A New York-i Kínai Kert, a Chinese Scholar’s Garden, a Staten Island-i Botanikus Kertben található. A kert virágai, díszítő elemei Kínából érkeztek 1998 tavaszán. A 40 fős kínai kertművészekből és iparosokból álló csapat Suzhou városából érkezett Staten Island-re, hogy megálmodja a Kína területén kívül található egyik legnagyobb kínai kertet.

A klasszikus kínai kertek története 2000 évre nyúlik vissza. A Han Dinasztia indította a tradíciót, míg a legszebb “tudóskertek” (Scholar’s Garden) a Ming és a Qing Dinasztia idején épültek. A kertet az uralkodó udvartartásának vezető tudósa építette, innen ered az elnevezés.

A kínai kertépítést háromdimenziós tájkép festészetnek is hívják, de gyakran poétikus kerteknek is nevezik, mivel felépítésük hasonló a verseket megjelenítő kalligráfiák tájképbe komponálásához. A kínai kert építése egyet jelent a személy belső világának, örök lényegnek megjelenítésével, miközben magán hordozza az ősök bölcsességét és idealizmusát is.

A kínai kert kötelező elemei:

• Fa – Szögeket, ragasztót a kínai kertépítészet nem használ.
• Sziklák – A kínai irodalomban a sziklákat a Föld csontjaiként nevezik.
• Víz – A kert tavat és vízesést is magában foglal, ezek a Föld artériái.
• Növények – Szimbolikus jelentéssel bírnak.
• Bútorok – A kert belső szervei.
• Falak – Nem csupán díszítő elemek, de szimbolikusak is.
• Sétányok – A falak mentén, különféle szögből adnak rálátást a kertre.
• Pavilonok- Két pavilon található a kertben, egyik a tudós dolgozószobája, a másikból gyönyörű kilátás nyílik a kertre.
• Híd – Mindig ívelt.
• Festmények és kalligráfiák – A kert lelke, mondandója, művészi gondolatai.

A New York Chinese Scolar Garden további tradícionális elemei:

Banánlevél kapu – A különböző alakú kapuk a tradícionális kínai építészetben azt a szerepet szolgálták, hogy átvezessék a kert látogatóját a különböző szintek között, bepillantást engedjenek a kert másik részébe és attól függően, hogy melyik oldalról közelítjük meg a kaput, más képet látunk.

Halastó

Holdkapu – a Banánhéj kapuhoz hasonló funkciót szolgál, alakja a Világegyetem teljességét szimbolizálja, a akárcsak a Hold, ez is változó arcát mutatja a kertnek.

“Repülő” cserepek és ereszek – A cserepek és az eresz formája azt sugallja, hogy az építmény repül a levegőben, a tekintetünket az ég felé vonzza.

Ablakok – az ablakok szerepe sem tradícionális, hisz üveg nem található bennük, vagyis nem az elemek ellen védenek, hanem szintén a kertet osztják meg, s ha kipillantunk, új formában látjuk az elénktáruló természetet. S gyakran maga a természet is beukukcskál.

Holdmegfigyelő Pavilon

Íves híd

A 15. századi kínai költő szavaival: “A kertet emberi kezek alkotják, mégis azt a benyomást keltik, a Mennyországban tervezték őket.”