2023

You are currently browsing the yearly archive for 2023.

A legtöbb kép nem adja vissza a karácsonyi gömbök hatalmas méretét. A szoborcsoport Stephen Stefanou, a dallasi Venue Arts dizájnerének alkotása és 1993-ban került először a 1251 Sixth Avenue (volt Exxon épület) szökőkútjába. Maga az alkotó is csodálkozik, hogy immár 30 éve, minden egyes karácsonykor újra kéri a város vezetősége a felállításukat. A gömböket minden 5 évben újra készítik. A rendelésben az is szerepel – mindenki örömére -, hogy változtatás nélkül készüljenek.

Tags: , , , , , , ,

🦃 A Hálaadás tökéletes példája, hogy két, akár egymásnak ellentmondó tény, igaz és elfogadható lehet egyszerre.

1. tény: A Hálaadás, az indiánok valódi történelmét a legtöbb iskolában roppant hiányosan vagy egyáltalán nem tanítják Amerikában. A “történelem írói” megpróbálták kitörölni a közösség emlékezetéből azokat az eseményeket, amelyek több millió indián halálához vezettek. A társadalmi amnézia gyógyítása hosszas folyamat és sokakban kemény ellenállást vált ki, lásd republikánus államok könyvbetiltási kampányai, tanterv módosításai, a Kritikus fajelmélet oktatásának tilalma a felsőfokú oktatásban.
2. tény: A Hálaadás ünnepelhető mindezek tudatában és ellenére, anélkül, hogy egy működő tradíciót nyom nélkül kiradíroznánk a történelemből. Csupán a fókuszpontot kell jó helyre állítani.
New York City Hálaadás Napi Parádéjának töretlen sikere is bizonyíték erre.

🦃 A Macy’s Nagyáruház Hálaadás Napi Parádéja igazi New York-i tradíció. A felvonulás Tv közvetítését 50 millióan követik az otthonaikban, Manhattan utcáin pedig átlagosan 3 és fél millió nézője van az eseménynek. A parádé vezeti be New Yorkban az úgynevezett Holiday Season-t, az Ünnepi Időszakot: Hálaadás, Black Friday, Yule, Hanukkah, Kwanzaa, Karácsony és Újév tartozik ebbe az ünnepkörbe.
A 3 órás felvonulás reggel fél 9-kor órakor indul a Central Park West-ről és a Macy’s Nagyáruház előtt ér véget. Aki úgy dönt, hogy részt vesz a parádén, készüljön elemózsiával, innivalóval és öltözzön melegen. Manhattanban általában csípős, hideg a november vége.
Ismerkedjünk meg a parádé 10 titkával.

🦃 Az első parádét 1924-ben, a Macy’s dolgozói szervezték. Valamennyien első generációs bevándorlók voltak, akik hálaadáskor nagystílűen akarták megünnepelni szerencséjüket az Új Világban. A parádé a Harlemből, a 145. utcai Macy’s elől indult és haladt a 34. utcában található Macy’s elé.

🦃 A dolgozók és a fogadott mulattatók jelmezes kavalkádját a Central Park állatkertjéből kölcsönzött állatok, kisebb-nagyobb léggömbök és fúvószenekarok tették vidámabbá. 1927-ben az élő állatokat hatalmas léggömbök váltották fel.

🦃 Felix, a Macska volt a legelső léggömb.

🦃 Az első időszakban, a felvonulás végeztével a hatalmas lufikat szélnek eresztették, így azok pár napig még New York felett lebegtek. A Macy’s belevarrta a címet és ajándékutalvánnyal jutalmazta azokat, akik megtalálták és visszajuttatták az égből pottyant léggömböket. A szokásnak egy baleset vetett véget. 1933-ban az egyik léggömb zsinórja rátekeredett egy kisrepülő propellerjére Queens felett. Szerencsére nem történt tragédia. A gép kényszerleszállást hajtott végre Long Island-en. A baleset óta “leeresztő csapat” (deflation squad) működik a parádé után.

🦃 A parádé évről évre nagyobb és bonyolultabb, a léggömbök mérete mára eléri a 13 méteres magasságot és a 8 és fél méteres szélességet, azonban egy dolog nem változik. El kell férniük egy 3,5 x 2,5 méteres dobozba. Ez a szabvány mérete azoknak a dobozoknak, melyekben New Jersey-ből, a parádé központi épületéből Manhattanba szállítják a léggömböket, a Lincoln Alagúton keresztül.

