Midtown

You are currently browsing articles tagged Midtown.

New York Cityben a tavasz első hírnöke – jóval megelőzve a kellemesen meleg napokat és az első rügyeket a Central Park fáin -, a Macy’s Nagyáruház Virágparádéja, melyre ebben az évben 43. alkalommal került sor. A virágkiállítást évente félmillióan látogatják, turisták és helybéliek egyaránt.

A pazar virágshow idén március 26-a és április 9-e között kerül megrendezésre a Macy’s Herald Square-en található központi épületében, valamint az áruház philadelphiai, minneapolisi, chicagói, illetve San Francisco-i üzleteiben.

A kezdetekben a virágshow-ra az áruház Herald Square-i kijárata mellett felállított sátorban került sor. Az elmúlt években a kiállítást az üzlet első szintjén rendezik meg, melynek számos támogatója és természetesen ellenzője is akad.

A “virágparádé az üzlet területén” támogatói azzal érveltek, hogy a koncepció lényege pontosan a kisebb alapterület ötletes kihasználásában, illetve a virágok átható illat- és színkavalkádjának az áruházi forgatagba integrálásában rejlik. Az ötlet ellenzői ugyancsak a kisebb alapterülettel érvelnek.

 

A virágparádé ebben az évben a “Carnival” (Karnevál) címet kapta, s ennek megfelelően a 20. század elejének, tipikus karneváli hangulatába invitál minket.

A vásári hangulat azonnal magával ragad minket, amint belépünk az áruház területére.

 

Nosztalgikus körhinta, falovak, mutatványosok, s mindeközben szól a zene a megunhatatlan vurstliból.

A sétát kezdjük a Broadway felőli bejáraton. Itt találjuk a The Grand Carousel Garden-t, a Nagy Körhinta Kertet.

A körhinta, a lovak mind kézzel faragott, mozgó, egyedi alkotások, burjánzó virágokkal díszítve.

A Midway Garden, az üzlet főfolyosója csupa rózsa és hortenzia kompozíció, mind a karnevál elevenségét tükrözve, főleg piros és sárga színekben pompázva.

A Bumpers & Blooms Garden (Ütközők és Virágok), a gyerekek kedvence, mely a karnevál elmaradhatatlan dodzsemjeit vonultatja fel, virágágyássá alakítva.

A Ticket Booth Garden, a Jegypénztár Kert, a virágparádé központja. Az egzotikus virágok szinte kiömlenek a pénztár ablakain.

A virágágyások között elhelyezett torzító tükrök a látogatókat is kiragadják a valóságból.

 

A virágparádé a másság elfogadását, a különbözőség szépségét is hirdeti, hasonlatosan a 20. századi cirkuszok világához, ahol a legkülönfélébb szerzetek találtak otthonra. Szlogenjei: Bizarre and Beautiful (bizarr és gyönyörű), Strange ad Sensational (különös és fantasztikus), Rare and Remarkable (ritka és figyelemreméltó), Weird and Wonderful (furcsa és csodálatos).

Az üzlet belső terét a tervezők ez alkalommal is ötletesen kihasználták. Virágok kerültek az oszlopokra, pultok közé, fölé, de még a mozgólépcsők is virágoskertté váltak.

A 2017-es virágshow – talán a mozgás elem hozzáadása által, még egy érzéket bevonva -, az utóbbi évek legjobb kiállításának bizonyul.

A Macy’s ingyenes virágparádéjának megtekintését érdemes a kora reggeli, illetve a késő esti órákra tervezni. A kirakatokat naplemente után, illetve borongós időben lehet a legszebben fényképezni.

20170327_123343

Képek: a blog írójának tulajdona

Tags: , , , , , , , , , , , , ,

A Chrysler Building, New York City közkedvelt épületeinek egyike, az Art Deco stílus és az automobil korszak “gyermeke”. Annak ellenére, hogy képek millióin szerepel, megtartotta titokzatosságát, melyhez valószínű az is hozzájárul, hogy a többi ikonikus épülettel ellentétben, ide nehéz bejutni, nincs kilátója és még a kiscsoportos látogatások listáján sem szerepel.

 

Ebben a bejegyzésben felfedünk néhányat a Chrysler Building titkai közül.

  • A Chrysler Building a Dreamland nevű vidámpark pusztulásának köszönheti létét. Miután a Coney Island-en található vidámpark 1911-ben a tűz martalékává vált, a tulajdonos, William H. Reynolds, volt szenátor és sikeres brooklyni ingatlan fejlesztő úgy döntött, hogy versenyben maradása érdekében új, nagy horderejű fejlesztésbe kell fognia. Benevezett a Világ Legmagasabb Épülete versenybe és William Van Alen-t bízta meg a tervezéssel. Miután fizetésképtelen lett,  Walter P. Chrysler, automágnás vásárolta meg az ingatlant és a terveket, 2 millió dollárért. A Chrysler Building több mint 20 éven át volt a Chrysler autógyár központja.

  • William Van Alen-t annyira szorongatta a konkurencia, hogy nem kötött szerződést Chrysler-rel, aki arra hivatkozva, hogy Van Alen gyanús vállalkozókkal dolgoztatott, nem akarta kifizetni jutalékát. A tervező perre vitte a dolgot, melyet meg is nyert, azonban hírnevén csorba esett. Beperelni a Time Magazin által választott Év Emberét, Chrysler-t, nem tett jót a karrierjének.

 

  • Mint fent említettük, Van Alen versenyben volt az Világ Legmagasabb Épülete címért. A ránehezedő nyomás hatására az építész trükkhöz, az ellenfél szerint, csaláshoz folyamodott. Egy hónappal a Chrysler Building tervezett magasságának (846 méter) nyilvánosságra hozatala után, Van Alen tudomására jutott, hogy a legnagyobb konkurencia, George L. Ohrstrom, 256 méter magas épületet tervez a Wall Street-re. Van Alen nem akart veszíteni. Spirálszerű csúcsot tervezett, melyet titokban, az épület belsejében szereltek össze, s csak az utolsó pillanatban helyeztek el, kereken 90 perc alatt. A Chrysler Building 318 méterrel megnyerte a versenyt és egy kerek évig New York City legmagasabb épülete volt. Az Empire State Building lökte le a trónjáról.

