Tudomány-Technika

You are currently browsing the archive for the Tudomány-Technika category.

New York City legújabb attrakciója a múzeum-vidámpark-repülőszimulátor hibrid, a RiseNY, a Times Square-en. A város első “repülő színháza” egyedi élményt nyújt a látogatóknak, akik átélhetik a repülés mámoros varázsát, miközben madártávlatból láthatják a City legismertebb nevezetességeit.

A program mozgalmas dokumentumfilmmel kezdődik, Jeff Goldblum tolmácsolásában. A film New York első metróállomásának, a City Hall-nak építésével kezdődik. Láthatjuk a város történelmének legfontosabb eseményeit, kihangsúlyozva a város populáris kultúrában betöltött kivételes szerepét.

A film után a látogatók a galériában folytatják a felfedezést, ahol a City legismertebb memorabiliáit láthatjuk, a színház, a Tv, a zene és a divat kategóriában. Többek között láthatjuk Madonna Keith Haring kabátját, Bruce Springsteen gitárját, Beyoncé fellépőruháját, de a Jóbarátok narancssárga kanapéjára is ráülhetünk és találkozhatunk a Sesame Street figuráival is.

A RiseNY fénypontja a repülés New York City felett (5 perc). A dóm 12 méter átmérőjű, 180 fokos kivetítőjén 8K-s légifelvételen csodálhatjuk meg a város legikonikusabb helyszíneit. A 46 férőhelyes színház ülései 9 méter magasba emelik a nézőket. Repülés közben szél szimulátor, illat(!) és köd/hó szimulátor növeli az élmény különlegességét. A Central Park felett érezzük a lombkorona illatát, Midtown felett kávé, míg a Yankee Stadium felett pattogatott kukorica illata lebeg. Az arcunkon érezzük a hópihéket és a köd nedvességét. A repülés a Times Square-en ér véget, ahol madártávlatból láthatjuk a szilveszteri ünneplő tömeget és a tűzijátékot.

A RiseNY különleges élmény New York City szívéről, New York City szívében. A programra 60-90 percet érdemes szánni.

📍: 160 West 45th Street, New York, NY 10036
Honlap és jegyfoglalás: https://www.riseny.co/
Felnőtt jegy: $24
Szünnap: kedd

Tags: , , , , , , ,

A Plus Pool projekt már régóta tervben volt, de New York City Városfejlesztési Osztálya csak most adta rá véglegesen az áldását. Még leírni is furcsa, de hamarosan úszhatunk az East River-ben. Ha minden a tervek szerint alakul – összejön a 25 millió dolláros költségvetés -, 2 év múlva olimpiai medence méretű (50X50 m), lebegő úszómedence épül az East River-en, nem messze a Manhattan Bridge manhattani hídfőjétől, a Lower East Side-on.

Az ötlet nem új. Az ipari fejlődéssel és a hajózás fellendülésével járó vízszennyezés előtt, a New York-iak számára teljesen természetes volt, hogy bármikor megmártózhattak az East River vagy a Hudson vizében. 1890-ben 15, pontonra épült úszómedence lebegett a Hudson-on és az East River-en. 1911-ben 2 millió New York-i használta ezeket a közuszodákat.

A környezetszennyezés azonban véget vetett a természetes vízben való úszkálásnak. Helyette masszív, fedett és nyílt uszodák épültek a City öt kerületében.

A folyóban való úszás vágya azonban újra és újra feléledt New Yorkban. 1999-ben felépült a Floating Pool Lady nevű lebegő uszoda a Brooklyn Bridge Parkban, melynek hatalmas sikere és forgalma (50 ezer látogató egy nyáron) volt. Miután lejárt az ideje a Brooklyn Bridge Parkban, a Bronxba költözött és Barretto Point Pool névre keresztelték.

Egy valami azonban hiányzott belőle. A folyóvíz élménye. Azonban 2011-ben, a Kickstarter-en megjelent egy új projekt, a Plus Pool (+Pool), mely azonnal nagy érdeklődést váltott ki és 2013-ban a Time Magazin az év 25 Legjobb Innovációja közé választotta.

A +Pool ötlete fiatal New York-i mérnökök egy csoportjától származik, akik tervbe vették, hogy megvalósítják a legális és biztonságos folyóban úszás élményét a New York-iak és a turisták számára. A +Pool medence lelke egy bonyolult szűrőrendszer, mely naponta több mint 2 millió liter folyóvizet tisztít meg. Az ötletet sokan a High Line-hoz hasonlítják. Elsőre azt is kinevették, felesleges pénzkidobásnak tartották és 20 év kellett a megvalósításhoz. Ma New York City egyik leglátogatottabb nevezetessége.

A Plus Pool megálmodói a város pozitív visszajelzése után egy plusz jel alakú, lebegő fényszobrot helyeztek el az East River-en, a Seaport District 17-es kikötőjében. A Plus Pool Light elnevezésű alkotás nem csupán a projektet reklámozza, de egyben aktívan részt vesz a környezetszennyezés elleni harcban is. A szoborra érzékelőket szereltek, melyek a folyóvíz minőségét figyelik. A fényalgoritmust a Columbia Egyetem technikusai dolgozták ki. A szobor fényei a vízminőségnek megfelelően változnak. A kékeszöld fény jó vízminőséget jelez, a rózsaszín szennyezett vizet.