🦃 A parádé napján rengeteg önkéntes tartja a lufikat, azonban a parádénak sok főállású alkalmazottja is van. Többségük mérnök, akik a figurák tervezésében és kivitelezésében vesz részt. A több ezer egyedi ruha tervezése, kivitelezése és karbantartása szintén főállású munka. Csupán a ruhák tisztítása és hajtogatása két teljes hónapot vesz igénybe.

🦃 1942 és 1944 között elmaradt a Hálaadás napi parádé A II. Világháború idején a világ hélium és gumi hiánnyal küzdött. A parádé elmaradt, a héliumot és a gumit felajánlották a hadseregnek. Az 1958-as hélium hiány idején levegővel töltötték meg a lufikat és daruk segítségével stabilizálták őket a felvonulás során.

🦃 A parádé legnagyobb attrakciói a jól ismert rajz és reklám figurák lufi-óriás másolatai. A legismertebbek közül az első csatlakozó 1934-ben Mickey Mouse volt, mellyel kezdetét vette a Macy’s és a Walt Disney stúdió együttműködése. A legkedveltebbek: Popeye, Superman, Donald Kacsa, Maci Laci, Garfield, Breki, Pókember, Babar, Tapsi Hapsi, Rózsaszín Párduc. Az évek során az állandó tagok mellett vagy helyett az adott évben divatos figurák is helyet kapnak.

🦃 A Hálaadás napi parádé két portmanteau-val, vagyis szó-összerántással is megajándékozta az amerikai angol nyelvet. A falloon a float és a balloon szavak keresztezéséből létrehozott szó, melyet a föld felett sikló léggömbökre alkalmaznak, míg a balloonicle a balloon és a vehicle szavak összevonásával jött létre. A ballonicle kifejezés azokra a léggömbökre vonatkozik, melyek motorral ellátott járművekre épülnek. Ezekhez nincs szükség léggömb tartókra, a vezető a léggömb alatt található járműben ül. Az első falloon-t 1969-ben láthatta a közönség, s a mai napig ez a hatalmas, Hálaadás napi pulyka indítja a felvonulást. A falloon-ok a Lincoln Alagúton keresztül érkeznek Manhattanba, még a parádé előtti este.

🦃 A parádét Santa Claus zárja. Egyetlen egyszer, 1933-ban, Santa nem a parádé záróalakja, hanem nyitó attrakciója volt, mely nem nyerte el a New York-iak tetszését, így Santa továbbra is az utolsó fellépő, az Ünnepi Időszak beharangozója.

 

Tags: , , ,

A Hálaadás az Államok legnagyobb ünnepe. Többen ünneplik, mint Karácsonyt, nagyobb készülődés előzi meg, mint a Függetlenség Napját. Hálaadáskor a családok útra kelnek, hogy együtt ünnepeljenek, így ez egyben az év legforgalmasabb napja is. A Hálaadás az együttlétről, jó ételekről, az NFL-ről, a Macy’s parádéjáról szól. Az ünnepi asztal körül általában nem esik szó a hagyomány valódi eredetéről, azonban egy jó ideje drasztikusan növekszik azok száma, akik a tradíció valódi eredetének tudatában már nem ünneplik a Hálaadást.

Generációkon át az amerikaiak azzal áltatták magukat, hogy a gyarmatosítás egy megegyezésen alapuló, vérontástól mentes esemény volt, az első Hálaadás pedig egy derűs közösségi esemény az őslakosok és a telepesek részvételével. Ebben a változatban a zarándokok első csoportja, a Mayflower fedélzetén, veszélyes és hosszas hajózás után Cape Cod-on kötött ki, a szabadság és az új élet reményében. Némi felfedezés és az őslakosokkal való rövid összetűzés után, a part mentén telepedtek le. Az új kolóniát az angliai Plymouth-ról nevezték el. Az első hónapok kétségek közt teltek. Az őslakosok, akikre élelem és biztonság szempontjából teljes mértékben támaszkodniuk kellett, legjobb esetben óvatosak és félénkek, legrosszabb esetben kifejezetten ellenségesek voltak. Végül az őslakosok, Samoset és Squanto tolmácsolásának segítségével, kapcsolatba léptek a telepesekkel.