 

  • A Chrysler Building magán viseli autómágnás tulajdonosának kézjegyét. Az épület 4 millió, kézzel rakott téglából áll, 3,862 ablakkal rendelkezik, a díszítőelemek nagy része dísztárcsákból, lökhárítókból és hűtősapkákból készült. Az épület híres vízköpői egy régi Chrysler autómodell motorháztető díszére emlékeztetnek. Az ornamentumok, az Empire State Building-gel ellentétben, egyedi tervezésűek és a 65. és 66. emeleten található fémlemez üzemben készültek. Itt szerelték össze a spirálcsúcsot is.

  • Az épület legmagasabb szintjén több magánapartman rejtőzködik. Az átadás után egyikben lakott Chrysler, a másikban a Time Magazine női fényképésze, Margaret Bourke-White. Bourke-White nemcsak az első női fotós volt, akinek fotója felkerült a Times címlapjára, de Margaret a II. Világháború harci övezetéből is tudósított. 1934-ben, a Chrysler Building vízköpőjén készült fotója ikonikussá vált és örökre összekötötte nevét az épülettel.

 

  • Az épület első és második emelete az 30-as években gépjármű bemutatóteremként funkcionált. Az előcsarnok marokkói márvány falai és padlózata, a krómacél díszítőelemek, az art deco festmények tökéletesen illetek a korszak automobil divatjához.

 

  • Az alagsorban palackozóüzem működött, mely az épület bérlői és lakói számára termelt.
  • Az 1931-es átadáskor a 71. emeleten kilátó várta a látogatókat, melyet sajnos 1945-ben bezártak.

  • A 30-as évek New Yorkjában minél előkelőbb helyen állt az illető a közéleti ranglétrán, annál magasabban fogyasztotta az ebédjét és itta a koktélját. A “magaslati” bárok virágkorukat élték. A Chrysler Building klubjába, a romantikus névre hallgató Cloud Clubba – mely az épület 67., 68. és 69. emeletét foglalta el -, 300 rangos közéleti személyiségnek volt tagsága. A Club bőrborítású ajtajai 1930-ban nyíltak, ám évtizedekig zárva maradtak a hölgyek előtt. Az intézmény az 50-es, 60-as években indult hanyatlásnak és 1979-ben zárta be végleg kapuit.
  • A Chrysler Building ugyan nem látogatható, s kilátója sincs, de azért az előcsarnokba bemehetünk, hogy megcsodáljuk az Art Deco stílus egyik legszebb példáját. A belépés hétfőtől péntekig, reggel 7-től este 6-ig ingyenes.

Forrás: NYTimes
Képek: vintage fotók, wantedvisual, killianmoore, nyonair, papakila, beholdingeye

Tags: , , , , , , , ,

Egy frappáns útikönyv szerzője szerint New Yorkban könnyű tájékozódni. Ha körülöttünk minden kínaiul van, akkor China Town-ban vagyunk, ha rengeteg a magas épület, akkor a Pénzügyi Központban, ha a házak középmagasak, akkor a SoHo-ban, ha látjuk a Szabadság-szobrot, akkor a Battery-ban.

A New York-i tájékozódás azért nem ilyen könnyű. A sorozat első részében az uptown, downtown, midtown, crosstown kifejezésekkel foglalkoztunk, a második rész a sugárutakról szólt. Ez a bejegyzés praktikus tanácsokat ad a sikeres manhattani manőverezéshez.

Még az okostelefonok és GPS-ek korában is előfordul, hogy egy ismeretlen városban vagy kevésbé ismert környéken eltévedünk. New York City különleges és ellentmondásos ebből a szempontból. Míg általános vélemény, hogy a Cityben a rácsszerkezetes építkezésnek, a szigorúan számozott utcáknak és sugárutaknak köszönhetően nehéz eltévedni, a valóságban az előbb említettek gyakran a sikeres tájékozódás gátjai. A számozott utcák, a névvel ellátottakkal ellentétben, bizonyítottan kevesebb emlékképet hoznak létre az emberi agyban, így ezeket vizuálisan nehezebben tároljuk és ismerjük fel.

New York Cityben nemcsak ez a pszichológiai tényező nehezíti meg a tájékozódást, de a város fekvése is. Manhattan sík terület, melyet valamennyi oldalon víz határol, sehol egy kiemelkedő, magasabb felszíni forma, így a hosszú, egyenes utcákba bepillantva a látóhatár végpontja az égbolt.

A tájékozódásban – technikai segítség, telefon, GPS, iránytű híján – a nap állása (feltéve, ha magabiztosan ismerjük a négy égtáj, a nap, valamint a célállomás relációját), ismert iránypontok, épületek, a sugárutak és utcák sorrendje és néhány sajátos New York-i trükk segíthet.

A metróból kiszállni, különösen nagyobb útkereszteződésekben, irányt mutató épületek nélkül, naplemente után, még a manhattani öreg rókák tájékozódó képességét is próbára teszi. A felszínre lépve – ha nincs azonnali támpont –  a legtöbb esetben sajnos el kell mennünk a legközelebbi kereszteződésig, hogy lássuk, jó irányba indultunk-e. Annak érdekében, hogy megspóroljuk az extra métereket és időt, vegyük sorra a lehetséges kapaszkodókat.

  • A két legbiztosabb iránymutató épület az Empire State Building, illetve a World Trade Center. Az Empire State Building Midtown-t, míg a WTC a Downtown-t definiálja.
  • A nagyobb állomások kijáratainál a felirat jelzi, hogy az utca vagy sugárút melyik oldalán hagyjuk el az állomást. Amennyiben tudjuk a célállomás helyzetét a metróállomáshoz és a kijárathoz viszonyítva, nyert ügyünk van. (pl. a képen: kijárat – 23. utca és Hetedik Sugárút kereszteződés, észak-keleti sarok)

  • A metró haladási iránya is segítség lehet. Ha uptown utazunk, akkor a metró északi irányba halad. Ha a metró jobb oldalán szállunk ki, akkor keleti irányban van a kijárat. Downtown esetében ez természetesen ellentétesen értendő. Innentől kezdve minden egyes fordulóknál regisztrálhatjuk az égtáj változást és a felszínen eszerint haladhatunk a célállomás felé.

