Manhattan

You are currently browsing the archive for the Manhattan category.

New York City utcáin és parkjaiban sétálgatva biztosan észrevettétek már, hogy a padoknak különleges szerepe van a tér kialakításában. Ez nem véletlen. New Yorknak nemcsak az utcaszerkezete mértani (a Commissioners’s Plan-ről ITT olvashattok), de a térrendezés is szigorú szabályokat követ.

 

Az 1939-es New York-i világkiállítás középpontba helyezte a város parkjait. Robert Moses, New York City mesterépítésze, Kenneth Lynch és Fiaival, a híres ötvösmesterekkel közösen tervezte meg és készítette el az expó ikonikus padjait, melyekkel a mai napig, városszerte találkozhatunk.

A Moses Pad (Moses Bench), illetve Világkiállítás Pad (World’s Fair Bench) névre is hallgató zöld padok Art Deco stílusban készültek egy csipet Viktoriánus beütéssel.

 

A pad ülőkéje és háttámlája, valamint lábazata erős Art Deco stílust sugall, míg az ívelt karfa a Viktoriánus időkre emlékeztet.

 

Robert Moses számára ezek a padok nem csupán a Világkiállítás vendégeit hivatottak szolgálni, de a saját egóját is, ami köztudottan nagy volt. Amikor 1934-ben New York City parkjainak biztosa lett, minden erejét annak szentelte, hogy a város lehető legtöbb pontján évszázadokra letegye a kézjegyét. New York City parkjainak esetében ez sikerült is.

A Moses Padokból több mint 8000 készült és több ezer a mai napig használatban van Manhattan parkjaiban, közterein.

12593733_934055933311028_2137174182549474759_o

A világkiállítás padjai kényelmesek és funkcionálisak. A park vezetése a mai napig a legfrekventáltabb helyeken használja őket.

12496031_934055943311027_296391596841992935_o

A Central Parkban a Moses Padokon kívül igen kedveltek a szintén zöld színű, kerek karfa nélküli, úgynevezett Central Park Settee-k, illetve a fa és beton kombinációs padok is. A Central Park Settee-k szintén a 30-as évekből származnak. Mindkét pad stílusa, egyszerűsége kiemeli a környező természet szépségét és a park mozgalmasságát.

 

A rusztikus fapadokat a park kifejezetten vadregényes tájain helyezték el. A tó partján, illetve a Rumble kacskaringós ösvényein. A parkrendezők itt a táj bujaságát akarták kifejezni a padok természetes anyagával, robusztus egyszerűségével.

10914809_769598136423476_5198931162547583544_o

A Central Park és a város padjainak nagy részét továbbra is a Kenneth Lynch & Sons gyártja, illetve javítja. A kiöregedett padokat szinte észrevétlen cserélik le újakra, azonban ha csak a festék kopott le, akár mi is segíthetünk.

A Central Park fenntartói nagy örömmel várják az önkénteseket. A Painting Programra ITT lehet jelentkezni.

886941_928053477244607_5414542946999506768_o

Amennyiben adományozó kedvünkben vagyunk, erre is van lehetőség. A Central Park padjait örökbefogadók 10 ezer dollár fejében sajátjuknak tekinthetik a park egyik padját, melyre az adományozó által kért felirat kerül plakett formájában. Az Adopt-A-Bench programról ITT olvashattok bővebben.

 

2010-ben Chelsea-ben megjelent új acélpadok nem igazán nyerték el se a helybéliek, se a turisták tetszését. A megrendelő és tervező Chelsea Improvement Company szerint az acélpadok tökéletesen beilleszkednek és tükrözik a városrész hangulatát. A padokat eleinte csak Chelsea környékén láthattuk, azonban az utóbbi időben egyre északabbra merészkednek. A képen látható példány a 34. utcában, a Macy’s nagyáruház előtt található.

Reméljük, hogy az ikonukus zöld pad még hosszú ideig New York City egyik jelképe marad.

