A cikkben szereplő árak 2017. március 19-én lépnek életbe.

Az első részben a New York-i metró szerkezetéről, a vonalakról, az állomások felépítéséről volt szó, valamint néhány érdekesség is szóba került, sok-sok képpel fűszerezve. A második rész olyan praktikus tanácsokra koncentrál – remélhetően szórakoztató formában -, mint a jegyváltás és a New York-i metróillem és viselkedés.

Turistaként és helybéli lakosként egyaránt, a manhattani lét alapfeltétele a hatékony közlekedés. A gyors és viszonylag olcsó metró és buszjáratok New York valamennyi kerületét behálózzák. A New York-i metró naponta több mint 5 millió utast szállít, így egyértelmű, hogy nem csupán írott, de íratlan szabályok is segítik a metropolis állandó és átmeneti lakóinak hétköznapjait. Helybéliek számára kötelező. turisták számára ismeretük ajánlott, mert megkönnyíti a beilleszkedést és zökkenőmentesebbé teszi a zsúfolt, látnivalókkal teli programot.

Utazás előtt érdemes tanulmányozni a metrótérképet, útvonalakat tervezni. Amennyiben munkából vagy tanulmányokból kifolyólag hosszabb ideig tartózkodunk New Yorkban, New York-ivá kell válni. Az első munkanap előtt feltétlen gyakoroljunk, végezzünk teszt utazást. A reggeli csúcsidőben nem álldogálhatunk elveszett gyermekként a metróállomás közepén, térképpel a kezünkben. A tesztidőre bőven számoljunk rá, annak ellenére is, hogy munkanapokon a szerelvények sűrűbben közlekednek.

A felkészülés vonatkozik a jegyvásárlásra és használatra is. A New York-i Közlekedési Vállalat, az MTA honlapján érdemes ellenőrizi az árakat Az új árrendszer 2017. március 19-én került bevezetésre. A New York-i metrót az úgynevezett MetroCard-dal vehetjük igénybe, melyet a metróállomások információs ablakánál, illetve a jegyváltó automatákból vásárolhatunk. Valamennyiünk számára jó hír, hogy megszűnt a kétféle metrókártya. Az új kártya egyszerre alkalmas pénz és idő értékű feltöltésre, vagyis ugyanarra a kártyára pay-per-ride (menetenként) és unlimited (korlátlan) utazást is fizethetünk. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a 7, illetve 30 napos korlátlan kártyánkra tölthetünk fel dollár összeget is, amikor úgy érezzük, hogy kiszaladunk az időből, de már nem akarunk teljes hetet, vagy hónapot vásárolni. A lehetőség fordítva is működik. A pay-per-ride kártyánkat bármikor átválthatjuk hetes, vagy hónapos, korlátlan kártyára. A fennmaradó dollárokat a jegy elraktározza számunkra.

A menetjegy alapára a metróra és a helyi járatú autóbuszra jelenleg $2.75. Ennyit von le a rendszer a kártyáról minden egyes utazás során. A pay-per-ride kártyát a metrón kívül a buszokon is használhatjuk. Minden kártyára töltött 5 dollár után 5% bónuszt kapunk. A New York-i metrón az átszállásokért nem kell fizetni és az ellentétes irányba is ingyen utazhatunk. Ez alól azok a megállók kivételek, ahol a szemközti peronra jutáshoz el kell hagynunk az állomás területét.

A hetijegy $32, míg a havijegy $121-ba kerül. A single-ride-ticket, azaz az egy útra szóló jegy természetesen továbbra is létezik. Ennek költsége $3. Ezzel a jegytípussal is korlátlanul átszállhatunk – a metróállomás elhagyása nélkül -, viszont nem érvényes a buszokra és a vásárlástól számított 2 órán belül fel kell használni.

Az MTA minden újonnan vásárolt jegyért $1-t számít fel, mely a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jegyre szánt teljes összegből $1 jegyvásárlási költség lesz. Az új rendszer azonban lehetővé teszi, hogy ugyanazt a jegyet többféle funkcióban, hosszú ideig használhassuk. Az elrongálódott, lejárt jegyet az információs ablaknál térítés nélkül kicserélik.

Velem is megesett már, hogy a manhattani nyári melegben a zsebemben tartott MetroCard kissé leamortizálódott, így a leolvasó állandó hibát jelzett. Az információs ablaknál készségesen átmentették a fennmaradó dollárösszeget egy új kártyára.