  • New Yorkban a metróállomások kijárata legtöbbször a sugárutak mentén található. Az avenue-k általában egyirányúak, de abban sajnos nincs logika, hogy melyik sugárút melyik irányba halad. Ha tudjuk a fő sugárutak haladási irányát, az szintén segítségünkre lehet a tájékozódásban.

1st Avenue – uptown

2nd Avenue – downtown

3rd Avenue – uptown

Lexington Avenue – downtown

Park Avenue – kétirányú

Madison Avenue – uptown

5th Avenue – downtown a 135. utcától lefelé, 135. és 142. utca között kétirányú

6th Avenue – uptown

7th Avenue – downtown a Central Park alatt, kétirányú a park felett

8th Avenue – uptown

9th Avenue – downtown

10th Avenue – uptown

11th Avenue  – kétirányú

  • A manhattani rácsszerkezet a Houston Street-től kezdődik, az utcákat és sugárutakat is innentől számozzuk. Ha az utcaszámok emelkednek, akkor észak felé haladunk.
  • Ha Houston Street felett kelet-nyugati irányban haladunk, az utcák a Fifth Avenue-től keletre az East (keleti), míg nyugatra a West (nyugati) előtagot viselik. Például a 38. utca névtábláján a Fifth Avenue-tól keletre East 38th Street, nyugatra West 38th Street szerepel. Ez szintén segíthet a tájékozódásban.
  • A topográfia is segíthet. Manhattan sziget észak felé enyhén emelkedik. Ezt bizonyos sugárutakon könnyű megfigyelni.
  • Természetesen a legegyszerűbb megkérdezni egy járókelőt. A manhattaniak barátságosak és szívesen nyújtanak útbaigazítást.

A rácsos városszerkezet abban is megnehezítheti a tájékozódást, ha egy adott lakcímet keresünk.

A házak számozása szintén a Fifth Avenue-tól kezdődik, egyes számmal, keleti és nyugati irányba egyaránt. Ebből következik, hogy ugyanaz a házszám egy utcában kétszer is szerepel, egyszer East előtaggal, egyszer West előtaggal. A hivatalos címben mindig megadják, hogy a Fifth Avenue-tól keletre vagy nyugatra található (234 W14th Street és 234 E14th Street), ennek ellenére nem árt tudni, hogy melyik sugárutak közé esik a házszám. A házszámok az avenue-k között százasával ugranak.

Az Ötödik Sugárúttól nyugatra a 100-200-as házszámok az Ötödik és a Hatodik Sugárút, a 200-300-as  házszámok a Hatodik és Hetedik, a 300-400-as házszámok a Hetedik és Nyolcadik Sugárút közé esnek és így tovább. Az Ötödik Sugárúttól keletre hasonlóan, habár itt figyelembe kell venni, hogy nincs Negyedik Sugárút, viszont az Ötödik és a Harmadik Sugárút közé beékelődik a Madison, a Park és a Lexington Avenue. A logika azonban szerencsére megmarad, mivel az Ötödik és a Harmadik Sugárút között a számozás 200-at ugrik.

 rmmmmmyjuj

Emlékeztetőül a sugárutak sorrendje a Midtown-ban: 1st Avenue, 2nd Avenue, 3rd Avenue, Lexington Avenue, Park Avenue, Madison Avenue, 5th Avenue (aka: Museum Mile a 82. és 105. utca között), 6th Avenue (aka: Avenue of the Americas), 7th Avenue (aka: Fashion Avenue a 26. és 42. utca között), 8th Avenue, 9th Avenue, 10th Avenue, 11th Avenue és 12th Avenue.

S végezetül egy lassan feledésbe merülő, de minden esetre érdekes és hasznos matematikai mankó, főleg, ha nincs kéznél az okostelefon vagy a GPS. Ezt a módszert abban az esetben használjuk, ha az adott cím a sugárutak egyikén található, elvégre nem gyalogolhatunk végig az avenue teljes hosszán, hogy célba érjünk. Be kell tájolnunk a keresztutcát. Ezt a metódust erre találták ki.

A példa cím: 800 Eighth Avenue – Vedd a házszámot. Hagyd el az utolsó számjegyet és oszd el 2-vel. Ebben az esetben ez 40. A kapott számmal végezd el a sugárútnak megfelelő, az alábbi táblázatban jelölt műveletet. Esetünkben a Nyolcadik Sugárút mágikus művelete +9. Az eredmény 49. Ezek szerint az 800 Eighth Avenue keresztutcája a 49. utca. A varázstáblázatot megtalálhatjuk a telefonkönyvekben, útikalauzokban és online.

Image_Cross_Street_Finder

Képek: a blog írójának tulajdona, illetve M. Alexander, Craigsbeds

Tags: , , , , , , , , , , ,

A Tájékozódás New York Cityben sorozat első részben az uptown, downtown, midtown, crosstown kifejezések használatáról beszéltünk, ez a rész a sugárutakat tárgyalja. A következő bejegyzés praktikus tanácsokat ad majd a sikeres manhattani manőverezéshez.

New Yorkban a sugárutak ismerete elengedhetetlen a sikeres tájékozódáshoz. Annak ellenére, hogy a Cityben a Commissioners’ Plan-nak köszönhetően nehéz eltévedni, a sugárutak gyakran okoznak fejfájást a turistáknak.

A következő kérdések gyakran felmerülnek: Hány sugárút létezik New Yorkban? Úgy tűnik, hogy közülük több alternatív nevet is visel. Melyiket mikor használjuk?

A New York-i sugárutak, az úgynevezett avenue-k észak-déli irányúak, számozásuk kelet felől kezdődik. Manhattan változó szélessége miatt a sugárutak közül nem mind halad a sziget teljes hosszában, valamint közülük több – városrészenként változó -, alternatív nevet is visel.

A Fifth Avenue, az Ötödik Sugárút Manhattan választóvonala. A utcák tőle keletre az East (keleti), míg nyugatra a West (nyugati) előtagot viselik. Például a 38. utca névtábláján a Fifth Avenue-tól keletre East 38th Street, nyugatra West 38th Street szerepel.

hkl

A házak számozása szintén a Fifth Avenue-tól kezdődik, egyes számmal, keleti és nyugati irányba egyaránt. Ebből következik, hogy ugyanaz a házszám egy utcában kétszer is szerepel, egyszer East előtaggal, egyszer West előtaggal. A hivatalos címben mindig megadják, hogy a Fifth Avenue-tól keletre vagy nyugatra található (234 W14th Street és 234 E14th Street). A házszámok az avenue-k között százasával ugranak.