Képek: a blog írójának tulajona
Forrás: Kenneth Lynch & Sons

Tags: , , , , , , , , ,

A legendák a legtöbbször jóval érdekesebbek és romantikusabbak a valóságnál. A Greenwich Village egyik leghangulatosabb utcájában, a Commerce Street-en található ikerházak városi legendája is jó példa erre.

Nem kell hosszú időt eltöltenünk a Village-ben ahhoz, hogy valaki elmesélje a két ház történetét. A legenda szerint a Commerce Street 39-et és a 41-es házszám alatt található ikerpárját, egy özvegy tengerész építtette a két lányának.

A testvérek állandóan veszekedtek egymással, mindaddig, míg az apjuk egy nap megsokallta a torzsalkodást és úgy döntött. hogy a lányoknak külön házban kell lakniuk. Felépíttette az ikerépületeket, ügyelve arra, hogy a házak között található közös kertet magas fal válassza el a külvilágtól. Ez volt az egyetlen hely, ahol a lányok találkozhattak. A kapitány azt is elrendelte, hogy az ablakok mind a ház frontján legyenek, így a veszekedő lányoknak még csak látnia sem kellett egymást.

Az apa azt remélte, hogy a szép kis házak, a közös virágoskert közelebb hozza a lányokat egymáshoz.

A történet kedves, de az igazság az, hogy csupán a Village lakóinak fantáziája keltette életre. A Commerce Street valóban a Village egyik legbájosabb utcája, a két ház pedig érdekes színfolt, melyet érdemes beillesztenünk a városnéző programunkba.

A tengerészkapitány és a torzsalkodó testvérek története csupán legenda. Az igazság az, hogy az ikerházakat egy New Jersey-i származású tejesember, bizonyos Peter Huyler építtette. Azokban az években (1832) a Village rohamtempóban fejlődött. Rengeteg üzlet és bank költözött át Alsó-Manhattanból, ahol kolera és sárgaláz járvány tombolt.

A jó üzleti érzékkel megáldott tejesember szép jövedelemre tett szert a házakból, melyeket középosztálybeli Village-lakók béreltek ki. Mindkét házban 4-4 apartmant alakíttatott ki és később ablakok kerültek a házak oldalsó falára is. A kertben virágok helyett zöldésgeket termesztettek és csirkéket tartottak.

1948-ban a 41-es szám magántulajdpnba került, apartmanjait összebontották és “townhouse”-at alakítottak ki. A 39-es számon továbbra is 4 család osztozik.

Képek: a blog írójának tulajona

Tags: , , , , , , , , ,

A Central Park turisták által ritkán látogatott területén, az északkeleti sarokban található a park legszebb ékköve, a Conservatory Garden.

A Conservatory Garden – mely a területén található, ma már nem létező, hatalmas melegházról kapta a nevét -, a Central Park egyetlen formális kertje, melyben 24 ezer négyzetméteren csodálhatjuk a szökőkutak, örökzöldek és lombhullatók, az elegáns pázsit és három különböző stílus (francia, olasz és angol kertrendezési örökség) harmóniáját.

A Conservatory Garden megálmodója ugyanaz a mérnök – Lynden B. Miller -, akinek nevéhez olyan csodálatos kertek fűződnek, mint a Central Park Állatkertje, a Bryant Park, a New York Botanikus Kert, a Madison Square Park és a Wagner Park a Battery Park Cityben.

A kert 1937-ben épült és azonnal a város egyik kedvenc hétvégi kiránduló célpontjává vált, azonban a II. Világháború éveiben senkinek nem jutott energiája ennek a kertészeti kincsnek ápolására. 1970-re a kert – mondhatni – teljesen megsemmisült. Mindent térdig érő gaz és szemét borított. A 70-es évek végén a Nemzeti Értékmentő Egyesület szárnyai alá vette a kertet és a Történelmi Emlékhelyek listájára is felkerült.

A felújított kert 1987. júniusában került átadásra. A kovácsoltvas főbejárat, a Vanderbilt Kapu, Párizsban készült és az Ötödik Sugárút – 105. utca találkozásánál várja a látogatókat. A kertbe lépve azonnal szemünk elé tárul a Conservatory Garden három, külön-külön is teljes egészet alkotó egysége.

