2016

You are currently browsing the yearly archive for 2016.

Az egész incidens – a történelem ismétli önmagát – egyetlen szóval kezdődött múlt pénteken, a Canal Street-en. A Lincoln Tunnel mellett található Horizon Media egyik alkalmazottja hatalmas “Hi” (Hello) feliratot helyezett el Post-it-tel a cég egyik ablakára.

A Havas Worldwide reklámcég, az utca másik oldalán, azonnal visszaválaszolt: “Sup” (What’s Up=Mizujs) A hét elejére nyilvánvalóvá vált, hogy ez már több, mint incidens. Ez már háború. S ahogy az lenni szokott, a szomszéd államok, esetünkben a szomszédos cégek is hamarosan csatlakoztak.

A helyzet gyorsan súlyosbodott. A cégek egyre bonyolultabb Post-it alkotásokkal próbálnak visszavágni egymásnak. Kedd délutánra már, az egyszerűbb feliratok (5PM yet?=Mikor lesz már 5 óra?), hagyományos jelképek mellett, bonyolult, már-már művészi kompozíciók is felbukkantak.

Az ablakokat szuperhősök, mesefigurák, hollywoodi legendák arcképe díszíti. A dolgozók dobozszámra rendelik a színes Post-it blokkokat, s az ebédidőt közös alkotással töltik.

Nem tudni, hogy merre tart a játék és hogy van-e egyáltalán jutalma vagy végcélja, de egy biztos, a dolgozók fantáziája beindult és a közös alkotás öröme máris jobban összekovácsolta a munkatársakat.

A Post-it cég is felfigyelt a különleges eseményre. Szerda reggel Post-ittel teli táskák várták a Canal Street-i csatában résztvevő cégeket.

A Post-it háború bombái néhány napon belül az Instagram-on és a Twitter-en is felrobbantak, #canalnotes és #postitwar hashtagek formájában.

Mondhatjuk, hogy ilyen is csak Amerikában lehet, meg azt, hogy biztos rengeteg szabadidejük van. Tény, hogy az ilyen közösségi események dobják fel az unalmas irodai életet, hogy titkon, mi is szívesen dolgoznánk ilyen közegben és, hogy ennek a háborúnak csak győztesei lesznek.

A Post-it háború egy-két napon belül akár Európára is kiterjedhet. A kémek jelentése szerint, egyes cégek már meg is kezdték az előkészületeket. Szerintetek Magyarországon is kitör a Post-it háború? És ha igen, melyik cég lesz az első?

Képek: a blog írójának tulajdona, illetve Instagram

Tags: , , , , , , ,

A tulipánok útja New Yorkba legalább olyan kalandos volt, mint a pálmafáké Los Angeles-be. A tulipán, a pálmafához hasonlóan a Közép-Keletről származik és a hollandok telepítették Európába a 16. században. Az első tulipánhagymák Henry Hudson-nal együtt érkeztek New Yorkba.

A “tulipánmánia” az 1630-as évek végén őrült méreteket öltött világszerte. 1637 márciusában – ugyan csak egy rövid időre -, de a tulipán volt a legdrágább árucikk a világon.

New Yorkban a tavasz első hírnökei a színes tulipánok, melyek egy-két hétre a város öt kerületének szinte valamennyi parkját és közterét elborítják. A tavasz gyakran hűvös és borongós a Nagy Almában, így különösen nagy öröm ezeknek a tarka virágoknak a jelenléte.

Ebben az évben a viszonylag enyhe tél és a korán érkező tavasz különösen buja tulipánerdővel jutalmazta amanhattaniakat.

 

Érdekes adatok a New York-i tulipánokkal kapcsolatban:

A kertészmérnökök a tulipánokat gyors elvirágzásuk miatt csak átmeneti tavaszi dekorációnak tekintik.

2009-ben, Henry Hudson New York-i útjának 400. évfordulóján, a tulipán volt a City hivatalos virága. Hollandia tiszteletére a narancssárga tulipánt részesítették előnyben, míg idén a sötétlila tulipánok a legdivatosabbak.