A képeken a látványtervek, illetve a fényszobor látható. Az alkotók nem titkolt terve, hogy siker esetén több medence is épülhetne.

Forrás és képek: +Pool IG

Tags: , , , , , , , ,

15 évvel ezelőtt, 2003. augusztus 14-én a maihoz hasonló, párás-nyomasztó hőség uralkodott New York Cityben, amikor délután 4 óra után pár perccel, egyetlen pillanat alatt, hatalmas kiterjedésű áramszünet bénította meg a várost.

A 2003-as áramkimaradás a világon a második legnagyobb területre kiterjedő áramszünet volt, mely 50 millió embert érintett.

Néhány perc leforgása alatt nyolc államban és Kanada egyes területein – többek között Ottawa-ban és Torontóban – is megszűnt az áramszolgáltatás.

New York City még bőben a 2001-es terrortámadás sokkja alatt állt. Sokan újabb támadástól rettegtek, azonban hamar kiderült, hogy “csak” technikai jellegű a zavar oka.

Szerencsére nem tört ki az 1977-es áramkimaradáshoz hasonló pánik a városban, azonban így is nagy volt a kavarodás. Az metróalagutakba, felvonókba szorult emberek ezreit több óra leforgása alatt tudták csak kiszabadítani.

 

A vonat- és repülőközlekedés leállt, az irodaházakat kiürítették. A légkondicionálás hiánya miatt még elviselhetetlenebb lett a hőség.

A tikkasztó melegben több százezer New York-i gyalogolt hazafelé a város hídjain át. Az elektromos vízpumpák is leálltak, így a legtöbb helyen vízszolgáltatás sem volt.

A mobilszolgáltató tornyok megbénultak, az emberek nem tudták felvenni a kapcsolatot szeretteikkel. A vonalas telefonoknál méteres sorok álltak. A kórházak és a tőzsde szerencsére generátorok segítségével fennakadás nélkül üzemelt.

Csupán Manhattanban 500 millió dolláros kár keletkezett, azonban száznál is kevesebb volt az őrizetbe vettek száma. A lakosok segítették egymást, figyeltek az idős szomszédokra, azonban így is 100 körüli volt a halálos áldozatok száma. A legtöbben szénmonoxid mérgezésben hunytak el.

Az áramkimaradás egy Ohio-i erőműből indult és dominószerűen 21 másik erőmű leállásához vezetett. Egy letört faág, kiöregedett vezetékek, számítógép és emberi hiba kombinációja okozta a 2003-as nagy áramkimaradást.

Az éjszaka lassan leszállt New York City-re. A Times Square reklámóriásai sötétbe borultak, kihunytak a Broadway és a hidak fényei.

 

Borzongatóan sötét volt a város sziluettje a környező kerületekből. Olyan sötét volt, hogy a Tejutat is jól lehetett látni.

A legtöbben ekkorra hazaértek az órákig tartó gyaloglás után. Akiknek nem volt módjában gyalogolni, a parkokban töltötték az éjszakát (a párom a Madison Square Gardens lépcsőin bóbiskolt) és várták a rokonokat, ismerősöket, akik autóval indultak a “kimentésükre”.

Az áramszolgáltatás először Queens-ben és Brooklynban állt helyre, ám New York Cityben csak két nappal később, míg egyes helyeken több mint egy hetet kellet várni, mire az élet visszatért a rendes kerékvágásba.

Képek: Google

Tags: , , , , , ,

New York City kormányzója még 2016 végén bejelentette, hogy a város gyökeres közlekedési struktúra átalakulás előtt áll. A forgalom gyorsítása, a közlekedési dugók minimalizálása érdekében felszámolják az úthasználatidíj-fizető fülkéket az autópályákon, hidakon és alagutakon.

Az elavult rendszert modern, tarifagyűjtő érzékelők váltják fel. A New York Crossings Project (New York Átkelő Projektnek egy külön bejegyzést szánok a közeljövőben) része a The City That Never Sleeps, azaz “A város, amely sosem alszik” tervezet, mely nagy érdeklődésre tarthat számot a turisták és a fotósok körében.

A The City That Never Sleeps, New York City legújabb mega-public art-ja a Nagy Alma egyik legnagyobb turista attrakciója lesz.

Az MTA (Metropolitan Transportation Authority/New York-i Közlekedési Vállalat) és a Port Authority (Kikötői Hatóság) által működtetett hidakat és alagutakat színes, energiatakarékos LED fényekkel látják el, így az Empire State Building-hez hasonlóan alkalmasak lesznek a színskála valamennyi színét magukra ölteni, egymással koordinált, zenére koreografált fényjátékra.

Ünnepi alkalmakkor, a nap színébe öltöznek:  július 4-én piros-kékbe, a mellrák megelőzésének hónapjában rózsaszínbe, az LGBT pride napon szivárványba, a METS győzelmekor kékbe és így tovább.

A LED lámpák 40-80%-kal energiatakarékosabbak, élettartamuk pedig hatszor hosszabb hagyományos társaiknál.

A fényeket több kilométerről is lehet majd látni, madártávlatból pedig hatalmas élmény lesz az egymással összehangolt hidak fényjátéka.

A programban a következő hidak vesznek részt az MTA zászlaja alatt: a Henry Hudson, a Whitestone, a Throgs Neck, a Triborough, a Verrazano-Narrows, a Marine Parkway-Gil Hodges, és a Cross Bay Veterans Memorial.

