A New York City szívében található, 2013-ban 100. születésnapját ünneplő, világhíres Grand Central Terminal igazi túlélő. Túlélt egy bankcsődöt, a nácik által tervezett szabotázs akciót és Jackie Kennedy segítségével a modernizáció rémét is. A Grand Central varázsa tartósnak bizonyult az eltelt száz év során. A pályaudvar négyszer annyi utast mozgat meg naponta, mint a Kennedy repülőtér. 45 peronjával és 63 vágányával a világ legnagyobb pályaudvarának számít. Ami pedig a számoknál is fontosabb, az az a tény, hogy a Grand Central utasai élvezik az itt töltött időt. A terminál különleges energiával és spirituális kisugárzással rendelkezik. Naponta 750 ezer ember, valamint – több tucat észlelés szerint – jó néhány szellem is megfordul a pályaudvar területén.

Száz év történelemmel és egy Manhattan legmélyebb bugyraiba lenyúló, labirintusszerű folyosórendszerrel, a Grand Central titkok sorát rejti, melyek közül néhányat megpróbálunk megfejteni.

Találkozzunk az óra alatt 

A Grand Central nagytermének információs pavilonja tetején található sárgaréz óra a pályaudvar legismertebb szereplője. A New York-iak számára “találkozni az óra alatt” egyértelmű meghívás a Grand Centralra. Az állomás órája nemcsak ikonikus, de kifejezetten értékes is. Négy, domború számlapja drága opálból készült és mind a Sotheby’s, mind a Christie’s aukciósházak 10 és 20 millió dollár között állapították meg piaci értékét, mely korántsem fejezi ki az óraremek szellemi értékét. 

A Grand Central órája nemcsak az időt mutatja pontosan immár 100 éve, de tökéletes iránytűként is funkcionál, egyszerre kétféle módon is. Míg az óra tetején található, hagymaszerű gömb iránytűként funkcionál, addig az óra számlapjai maguk is tökéletesen  a négy égtáj felé fordulnak.

A információs pavilon közepén, az óra alatt, “titkos” lépcsősor rejtőzik. Titkos, mivel az utazóközönség nagy része nem tud a létezéséről, viszont az állomás alkalmazottai naponta igénybe veszik a lépcsősort, mely az állomás étterem szintjén található információs kioszkhoz vezet.

Az információs táblák hazudnak

Egy olyan pályaudvaron, ahol valamennyi óra atom pontossággal mutatja az időt, meglepő, hogy az indulási idők hibásan jelennek meg a táblán. Kereken egy percet hibáznak. Pontosabban a vonatok egy perccel később indulnak, mint amit a kijelző mutat. Az eltérés az utazóközönség érdekeit szolgálja. A Grand Central vasutasai nemhogy siettetik az utasokat, de lassításra ösztönzik. Gyakran egy perc is rengeteget számít. A Grand Central mondhatja magáénak a legkevesebb pályaudvari balesetet, köszönhetően az utasbarát hozzáállásnak.

Fordított Univerzum

A Grand Central nagytermének égszínkék plafonja 2043 m²-nyi tévedést mondhat magáénak. A 2500 csillagból álló (60 kivilágított), világhírű, October Zodiac névre hallgató falfestmény tévedése a mai napig misztérium. A falfestmény Paul César Helleu, francia poszt impresszionista művész alkotása. Az átadás után hamarosan, az építtető Vanderbilt család felháborodott levelet kapott egy, a pályaudvaron gyakran megforduló utazótól. A hozzáértő utas rávilágított a tévedésre, miszerint a festmény Univerzuma fordított sorrendben ábrázolja a csillagképeket. A meglepett család azzal a magyarázattal állt elő, hogy tévedés kizárva. Az alkotó Isten szemszögéből ábrázolta a csillagos égboltot. A valóság azonban ennél valószínűleg sokkal egyszerűbb. A kivitelezők fordítva tartották a vázlatokat. 

