metró

You are currently browsing articles tagged metró.

New York City leggyűlöltebb épülete a Pennsylvania Station, közismertebb nevén a Penn Station (melynek titkairól ITT olvashattok) a Hetedik és a Nyolcadik Sugárút között (31.-34. utca) található. A pályaudvar (jegyváltó automaták, információ, várótermek, üzletek, éttermek) a Madison Square Garden épületének földszintjén, míg a peronok a földfelszín alatt találhatóak.

A Penn Vasútállomáson – a Grand Central Pályaudvarral ellentétben -, az utasok nem szívesen tartózkodnak egy perccel sem többet, mint muszáj, nem gondolnak rá büszkeséggel, egyszerűen a hétköznapok kellemetlen velejárójának tekintik. Sokak szerint a Penn Station New York City szégyene.

Az állomás szürke, kopottas, érdektelen, legjobb szívvel is csak funkcionálisnak nevezhető. Nyáron elviselhetetlenül meleg, év- és napszaktól függetlenül állandóan zsúfolt. A Penn Station, melyet eredetileg napi 200 ezer utazóra terveztek, jelenleg naponta több mint 600 ezer utast szolgál. Percenként közel ezer ingázó érkezik és indul az állomás 21 vágányáról, mellyel Amerika legforgalmasabb tömegközlekedési csomópontja, lehagyva még a JFK repteret is.

New York Közlekedési Megújulástervének része az Empire Station Complex, az Empire Vasútállomás Komplexum létrehozása. A Penn Station szomszédságában található, napjainkig postahivatalként (Farley Post Office) működő impozáns épület – az eredeti vasútállomás ikerépülete -, a komplexum része lesz, Moynihan Train Hall néven. A tervek szerint ide költözik az Amtrak, a jegypénztárak és itt lesz az állomás fő várócsarnoka is.

Az Empire Station Complex részeként – fél évnyi késedelem után -, a héten végre megnyílt a Moynihan Train Hall első fázisa, mely a Long Island Railroad új, nyugati bejárata és egy új metró kijárat a Nyolcadik Sugárútra (A/C/E).

A Long Island Railroad új bejárata és folyosói futurisztikus megjelenésükkel tökéletesen beilleszkednek a város újgenerációs tömegközlekedési dizájn koncepciójába (lásd: Fulton Center közlekedési központ, New York legújabb metróállomása).

 

Hófehér falak, halványkék fények, digitális kijelzők, Kubrick hatás. A legnagyobb változás a természetes fény jelenléte, mely fájóan hiányzik a Penn Station jelenlegi épületéből. Az irányjelzések, a tájékoztató táblák messziről is jól láthatóak, betűméretük hatalmas, szinte a dekoráció része.

A LED lámpákkal ellátott mennyezet a bárányfelhős kék égboltot idézi, ezzel növelve az amúgy alacsony belmagasságot. A főfolyosón töltőállomások is találhatóak az utazók legnagyobb örömére.

20170621_170309

Természetesen ez az új bejárat és a váróterem szakasz levesz egy keveset a Penn központi várótermének nyomasztó zsúfoltságából, de nem oldja meg az állomás mélyen gyökerező problémáját, mely túlmutat az épület hiányosságain.

Fotó: a blog írójának tulajdona

Tags: , , , , , , , , , , ,

Hogyan jussunk a reptérről a szállásunkra és vissza? Tömegközlekedés vagy taxi? Állandóan visszatérő kérdések a New York-i turisták körében. Különösen az első alkalommal, a látogatók tudni szeretnék, hogy vajon melyik megoldás a gazdaságosabb, gyorsabb, biztonságosabb. Az Interneten rengeteg az egymásnak ellentmondó vélemény, az információ gyakran elavult, a metró és AirTrain térképek pedig még jobban összezavarják a kezdőket. Ez a bejegyzés ebben a dilemmában szeretne segítséget nyújtani.

A cikk három nagy egységből áll:

  1. tömegközlekedés kontra taxi
  2. taxizunk
  3. tömegközlekedünk
  1. Tömegközlekedés vagy taxi?

Egyértelmű, sablonválasz nincs, mivel a legjobb megoldás minden utazó esetében más.

A döntés során a következő szempontokat kell figyelembe venni:

  • az utazók életkora
  • az utasok száma
  • az utasok anyagi helyzete
  • az utasok toleranciaszintje
  • a csomagok mennyisége
  • a szállás címe
  • időkeret
  • napszak

2. Taxizunk

A New York-i taxizás alapjairól itt olvashatsz.

A taxiköltség a JFK repülőtérről Manhattanba (és New York City valamennyi kerületébe) kötött áras (52$), melyhez hozzáadódik a borravaló, fél dollár MTA pótdíj, 30 cent közlekedésfejlesztési pótdíj, 4 és fél dollár csúcsforgalmi díj, amennyiben hétköznap este 4 és 8 óra között taxizunk. A híd és autópályadíjat szintén az utas állja, a csomagokért azonban nem kell felárat fizetni. Manhattanból a JFK-re szintén kötött árasan utazhatunk az új jogszabály szerint, azonban New York City többi kerületéből a reptérre már ketyeg a taxióra. Összességében a kiadásunk kb. 65-70$ lesz.

A taxizás előnye: kényelmes, ajtótó-ajtóig szállít, nincs küzdelem a csomagokkal a metrón, vonaton, nincs lépcsőmászás, nem kell aggódni, hogy eltévedünk.

