New York City leggyűlöltebb épülete a Pennsylvania Station, közismertebb nevén a Penn Station (melynek titkairól ITT olvashattok) a Hetedik és a Nyolcadik Sugárút között (31.-34. utca) található. A pályaudvar (jegyváltó automaták, információ, várótermek, üzletek, éttermek) a Madison Square Garden épületének földszintjén, míg a peronok a földfelszín alatt találhatóak.

A Penn Vasútállomáson – a Grand Central Pályaudvarral ellentétben -, az utasok nem szívesen tartózkodnak egy perccel sem többet, mint muszáj, nem gondolnak rá büszkeséggel, egyszerűen a hétköznapok kellemetlen velejárójának tekintik. Sokak szerint a Penn Station New York City szégyene.

Az állomás szürke, kopottas, érdektelen, legjobb szívvel is csak funkcionálisnak nevezhető. Nyáron elviselhetetlenül meleg, év- és napszaktól függetlenül állandóan zsúfolt. A Penn Station, melyet eredetileg napi 200 ezer utazóra terveztek, jelenleg naponta több mint 600 ezer utast szolgál. Percenként közel ezer ingázó érkezik és indul az állomás 21 vágányáról, mellyel Amerika legforgalmasabb tömegközlekedési csomópontja, lehagyva még a JFK repteret is.

New York “Közlekedési Megújulás” tervének része az Empire Station Complex, az Empire Vasútállomás Komplexum létrehozása. A Penn Station szomszédságában található, napjainkig postahivatalként (Farley Post Office) működő impozáns épület – az eredeti vasútállomás ikerépülete -, a komplexum része lesz, Moynihan Train Hall néven. A tervek szerint ide költözik az Amtrak, a jegypénztárak és itt lesz az állomás fő várócsarnoka is.

Az Empire Station Complex részeként – fél évnyi késedelem után -, a héten végre megnyílt a Moynihan Train Hall első fázisa, mely a Long Island Railroad új, nyugati bejárata és egy új metró kijárat a Nyolcadik Sugárútra (A/C/E).

A Long Island Railroad új bejárata és folyosói futurisztikus megjelenésükkel tökéletesen beilleszkednek a város újgenerációs tömegközlekedési dizájn koncepciójába (lásd: Fulton Center közlekedési központ, New York legújabb metróállomása).

Hófehér falak, halványkék fények, digitális kijelzők, Kubrick hatás. A legnagyobb változás a természetes fény jelenléte, mely fájóan hiányzik a Penn Station jelenlegi épületéből. Az irányjelzések, a tájékoztató táblák messziről is jól láthatóak, betűméretük hatalmas, szinte a dekoráció része.

A LED lámpákkal ellátott mennyezet a bárányfelhős kék égboltot idézi, ezzel növelve az amúgy alacsony belmagasságot. A főfolyosón töltőállomások is találhatóak az utazók legnagyobb örömére.

Természetesen ez az új bejárat és a váróterem szakasz levesz egy keveset a Penn központi várótermének nyomasztó zsúfoltságából, de nem oldja meg az állomás mélyen gyökerező problémáját, mely túlmutat az épület hiányosságain.

Fotó: a blog írójának tulajdona