bevándorlás

You are currently browsing articles tagged bevándorlás.

A hozzám érkezett privát üzenetek túlnyomó többségében az amerikai munkavállalással és letelepedéssel kapcsolatosak. A küldők zöme fiatal munkavállaló, de rengeteg házaspár és kisgyermekes család is megkeresett már ez ügyben. Aggodalomra ad okot a kevés, megbízható, magyar nyelvű forrás és az egymásnak ellentmondó információtömeg, különösen a témával foglalkozó fórum jellegű oldalakon. Az érdeklődők – a gyakorlathoz hasonlóan – két táborba oszthatóak. Az első csoport csakis a legális lehetőségeket veszi számításba, míg a másik csoport nyitott az illegális megoldások felé is.

Ebben a bejegyzésben kizárólag az Amerikába történő legális letelepedést biztosító, úgynevezett bevándorló vízumokról lesz szó. A nem-bevándorló vízumokról külön cikkben beszélünk.

Figyelem: Legyetek óvatosak és kezeljétek erős fenntartással azokat az interneten fellelhető cikkeket, melyek – ha nem is nyíltan – azt sugalmazzák, hogy bizonyos nem bevándorló vízumok felhasználhatóak állandó letelepedésre. Például: Hello, Magyarok “Hogyan költözz Amerikába” című cikke, melyben a szerző a címben feltett kérdésre lehetőségként felsorolja az összes, legálisan nem állandó letelepedésre szolgáló dokumentumot is – többek között ESTA (nem vízum, beutazási engedély a vízummentességi program keretén belül), tanuló, munkavállalói vízum – megtévesztve ezzel az amúgy is bizonytalan keresőket. Illegális megoldásokkal csak akkor éljetek, ha vállaljátok az ezzel járó veszélyeket (bevándorlási börtön, végleges kitiltás az országból) és nehézségeket. Illegális letelepedőként jól kell ismernetek a kiskapukat, a különböző államok eltérő jogszabályait, mert ezeket mind fel kell használni ahhoz, hogy a hétköznapi életben boldogulhassatok. Olyan alapvető igényekről van szó, mint bankszámla nyitása, lakás- és autóvásárlás, kölcsön felvétele, nyugdíj, 401K (nyugdíj előtakarékosság) vagy a létfontosságú egészségbiztosítás megszerzése. A törvénytelen letelepedő számára ezek mind nehézségbe ütköznek és jogi kiskapukat kívánnak az állandó tartózkodási engedély és a Social Security Number (SSN), nemzeti személyazonosító szám hiányából adódóan.

Elöljáróban

  • Nem vagyok jogi személy, így ez a bejegyzés csak útmutatóként használható.
  • New Yorkban élek és dolgozom (HR), így személyes és munkaügyi tapasztalattal is rendelkezem bizonyos vízumokkal kapcsolatban.

GYIK

“A múlt évben jártunk Amerikában és nagyon megtetszett. A párommal komolyan elgondolkodtunk azon, hogy kint dolgozzunk. Mindketten fiatal diplomások vagyunk. Van-e értelme komolyra fordítanunk a tervet, hogy magyarként legális állást keresnünk?”

Jelenleg milyen lehetőségek vannak arra, ha kint szeretnék élni és dolgozni az USA-ban? Annyi mindent olvastam már ezzel kapcsolatban, de egyik sem vitt előre. Azt hallottam, hogy vagy ott kell születni, vagy be kell házasodni, vagy marad az illegális státusz. Nos, nekem egyik se szimpatikus ezek közül. Más lehetőség nem létezik?”

Előrebocsátom, hogy a válasz sajnos nem túl biztató az első csoport számára, mivel a legális, állandó letelepülést biztosító vízum, illetve az állandó tartózkodási engedély (zöld kártya) megszerzésének esélye kicsi és a lehetőségek száma kevés. 

Az 1965-ös, Lyndon Johnson elnöksége alatt bevezetett Immigration and Nationality Act (bevándorlási és állampolgársági törvény) szakított a több száz éves, ám állandóan változó hagyománnyal. Jóllehet, az első bevándorlás ellenes mozgalmak már az 1800-as évek végén felütötték a fejüket, a Johnson-féle törvény által, illetve a vízumrendszer bevezetésével, Amerika végképp megszűnt a szabad bevándorlás országának lenni. A vízumok bizonyos típusának évente kiadható száma is korlátozott lett.