Az alagutak közül a Queens Midtown és a Hugh L. Carey Brooklyn Battery.

A Port Authority részéről a Hudson River Crossings és a George Washington híd.

A Thruway Authority a Tappan Zee híddal nevez be.

A fényforrások felszerelése folyamatosan zajlik és három évet vesz igénybe.

Képek és forrás: NYPost

Tags: , , , , ,

New York City és a gőz, nem csupán az ikonikus fényképeken forr össze. A City, a forgalmas utcák alatt kígyózó, közel 200 km hosszú gőzrendszer nélkül nem az a város lenne, aminek ma ismerjük, s nemcsak azért, mert Manhattan képeslap sziluettjét kéményerdő torzítaná el.

Nem is gondolnánk, hogy a City hétköznapi életében mi mindent tart mozgásban a gőz. Csupán néhány a kevésbé ismert, gőzre épülő manhattani rendszerek közül: a város éttermeinek mosogatógépei, kórházak sterilizálói, múzeumok párásító berendezései, a tejüzemek tej- és sajtkészítő gépei, a mosodák nagy teljesítményű gőzvasalói.

New York City földalatti gőzrendszere a maga nemében a világon a legnagyobb. Amennyiben összeadnánk a City utáni kilenc legnagyobb városi gőzhálózatot, New York-é még akkor is nagyobb lenne.

A gőzrendszer lelke az East 14. utcában található Consolidated Edison hőerőmű, melynek kéményeit gyakran látjuk a városról készített képeken.

 

A Consolidated Edison cég, melyet a manhattaniak csak Con Ed-ként neveznek, a város áramellátásán kívül a szükséges gőztermelésnek több mint felét biztosítja. Az East River partján épült erőmű hatalmas kazánjaiban (8 emelet! magasak) fejlesztett gőz vastag csöveken át hagyja el a telepet és föld alatti csőrendszeren keresztül jut el a felhasználókhoz.

A felhőkarcolókban és magasházakban cirkulálva biztosítja a fűtést és a légkondicionálást. Ezek a légkondicionálók az árammal hajtott motor helyett gőzzel működnek, mely különösen fontos a forró New York-i nyárban, amikor valamennyi légkondi teljes kapacitáson működik a nap 24 órájában.

 

New York City első gőzhálózatát Wallace Adrews építette 1881-ben. Négy éven belül több mint 350 fogyasztójuk volt Lower Manhattanban. Az 1888-as hatalmas hóvihar azonban tönkretette a város föld feletti vezetékrendszerét, így megszületett a döntés a föld alatti rendszerről. Az áram mellett a gőzcsövek is föld alá kerültek. Az építkezés Alsó-Manhattanból indult és a 20. század elején egyre nagyobb és bonyolultabb lett. Midtown épületeit már erre a rendszerre építették. A gőzhálózat a 96. utcáig terjed és New York City geológiai felépítéséből fakadóan nem épül ennél északabbra.

A Con Ed Manhattanban jelenleg öt hőerőművet, míg Brooklyn-ban és Queens-ben egyet-egyet működtet. A Con Ed mellett, kisebb magánerőművek is működnek városszerte. Ezek közül a legnagyobb az N.Y.U., a New York University területén található. Ez az erőmű évente több millió dollárt takarít meg az egyetemnek, 30%-kal csökkentve a káros anyag kibocsátást.

A Con Ed ügyfelei, többek között, a Metropolitan Múzeum, az Empire State Building, a Rockefeller Center és az Egyesült Nemzetek épülete is.

A gőz használata New York City-t egészségesebbé és környezettudatosabbá teszi. 1 gallon (3,78 l) vízből 3,5 kg gőzt lehet előállítani. Telente 8 millió kg gőzt termelnek óránként, hogy melegen tartsák a City lakóit, míg nyáron ugyanez a mennyiség a légkondicionálásra fordítódik.

A titokzatos gőzfelhők legtöbbször az aknatetőkön át gomolyognak, máskor a csatornák fölé helyezett narancssárga-fehér csíkos kéményeken át, ám ez nem gőzszivárgást jelent. Amit látunk, nem is gőz, jóval inkább pára. A lehulló csapadék, a levegő páratartalma és az egyéb földalatti vezetékekből a forró (170 fokos) gőzvezetékekre hulló folyadék párolgása. Ezzel magyarázható, hogy ősszel és télen, esőzés és havazás idején jóval nagyobb felhők gomolyognak New York utcáin, valamint, ha kontaktusba is kerülünk velük, nem égetjük meg magunkat.

Természetesen gőz is szökhet a csatornákból meghibásodás esetén, illetve a biztonsági szelepekből. A javítási munkálatok során helyezik el a narancssárga-fehér csíkos kéményeket a csatornák fölé, melyek kordában tartják a gőzt, megóvják a gyalogosokat és a forgalmat a balesettől.

Sajnos vannak olyan esetek is, amikor a gőzt már nem lehet megfékezni. New York City történelmében két nagyobb gőzrobbanás történt.

1989-ben a Gramercy Park közelében robbant fel egy gőzvezeték. Ennek a balesetnek két halálos áldozata volt. 2007-ben a Grand Central mellett történt hasonló baleset, egy járókelő halálát okozva.

