Magyar Ház

You are currently browsing articles tagged Magyar Ház.

A magyar nők a legszebbek a világon, tartja a mondás. Ezzel a kijelentéssel lehet vitatkozni, de egy bizonyos; a magyar nők, bármelyik korosztályhoz is tartoznak, gyönyörűek az ország határain belül és kívül egyaránt. Ezt a tényt bizonyította Bánhalmi Norbert fotóművész egy estén át tartó kiállítása is, melyet a New York-i Magyar Házban tekinthettünk meg december 12-én.

pano10

A kiállítás megálmodójával a kiállítás megnyitója előtt és után is beszélgettem.

Mesélnél az előzményekről? Hogyan kerültél kapcsolatba a fotózással?

A történet két és fél éve kezdődött, amikor sportbalesetet szenvedtem és az egész életem átértékelődött. Sokat láttam a világ sötét oldalából. A balesetem előtt a Magyar Honvédség alkalmazásában álltam. Marketing managerként több tucat kulturális rendezvényt szerveztem, szakmai tanácsadóként pedig több rádióállomásnál is dolgoztam. Weboldalak létrehozásával, üzleti profilok kialakításával is foglalkoztam, vagyis a marketing és a kultúra valamennyi területén otthonosan mozogtam.

1

Aztán jött a baleset. Kényszerpihenőre kényszerültem és rájöttem, hogy az egyetlen terület, ahol sosem érhetjük el a csúcsot, ahol mindig meg lehet újulni, az a fotózás. A fotózások során közvetlen kapcsolatban állok a képem alanyával, a megrendelővel. A legnagyobb boldogság pedig az, amikor a fotózott személy rácsodálkozik a képre és önmagát gyönyörűnek látja.

5

Eldöntöttem, hogy a világ egyik legjobb fotósa szeretnék lenni. Mert mit is jelent a legjobb fotósnak lenni? A képeinkkel örömet okozni, érzelmeket kiváltani, érzelmeket, gondolatokat látni és láttatni.

24

Hogyan jött létre az első fotókiállításod?

Ebben az évben töltöttem be a 35. születésnapomat és úgy gondoltam, hogy erre az alkalomra nemcsak magamat, de az általam mélységesen tisztelt nőket is megajándékozom. Nőnapra fotókiállítást szerveztem, melyet az interneten hirdettem meg. Itt írtam ki a részvételi feltételeket is. Fotóim alanyai mind 30 feletti nők voltak, akik hétköznapi sminkben, ruhában jelentek meg, hisz azt akartam megörökíteni, milyenek is Ők valójában. Természetesek és valóságosak. Az a megtiszteltetés ért, hogy a kiállításra a Stefánia Palotában került sor, Budapesten.

17

A fényképezés számomra hobbi, és arra törekszem, hogy a mesterségem szerelem maradjon és ne váljon az üzleti szellem áldozatává.

Rengeteget köszönhetek a páromnak. Ő inspirál és az ő javaslatára kezdtem hölgyek fotózásával foglalkozni. Az ő megértő türelme, intelligenciája kell ahhoz, hogy a fotóalanyaimmal kialakulhasson egyfajta bizalom és közös érzelmi hullámhossz. A párom tudja, hogy erre szükség van a sikeres alkotáshoz, és azt is tudja, hogy bízhat bennem.

2

Hogyan született a New York-i kiállítás ötlete?

Fizikálisan és átvitt értelemben is feszegetni akartam a határokat. Meg akartam mérettetni magam Európán kívül is. Párom nagyon szereti New Yorkot, a világ és a művészeti élet fővárosát. Nincs az az alkotóművész, aki ne szeretné New Yorkot meghódítani.

18

Ezt a kiállítást a Facebookon hirdettem meg, New Yorkban élő nők számára. A kiállítás témája a kortalan Magyar Hölgyek és az Ő kedvenc helyszíneik a Cityben. Az ő szemükkel láthatjuk és ismerhetjük meg ezt a mozgalmas világvárost. A képek fókuszában a Nő áll.