A rácsszerkezet a Houston Street-től (kiejtése haʊstən, nem hjuːstən, mint a texasi város) kezdődik és a sugárutakat is innentől számozzuk. Manhattan sziget a délkeleti részen kiszélesedik, így itt – az Első Sugárúttól keletre -, rövid, extra sugárutakat építettek. Ezeket betűjellel (Avenue A, Avenue B, Avenue C és Avenue D) látták el. Ezt a környéket Alphabet City-nek is nevezik. A betűjeles sugárutak a Stuyvesant Town magasságában érnek véget.

A sziget keleti része az Upper East Side-on, a 60. utca magasságában ismét kiszélesedik. Itt lép be, az Első Sugárúttól keletre, a York Avenue és az East End Avenue. Ezek a sugárutak a 92. utcánál érnek véget.

A 23. és 59. utca közötti területen, melyet Midtown-nak nevezünk, a következő a sugárutak sorrendje: 1st Avenue, 2nd Avenue, 3rd Avenue, Lexington Avenue, Park Avenue, Madison Avenue, 5th Avenue (aka: Museum Mile a 82. és 105. utca között), 6th Avenue (aka: Avenue of the Americas), 7th Avenue (aka: Fashion Avenue a 26. és 42. utca között), 8th Avenue, 9th Avenue, 10th Avenue, 11th Avenue és 12th Avenue.

A Broadway, a világ egyik legismertebb sugárútja, Alsó-Manhattanban kezdődik, a Bowling Green-nél és a Bronx-on át, egészen Westchester megyéig tart.

A középső területen (Midtown) átlósan szeli át a várost, így a sugárutak találkozásánál fő útkereszteződéseket, illetve tereket hoz létre. A Hetedik Sugárutat a 42. utcánál szeli át, itt található a Times Square. A 34. utcánál a Hatodik Sugárutat keresztezi, ez a Herald Square. Az 59. utcánál a Nyolcadik Sugárutat keresztezi, ez a tér a Columbus Circle. A 14. utcánál a Park Avenue-t szeli át, itt található a Union Square. A 23. utcánál az Ötödik Sugárutat, itt áll a Vasalóház.

Az 59. utca felett minden komplikáltabb. A Central Park (a 60. és a 109. utca között) megtöri a rácsszerkezet, illetve a sugárutak rendjét. A Hatodik és a Hetedik Sugárutak a 60. utcánál véget érnek, majd a park felett, a 110. utcánál új névvel folytatódnak.

A Nyolcadik Sugárút a Central Park nyugati oldalán Central Park West néven halad tovább a 110. utcáig. A Kilencedik Sugárút a Columbus Avenue (a 110. utcánál szintén véget ér), a Tizedik Sugárút az Amsterdam Avenue, a Tizenegyedik Sugárút a West End Avenue nevet viseli a 60. utca felett, míg a Tizenkettedik Sugárút a West Side Highway néven ismert.

A New York-iak kitaláltak egy frappáns memorizáló mondatot, mely segít a névvel ellátott sugárutak sorrendjében.

“You take a CAB back home if it’s Late PM.”

CAB – Columbus, Amsterdam, Broadway a nyugati oldalon. Late PM – Lexington, Park, Madison a keletin.

Képek: Google

Tags: , , , , , , , , , , , , , ,

Tény, hogy New York Cityben a Commissioners’ Plan-nak köszönhetően nehéz eltévedni, azonban a Manhattan specifikus irány és célállomás kifejezések gyakran megzavarják a látogatókat.

A következő kérdések gyakran felmerülnek: Mit jelentenek a Downtown, Uptown, Midtown és Crosstown kifejezések? Mikor használjuk őket? Hol találhatóak? Hol kezdődnek és hol végződnek? New Yorkban nem használatos a négy égtáj, mint tájékozódási pont? Hogyan értelmezzük a metróállomások tájékoztató tábláit?

Az egyszerűség és érthetőség kedvéért, kezdjük az elején. Manhattanban – fekvéséből fakadóan – az észak nem valódi északot, hanem észak-nyugatot jelent, a dél pedig dél-keletet. Az eltérés kb. 29° (Manhattanhenge). Érdekesség, hogy Manhattanban egyetlen utca van, az East Village-ben található  Stuyvesant Street, mely valóban kelet-nyugati irányú.

A szigetet nyugaton a Hudson River és New Jersey, keleten az East River határolja. Az East River-en túl található Brooklyn és Queens. A Bronx a szigettől északra található. Manhattant a Bronxtól a Harlem folyó választja el, összekötve a Hudson folyót és az East River-t.

Manhattan az első időkben csupán egy kis település volt a Wall Street-től délre, keskeny, kacskaringós utcákkal, míg a Village – mint a név is utal rá -, egy különálló falu a városfalon kívül. A 14. utcától északra gyakorlatilag csak legelők és kukoricaföldek voltak. Az 1800-as évek elején, New York robbanásszerű fejlődése láttán, a várostervezők a görög, rácsszerkezetes utcarendszer adaptációja mellett döntöttek. Kelet-nyugati irányú utcákat és észak-déli irányú sugárutakat építettek. A házszámok észak felé haladva emelkednek, a sugárutak számozása pedig kelet felől kezdődik. Manhattan változó szélessége miatt az avenue-k közül nem mind halad a sziget teljes hosszában, valamint több – városrészenként változó -, alternatív nevet visel. Erről a második részben olvashattok.

A Downtown (alsóváros) és Uptown (felsőváros) kifejezéseket városrészként és irányjelölésként is használjuk, míg a Midtown (középváros) kifejezést csak városrészként, a Crosstown (keresztül a városon) kifejezést csak irányjelölésként.

Downtown, Uptown, Midtown, mint városrészek:

Downtown, Uptown, Midtown – mint városrész – határai az idők során drasztikusan változtak. Annak idején, amikor Manhattanban még kecskék legelésztek, kukorica termett, a Canal Street-en kanális folyt és a Wall Street-en városfal emelkedett, a Canal Street felett minden Uptown-nak számított. A város terjeszkedésével az Uptown egyre északabbra tolódott, egészen addig, míg New York elérte jelenlegi szerkezetét, körül-belül 150 évvel ezelőtt.