 

Az információs és jegyváltó ablakok a forgalmas csomópontokon 24 órás nyitva tartással működnek, azonban a kisebb állomásokon csak jegyváltó automaták működnek. Ezeknek két típusa létezik. A bankkártyás, illetve a bankkártyát és készpénzt is elfogadó gép. Az utóbbiból van a több, viszont a turista forgalom miatt ezeknél mindig hosszabb sor áll. A jegyváltó automaták használata egyszerű, érintőképernyős.

A jegyváltó automatákon kívül jegyleolvasó gép is működik az állomásokon. A jegy lehúzásával az utazás megkezdése előtt ellenőrizhetjük metrókártyánk egyenlegét és lejárati idejét. A leolvasók az információs ablaka ágyazva találhatóak. Nagyobb állomásokon különálló leolvasó automaták is vannak, amilyen a képen látható.

A New York-i metrón nincsenek ellenőrök. Az állomásokat úgy alakították ki, hogy a bliccelésre nagyon kicsi az esély. A forgókaron a metrókártya lehúzása után juthatunk keresztül. A leolvasó használata eleinte trükkös lehet. Rá kell érezni az ízére, ritmusára. A kártyát – a képen látható módon – közepes tempóban kell végighúzni a leolvasó egységen. Miután a kijelzőn megjelenik a kártyánkon fennmaradó összeg, áthaladhatunk a forgóajtón. A táskánkat érdemes magunk előtt tartani és megemelni.

Amennyiben nagyobb csomaggal utazunk, használjuk a vészkijáratot, illetve a mellette felállított jegyleolvasót, hogy elkerüljük a képen látható kellemetlenséget. A vészkijárat ajtaján a riasztó meg fog szólalni, de erre a személyzeten kívül senki sem figyel, mivel állandóan használatban van. 2015. január 1-én az MTA kilenc év után, a rengeteg panasz hatására, leszereli a riszatókat. A hangjelzés a bliccelések kivédésére amúgy sem volt alkalmas, csak az amúgy is stresszes utazást nehezítette meg.

A metróállomás területét ugyanezen a forgókar rendszeren keresztül hagyhatjuk el. A bejövő forgalommal szemben közlekedni külön gyakorlást igényel. Ne legyünk durván tolakodók, de túlzottan udvariaskodni sem kell. Mozogjunk határozottan! 

Az utazás megkezdésekor a jegy legyen a kezünk ügyében. Amennyiben mégsem találjuk, lépjünk ki oldalra és ott folytassuk a keresést. A manhattaniak haladni akarnak és ha lehet, gyorsan. Amennyiben a gép már másodszor jelzi ki, hogy nincs elegendő pénz a kártyánkon, vagy olvashatatlan, ne tartsuk fel a forgalmat. Kérjük az alkalmazott segítségét.

Amennyiben realizáljuk, hogy rossz vonalra, vagy irányba haladó szerelvényre szálltunk, ne pánikoljunk, viszont a legelső megállónál szálljunk le. Az expressz járatok miatt ez különösen fontos, ha nem akarunk a külső városrészekbe kavarodni. Visszajutni a városba, ha esetleg leáll a metróforgalom, akár órákba is telhet. Az esetek zömében az ellentétes peronra az állomás elhagyása nélkül át lehet jutni. Amennyiben rossz lejáratot választottunk, sem kell búcsút mondani a $2.75-nek. Jelezzük a jegyárusító pultnál, hogy elvétettük a bejáratot. Az alkalmazott ekkor elkéri a jegyünket és leellenőrzi a bejelentkezés időpontját, illetve a leolvasó számát. Amennyiben ezek megegyeznek, készségesen beenged minket, újabb jegylehúzás nélkül. Velem többször előfordult már. Még egyszer sem utasítottak el.

Utastársainkat szintén bátran megkérdezhetjük, ha útbaigazításra szorulunk. A manhattaniak segítőkészek, szívesen segítenek, de ne bátortalanodjunk el, ha ők sem tudják a választ. Ez szintén előfordul.