23

A 30 kép 18 nap leforgása alatt készült el. A kiállítás érdekessége, hogy a képek hétköznapi, számomra ismeretlen hölgyekről készültek. Ők választották ki a számukra fontossággal bíró helyszíneket. New York City olyan pontjain fotóztam őket, melyekhez érzelmek kötik őket. A kiállítás mottójának megfelelően –  ” Nemcsak a 20 éveseké a világ” –, modelljeim valamennyien a 30-on felüli korosztályból kerültek ki. Nem volt válogatási szempont. Az első 30 jelentkező került az objektívem elé. A fotóalanyok között van, aki már évtizedek óta él a Nagy Almában, olyan is, aki néhány hónapja érkezett. Legális és illegális bevándorló, orvos és takarítónő. A legidősebb modellem egy kedves házaspár. Mind a ketten a 90-es éveikben járnak. Őket a Magyar Ház 50. évfordulója alkalmából megrendezett ünnepségen fotóztam. Nekik meglepetés lesz, hogy a felvétel bekerül a kiállítás anyagába.

22

Az idő rövidsége és a helyszínek közötti nagy távolság miatt a fotózások 15-60 perc alatt történtek meg. A képek elkészítéséhez egyszerű tükörreflexes digitális fényképezőgépet használtam egy komolyabb, analóg gépeken használt portré objektívvel. A képek vaku nélkül készültek, természetes fények mellett. Arra törekedtem, hogy olyan alkotások készüljenek, amelyek a természetes szépséget adják vissza, elvégre nem a fényképész felszerelése számít, hanem a szeme, a lelke, amivel lát és láttat. Teljesen mindegy, hogy mennyibe kerül a használt gép, ha a fényképész és a modell között nem alakul ki a kapcsolat.

14

S ha már kapcsolatról beszéltünk, a kiállítás helyszíne is nagyon fontos a számodra, igaz?

Igen. A konzulátus javaslatára, a Magyar Házra esett a választás. Nagy örömmel tölt el, hogy Karácsony közeledtével egy picit sikerült összehoznom New York magyar közösségét. Azt szerettem volna elérni, hogy a kiállítás által olyanok is eljöjjenek a Magyar Házba, akik még sosem jártak itt, hogy ismeretségek és barátságok kötődjenek.

pano5

Mesélnél a kiállítás koncepciójáról?

A 30 kép 7 paravánon, 14 oldalon került kiállításra. Mindegyik falnak megvan a tematikája és koncepciója. Az első két fal a megérkezésről szól. Érkezéskor magunkkal hozzuk az anyaország kultúráját, az álmainkat, vágyainkat, egyfajta jövőképet. Valamennyi képen – és ezt nem terveztük el, véletlen alakult így -, de szerepel a bőrönd, mint az utazás jelképe.

erkezes

Megérkezés után a bevándorló gyakran magányos és elhagyottnak érzi magát.

magany

Aztán lassan elindul a felfedezés, a bevándorló megtalálja a kedvenc helyeit a városban, ahol jól és biztonságban érzi magát. A képek ezt ábrázolják, a modellek által választott kedvenc helyeken.

kedvenc

A következő tabló azt ábrázolja, ahogy a kép alanya lassan átveszi a helyi szokásokat, asszimilálódik és egyre magabiztosabban, otthonosabban érzi magát fogadott hazájában.

magabiztos

A biztonság és a siker érzése elégedettséggel tölti el, s amikor egy nő eléri ezt az állapotot, akkor ösztönösen vonzónak, szexinek érzi magát. Az utolsó előtti paravánon ilyen szexis pózban készült felvételeket láthatunk.

szexi

A legutolsó tablóra került a korábban említett kedves, idős házaspár képe is, mely tökéletes lezárásnak bizonyul, hisz szeretetet, nyugalmat, örömet sugároz.

10469008_757475510956052_7366920046670938484_o

Milyen volt a kiállítás hangulata?