 

“A nárciszok színével nem játszhatunk, – nyilatkozta New York főkertésze – így marad a tulipán. A változatosságra törekszünk és örülünk, ha a manhattaniakat évről évre meglephetjük a tulipánok új színpalettájával.”

 

Idén, csupán a Central Parkba 194 ezer tő tulipánt és nárciszt ültettek. A legszebb tulipánágyak a Conservatory és a Shakespeare Kertben, a Pond és a Grand Army Plaza körül, illetve az Olmsted kertben, a Sétány déli végében találhatóak.

 

A legtöbb tulipánt – 26 és fél ezer tövet -, a Konzervatórium Kertben ültették. A tulipán a Konzervatórium Kert 1937-es nyitása óta alapvirág.

A New York-i Közkönyvtár épülete előtti kertet szintén a legszebb tulipánágyások között tartják számon világszerte. Itt közel 5000 tulipántövet ültetnek el múlt ősszel.

Képek: a blog írójának tulajdona

Tags: , , , , , , , , ,

A New York-i tömegközlekedéssel kapcsolatos kérdések között többször felmerül a B110 buszjárat. A kérdezők egyszerűen azt szeretnék tudni, hogy felszálljanak-e vagy sem, mivel a járat szerepel a megállók tábláin, azonban nem található a New York-i Tömegközlekedési Vállalat (továbbiakban MTA) honlapján.

Szinte már klisé, hogy “New York City, a nemzetek olvasztótégelye”, azonban tagadhatatlan, hogy egyedi és utánozhatatlan karakterét ezen tulajdonságának köszönheti. Nincs még egy olyan város a világon, ahol ennyi nemzet élne együtt. Az öt kerületben több mint 800 nyelvet beszélnek és a lakosság 36%-ának nem New York City a szülővárosa.

A bevándorlók a kezdetekben ösztönösen törekedtek együtt tartani a közösséget, mely a boldogulás egyetlen útja volt. Ez magyarázza a New Yorkban magas számban fellelhető mikró nemzetközösségeket. Ezen negyedek közül a legismertebb és a mai napig aktív az Olasz Negyed (Little Italy), a Kínai Negyed (Chinatown), a Puerto Rico-i Negyed (Spanish Harlem vagy más néven az East Harlem) és a Koreai Negyed (Koreatown). A mára már csak emlékeiben és foszlányaiban létező Magyar Negyedről ITT olvashattok.

A zökkenőmentes együttélésnek azonban New Yorkban is vannak buktatói.

Tény, hogy a Kínai Negyed rendelkezik saját, úgynevezett “dolláros” kisbuszokkal (a jegy ára kb. 1 dollár), melyeket főleg a kínai lakosság használ Chinatown, Sunset Park és Flushing között, azonban a New York-i haszid zsidó közösség új szintre emelte a “faji/nemi megkülönböztetés a New York-i tömegközlekedésben” fogalmát.

Az MTA B110-es járata licenszelt, melyet egy magáncég üzemeltet. A busz pontosan úgy néz ki, mint a többi városi járat. Brooklyn Williamsburg és Borough (Boro) Park haszidok által lakott negyedei között közlekedik és a törvények szerint bárki felszállhat, habár a menetjegy többe kerül ($3.25), mint a többi New York-i járaton, a buszt pedig gyakran jiddis feliratok borítják.

A város, illetve az MTA vezetősége 2011-ben közölte az üzemeltetőkkel, hogy felbontja a szerződést, amennyiben nem vetnek véget a B110-es járaton a nemek szerinti szegregációnak. A haszid szabályok szerint a közösség női tagjai csak a jármű végében vagy a külön nekik fenntartott buszokon utazhatnak. A cég a figyelmeztetés után eleget tett a törvényeknek és kiplakátolta az erre vonatkozó szabályokat valamennyi járaton, azonban a gyakorlatban semmi sem változott.

Az üzemeltető cég vezetője a New York Timesnak azt nyilatkozta, hogy bárki bátran felszállhat a buszra s oda ülhet, ahová akar. A valóság azonban az, hogy továbbra is csak haszid zsidó utasai vannak a B110-es járatnak, a “MAN ONLY”, “csak férfiak” felirat továbbra is jól látható a a buszvezető mellett az ablakban, a nők pedig szó nélkül a busz végében ülnek le, illetve megvárják a következő járatot.