Szerencsére ilyen horderejű balesetek ritkán történnek és a Con Ed az utolsó, 2007-es baleset óta további óvintézkedéseket hozott. A régi csövek azbeszt borítását is folyamatosan lecserélik.

A Sandy hurrikán idején a vihar érkezése előtt gőzmentesítették Lower Manhattan csatornarendszerét, tudván, hogy egy esetleges áradásnak katasztrofális következményei lehetnek. A beáramló hideg víz és a forró csövek találkozásánál úgynevezett gőzütés következhetett volna be, mely repedéseket és robbanásokat okozhatott volna. Óvintézkedésük hasznosnak bizonyult, amikor Alsó-Manhattan nagy részét elárasztotta a hurrikán által korbácsolt ár.

 

A gőzrendszer fenn- és karbantartása nem olcsó tétel a városnak, azonban a környezetbarát megoldásokra nyitott New York City ragaszkodik a már jól bevált rendszerhez, nem is beszélve a turistákról és a gőzfelhők megszállott fotósairól.

Forrás: Slate
Képek: Google és a blog írójának tulajdona

Tags: , , , , , , , ,

Manhattan sziluettje olyan, mintha a város kézjegye lenne. Ikonikus jelkép, képeslapok és mozifilmek állandó szereplője, ám a nyüzsgő utcák, a hullámzó embertömeg nélkül csak üres díszlet lenne.

Manhattan állandóan változik, s ez a változás legjobban a város sziluettjében mutatkozik meg.

A City egyre magasabbra és magasabbra tör, hisz sziget lévén nem terjeszkedhet vertikálisan, s mert természetéből fakadóan nem nyughat. 1890 és 1974 között Manhattané volt a világ legmagasabb épülete. A felhőkarcolók építésének aranykorában az építtetők vérre menő küzdelmet folytattak minden egyes centiméterért és ez ma sincs másképp, amikor a felhőkarcolók új reneszánszát éljük a Cityben.

New Yorkban huszonegy, 244 méternél magasabb felhőkarcoló található, melyek közül tíz az elmúlt 15 évben épült.

A felhőkarcolók első hulláma kizárólagosan az üzleti szférát szolgálta. Valamennyi épületóriás mögött egy adott cég állt, s az épület önmagában felért a legjobb reklámmal. Apartmanok önmagukban képtelenek lettek volna visszatéríteni az építéssel járó hatalmas költségeket.

Ez a gyakorlat csupán az utóbbi évtizedben változott meg. A luxus apartmanházak, mint amilyen a 15 Central Park West, akár több ezer dollárt is elkérnek négyzetméterenként. 2014-ben egy tű vékony felhőkarcoló alapjai jelentek meg a Central Park közvetlen szomszédságában. A One57, az 57. utcában a Stairway to Heaven, vagyis a Lépcső a Mennyországba becenevet kapta és új tendenciát nyitott a lakóház építésben.

Az újonnan épülő apartman felhőkarcolók alapterülete éppen csak akkora, hogy egy 1, esetleg 2 szobás apartmannak, illetve egy keskeny lépcsőháznak és liftaknának tudjon helyet biztosítani.

Hirtelen a magasság és a kilátás lett a vagyon jelképe az alapterület és a prominens szomszédok helyett. A milliárdos státus szó szerint új magasságokat ért el, köszönhetően a felhőkarcoló technológia fejlődésének.

A mérnökök már rég rájöttek arra, hogyan kell úgy tervezni 800 láb felett, hogy az épület ne dőljön meg. A figyelem napjainkban a lakók biztonságérzetének növelésére összpontosul.

A szuper magas, keskeny épületeket a repülőgép szárnyához hasonlóan tervezik. Nyomás alatt hajlanak és nem törnek, a különbség azonban az emberi érzékelés feldolgozásából fakad. Míg egy autó, busz vagy repülő utasa számít és felkészült bizonyos mozgásokra, addig egy hasonló kilengés egy magas épületben pánikot kelthet.

Különleges ellensúlyok és lengéscsillapítók összehangolt munkája ellensúlyozza a tényt, hogy 244 méter magasan az épület erősen ki van téve a természeti elemek játékának.

A liftek mérnökei hasonló nehézségekkel küzdenek 800 láb felett. A lakók elvárják, hogy a felvonók gyorsan közlekedjenek, azonban 9 méteres másodpercenkénti emelkedés felett már erősen érzékelhető a nehézségi gyorsulás. Valószínű, hogy ez szab határt az apartman házak magasságának. Senki nem szeret hosszú perceket tölteni a liftben, különösen nem azok, akik közel 90 millió dollárt költenek egy penthouse apartmanra.

S mit gondolnak a jelenleg még roppant szűk  – a számítások szerint New York Cityben összesen 40-en élnek 244 méteres magasságon felül – “800-as klub” tagjai?

“Olyan, mintha egy hógömbben ülnék. Csak nézem, ahogy a kompok úsznak a Hudsonon és úgy tűnik, én nem is vagyok része a városnak.”

“Egy bizonyos magasság felett már nem jó. Elveszik a hatás. Az ablakhoz kell lépned, hogy lásd a világot.”

“Itt fent megtanultam, hogy létezik túl sok égbolt.”