A megszigorított szabályok ellenére Amerika továbbra is a legnépszerűbb országok egyike, melyet a bevándorlók a hagyományosan kiemelt pozitívumok – mint magasabb bérek, munkalehetőségek széles választéka, magánéleti és karrier-béli előbbre jutás lehetősége, minőségi nyugdíjas évek, vallás és eszmeszabadság, stb. -, miatt részesítenek előnyben.

Míg a fentebb említett tényezők valóban jellemzői az amerikai társadalomnak, ne feledjétek, hogy a megélhetés itt sem mentes a nehézségektől. A munkaórák száma, a teljesítménybeli elvárások jóval magasabbak (ugyanakkor általában igazságosabbak és részlehajlástól mentesebbek) az előléptetések és a munkabér elbírálása során, a szabadnapok száma átlagosan alacsonyabb az európai rendszerhez képest, a tisztességes egészségbiztosítás megszerzése pedig szorongató tényező, mely nélkül roppant nehéz fedezni a létfontosságú, minőségi orvosi ellátást. Általánosságban, az amerikaiak jóval többet dolgoznak és jóval kevesebb szabadidővel rendelkeznek az európai átlagnál. Az aktuális helyzet – globális migrációs válság és általános idegenellenes közhangulat – nem kedvez sem a legális, sem az illegális bevándorlásnak.

Kezeljétek fenntartással azokat a kommenteket, melyekben az ismerős-ismerősére hivatkoznak, aki vezető pozícióban, menő autóval száguldozik, a gyermekei a legjobb iskolákban tanulnak, a család a legjobb orvosi ellátást kapja, s mindezt illegálisan. Lehetséges? Igen. Előfordul? Igen, de nagyon ritkán és a hátteret, a részleteket sosem ismerjük. Azt, hogy milyen módszerrel játsszák át a rendszert, a kommentelő sosem osztja meg. Az illegális lét nem egyszerű és a világ jelenlegi helyzetében, lásd fenyegető terrorizmus, egyre nehezebb lesz.

Az amerikai vízumok két típusa

  • Nem-bevándorló vízum: Nem-bevándorló vízumra van szüksége az Egyesült Államokban ideiglenesen tartózkodni szándékozóknak, amennyibe turizmus, tanulmányok folytatása, üzleti út, orvosi kezelés vagy ideiglenes munkavállalás céljából lép az országba.
  • Bevándorló vízum: Bevándorló vízumra van szüksége mindenkinek, aki állandó tartózkodásra kíván belépni az Egyesült Államokba, tekintet nélkül arra, hogy ott szándékában áll-e munkát vállalni vagy sem.

A bevándorló vízumok három csoportja

  • Család alapú
  • Munkavállalás alapú
  • Diversity, közismert nevén zöldkártya lottó vagy vízumlottó

A család alapú bevándorló vízumok két fajtája

  • közvetlen hozzátartozó státusz alapján igényelt
  • rokoni kapcsolat alapján igényelt

Közvetlen hozzátartozó vízumra jogosultak – évente kiállított vízumok száma korlátlan

  • az amerikai állampolgárok házastársai
  • amerikai állampolgárok 21 év alatti, nőtlen-férjezetlen gyermekei
  • amerikai állampolgár által külföldön örökbefogadott gyermek
  • amerikai állampolgár által Amerikában örökbefogadott gyermek
  • amerikai állampolgár (minimum 21 éves) szülője

Rokoni kapcsolatok alapján igénylők – évente kiállított vízumok száma limitált

  • amerikai állampolgárok nem házas nagykorú gyermekei és azok kiskorú gyermekei
  • törvényes állandó tartózkodási engedéllyel rendelkező amerikai lakosok házastársai, kiskorú gyermekei, és nem házas nagykorú gyermekei
  • amerikai állampolgárok házas gyermekei és azok kiskorú gyermekei
  • amerikai állampolgárok testvérei és azok kiskorú gyermekei, feltéve, hogy az amerikai állampolgár minimum 21 éves

Figyelem: A felsoroltakon kívül más reláció nem jöhet szóba, vagyis nagyszülő, nagynéni, nagybácsi, após, anyós és unokatestvér révén nem lehet bevándorló státust szerezni.

