A képekről jól ismert, fotogén facölöpök az Old Pier 1 (Régi 1-es kikötő) területén találhatóak a Brooklyn Bridge Parkban. Jelenleg közvetlen teherbíró funkciót nem töltenek be, de az 1900-as évek elején ezeken a cölöpökön nyugodott a nyüzsgő teherkikötő teljes szerkezete.
A Brooklyn Bridge Park tervezése és építése során úgy döntöttek, hogy meghagyják őket történelmi értékük és vizuális hatásuk miatt. És milyen jó döntés volt! A napnak nincs olyan időszaka, amikor ne látnánk egy sereg fotóst a vízparton, amint a cölöpöket örökítik meg Manhattan sziluettjével a háttérben.
A park új kikötői, a Fulton-kikötő kivételével, szintén cölöpökre épültek. Összesen több mint 13 000 duglászfenyő cölöpről van szó, amelyeket mélyen az East River iszapos medrébe rögzítettek. Egyedül a Fulton-kikötőt töltötték felt szilárd talajjal cölöpözés helyett.
Az utóbbi évtizedekben New York City vizei olyannyira kitisztultak, hogy az osztrigák mellett a hírhedt „hajóférgek” is visszatértek, súlyos károkat okozva a vízi infrastruktúrában.
Az elnevezés csalóka. A köznyelvben hajóféregnek hívott élőlény valójában nem féreg, hanem egy fafúró tengeri kagylófajta. Az évszázadok során a tengerészek egyik legnagyobb ellenségeként vált ismertté, amiért kiérdemelte a „tengerek termesze” nevet is.
A hajóféreg teste az evolúció során féregszerű alakot öltött. A kemény kagylóhéj szinte teljesen visszafejlődött. Mindössze a fejüknél maradt meg egy apró, éles peremű fúrópajzs. Ezzel a szervvel rágják bele magukat a vízbe merült fadarabokba. Érdekesség, hogy a fúrás során keletkező faforgácsot és cellulózt is elfogyasztják, amit a bélrendszerükben élő különleges szimbióta baktériumok segítségével képesek megemészteni.
A New York-i öböl vize az 1960-as évekre az iparosodás és az általános környezetszennyezés hatására annyira mérgezővé vált, hogy ezek a fanyűvő élőlények teljesen eltűntek a környékről. A Clean Water Act (tiszta vízről szóló törvény) és a szigorúbb környezetvédelmi szabályozások miatt az East River vize újra megtelt oxigénnel és élettel. Ez a környezetvédelmi siker viszont nehéz helyzetbe hozta a város infrastruktúráját.
A Brooklyn Bridge Parkban és az FDR Drive alatti cölöpökben a kár elképesztő méreteket öltött. A város ezért megkezdte a víz alatti faoszlopok szisztematikus mentését.
A cölöpök köré üvegszálas és epoxigyanta védőhüvelyeket illesztenek. A hüvely és a fa közötti rést speciális víz alatti betonnal töltik ki. A légmentes lezárással elvágják a fában lévő kagylókat az oxigéntől, így azok elpusztulnak, a cölöpök pedig hosszú évtizedekre védetté válnak.
Így vált a természet újjászületése egyben New York egyik legdrágább mérnöki kihívásává. A Brooklyn Bridge Parkban befejeződött a cölöpök mentése. A projekt 115 millió dollárjába került a városnak.
Az FDR Drive azonban nagyobb probléma. A tengeri kártevők folyamatos fenyegetése a tengerszint emelkedésével és az autópálya öregedő szerkezetével kombinálva nagy fejtörést okoz. Különféle tervek láttak napvilágot, amelyek a Brooklyn hídtól délre eső viaduktszakaszok lebontásáról vagy föld alá süllyesztéséről szólnak. Ha ez a terv valósul meg, akkor egy High Line-hoz hasonló, vízparti zöldfolyosót hoznának létre a városlakók örömére, teljesen felszámolva a sebezhető facölöpös infrastruktúrát.
Ez a 2020. augusztus 24-én megjelent bejegyzés kibővített, javított változata.
FORRÁSOK ÉS AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK
Brooklyn Bridge Park Corporation: Maritime Infrastructure and Preservation Projects.
New York City Department of Environmental Protection: Harbor Water Quality Reports & Clean Water Act Impact.