A helybéliek egyetértenek abban, hogy az Uptown az 59. utcánál kezdődik. Ez vitán felüli, mivel a Central Park természetes határt képez, s a park két oldalán található városrészek az Upper West Side és az Upper East Side nevet viselik.

Hogy hol kezdődik a Downtown, az attól függ, hogy elismerjük-e a Midtown létezését, s ha igen, annak hol vannak a határai.

A Union Square semmi esetre sem Midtown és nagy valószínűséggel mindenki egyetért abban, hogy Chelsea, a Gramercy Park és Stuyvesant Town sem tartozik a Midtown-hoz.

Következésképpen kijelenthetjük, hogy 2016-ban a 23. utca a Midtown-Downtown határvonal, ezláltal Midtown a 23. és az 59. utca között található.

Downtown, uptown, crosstown, mint irányjelzők:

A manhattani köznyelvben négy égtáj létezik: kelet, nyugat, uptown és downtown. Nagy valószínűséggel ez az oka a gyakori jelentés zavarnak. Amikor valaki útbaigazítást kér, az uptown-t és a downtown-t égtáj funkcióban, irányjelölésre használjuk.

“Take the N uptown to 42nd” (menj a N jelű metróval uptown/északnak a 42. utcáig) vagy “walk downtown ten blocks to Canal Street” (gyalogolj tíz háztömbnyit downtown/délnek a Canal Streetig). Ebben az esetben minden viszonyítás kérdése. A Flatiron Building uptown – ha a West Village-ben tartózkodsz -, de attól még nem Uptown városrészben van, a Chrysler Building downtown – ha a Metropolitan Museumnál kérsz útbaigazítást -, de attól még nem Downtown.

Leegyszerűsítve: az uptown azt jelenti, hogy a szigeten “felfelé” kell gyalogolnunk, a metró a “northbound”, “észak felé” jelzést viseli, az utcaszámok pedig növekednek. A downtown azt jelenti, hogy a sziget déli csücske, Lower-Manhattan felé kell haladnunk, a metrószerelvények a “southbound”, “dél felé” jelzéssel haladnak, az utcaszámok pedig csökkennek.

A metróállomásokon ilyen jelzésekkel találkozunk: “Downtown and Brooklyn,” vagy “Downtown and Brooklyn via 7th Avenue Local”. Ez azt jelenti, hogy a helyi (minden állomáson megáll) metró a 7. sugárút alatt déli irányba, lefelé halad, majd átmegy Brooklynba. Ellentétes irányban hasonlóan, az “Uptown and The Bronx via 6th Avenue Express” jelentése: az expressz szerelvény (bizonyos állomásokat kihagy) a 6. sugárúton, északi irányba, felfelé halad, majd átmegy a Bronxba.

Brooklyn Manhattantól délre található. Az ide tartó szerelvények először áthaladnak a Downtown-on, majd az East River alagutak, illetve hidak egyikén átrobognak Brooklynba, mely ezáltal downtown-nak számít. A Queens-be tartó szerelvények először északnak haladnak, majd jobbra fordulva hagyják el Manhattan szigetét, így Queens uptown-nak számít. A Bronx szintén uptown, míg Staten Island downtown.

A crosstown viszonylagos irányjelző, melyet legtöbbször buszok járat kijelzőjén láthatunk. A crosstown járatok a főbb (14., 23., 34., 42., 57., 66., 72., 79. és 86. utca), kelet-nyugati irányú utcákon haladnak, a sziget keleti és nyugati vége között, pótolva a keresztirányú metróvonalak hiányát.

Tájékozódás New York Cityben 2. – A sugárutak

Tájékozódás New York Cityben 3. – Elveszve New Yorkban

Képek: a blog írójának tulajdona

Tags: , , , , , , , , , , , , , ,

2021-re teljesen megváltozik a Manhattan Midtown látképe és dinamikája.

Újabb üvegcsoda felhőkarcoló épül Manhattanban, a Grand Central Terminál szomszédságában, a Vanderbilt Avenue-n, a 42. utcával szemben, 1 Vanderbilt néven.

A 63 emeletes irodaház tervei másfél évvel ezelőtt kerültek napvilágra, s ahogy az lenni szokott, a tulajdonos építtető (SL Green Realty) azonnal pereskedésbe került a Grand Central alatti, illetve feletti légtér tulajdonosával, az Argent Ventures-szel, akik azt állították, hogy az épület jogtalanul hatol be a Grand Central légterébe.

Azt, hogy valóban jogtalan-e az építkezés, sosem tudjuk meg, mivel a felek peren kívül megegyeztek, egy “de minimis” (triviális) összegben. Hétköznapi nyelve fordítva, az egyik milliárdos egy zacskó pénzzel távozott és innentől kezdve nincs akadálya az építkezésnek.

A 427 méter magas felhőkarcoló irodaház főbérlője a TD Bank lesz. S mit fog élvezni ebből a beruházásból New York lakossága – az építkezéssel járó kellemetlenségek mellett -, s azon kívül, hogy drasztikusan megváltozik a város látképe?

A 1 Vanderbilt építtetője 220 millió dollárral járul hozzá a Vanderbilt Corridor (Vanderbilt Folyosó) létrehozásához. A Vanderbilt Corridor, a 42. és 47. utca, a Madison és Vanderbilt sugárutak által határolt területen, különösen csúcsforgalom idején kialakuló közlekedési poklot hivatott megszüntetni.

Új metróbejáratok épülnek, melyek remélhetőleg enyhítik a Grand Central 4/5/6/Times Square Shuttle metró lejáratainak hihetetlen zsúfoltságát. Az új épületből nemcsak a metróhoz, de a Metro-North vasút vágányaihoz is könnyebb lesz lejutni.

A 1 Vanderbilt-ben egy három emeletnyi tranzit csarnok is épül, mely enyhíteni fogja a Grand Central megnövekedett forgalmát, miután 2023-ra a Long Island vasútvonal szerelvényei is ide futnak be.