A rokoni kapcsolatok alapján igényelt vízumok száma nemcsak limitált, de fontosságában másodlagos szerepet tölt be, így ezek elbírálási ideje jóval hosszabb, gyakran évtizedeket vesz igénybe. 

A nem-bevándorló vízumok közül kettőt itt kell megemlítenünk. A K3 és K1 vízumok hivatalosan nem-bevándorló vízumnak számítanak, azonban céljuk a családegyesítés, végkimenetelük a legális tartózkodási engedély.

K3 vízum: A K3 vízumot családegyesítés céljából hozták létre azon házastársak számára, akiknek folyamatban van a bevándorlási kérelme, de várakozniuk kell a jóváhagyásra. Ez a vízum lehetővé teszi azt, hogy a vízumkérelmező csatlakozzon házastársához az Egyesült Államokban és ott várja meg a bevándorlási kérelem elfogadását. Erre a vízumra amerikai állampolgárok házastársai és 21 éven aluli kiskorú gyermekei jogosultak és a nem amerikai fél országában kell igényelni.

K1 vízum: A K1 vízum az úgynevezett vőlegény-menyasszony vízum, a K3-hoz hasonlóan működik. A vőlegény-menyasszony beléphet az Államok területére, ahol 90 napon belül házasságot kell kötnie választottjával, majd állandó tartózkodási engedélyért folyamodhat.

Figyelem: Több fórumon is javasolt, ennek ellenére jogellenes megoldás, ha a menyasszony vagy vőlegény turista vízummal lép be Amerika területére házasságkötés céljából. Sokan ezzel próbálkoznak, mivel az ESTA olcsóbb és jóval gyorsabban megszerezhető, mint a K1 vízum, azonban az interjú időszakban ezzel a csellel jogi csapdába is kerülhetünk és kiutasíthatnak minket, akár véglegesen is. Az ESTA idején kötött házasság buktatóiról a következő részben bővebben is szó lesz.

Figyelem: Ha a házasságkötést követően, a zöld kártyával még nem rendelkező fél elhagyja az országot, újabb vízumra lesz szüksége, hogy visszatérhessen az Egyesült Államokba, mely költséges és időigényes folyamat. Ilyen esetben előzetesen engedélyt kell kérni a bevándorlási hivataltól (USCIS). Ezt a speciális engedélyt veszik igénybe a friss házasok, ha esetleg haláleset, nem várt egyéb esemény miatt haza kell utazniuk, mielőtt letelepedési engedélyüket elfogadták.

Munkavállalás alapú bevándorló vízumok

Minden egyes kincstári évben kb. 140 ezer munkavállalói bevándorló vízumot állítanak ki az arra jogosultaknak.

  • Kiemelkedő képességű dolgozók: a tudomány, a művészet, az üzleti élet, vagy a sport területén; hírneves professzorok és kutatók; bizonyos multinacionális cégek végrehajtó testületének és igazgatóságának tagjai
  • Különböző hivatások képviselői: Magas tudományos fokozattal rendelkező szakemberek
  • Szakemberek, szakmunkások és szakképzetlen dolgozók: Felsőfokú képzettséggel rendelkező szakemberek, legalább kétéves szakmai gyakorlattal rendelkező szakmunkások, és egyéb olyan szaktudással rendelkező dolgozók, amelyben hiány van az Egyesült Államokban.
  • Speciális hivatások: egyházi dolgozók, papok, bizonyos nemzetközi szervezetek alkalmazottai és azok családtagjai
  • Befektetők: azon személyek, akik legalább tíz, rokoni kapcsolatban nem lévő személy számára létesítenek munkahelyet azáltal, hogy tőkét fektetnek be egy új vállalkozásba az Egyesült Államokban. A befektetett minimális tőke általában egymillió dollár

Diversity Visa (DV), közismert nevén zöld kártya lottó vagy vízumlottó

Ez a bevándorlási lehetőség 1994 óta létezik. Évente 50 ezer szerencsést sorsolnak ki azokból az országokból, amelyek jogosultak a DV meghirdetésére. Ezek azok az országok, ahonnan általában kevés számú letelepedő érkezik. Az országok listája változhat. Jelenleg a 2018-as jelentkezés zajlik, 2016. november 7-ig. Ezen az oldalon minden fontos adatot és útbaigazítást megtalálhattok.

