Zsédely Tímeával és Mikky-vel, New York egyetlen magyar nyelvű könyvesboltjának tulajdonosaival East Village-i üzletükben beszélgettem. A közvetlen, barátságos házaspár 2010 óta nem csupán Manhattan és a közvetlen régió magyar lakosságát látja el, de az Egyesült Államok egész területére vállal szállítást és újság előfizetést.

A Tízezer Lépés Magyar Könyvesbolt hamarosan új helyre költözik, így a tulajdonosokat árufogadás és csomagolás közepette, dobozok között kérdeztem a bolt múltjáról, jelenjéről és a jövőbeli tervekről. Tartózkodásom ideje alatt fiatal, kisgyermekes magyar család érkezik. Olvasnivalót keresnek a kicsik számára. Alig lépnek ki a boltból, máris újabb vásárló érkezik. Ő a szüleinek visz rejtvény újságokat. A harmadik látogató nem vásárol, viszont híreket hoz a szintén a környéken található Key Bar esti programjával kapcsolatban. “Ez így működik a manhattani magyarok között.-mondja Tímea-A hírek szájról szájra terjednek.” Közben Mikky is befut a Newark repülőtérről a legfrissebb budapesti szállítmánnyal.

Tímea először a múltról, azokról a végzetszerűnek tűnő eseményekről mesél kettejük életében, melyek végül a jelenhez vezettek.

Mikky már Amerikában született, de 56-os menekültek gyermekeként, magyar közegben nőtt fel. Tanulmányait hétvégi magyar iskolával egészítette ki, cserkészkedett, szépen beszéli nyelvünket. Édesapja, Zsédely Miklós ügyvéd, politológus, a New York-i magyar kulturális és politikai élet meghatározó személyisége volt. Mikky magyarságát szintén szívvel-lélekkel megélve, mindig is érdeklődött a gyökerei iránt. A 70-es évek eleje óta rendszeresen látogatott Magyarországra. Tímeával egyik látogatása során, a budapesti Írók Könyvesboltjában ismerkedett meg. Ekkor még nem tudhatták, hogy a sors hamarosan újra összehozza őket.

Tímea magyar-esztétika-pszichológia szakon végzett Pécsen. Amikor elindult New York-ba 2001-ben, utolsó éves volt pszichológia szakon és a doktorija írásán dolgozott éppen. “Úgy éreztem-emlékezik vissza a mosolygós, törékeny házigazda-, hogy szükségem van a szélesebb látókörre. Meg akartam tapasztalni, hogyan működik a kultúra ‘a világ fővárosában’ és a magyar kultúra átadása az országhatáron kívül. New York különösen izgatta a fantáziámat. Elindultunk hát a nyári vakáció elején három csoporttársammal. A US Camp szervezésében Manhattanba jöttünk és a Columbia Egyetem kollégiumában kaptunk szállást az első éjszakára. Aztán szállás- és munkakeresés indult, mint mindenki másnál. A három hónap lejárta után úgy döntöttem, hogy még nem megyek haza, meghosszabítottam a vízumomat. Az utolsó egyetemi évemet és a doktorimat New Yorkból fejeztem be és közben egyre többet mozogtam az itteni magyar körökben. Mikky-vel is újra felvettük a kapcsolatot. Barátságunk szerelemmé erősödött és hamarosan összeházasodtunk.

Mi indította el benned a könyvesbolt létrehozásának gondolatát?

Nagyon hamar tudatosult bennem, hogy a kortárs magyar irodalom, illetve a tudatos kortárs európai kulturális gondolkodásmód hiányzik a New York-i magyarok életéből. A magyar értelmiség-köztük igazán tehetséges írók, költők-, elszigetelve, gyakran depresszióba süllyedve élnek. A magyar közösség nem tud számukra megfelelő kibontakozási teret biztosítani.

Tanulmányaim befejezése után a Blue Danube könyvesboltban dolgoztam, tanítottam, magánórákat adtam. Munka mellett megpróbáltam minél jobban megismerni a New York-i magyar közösséget. Látogattam a Magyar Ház, a Nagykövetség, a magyar templomok által szervezett programokat és azt tapasztaltam, hogy a magyar alkotók elszigetelten, önnön erőből, minden háttér segítség nélkül próbálkoznak, több-kevesebb sikerrel. Mikky-vel úgy gondoltuk, hogy szükség lenne egy központra, ahonnan az alkotók elindulhatnak, ahol követhetik az eseményeket, hirdethetik kiállításaikat, alkotásaikat.