Hátránya: jóval lassabb és drágább a tömegközlekedésnél, csak több fő esetében spórolunk vele.

Tipp:

  • Amennyiben biztosak vagyunk benne, hogy nincs nagy forgalom (éjjel, hajnalban utazunk), megkérhetjük a taxist, hogy a kötött ár helyett indítsa el a taxiórát. Nagy valószínűséggel megspórolhatunk pár dollárt.
  • Kérjük a sofőrt, hogy ha lehetséges, a Queensboro hídon menjen át, ahol nincs hídvám.

Mikor válasszam a taxizást?

  • megengedhetem magamnak anyagilag
  • 3+ fő utazik
  • a csoportnak kisgyermek és/vagy idős tagja is van
  • amennyiben nem viselem jól a tömeget
  • nehezen tájékozódok idegen helyen
  • nem beszélek angolul
  • rengeteg/nehéz a csomagom
  • nincs kicentizve az időm, nem gond, ha dugóba kerülök
  • éjjel érkezem/indulok és nem érzem magam biztonságban a sötétben

3. A tömegközlekedést választottuk. Melyek a lehetséges kombinációk? Mennyi lesz a költség és az utazás időtartama?

Mind a turisták, mind a helybéliek élete sokkal könnyebb lenne, ha létezne egy Manhattan központ-Kennedy reptér közvetlen vasútvonal. Ennek hiányában, a rendelkezésre álló lehetőségeket kell kombinálnunk, igényeinknek megfelelően.

Leggyorsabb-közepes árfolyam metódus: Long Island Railroad (LIRR) – AirTrain kombó:

A Pennsylvania Station-ről (Penn Station) induló Long Island Railroad legtöbb járata (kivétel hétköznapokon, csúcsidőben közlekedő expressz vonatok – mindig ellenőrizzük!) megáll a Jamaica központban. Az állomás második szintjéről indulnak a JFK reptér helyiérdekű vonatai (AirTrain) a nap 24 órájában. A menetidő a Penn Station és Jamaica között kb. 20-25 perc, Jamaica és a terminálok között 12-15 perc.

A LIRR szerelvényei a Jamaica állomásra csúcsidőben 2-12 percenként, késő este félóránként, éjjel 2 és 5 óra között óránként indulnak.

Az AirTrain menetrendje:

A költség attól függ, hogy mikor utazol:

Az AirTrain minden napszakban 5$, melyet pay-per-ride Metrocard-dal tudsz igénybe venni. A korlátlan metrókártya az AirTrain járataira nem érvényes!

A LIRR árai változóak. Hétköznap, csúcsidőben, ha előre (jegypénztárnál, jegyváltó automatánál, jegyváltó app/eTix keresztül) veszed meg a jegyet, akkor 10$-ba kerül, míg a vonaton 16$. Teljes költség hétköznap csúcsidőben: 15$ fejenként.

Hétköznap, csúcsidőn kívül az előre váltott jegy 7.25$, vonaton váltva 13$. Csúcsidőn kívül hétköznap a teljes költség 12,50$ fejenként.

 

Hétvégéken igénybe vehetjük az új CityTicket szolgáltatást. A CityTicket érvényes a LIRR és a Metró North vonatain, New York City városhatárán belül, így a Queensben található Jamaica-ba is. A CityTicket 4.25$, így a hétvégi teljes költség 10$ alatt lesz. A CityTicket-et előre meg kell venni, a vonaton nem váltható.

Az AirTrain a repülőtér területén – terminálok, nagyobb parkolók, hotelek és autókölcsönzők között – ingyenes.

Az utazás időtartama: 35-45 perc, legtöbbször gyorsabb a taxizásnál.

Lassú-legolcsóbb metódus: NYC Subway – AirTrain kombó

A költség valamennyi esetben 7.75$ (5$ AirTrain és 2.75$ metróköltség)

A New York-i metróról itt és itt olvashatsz bővebben.

Szállás a Midtown környékén:New York Penn(sylvania) Station W. 34 St. metróállomásról az jelű metróval (Uptown irányba) utazzunk a Sutphin Boulevard–Archer Avenue–JFK Airport megállóig. Itt átszállhatunk az AirTrain-re. Az  metró napközben 8-10 percenként, éjfél után 20 percenként jár.

Az utazás időtartama: 60-65 perc

Szállás Lower Manhattanban, a W4 street alatt: az  jelű metróval utazzunk a Howard Beach megállóig. Vigyázat, csak a Far Rockaway vagy Rockaway Park végállomású  szerelvények állnak meg a Howard Beach megállóban, a Lefferts Blvd végállomású szerelvények nem. A végállomás nevét leolvashatjuk a szerelvény oldalán, a peron kijelzőjén, illetve a legtöbb esetben a hangosbemondó is bemondja. Az  metró napközben 15 percenként, éjfél után 30 percenként jár.

Az utazás időtartama: 70-80 perc

Szállás Upper Manhattanban: Az  jelű metró javasolt.

Szállás dél Queensben, észak Brooklynban: és a jelű metrót válasszuk a szállásunk és Jamaica között.