A buszjárat valóban nem szerepel az MTA honlapján. Belinkeltem egy térképet, mely tartalmazza a megállókat.

A kérdezőknek a válaszom a következő: nyugodtan használhatjuk a buszt, de tartsuk be a szabályokat illendőségből és a kellemetlenségek elkerülése végett. Ha nem szeretünk kilógni a sorból, inkább válasszunk alternatív, közvetlen az MTA által üzemeltetett buszokat, illetve a metrót Brooklyn haszidok által lakott negyedeiben.

Forrás: NYTimes
Képek: Google

Tags: , , , , , ,

A művészek nem igazán mennek nyugdíjba és főleg nem jelentik be nyugdíjazásukat. Nem úgy a ma élő legdrágább és legnevesebb olasz alkotóművész, Maurizio Cattelan, aki 2011-ben kijelentette, hogy ideje visszavonulni. Kiégett, nincs tovább. Azóta eltelt pár év és a művész úr figyelemhiánytól szenved, s ezt az érzést orvosolni szeretné. Visszatér az alkotók világába, de nem akárhogy. Alkot is, meg nem is, kiállítják a művét, meg nem is. Maurizio Cattelan 18 karátos WC csészét álmodott meg, melyet a Guggenheim Múzeum egyik mosdóhelyiségében funkcionál majd.

“Sokan azt hiszik ez egy vicc, pedig nem az. – nyilatkozta az alkotó – Szerény körülmények között nőttem fel. Apám teherautó sofőr, anyám takarítónő volt Padovában. Az arany WC számomra mély tartalommal bír. A Guggenheim látogatói közül sokan csak sütkérezni fognak a  WC csésze fényében, de az alkotás csak akkor elevenedik meg, ha valóban használjuk.” Az arany WC ülőkét májusban szerelik fel.

Képek: Google

Tags: , , , , , , ,

New York City nevezetes arról, hogy lehetőséget és helyet biztosít a feltörekvő képzőművészeknek, különös tekintettel a Street Art ágazatra.

 

A Rockefeller Center is gyakorta ad otthont kisplasztikáknak, szoborcsoportoknak, s nem retten vissza a furcsaságoktól sem.

A Rockefeller Center Ötödik Sugárút felőli bejáratánál június 3-ig látható a skandináv alkotópáros, Elmgreen & Dragset Van Gogh’s Ear (Van Gogh Füle) elnevezésű street-artja.

 

A Van Gogh Füle nem más, mint egy oldalára állított, hatalmas úszómedence. Az alkotók a a “readymades” (használati cikkből műalkotást) irányzat képviselői és 2012-ben, többek között, egy hatalmas hintalóval vonultak be a londoni Trafalgar Térre.

A ciánkék medence, fényes, acél lépcsőivel, ugrómedencéjével, víz alatti lámpáival játékos kontrasztot mutat a környező magasztos épületekkel.

 
“Az Ötödik Sugárút a divat, turizmus, kereskedelem, üzlet és művészet ötvözete. Ebben a miliőben a medence egyszerre bizarr és ismerősen barátságos.”

Képek: a blog írójának tulajdona

 

Tags: , , , , ,

A jó idő beálltával, április 19-én megnyílt Brooklynban a Dumbo Boulders.

Közvetlen a Manhattan-híd alatt található mászófalak valamennyi korosztálynak és ügyesség szintnek megfelelnek. A legmagasabb pont 4 és fél méter magas, az ügyességi szintek szín kódoltak, a talaj pedig párnázott, így mindenki kipróbálhatja magát.

Az üzemeltetők helyszíni oktatást is biztosítanak. Az ár kiváló. 9 dollár a napijegy, speciális cipőt is lehet bérelni. Sokan már most pokrócostul, elemózsiástul beköltöztek. A kilátás, különösen a “sziklák” tetejéről, pazar.

Képek: Google

Tags: , , , , , , , ,

New York City kétséget kizárólag az egyik leghangosabb metropolis, s ez a tendencia gyakran visszhangzik a kultúrában és a művészetekben is. Mindez különösen igaz a Brooklyn Bridge Park legújabb street art szoboralkotására is, mely a YO/OY nevet viseli.