A történet lazán átsiklik a kérdésen, hogy ezek az őslakosok hol tanultak meg angolul, és azon is, hogy miért lettek hirtelen ilyen barátságosak.

Ousamequin-nel, a törzsfőnökkel kötött egyezség alapján az őslakosok a következő tavasszal és nyáron etették a telepeseket, megtanították a kukorica ültetés, halászat alapjaira. A kolónia lassan virágzásnak indul. Ugyanebben az évben, a betakarítás után, a két csoport megpecsételte a barátságukat az első közös lakomával. A történet a telepesség hőskorával folytatódik és a világ legjobb országának létrejöttébe torkollik.

Hogy mi történt az őslakosokkal? Erről nem szól a történet. Az ő hagyatékuk, a földjük átadása a fehéreknek, vagyis behódolásuk a gyarmatosítóknak. A történet főszereplője, a massachusetts-i Wampanoag törzs a kezdetektől fogva harcol ez ellen az interpretáció ellen, mivel cukormázzal borítja a gyarmatosítás brutalitását.

A mítosz szerint, a bátor telepesek a kietlen vadonban találják magukat partraszállás után. A valóság azonban az, hogy az emberi civilizáció az amerikai földrészen éppen olyan ősi és gazdag volt, mint Európában. A Wampanoag törzs számára a történelem nem a Mayflower-rel kezdődött. Dinamikus múltjuk volt, számtalan generáció alakított ki szokásokat, ünnepeket. A “vadon” telve volt falvakkal, utakkal, megművelt földekkel, temetőkkel.

A mítosz szerint a Plymouth-i telepesek és a Wampanoag törzs találkozása 1620-ban az első kapcsolat volt az őslakosok és a fehérek között. Az igazság az, hogy ez csak egyike volt a véres találkozások láncolatának, mely 1524-ben kezdődött. Száz év konfliktus előzte meg a Mayflower érkezését.
A mítosz félénknek jellemzi a Wampanoag-okat, akiket megfélemlített a fehérek jelenléte. Az igazság az, hogy az első időkben könnyen ők voltak erőfölényben.

Az igazi történet 1614-ben kezdődött, amikor Squanto-t (több forrásban Tisquantum), több társával együtt az angolok elrabolták Patuxet faluból és Malagán eladták rabszolgának. Szerencséjére, szerzetesekkel került kapcsolatba, akik segítségével egy évvel később, Angliába menekült, ahol hajóépítő munkásként dolgozott. 1619-ben egy angol felfedező hajón dolgozott fordítóként és így jutott vissza Patuxet-be. Családja az európaiak által behurcolt járványok áldozatává vált.

A Mayflower hajó 102 puritán protestáns szeparatistával a fedélzetén 1620 szeptemberében hagyta el Plymouth kikötőjét az Új Világ reményében. I. Jakab angol király hozzájárulásával hagyhatták el az Anglikán Egyházat és a Virginia Társaság engedélyével a Hudson folyó torkolatában kellett volna új települést létrehozniuk. 66 napos hányattatás után, november 9-én, jócskán eltájolva, Cape Cod-nál, a mai Massachusetts partjainál kötöttek ki. Semmi joguk sem volt letelepedni a Virginia Társaság területén kívül.

Az első telet Új Angliában a hajó fedélzetén töltötték. A 102 utasból csupán 53-an élték túl a hideget és a különféle betegségeket. A nőket különösen megviselte az új élethelyzet. A 19 nőből csupán 5 élte meg a tavaszt. 1621 áprilisában a Mayflower visszatért Angliába és a telepeseknek a szárazföldön kellett folytatni az életüket. Egy elhagyatott Wampanoag falu romjaira kezdtek építkezni és Patuxet-et New Plymouth-ra keresztelték át. Eleinte a hátrahagyott kukoricán éltek, majd megpróbáltak ételt és magokat lopni a szomszédos falvakból, de a sírrablástól sem riadtak vissza.

Squanto-val még ugyanezen a tavaszon ismerkedtek össze, akinek tökéletes angol nyelvtudása életmentőnek bizonyult. A telepeseket megtanította a vadászat, a halászat, a kukorica és tök termesztés tudományára, valamint a halból készült műtrágya használatára.