A középső terület, az olasz stílusú, harsány színektől mentes Nagy Pázsit, melynek távoli végében egyszerű, de elegáns szökőkút áll. A füves területet precízen nyírt sövény övezi, két oldalán pedig szimmetrikusan, padokkal ellátott sétány várja a csendre és friss levegőre vágyó látogatókat.

A Nagy Pázsit a nyári hónapokban az esküvői fotósok egyik kedvenc célpontja. Szombatonként az Ötödik Sugárúton gyakran limuzinok hosszú sora áll.

A Pázsit déli oldalát félköríves, zöldnövényekkel befuttatott lugas övezi, mely szintén kedvelt búvóhely, főleg a meleg nyári délutánokon.

 

A bejárattól balra, körkörösen ültetett virágoskert közepén találjuk a Secret Garden (Titkos Kert) elnevezésű, angol stílusban megálmodott vízililiom tavacskát, melyet az írónő, Frances Hodgeson Burnett, a Titkos Kert alkotójának emlékére állított a szobrász, Bessie Potter Vonnoh. A tavacska közepén a könyv két főszereplőjének, Mary-nak és Dickon-nak szobra áll. A szökőkutat övező padok hívogatóan várják a profi és amatőr festőművészeket.

 

A Conservatory Garden jobb oldalán, szintén koncentrikus virágkörök közepén áll az Untermyer Szökőkút, melyet az Untermyer család adományozott a kertnek. A francia stílus elemeit magán viselő szökőkút közepén három bronzfigura, a Three Dancing Maidens (Három Táncoló Leány) dinamikus szoborcsoportja látható. A szobor 1910-ben készült, Németországban.

A Conservatory Garden hivatalosan csendes zóna. Kutyát csak pórázon szabad sétáltatni. A kertben nem szabad futni, kerékpározni és egyéb sporttevékenységet folytatni. Hangosan telefonálni sem illendő és zenét is csak fülhallgatóval hallgathatunk. A Central Conservatory Garden-nek külön biztonsági őrei vannak, akik komolyan veszik a kert békés csendjét.

A kert reggel 8-tól szürkületig tart nyitva. A csendes pihenésnek, olvasásnak és kellemes sétának tökéletes színteret nyújtó, turisták által kevésbé látogatott Conservatory Garden minden évszakban gyönyörű, de ősszel még bámulatosabb látványt nyújt.

 

Képek: a blog írójának tulajdona

Tags: , , , , , , , ,

A Central Parkban (E81st St.), a Metropolitan Museum mögött található obeliszk a Kleopátra Tűjeként ismert, New York City legidősebb szabadtéri emlékműve.

A Kleopátra Tűje becenevet három, Londonban, New Yorkban és Párizsban található obeliszk viseli. A New York-i és a londoni obeliszkek “ikrek”, a Nílus partján fekvő Héliopoliszból származnak, i.e. 1450-ből. Az oszlopok vörös gránitból készültek, 21 méter magasak, 224 tonna súlyúak és hieroglifák ékesítik őket.

Először a londoni obeliszk került Európába, 1878-ban. New York 1869-ben a Szuez-i Csatorna nyitásakor elszalasztotta az obeliszk lehetőségét. A csőd szélén álló Egyiptom felajánlott egyet, mely ajánlat akkor süket fülekre talált. London szerzeménye azonban felébresztette az obeliszk-irigységet a New York-iakban.

Az újabb lehetőségre egy évet kellett várni. 1879-ben az egyiptomi török alkirály alaptőke fejében átadta a londoni obeliszk párját Manhattannak.

Az obeliszk Amerikába juttatása hatalmas kihívást jelentett. A feladat oroszlánrészét és az anyagi hátteret a vasútmágnás, William Vanderbilt vállalta magára. Az obeliszket egy 25 méter hosszú fadobozba húzták, melyet később ágyútalpakon juttattak fel a hajóra, mely 1880. június 12-én indult útnak. Az obeliszk egy hónappal később ért amerikai partot, Staten Island-nél.