Az utazás időtartama: 50-60 perc

Leglassabb-olcsó metódus: airport minibus/shuttle

Igénybe vehetjük a különböző minibusz szolgáltatókat is, különösen ha sok a csomagunk, de ne feledjük, hogy a minibuszon többekkel osztozunk. A busz sorban szedi fel az utasokat a terminálokról és teszi le őket a tervezett megállókban. Amennyiben mi vagyunk az elsők a buszon és esetleg az utolsók a leszállásnál, az utazás hosszú időt vehet igénybe, melyet be kell terveznünk. Azon is el kell gondolkodnunk, hogy megéri-e a megspórolt néhány dollárt. Három fő esetében csupán 6 dollárt spórolunk a taxihoz képest.

A minibusz szolgáltatás átlagosan 18$ egy főre, az időtartam pedig akár 2 óra is lehet, a minibusz rendszer természetéből fakadóan, illetve a csúcsforgalmi dugók, esetleges útlezárások, elterelések miatt.

A legmegbízhatóbb minibusz szolgáltató a NYC Airporter, NYC hivatalos minibusz szolgáltatója, mely a Penn Station-ről, a Port Authority-ról és a Grand Central-ról indít járatokat reggel 5 óra és este 11:30 között, fejenként 16$-ért.

Lassú-olcsó metódus: repülőtéri expressz busz 

Igénybe vehetjük a  JFK-re induló expressz buszokat is, melyek a Port Authority Bus Terminal-ról, illetve a Grand Central-ról indulnak, reggel 6:15 és este 10:10 között.  A buszjegy ára 15$. Az utazás időtartama a taxihoz hasonlóan 65-75 perc, szintén forgalom, útépítés, közlekedési dugó függő. A negatívumok közé tartozik az is, hogy nem ajtótól ajtóig szállít. Először el kell jutnunk a Port Authority-re, vagy a Grand Central-ra, onnan pedig a szállásunkra, így a csomagok cipelését nem teljesen iktatja ki.

Legdrágább-nem feltétlen leggyorsabb metódus

Vastagabb pénztárcájú turisták a helikopteres megoldást (ár: 159+$) is választhatják. A repülési idő a helikopter-leszállóhelytől 10-12 perc, azonban oda is el kell jutni. Ha sok a csomagunk, ezzel a metódussal nem sokra megyünk. A helikopter szolgáltatást a legtöbbször üzletemberek használják, akiket a vállalati autó visz a Midtown-ban található helipad-ekhez.

A következő táblázat összefoglalja a lehetőségeket.

Metódus Költség ($) Idő (perc)
LIRR/AIrTrain
via Jamaica
9.25-15 35-45
Subway (E)/Airtrain
via Sutphin Blvd
7.75 60-65
Subway (A)/Airtrain
via Howard Beach
7.75 70-80
Taxi 65-70 65-75
Express Bus
Port Authority-ról vagy Grand Central-ról
15 65-75
Shuttle Van 15-18 70+
Helicopter
(Midtown helikopter-leszállóhelyeiről)
159+ 12 perc (repülési idő)
Képek: a blog írójának tulajdona

Tags: , , , , , , , , ,

Történelmi eseménynek voltunk szemtanúi 2017. január 2-án. Száz (!) évnyi tervezés és költségvetési nehézségek után átadták az utazóközönségnek New York City legújabb metróvonalának első szakaszát, három, modern állomással.

A Second Avenue Subway (SAS-Második Sugárút Metró) hihetetlenül megkönnyíti az Upper East Side látogatóinak és lakóinak életét. Sokan évtizedek óta várták ennek a vonalnak a létrejöttét, míg mások a hiábavalónak tűnő várakozás hatására mondtak le Upper East Side-i rezidenciájukról.

 

Az új vonalat, a számítások szerint, naponta 200 ezren veszik majd igénybe. Ezzel, az állandóan zsúfolt, naponta 1,3 millió (!) utast szállító, Lexington Avenue mentén futó NYCS 4NYCS 5NYCS 6-os járatok is levegőhöz jutnak. Az Upper East Side-on lakók napi ingázása átlagosan 10-15 perccel rövidül.

Amíg az East Side legforgalmasabb sugárútját, a Lexington Avenue-t egy vonal, három járattal (NYCS 4NYCS 5NYCS 6) szolgálta, addig a West Side-on két vonal haladt, öt járattal (NYCS 1NYCS 2NYCS 3NYCS BNYCS C). A megközelíthetőség hiánya állandó tumultust és bosszúságot okozott a keleti oldalon lakók, illetve dolgozók számára.

Az új, Wi-Fi-vel ellátott, akadálymentesített metróállomások a 72., 86. és a 96. utcában találhatóak. A három vadonatúj állomás mellett felújították és modernizálták a régóta forgalomban levő Lexington Avenue/63rd Street megállót is.

Az új állomásokon ugyan nincs légkondicionálás, ám a modern klímamérnöki munkának köszönhetően a hőmérséklet 10 fokkal alacsonyabb a felszíni hőmérsékletnél.

15625278_1267381696688265_5707715505763123200_n

Az állomások falai csempézettek, így jóval könnyebb lesz tisztán tartani őket.

Az oszlopmentes, tágas, világos folyosók falait korunk legismertebb mozaik-művészeinek alkotásai díszítik.

A legimpozánsabb alkotás, a 72. utcában, a brazíliai Vik Muniz üvegmozaikja, mely a Tökéletes Idegenek nevet viseli. Az alkotás 36, vonatra váró New York-it ábrázol. Valamennyien létező személyek Muniz ismeretségi köréből, s egyben hétköznapi arcok, amilyenekkel naponta találkozhatunk a metróra várva. Néhányan közülük eljöttek a megnyitóra, többek között a képen látható ismert manhattani utcai zenész is.