2007-ben megszületett a Trans Art Area honlapja és az azonos nevet viselő alapítvány. Nemzetközi szinten gondolkodtunk. A Trans Art Area hídként hivatott működni az anyaország és a külföldön élő magyar művészek és művészetek iránt érdeklődők között. A fogadtatás minden elképzelésünket felülmúlta. A honlap sikere tudatosította bennünk, hogy a könyvesbolt létszükséglet az emigrációban élő magyarok számára. A virtuális téren kívül szükség van egy valódi, fizikális térre is, ahová a magyar kultúra szerelmesei bármikor betérhetnek.

Első könyvesboltunkat 2008-ban nyitottuk a New Jerseyben található, magyarok által aránylag sűrűn lakott Cliftonban.”

Honnan ered a Tízezer Lépés elnevezés?

A névválasztás Mikky-t dicséri. Az Omega együttes Tízezer lépés című dala ihlette. Tízezer lépés. Ez a két szó mély értelmet hordoz, számunkra több szinten is. Tízezer lépés nagy távolság egy vándor számára. Számunkra azt jelenti, hogy nagyon messze vagyunk a szülőföldtől. Tízezer lépés megtétele fárasztó küzdelem, de mi talpon vagyunk a nehézségek ellenére is. Azonkívül a lépésről lépésre koncepcióban hiszünk a leginkább.

Miért nem Manhattanra esett a választás?

A Blue Danube könyvesbolt ekkor még javában működött. Nem akartunk felesleges konkurenciát és Cliftonban nagy szeretettel fogadtak minket. A szomszédos városban, Passaicban működő magyar hentes üzlet tulajdonosával jó barátságban voltunk. Hívott minket, mondván, Jerseyben régebben mindig működött magyar könyvesbolt. Hamar kialakult a vevőtáborunk. A hétvégi magyar iskolákkal szintén nagyon jó kapcsolatot alakítottunk ki. A közeli New Brunswickból is rengeteg vásárlónk volt.

Egy dolgot nagyon hamar megtanultunk. Magyar szót, kultúrát nem lehet hitelesen terjeszteni elitista módon. A külföldi magyar könyvesboltban egy polcon kell megférnie a Danielle Steel könyveknek Esterházy Péterrel. Meg kell értenünk, hogy a magyar nyelvre fordított Danielle Steel egészen mást jelent a hazájától távol élő magyarnak, mint otthon. A Füles magazin rejtvényei, a Nők Lapja és Steel sorai New Yorkban felértékelődnek, hisz az otthont, az anyanyelvet jelentik. Az emigrációban élő magyarokat egyetlen dolog köti össze, életkortól, végzettségtől, érdeklődési körtől függetlenül és ez a magyar nyelv, mely kapocs ösztönösen működik. Szintén meglepő tapasztalat volt számomra, hogy az emigrációban élő magyar értelmiségi-a könyvesbolt forgalma alapján-nem olvas többet magyar nyelven, mint a kevesebb végzettséggel rendelkező, szintén emigráns honfitársa. Meg kellett értenem, hogy a magyar nyelven való olvasás kulturális szabályai sokkal tágabb keretek között értelmeződnek a határokon kívül. A mi feladatunk a magyar nyelv közvetítése mindkét fél számára. A könyvnek, a kultúrának mindenkihez el kell jutnia.

Pszichológusként különösen érdekesnek bizonyul a magyar orális és gasztronómiai kultúra tanulmányozása. Azok a magyarok, akik a gyermekkorukból biztos magyar ízemléket hoznak magukkal, az emigrációban is keresik a magyar ízeket. Meglepő módon az otthoni ízek utáni vágyódás és a magyar nyelv iránti vágyódás összefonódik. Az anyanyelven olvasó külföldi magyarok szinte valamennyien ragaszkodnak a hazai ízekhez és ez fordítva is igaz.

Éreztek különbséget a New York-i és a New Jersey-i emigránsok magyarság tudatában?

Igen. A magyar közösségek szinte mindig erősebbek a kisebb városokban. A Jersey-i magyarok sokkal összetartóbbak, mint a New York-iak. Manhattan hatalmas, rengeteg lehetőséggel, végtelen választékkal. A manhattani magyarok szemében a magyar programok gyakran leértékelődnek. A Magyar Ház ugyanezzel a problémával küzd. Manhattan kínálatával nehéz versenybe szállni. Hiába emelkedik a színvonal, hiába a jobbnál-jobb program felhozatal, a megszokott látogatókon kívül roppant nehéz újakat bevonzani.

Melyik korosztály a legaktívabb olvasó?