Az utazásnak még csak ekkor jött a java. A Staten Island-i kikötőtől a Central Parkig 5 hónapig tartott az út. Az obeliszket a 96. utcáig a Hudson folyón vontatták fel, majd külön erre az alkalomra épített “vasútvonalon” szállították a Central Parkba. A síneket utcáról utcára fektették le, mindeközben az 50 tonnányi alapzatot 32 lóval vontatták a parkba.

Az obeliszk a Metropolitan Museum mögött kapott helyet. 1881. január 11-ére sikerült a talapzatra emelni, s New Yorkban kitört az Egyiptom-mánia. Az oszlop alá időkapszulát helyeztek el az 1870-es népszámlálás adataival, a Bibliával, a Webster Szótárral, a Shakespeare összessel, valamint a Függetlenségi Nyilatkozat másolatával.

Az újdonság varázsa azonban az évszázadok során elhomályosult és az obeliszkre nem túl sok figyelmet szentelt New York City vezetése. 2011-ben újra a figyelem középpontjába került, miután az egyiptomi kormány hanyagsággal vádolta meg az emlékmű fenntartóit, illetve azzal fenyegette meg a New York-iakat, hogy visszaveszik az obeliszket.

2013 és 2014 között az obeliszk teljes restauráció alá került, megtisztították a talapzatot, a hieroglifákat is kiszabadították a sok évtized alatt lerakódott piszoktól. A környék jelenleg a Central Park egyik leglátogatottabb pontja. Az obeliszk köré magnóliát és vadalmafákat ültettek, melyek gyönyörű tavaszi virágparádét produkálnak évről évre.

Képek: Tinkmara

Tags: , , , , , , , ,

Húsvét vasárnap kora délutántól, az Ötödik Sugárútat, a 49. és az 57. utca között vidám kavalkád töltö be. A Szent Patrik Katedrális környéke több mint 120 éve ad otthont a New York-i Húsvéti Parádé és Kalapfesztiválnak.

 

A szokás az 1800-as évek végén kezdődött, amikor a gazdagon díszített New York-i gótikus templomok – többek között a St. Patrick Cathedral, a Trinity Church és a St. Thomas Church – jól szituált hívei a templomok pazar húsvéti dekorációját a saját ruhájukra is kiterjesztették.

 

A parádé rövid idő alatt társadalmi tradícióvá vált. A manhattani felsőbb réteg képviselői a húsvétvasárnapi mise után ellepték New York utcáit, legdivatosabb kalapjaikban és ruhakölteményeikben.

 

Az Ötödik Sugárút mentén sorra meglátogatták a szomszédos templomokat, hogy összehasonlítsák a dekorációt. A hölgyeket a templomdíszítésnél is jobban érdekelte egymás öltözéke.

 

A manhattani közép és szegényebb réteg csupán szemlélőként vett részt a parádén.

1890-ben a Húsvéti Parádé már bekerült a legfontosabb New York-i társadalmi események kalendáriumába.

 

A tradicionális amerikai értékek, az egyszerűség és takarékosság hívei különösen ferde szemmel néztek a húsvéti ünneplésnek eme extravagáns módjára.

A Nagy Világválság komor éveiben gyakori tüntetések zavarták meg a parádé vidám hangulatát, rámutatva a fesztivál pazarló, értelmetlen voltára.

 

A 20. század közepére az esemény teljesen elvesztette vallásos alaphangját, s csupán az amerikai jólét jelképe lett. Napjainkra nem csupán a vallásos alaphang, de a társadalmi rang, jólét fontossága és a szervezettség is elveszett a fesztivál alapelemei közül.

 

Napjainkban a Húsvéti Parádé és Kalapfesztivál családi eseménynek számít, melyben vagyonra, korra és nemre való tekintet nélkül bárki részt vehet. Semmi más nem kell hozzá, mint ötletesség és egy jó adag exhibicionizmus. Természetesen a jelmez nélküli nézelődőket is szeretettel várják.

 

A jelmezek az elegánstól az extravagánsig terjednek és nem korlátozódnak a kétlábúakra. A beöltözött házi kedvencek a parádé vidám színfoltjai.