 

Az utazóközönség egyértelmű kedvence a nyalókázó, napszemüveges rendőr.

Az alkotó önmagát is megörökítette, amint éppen megbotlik és szerteszét szórja irattáskája tartalmát.

Az új metróállomások mottói, melyeket a lépcsősorok felett is olvashatunk, New York állam, illetve Amerika mottói: “Excelsior” (mindig felfelé) és “E Plurbis Unum” (sokból egy).

A hivatalos átadó ünnepségen a Közlekedési Vállalat képviselőin kívül részt vett New York kormányzója is, aki azzal kezdte beszédét, hogy a város lakóinak elképzelése sincs, hogy Manhattan forgalmas utcái alatt milyen nehéz alagutat ásni, anélkül, hogy megbénítanák a város életét.

A környék lakói mellett a környező államokból is érkeztek metrórajongók, hogy részesei lehessenek ennek a kivételes eseménynek.

A Manhattan keleti oldalát a Második Sugárút mentén kiszolgáló metróvonal ötlete az 1910-es évek végén látott először napvilágot, azonban a Nagy Világválság és a város egyéb fejlesztési terveinek elsőbbsége hosszú évtizedekre a háttérbe szorította.

A teljes Second Avenue Subway 4 fázisban épül. A második szakasznak még nincs tervezett átadási időpontja. Költségvetése, az előzetes számítások szerint, 6 milliárd dollár. Ez a szakasz a 96. utcától az East Harlemig, a harmadik szakasz a Houston Street-ig, az utolsó szakasz pedig a Pénzügyi Központig épül. A Second Avenue Subway teljes hossza 14 km. A SAS projekt a város legnagyobb beruházása az utóbbi 50 évben.

A Second Avenue Subway-n jelenleg a  jelzésű metró jár. A NYCS Q vonalát a visszatérő  jelzésű metró vette át a Whitehall Street (Lower Manhattan) és Astoria-Ditmars Boulevard (Queens) között. A teljes átadás után a Second Avenue Subway új metróvonalat kap, t jelzéssel.

Képek: Kati, dimati, tinkmara, untapped cities

Tags: , , , , , , , , ,

Öt csillogó-villogó új metrókocsi érkezett New Yorkba a George Washington hídon át. Ezek még nem AZOK az új kocsik – az USB töltővel, Wi-Fi-vel -, melyekről korábban írtam. Azok még a tervezés stádiumában vannak. Jövő hónapban további öt érkezik a 2012-ben rendelt 300 új kocsiból.

Felváltják a lestrapált, kiöregedett, javíthatatlan, 1964-ben szolgálatba állt kocsipark jelenleg is futó 222 darabját. Az A, C, J, Z és M járatokon használhatjuk majd őket. Az új kocsik szervizelése is olcsóbb és könnyebb. A teljes új park 2019-re áll szolgálatba. Ekkor zárják le az L vonalat másfél évre, hogy kijavítsák a Sandy hurrikán okozta károkat. A vonat- és metrórajongóknak még van néhány éve, hogy lefotózzák az 1964-es kocsikat még szolgálat közben, az archívumok számára.

Forrás és képek: AMNY

Tags: , , , , , , , , , ,

Tény, hogy New York Cityben a Commissioners’ Plan-nak köszönhetően nehéz eltévedni, azonban a Manhattan specifikus irány és célállomás kifejezések gyakran megzavarják a látogatókat.

A következő kérdések gyakran felmerülnek: Mit jelentenek a Downtown, Uptown, Midtown és Crosstown kifejezések? Mikor használjuk őket? Hol találhatóak? Hol kezdődnek és hol végződnek? New Yorkban nem használatos a négy égtáj, mint tájékozódási pont? Hogyan értelmezzük a metróállomások tájékoztató tábláit?

Az egyszerűség és érthetőség kedvéért, kezdjük az elején. Manhattanban – fekvéséből fakadóan – az észak nem valódi északot, hanem észak-nyugatot jelent, a dél pedig dél-keletet. Az eltérés kb. 29° (Manhattanhenge). Érdekesség, hogy Manhattanban egyetlen utca van, az East Village-ben található  Stuyvesant Street, mely valóban kelet-nyugati irányú.

A szigetet nyugaton a Hudson River és New Jersey, keleten az East River határolja. Az East River-en túl található Brooklyn és Queens. A Bronx a szigettől északra található. Manhattant a Bronxtól a Harlem folyó választja el, összekötve a Hudson folyót és az East River-t.

Manhattan az első időkben csupán egy kis település volt a Wall Street-től délre, keskeny, kacskaringós utcákkal, míg a Village – mint a név is utal rá -, egy különálló falu a városfalon kívül. A 14. utcától északra gyakorlatilag csak legelők és kukoricaföldek voltak. Az 1800-as évek elején, New York robbanásszerű fejlődése láttán, a várostervezők a görög, rácsszerkezetes utcarendszer adaptációja mellett döntöttek. Kelet-nyugati irányú utcákat és észak-déli irányú sugárutakat építettek. A házszámok észak felé haladva emelkednek, a sugárutak számozása pedig kelet felől kezdődik. Manhattan változó szélessége miatt az avenue-k közül nem mind halad a sziget teljes hosszában, valamint több – városrészenként változó -, alternatív nevet visel. Erről a második részben olvashattok.