1621 őszén a telepesek háromnapos betakarítási ünnepre készültek. A Hálaadás ünnepét az óhazából hozták magukkal. William Bradford, a Plymouth kolónia kormányzója, meghívta Massasoit, a Wampanoag Szövetség vezetőjét, aki 90 indián harcossal érkezett az ünnepre. A vendégek rengeteg ételt hoztak magukkal, többek között: halat, homárt, szarvashúst, kukoricát, tököt és juharszirupot. Ennek a három napnak a története szájhagyományként maradt fenn.

A relatív béke a telepesek és az őslakosok között nem tartott sokáig. A telepesek egyre többen lettek és egyre nagyobb területet tulajdonítottak el az őslakosok élőhelyéből, kizsákmányolva őket, járványokkal tizedelve soraikat. Egyre gyakoribbak lettek a véres összetűzések és a feszültség végül mészárlásba torkollott. A Pequot Mészárlásra 1637-ben került sor, Mystic faluban, Connecticut területén.

A Pequot törzs az éves Zöld Kukorica Fesztivált ünnepelte, amikor angol és holland zsoldosok, 13 telepes halálát megtorolandó, felgyújtották az alvó indián tábort és lemészároltak 700 őslakost. Miután az indián harcosok letették a fegyvert, a zsoldosok halomra lőtték őket. A nőket és a gyermekeket sem kímélték. A nőket élve elégették, a gyerekeket a közös szállásukon mészárolták le.

A Pequot törzs a telepesek megjelenése előtt közel 8000 főt számlált. Egy éven belül a himlő 6500 őslakos halálát okozta. A mészárlás után csupán néhány száz Pequot maradt életben.
A vérengzés másnapján a Massachusetts Kolónia kormányzója, John Winthrop bejelentette: “A Hálaadás Napja legyen ez és mondjunk köszönetet Istennek, hogy segítségével megsemmisítettünk több mint 700 indiánt.”

Ez az esemény volt a kezdete az évszázadokig tartó őslakos népirtásnak. 1863. október 3-án Lincoln elnök törvénybe iktatta a Hálaadás Napját, mint Nemzeti Ünnepet, november 4. csütörtökjét.

Hálaadás Napja az őslakosok, barátaik és szövetségeseik számára a Gyász Napja, nemcsak a múlt eseményeire emlékezve, de a jelenben is tartó egyenlőtlenségekre koncentrálva. Napjainkban az őslakos gyermek és újszülött halálozási arány 15%-kal magasabb, mint a nemzeti átlag. Az őslakos fiatalok öngyilkossági aránya 3-4-szer magasabb, az őslakos nőket 10-szer nagyobb eséllyel éri erőszakos szexuális zaklatás. A mészárlás környezeti népirtás formájában folytatódik. Ipari nagyvállalatok állami engedéllyel rezervátumok közelében helyeznek el hulladék hegyeket, az őslakosok által fogyasztott folyóvízbe engedik a mérgező melléktermékeket. Az őslakosok földjét a mai napig elrabolják, olajkutak és olajvezetékek épülnek rajtuk.

Egyre többek számára világos, hogy a történelemkönyvek nem a valóságot, hanem a hatalmon levők valóságát tartalmazza.

1990 óta november az Amerikai Őslakos Örökség Hónapja (Native American Heritage Month).

Könyvajánló: David J. Silverman – This Land Is Their Land: The Wampanoag Indians, Plymouth Colony, and the Troubled History of Thanksgiving

Tags: , , , , ,

Laurel Hollow, Long Island északi partján nem csupán az egyik legmódosabb város New Yorkban, de egyes felmérések szerint a nyolcadik egész Amerikában. A kisvárosnak csupán 1900 lakosa van, “nagyon fehér” (97%) közösség. Míg az egy háztartásra jutó átlagos jövedelem New York államban 70 ezer dollár, itt 200 ezer. Az átlagos lakáspiaci ár 380 ezer dollár, Laurel Hollow-ban egy millió.

A házak többsége hosszú, magán kocsibehajtó mögött, kapuval lezárt birtokon rejtőzködik. A városka legszebb pontja, a képeslapra illő St. John’s templom, a völgy/Hollow mélyén.