 

A jelmezek egy része időtlenül elegáns, míg mások a parádé gyökereihez visszanyúlva, görbe tükröt tartanak a kosztümök elé. Ízléstelen, rikító ruhák, tollakkal ékesített, madárkalitka kalapok jellemzik ezt a tendenciát.

 20160327_131810

Ezen a parádén nincsenek se léggömbök, se menetelő zenészek, mégis minden évben több ezer látogatója van, a világ valamennyi tájáról.

 

A hagyományokhoz híven a parádé szervezetlen, inkább sétálgatáshoz, mint felvonuláshoz hasonlít. Nincs igazán sem kezdőpontja, sem végpontja. A résztvevők és a nézelődők elvegyülve, a 49. és az 57. utca között sétálgatnak, tetszőleges irányban. Ezen a napon a város bármely pontján jelmezesekbe botolhatunk.

20160327_131359-1-1

A parádé reggel 10 órától délután 4-ig tart.

Képek: a blog írójának tulajdona

Tags: , , , , , , , ,

New York Cityben a tavasz első hírnöke, jóval megelőzve az első kellemesen meleg napokat és az első rügyeket a Central Park fáin, a Macy’s Nagyáruház Virágparádéja, melyre ebben az évben 42. alkalommal került sor.

A pazar virág show március 20-a és április 3-a között kerül megrendezésre a Macy’s Herald Square-en található központi épületében, valamint az áruház philadelphiai, minneapolisi, chicagói, illetve San Francisco-i üzleteiben.

A virágparádé ebben az évben az “America the Beautiful”, vagyis Amerika, a gyönyörű nevet viseli.

 

A virágkiállítás létrehozásán, elgondolástól megvalósításig, több mint 100 fő dolgozott, főleg az éjszakai órákban.

Az “Amerika, a gyönyörű” koncepción belül a kiállítás bemutatja Amerika tájainak specifikus növényvilágát. Meglátogatjuk a Sziklás-hegységet, Közép-Amerikát, a keleti és a nyugati partvidéket.

 

A keleti partot bemutató részlegben a Szabadság-szobor ikonikus lángját 9000 szál virágból alkották.

 

A többdimenziós kertekben szobrok és kisplasztikák rejtőznek, míg a virágalkotások egy része maga is szoborként funkcionál.

A múlt évhez hasonlóan, a kiállításra az üzlet első szintjén és nem az erre az alkalomra külön, az áruház Herald Square-i kijárata mellett felállított sátorban került sor.

 

Ennek a megoldásnak nemcsak támogatói, de ellenzői is akadtak jócskán. A “virágparádé az üzlet területén” támogatói azzal érveltek, hogy a koncepció lényege pontosan a kisebb alapterület ötletes kihasználásában, illetve a virágok átható illat- és színkavalkádjának az áruház forgatagába integrálása volt.

Az ötlet ellenzőinek annyiban azonban igazuk volt, hogy a kora reggeli órákat kivéve az üzletben hatalmas a tömeg, a vásárlók és a virágparádé látogatói kölcsönösen zavarták egymást, a virágok és parfümök pedig kifejezetten émelyítő keveréket alkotnak.

Az üzlet belső terét a tervezők valóban ötletesen kihasználták. Virágok kerültek az oszlopokra, pultok közé, fölé, de még a mozgólépcsők is virágoskertté váltak.

 

A Macy’s Nagyáruház ünnepi kirakataiban sem csalódtunk. A kirakattervezők a virágparádéra is kitettek magukért.

A Macy’s virágparádéjának megtekintését érdemes a kora reggeli órákra tervezni. A kirakatokat pedig naplemente után, illetve borongós időben lehet a legszebben fényképezni. A Macy’s tavaszi virágshow-ját évente fél millióan látogatják.

Képek: a blog írójának tulajdona

Tags: , , , , , , , , ,

Helybélieknek és turisták legnagyobb örömére, 2017-től új, New York City öt kerületét átfogó kompjárat rendszer indul útjára. A legjobb hír pedig az, hogy ezek a festői utak egy metrójegy árába kerülnek majd.

A Hornblower nevű, eredetileg kaliforniai komp és jacht cég összeolvad az East River Ferry társasággal, átvéve jelenlegi járatait.

