Háromszáznyolcvanhárom, sokak által hőn áhított különleges kulcs lapul háromszáznyolcvanhárom kiváltságos New York-i zsebében. A kulcsok egyedileg kódoltak, sorszámozottak és négy, nehéz vasajtót nyitnak, melyek a Gramercy árnyas fái alatt megbúvó Gramercy Parkba, New York City egyetlen magánparkjába vezetnek.
A kulcsok nemcsak privilégiumot jelentenek a gazdag történelemmel rendelkező parkba, de kiváltságot is a csendre és nyugalomra a zajos város kellős közepén.
A Park Avenue-tól délre, a 20. és 21. utca között található park 181 éves és szebb, díszesebb, mint valaha.
A park 1830 óta kerítéssel övezett és 1844 óta nyilvánul zárt parknak. Ekkor tartotta alakuló ülését a park kezelő tanácsa a Gramercy Park 17-es szám alatt. A park és környéke, melyet csak Gramercy-nek neveznek a New York-iak, 1966-ban a Történelmi Emlékhelyek listájára került.
A parkba csakis a környező 39 épület lakói, a National Arts Club és a Players Cub tagjai, a Brotherhood Zsinagóga és a Calvary-St. George Katolikus Templom alkalmazottai, valamint a hipermenő Gramercy Park Hotel vendégei kapnak bebocsájtást. Kivételt senkivel sem tesznek és egy kulcstulajdonos egyszerre öt vendéggel látogathatja a kertet.
A Gramercy Parkban komolyan veszik a biztonsági intézkedéseket. A kulcsokat és a zárakat évente cserélik, miután felfedezték, hogy egy európai kulcsos másolatokat terjeszt. 2002 óta a kulcsokat különleges technikával készítik, így a másolás sikere közel áll a nullához. A kapuk önműködően záródnak és a kulcsra nemcsak befelé, de kifelé is szükségünk van.
“A Gramency Park továbbra is nagy népszerűségnek örvend és az emberek büszkék a kulcsukra. Egyfajta tartást kölcsönöz, mint minden más, aminek birtoklása különleges szabályokhoz kötött és a tulajdonost titkos társaság tagjává avanzsálja. A kulcsok többsége a házak portásainak kezében van, de vannak magánkézben levő kulcsok is, melyeknek éves cseréje közel 400 dollárba kerül.
Legyünk őszinték, akik milliókat képesek költeni egy TriBeCa-béli lakásra, azok nem sokallják a 400 dollárt az apartmanhoz tartozó magánpark kulcsáért. – mondja a park elnöke. – A legtöbb gondunk a szállodával van, mivel a vendégek gyakran szuvenírnek tekintik a kulcsot. A lakóink nagyon elővigyázatosak, szinte alig hallunk arról, hogy valaki elvesztette volna a kulcsát.”
A parkban tilos a dohányzás, az alkohol fogyasztás. Nem szabad semmilyen sport tevékenységet folytatni, többek között kocogni és kerékpározni sem lehet. A madarakat és a mókusokat szintén tilos etetni. A magok kifejezetten vonzóak a patkányok számára, akik semmi esetre sem kapnak kulcsot a parkhoz.
Egy ideig a Gramercy Parkot jó pénzért ki lehetett bérelni, esküvőkre, különleges alkalmakra, azonban a vendégek egy része visszaélt a szíves vendéglátással, így a park fenntartói úgy döntöttek, hogy a befolyt pénz nem elegendő a letaposott virágok pótlásra, illetve a törött üvegcserepek és egyéb testnedvek feltakarítására fogadott takarítócsapat finanszírozására.
A park elzártsága ellenére – vagy még inkább által -, mindig is vonzotta a romantikus lelkületűeket, még akkor is, ha csak a kerítésen kívül andaloghatnak, kocoghatnak, vagy sétáltathatják a kutyájukat.
A Gramercy Park Hollywoodot is többször megihlette. Woody Allen Rejtélyes manhattani haláleset című filmjének egyik jelenetében a szereplők a park szépségéről beszélgetnek, míg Diane Keaton és Alan Alda párosa a park előtt sétálgat egy másik jelenetben. Az 1999-es Notting Hill című film produkciós irodája a Gramercy Park nevet viseli, míg a történetbéli világhíres színésznő, akit Julia Roberts alakít, a Gramercy Park című filmben játszik.
A Gramercy Park napjaink hírességeit is vonzza. A környéken vásárolt apartmant Julia Roberts, Jimmy Fallon, Karl Lagerfeld, Uma Thurman, Rufus Wainwright és Chelsea Clinton.
A Gramercy Park nemcsak a romantikához, de a helytörténelem is aktívan hozzájárul. Ezen a környéken nem találunk gagyi üzleteket, de még egy CVS-t sem.
A Gramercy Park olyan, mint egy viktoriánus öregúr, aki nem hajlandó átadni a helyét a modernnek, a fiatalosnak. Büszkén ragaszkodik a múltjához, a tradíciókhoz.
Kedves Tinkmara,
már megint egy érdekes és szép poszt.
Kérdéseim: kit ábrázol a szobor a második képen?
Téged ki látott itt vendégül?
Milyen gyakran másznak be idegenek a kerítésen át?
Vagy különleges biztonsági intézkedések vannak?
Köszönettel: Matska
Bocsáss meg Matska. Megírtam a választ és elfelejtettem postázni. A szobor Edward Booth, híres amerikai színészt ábrázolja, a Players’ Club alapítóját. A kertbe biztos, hogy be-be másznak, de nem olyan gyakran, hogy emiatt hallani lehetne róla. Őszintén szólva, én egyszer sem olvastam ilyet. A sógorom egy rangos összejövetelen volt tagja a rendőri biztosításnak. A csoporttal mentem be. Még egyszer köszönöm, hogy olvasol. Nagyon-nagyon kevés komment jön manapság, nincs igazán visszajelzés a blogon. Inkább csak Facebook-on. Köszönöm Neked!