Két és fél méter magas, juj-sárga, alumínium betűk kiabálnak a Manhattan-híd és a Brooklyn-híd között található füves területről. Az úgynevezett Main Street Lawn-t, a két híd között található dombos-füves területet nemrégiben újították fel és ezzel a különleges, több síkon értelmezhető műalkotással avatták fel.

A füves területet a látogatók jelenleg még nem vehetik igénybe*, mert a frissen ültetett fűnek még erősödnie kell, azonban a szobor már most a legtöbb Instagram lenyomattal rendelkező New York-i célpontok listáján található.

A szobor valóban többféleképpen és több nyelven is értelmezhető. Manhattanból olvasva a Brooklyn-i “yo” szlenget és a spanyol “yo=én” kifejezést, míg Brooklynból olvasva, a közkedvelt jiddis “oy” felkiáltást mintázza.

A Brooklyn-i származású alkotót, Deborah Kass-t Andy Warhol és Pollock ihlette, szobra pedig augusztusig látható, fényképezhető a Brooklyn Bridge Parkban.

*A Main Street Lawn-t a hétvégén átadták a látogatóknak, így a OY/YO-t már testközelből is megnézhetjük.

Képek: a blog írójának tulajdona, kivéve az utolsó képet, mely Michael Sarrao felvétele

Tags: , , , , , , , , , ,

A Central Park keleti részén, a 72. utca magasságában, a hajómodell-tótól (Conservatory Water) délre található “hegy”, a Pilgrim Hill (Zarándokdomb) nevet viseli, a tetején álló zarándokszobor után. A szobrot az Új-Anglia Társaság adományozta a Central Parknak 1885-ben. A szobrot 2015-ben restaurálták.

A domb valamennyi évszakban kedvelt célpontja a helybélieknek és a turistáknak egyaránt.

Télen, biztonságos lankáit szánkózók veszik birtokba, míg nyáron kitűnő piknik helyszínnek bizonyul, árnyas fáival. A tavasz azonban kétség kívül a legszebb időszak a Zarándokdombon.

 

Frederick Law Olmsted, a Central Park kertészmérnöke, annak idején úgy gondolta, hogy a parkba nem ültet semmilyen virágzó fát, azzal az elgondolással, hogy a színkavalkád elvonná a figyelmet a park drámai látványáról. Szerencsére ezen ötletét elvetették és a Central Park egész területét magnólia-, cseresznyefa- és vadalmafa-ligetek tarkítják, köztük a Pilgrim Hill-t is. A tavaszi időszak, a virágzó ligetek újra és újra elvarázsolják a Central Park látogatóit.

Tavasszal a Pilgrim Hill egyike a leggyakrabban látogatott és fényképezett célpontoknak a Central Parkban. A virágoktól roskadozó japán cseresznyefák buja koszorúja, később pedig a lábunk alatt a rózsaszín virágtakaró megunhatatlan látvány.

Ha virágzás idején tervezzük a New York-i látogatást, ne feledjük ellenőrizni az állandóan frissülő virágnaptárakat, vagy kérjük New Yorkban élők naprakész tanácsát. New York City fekvéséből következően gyakran drasztikus eltérések lehetnek Dél-Manhattan, a Central Park, illetve az északi területek, Brooklyn és Long Island virágnaptárában. Általánosan mondható, hogy az északi területek, Brooklyn és Long Island fái legalább 2 héttel később ébrednek téli álmukból.

Brooklyn Botanical Garden cseresznyefa naptár

Central Park virágnaptár

Képek: a blog írójának tulajona

Tags: , , , , , , ,

A Metropolitan Museum of Art nyári tetőtéri kiállításának legizgalmasabb darabja az angol származású Cornelia Parker Psycho-háza. “Amikor megtudtam, hogy Amerikába tervezhetek, azonnal a vörös színű, tipikus amerikai pajta jutott eszembe, s amint megláttam a MET tetőterét, beugrott a Psycho-ház gondolata. Tökéletesen beilleszkedik a manhattani városképbe.” A ház kétharmados kicsinyítésben épült és a Central Parkból is látható.