 

Forrás és képek: New York Times

Tags: , , , , , , , , , , , ,

Manhattan sziluettje olyan, mintha a város kézjegye lenne. Ikonikus jelkép, képeslapok és mozifilmek állandó szereplője, ám a nyüzsgő utcák, a hullámzó embertömeg nélkül csak üres díszlet lenne.

Manhattan állandóan változik, s ez a változás legjobban a város sziluettjében mutatkozik meg.

A City egyre magasabbra és magasabbra tör, hisz sziget lévén nem terjeszkedhet vertikálisan, s mert természetéből fakadóan nem nyughat. 1890 és 1974 között Manhattané volt a világ legmagasabb épülete. A felhőkarcolók építésének aranykorában az építtetők vérre menő küzdelmet folytattak minden egyes centiméterért és ez ma sincs másképp, amikor a felhőkarcolók új reneszánszát éljük a Cityben.

New Yorkban huszonegy, 244 méternél magasabb felhőkarcoló található, melyek közül tíz az elmúlt 15 évben épült.

A felhőkarcolók első hulláma kizárólagosan az üzleti szférát szolgálta. Valamennyi épületóriás mögött egy adott cég állt, s az épület önmagában felért a legjobb reklámmal. Apartmanok önmagukban képtelenek lettek volna visszatéríteni az építéssel járó hatalmas költségeket.

Ez a gyakorlat csupán az utóbbi évtizedben változott meg. A luxus apartmanházak, mint amilyen a 15 Central Park West, akár több ezer dollárt is elkérnek négyzetméterenként. 2014-ben egy tű vékony felhőkarcoló alapjai jelentek meg a Central Park közvetlen szomszédságában. A One57, az 57. utcában a Stairway to Heaven, vagyis a Lépcső a Mennyországba becenevet kapta és új tendenciát nyitott a lakóház építésben.

Az újonnan épülő apartman felhőkarcolók alapterülete éppen csak akkora, hogy egy 1, esetleg 2 szobás apartmannak, illetve egy keskeny lépcsőháznak és liftaknának tudjon helyet biztosítani.

Hirtelen a magasság és a kilátás lett a vagyon jelképe az alapterület és a prominens szomszédok helyett. A milliárdos státus szó szerint új magasságokat ért el, köszönhetően a felhőkarcoló technológia fejlődésének.

A mérnökök már rég rájöttek arra, hogyan kell úgy tervezni 800 láb felett, hogy az épület ne dőljön meg. A figyelem napjainkban a lakók biztonságérzetének növelésére összpontosul.

A szuper magas, keskeny épületeket a repülőgép szárnyához hasonlóan tervezik. Nyomás alatt hajlanak és nem törnek, a különbség azonban az emberi érzékelés feldolgozásából fakad. Míg egy autó, busz vagy repülő utasa számít és felkészült bizonyos mozgásokra, addig egy hasonló kilengés egy magas épületben pánikot kelthet.

Különleges ellensúlyok és lengéscsillapítók összehangolt munkája ellensúlyozza a tényt, hogy 244 méter magasan az épület erősen ki van téve a természeti elemek játékának.

A liftek mérnökei hasonló nehézségekkel küzdenek 800 láb felett. A lakók elvárják, hogy a felvonók gyorsan közlekedjenek, azonban 9 méteres másodpercenkénti emelkedés felett már erősen érzékelhető a nehézségi gyorsulás. Valószínű, hogy ez szab határt az apartman házak magasságának. Senki nem szeret hosszú perceket tölteni a liftben, különösen nem azok, akik közel 90 millió dollárt költenek egy penthouse apartmanra.

S mit gondolnak a jelenleg még roppant szűk  – a számítások szerint New York Cityben összesen 40-en élnek 244 méteres magasságon felül – “800-as klub” tagjai?

“Olyan, mintha egy hógömbben ülnék. Csak nézem, ahogy a kompok úsznak a Hudsonon és úgy tűnik, én nem is vagyok része a városnak.”

“Egy bizonyos magasság felett már nem jó. Elveszik a hatás. Az ablakhoz kell lépned, hogy lásd a világot.”

“Itt fent megtanultam, hogy létezik túl sok égbolt.”

S kik ők, a “800-as klub” tagjai? Nem tudni. Kilétüket szigorú titoktartás fedi. A szóbeszéd szerint van közöttük egy Szaúd-Arábiai ingatlanügynök, egy kínai légitársaság igazgatója, egy baseball játékos és egy európai, aki havonta lefizeti a 45 ezer dolláros bérleti díjat, hogy legyen saját lakása, ha épp New Yorkba viszi az útja.

 

“A legtöbb tulajdonos, főleg a One57 épületben külföldi, aki a pénzét menekíti ki az anyaországból. Lehet, hogy ezek az apartmanok üresen állnak majd, mivel a tulajdonos be sem teszi a lábát, de még csak ki sem adja. Az egész nem a pénzről, hanem a biztonságról szól. New York City a biztonságos menedék.” – mondja az egyik, névtelenségét megtartani kívánó amerikai tulajdonos.

Az ízlés nem foglalható szabályokba. A Chrysler Building átadásának idején a manhattaniak döbbenettel teljes elutasítással fogadták az első üveg-fém óriást. A World Trade Center ikertornyai hasonló fogadtatásban részesültek, egészen addig míg az épületek szögletein megtörő napsugár narancsos-ezüstös fényszalagokat vetített a környező házakra és a Hudson-folyóra. Az új World Trade Center hasonló átalakuláson megy át napjainkban.

New York City sziluettje állandóan változik. Míg annak idején az Empire State Building és a World Trade Center jelentették az észak-déli irányt, addig napjainkban újabb és újabb tájékozódási pontok kerülnek a térképre Midtown (Közép) Manhattanban, illetve a nyugati oldalon, ahol a Hudson Yards (itt és itt olvashattok róla) mini-Szingapúrja épül.

Forrás: New York Times
Képek: Google és a blog írójának tulajdona

Tags: , , , , , , , , , , , , , , ,

A Rockefeller Center az ünnepi New York szíve. A tér hatalmas, ikonikus fenyőfáját évről évre közel egy millióan látogatják. A karácsonyfa fényei, a korcsolyapálya lüktető elevensége, a vidám karácsonyi muzsika, a hullámzó, nevető tömeg, a sült gesztenye illata együttesen alkotja a Rockefeller Center utánozhatatlan hangulatát.