S kik ők, a “800-as klub” tagjai? Nem tudni. Kilétüket szigorú titoktartás fedi. A szóbeszéd szerint van közöttük egy Szaúd-Arábiai ingatlanügynök, egy kínai légitársaság igazgatója, egy baseball játékos és egy európai, aki havonta lefizeti a 45 ezer dolláros bérleti díjat, hogy legyen saját lakása, ha épp New Yorkba viszi az útja.

 

“A legtöbb tulajdonos, főleg a One57 épületben külföldi, aki a pénzét menekíti ki az anyaországból. Lehet, hogy ezek az apartmanok üresen állnak majd, mivel a tulajdonos be sem teszi a lábát, de még csak ki sem adja. Az egész nem a pénzről, hanem a biztonságról szól. New York City a biztonságos menedék.” – mondja az egyik, névtelenségét megtartani kívánó amerikai tulajdonos.

Az ízlés nem foglalható szabályokba. A Chrysler Building átadásának idején a manhattaniak döbbenettel teljes elutasítással fogadták az első üveg-fém óriást. A World Trade Center ikertornyai hasonló fogadtatásban részesültek, egészen addig míg az épületek szögletein megtörő napsugár narancsos-ezüstös fényszalagokat vetített a környező házakra és a Hudson-folyóra. Az új World Trade Center hasonló átalakuláson megy át napjainkban.

New York City sziluettje állandóan változik. Míg annak idején az Empire State Building és a World Trade Center jelentették az észak-déli irányt, addig napjainkban újabb és újabb tájékozódási pontok kerülnek a térképre Midtown (Közép) Manhattanban, illetve a nyugati oldalon, ahol a Hudson Yards (itt és itt olvashattok róla) mini-Szingapúrja épül.

Forrás: New York Times
Képek: Google és a blog írójának tulajdona

Tags: , , , , , , , , , , , , , , ,

Viszlát telefonfülke, helló Link!

A világ jelenleg leggyorsabb és legnagyobb, ingyenes Wi-Fi rendszere épül New Yorkban. A LinkNYC névre hallgató, New York öt kerületét lefedő network egyedülállóan innovatív. 2024 nyaráig 7500  régi típusú telefonfülkét váltanak fel ezek a közel 3 méter magas, kecses network oszlopok.

“Természetesen sok nagyváros rendelkezik nyilvános Wi-Fi elérhetőséggel, de New York igényeit kielégíteni heroikus feladat. – nyilatkozta New York City polgármestere, Bill de Blasio. – Helybéliek, ingázók és turisták milliói használják majd ezeket a hozzáférési pontokat. Azok a New York-iak, akik nem engedhetik meg maguknak az Internet előfizetést, a Link hatalmas előrehaladást jelent. Napjainkban az Internet már nem luxus, hanem hétköznapi szükséglet.”

 

A Linket a forgalmas New York-i utcákra tervezték, azonban a Wi-Fi természetéből fakadóan, azok a lakások, melyek a szórás környezetében vannak (45-90 méter, változóan), élvezhetik az áldásos ingyen Internet előnyeit.

A Link a következő szolgáltatásokat nyújtja:

  • 1 gigabites sebesség (körül-belül 20-szorosa az átlag New York-i sávszélességnek)
  • Ingyenes helyi híváskezdeményezés
  • Segélyhívó (911) gomb
  • USB töltőport (Linkenként kettő)
  • Android-alapú, érintőképernyős, beépített táblagép, mely térképeket és közérdekű információkat (időjárás, közlekedési hírek) is szolgáltat, vészhelyzet esetén pedig riasztóként is szolgál.
  • 139 cm-es (55 hüvelykes) TV képernyő, melyen reklámok futnak majd (a város 500 millió dolláros bevételre számít az elkövetkezendő 12 évben)
  • Audio kimenet saját fülhallgatóhoz
  • A későbbiekben a szolgáltatás videó hívással is bővül

 

Két héten belül elkezdődik a rendszer tesztelése a Harmadik Sugárúton elhelyezett első két Linken. A béta teszt időszaka július végéig tart. Addigra a következő helyszíneken találhatunk Link hubokat:

  • Manhattanban: Harmadik és Nyolcadik Sugárút a 14. és az 58. utca között, Nyugat-Harlem
  • Brooklynban: Downtown Brooklyn a Flatbush Avenue mentén
  • Queensben: Jamaica
  • A Bronxban: Dél-Bronx a Harmadik Sugárút mentén
  • Staten Island-en: St. George

A rendszer hátránya, hogy a sávszélesség Brooklyn és Queens szegényebb környékein, valamint a Bronx és Staten Island teljes területén tizede a manhattani sebességnek. Természetesen az érintett területek képviselői máris benyújtották panaszukat a városvezetésnek. Az indok nagyon is egyszerű. Az ingyenes Wi-Fi rendszer, mint sok minden más, reklámokra támaszkodik. A LinkNYC befektetői jobban vonzódnak a gazdag manhattaniak pénztárcájához. Az itteni 100 megabit sem hangzik rosszul, azonban az tény, hogy a szerényebb környékeken még nagyobb lesz az igény a Linkekre, a megnövekedett használat pedig további lassuláshoz vezet.

Végezetül felmerül a biztonság kérdése. Egyértelmű, hogy az ingyen Wi-Fi személyes adatok, információk továbbítására nem ajánlott. Így bármennyire is vonzónak tűnik egy-egy üzleti találkozó során az ingyenes Wi-Fi lehetősége, a logika azt diktálja, hogy maradjunk a biztonságos keretek között.