Válaszok a GYIK-re

  • Ha a neved megjelenik a kiválasztottak listáján, az még nem jelenti, hogy automatikusan meg is kapod a letelepedési engedélyt. Az útmutatóban megjelölt dokumentumokat be kell szerezni, ki kell tölteni a nyomtatványokat, állni kell a vízum megszerzésével járó költségeket és végül részt kell venni és sikeresen át kell jutni a zöld kártya interjún. Valamennyi benyújtott okmánynak át kell mennie a szűrőn, hogy végül a zöld kártyánk zöld utat kaphasson.
  • A zöld kártya lottó nyertesei legálisan letelepülhetnek az USA területén, azonban az állam nem fizeti az ezzel járó költségeket, arepülőjegyet, a szállást, sőt a nyertesnek nyilatkozatot kell tennie, hogy el tudja magát tartani az Államok területén. Ez megtörténhet önerőből, szponzorral, munkáltató által.
  • A befogadó ország nem nyújt segítséget sem a munka, sem a szálláskeresésben.
  • A jelentkezési jogosultságnak két kritériuma van:
    • A jelentkezőnek a jogosult országok egyikéből kell származnia
    • A jelentkezőnek eleget kell tennie a DV programban előírt követelménynek az iskolai végzettségre vagy a szakmai gyakorlatra vonatkozóan:

A jelentkezőnek középiskolai végzettséggel kell rendelkeznie, ami az amerikai meghatározás szerint 12 év tanulmányi idő sikeres befejezése (általános és középiskola); VAGY két éves szakmai gyakorlatának kell lennie az elmúlt öt éven belül egy olyan szakmában, amely legalább két éves képzést vagy gyakorlatot igényel.

  • A jelentkezésnek nincs alsó korhatára, de a középiskolai végzettség vagy szakmai gyakorlat követelménye gyakorlatilag csaknem minden 18 éven aluli jelentkezőt kizár a programból.
  • Egyéb amerikai vízum birtoklása nem kizáró tényező.
  • Házaspárok esetében a felek külön-külön is jelentkezhetnek.

Figyelem: Az a honlap vagy forrás, mely zöld kártya lottó szervezéssel foglalkozik az USA kormányának kiadva magát, a részvételért, a jelentkezési lapért, az eredmények kipostázásáért, stb. pénzt kér, személyes adatokat gyűjt: CSALÓ, SCAM oldal. A pénzt sosem látjuk vissza, rosszabb esetben adatainkkal is visszaélhetnek. Kizárólag az Egyesült Államok Magyarországi Nagykövetségének honlapja és az Egyesült Államok kormányának honlapjai tekinthetők hivatalos forrásnak.  A vízumlottón való részvétel ingyenes!

GYIK

“Elveszíthetem az állandó tartózkodási státuszom?”

Igen. A zöld kártya tulajdonos elveszítheti státuszát, ha nem ismeri és nem tartja be a zöld kártyával kapcsolatos törvényeket. A  státusz elveszítéséhez vezethet többek között, ha az illető bűncselekményt követ el, ha elmulasztja bejelenteni lakcím változását, ha a vízum elbírálási folyamat során csalást követ el és erre a későbbiekben derül fény.

A zöld kártyával rendelkező nem tölthet egy évnél hosszabb időt az Államok területén kívül. Amennyiben bizonyos körülmények (utazás, munka, stb.)  erre késztetik, azt jeleznie kell a bevándorlási hivatalnak, ahol 2 évre szóló, meghosszabbítható, “visszatérési engedélyt” állítanak ki számára. Amennyiben ezt elmulasztja, úgynevezett Returning Resident (visszatérő lakos) vízumra lesz szüksége, az ezzel járó összes költséggel és várakozási idővel.

“Fogadjak ügyvédet a vízum igénylési folyamathoz?”

Ez a jelentkezőtől függ. A vízum igénylő dokumentumok és azok utasításai egyértelműek. Magabiztos, közepes szintű angol nyelvtudással, odafigyeléssel, önellenőrzéssel a kívánt dokumentumok, formanyomtatványok, a fénykép, stb. mind prezentálhatóak ügyvédi segítség nélkül. (Nekem egyetlen alkalommal sem volt jogi segítségem, nem volt szükségem rá, sem az előkészületi, sem az elbírálási szakaszban, egyik vízum esetében sem.)

