Greenwich Village

You are currently browsing articles tagged Greenwich Village.

New York Citynek – a hatalmas Central Park, a közkedvelt Bryant Park és Washington Square Park mellett – több csinos, kisméretű parkja is van, melyek a felhőkarcolók között megbújva nyújtanak csendes pihenőhelyet a nyüzsgő, zajos metropolisban. Ezeket a zsebparkokat jószerével csak a helyi lakosok ismerik és látogatják. A miniparkokról ITT olvashattok többet.

A West Village barátságos házai között, a 7th Avenue, a Charles Street, és a Waverly Place találkozásánál található ez az apró, ám roppant csinos, szépen gondozott kis tér, a kerttel.

IMG_20170426_173153_110 

A McCarthy Square, mely nevét a 22 éves Joseph McCarthy-ról, a Második Világháború első Village-szülött hősi halottjáról kapta, titkot rejt, melyet 2014 óta nem fejtett meg senki.

 

A miniparkban, a buja növényzet között helyes madáretetők találhatóak, s nem csupán hétköznapi házak, hanem inkább madár luxusvillák, egy görög templom és a szemközti apartmanház mása a földszinten található étteremmel együtt.

A madáretetők aprólékos munkával készültek, kézzel festettek és állandó karbantartás alatt állnak, azonban az alkotó kilétét titok fedi. Egy kis tábla jelzi a nevét, de senki nem tudja, hogy pontosan mikor kerültek ki az etetők, s azt sem, hogy mikor javítja, csinosítja, cseréli őket a titokzatos adományozó.

 

Vincent Mele, “helybéli ezermester” – ahogy önmagát nevezi -, kiléte lehet örökre titok marad, ám egy bizonyos, a West Village báját csak növelik ezek a helyes madáretetők.

Képek: Tinkmara

Tags: , , , , , , , , , ,

A New Yorkról és rólam szóló történet, kb. 10 évvel ezelőtt kezdődött, amikor megmagyarázhatatlan vonzalmat kezdtem érezni a város iránt. Gyerekkorom óta imádok utazni, de Amerika túl távoli célnak tűnt. Egy álomnak csupán. Tavaly augusztusban azonban, egy borozgatós nyári estén, két barátnő kezet rázott: 2016-ban eljutunk New Yorkba!

Tervezés, utazás:
Eltelt fél év, amíg csak félve tervezgettük, hogy majd év elején lefoglaljuk a repjegyet. Január első hetében pedig meg is tettük. Nem volt már az sem zökkenőmentes, mert az Air France rendszerében valaki idegen mellém foglalt széket, így a barátnőm kiszorult onnan, ezért inkább töröltettük a foglalásunkat. Biztosra akartunk menni, így végül a Pelikánon foglaltunk. Odafelé a Brussels Airlines-szal, Brüsszeli átszállással, visszafelé a Lufthansával, Frankfurti átszállással repültünk. Az átszállási idő mindkét alkalommal 1-2 óra volt csak. Fél év spórolás kezdődött, mert önerőből oldottam meg az utazást. Nem vettem szép ruhákat vagy cipőket fél évig, mert az álmom lebegett a szemem előtt.

A szállásfoglalás sem volt zökkenőmentes. Amit először lefoglaltunk a booking.com oldalon, irreálisan drágának találtuk, így átfoglaltunk egy olcsóbb hostelre (West Side YMCA), ahol viszont a vizes blokkok a folyosón voltak. Cserébe, a Central Park szomszédságában ébredtünk, a Colombus Circle mellett. Mindenképpen Manhattant ajánlom szállásra. A többi városrész sem sokkal olcsóbb, de hatalmasak a távolságok, nem túl jó minden napot 1-2 óra metrózással kezdeni.

2016. május 17-én eljött a nap. Ferihegyen megkezdődött a beszállás. Akadt egy kis probléma. Sajnos nem látták a foglalásunkat, mivel mindketten doktorok vagyunk a barátnőmmel, ez a név mezőben bekevert és elvesztünk a rendszerben. Javaslom, hogy ne használjátok a Dr. előtagot. Ez magával vonzotta, hogy átszállós beszálló kártyát sem tudtak adni nekünk, így biztosra vettük, hogy ebből Brüsszelben is gond lesz. Volt is sajnos. Ott sem láttak minket, de végül kb. 1 óra várakozás után felengedtek a gépre. Onnan 8,5 óra repülés következett, s végül leszálltunk a JFK-n. A reptéri vasúttal jutottunk be a belvárosba, majd átszálltunk egy metróra, amihez fel kellett menni a felszínre. Abban a pillanatban, amikor felnéztem az égig érő felhőkarcolókra, megláttam a sárga taxikat, a hatalmas nyüzsgést, akkor fogtam fel, hogy hol vagyok. Sírni tudtam volna. Sikerült! Eljutottam végre NYC-be… Első nap az időeltolódás miatt azonnal lefeküdtünk aludni, hogy másnap teljes erőbedobással tudjunk ismerkedni a várossal.