A tér karácsonyfája a nemzet karácsonyfája, mely nemcsak az ünnep, de a túlélés szimbóluma is. Az első, papírgömbökkel, tobozokkal, áfonyafüzérekkel, konzervdobozokkal díszített karácsonyfát a Rockefeller Center épületegyüttesén dolgozó munkások állították 1931 Szentestéjén.

A gazdasági világválság kellős közepén ezek a kétkezi munkások hálájukat fejezték ki a kicsiny karácsonyfával. Hálásak voltak, hogy volt munkájuk és volt mit a családjuk karácsonyi asztalára helyezniük. A fa azóta is a túlélés, az újrakezdés jelképe. 1944 karácsonyán a kivilágítatlan fát a világháború végének reményében, míg 2001 decemberében a szeptemberi tragédia súlya alatt állta körbe Manhattan lakossága. A karácsonyfa állítás történetéről bővebben ITT olvashattok.

Sokan vádolják a Rockefeller Centert “fagyilkossággal”, felesleges pazarlással, azonban ne feledjük, hogy a fa kivétel nélkül felajánlás útján kerül kiválasztásra és ez az adakozók számára különleges, életre szóló élményt jelent. Amennyiben a Rockefeller Center egy nap véget vetne a karácsonyfa állításnak, ez nem csupán egy több mint 80 éves New York-i tradíciónak a végét jelentené, de az egész világ veszítene. Turisták millió számára megvalósult álom élőben látni a Rockefeller Center fáját, míg másoknak visszatérő családi hagyomány ellátogatni a fához.

A fa felajánlói számára  a Rockefeller Centernek fát ajándékozni megtiszteltetés, sokszor egyfajta bizonyítást is jelent.

A Rockefeller Center karácsonyfájának történelmében eddig háromszor (!) esett a választás magyar családok fenyőjére. A legutóbb 2012-ben.

2007-ben a connecticuti Rivnyak, 2008-ban a New Jersey-beli Varanyak család norvég luc fenyője lett a nemzet fája. 2012-ben szintén egy New Jersey-i magyar család luc fenyője bizonyult a legszebbnek. Joe Balku 20 évesen, 1956-ban érkezett Amerikába, pénz, nyelvtudás, család és barátok nélkül. “Az amerikai álmot álmodtam és sikerült. Keményen dolgoztam, szolgáltam az amerikai hadseregben, majd a leszerelés után benzinkutat vásároltam. Családot alapítottam és 1973-ban megvettem a telket a házzal. A fenyő már akkor is ott állt, ugyan még csak 6 méteres lehetett.”

A fenyőt a Sandy hurrikán érkezése előtt néhány héttel választotta ki a Rockefeller Center kertésze. Képzelhetjük a család izgalmát a hurrikán amúgy is idegtépő napjaiban.

 

“Állandóan ki-be futkostam a 140 km-es szélben, hogy megnézzem, áll-e még. Szerencsére túlélte a hurrikánt és nagyon büszke vagyok, hogy az én fám okoz ekkora örömet amerikai honfitársaimnak. 76 éves vagyok és még soha életember nem vettem részt személyesen a gyertyagyújtáson.”

Ebben az évben a fa a közelből, egy New York állambeli kisvárosból érkezett. Albert Asendorf családja négy generáción át nevelte a fát. Albert édesapja akkor vásárolta a házat a fenyővel, amikor Albert négy éves volt. “Apám mindig visszavágta a fa tetejét, hogy ne ágazzon el és szép nagyra nőjön. A két fiam és a gyerekeik sok-sok órát töltöttek a kertben, játszottak a fa körül.

 

A lucunk az eltelt 58 év alatt 23 méteresre nőtt és a kert teljes egészét uralomba vette. A Sandy hurrikán idején nagyon féltünk, hogy a házra dől. Az utóbbi idóben már teljesen elállta a fény útját. Tudtuk, hogy lassan el kell köszönnünk tőle. Körbe kérdezgettem, de senkinek nem kellett egy ekkora fa. A Rockefeller Center honlapján kötöttem ki és a móka kedvéért kitöltöttem a kérdőívet. Én lepődtem meg a legjobban, amikor válaszoltak és a kertész kijött a házunkhoz. Roppant boldogok vagyunk és az egész család jelen volt a faállításkor. Természetesen a gyertyagyújtásra is visszatérünk.”

Az ünnepi fények ebben az évben december 2-án gyúlnak fel és január 7-ig maradnak velünk. Az ünnepi időszak végeztével a fából a Habitat for Humanity szervezet házakat épít rászorulók számára, míg a farönköt a New York-i Lovassport Egyesület díjugratási szakosztálya kapja meg.

Képek: a blog írójának tulajdona, kivéve utolsó két kép

Tags: , , , , , , , ,

“New York City ősszel, mondd miért vagy oly hívogató?” – szól, a ma már szinte klisének számító, mégis elnyűttre hallgatott melódia. New York City valóban gyönyörű ősszel. A levegőben fűszeres kávé illata lebeg, előkerülnek a kötött kardigánok és a City fái színes ruhát öltenek.

“Az ősz New Yorkban új szerelmek ígéretét hordozza.” – dúdoljuk Frank Sinatra-val és ha nem is feltétlen új szerelmet, de felfrissülést hoznak az első őszi szelek. A levegő lehűl és elillan a fojtogató, párás levegő. A Broadway új előadásokkal várja a színház szerelmeseit, a város Halloweenre és a Hálaadás Napi parádéra készül.

Az őszi séták leggyakoribb célpontja a Central Park, mely ilyenkor mutatja legszebb arcát. A színes levelek kavalkádja, a lemenő nap bágyadt fényében fürdő Bow Bridge talán egyetlen évszakban sem ilyen csodálatos.

Ilyentájt rengeteg kérdést kapok azoktól a turistáktól, akik a Central Parkot ősszel szeretnék meglátogatni. Ez a bejegyzés remélhetőleg segítséget és útmutatást nyújt.

Melyek a Central Park legszebb pontjai ősszel? 

A Central Park ősszel a romantika esszenciája és a fotósok Mekkája. Amennyiben a klasszikus helyszínekre szeretnénk koncentrálni, érdemes a park déli oldalán kezdeni a felfedezést, az 59. utca magasságában, akár a nyugati oldalról (Columbus Circle), akár a keleti oldalról (Ötödik Sugárút/59. utca).