A LinkNYC rendszer híreiről az elkövetkező hónapokban folyamatosan beszámolunk.

Képek: a blog írójának tulajdona

Tags: , , , , , ,

A Lowline park megálmodóit nagy testvére, a helyi lakosok és a turisták által egyaránt kedvelt High Line (történetéről itt, legújabb szakaszának megnyitásáról pedig itt olvashattok) ihlette. El kell ismernünk azonban, hogy a Lowline még a High Line-nál is merészebb ötletnek bizonyul. Amennyiben a terveknek megfelelően, 2018-ban elkészül a Lowline, a világ első földalatti parkját adják át Manhattan szívében.

Október 19-től 2016 március végéig, hétvégéken a nyilvánosság is bebocsájtást nyer a park Lower East Side-on található technológiai laboratóriumába, a Lowline Lab-ba.

A Lowline tervezői egy elhagyatott földalatti villamos végállomást szándékoznak életre kelteni, fákkal, zöld növényzettel, parkkal, sétányokkal, padokkal. “Egy fantasztikus és futurisztikus földalatti parkot álmodtunk meg, mely egyedülálló lesz a világon.” – nyilatkozta a Lowline két tervezője, James Ramsey és Dan Barasch. “New York City a világ egyik legsűrűbben lakott metropolisa. Meg akarjuk mutatni, hogy lehet igazi élet a föld alatt is.”

A park magánadományokból épül majd és így gyűlt össze a laboratórium felállításához szükséges pénzösszeg is. A Lowline Kickstarter projektjének támogatói között szerepel a Craigslist alapítója, Craig Newmark, Lena Dunham, színésznő, Robert Hammond és Joshua David, a High Line alapítói.

A park laboratóriumának létrehozása volt az első cél. A Lowline Lab nyílt laboratórium és technikai bemutatóterem, mely kutatási, teszt és nem utolsó sorban reklám célzattal épült a Lower East Side-on egy vásárcsarnok használaton kívüli raktárépületében, csupán néhány blokknyira a tervezett Lowline helyszínétől.

A 464 m2-es laboratóriumban nemcsak a már föld alatt életben tartott növényeket, de a jövőbeli Lowline lelkének, az úgynevezett “remote skylight”-nak prototípusát is láthatjuk.

A “remote skylight” rendszer a környező házak tetejére elhelyezett prizmákból áll, melyek az összegyűjtött fényt a földfelszín felett elhelyezett szolár elosztókra vetítik. A természetes fényt optikai szálak segítségével vezetik a föld alá.

A kábelek méhsejt alakú panelekhez vezetik a fényt, melyek egyenletesen szórják szét a park területén. Ez a technológia megfelelő mennyiségű és hullmáhosszú fénnyel táplálja a növényeket és fákat. Napsütéses időben egyáltalán nem lesz szükség mesterséges világításra, míg felhős időben, illetve naplemente után lámpák veszik át a napfény szerepét.

A Lowline laboratóriuma bepillantást enged a szolár technológia használatának jövőjébe és  arra ösztönöz minket, hogy másként gondoljunk az elhagyott-elhanyagolt-elfeledett raktárépületekre, állomásokra. A Lowline egyben kertészeti kihívás is, a föld alatti kertépítés pionírja.

A Lowline a Delancey Street alatt, a Manhattan híd közelében épül majd. A jelenleg üresen álló terminál 1908-ban épült és 1948-ban helyezték forgalmon kívül, a New York-i villamosközlekedés beszüntetésével.

A 60 éves mellőzöttség ellenére még láthatjuk az 1908-as dizájn maradványait. Macskaköves peronokat, boltíves mennyezetet és keresztül-kasul haladó síneket. New York történelmének ez a rejtett kis zuga a legkevésbé sem zöld, azonban ez a projekt új lehetőségek egész sorának nyit utat.

 

“Megkezdtük a tárgyalásokat az MTA (New York Város Közlekedési Vállalata) képviselőivel, illetve a városvezetéssel a volt villamos végállomás átvételéről. A laboratórium megnyitása mérföldkő volt. Tárgyalófeleink számára nyilvánvalóvá vált, hogy a park nem csupán papíron és az álmainkban létezik.”

Update: 2020. február

Sajnos a kickstarter-rel nem sikerült összegyűjteni a kezdéshez szükséges 10 millió dollárt, így a Lowline megálmodói szüneteltetik a projektet. Dan Barasch, a Lowline egyik alapítója 2020. februárjában nyilatkozott: “A Lowline nem halott, csak pihen. Abban bizakodunk, hogy 2022-ben új vezetés lesz a City Városházán, akik több érdeklődést mutatnak ez iránt a világon egyedülálló projekt iránt.”

Képek: a blog írójának tulajdona, kivéve promóciós képek

Tags: , , , , , , ,

Június 13-án, szombaton megnyílt New York City legújabb Apple üzlete, az Upper East Side-on.

IMG_2481

“Az utcáknak múltja, a sugárutaknak jövője van, de a legizgalmasabb történetek az útkereszteződésekben várnak ránk. Az East River és a Central Park ölelésében, az 59. és a 96. utca között található New York City egyik legeredetibb kerülete, az Upper East Side. Ennek a negyednek gazdag történelme van, mely a mai napig íródik.

