Marc Zuckeberg

You are currently browsing articles tagged Marc Zuckeberg.

Ezen írásom a Vodafone magazinban jelent meg.

boston1“Massachusetts lelke – Amerika lelke.” – szól az amerikai mondás, a történelem pedig igazolja, hogy Massachusetts állam az USA egyik leggazdagabb kulturális központja. Massachusetts szíve, az állam fővárosa, Amerika egyik legrégebben alapított települése, Boston.

Egy másik mondás is járja, mely így szól: “Boston mindenben az első.” Vajon igaz a mondás vagy az Új Angliai büszkeség beszél belőle?

Első az elsők között

Boston városa az első amerikai városok egyike volt. Puritán telepesek alapították 1630. szeptember 17-én, abban a reményben, hogy ez lesz a keresztény élet városmodellje – ahogy ők nevezték -, Város a Hegyen.

Boston jelentős történelmi események színtere volt. Különösen jelentős szerepet játszott az Amerikai Függetlenségi Háború idején. A Bostoni sortűz, melynek során a brit hadsereg katonái belelőttek a Boston utcáin tüntető tömegbe, meghatározó előzménye volt a háborúnak. A Teatörvény bevezetése utáni Bostoni teadélután eseményei (1773. december 16.) pedig lavinaként indították el az Amerikai Függetlenségi Háború történéseit.

boston3

A függetlenség kikiáltása után Boston jelentős ipari és kereskedelmi központtá nőtte ki magát és továbbra is ontotta az “elsőket”. 1635-ben itt alapították meg az első állami iskolát, a Boston Latin School-t, mely egyben a legidősebb iskola Amerikában. Egy évvel később, 1636. szeptember 8-án nyitotta meg kapuit a Harvard Főiskola, később Egyetem, mely Boston elővárosában, Cambridge-ben található. 1908-ban itt nyílott az első jogi egyetem, a New England School of Law, mely csak nőknek nyújt jogi képzést. S hogy ne csak az oktatásban mutasson fel elsőket a város, 1897-ben Bostonban indult el a legelső földalatti az Egyesült Államok területén.

A 21. század elejére Boston az Egyesült Államok egyik legfontosabb politikai, műszaki, de elsősorban szellemi központjává fejlődött és egy pillanatra sem okozott csalódást azoknak az ősöknek, akik kedvenc városukat becenevek sorával illették az évszázadok során.

boston2

Boston, a Közont

Boston már alapításakor különleges kapcsolatot tartott fenn az Istenekkel és ez a feltörekvő igény később sem hagyott alább. A Puritán Város, ahogy a honalapító atyák nevezték, a Függetlenségi Háború idején a Forradalom Bölcsője lett, a 19. században pedig az Eszme Városa. A bostoni székhelyű világhírű sportklubok (Boston Red Sox, Boston Celtics, New England Patriots) pedig elnyerték a városnak a Bajnokok Városa becenevet. Boston mindezen érdemek ellenére mindig is az ész, a tudás, az intellektus fellegvára maradt. A Hub.

boston5

Amerika Athénja

Boston számára a legmegtiszteltetőbb az az elnevezés, mely az ókori Athénhoz hasonlítja a Massachusetts-i várost. Befolyása a társadalomra, a közéletre, az irodalomra, a zenére, a kultúra szinte valamennyi ágára athéni magasságokba emeli a várost. A Bostonból származó hírességek hosszú sorából csupán néhány név: Benjamin Franklin, Louisa May Alcott, Edgar Allan Poe, Jack Lemmon, Donna Summer, az Aerosmith, Mark Wahlberg, Leonard Nimoy. Boston reputációja, mint szellemi központ, a városban működő több mint 100 felsőoktatási intézmény, főiskola és egyetem magas szintű oktatói és kutatói munkájából ered. 250 ezer diák fiatalos energiája, lendülete, tudásszomja adja Boston arculatának tipikusan intellektuális jellegét. Általános egyetemek, orvosi, művészeti szakok, jogi és üzleti karok várják a hallgatókat. Közülük vitathatatlanul a leghíresebb a Harvard Egyetem.

800px-North_End,_Boston

A Harvard Egyetem, az elitképzés fellegvára

A Harvard Egyetem, mely nevét első támogatójáról, John Harvard-ról kapta, tagja a 8 egyetemet (Brown, Columbia, Cornell, Dartmouth, Princeton, Pennsylvania, Harvard és Yale) tömörítő Ivy Leauge-nek (Borostyán Liga). Az 1954-ben létrehozott szövetség a keleti part egyetemeinek sportban való együttműködését hivatott szolgálni. A Liga tagjának lenni azonban többet jelent ennél. A nevezett egyetemekről kikerülő fiatalok Amerika elitjét képviselik, az egyetemek pedig magas szintű oktatást biztosítanak, nemzeti és nemzetközi szintű eredményeket ígérve. A képzés színvonalát a válogatott pedagógus gárda biztosítja. 1974 és 2009 között 19 Nobel-díjas és 15 Pulitzer-díjas professzor tanított a Harvard Egyetemen, mely ezáltal 2003 óta vezeti az Academic Ranking of World Universities (ARWU) összesített ranglistáját. A Harvardot gyakran éri az a vád, hogy durván szelektál a diákok között, azonban az itt végzettek impozáns listája elhomályosítja az egyetem ellen felhozott érveket. Ismét csak néhány név. Az egyetem volt növendékei között százával találkozunk híres politikusokkal, művészekkel, kutatókkal. A Harvard öregdiákjai között elnökök (Rutherford B. Hayes, Theodore Roosevelt, Franklin Roosevelt, John F. Kennedy, Al Gore, George W. Bush, Barack Obama), kormányzók, üzletemberek (Bill Gates), írók (T. S. Eliot), a zenei világ hírességei (Leonard Bernstein), színészek, a művészvilág ismert személyiségei (Conan O’Brien, Jack Lemmon, Natalie Portman, Mira Sorvino, Matt Damon, Tommy Lee Jones) és egy fiatalember, bizonyos Mark Zuckerberg neve is szerepel.