Az amerikai magyar tinédzserek az identitás változására gyakran a magyar nyelv elutasításával válaszolnak. Asszimilálódni, nem kilógni a sorból. Számukra ez a vezérgondolat. Még azok a tizenévesek is, akik amúgy szeretnek olvasni, inkább angolul olvasnak. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a rohanó világban nem könnyű lelassítani a fiatalokat a magyar nyelvű könyvekkel. Anyanyelvünk jóval bonyolultabb, összetettebb, mint az angol nyelv. A tinédzserek a könnyebb utat választják. Ezen a ponton léphet közbe a tudatos szülő, aki irányítja a fiatalt. A könyvesbolt forgalmára lefordítva: ifjúsági könyvekből adjuk el a legkevesebbet. Szerencsére, a magyar lelkületű szülőknek köszönhetően, rengeteg gyerekkönyv fogy hat éves korig. Úgy tapasztaljuk, hogy a 30-50-es generáció tagjai -akik még papírkönyvön nőttek fel és számítógép nélküli gyermekkoruk volt-, a legaktívabb olvasók. Az 56-os magyarok közül szintén sokan nem tartották szinten a nyelvtudásukat, ebből fakadóan a magyar nyelvű irodalmat már régen feladták. Beszélni még úgy-ahogy tudnak, de olvasni már évtizedek óta nem olvasnak magyarul. A kortárs magyar írók közül gyakran egyetlen nevet sem tudnak megemlíteni. Gyakran érezzük úgy, hogy a könyvesboltunk feladata elsôdlegesen nem a könyvterjesztés, hanem a népművelés.

A New Jersey-i siker ellenére visszatértetek Manhattanba? Miért?

Valahol mindig úgy éreztem, hogy New Yorkban akarok könyvesboltot nyitni. A Blue Danube bezárt. Az itteni magyar közösség hívott, jöjjünk vissza. Az lehetetlen, hogy Manhattannak ne legyen magyar könyvesboltja. Az az igazság, hogy ha nincs magyar könyvesbolt, annak éppen ugyanolyan hírértéke van, ha nem erősebb, mint annak, amikor van. Szomorú tény, hogy a manhattani könyvesbolton kívül már csak a torontói létezik. A londoni magyar könyvesbolt régen bezárta kapuit. Ez azt jelenti, hogy nincs igény rájuk. Itt még szükség van ránk, s azt is büszkén állíthatom, hogy a manhattani magyar olvasók egyre tudatosabbak választásaikban és nemcsak, ami a könyveket illeti.

Van egy fiatal lány, rendszeres vásárlónk. Itt élt már egy jó ideje New Yorkban, amikor egy nap besétált. Elmesélte, hogy tudott a boltunkról a Facebook oldalunkon keresztül. Figyelemmel kísérte a programokat, de nem volt pénze vásárolni. Most, hogy jobb állást kapott, vásárolni jött. Azt szeretné, hogy az ő pénze is hozzájáruljon a könyvesbolt fennmaradásához. Az itteni magyarok egy része misszióként éli meg a vásárlást, hisz tudják, hogy a bevétel legnagyobb hányada Magyarországra, a kiadóhoz, meg a terjesztőhöz folyik vissza. A fennmaradó összeg pedig minket tart életben.

A könyvesboltba véletlenül besétáló amerikaiak pedig meglepve tapasztalják, hogy kicsi hazánknak saját könyvesboltja is van New York Cityben. A tájékozott amerikaiak annak is tudatában vannak, hogy a magyar nép okos, rengeteg Nobel-díjast termelt ki.

Hogyan alakult az Manhattani indulás?

Nagyon jól. Az East Village vonzza a művészlelkeket. Az új könyvesboltunk pince helyisége rengeteg ötletnek adott életet és teret. A gyerekprogramokon kívül folytattuk az önismereti beszélgetéseket is, de a legnagyobb meglepetés a színházunk létrejötte volt, 2011-ben. Egy nap besétált a számomra teljesen ismeretlen Galambos Lilla opera-énekesnő és arra kért, hogy rendezzünk neki egy előadóestet a könyvesboltban. Az egy alkalomból három, roppant sikeres előadás lett és Lilla később színészeket is szeretett volna a műsorhoz. A toborzáshoz tőlem kért segítséget. Hamar összejött egy kis létszámú, de roppant lelkes csapat. Lilla azóta hazautazott, de mi együtt maradtunk. Az első saját előadóestünkre kortárs írók alkotásaiból válogattam és azt kellett tapasztalnom, hogy a manhattani magyaroknak -beleértve a színészeimet is-, gyakran fogalma sincs a kortárs magyar művészetről (Parti Nagy Lajos, Kovács András Ferenc, Gyukics Gábor, Tóth Krisztina). Az előadásnak ennek ellenére hatalmas sikere volt.