Amennyiben a jelentkezőt az ügyvéd jelenléte megnyugtatja, ha nem biztos a nyelvtudásában, esetleg ügye valamilyen oknál fogva jogi támogatást igényel, az ügyvéd fogadása indokolttá válik.

Ne feledjétek, a vízum megszerzése – kezelési költségek, nagykövetségre utazás, orvosi vizsgálatok, oltások, stb. – több ezer dollárba kerül, mely összeg az ügyvédi díjjal még magasabbra rúg.

Figyelem: kezeljük fenntartással azt az ügyvédet, aki azt javasolja – esetleg az internet nyilvánosságán keresztül -, hogy járjunk illegális úton. 

Érdemes vállalnunk az egyenes út megkerülését?

A válasz ismét az egyéntől függ. Fiatal, független keresők esetében jobban elképzelhető, míg kisgyermekes családoknál kevésbé valószínű, hogy megéri a kockázatot.

Az az életút kereső, aki ilyen életbevágó döntés meghozatala során fórumok, arctalan-névtelen szerzők, kommentelők véleményére épít, ne lepődjön meg, ha akciója esetleg sikertelen lesz. Ami pedig a félrevezető információkat terjesztő oldalakat illeti: meggondolatlan, felelőtlen dolog másoknak jogellenes ötleteket adni, még csak a sorok között sugalmazni is. Ne feledjétek, ők nem vonhatóak felelősségre, egyedül kell vállalnotok tetteitek súlyát.

‘Mikor lehetek amerikai állampolgár?”

Öt év eltelte után, ha megfelelsz az összes jogi elvárásnak, kérelmezheted az amerikai állampolgárságot. Amennyiben házastársad amerikai állampolgár, a kérelem három év után benyújtható.

Forrás: USCIS

Tags: , , , , , , , , , ,

OLYMPUS DIGITAL CAMERAManhattan vibráló sokszínűségét az évszázadok során letelepült bevándorlóknak köszönheti. New Yorkban szinte minden nemzet képviselteti magát. A bevándorlók ösztönösen törekedtek együtt tartani a közösséget, mely az első időkben a boldogulás egyetlen útja volt. A nyelvtudás hiányát, a beilleszkedés nehézségeit, a kulturális sokkot és a honvágyat is könnyebb volt közösen feldolgozni. Ez a magyarázata a Manhattanban magas számban fellelhető mikró nemzetközösségeknek. Ezen negyedek közül a legismertebb és a mai napig aktív az Olasz Negyed (Little Italy), a Kínai Negyed (Chinatown), a Puerto Rico-i Negyed (Spanish Harlem vagy más néven az East Harlem) és a Koreai Negyed (Koreatown).

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A kivándorló magyarok első csoportja 1870-ben érkezett az Új-hazába és a 2. Sugárút mentén, az 1. és 10., illetve az 55. és 72. utca közötti területen telepedett le. 1910-re a manhattani magyarok száma elérte a 110 ezret. Konrad Bercovic, neves New York-i történész a magyarokat melegszívű, vendégszerető emberekként jellemezte, akiknek karaktere legjobban a konyhaművészet iránti szeretetük által definiálható.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A Lower East Side gyors túlnépesedése arra kényszerítette a magyar családokat, hogy Yorkville felé vegyék az irányt. A klasszikus Magyar Negyed, mely a 2. Sugárút mentén, a 79. és 82. utca között jött létre, az 1950-es évek második felében élte virágkorát. Little Hungary központja a 82. utca volt, mely a mai napig a Magyarország István Királya nevet is viseli. A környéken sorra nyíltak a magyar éttermek, borozók, kávéházak, a családi vállalkozásban vezetett szatócsboltok, pékségek, hentesüzletek. Az éttermekben Tokaji bort szolgáltak fel, az étlapokon magyar nemzeti ételek szerepeltek, a hentesboltok Hertz és Pick szalámit árusítottak. A bevándorlók lelki éhségét pedig a környék magyar templomai csillapították.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A betelepült magyarok aktívan részt vettek a kulturális életben is. A manhattani művészvilágban olyan magyar neveket emlegettek elismeréssel, mint Dohnányi Ernő vagy Wass Albert, aki sokáig a New York-i magyar rádió állandó közreműködője volt. A Broadway-n Molnár Ferenc darabokat játszottak, a színpadon Darvas Lili, Szörényi Éva és Szabó Sándor lépett fel. A lemeziparban Szirmai Antal neve csengett ismerősen. A könyveladási listát a Claire Kenneth írói álnéven alkotó Kölcsey Kende Klára bestsellerei vezették. Ezek azok az évek, amikor a New York-i újságos standok három magyar napilapot is árultak. A Berkó Géza által szerkesztett Amerikai Magyar Népszava az 1891-es alapítás óta megszakítás nélkül működik. A Szabadság és a Varga Károly által vezetett szocialista lap, az Előre, szintén naponta kapható volt. A napilapokon kívül kéthetente jelent meg az Amerikai Magyarság, a Munkáslap és a kifejezetten sportkedvelők számára szerkesztett Sportvilág. 