Tags: ,

New Yorkban mindig nyitott szemmel kell járni és az ember mindig talál valami újat, meglepőt. A 1887-ben épült, 7 East 10th Street önmagában nem kiemelkedő townhouse, azonban az indiai faragott tikfa ablakkeret egyedülálló a városban. A tervező, Lockwood De Forest, aki a Tiffany cégnek is dolgozott, indiai művészekkel készíttette el a keretet, melyet hajóval szállítottak New Yorkba. Az épület, mely jelenleg a New York University tulajdonában áll, az “Amerika legszebb indiai épülete” címet kapta 1990-ben az építészeti kamarától.

Tags: , , , , ,

Az Upper West Side Nagyasszonyai: két impozáns, erődítmény-szerű lakóépület: az Apthorp és a Belnord. A két világhírű épületóriást sokan összekeverik. Való igaz, hogy több szempontból hasonlítanak egymásra, azonban az eltérés szembeötlő, ha közelebbről is megismerjük ezt a két, különleges atmoszférával rendelkező épületet.

A Belnord (225 West 86th Street) és az Apthorp (2201–2219 Broadway), mindkettő neoreneszánsz stílusú, mészkőből épült és egy-egy teljes utcablokkot elfoglal. A 12 emeletes Apthorp-ot 1908-ban, míg a 13 emeletes Belnord-ot 1909-ben adták át.

A két épület közül a Belnord a robosztusabb megjelenésű. A Belnord-nak két boltíves kapuja van, mindkettő a 86. utcáról nyílik, egymáshoz közel. A közel 8000 m2-es alapterületű épületben 225 bérelhető lakás található. A bérleti díjak havi 35 ezer dollárnál kezdődnek.

Az Astor család által épített, palazzo-stílusú Apthorp megjelenése kecsesebb, gazdag díszítőelemekkel, mind a külső falakon, mind a vaskapukon. Két boltíves kapuja az épület két oldalán található, mely jobban mutat építészetileg. Alapterülete jóval kisebb, 4700 m2, 154 lakással. A bérleti díjak havi 22 ezer dollárnál kezdődnek.

Mindkét épület gyönyörű belső kertet mondhat magáénak. A Belnord alapterületéből fakadóan azon ritka lakóépületek egyike New Yorkban, melynek belső udvarára autók is be tudnak hajtani és megfordulni. 2043 m2-es belső kertjét 2020-ban újították fel.

A Belnord napjainkban roppant népszerűségnek örvend, mivel ez az épület az Arconia, az Only Murders in the Building (Gyilkos a házban) című krimisorozat helyszíne. Steve Martin, Martin Short és Selena Gomez az Arconia lakói és az épületben elkövetett titokzatos halálesetek után nyomoznak. A filmsorozatban szépen látható a híres belső kert, a boltíves kapualj.

A Belnord híres lakói voltak többek között: Walter Matthau, Marilyn Monroe, Lee Strasberg és Matt Damon. Lee Strasberg rendező-drámapedagógust gyakorta látogatta itt James Dean, Marlon Brando és Al Pacino.

Az Apthorp Nora Ephron szerelme. A szerelem hullámhosszán, A szerelem hálójában és a Harry és Sally című filmek író-rendezője 1980-ban esett szerelembe az épülettel. Nora életének legnehezebb időszakában, második gyermeke születése és házasságának felbomlása után talált rá az Apthorp-ra, egyik Upper West Side-i sétája során. Az írónő 24 évig élt itt és a környék inspirálta a milliók által szeretett, örökzöld, romantikus filmjeit.

Az Apthorp-ban több filmet is forgattak, többek között a Nora Ephron válásáról szóló filmet, a Féltékenységet, Jack Nicholson és Meryl Streep főszereplésével.
Az Apthorp híres lakói voltak, többek között: Al Pacino, Conan O’Brien, Robert De Niro, Cyndi Lauper, Bob Balaban, Rosie O’Donnell és Amanda Seyfried.

Tags: , , ,

22 éve történt. 2001. szeptember 11-e gyönyörű nap volt, vakítóan kék, felhőtlen égbolttal. Te is pontosan emlékszel, hol voltál, mit csináltál azon a napon?

A képsorozat első felvétele az utolsó képek egyike a World Trade Center ikertornyairól. A képet David Monderer, fényképész készítette 2001. szeptember 11-én, reggel 8 óra 30 perckor a Manhattan híd újonnan nyílt gyalogos sávjáról. Miután elkészítette a felvételt, elindult vissza, Brooklyn felé, amikor hatalmas robajlást hallott. 8 óra 44 perckor az első gép becsapódott az Északi Toronyba.