A Downtown (alsóváros) és Uptown (felsőváros) kifejezéseket városrészként és irányjelölésként is használjuk, míg a Midtown (középváros) kifejezést csak városrészként, a Crosstown (keresztül a városon) kifejezést csak irányjelölésként.

Downtown, Uptown, Midtown, mint városrészek:

Downtown, Uptown, Midtown – mint városrész – határai az idők során drasztikusan változtak. Annak idején, amikor Manhattanban még kecskék legelésztek, kukorica termett, a Canal Street-en kanális folyt és a Wall Street-en városfal emelkedett, a Canal Street felett minden Uptown-nak számított. A város terjeszkedésével az Uptown egyre északabbra tolódott, egészen addig, míg New York elérte jelenlegi szerkezetét, körül-belül 150 évvel ezelőtt.

A helybéliek egyetértenek abban, hogy az Uptown az 59. utcánál kezdődik. Ez vitán felüli, mivel a Central Park természetes határt képez, s a park két oldalán található városrészek az Upper West Side és az Upper East Side nevet viselik.

Hogy hol kezdődik a Downtown, az attól függ, hogy elismerjük-e a Midtown létezését, s ha igen, annak hol vannak a határai.

A Union Square semmi esetre sem Midtown és nagy valószínűséggel mindenki egyetért abban, hogy Chelsea, a Gramercy Park és Stuyvesant Town sem tartozik a Midtown-hoz.

Következésképpen kijelenthetjük, hogy 2016-ban a 23. utca a Midtown-Downtown határvonal, ezláltal Midtown a 23. és az 59. utca között található.

Downtown, uptown, crosstown, mint irányjelzők:

A manhattani köznyelvben négy égtáj létezik: kelet, nyugat, uptown és downtown. Nagy valószínűséggel ez az oka a gyakori jelentés zavarnak. Amikor valaki útbaigazítást kér, az uptown-t és a downtown-t égtáj funkcióban, irányjelölésre használjuk.

“Take the N uptown to 42nd” (menj a N jelű metróval uptown/északnak a 42. utcáig) vagy “walk downtown ten blocks to Canal Street” (gyalogolj tíz háztömbnyit downtown/délnek a Canal Streetig). Ebben az esetben minden viszonyítás kérdése. A Flatiron Building uptown – ha a West Village-ben tartózkodsz -, de attól még nem Uptown városrészben van, a Chrysler Building downtown – ha a Metropolitan Museumnál kérsz útbaigazítást -, de attól még nem Downtown.

Leegyszerűsítve: az uptown azt jelenti, hogy a szigeten “felfelé” kell gyalogolnunk, a metró a “northbound”, “észak felé” jelzést viseli, az utcaszámok pedig növekednek. A downtown azt jelenti, hogy a sziget déli csücske, Lower-Manhattan felé kell haladnunk, a metrószerelvények a “southbound”, “dél felé” jelzéssel haladnak, az utcaszámok pedig csökkennek.

A metróállomásokon ilyen jelzésekkel találkozunk: “Downtown and Brooklyn,” vagy “Downtown and Brooklyn via 7th Avenue Local”. Ez azt jelenti, hogy a helyi (minden állomáson megáll) metró a 7. sugárút alatt déli irányba, lefelé halad, majd átmegy Brooklynba. Ellentétes irányban hasonlóan, az “Uptown and The Bronx via 6th Avenue Express” jelentése: az expressz szerelvény (bizonyos állomásokat kihagy) a 6. sugárúton, északi irányba, felfelé halad, majd átmegy a Bronxba.

Brooklyn Manhattantól délre található. Az ide tartó szerelvények először áthaladnak a Downtown-on, majd az East River alagutak, illetve hidak egyikén átrobognak Brooklynba, mely ezáltal downtown-nak számít. A Queens-be tartó szerelvények először északnak haladnak, majd jobbra fordulva hagyják el Manhattan szigetét, így Queens uptown-nak számít. A Bronx szintén uptown, míg Staten Island downtown.

A crosstown viszonylagos irányjelző, melyet legtöbbször buszok járat kijelzőjén láthatunk. A crosstown járatok a főbb (14., 23., 34., 42., 57., 66., 72., 79. és 86. utca), kelet-nyugati irányú utcákon haladnak, a sziget keleti és nyugati vége között, pótolva a keresztirányú metróvonalak hiányát.

Tájékozódás New York Cityben 2. – A sugárutak

Tájékozódás New York Cityben 3. – Elveszve New Yorkban

Képek: a blog írójának tulajdona

Tags: , , , , , , , , , , , , , ,

New York City-be készülsz a nyáron? Először teszel látogatást ebben a kaotikus, de mindazonáltal karizmatikus világvárosban és azt tervezed, hogy a metrót választod, mint elsődleges közlekedési eszközt? Hosszú idő után térsz vissza és azon gondolkodsz, hogy vajon mennyit változott a New York-i metró az eltelt évek során? Ebben a sorozatban – reméljük -, hogy választ kapsz a kérdéseidre.

Az első rész a New York-i metró szerkezetéről, a vonalakról, az állomások felépítéséről szól.

A második rész olyan praktikus tanácsokra koncentrál, mint a jegyváltás és a New York-i metróillem és viselkedés.

A harmadik rész az újításokra, változásokra, fejlesztésekre koncentrál.