Képek: Google

Tags: , , , , , , ,

New York City utcáin és parkjaiban sétálgatva biztosan észrevettétek már, hogy a padoknak különleges szerepe van a tér kialakításában. Ez nem véletlen. New Yorknak nemcsak az utcaszerkezete mértani (a Commissioners’s Plan-ről ITT olvashattok), de a térrendezés is szigorú szabályokat követ.

 

Az 1939-es New York-i világkiállítás középpontba helyezte a város parkjait. Robert Moses, New York City mesterépítésze, Kenneth Lynch és Fiaival, a híres ötvösmesterekkel közösen tervezte meg és készítette el az expó ikonikus padjait, melyekkel a mai napig, városszerte találkozhatunk.

A Moses Pad (Moses Bench), illetve Világkiállítás Pad (World’s Fair Bench) névre is hallgató zöld padok Art Deco stílusban készültek egy csipet Viktoriánus beütéssel.

 

A pad ülőkéje és háttámlája, valamint lábazata erős Art Deco stílust sugall, míg az ívelt karfa a Viktoriánus időkre emlékeztet.

 

Robert Moses számára ezek a padok nem csupán a Világkiállítás vendégeit hivatottak szolgálni, de a saját egóját is, ami köztudottan nagy volt. Amikor 1934-ben New York City parkjainak biztosa lett, minden erejét annak szentelte, hogy a város lehető legtöbb pontján évszázadokra letegye a kézjegyét. New York City parkjainak esetében ez sikerült is.

A Moses Padokból több mint 8000 készült és több ezer a mai napig használatban van Manhattan parkjaiban, közterein.

12593733_934055933311028_2137174182549474759_o

A világkiállítás padjai kényelmesek és funkcionálisak. A park vezetése a mai napig a legfrekventáltabb helyeken használja őket.

12496031_934055943311027_296391596841992935_o

A Central Parkban a Moses Padokon kívül igen kedveltek a szintén zöld színű, kerek karfa nélküli, úgynevezett Central Park Settee-k, illetve a fa és beton kombinációs padok is. A Central Park Settee-k szintén a 30-as évekből származnak. Mindkét pad stílusa, egyszerűsége kiemeli a környező természet szépségét és a park mozgalmasságát.

 

A rusztikus fapadokat a park kifejezetten vadregényes tájain helyezték el. A tó partján, illetve a Rumble kacskaringós ösvényein. A parkrendezők itt a táj bujaságát akarták kifejezni a padok természetes anyagával, robusztus egyszerűségével.

10914809_769598136423476_5198931162547583544_o

A Central Park és a város padjainak nagy részét továbbra is a Kenneth Lynch & Sons gyártja, illetve javítja. A kiöregedett padokat szinte észrevétlen cserélik le újakra, azonban ha csak a festék kopott le, akár mi is segíthetünk.

A Central Park fenntartói nagy örömmel várják az önkénteseket. A Painting Programra ITT lehet jelentkezni.

886941_928053477244607_5414542946999506768_o

Amennyiben adományozó kedvünkben vagyunk, erre is van lehetőség. A Central Park padjait örökbefogadók 10 ezer dollár fejében sajátjuknak tekinthetik a park egyik padját, melyre az adományozó által kért felirat kerül plakett formájában. Az Adopt-A-Bench programról ITT olvashattok bővebben.

 

2010-ben Chelsea-ben megjelent új acélpadok nem igazán nyerték el se a helybéliek, se a turisták tetszését. A megrendelő és tervező Chelsea Improvement Company szerint az acélpadok tökéletesen beilleszkednek és tükrözik a városrész hangulatát. A padokat eleinte csak Chelsea környékén láthattuk, azonban az utóbbi időben egyre északabbra merészkednek. A képen látható példány a 34. utcában, a Macy’s nagyáruház előtt található.

Reméljük, hogy az ikonukus zöld pad még hosszú ideig New York City egyik jelképe marad.

Képek: a blog írójának tulajona
Forrás: Kenneth Lynch & Sons

Tags: , , , , , , , , ,

« Older entries § Newer entries »