2.nap: Hudson River és a Financial District
A hostelünkben volt egy kis bolt, ott reggeliztünk minden nap: cukorszirupos kakaós csiga, bagel, szendvics vagy müzli, az elengedhetetlen Starbucks kávéval (6-10$). Vettünk 7 napos tömegközlekedési kártyát, a legtöbb helyre metróval mentünk. Énekelnek, zenélnek, táncolnak a megállókban vagy magán a metrón. Összekalapozzák a kis aprót és már el is tűnnek a művészek, de ezzel is mosolyt csalnak az emberek arcára. Itt mindenki kedves, mosolyog. Legyen bármilyen nemzetiségű, bőrszínű vagy anyanyelvű. Megállnak, hogy köszönjenek, megkérdezzék, mit keresünk, segítsenek-e? Ennyi ember sehol nem dicsérte még meg a ruhámat vagy a frizurámat, mint itt. Volt aki megkért, mutassam meg, hogy készült a hajfonatom. Ezek apróságok, de itthon sajnos elképzelhetetlenek.

A Lincoln Centernél kezdtük a napot, ami egy előadó, művészeti központ. Épp balett fesztivál zajlott a New York City Balett rendezésében. Ezután elmetróztunk Greenwich Village-be, sétáltunk a Hudson folyó partján, és gyakorlatilag az első utunk a Perry Streetre vezetett, Carrie Bradshaw házához, a Szex és New Yorkból. Ezen a sorozaton nőttem fel, így ezt a helyszínt nem lehetett kihagyni. Imádtam azt a környéket, a város legélhetőbb, legszerethetőbb része, egy kis ékszerdoboz.

 

Ezután a pénzügyi negyed következett, a Charging Bull, a Tőzsde, a Wall Street amit alig találtunk meg, és a Federal Hall. Ekkor pillantottuk meg a Federal Hall melletti T.J. Maxx boltot, aminek nagy rajongói lettünk egy pillanat alatt. Fillérekért lehetett márkás ruhákat, cipőket, táskákat venni. A Michael Kors táskák (100$) kupacokban álltak egymásra dobálva. Egy itthon 28 000 Ft-os 100 ml-s Calvin Klein parfüm kint 20$ volt, pont az az illat, amit évek óta használok. Barátnőm egy Guess táskával gazdagodott (30$). Van több bolt is, ami hasonló elven működik (Century 21, Marshalls, Macy’s), itt azonban az akció nem 10-20%, hanem 70-80%. Az árakra az adó sajnos nincs rászámolva, azt a pénztárnál kell külön kifizetni, erre számítani kell.

 

De térjünk vissza a pénzügyi negyedbe. A sok modern épület között egyszer csak előbukkan a Trinity Church, ahol épp egy klasszikus koncertre próbáltak a zenészek. Mesebeli volt elvonulni egy-két percre a nyüzsgésből a csodaszép rózsaablakok közé, igazi, régi klasszikusokat hallgatva. Délutánra végre kisütött a nap, így felpattantunk a Staten Island-re tartó ingyenes hajójáratra. A legszebb képeket a hajóról készítettem. A skyline gyönyörű innen, és a Szabadság-szoborhoz is ez volt a legközelebbi élményünk. Azóta mindkét kép poszterként az irodámat díszíti. A nap zárásaként a Wall Street melletti kis utcában találtunk egy ír kocsmát, ahová a 10 nap alatt többször visszatértünk. Tényleg olyan, mint a filmekben. Este 6 után után ellepik a környéket az öltönyös férfiak és az elegáns hölgyek, 1-2 órát iszogatnak a kollégákkal, majd hazamennek pihenni. Mi is így tettünk.

3.nap: 5th Ave és környéke
Világosban is meg akartuk nézni a kötelező esti programot, így a Times Square-en kezdtünk. Hatalmas forgatag, bár ez egy kicsit más volt, mint képzeltem. Nincs nagy tér, csak utcák találkozása. Hard Rock Cafe, tv stúdió, Walt Disney bolt, millió jegyárus, és a beöltözött mesehősök, akik a közös fotó után üldözni kezdenek, hogy fizess érte.

Ezután a Flatiron Building következett, mellette a Madison Square Park: csodaszépek. Az Ötödik Sugárúton sétáltunk végig, érintve és megcsodálva az Empire State Building-et, a Public Library épületét, ahová ingyen be lehet menni. Megannyi film helyszíne. A Holnaputánban című filmben itt égették el a könyveket, hogy ne fagyjanak meg, és Mr. Big itt nem vette feleségül Carrie-t.

Kicsit elhagyva a 5th Avenue-t, megnéztük a Grand Central Terminalt a híres órával.

Itt belefutottunk MC Hammer-be, aki épp a hatalmas slágerét, a Can’t Touch This-t énekelte el bárkivel, akinek kedve támadt beszállni. Megcsodáltuk a meseszép Chrysler Building-et is. Folytatva utunkat a sugárúton, betértünk a Saks áruházba, a 3000$-os bundák, Chanel kosztümök, és Gucci táskák közé. Csipetnyi luxus, végül is nézelődni szabad. ;) Tőszomszédságában található New York talán legszebb temploma, a Szent Patrik Katedrális. Monumentális, világos, karcsú oszlopai, gyönyörű ablakai csodálatra méltóak. Ezzel szemben található a Rockefeller Center épülete, ahová szintén be lehet sétálni. Mögötte a kis teret, – ami karácsonykor korcsolya pályává változik – most napernyők lepték el.