David második felvétele 9 óra 20 perckor készült, 15 perccel azután, hogy a második gép a Déli Toronyba csapódott.

A harmadik fotó 10 óra 28 perckor készült, miután az Északi Torony összeomlott.

A negyedik képet hét nappal később készítette, szeptember 17-én. A füst és por még mindig ott lebegett Manhattan felett.

David Monderer felvétele az ikertornyokról a 9/11 Emlékmúzeumban is kiállításra került.

Tags: , , , , , , , , ,

A Macy’s Herald Square-en található nagyáruháza nemcsak hatalmas alapterületéről, Hálaadás napi parádéjáról, meseszép karácsonyi kirakatairól nevezetes, hanem arról is, hogy itt működnek Manhattan utolsó fából készült mozgólépcsői.

A favázas, falépcsős mozgólépcsőrendszer 1902-ben került átadásra, az üzlet nyitásával egy időben. Akkor ez a típus világelsőnek számított. A Macy’s fából készült mozgólépcsőit a híres Otis Felvonógyár építette és amikor az emberek a Csoda a 34. utca című film nagyáruházára gondolnak, a vevők ezeken a fa mozgólépcsőkön utaznak.

Az áruház 2015-ös átalakítása során néhány, menthetetlen fa mozgólépcsőt teljesen lecseréltek, de szerencsére, a harmadik és kilencedik emelet között megmaradtak az eredeti lépcsők. A legszebb a hatodik emelet, ahol a négy lépcsőből három régi Otis is látható (ez látszik a 3. képen). Az utolsó képen egy hibrid, ahol a fa lépcsőket fémre cserélték.

Ha nem is vásároltok az áruházban, ezeket a különleges mozgólépcsőket feltétlen érdemes megnézni, amíg lehetséges.

Tags: ,

A “Stars Hollow” hasonmás kisvárosok listájára ajánlom a Long Island északi partján található Cold Spring Harbor-t. Cold Spring Harbor nevét sokan Billy Joel első albumának címéből ismerik, míg mások azért, mert John Lennon is itt lakott, amikor nem éppen a Dakota-házban tartózkodott.

Cold Spring Harbor-nak csupán 3 ezer lakója van, 9 km2-en fekszik, a főutcája pedig csupán 320 méter hosszú, de mindezt bájjal, barátságos hangulattal kompenzálja. Ősszel, a főutcán található Raffaele kávézó, mely  jelenleg nagy Instagram sztár, kivájt sütőtökben felszolgált tejszínhabos kávéjával várja a látogatókat.

Halloween hetében a főutcán kerül megrendezésre a Witches Night Out, a Boszorkányok Éjszakája, amikor az üzlettulajdonosok játékkal, varázslattal várják a boszikat és nem boszikat egyaránt.

A karácsonyi időszakban is gyönyörűen díszítik az épületeket.

A főutca valamennyi épülete képeslapra illik, az öbölből pedig gyönyörű a látvány nyílik a környező hegyekre, különösen ősszel.

❗️Cold Spring Harbor nem keverendő össze Cold Spring-gel, mely ugyancsak New York államban található, Manhattan-től 70 percnyire vonattal, a Grand Central-ról. Szintén érdemes ellátogatni. Rengeteg filmet forgattak itt, többek között a Hello, Dolly-t, az In and Out-ot, a Mildred Place-t.

🚂: Cold Spring Harbor a Long Island Rail Road Port Jefferson vonalán található.

Tags: ,

Tegnap este a Financial District-be vitt az utam. Ilyenkor sosem hagyom ki a 1 Hanover Square épületét, melyet a legtöbben a Kate és Leopold című filmből ismernek. Az 1851-ben épült, olasz reneszánsz stílusú épület egy ideig a New York Gyapot Tőzsdének adott otthont. Az India House 1885-ben “úriemberek klubját” működtetett az épületben, de a Hanover Bank székházaként is üzemelt. Napjainkban esküvőket, magán összejöveteleket rendeznek ebben a Nemzeti Műemlék épületben és természetesen itt lakott az 1800-as évekbeli Leopold.

Tags: , ,

« Older entries § Newer entries »