A kiállítás nagyon barátságosra és bensőségesre sikeredett. Minden modell kapott egy egy szál vörös rózsát, hogy a vendégek is láthassák, hogy kik azok, akiket ünnepelünk. Az est folyamán élő zongorajáték tette kellemesebbé az ismerkedést. Fél 11-kor a modellek büszkén emelhették le a falról a saját vászonképüket, hogy az alkotások saját otthonukban éljenek tovább és emlékeztessék őket erre az eseményre.

pano11

Az első visszhangok tükrében, hogyan értékeled a kiállítást?

Sikeresnek. Sokaknak sikerült új ismerősöket találni, s vannak olyanok is, akik rég elvesztett ismerőseikkel találkozhattak a kiállításnak köszönhetően.

Ez az esemény élő bizonyítéka annak, hogy létezik magyar összefogás, hisz 30 nap alatt enélkül nem jöhetett volna létre ez a kiállítás.

pano_filtered

Ez úton is köszönöm mindenkinek a segítséget, aki valamilyen formában hozzájárult ehhez a sikerhez. Őket a blogomban említem majd meg, melyben az elmúlt 30 nap New York-i emlékeit fogom részletesebben kifejteni.

Bánhalmi Norbert fotográfus honlapja

A kiállítás bemutatófilmjének linkje

Képek: Bánhalmi Norbert tulajdona

Tags: , , , , , ,

OLYMPUS DIGITAL CAMERAManhattan vibráló sokszínűségét az évszázadok során letelepült bevándorlóknak köszönheti. New Yorkban szinte minden nemzet képviselteti magát. A bevándorlók ösztönösen törekedtek együtt tartani a közösséget, mely az első időkben a boldogulás egyetlen útja volt. A nyelvtudás hiányát, a beilleszkedés nehézségeit, a kulturális sokkot és a honvágyat is könnyebb volt közösen feldolgozni. Ez a magyarázata a Manhattanban magas számban fellelhető mikró nemzetközösségeknek. Ezen negyedek közül a legismertebb és a mai napig aktív az Olasz Negyed (Little Italy), a Kínai Negyed (Chinatown), a Puerto Rico-i Negyed (Spanish Harlem vagy más néven az East Harlem) és a Koreai Negyed (Koreatown).

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A kivándorló magyarok első csoportja 1870-ben érkezett az Új-hazába és a 2. Sugárút mentén, az 1. és 10., illetve az 55. és 72. utca közötti területen telepedett le. 1910-re a manhattani magyarok száma elérte a 110 ezret. Konrad Bercovic, neves New York-i történész a magyarokat melegszívű, vendégszerető emberekként jellemezte, akiknek karaktere legjobban a konyhaművészet iránti szeretetük által definiálható.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A Lower East Side gyors túlnépesedése arra kényszerítette a magyar családokat, hogy Yorkville felé vegyék az irányt. A klasszikus Magyar Negyed, mely a 2. Sugárút mentén, a 79. és 82. utca között jött létre, az 1950-es évek második felében élte virágkorát. Little Hungary központja a 82. utca volt, mely a mai napig a Magyarország István Királya nevet is viseli. A környéken sorra nyíltak a magyar éttermek, borozók, kávéházak, a családi vállalkozásban vezetett szatócsboltok, pékségek, hentesüzletek. Az éttermekben Tokaji bort szolgáltak fel, az étlapokon magyar nemzeti ételek szerepeltek, a hentesboltok Hertz és Pick szalámit árusítottak. A bevándorlók lelki éhségét pedig a környék magyar templomai csillapították.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A betelepült magyarok aktívan részt vettek a kulturális életben is. A manhattani művészvilágban olyan magyar neveket emlegettek elismeréssel, mint Dohnányi Ernő vagy Wass Albert, aki sokáig a New York-i magyar rádió állandó közreműködője volt. A Broadway-n Molnár Ferenc darabokat játszottak, a színpadon Darvas Lili, Szörényi Éva és Szabó Sándor lépett fel. A lemeziparban Szirmai Antal neve csengett ismerősen. A könyveladási listát a Claire Kenneth írói álnéven alkotó Kölcsey Kende Klára bestsellerei vezették. Ezek azok az évek, amikor a New York-i újságos standok három magyar napilapot is árultak. A Berkó Géza által szerkesztett Amerikai Magyar Népszava az 1891-es alapítás óta megszakítás nélkül működik. A Szabadság és a Varga Károly által vezetett szocialista lap, az Előre, szintén naponta kapható volt. A napilapokon kívül kéthetente jelent meg az Amerikai Magyarság, a Munkáslap és a kifejezetten sportkedvelők számára szerkesztett Sportvilág. 