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A magyar mentalitás, a remek ételek-italok, a cigányzene elvarázsolta Manhattan amerikai lakosságát. A 79. utcától északra a Lexington Avenue a Hungarian Broadway nevet kapta a színház és muzsika szerelmeseitől, az éttermek rajongói pedig Goulash Boulevard-nak keresztelték.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A virágzó magyar negyed a 20. század utolsó évtizedeiben látványos hanyatlásnak indult. Az éttermek, magyar boltok egymás után zárták be kapuikat és egyre több család, nagyrészt a fiatalok, elköltöztek a környékről. A Magyar Házon, a református és katolikus templomon, valamint az Andre’s Cafe-n kívül nincs magyar jelenlét a Negyedben. Az egykor virágzó Little Hungary mára már csak árnyéka önmagának. A legtöbb New Yorkkal foglalkozó magyar weboldal szerint Yorkville utcáin nem lehet úgy végighaladni, hogy ne hallanánk magyar szót. Az utóbbi hetekben – munkából kifolyólag -, többször is jártam ezen a környéken, és sajnos állíthatom, hogy nem hallottam még elvétve sem magyar beszédet. A volt Magyar Negyedben rengeteg olasz, kínai étterem és még annál is több gyors-mosoda nyílt.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Annak ellenére, hogy a manhattani Magyar Negyed a múlté, a 2005-ös cenzus felmérése alapján New Yorkban 31,734 amerikai állampolgár vallotta magát magyarnak és közülük 4,876-an beszélik jól anyanyelvünket. Little Hungary emlékének megőrzése és a magyar kultúra ápolása a Magyar Negyed központjában található Magyar Ház hitvallása.

Hungarian House/Magyar Ház – (213 East 82nd Street) A 19. századi épületet 1966-ban vette meg három non-profit szervezet: a Magyar Könyvtár és Történelmi Társulat, a Széchenyi István Társaság és az Amerikai Magyar Katolikus Liga. A Ház 1993 óta a Külföldi Magyar Cserkészszövetség tulajdonában áll és működése függ az ösztöndíjaktól, adományoktól, támogatásoktól és a különböző forrásokból származó hozzájárulásoktól.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Red Tulip Restaurant/Piros Tulipán Étterem – (439 East 75th Strfeet)  A Piros Tulipán népszerű étterem volt a Magyar Negyed szívében. Az 1999. januári zárás óta az üzletnek rengeteg tulajdonosa volt. Jelenleg egy középiskolai táborközpont működik a helyén. 

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Blue Danube Gift Shop/Kék Duna Ajándékbolt – (217 East 83rd Street) A Blue Danube New York egyetlen magyar könyvesboltjaként működött, a Püski Könyvkiadó volt alkalmazottjának vezetésével. Az idős tulajdonos 2006-ban nyugalomba vonult és boltját egy magyar házaspár vásárolta meg. A Bartos család nagy kihívásnak nézett elébe. Manhattan gazdag környékén fenntartani egy magyar könyvesboltot meghaladta az erejüket. A bolt 2009-ben végképp bezárt. Az épületben jelenleg egy névtelen antikvárium lerakata található. (Manhattanban jelenleg egy magyar könyvesbolt működik, a 2008-ban nyílt 10 Thousand Steps Magyar Könyvesbolt, az East Village-ben. A könyvesboltról hamarosan bővebben olvashattok.)

