A New York-i tömegközlekedéssel kapcsolatos kérdések között többször felmerül a B110 buszjárat. A kérdezők egyszerűen azt szeretnék tudni, hogy felszálljanak-e vagy sem, mivel a járat szerepel a megállók tábláin, azonban nem található a New York-i Tömegközlekedési Vállalat (továbbiakban MTA) honlapján.
Szinte már klisé, hogy “New York City, a nemzetek olvasztótégelye”, azonban tagadhatatlan, hogy egyedi és utánozhatatlan karakterét ezen tulajdonságának köszönheti. Nincs még egy olyan város a világon, ahol ennyi nemzet élne együtt. Az öt kerületben több mint 800 nyelvet beszélnek és a lakosság 36%-ának nem New York City a szülővárosa.
A bevándorlók a kezdetekben ösztönösen törekedtek együtt tartani a közösséget, mely a boldogulás egyetlen útja volt. Ez magyarázza a New Yorkban magas számban fellelhető mikró nemzetközösségeket. Ezen negyedek közül a legismertebb és a mai napig aktív az Olasz Negyed (Little Italy), a Kínai Negyed (Chinatown), a Puerto Rico-i Negyed (Spanish Harlem vagy más néven az East Harlem) és a Koreai Negyed (Koreatown). A mára már csak emlékeiben és foszlányaiban létező Magyar Negyedről ITT olvashattok.
A zökkenőmentes együttélésnek azonban New Yorkban is vannak buktatói.
Tény, hogy a Kínai Negyed rendelkezik saját, úgynevezett “dolláros” kisbuszokkal (a jegy ára kb. 1 dollár), melyeket főleg a kínai lakosság használ Chinatown, Sunset Park és Flushing között, azonban a New York-i haszid zsidó közösség új szintre emelte a “faji/nemi megkülönböztetés a New York-i tömegközlekedésben” fogalmát.
Az MTA B110-es járata licenszelt, melyet egy magáncég üzemeltet. A busz pontosan úgy néz ki, mint a többi városi járat. Brooklyn Williamsburg és Borough (Boro) Park haszidok által lakott negyedei között közlekedik és a törvények szerint bárki felszállhat, habár a menetjegy többe kerül ($3.25), mint a többi New York-i járaton, a buszt pedig gyakran jiddis feliratok borítják.
A város, illetve az MTA vezetősége 2011-ben közölte az üzemeltetőkkel, hogy felbontja a szerződést, amennyiben nem vetnek véget a B110-es járaton a nemek szerinti szegregációnak. A haszid szabályok szerint a közösség női tagjai csak a jármű végében vagy a külön nekik fenntartott buszokon utazhatnak. A cég a figyelmeztetés után eleget tett a törvényeknek és kiplakátolta az erre vonatkozó szabályokat valamennyi járaton, azonban a gyakorlatban semmi sem változott.
Az üzemeltető cég vezetője a New York Timesnak azt nyilatkozta, hogy bárki bátran felszállhat a buszra s oda ülhet, ahová akar. A valóság azonban az, hogy továbbra is csak haszid zsidó utasai vannak a B110-es járatnak, a “MAN ONLY”, “csak férfiak” felirat továbbra is jól látható a a buszvezető mellett az ablakban, a nők pedig szó nélkül a busz végében ülnek le, illetve megvárják a következő járatot.
A buszjárat valóban nem szerepel az MTA honlapján. Belinkeltem egy térképet, mely tartalmazza a megállókat.
A kérdezőknek a válaszom a következő: nyugodtan használhatjuk a buszt, de tartsuk be a szabályokat illendőségből és a kellemetlenségek elkerülése végett. Ha nem szeretünk kilógni a sorból, inkább válasszunk alternatív, közvetlen az MTA által üzemeltetett buszokat, illetve a metrót Brooklyn haszidok által lakott negyedeiben.
Forrás: NYTimes
Képek: Google
A “tulipánmánia” az 1630-as évek végén őrült méreteket öltött világszerte. 1637 márciusában – ugyan csak egy rövid időre -, de a tulipán volt a legdrágább árucikk a világon.
New Yorkban a tavasz első hírnökei a színes tulipánok, melyek egy-két hétre a város öt kerületének szinte valamennyi parkját és közterét elborítják. A tavasz gyakran hűvös és borongós a Nagy Almában, így különösen nagy öröm ezeknek a tarka virágoknak a jelenléte.
2009-ben, Henry Hudson New York-i útjának 400. évfordulóján, a tulipán volt a City hivatalos virága. Hollandia tiszteletére a narancssárga tulipánt részesítették előnyben, míg idén a sötétlila tulipánok a legdivatosabbak.
Tinkmara