120953886_harvard_379969c

Zuckerberg Harvardja

Mark Zuckerberg, a Facebook atyja ugyan nem volt elragadtatva az ötlettől, hogy még életében film készüljön róla, egy bizonyos, a Harvard Egyetemet és Bostont újra a figyelem középpontjába helyezte. A Harvardról, az egyetem elit klubjairól, a diákok életviteléről mindig is legendák kerengtek. A film mindenki számára bepillantást engedett az ősi falak közé. Boston, a Harvard-i Házrendszer, a Klubok működése nemcsak szóbeszéd, legenda, de élő, inspiráló tényező, olyan eleven erejű hajtóerő, mely Zuckerberg-en keresztül örökre megváltoztatta az Internet, a közösségi világháló arculatát. Egy olyan városban, amely az intellektus központja, ahol elsőnek lenni valamiben szinte kötelező, egy olyan egyetemen, amely elnökök sorát nevelte ki, ahol a klubokba csak a kiválasztottak juthatnak be, egy olyan társadalmi helyzetű fiatalember, mint Zuckeberg, csakis valami igazán naggyal, maradandóval léphetett ki az ismeretlenségből.

o-HARVARD-facebook

Final Clubs

A Final Clubok, olyan közösségi csoportok a Harvard Egyetemen belül, melyek csak egynemű tagokat vesznek fel tagjaik közé, vagyis vannak fiú és lány klubok. A név abból ered, hogy a klubok alapításakor csupán az utolsó egyetemi évben csatlakoztak a fiatalok. A fiú klubokból 8 (a A.D., a Delphic, a Fly, a Fox, az Owl, a Porcellian, a Phoenix és a Spee), míg a lányoknak fenntartott klubokból 5 létezik (aBee, az Isis, a Pleiades, a Seneca és Sabliere). Valamennyi férfiklub saját épülettel rendelkezik a Harvard Square-en. A Harvard 1984 óta nem ismeri el ezeket a klubokat, mint az Egyetem saját klubjait, annak ellenére sem, hogy a legtöbbjüket a 18. században alapították. A Final Klubok szexisták, önös érdekeket előtérben tartó, szelektáló, magánkézben levő csoportok, így tán az sem meglepő, hogy a tagok többsége fehér, heteroszexuális, gazdag fiatal. A szelekció része az úgynevezett “punching”, vagyis különböző tesztfeladatok elvégzése. A klubokban zajló életről csupán kósza hírek, pletykák keringenek, de ezek szinte valamennyien erős szexuális felhanggal rendelkeznek és gyakran szexuális bántalmazásokról is szól a fáma.

A Social Network film fikcionális Zuckerberg-jét a Final Clubok inspirálják. Arra ösztönzik, hogy web projektjei által szerezzen hírnevet magának, legjobb barátját pedig a Klubba kerülés körül kialakuló bonyodalom miatt zárja ki a Facebook alapítói közül. A valóság azonban ennél egyszerűbbnek bizonyul. A valódi Zuckerberg-et nem különösebben érdekelték a Final Klubok, jóval inkább a siker és a lányok, s ebből egy olyan városban, mint Boston, mindig akad, ha merész és nagyra törő vagy.

1280px-Boston_Twilight_Panorama_3

Boston, Amerika Sétáló Városa

A Social Network sikere óta megnőtt a város turizmusa. A látogatók – különösen a fiatal nemzedék képviselői, – a titokra kíváncsiak. Milyen az a város, ahol Zuckeberg töltötte egyetemi éveit? Honnan indult a Facebook fenomenális sikere? Boston a turistákkal is előkelően bánik, melyre egyik beceneve, a Sétáló Város is utal. Boston nevezetességeit könnyen bejárhatjuk gyalogszerrel. Boston-t megismerni a legkönnyebben a 4 km-es Freedom Trail-en (Szabadság Ösvény) végigjárva lehet, melynek vörös kockakövei keresztülhaladnak a város történelmi nevezetességein. Túránkat érdemes a Boston Common-nál, a város legrégebbi parkjánál kezdeni. Az út során találkozunk a Faneuil Hall épületével, mely 1742 óta vásártér és gyülekezőhelyként szolgált. A közelben mindenképp tekintsük meg a Quincy Market épületét, ahol napjainkban fesztiválokat, kulturális összejöveteleket tartanak.

Semmiképp se feledkezzünk meg a Massachusetts State House-ról, mely Boston egyik legszebb és legnevezetesebb épülete. Itt találhatóak a kormányzó irodái és a Massachusetts-i Legfelsőbb Bíróság. Az ösvény a Bunker Hill Monument-nél ér véget. A 62 m magas gránitoszlop a Függetlenségi Háborúnak állít emléket, melynek tetejéről csodálatos látvány tárul Boston városára. Amennyiben sportrajongók vagyunk, a Fenway Park, a Red Sox baseballcsapat otthona semmiképp ne maradjon ki az útitervből, ha pedig a zene szerelmesei vagyunk, a Symphony Hall-t, a Bostoni Szimfonikus Zenekar székhelyét is nézzük meg. Boston időjárása kontinentális, a nyarak melegek, esősek és roppant párásak, a telek szelesek, havasak és hidegek. Erre készüljünk utazásunkat tervezve és természetesen egy pár kényelmes gyaloglócipővel. A városnézés során pedig ne felejtsünk el sok-sok fényképet készíteni, melyet később osszunk meg barátainkkal Facebookon.

Képek: Google
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Tags: , , , ,