A piszkos folt

A titkok szerelmeseinek a mennyezet még egy érdekességgel szolgál. A meridián végpontjánál, a Rák csillagjegy mellett egy tökéletes téglalap alakú, sötét folt található, mely nem a véletlen műve. Az 1990-es évek végén zajló restaurálási munkálatok során hagyták eredeti állapotban ezt a kis felületet, emlékeztetőnek. A restaurátorok kiderítették, hogy a falakat borító koszréteg nem piszok, hanem évtizedek dohányzásának eredménye. Nikotin és cigarettafüst keveréke. A munkásoknak egy évbe tellett, mire különleges szappannal sikerült visszaállítaniuk a falak eredeti pompáját. A kis, téglalap alakú folt önmagában is hatékony dohányzás ellenes kampány.

Whispering Gallery (Suttogó Csarnok)

A főátjáró és a Vanderbilt terem között, az Oyster Bar előtt található csarnok igazi építészeti anomália. Az alacsony árkádos, mázas kerámia bevonatú csarnok két-két ellentétes sarka tökéletes “telefonként” működik. Az egyik sarokban elhangzó suttogás tökéletesen hallható az ellentétes oldalon. A Suttogó Csarnok titka igazából abban rejlik, hogy senki sem tudja igazán, hogy vajon akarattal vagy véletlenül jött létre a hangvezetés. A sarkok állandó forgalomban vannak és több leánykérés is történt a Suttogó Csarnok közreműködésével.

The Kissing Room (A Csók Terem)

A fehér márvány borítású Biltmore terem, mely a volt Biltmore szállodáról kapta a nevét és pontosan a szálloda lobbija alatt található, napjainkban viszonylag csendes. A váróterem becenevét a falai között elcsattant csókok tucatjairól kapta. A II. Világháború idején a feleségek, menyasszonyok és barátnők itt várták a háborúból hazatérő férfiakat. A várótermet titkos lift kötötte össze a szállodával, melyet természetesen csak a befolyásosabb párok tudtak igénybe venni.

Napjainkban az utazóközönség a Biltmore termet a vintage újságos pavilon és a cipőtisztító miatt keresi fel. Rajtuk kívül a Kissing Room-ot csak a szellemek látogatják. A szellemvadászok ebből a teremből kapják a legtöbb észlelést. A médiumok szerint, a háborúban elesett katonák lelkei továbbra is itt kísértenek, kedveseikre várva. A Csók Terem szellemei 2019-tól kevésbé lesznek magányosak. A tervek szerint, a meghosszabbított Long Island-i vasútvonal utasai ide érkeznek majd.

Tölgyfalevelek és makkok

A pályaudvar egész területén visszatérő díszítőelem a tölgyfalevél és makk, mely a pályaudvart építő Vanderbilt család jelképe.  Cornelius Vanderbilt, a család alapítója, 11 évesen maradt ki az iskolából. 16 évesen megalapította saját kompvállalatát és hamarosan az amerikai történelem leggazdagabb embere lett. A család a tölgyfa makkot választotta jelképül, utalva arra, hogy a családhoz hasonlóan a kicsi dolgokból hatalmas dolgok születhetnek.

Majdnem ikrek

1995-ben, a legutolsó átépítési munkálatok során az építészek úgy döntöttek, hogy elkészítik a galériára vezető lépcsősort a nagyterem keleti oldalán is. A kivitelezők sikeresen hozzájutottak az eredeti tervekhez, melyeken egyértelmű volt, hogy a nagyterem mindkét oldalára gondoltak lépcsősort. A keleti oldal építése ismeretlen okoknál fogva elmaradt. A rekonstruáló csoport megtalálta az eredeti olasz bányát, mely a márványt szolgáltatta. A keleti lépcsősor ennek ellenére sem tökéletes mása a nyugatinak. A kivitelezők – az eredeti lépcsősornak tisztelegve -, az újat pontosan 2,54 cm-rel (1 inch) keskenyebbre építették.