A jelenleg meglevő Manhattan-Queens-Brooklyn járatokhoz 6 új vonal és 21 új kikötő csatlakozik.

Jövő évtől kompjárat köti össze a Far Rockaways-t, South-Brooklynt, Astoriat, Governors Island-et Lower és Midtown Manhattannal. 2018-ban tovább bővül a repertoár. Kompjárat indul a Bronxból Manhattan keleti oldalára, valamint egy Lower East Side járat is, mely Long Island Cityben terminál.

18 WiFi-vel felszerelt, egyenként 149 fő befogadására alkalmas új hajó kerül forgalomba. A jegyárak pedig a jelenlegi 4, illetve hétvégi 6 dollárról 2.75-re csökkennek (!). Plusz egy dollárért a bicikli is velünk utazhat.

A város vezetésének végső célja a kompközlekedés MTA-be  (New York City Közlekedési Vállalat) integrálása, habár az első felmérések azt mutatják, hogy a komppal ingázók továbbra is gyalogolni vagy biciklizni fognak a kikötő és a munkahelyük között.

Az új kompvonalak menetideje 20 perc és egy óra között mozog majd. Astoria-Queens és a 34. utca között 20 perc, míg Far Rockaway-Queens és a Wall Street között egy óra lesz a menetidő.

12742550_943054515744503_68275141623

A jövőbeli tervek között szerepel Coney Island és egy második Staten Island járat bevezetése is, de ezek még csak az egyeztetés szakaszában járnak.

A kompjárat bővítésnek egyetlen vesztese lesz, a New York Water Taxi vállalat, mely nagy valószínűséggel még az idén lehúzza a rolót. Az MTA 155 új állást hirdet az új rendszerrel, többek között a vízi taxi volt alkalmazottjainak.

“Különlegesen egyedi ingázó élmény lesz. Friss levegő, fenséges látvány, gyors utazás a nyílt vizeken.” – nyilatkozta Bill de Blasio polgármester.

Képek: a blog írójának tulajdona, illetve olvasók által küldött képek
Forrás: NYTimes

Tags: , , , , , , , , , , , , ,

New York City nevezetes arról, hogy lehetőséget és helyet biztosít a feltörekvő képzőművészeknek, különös tekintettel a Street Art ágazatra. A Central Park dél-keleti részén, az Ötödik Sugárút és a 60. utca találkozásánál található, forgalmas Doris C. Freedman Plaza gyakorta ad otthont kisplasztikáknak, szoborcsoportoknak.

Tavaly a párizsi művész, Tatiana Trouvé orsói uralták a teret. Az alkotó 120 hatalmas faorsót helyezett el három ipari méretű, öntöttvas tárolóra. Az orsókra különböző színű és hosszúságú köteleket spulnizott. Minden egyes spulni egy-egy Central Parkban található gyalogutat, ösvényt képviselt. ITT olvashattok többet róla.

 

Idén a német alkotóművész, Isa Genzken, Két Orchidea elnevezésű alkotása került a Central Park dél-keleti bejáratához.

“Az orchidea, a valaha ritkaságnak számító, egzotikus virág, napjainkban mindenki számára elérhető, tömegvirág lett, mégis megtartotta titokzatosságát.” – nyilatkozta az alkotó.

 

A két elegáns orchidea tő 8 és fél, illetve 10 és fél méter magasra emelkedik. A virág szirmain megtörő fény érdekes árnyakat vet a térre.

Az orchideákat a Plaza Hotellel a háttérben fényképezik a legtöbbet. Az alkotás augusztus 21-ig látható a Doris C. Freedman Plaza-n.

Képek: a blog írójának tulajdona

Tags: , , , , , , ,

2016. március 3-án, 14 év várakozás után megnyílt a világhírű spanyol építész, Santiago Calatrava által tervezett World Trade Center Közlekedési Központ. A megnyitó napján mi is ott jártunk és tudósítottunk. A bejegyzést ITT olvashatjátok.