Őszi sétánkat a Central Parkba érdemes naplemente környékére tervezni. Ilyenkor a legjobb a fényviszonyok és a park már nem olyan mozgalmas.

Sétánk első állomása a The Pond, vagyis a Tó, mely gazdag növény- és állatvilágával minden évszakban vonzó. A tó felett ívelő, borostyánnal befuttatott kőhíd különösen romantikus látványt nyújt ebben az évszakban.

A Nagyréten átvágva, a Mall felé vesszük az irányt, mely ebben az esetben nem bevásárlóközpontot, hanem egy gyönyörű, természetvédelmi szempontból is értékes fákkal övezett, széles sétányt jelent. A Mall csodálatos látványt nyújt ősszel, amint a lemenő nap fénye átvilágít a fák lombkoronáján.

A Mall két oldalán védett szilfasor között vezet az utunk. Ezek az ősszel vibráló, aranysárga színbe öltözött faóriások az utolsó amerikai szilfák kőzé tartoznak, ezért rájuk különösen vigyáznunk kell.

A Mall egyenesen a Bethesda Terasz és Szökőkúthoz vezet, mely szintén ismerős lehet kedvenc New York-i filmjeinkből. A Bethesda szökőkút angyalszobra szintén kedvelt fotócélpont.

A Bethesda Tó a Central Park egyik legszebb pontja. A partján álló fűzfák buja koronája színpadi függönyre emlékeztet. A színpad sztárja a magasztos San Remo ház és annak ikonikus kettős tornya.

A Central Parkban csónakázni New York-i tradíció már az 1860-as évek óta. A megnövekedett igények miatt hamarosan szükség lett egy állandó csónakház építésére. A jelenlegi 1954-ben épült, a Loeb család nagylelkű pénzügyi támogatásával. A Loeb Csónakház étteremként is funkcionál és a park egyik leglátogatottabb és fényképezettebb pontja.

A tó felett kecsesen ívelő Bow Bridge (Ívelt Híd) a Central Park talán legkedveltebb találkozó és fotózkodó helye. A híd, és az alatta áthaladó csónakok mesebeli látványt nyújtanak. A Bow Bridge számtalan romantikus filmnek adott hátteret.

A híd a tó másik oldaláról is nagyon szép látványt nyújt, különösen akkor, ha megtaláljuk azt a pontot, ahonnan fényképezve a lemenő nap sugarai pontosan a hídra irányulnak, varázslatos fénybe öltöztetve azt.

Amennyiben kalandvágyók vagyunk, vágjunk neki a Bow Bridge szomszédságában található Ramble-nek. A Kószáló hegyes-völgyes ösvényein át haladva, fejünk felett pompás színbe öltözött fák, míg lábunk alatt színes levéltakaró kíséri utunk. Az itt készített képek minden fáradtságot megérnek.

A Central Park középső területét, a The Reservoir (Víztározó) és a North Meadow (Északi Nagyrét) környékét szintén érdemes meglátogatni.

A Central Park legészakibb pontján található Conservatory Garden a park legszebb ékköve, melynek külön bejegyzést szenteltem.

Mikor tetőzik a színkavalkád?

Minden év kicsit más, mint az előző, de általában november első két hetében mutatja a park a legszebb arcát. Az utóbbi évek extrém időjárása (Irene és Sandy Hurrikánok, korai hózivatarok) természetesen felborította a rendet.

Ha szeles-esős az idő, a színes időszak rövidebb ideig tart és nem olyan látványos. A száraz, hideg napok kedveznek a Central Park őszi színkavalkádjának. Ebben az évben kicsit sietősre fogta a New York-i ősz. A hűvös éjszakáknak köszönhetően már október közepén lehetett szép képeket készíteni és lassan már véget is ér a csúcsidő.

Mennyi ideig tart a színpompás ősz a Central Parkban?

Amennyiben engem kérdeztek, sajnos nagyon rövid ideig. De félretéve a tréfát, általában 2-3 hétig, de természetesen ez is időjárás függő.

“Beköszöntött az ősz New Yorkba. Az élet ismét szép.” – szól a dal refrénje. Egyet bizton állíthatunk, a Central Parkba tett őszi séta minden bizonnyal jót tesz a testnek és a léleknek.

Képek: a blog írójának tulajdona

Tags: , , , , , , , ,

New York City a meglepetések városa. Gyakoriak az úgynevezett “pop-up” rendezvények, melyek általában egyszeri alkalommal, meglepetésszerű programmal, váratlan helyen, váratlan időben, viszonylag kevés reklámmal kerülnek megrendezésre.

Halloween és Hálaadás közeledtével a tökföld látogatás közösségi szokás. Családok és barátok együtt választják ki a dekorációnak szánt tököket a “szedd magad” farmokon és szívesen töltenek el pár órát a tökszüret után a farmon kialakított vásáron, házi lekvárok és almaborok között válogatva. A finom falatok és az élő zene szerves része a programnak.

 

A New York Cityhez hasonló metropolisok lakóinak kicsit nehezebb megszervezni ezt az elmaradhatatlan őszi programot, de a Google a manhattaniak segítségére sietett és megvalósította a lehetetlent. A City szívét, a Times Square-t pár óra leforgása alatt tökfölddé alakította. Az eseményre október 29-én került sor.

Az aszfaltra hívogató szalmatakaró került, szalmabálák szolgáltak ülőalkalmatosságként és természetesen tök is volt, mindeni örömére ingyen, minden mennyiségben és méretben. Több mint 7000 tök talált gazdára dél és este 8 óra között.

A programszervezésben gondoltak kicsikre és nagyokra. Volt tökfaragás, hagyományos módon és robottechnikával, a kicsiknek mozgásos játékok és fényképezkedés. Az elkészült képek a Google új appjának, a Google Photos-nak segítségével pillanatok alatt felkerültek a Times Square hatalmas kivetítőire, örökös emlékké varázsolva az eseményt.

Természetesen az élő zene és a finom falatok és italok sem maradtak el.

A Google a különleges alkalomra újságot is nyomtatott.

Képek: a blog írójának tulajdona
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Tags: , , , , , , , , , ,

« Older entries