IMG_7820

Büszkék vagyunk arra, hogy részesei lehetünk ennek a történelemnek és arra, hogy mától otthonunknak nevezhetjük ezt a környéket. A 74. utca és Madison sarkán, a kíváncsiság és a lehetőségek találkozásánál nyitottuk hatodik manhattani üzletünket.” – hangzik az ünnepi alkalomra kiadott, Upper East Side-i portrék címet viselő fotóalbum előszava, melyet az első vásárlók ingyenesen vehettek át az üzletbe lépéskor.

unnamed

A legújabb manhattani Apple Store miközben a legmodernebb kommunikációs eszközöket kínálja, visszafordította az idő kerekét. A cég vezetősége egy 1920-ban, Beaux Art stílusban épült, műemlék jellegű épületet szemelt ki az Upper East Side-on. Az épületben eredetileg a Mortgage & Trust bank működött.

IMG_7835A felújítási munkálatok során visszaállították az épület eredeti szépségét. A belsőépítészek különös hangsúlyt helyeztek arra, hogy pontosan rekonstruálják az 1920-as állapotot. Az üzlet homlokzatát nem bontja meg egyetlen felirat sem, csupán a bejárat felett lengő, egyszerű fekete-fehér zászló hirdeti, itt Apple Store nyílt.

IMG_7843

Az üzlet alapterülete viszonylag kicsi, melyet a hatalmas üvegablakok, az elegáns márvány, a világos falakon a fotóalbum fekete-fehér reprodukciói, valamint a tágas beltér ellensúlyoz. Érdekesség, hogy az üzlet felújításakor használt márvány megegyezik a Grand Central pályaudvar márványborításával.

IMG_7842

A hat eredeti csillár és a márvány borítás mellett a bank széfjét is újra üzembe helyezték. A trezorban VIP tárgyalótermeket alakítottak ki.

IMG_7825Az Apple törekszik arra, hogy ne csak térben, de stílusában is eltérő üzleteket nyisson. “Nekünk is vannak sablonos boltjaink, gondolok itt a bevásárlóközpontokban található egységeinkre, azonban törekszünk az egyediségre és a változatosságra is. Az Ötödik Sugárút “üvegkockája” tökéletes ellentéte ennek a klasszikus eleganciával rendelkező üzletnek, míg Ausztráliában az egyik boltunk kiszolgált katonai főhadiszálláson épült.”

IMG_7837

A környék lakói, különösen az idősebbek, aggodalmukat fejezték ki a megnövekedett forgalom miatt, azonban az Apple biztosította őket, hogy ennek az üzletnek sosem lesz akkora forgalma, mint a hamarosan felújítás alá kerülő, ikonikus testvérének, a Fifth Avenue-n.

IMG_7824

A bolt vezetőségének valószínű, hogy igaza lesz a forgalommal kapcsolatban. A Madison Avenue 940-es szám alatt található üzlet tömegközlekedési eszközzel nehézkesen közelíthető meg. Válasszuk a 6-os metrót, melynek 77. utca/Lennox Hill Hospital megállójától kb. 10 percnyi sétára találjuk az Apple legújabb New York-i Store-ját.

Képek: a blog írójának tulajdona
Forrás: NBC News

Tags: , , , , , ,

Az interjú címében megbúvó szójáték a Fülöp Farkassal, a Kiégő Izzók/Glowing Bulbs elnevezésű formáció vezetőjével készült beszélgetés után egyértelművé válik.

A Kiégő Izzók a Millennium idején alakult, a techo zenétől és világszemlélettől átjárt Budapesten. A vizuál csapat rövid idő alatt előkelő helyet verekedett ki magának a magyar VJ közösségben. A profi, elhivatott munkaszellem és a változatos technikára épülő, progresszív koncepció hamarosan világhírnevet hozott az alkotóknak. Az elmúlt évek során számos panoráma vetítést, élő VJ előadást, zenei videót, rövidfilmet, fesztivál, múzeum és galéria installációt köszönhetünk a Glowing Bulbs formációnak, Európától a Tengerentúlig.

483119_421840651209422_1796820546_n

A Kiégő Izzók részt vett és hatalmas sikert aratott a 2014. november 7-e és 9-e között, New Yorkban rendezésre került első Fényfesztiválon. Az eseményre a Brooklynban található DUMBO területén került sor. A fesztivál központja a Manhattan híd brooklyni hídfője és annak környéke volt, melyet az alkotók kozmikus fényvilággá varázsoltak három este erejéig.

319081_421840491209438_108322226_n

Fülöp Farkassal, a projekt vezetőjével és rendezőjével a sikeres előadás után néhány nappal beszélgettünk a fesztivál hangulatáról, tapasztalatokról és tervekről.

Nem először szerepeltetek a New York-i DUMBO-ban, igaz?

Így van. 2010-ben a Leo Kuelbs kurátor által létrehozott Endless Bridge Projekt videó kiállítás keretében vetítettünk először a Manhattan Bridge-re, a Dumbo Art Festival kereteiben. (Videofelvétel itt.) 2011-ben vetítettünk először a teljes felületre, szintén Leo Kuelbs kurátor projektjének részeként, szintén a Dumbo Művészeti Fesztivál idején. A show az Immersive Surfaces elnevezést viselte, míg produkciónk az As above so below címet kapta és 6 művész kollaborációjának alkotása volt. (Videófelvétel itt.) 2012-ben a DAF keretein belül ismét a Manhattan Hídra vetítettünk, a Codex Dynamic elnevezésű showban. (Videofelvétel itt.)

