26-án, vasárnap 3 órakor tartották hivatalosan az utolsó szentmisét a New York-i Szent István Római Katolikus Templomban. A 82. utcában található, 1928-ban felszentelt templom 2015. augusztus 1-én zárja be kapuit.

A Szent István magyar templom egyike annak a 68 templomnak, melynek megszűnéséről a New York-i Érsekség 2014. novemberében hozott határozatot. A magyar templom esetében az egyház általános pénz- és paphiánya mellett egyedi tényezők is szerepet játszottak. A templom látogatottsága drasztikusan csökkent az elmúlt évtizedekben. Az öregedő templomépület fenntartásának és felújításának költségei pedig meghaladják az egyházközösség és az egyházmegye pénzügyi kereteit.

A Szent István és a közeli Szent Erzsébet plébánia a 79. utcában található Szent Mónika templommal egyesül. A Szent István Magyar Iskola átveszi az épület első emeletét és alagsorát, így az eddig itt működő közösségi programok is “utcára” kerülnek. A Szent Mónika templom jelenlegi plébánosa, a katolikus arculatba illeszkedő programoknak otthont biztosít, ám először jobban meg szeretne ismerkedni a jelenlegi programok tematikájával.

Sajnos az utóbbi években a magyar templomot többször is kritika érte, mivel helyet biztosított kétes értékű programoknak. Többek között, a New York-i magyarok egy szélsőséges csoportja itt látta vendégül David Irvinget, a hírhedt holokauszttagadót. A helyi magyarok annak idején így nyilatkoztak a New York Times-nak:”A templom az egyik bázisa a Hóka Ernő nevével fémjelzett szélsőjobboldali csoportosulásnak.” A templom plébánosa is megszólalt: “Elítéljük a rasszizmus, az antiszemitizmus, a gyűlölködés minden formáját, sajnáljuk, hogy helységeinket ilyen típusú rendezvényre használták.”

Az utolsó hivatalos szentmisén Imre atya többek között ezekkel a gondolatokkal köszönt el a hívektől: “Mindannyian gyászoljuk szeretett és fontos templomunkat, azonban a jelenlegi helyzetben képtelenek vagyunk fenntartani magunkat az adományokból. Hetente 230-an látogatták miséinket és egyre csak fogyatkozunk. A lassan egy éve működésképtelen liftünket sem tudtuk megjavítani. Teljes cserére lenne szükség, ám a 27 ezer dolláros költséget nem tudjuk állni.

Ne feledjük, hogy a Hitben gyűlünk össze. Az Egyház Krisztussal való mélyebb kapcsolatra hív minket és most ennek jegyében fel kell áldoznunk a templomunkat, emlékeivel és történelmével. Zarándokként ezeket vigyük magunkkal.”

Öröm az ürömben, hogy az Érsekség, figyelembe véve a kongregáció átlagéletkorát és az egyházi kalendáriumot, két engedményt is tett.

A Szent István templom továbbra is otthont biztosíthat a délelőtt fél 12-es, angol nyelvű szentmisének, ameddig a Szent Mónika templomban a kerekesszékes átalakítások le nem zajlanak.

Szent István ünnepének tiszteletére, érseki engedéllyel a magyar misék bemutatása augusztus 23-ig meghosszabbíttatott.

Talán a fentebb említett engedményeknél is fontosabb és örömtelibb az a hír, hogy a New York-i magyarságnak nem kell lemondania a magyar nyelvű Szentmisékről. A Magyar Világi Bizottság kérésére továbbra is lesz magyar nyelvű szentmise Manhattanban. A helyszín marad az Upper East Side, a Szent István templomtól nem messze, a 87. utcában található Szent József templom.

Képek: a blog írójának tulajdona

Tags: , , , , , , ,

« Older entries § Newer entries »