Ha sikerül eljutni az alagút elejéig, ez elegendő távolság, hogy a szerelvény meg tudjon állni. Az alagút elején létrát is találtok, amin vissza lehet mászni. Egyet azonban sose tegyetek: ne próbáljatok visszamászni ott, ahol leestetek! Sajnos sokan így veszítik az életüket. Ösztönösen a legrövidebb időt akarják tölteni a sínek között és azonnal vissza akarnak mászni.

Ne bízzatok a sínek közti résben, se a harmadik sínt védő fapalánkban! Ezek nem elég erősek, hogy megtartsanak. Ne próbáljatok meg a sínek közé feküdni! A legtöbb New York-i állomáson nem elegendő a hely a szerelvény alatt. Végezetül, sose ugorjatok le, hogy valaki másnak segítsetek!

Igaz az, hogy a régebbi típusú szerelvények képesek 100 km/h-nál is gyorsabb sebességre?

Metróvezető: Igaz. Az újabb modellek végsebessége 88 km/h. A leggyorsabban – 85 km/h-val – a 4-es járat szerelvényei robognak az East River alatt. Helyi járaton, két állomás között 30-50 km/h-val haladunk. Az expressz járatokon 65 km/h fölé is elmerészkedünk. Ha erre az élményre vágytok, próbáljátok ki a 2-es vagy 3-mas metrót a 72. és 42. utca között.

Miért van a legtöbb szerelvényen zárva az átjáró?

Kalauz: A szerelvények között átjárni tipikusan New York-i szokás, azonban ne feledjétek, hogy 2005 óta tilos és bírság jár érte, ha elkapnak. A legtöbb vonalon, mint az F, B, D, E, R, N, Q az átjárók biztonsági okokból vannak zárva. Ezek a járatok több éles kanyart is tesznek. Ilyenkor a két szerelvény között megnő a távolság és csak egy rossz lépés…