579683_421840674542753_1433418830_n

Mióta élsz New Yorkban és mi késztetett a költözésre?

Négy és fél éve élek New York Cityben és akármilyen furcsán is hangzik, nem a művészi ambíció vezérelt, amikor úgy döntöttem, hogy Amerikába jövök. A magánéletem alakult úgy, hogy ide költöztem. A váltás professzionális előmozdulást is eredményezett, de nem ez volt a vezérlő erő, amikor New York mellett döntöttem.

Eleinte nem volt könnyű, mert mindent nulláról kellett felépítenem, kialakítani a kapcsolatokat, bekerülni a forgásba. A Kiégő Izzóknak továbbra is Magyarországon van a bázisa. A New York-i jelenlét azonban lökést adott az egész csapatnak.

10806395_791846640875486_8307891509817015486_n

A szomszéd kertje mindig zöldebb arany mondás a mi esetünkben is igaznak bizonyul. Az amerikai munkák Európában találnak meg minket, míg Amerikában európai felkéréseket kapunk. A tengerentúlon történtek, az import mindkét oldalon érdekesebbnek számít, mint a hazai. Sajnos a helybéli termékeket, produkciókat gyakran aláértékeljük.

Amerikában a VJ szakma, a vetítéses produkciók gyermekcipőben járnak, így elég sok felkérést kapunk, kommerciális és tisztán művészi jellegűt egyaránt.

10610505_791846760875474_8154009799522427790_n

Említetted, hogy a vetítéses produkciók gyermekcipőben járnak Amerikában. Ez az állításod meglepő és kissé ellentmondásos. Elmagyaráznád?

A kijelentésem valóban ellentmondónak hangozhat, mégis igaz. Vegyük például a Times Square-t, mely nem más, mint hatalmas, harsogó kivetítések tömege. A hangsúly azonban a kommerciális jellegen, a reklámon, vagyis a figyelemfelkeltésen van. A mondanivaló, a mélyebb tartalom vagy hiányzik, vagy háttérbe szorul a reklám mögött. A Kiégő Izzók produkcióiban mindig jelen van a mondanivaló is a látvány mellett.

10428474_791846790875471_3128765659599632333_n 10421121_791846800875470_282087975705684267_n

Amerikában a technika nagyon erősen jelen van az emberek hétköznapjaiban. A munkahelyeken, a legfrissebb technológiával dolgozók szinte viszolyognak attól, hogy a számítógépek vezérelte és generálta világ kövesse őket a munkahelyen kívül. A szabadidőben, a szórakozásban nem akarják ezeket viszontlátni. Ennek az elutasításnak az eredménye az a tendencia, hogy Amerikában az unplugged zenekaroknak, előadóknak jóval nagyobb az elismertsége. Az egy szál gitárral éneklő előadóművész akkor is hihetőbbnek hangzik számukra, ha esetleg a színvonal alacsonyabb, mint a másik művészé, aki esetleg szintetizátorok segítségével dolgozik. Az elektro pop, a techno népszerűsége jóval alacsonyabb Amerikában, mint Európában.

Az általunk képviselt művészet ezáltal kuriózumnak számít és a programjaink mindig nagy érdeklődésre tartanak számot.

1962857_791846724208811_1556517835851906847_n

A nagy érdeklődésre szép példa az első New York-i Fényfesztiválon aratott fényes sikeretek. Hogy ítéled meg a Fesztivált? Milyen volt a hangulat a kulisszák mögött? 

Nagyon jól éreztük magunkat és nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk. A fesztiválon nemcsak előadóként, de szervezőként is részt vettem. A 3 Search keretein belül bepillantást nyertem a kulisszák mögé és valamennyien levontuk a tanulságot.

397353_421840631209424_89284969_n

A fesztivál helyszíne, a Manhattan híd brooklyni hídfője és annak környéke roppant szűknek bizonyult. A válogatás és szűrés ellenére sok alkotó kapott meghívást. Az események azonban kis helyre koncentrálódtak, így nekem kissé vurstlis benyomást keltett. Túl sok látnivaló jutott viszonylag kis helyre, s ez a fesztivál harmadik napján már egyértelműen közbiztonsági aggodalomra adott indokot, olyannyira, hogy a fesztivált a kiírás előtt két órával be kellett rekeszteni.

223364_421840414542779_18284117_n

Az eseménynek nagy volt a visszhangja és rengetegen jöttek el. Valamennyi korosztály érdeklődött és képviseltette magát. Kisbabás családok is érkeztek, így a tumultus a vártnál is nagyobb volt. A hangulat, a tömeg ellenére vidám és fiatalosan dinamikus volt, ami nagy örömmel töltött el minket.

250423_421840531209434_1668049689_n

Mit hoz a jövő? Melyek a távolabbi terveid? 

Várjuk a felkéréseket és bízunk benne, hogy a Fényfesztiválon aratott sikerünk további ajtókat nyit meg Amerikában és Európában egyaránt.

Képek: a Glowing Bulbs tulajdona

Tags: , , , , , , , , , , ,

« Older entries