Szerkesztői megjegyzés | Fontos kontextus a művészről
Mielőtt bemutatnánk New York ikonikus metróbéli bronzszobrait, nem mehetünk el szó nélkül a művész személyét övező, a mai napig tartó súlyos morális vita mellett.
Tom Otterness pályafutását egy sokkoló, 1977-es korai akciója (egy menhelyi kutya elpusztítása egy avantgárd film kedvéért) kíséri. Bár a művész 2008-ban bocsánatot kért, tette a mai napig jogos felháborodást vált ki, és megosztja a közvéleményt. Szerkesztőségünk fontosnak tartja, hogy a népszerű köztéri alkotások bemutatása során a művész múltjának ez a sötét fejezete is ismert legyen.
A New York-i Közlekedési Vállalat 1985 óta támogatja a metró művészetét, nem csupán anyagilag, de híres és feltörekvő művészek toborozásával is. Több mint 260 állomáson találhatunk alkotásokat a művészetek szinte valamennyi ágából. Szobrok, falfestmények, kisplasztikák és vegyes technikával készült alkotások százai teszik kellemesebbé a metrózás gyakran unalmas és fárasztó perceit.
A 14th Street – 8th Avenue állomás peronjain érdemes felnézni a mennyezetre, a korlátokra, sőt még a padok alá is. A legváratlanabb sarkokban apró, kerekded bronzfigurákra bukkanhatunk.
Ez a különleges alkotássorozat a Life Underground (Élet a föld alatt) nevet viseli, alkotója pedig az amerikai szobrászművész, Tom Otterness.
„A szobraim témája valójában maga a megérthetetlen New York-i élet. Szerettem volna kis meglepetéseket elszórni a sietős ingázók útjába.” – nyilatkozta Tom Otterness.
A New York-i Közlekedési Vállalatnak még a ’90-es években hirdetett pályázatot az állomás felújítására, beleértve a művészi kialakítást is. Eredetileg mindössze 20 darab kis szobor elkészítésére szerződtek Otterness-szel. A művész azonban annyira megszerette a projektet és a metróállomás különleges hangulatát, hogy végül több mint 100 bronzfigurát készített el és helyezett el az állomáson. Az installációra 2000-ben került sor.
A szobrok nem egyetlen zárt helyszínen láthatóak, hanem szétszórva az állomás területén, mint egy kincskereső játékban:
- A lefolyó-aligátor: A kiállítás leghíresebb szobra egy öltönyös bronzaligátor, aki épp a csatornafedélből kibújva kap el egy pénzeszsákfejű figurát. Ez arra a híres New York-i városi legendára utal, miszerint a csatornarendszerben aligátorok élnek.
- A bliccelők és a rendőrök: Apró figurák, akik próbálnak átsurranni a forgókapuk alatt, miközben a kerítés túloldalán már várja őket a szintén bronzból öntött rendőr.
- A munkások: Hatalmas fűrészekkel és szerszámokkal az állomás valódi acélgerendáin dolgozó kis munkásemberek, akik a metróépítők munkájának állítanak szatirikus emléket.
- A pénzeszsákfejű figura a padon: Egy öltönyös alak, aki egy halom pénzen ül, és némán várja a szerelvényt. A helyi babona szerint, ha megsimogatod a pénzeszsákot a fején, az szerencsét hoz a pénzügyeidben!
Első pillantásra a figurák végtelenül kedvesek, rajzfilmszerűek és játékosak, így a gyerekek is imádják őket. Ám ha közelebbről megvizsgáljuk őket, észrevehető, hogy Otterness nagyon finom humorral közelíti meg a komoly társadalmi témákat: az osztálykülönbségeket, a kapitalizmust, a kapzsiságot és a városi bürokráciát.
Legközelebb, ha New Yorkban jártok és átszálltok a 14th Street-en, keresd meg Tom Otterness apró, bronzba öntött metrólakóit.