Ez a rész segíteni szeretne a leendő turistáknak és jelenleg aktív használóknak, New York-i szlenggel élve, “straphangereknek” a könnyebb eligazodásban.

A New York-i metró sok turista és friss City lakó számára eleinte ijesztőnek tűnhet. A metrótérkép fölé görnyedő, zavart tekintetű utasok látványa megszokott a New York-i metróállomások peronján. A sokszínű, kacskaringós vonalakkal, betűkkel és számokkal teletűzdelt térkép magabiztos használata némi gyakorlást igényel.

A magyarázathoz Milo Beckman leegyszerűsített képeit hívtuk segítségül.

New York metrótérképe első ránézésre rendetlen kuszaságnak tűnhet, azonban az igazság az, hogy nagyon is egyszerű, különösen, ha a lényegre koncentrálunk.

  1. Manhattan többé-kevésbé téglalap alakú, a Central Parkkal a közepén. 

re-subway1

2. A legtöbb vonal – a huszonkettőből kilenc – a sziget északi és déli része között, a legforgalmasabb sugárutak, a Hetedik, Nyolcadik és Lexington mentén közlekedik.

re-subway2

3. A város két legfontosabb keresztirányú utcája, a 14. és a 42. utca mentén két metróvonal közlekedik, útba ejtve Manhattan három legfontosabb csomópontját, a Times Square-t, a Grand Central-t és a Union Square-t.

re-subway3

4. A Central Park alatt a sárga és a narancssárga vonalak a város legforgalmasabb területeit fedik le. A narancssárga vonalak a Hatodik Sugárút mentén, míg a sárga vonalak a Hetedik és Lexington Sugárutak között keresztirányban haladnak. A két törzsvonal keresztezi egymást a Herald Square-nél, mely a Penn Vasútállomáshoz biztosít közvetlen kapcsolatot.

re-subway4

Ezzel a tudással többé-kevésbé le is fedtük egész Manhattan területét. Amennyiben el kell hagynunk Manhattant, a következő vonalakat kell figyelnünk.

5.  A 14. utca alatt valamennyi vonal Brooklynba vezet. A Fulton Street közlekedési csomópontnál az eddig megismert tizennyolc vonal közül tíz megáll. Ez az állomás turistaközpontként is funkcionál. Innen gyalogosan könnyen megközelíthető Downtown valamennyi nevezetessége, többek között: a Brooklyn Bridge, a One World Trade Center, a Kínai Negyed, a Financial District és a kikötők a Szabadság-szoborhoz, Ellis Island-re.

re-subway5.png

6.  Az 53. utca magasságában hat, Manhattan keleti oldalán haladó vonal jobbra, Queensbe kanyarodik. 

re-subway6.png

Három különlegesség maradt hátra, hogy teljes legyen a kép.

7.  A kék törzsvonal ide-oda cikázik a piros törzsvonal körül. A W4 Street-nél csatlakozik hat másik vonalhoz, a Village és környékének legforgalmasabb metróállomásánál.

re-subway7.png

8.  A Central Park felett néhány vonal letér az egyenes útról, hogy Upper Manhattant és a Bronxot lefedje. 

re-subway8.png

9.  A J, Z és a S vonalak kilógnak a sorból. A J és a Z vonalak Brooklynt és Queenst kötik össze Manhattan déli részével, míg az S vonal (Shuttle) ingajárat a Grand Central és a Times Square között.

re-subway9.png

S íme a teljes térkép:

re-subway10.png

Update: A New York-i metró-megújulási terv részeként, 2016 végén visszatér egy régi ismerős, a W jelzésű vonal, mely Manhattan és Queens között közlekedett 2001 és 2010 között.

Tags: , , , , , , , ,

Annak ellenére, hogy a 80-as, 90-es évek New York-i metrójának megvolt a maga varázsa, senki sem kívánja vissza a grafitival borított, mocskos szerelvényeket, de legfőképpen az alacsony közbiztonságot. Giuliani, New York City 2001-ben leköszönt polgármestere a mai napig büszke arra, hogy gyökeresen megváltoztatta a City arculatát. A vad New Yorkban drasztikusan lecsökkent a bűnesetek száma, a város család-, gyermek- és turistabarát lett. Senki sem szeretné azokat az “rossz napokat” viszontlátni.

A tendencia azonban azt mutatja, hogy a New York-iaknak ismét minden oka megvan az aggodalomra. Az utóbbi hónapokban megnövekedett a “random” támadások száma a metrón. A február 15-i hírek szerint csupán az első hat hétben 11 esetről tudunk.

Az egymástól teljesen független, szerencsére nem halálos kimenetelű bűneseteket mind hasonló stílusban követték el. A támadók valamennyien késsel vagdalkoztak, az áldozatokkal semmilyen kapcsolatuk nem volt, a tetthelyet villámgyorsan elhagyták. A rendőrség valamennyi elkövetőt viszonylag hamar kézre kerítette. Az elkövetők valamennyien zavart elméjűek, illetve büntetett előéletűek voltak.

Annak ellenére, hogy New Yorkban a bűncselekmények száma 1994 óta 80%-kal csökkent és az elmúlt két évben sem emelkedett, az utóbbi hetek eseményei újraélesztettek egy tipikusan New York-i “intézményt”. 21 évnyi kihagyás után New York City metróin újra megjelentek a vörös sapkás Őrangyalok, a Guardian Angels.