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Andre’s Cafe/Andre kávézója – (1631 2nd Ave #1) Andre folk múzeum benyomását keltő kávézója az egyetlen működő magyar étkezde a Magyar Negyedben. A név ellenére nem csupán kávét, de mindenféle magyar és európai cukrászsüteményt és pékárut is árulnak. Az apró üzlet diner-stílusban étteremként is működik, tipikus magyar fogásokat kínálva. A boltban márkás magyar italokat is vásárolhatunk.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Yorkville Meat Emporium/Magyar Hentesbolt – (1560 2nd Ave) Yorkville utolsó és egyetlen magyar hentesboltja a legendás Paprikás Weiss üzlet helyén állt és a magyar kultúra és konyhaművészet megőrzését tűzte ki célul. Autentikus füstölő és eredeti magyar földön termett fűszerek segítségével igyekezték megőrizni azt a minőséget, amit a magyar vásárlók megszoktak. Termékeik között nemcsak a tipikus magyar, de az európai országok különlegességeit is megtalálhattuk. A boltban 2011-ben tűz pusztított. Az üzlet honlapján jelenleg is a visszatérésről olvashatunk, a szomorú valóság azonban az, hogy az utolsó magyar hentesbolt helyén egy kínai étterem nyílt, Csipogó Csirke néven. Hatalmas veszteség a manhattani magyar közösség számára.

189483952_448558f181 meat market2

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

First Hungarian Reformed Church/New York-i Első Magyar Református Egyház – (344 East 69th Street) A gyülekezet 1916-ban költözött a jelenlegi épületbe, melyet Emery Roth, magyar származású amerikai építész tervezett. A templom építése 22 ezer dollárjába került az egyházközösségnek. Az egytornyos, stukkós téglaépület tradicionális magyar elemeket és a bécsi szecesszió jegyeit hordozza. A bejárat felett található a 24 méter magas harangtorony. 2000-ben az épület felkerült a Nemzeti Történelmi Emlékmű listára. 

OLYMPUS DIGITAL CAMERA OLYMPUS DIGITAL CAMERA

St. Stephen Catholic Church and School/Szent István Katolikus Templom és Iskola – (414 East 82nd Street) 1927. augusztus 20-án, Peéri Bonaventura ferences plébános vezetésével történt meg az első kapavágás. Az új templom kölcsönökből épült, majd a befejezés után a hívek adományaiból biztosították volna az anyagi alapokat. A 30-as évek gazdasági válásága idején a legtöbb magyar elveszítette az állását, így a kölcsönök visszafizetése lehetetlenné vált. A magyar ferencesek a Holy Name amerikai ferences provinciát kérték, hogy segítsen. 1935-ben a plébánia amerikai kézbe került. A templomban vasárnap délutánonként magyar nyelvű szentmisén vehetünk részt és lehetőség van magyar nyelvű szentgyónásra is. A Szent István egyházközség a New York-i főegyházmegye egyetlen magyar temploma.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA OLYMPUS DIGITAL CAMERA

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Hungarian Reformed Church/Magyar Református Egyház – (229 East 82nd Street) A gótikus stílusú, 300 főt befogadó épületet két manhattani református gyülekezet építtette. A felszentelésre 1960-ban került sor. 2009 óta a vasárnapi Istentiszteletek idején újra működik a Vasárnapi Iskola. Az egyház sem állami, sem egyéb külső támogatást nem kap, teljesen független és önfenntartó. Kuriózumként megemlítendő, hogy a templom épülete előtti kötelező tűzcsap a szokványos piros-sárga festés helyett a magyar zászló színeit kapta.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA OLYMPUS DIGITAL CAMERA

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

First Hungarian Baptist Church/New York-i Magyar Baptista Gyülekezet – (225 E 80th Street, New York, NY 10075) Az Első Magyar Baptista Imaház New York-i gyülekezete immár 107 éve áll fenn és 89 tagot számol. A lelkipásztor Dr. Gergely István. A gyülekezet vasárnap délelőtt 10 órakor és délután 5 órakor tart imaórát.

10287207_765628806811018_1445656485_n 10178270_765628920144340_1379948216_n

Képek: a blog írójának tulajdona (kivéve Yorkville Meat Emporium régi felvételei, forrás Google), a New York-i Magyar Baptista Gyülekezet képeiért köszönet Szilvia Frank Kulcsarnak
Felhasznált irodalom: Daytonian in ManhattanUnited State Census Bureau 2005, Új Ember

Tags: , , , , , , , , , ,