A New York-i metró használata során legyünk határozottak, óvatosak és elővigyázatosak! Ugyan a bűncselekmények száma az elmúlt években drasztikusan csökkent, azért az ördög nem alszik. A táskát tartsuk magunk előtt és ügyeljünk a zsebeinkre. Amennyiben az elénk vágó – az általunk kinézett helyet elcsenő – utas úgy néz ki, mint akinek semmi vesztenivalója nincs, hagyjuk, valószínűleg tényleg nincs mit vesztenie. Idős utasoknak adjuk át a helyet, viszont a kismamáknak illik szólni, ha le szeretnének ülni. A New York-iak, a félreértések és sértések elkerülése végett, kérdéses szituációban – különösen a téli időszakban, amikor minden manhattani nő 7 hónapos terhesnek néz ki -, inkább nem adják át a helyet. Túlsúlyos hölgynek azzal átadni a helyet, hogy gratulálunk a babához, kellemetlen mindkét félnek.

Végezetül, álljon itt néhány tanács egy manhattani tősgyökeres ismerősömtől. Helybélieknek és turistáknak egyaránt megszívlelendő kérések és tanácsok.

“Kérünk, ne hangoskodj! Ez különösen vonatkozik a reggeli csúcsidőre. A legtöbben ilyenkor még csak az első kávénkat szürcsölgetjük félálomban. A telefonáló, a metró zaját túlkiabáló utasoknak gyilkos pillantásokat küldünk. Inkább nézd át az e-mailjeidet, Twitter, Facebook oldalad új bejegyzéseit, hallgass zenét, de a hangerőre ügyelj. Amennyiben muszáj egyeztetned valakivel, küldj sms-t, a zajban úgyis csak félreértenétek egymást.

No spooning allowed! Mi, New Yorker-ek, kifejezetten kényesek vagyunk az auránkra. A kanálpozíció a tömegközlekedési eszközökön megengedhetetlen. Ugyanez vonatkozik a szemkontaktusra is. Soha senkit nem bámulunk meg. A metróra vigyél magaddal olvasnivalót, hogy elkerüld a kísértést.

Ügyelj arra, hogy a legkevesebb helyet foglald el. Amennyiben olyan szerencsés vagy, hogy ülőhelyhez jutottál, engedd, hogy melléd üljenek. Táskának, újságnak, lábnak semmi keresnivalója az üres széken. Amennyiben straphanger vagyis állóutas vagy, vedd le a hátizsákod, túlméretezett táskád. A kapaszkodásra szintén érvényes: ne tekeredj fel a rúdra. Engedj helyet a többi kapaszkodónak is.

Csak nagy ritkán és csakis végső esetben eszünk a metrón. Ennek talán az a magyarázata az, hogy a New York-i metró a legutolsó hely, ahol jó ízlésű ember, jó ízléssel falatozna. A metró egyszerűen mocskos és büdös. A pisiszaggal keveredett McDonald’s nem tartozik a kedvenceink közé. Amennyiben nincs más választásunk – közbiztonsági okokból -, a müzliszelet megengedett, a kínai kaja és a milánói makaróni nem. Ami neked friss, finom tojássaláta, az a többi utasnak szellentés, abból meg van elég a te tojássalátád nélkül is.

A turista akármit is kérdez, a 42. utca környékére irányítjuk. A cél: a Times Square környékére terelni és ott is tartani őket.

Amennyiben klausztrofóbiás és szédülős vagy, próbáld meg nem elhányni magad a reggeli csúcsforgalomban! A kínai kajától bűzlő szerelvénynél csak a hányás szaga rosszabb. Ha mégis megteszed, 200 ember fog utálni és mesélni rólad a munkahelyén.

A tisztálkodást hagyd otthonra! Ne a metrón vágj körmöt, szedj szemöldököt, használj fogselymet és lehetőleg ne itt cserélj tisztasági betétet se. Láttunk már ilyet is.

Az üres szerelvény mindig nyomós okból üres. Ne dőlj be!

Ha hirtelen magadhoz nyúlnál vagy ellenállhatatlan ösztönzést érzel arra, hogy magamutogass, ismételgesd magadban: A New York-i metrón vagyok, itt semmi szexi nincs!

Ha mindenképp szunyókálni akarsz, tanuld meg az előrebukó fej metódust. A manhattaniak nem különösebben szeretik a vállukra fészkelő, erősen nyáladzó utastársakat.

Kellemes, biztonságos utazást kívánunk New York City metróhálózatán!”

Képek: a blog írójának tulajdona

Felhasznált irodalom: MTA