A New York-i Őrangyalok közhasznú szervezet a város életének legzűrzavarosabb időszakában, 1979-ben alakult, Curtis Sliwa vezetésével. A vörös sildes sapkát, kabátot vagy fehér pólót viselő önkéntesek a 90-es évek közepéig járták a Central Parkot és a New York-i metró vonalait, segítve a rendőrség munkáját.

1994-ben, nem sokkal Giuliani polgármester kinevezése után a közbiztonság megerősödött, a rendőri jelenlét megsokszorozódott a City utcáin és az Őrangyalok beszüntették tevékenységüket. Silwa segítségével több amerikai nagyvárosban is létrejött a New York-i Guardian Angels-hez hasonló önkéntes járőrszolgálat, miközben Sliwa az Internetbiztonság területén kezdett munkálkodni, egészen napjainkig.

30CB1C6400000578-3427349-image-a-37_1454373865518

“Az utóbbi hónapokban megnövekedett a bűnesetek száma a City metróin és az utazóközönség ismét hozzám fordult segítségért. – meséli Curtis Sliwa, a New York Post vele készített legújabb riportjában. – Egyértelmű, hogy a rendőrségnek ismét szüksége van ránk. Megerősítjük  a vizuális jelenlétet, melyet a rendőrségnek is javasolunk. Személy szerint Bill de Blasio polgármester hanyag magatartását tartom a felelősnek a jelenlegi helyzetért. Tény, hogy az utasoknak is felelősebbnek, figyelmesebbnek és tudatosabbnak kellene lennie.”

A Gardian Angels a New York-i metró aranyszabályát követik: If you see something, say something. A “szólj, ha látsz valamit” elve alapján, az Őrangyalok állandó kapcsolatban állnak a rendőrséggel és az egyre több állomáson, forgalmas csomóponton megjelenő nemzeti gárda tagjaival.

A Guardian Angels 12 fős csapatokban dolgozik. Reggel 11-től este 6-ig, a váltás este 7-től hajnali 1-ig járja a metróvonalakat. Az éjszakai órákra a rendőrség már megnövelte a jelenlétet.

Az NYPD szerint a legtöbb metróbeli bűneset zsebtolvajlás, melyet “karrier tolvajok” hajtanak végre. Ezeknek a bűnözőknek gyakran száznál is több letartóztatás áll a hátuk mögött.

A New York-i Közlekedési Vállalat hamarosan javaslatot nyújt be New York állam törvényhozói elé. El szeretnék érni, hogy ezek a büntetett előéletű egyének kitiltásra kerüljenek a New York-i metróból, feltételesen szabadlábra helyezésük egyik kritériumaként.

A város vezetői kérik a turistákat, hogy figyelmesen, felkészülten közlekedjenek, a város polgárait pedig, hogy az elmúlt hetek késeléses eseteit ne kezeljék tendenciaként. 11 eset egy 8 és fél milliós városban, ahol naponta 5 és fél millióan használják a metrót, szerintük nem tekinthető nagy számnak.

Természetesen a New York-iak és az Őrangyalok ezt másképp gondolják és mindent megtesznek azért, hogy New York soha többé ne legyen az a metropolis, ahol félve kell az utcákat járnunk.

Forrás és képek: NYPost

Tags: , , , , , , , ,

New York City legendás metróhálózata (olvasnivaló a New York-i metró használatáról ITT és ITT) a metropolis vérkeringése. A működtető MTA (Metropolitan Transport Authority), a New York-i Közlekedési Hivatal napi küzdelmet folytat a megnövekedett forgalommal, a feltornyosuló javítási munkálatokkal, valamint az utazóközönség igényeinek kielégítésével.

Az Internet az utóbbi hetekben a “New York-i Közlekedési Megújulás” tervtől hangos. A Penn Station felújításának beharangozása után napvilágot láttak a metróhálózatra vonatkozó tervek is.

Andrew Cuomo, New York kormányzója a New York-i Közlekedési Múzeumban tartott sajtótájékoztatójában többször is utalt New York City első építészmérnökeire, az első hidak, alagutak építőire.

“New York City-t a vakmerőség, a bátorság és a szakképzettség építette. A New Yorker-nek (magyarázat ITT és ITT) ez a vérében van, az identitásának része. A New Yorker nem ismeri a “nem” szót.

Létfontosságú befektetésről van szó. Meg kell könnyítenünk a New York-iak napi ingázását. A metrónak megbízhatóbbnak, kényelmesebbnek kell lennie. Azt akarjuk, hogy a manhattaniak adják fel az autójukat és használják a tömegközlekedést.

A New York-i metrózónak nem szabad úgy éreznie, hogy pincebörtönbe ereszkedik le. Lehetetlen helyzet, hogy a gyakran egy órás utazás alatt az utazóközönség nem tudja használni a telefonját, laptopját. Fel kell tornásznunk magunkat az “új évtized – új metróvonal” álomszintre. Meg kell találnunk a megfelelő befektetőket.”

A kormányzó a bevezetés után rátért a tervekre.

A Sandy Hurrikán rombolásának hosszabb távú következményeit még nem heverte ki a város. A  tengervíz alá került alagutakat sorra fel kell újítani. Az R metróvonal által használt Montague alagutat a múlt évben adták vissza az utazóközönségnek, 14 hónapig tartó felújítás után.