A társulat maradt, sőt egyre többen lettünk. Megalakult a Pilvax Players, melynek jelenleg kb. 20 független tagja van. Valamennyi színészünk, drámapedagógusunk, zenészünk önkéntes alapon jelentkezett és vesz részt az alkotómunkában. A bevételt díszletekre, jelmezekre költjük. A könyvesboltunk -legnagyobb örömünkre-, egyre inkább hasonlít az eredeti, kulturális központ gondolatához. Tavaly két, idén három előadásunk lesz. A Magyarországról érkezett, New Yorkban szerencsét próbáló színészek számára a Pilvax Players dobbantó lehet és mi örömmel vállaljuk fel ezt a szerepet, mert valljuk, hogy a magyar színészeknek éppúgy vannak esélyei New Yorkban, mint az amerikai fiataloknak. A magyar színészek számára a Pilvax Players tagjának lenni kreditet jelenthet.

Jelenleg a legnagyobb problémánk a színházzal és a könyvesbolttal kapcsolatban egyaránt a támogatás hiánya. Már leraktunk annyit az asztalra, hogy komolyan belefoghassunk a marketingbe, mely rengeteg időt és energiát igényel. A legkisebb is számít. Bizonyára emlékeztek, valószínűleg sokan láttátok is, a Menjek vagy maradjak című dokumentumfilmet. A két főszereplő,Mirjam és Attila szintén törzsvásárlónk. A stáb a könyvesboltban is forgatott, de nem gondoltuk volna, hogy sikerül belekerülnünk a kész dokumentumfilmbe. Az alkotók nagyon rendesek voltak és egy percnyi anyagot belevágtak az itt forgatott anyagból. Ez a röpke perc is segített. Rengeteg érdeklődő jött és hivatkozott a dokumentumfilmre.

A jelenlegi költözködés, a helyszínváltás szintén az új koncepció része?

A pincehelyiségünket a Sandy hurrikán okozta áradás tönkretette és azóta sem tudtuk az egészséges környezetet visszaállítani. Az alagsor nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Számunkra is bebizonyosodott és élő valósággá vált a New York-i tény, miszerint Manhattanban a pince sem lakásként, sem kulturális, sem szórakoztató egységként nem üzemeltethető hosszútávon. Itt csak felfelé lehet építkezni. Az East River, az Atlanti-óceán közelsége földrajzilag nem kedvez a New York-i pincéknek és mindez átvitt értelemben is igaz. New Yorkban bátran ki kell állni, a magabiztosnak kell lenni, láthatóan és hallhatóan alkotni, különben elvész az ember. A kelet-európai jellegű, gogoli, kissé paranoiás, pinceklub-stílusú, rejtett bunkerből építkezés és alkotás itt kevésbé találja meg a közönségét. Persze az sem lehetetlen. Manhattanban meg kell tanulni egy egészen másfajta mentalitást. Ha elbújsz, senki nem keres, ha nem emeled fel a hangod, senki nem hall meg.

Számunkra a legfontosabb alapszabály a kezdetek óta a függetlenség és szabad szelleműség. A politikai, vallási hovatartozás nem állhat a kultúra terjesztésének útjába. Törekszünk arra, hogy a könyvesbolt választéka valamennyi társadalmi réteget, valamennyi irányvonalat kielégítse.

A nyár folyamán egy utcával arrébb költözünk, egy másik épületbe, ahol horizontálisan terjeszkedünk. Készen vagyunk a változásra, a fejlődésre. A könyvesbolt életének második szakasza lezárul és elkezdődik egy új.

A szívügyünk egy új Magyar Negyed létrehozása itt, az East Village-ben. Jelenleg a könyvesboltunkon kívül még két jól menő magyar vállalkozás is működik a környéken. A közelben található a méltán népszerű magyar származású tetoválóművész, Caesar szalonja. Egy utcányira tőlünk pedig a két debreceni fiú által 2001-ben nyitott, roppant népszerű szórakozóhely, a Key Bar várja a látogatókat. Minden esélyünk megvan rá, hogy kialakulhasson egy új, lendületes Little Hungary. Ezen dolgozunk.”

Timivel és Mikky-vel abban állapodtunk meg, hogy néhány hónap múlva újra találkozunk, már az új helyen. Addig is, minden New Yorkban és a környéken élő magyarnak, valamint Manhattanba látogató turistának javaslom, látogasson el a Tízezer Lépés Magyar Könyvesboltba. A manhattani magyar könyvesbolt fennmaradása, a magyar nyelv és kultúra megőrzése és terjesztése az országhatáron innen és túl, minden magyar számára missziós feladat.

Facebook kapcsolat