A “fehér madár” az eltelt két hétben általános beszédtéma lett a Cityben. Mint minden igazán különleges és formabontó alkotás, ez is megosztja a közvéleményt. A New York-iak egy része ki nem állhatja, míg mások máris rajonganak érte.

A New York-i Instagram közösség tagjai sem tudnak betelni a látvánnyal. Az állandóan változó fény-árnyék viszonyok, a “madár gerincén” megtörő fénysugarak naponta és napszakonként változnak, újra és újra megihletve a fotósokat.

Az Oculus névre is hallgató Közlekedési Központ megnyitása során a média a költségekre, a megkésett átadásra koncentrált, s valahol a lényeg, az épület különleges volta háttérbe szorult. Ebben a bejegyzésben összegyűjtöttünk 8 meglepő tényt az Oculusról.

1. A szárnyait bontó madárra emlékeztető épület ívelt elemeit a világon csupán négy acélgyár képes előállítani. Mind a négy cég európai. A felhasznált acélmennyiség (35 ezer tonna) több mint felét egy olasz, míg a fennmaradó részt egy spanyol vállalat gyártotta le. Az elemek hajóval érkeztek a New York-i Red Hook kikötőbe. Az 588 elemet puzzle-ként állították össze a helyszínen.

2. A New York-i Oculus kísértetiesen hasonlít az ugyancsak Santiago Calatrava által tervezett, 1994-ben épült lyoni vasútállomásra.

3. Az acélelemeket az építkezés első szakaszában a Manhattan-hídon szállították az éjszakai órákban. Miután a World Trade Center Múzeum a helyére került, a daruk nem tudtak az építkezés közelébe jutni. Az üzemeltető 3 millió dollárért 10 pőrekocsit vásárolt és a Path-t, a New Yorkot New Jerseyvel összekötő helyiérdekű vasutat használta teherszállításra.

4. 4 milliárd dolláros költségvetésével az Oculus a világ legdrágább vasútállomása.

5. Az eredeti tervekben az Oculus teteje felnyitható volt. A szárnyak 15 méternyire távolodtak volna el egymástól, azonban az üzemeltető három évnyi költségvetési huzavona után lemondott az ötletről. A “gerincben” található tetőablak blokk így is nyitható. Szeptember 11-én 8 óra 46 perckor – az első repülőgép becsapódásának ideje – a panelt felnyitják és 102 percig nyitva tartják. 10 óra 28 perckor – az Északi Torony leomlása – bezárják.

6. Az Oculus építkezésén két, külön erre a célra tervezett és kivitelezett darupárost használtak. Ezek a daruk a legnagyobb munkagépek, melyek New Yorkban valaha is dolgoztak.

7. Santiago Calatrava, aki maga is New Yorkban él, a tervezéskor az édesanyját tartotta szem előtt. “Mindig mindent az ő fejével tervezek. Ha az édesanyám képes használni a teret, könnyen megtalálni a célpontot, akkor jól dolgoztam. Ez egy vasútállomás esetében elsődleges szempont. A New York-iak mást sem tesznek, mint leereszkednek a mélybe, hogy a metró sötét alagútjaiban töltsenek elképesztően sok időt. Muszáj homályosnak lennie? Nem. Arra törekedtem az Oculus esetlében is, hogy a fény biztonságot, kellemes érzést sugalljon.”

8. Messziről a “madár bordái” fényesek és simák, mintha márványborítást kaptak volna, azonban közelebbről szemlélve láthatjuk, hogy porózusak. A tűzálló borítás adja a stukkószerű felületet. Sokan attól tartanak, hogy az ilyen felület hamar elszürkül. Calatrava az üzemeltetőre terelte ennek felelősségét, aki “nem volt hajlandó többet fizetni a sima felületért”.

Képek: a blog írójának tulajdona és MTA
Forrás: NY Times

Tags: , , , , , , , ,

A világhírű spanyol építész, Santiago Calatrava által tervezett World Trade Center Közlekedési Központ tegnap délután minden különleges avató ceremónia nélkül nyitotta meg kapuit a New York-i utazóközönség előtt.