A szupertitkos pince

A Grand Central alatt található New York legmélyebb alagsora, melybe akár egy 10 emeletes házat is elrejthetnénk. 40 méter mélyen a felszín alatt húzódik az a titkos pince, melynek létezését csupán a 80-as évek végén ismerték el hivatalosan, s mely az eredeti terveken sem szerepel. A pince az M42 nevet viseli. A titokzatosság pedig nem véletlen. A II. Világháború idején a katonaság alakulatai védték a bejáratot. Aki betévedt az M42 területére, nagy valószínűséggel sosem hagyta el azt, legalábbis nem élve. A pince a háború szempontjából létfontosságú turbinákat és áramátalakítókat rejtett, melyek felelősek voltak az egész keleti part vasútforgalmának zökkenőmentes áramellátásáért. Egy vödör homok és a hadigépezet 80%-a megbénult volna.

A nácik is tudatában voltak az M42 fontosságának és a vödör homok nekik is eszükbe jutott. A gépek tönkretételére szervezett szabotázs akciót az FBI még időben leleplezte. Napjainkban az M42 áramátalakítóit modernek váltották fel, de a pince továbbra is tiltott terület. Továbbra is létfontosságú gépeket és kábeleket üzemeltet, továbbá itt található a pályaudvar főkapcsolója is.

A Waldorf-Astoria Expressz

A forgalmas Grand Central pályaudvarnak egyetlen vágánya van, mely kevesebb forgalmat bonyolít a többinél. A 61-es vágány csendben húzódik meg a vasútállomás alatt. Eredetileg az M42-t szolgálta ki és tehervonat forgalmat bonyolított, hamarosan azonban sokkal kiemelkedőbb utasai lettek. Franklin D. Roosevelt elnök előszeretettel használta manhattani látogatásai során. A gyermekbénulásban szenvedő elnök betegségéről kevesen tudtak. A 61-es vágány használatával tovább fenntarthatták a látszatot. Az elnök a Grand Centralról egyenesen a Waldorf-Astoriába utazott a titkos alagúton át. A hotel alagsorában különleges liftet építettek az elnök kocsijának, aki így autóban ülve hagyhatta el a szállodát.

A sznob szobrász

A Grand Central 42. utcai bejárata felett található grandiózus szoborcsoport a Transportation nevet viseli és Jules-Felix Coutan francia szobrász alkotása. A művész csupán a távolból irányította a munkálatokat. “Nem szeretnék Amerikába menni. Biztos vagyok benne, hogy az amerikai építészet csak felzaklatna.” A szoborcsoport tagjai, Minerva, aki a bölcsességet, Herkules, aki az erőt és Merkúr, aki a sebességet, az utazás élményét szimbolizálja. Az 1941-es átadáskor az alkotás a világ legnagyobb szoborcsoportjának számított. A szobor alatt található óra szintén világelső volt méretét tekintve, s egyben a legnagyobb Tiffany óra, melyet valaha is készítettek.

A zászló

A nagyteremben látható, hatalmas méretű zászlót a szeptember 11-i terrortámadás után pár nappal függesztették ki.

Csillárok

A Main Concourse gyönyörű csillárjairól sokáig az a pletyka keringett, hogy nem aranybevonatúak, csupán bronz fedi őket. A szóbeszéd hamisnak bizonyult. Minden egyes lámpatest arannyal futtatott, a bronzos hatás a piszoknak köszönhető. A csillárokat napjainkban gyakrabban tisztítják.

Dan Bruckernek, a New York-i Közlekedési Vállalat (MTA) szóvivőjének szavaival zárjuk kalandozásunk: “Miután jó néhány titkot megfejtettünk, gondolhatnánk, hogy a Grand Central tudorai lettünk. Tévedés. A Grand Centralnak maradt még jó néhány titka.”

Képek: a blog írójának tulajdona, kivéve Waldolf-Astoria titkos vasútállomás

Felhasznált irodalom: NCYGO