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A magyar mentalitás, a remek ételek-italok, a cigányzene elvarázsolta Manhattan amerikai lakosságát. A 79. utcától északra a Lexington Avenue a Hungarian Broadway nevet kapta a színház és muzsika szerelmeseitől, az éttermek rajongói pedig Goulash Boulevard-nak keresztelték.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A virágzó magyar negyed a 20. század utolsó évtizedeiben látványos hanyatlásnak indult. Az éttermek, magyar boltok egymás után zárták be kapuikat és egyre több család, nagyrészt a fiatalok, elköltöztek a környékről. A Magyar Házon, a református és katolikus templomon, valamint az Andre’s Cafe-n kívül nincs magyar jelenlét a Negyedben. Az egykor virágzó Little Hungary mára már csak árnyéka önmagának. A legtöbb New Yorkkal foglalkozó magyar weboldal szerint Yorkville utcáin nem lehet úgy végighaladni, hogy ne hallanánk magyar szót. Az utóbbi hetekben – munkából kifolyólag -, többször is jártam ezen a környéken, és sajnos állíthatom, hogy nem hallottam még elvétve sem magyar beszédet. A volt Magyar Negyedben rengeteg olasz, kínai étterem és még annál is több gyors-mosoda nyílt.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Annak ellenére, hogy a manhattani Magyar Negyed a múlté, a 2005-ös cenzus felmérése alapján New Yorkban 31,734 amerikai állampolgár vallotta magát magyarnak és közülük 4,876-an beszélik jól anyanyelvünket. Little Hungary emlékének megőrzése és a magyar kultúra ápolása a Magyar Negyed központjában található Magyar Ház hitvallása.

Hungarian House/Magyar Ház – (213 East 82nd Street) A 19. századi épületet 1966-ban vette meg három non-profit szervezet: a Magyar Könyvtár és Történelmi Társulat, a Széchenyi István Társaság és az Amerikai Magyar Katolikus Liga. A Ház 1993 óta a Külföldi Magyar Cserkészszövetség tulajdonában áll és működése függ az ösztöndíjaktól, adományoktól, támogatásoktól és a különböző forrásokból származó hozzájárulásoktól.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Red Tulip Restaurant/Piros Tulipán Étterem – (439 East 75th Strfeet)  A Piros Tulipán népszerű étterem volt a Magyar Negyed szívében. Az 1999. januári zárás óta az üzletnek rengeteg tulajdonosa volt. Jelenleg egy középiskolai táborközpont működik a helyén. 

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Blue Danube Gift Shop/Kék Duna Ajándékbolt – (217 East 83rd Street) A Blue Danube New York egyetlen magyar könyvesboltjaként működött, a Püski Könyvkiadó volt alkalmazottjának vezetésével. Az idős tulajdonos 2006-ban nyugalomba vonult és boltját egy magyar házaspár vásárolta meg. A Bartos család nagy kihívásnak nézett elébe. Manhattan gazdag környékén fenntartani egy magyar könyvesboltot meghaladta az erejüket. A bolt 2009-ben végképp bezárt. Az épületben jelenleg egy névtelen antikvárium lerakata található. (Manhattanban jelenleg egy magyar könyvesbolt működik, a 2008-ban nyílt 10 Thousand Steps Magyar Könyvesbolt, az East Village-ben. A könyvesboltról hamarosan bővebben olvashattok.)