A szárnyaló fehér madár, más néven Oculus “költési” időszaka roppant hosszúra és költségesre sikeredett. A Világgazdasági Központ ikerépületeinek leomlása óta 14 év és 4 milliárd dollár telt el. A működtető cég a pazarlás szimbólumának nevezte az épületet, a tervezőt és a kivitelező céget vádolva a megcsúszott átadásért és a megduplázott kiadásokért.

Csupán összehasonlításképp, a WTC Csomópontra ugyanannyit költöttek, mint Amerika legmagasabb felhőkarcolójának, a szomszédos, 104 emeletes One World Trade Centernek építésére.

Az üzemeltető New York and New Jersey Port Authority (NY és NJ Kikötői Hatóság) vezetősége ezért elvetette a szalagvágó ünnepség ötletét, azonban megígérte, hogy a tavasz végén, mire az összes üzlet és étterem beköltözik, sor kerülhet egy kisebb szabású ünnepségre.

A WTC Csomópont New York City jelenleg legtöbbet emlegetett létesítménye, mely otthont ad a New Jersey PATH ingajáratnak, tizenegy metróvonalnak a Fulton Centerhez csatlakozva (az új Fulton Centerről ITT írtunk), komp kikötőhöz csatlakozó átjárónak, illetve egy jelenleg még üres üzletközpontnak.

A WTC csomópont a tervrajzok bemutatása óta megosztja a közvéleményt. Az épület szabadra engedett, szárnyait nyitó madár, a kritikusok szerint azonban legfeljebb dinó, esetleg tatu.

 

A modern katedrálisra, míg sokak számára futurisztikus kórházra emlékeztető központi kupola alatt, a madár gyomrából, a bordákon át láthatjuk a szomszédos felhőkarcolókat, köztük a One WTC-t.

“Az Oculus az Élet és a Hit emlékműve New Yorkban. – nyilatkozta a tervező-építész, Santiago Calatrava – A New Jerseyből naponta ingázó minden valószínűség szerint egy viszonylag szerény apartmanból érkezik, New Yorkban pedig nehéz munka vár rá, megérdemli, hogy legalább lenyűgöző állomásra érkezzen, mely azt sugallja: fontos vagy.

Az Oculus közepét úgy tájoltuk, hogy szeptember 11-én, a napsugarak 10 óra 28 perckor, a második épület leomlásának idején, az épület “gerincén” süssenek be.

Ez az épület egy mérnöki csoda. Már meglevő metróvonalak köré, fölé és alá építkeztünk. Az 1-es metróvonal mostantól egy 60 méteres, oszlopos alátámasztás nélküli, földalatti hídon halad át a csomópont alatt. A megnövekedett költségeknek ez a különleges megoldás az egyik magyarázata.”

A közvélemény erősen megoszlik az új közlekedési központtal kapcsolatban: “Költöttek volna inkább 300 millió dollárt egy átlagos metróelosztóra, a fennmaradó pénzt pedig a többi elhanyagolt állomás felújítására.” – fejezte ki a véleményét egy manhattani ingázó. “Megint egy újabb űrállomás.” – sajnálkozott egy másik utas.

“A mi zsebünkből fizették, ezt a pénzt soha nem kapjuk vissza, így nem marad más hátra, mint élvezni, elvégre nem mindennapi látvány. ” – vélekedett egy pozitív szemléletű New York-i.

A nyitás napján a környék még rendezetlen volt, s az épület területén belül is több munkaterülettel találkoztunk, azonban úgy tűnt, hogy a negatív vélemények ellenére az első utasok ámulattal teli meglepetéssel vették birtokba az épületet.

 

Egy bizonyos, az épület különleges szerkezete, a fény-árnyék viszonyok, a futurisztikus megjelenés villámgyorsan a város egyik leggyakrabban fotózott épületévé tette a WTC Hub-ot. New York City egyik legismetebb Instagram fotósa szerint: “Három dolog történik, amikor belépsz a WTC Hub-ba. Leesik az állad, minden lehetséges szögből lefotózod, majd elárasztod a képekkel az Instagram oldalad.”

Képek: a blog írójának tulajdona

Tags: , , , , , , , , , ,

« Older entries § Newer entries »