New York Cityben filmet forgatni nem olcsó mulatság, de a rendezők többsége nem bánja a szervezéssel járó kellemetlenséget és a magasabb produkció költséget, mivel tisztában van vele, hogy az autentikus környezet mindig meghozza a sikert. Lehet Hollywoodban manhattani történetet filmezni, ám a díszletek sosem adják vissza ennek az ikonikus városnak utánozhatatlan hangulatát.

Manhattanban könnyű filmforgatásba botlani, de Spielberg produkció előkészületeit lencsevégre kapni különleges szerencsének számít. Abban a megtisztelő helyzetben voltam, hogy képeket készíthettem Steven Speilberg legújabb filmjének – mely jelenleg a St. James Place munkacímet viseli -, egyik New York-i helyszínén.

A rendezőóriás a Manhattan híd alatti területet (DUMBO) pár nap leforgása alatt visszavarázsolta a hidegháború időszakába. A házakra korabeli reklámplakátok kerültek, a modern ajtók elé hamis falakat húztak.

Az utcasarkon korabeli telefonfülke áll, a házak előtt veterán autók és motorok parkolnak. A boltok cégérei 5 centes szolgáltatásokat, míg a hitelezők 50-100 dolláros kölcsönöket kínálnak.

A film a 60-as években játszódó kémtörténet lesz, Tom Hanks, Amy Ryan, Eve Hewson és Alan Alda főszereplésével.

A DreamWorks és a Disney közös filmjének bemutatójára 2015. október 26-án kerül sor. Eredetileg Matt Charman írta a kémfilm történetét, melyet később a kétszeres Oscar-díjas (Fargo és Nem vénnek való vidék) Coen testvérek vettek át, illetve javítottak.

Ez a film Spielberg és Tom Hanks negyedik közös alkotása, a Ryan közlegény megmentése, a Terminál és a Kapj el, ha tudsz! című filmek után.

A jelenleg St. James Place névre hallgató film valós történetet dolgoz fel. Az 1962-es történet középpontjában James Donovan ügyvéd áll, akit a CIA arra szemel ki, hogy titkos tárgyalásokat folytasson egy amerikai U-2-es kémrepülőgép pilótájának szabadon bocsátása ügyében. Francis Gary Powers gépét 1960-ban lőtték le Szovjetunió felett.

Pályafutása során James Britt Donovan tárgyalásokat folytatott többek között Fidel Castro-val a Disznó-öbölbeli invázió idején és konzultánsként vett részt a Nürnbergi perben. Az 1962-es választások idején magát Kennedy-t mondhatta támogatójának a New York-i szenátusi székért vívott küzdelemben a demokraták színeiben. Ezt a csatát elveszítette.

A művészetek iránti rajongása végül a manhattani művészeti egyetem, a Pratt Institute elnöki székébe juttatta. Ezt a funkciót töltötte be 1970-ben bekövetkezett halálig.

A stáb a New York-i helyszínek után Berlinben folytatja a film forgatását.

További képekért kattints az ikonokra.

Képek: a blog írójának tulajdona