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Andre’s Cafe/Andre kávézója – (1631 2nd Ave #1) Andre folk múzeum benyomását keltő kávézója az egyetlen működő magyar étkezde a Magyar Negyedben. A név ellenére nem csupán kávét, de mindenféle magyar és európai cukrászsüteményt és pékárut is árulnak. Az apró üzlet diner-stílusban étteremként is működik, tipikus magyar fogásokat kínálva. A boltban márkás magyar italokat is vásárolhatunk.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Yorkville Meat Emporium/Magyar Hentesbolt – (1560 2nd Ave) Yorkville utolsó és egyetlen magyar hentesboltja a legendás Paprikás Weiss üzlet helyén állt és a magyar kultúra és konyhaművészet megőrzését tűzte ki célul. Autentikus füstölő és eredeti magyar földön termett fűszerek segítségével igyekezték megőrizni azt a minőséget, amit a magyar vásárlók megszoktak. Termékeik között nemcsak a tipikus magyar, de az európai országok különlegességeit is megtalálhattuk. A boltban 2011-ben tűz pusztított. Az üzlet honlapján jelenleg is a visszatérésről olvashatunk, a szomorú valóság azonban az, hogy az utolsó magyar hentesbolt helyén egy kínai étterem nyílt, Csipogó Csirke néven. Hatalmas veszteség a manhattani magyar közösség számára.

189483952_448558f181 meat market2

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

First Hungarian Reformed Church/New York-i Első Magyar Református Egyház – (344 East 69th Street) A gyülekezet 1916-ban költözött a jelenlegi épületbe, melyet Emery Roth, magyar származású amerikai építész tervezett. A templom építése 22 ezer dollárjába került az egyházközösségnek. Az egytornyos, stukkós téglaépület tradicionális magyar elemeket és a bécsi szecesszió jegyeit hordozza. A bejárat felett található a 24 méter magas harangtorony. 2000-ben az épület felkerült a Nemzeti Történelmi Emlékmű listára. 

OLYMPUS DIGITAL CAMERA OLYMPUS DIGITAL CAMERA

St. Stephen Catholic Church and School/Szent István Katolikus Templom és Iskola – (414 East 82nd Street) 1927. augusztus 20-án, Peéri Bonaventura ferences plébános vezetésével történt meg az első kapavágás. Az új templom kölcsönökből épült, majd a befejezés után a hívek adományaiból biztosították volna az anyagi alapokat. A 30-as évek gazdasági válásága idején a legtöbb magyar elveszítette az állását, így a kölcsönök visszafizetése lehetetlenné vált. A magyar ferencesek a Holy Name amerikai ferences provinciát kérték, hogy segítsen. 1935-ben a plébánia amerikai kézbe került. A templomban vasárnap délutánonként magyar nyelvű szentmisén vehetünk részt és lehetőség van magyar nyelvű szentgyónásra is. A Szent István egyházközség a New York-i főegyházmegye egyetlen magyar temploma.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA OLYMPUS DIGITAL CAMERA

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Hungarian Reformed Church/Magyar Református Egyház – (229 East 82nd Street) A gótikus stílusú, 300 főt befogadó épületet két manhattani református gyülekezet építtette. A felszentelésre 1960-ban került sor. 2009 óta a vasárnapi Istentiszteletek idején újra működik a Vasárnapi Iskola. Az egyház sem állami, sem egyéb külső támogatást nem kap, teljesen független és önfenntartó. Kuriózumként megemlítendő, hogy a templom épülete előtti kötelező tűzcsap a szokványos piros-sárga festés helyett a magyar zászló színeit kapta.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA OLYMPUS DIGITAL CAMERA

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

First Hungarian Baptist Church/New York-i Magyar Baptista Gyülekezet – (225 E 80th Street, New York, NY 10075) Az Első Magyar Baptista Imaház New York-i gyülekezete immár 107 éve áll fenn és 89 tagot számol. A lelkipásztor Dr. Gergely István. A gyülekezet vasárnap délelőtt 10 órakor és délután 5 órakor tart imaórát.

10287207_765628806811018_1445656485_n 10178270_765628920144340_1379948216_n

Képek: a blog írójának tulajdona (kivéve Yorkville Meat Emporium régi felvételei, forrás Google), a New York-i Magyar Baptista Gyülekezet képeiért köszönet Szilvia Frank Kulcsarnak
Felhasznált irodalom: Daytonian in ManhattanUnited State Census Bureau 2005, Új Ember

Tags: , , , , , , , , , ,