  • A felújítási munkálatok keretén belül 30 állomást zárnak be az elkövetkező öt évben. Az átalakítás és modernizáció akár egy évet is igénybe vehet az adott állomáson. Jelenleg éjjel és hétvégéken zajlik a munka, azonban ez így jóval költségesebb és hosszabb ideig tart. A 30 állomás szebb, tisztább, de főleg világosabb lesz 2020 végére.

  • 2017 helyett már 2016 végére Wi-Fi kapcsolatot ígérnek valamennyi állomásra, a mobiltelefon szolgáltatás pedig 2017 végére lesz teljes.
  • USB töltőportokat helyeznek el több száz metrókocsiban és metróállomáson.

  • A kormányzó erős nyomást gyakorol a Közlekedési Hivatalra a megállókban elhelyezett “következő szerelvény” órák elhelyezésével kapcsolatban a betűjeles (B Division) vonalakon, illetve a 7-es vonalon, melyen évek óta szünetel ez a szolgáltatás.
  • 2018-ra a jól ismert New York-i metrókártyák is a múlté lesznek. Elektromos leolvasókat szerelnek fel a beléőptetőkre. Az utazók online vásárolhatják meg jegyeiket, mobiltelefonjuk és alternatív utazókártyájuk segítségével juthatnak át a kapukon.

  • Berlin, Hong Kong, Montreal és Toronto után New Yorkban is melejennek a nyitott folyosós metrószerelvények, növelve a biztonságot és a kapacitást. Az új generációs metrószerelvények az R11-es névre hallgatnak majd és az A, F, R, és a Rockaway Park ingázó járatokon jelennek meg először.

Erre a változásra valószínű csak 2020 után kerül sor.

Képek: a blog olvasóinak képei
Felhasznált irodalom: Gothamist

Tags: , , , , , , ,

2015. szeptember 13-án hivatalosan átadták New York City négyszázhatvankilencedik metróállomását, mely a 34th Street-Hudson Yards nevet viseli.

Az állomás a 7-es metróvonalmeghosszabbítása és új végállomása. Az átadás napja jelentős esemény volt New York City tömegközlekedésének történelmében, mivel új állomás építésre 25 év óta nem került sor. Az építkezés több mint 2 milliárd dollárba került, 8 éven át tartott.

“Nagy nap ez a mai a város életében.  – mondta megnyitó beszédében Bill de Blasio, New York polgármestere – Hiszünk benne, hogy ez a város képes a teljes megújulásra és a fejlődésre.”

A polgármester arra a tényre utalt, hogy a jelenleg épülőben levő városrész, a Hudson Yards, New York City legmodernebb, legmenőbb és legfuturisztikusabb kerülete lesz néhány éven belül. Ennek az új negyednek ez a metróállomás lesz a szíve.

Az MTA, New York City közlekedési vállalatának szakemberei máris kijelentették, hogy néhány éven belül ez az állomás lesz a City legforgalmasabb egy vonalas megállója.

Az állomás a 34. utca és 11. sugárút találkozásánál található és jelenleg a város legnyugatibb megállója. Az utasokat egyenesen a City középpontjába, a Times Square-re szállítja. A két és fél kilométeres utat a metró 3 perc alatt teszi meg. A Times Square-en New York City 23 metróvonalából 11 megáll, így érthető, hogy ez az új állomás hihetetlenül megkönnyíti a Hudson Yardon dolgozó munkások és a jelenlegi lakosok életét.

A Dattner Architects által tervezett állomás hihetetlenül tiszta, világos, modern és rengeteg “elsőt” tudhat magának. A New York-i kéreg metróállomásokkal ellentétben ez az állomás 38 méter mélyen található a földfelszín alatt, így a City leghosszabb mozgólépcsőjét mondhatja magáénak.

A metróállomás büszke tulajdonosa az első New York-i tömegközlekedésben használt “lejtős” liftnek.

A 34th Street-Hudson Yards az első oszlop nélkül tervezett New York-i metróállomás. Az oszloptalan megoldás a peront szellőssé, átláthatóvá és kényelmessé teszi.

Az állomás légkondicionált, mely az “elsők” közül talán a legfontosabb, mivel az utasok kényelmét ez szolgálja a legjobban, különösen a New York-i metrórendszerben, mely az elviselhetetlen melegről híres.

A New York-i Közlekedési Vállalat több mint 25 éve támogatja a metró művészetet, nem csupán anyagilag, de híres és feltörekvő művészek toborozásával is. A kezdeményezésről itt olvashatsz. Több mint 225 metróállomáson találhatunk alkotásokat. A 34. utca-Hudson Yards a legújabb ebben a sorban.

A seattle-i származású, New York-i székhelyű üvegszál-mozaik művész, Xenobia Bailey két alkotással is gazdagította a metróállomást. Az első, 42 méteres mozaikkép a mozgólépcső felett, míg a második a főpavilon mennyezetének kupolájában látható.

20150914_130110

A pavilonban található alkotás a Funktional Vibrations, Funkcionális Vibráció névre hallgat és 260 m2-es üvegmozaik, mely az állomás koronája, jelenleg a New York-i metró legnagyobb művészi alkotása.

A művész alkotása energiától vibrál. Élénk, vidám, színekben és formákban gazdag mandalák adják különleges varázsát.

A 34th Street-Hudson Yards metróállomáson készített videómat is szeretettel ajánlom.

Képek: a blog írójának tulajdona
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Tags: , , , , , , , , , , , ,