New York City legszebb karácsonyfája nem a világhírű Rockefeller Centerben található, de még csak nem is a Wall Street-en, hanem egy eldugott kis ösvényen, a Central Park sűrűjében. A fáról csak nagyon kevesen tudnak, nem tartozik a park fennhatósága alá, így a térképeken sem jelenik meg. Pontos helyét egyetlen cikkben sem említik. A legtöbben csak “belebotlanak” parkbéli barangolásaik során. A fehér cédrus karácsonyfa az állatbarátok titka, 38 éve.

Hálaadás és Háromkirályok között a fa ágait több száz, eltávozott kisállat képe díszíti. A Furever Tree, az elhunyt kis kedvencek emlékhelye. Ha létezik az a szivárványhíd, egy rövid időre, a karácsonyi időszakban leereszkedik a Central Parkba.

Ezen az 5 méter magas örökzöldön annyi szeretet koncentrálódik, hogy már a közelébe érve összeszorul a torkunk. Majd olvasni kezdjük az üzeneteket, rátalálunk a zacskóba zárt, összerágott plüss játékokra, rongyos teniszlabdákra, egy elnyűtt nyakörvre és visszanyerjük az emberi jóságba vetett és elveszített hitünket. A fa alatt állók sírva-nevetve olvassák a kedvencekhez írt sorokat, nézegetik a szívszorító képeket. Kutyák, macskák, nyuszik, tengerimalacok, lovak és még egy teknős is.

Hogy kezdődött a Kis Kedvencek Emlékfájának története? Egy borongós őszi este, 1986-ban. Jason Reddock, szereposztó rendező, a kutyájával sétált a parkban, amikor meglátta a fát és az ágain néhány kutyajátékot. Nem tudta mire vélni a dolgot, de a titokzatosság megindította. Másnap csatlakozott hozzá színésznő barátja, Nicki Gallas és kutyája is. Néhány nappal később ismét visszatértek a fához és elhelyezték eltávozott kutyáik képét és néhány olcsó, piros bársony masnit. Mindketten kutyások voltak, gyerekkoruk óta, így jó pár kedvenc képe felkerült a fára. Nicki még egy kis lamináló gépet is hozott magával, hogy megóvja a képeket az esőtől.

Tradíció született azon a napon. A Central Park sétálói, többnyire helybéli kutyások (a környék nem igazán turista célpont) is felfedezték a fát és egyre több kép került az ágaira az évek során. Jason és Nicki január 6-án leszedte a képeket és őrizte a következő karácsonyig, amikor ismét elhelyezték őket az ágakon. A képeket Jason őrizte, mert neki volt több hely az apartmanjában.

A Fa Őrzője, mióta Nicki elköltözött a Cityből és Jason már nem bírja a nagy sétákat, Marianne Larsen, Jason barátja lett. Ő az, aki leszedi, javítja, laminálja a képeket, hogy állják az idő vasfogát. Gyakran rövid üzeneteket is hagy a fán a látogatók számára, mint ottlétem során is tapasztaltam. Jelenleg közel 700 emlék található a fán és Marianne önkéntes segítőkre is talált. Így már egy közösség őrzi a fát és a kincseket.

Ez a fa az egyetlen karácsonyfa New Yorkban, amely alatt nem önfeledt szelfik készülnek, hanem megértő lelkek találkoznak, teljesen véletlenül. Ismeretlen kis állatok emléke köti össze őket, a feltétel nélküli szeretet ismerete, a veszteség emléke. Itt nem szégyen a kicsorduló könny. A hatalmas városban egy hely, ahol biztosan megértenek, ahol biztonságban vagy.

A fa titkát én sem árulom el és kérlek, ha tudod, vagy rátalálsz, ne írd le a nagyközönség előtt. Maradjon titok, legyen meglepetés. Marianne is ezt kéri. Annyit elárulhatok, amennyi segítséget én is kaptam. Ezzel az információval rátaláltam a fára: a Ramble észak-nyugati része, a 73. és 78. utca között.

Őrizzük meg a fa titkát, mely mindig csak egy hajszálnyira van a pusztulástól. 2016-ban egy örült (nincs rá más szó) már megrongálta és szerteszét dobálta a képeket. A Moby Dick írójával, Herman Melville-lel élve: “Nincs rajta egyetlen térképen sem. Az igazi helyek soha nincsenek.”

A fenti képeken Jason és Marianne.