Nem mehettünk el fotó nélkül a Tiffany & Co. bolt mellett, ahol még Audrey Hepburn is a gyémántok után vágyakozott.

Mielőtt a Central Parkot elértük volna, bal oldalon ott magasodik a híres Plaza Hotel, megannyi bál, rendezvény, és esküvő színhelye, előtte a Pulitzer szökőkúttal.

Vacsorázni a Whole Foods élelmiszer boltban szoktunk, ahol kis dobozokat lehet megtölteni mindenféle finomsággal, a végén pedig súly alapján kell fizetni. Változatos, egészséges és megfizethető. (kb. 10$ egy bőséges adag)

4.nap: A 102.emelet
Kíváncsiak voltunk milyen a város egészen magasból, mondjuk úgy a 100. emeletről kinézve. Sokat agyaltunk, hogy a 3 kilátó közül melyikre menjünk fel, de a Top of The Rock-ot alacsonynak találtuk, az Empire State Building-et pedig a rácsok miatt szavaztuk le. Árban mindegyik ugyanannyiba kerül (kb. 30$), így végül a One World Trade Center-t választottuk. Kb. 3 perc alatt bejutottunk, nem kellett sorba állni. Megvettük a jegyet, s a lift 60 másodperc alatt repített fel minket a kilátóhoz, közben látványvetítést tartottak arról, hogyan is épül fel egy felhőkarcoló. Bevallom féltem, mert nagyon tériszonyom van. Nem is tudtam elképzelni, hogy fogom pánik nélkül kibírni. A liftben volt is pár bizonytalan pillanat, de az élmény, és a látvány mindenért kárpótolt. Sütött a nap, így a fotózás nem volt könnyű, mert minden visszacsillant az üvegen és a csíkos ruha sem volt emiatt jó választás aznapra. Több órát töltöttünk el ott, nem zavartak le minket, alaposan megfigyelhettünk mindent.

Visszatérve a valóságba, egy pillanatra megállva, elgondolkodtunk a világról a World Trade Center egykori helyén álló két medencét bámulva. Az áldozatok nevei a medence falába vannak beleírva. Egy-egy kitűzött rózsaszál, a sötétség és a víz zubogó hangja mind nyomasztóvá teszik a helyet. Az egyik legjobban sikerült fotómon pont a One World Trade Center épülete látszik egy mellette elrepülő utasszállítóval, ami pont olyan szögben közelít, mint ami nem fogja kikerülni. Akárki ránéz, a kép megteszi a hatását…

Aznap délután a MOMA múzeum ingyenesen volt látogatható. Elég hosszú sor fogadott minket, de gyorsan lement. 20-30 perc alatt be lehetett jutni. Andy Warhol, Paul Cézanne, Vincent van Gogh, Pablo Picasso, Gustav Klimt, Marc Chagall, mind ott voltak. Modern terem, festészet, építészet, csodás belső udvar, mindenki talált érdekes látnivalót magának. Az estét a kivilágított, fényárban úszó Times Square-en zártuk, ahol találkoztunk tengerészgyalogos katonákkal is, akik nagyon kedvesek voltak és több közös fénykép is készült velük.

5. nap: Welcome to Brooklyn, a hidas nap
Kolléganőimtől kaptam ajándékba egy pólót, ami a Manhattan Bridge-et ábrázolja, és azt a feladatot kaptam, hogy abban a pólóban pózolva a híd előtt kell fotót készítenem. Jelentem, a feladat teljesítve lett. ;) A Brooklyn Bridge Parkot választottunk a fotózáshoz, ami nem csak a turisták, de a helyiek kedvence is. Nem is csodálkozom ezen, a két híd, a háttérben Manhattan látképével. Minden utazásom alatt van egy hely, egy épület, ami különösen megfog. Nem tudom miért, de itt a Brooklyn híd volt az, ami mindent vitt. Leesett állal bámultam, fotóztam, fogdostam, és nem bírtam betelni vele. Ezt látni kell. És egy jó tanács: ne Manhattan felől fotózzuk, hanem Brooklyn felől, a háttér egészen más lesz.

Este egy kalandtúrának beillő programot választottunk. 9-kor elindultunk Bronxba, hogy megnézzük a Yankee Stadiont. Már az odafelé vezető metrózás is kalandos volt, amikor megpillantottunk egy elhagyott fekete sporttáskát a székek alatt, amihez akkor már fél órája nem tartozott senki sem. Inkább leszálltunk és megvártuk a következő járatot. Hatalmas távolságok vannak, így mire elértük a stadiont már este 10 is elmúlt. Azon a környéken sokkal erőteljesebb a rendőri jelenlét is és az emberek is hangosabbak a megszokottnál. Megy a balhé az aluljárókban, kiabálnak, kötekednek, úgyhogy ezt a városrészt nem ajánlom nőknek este 10-kor. Mi is elég gyorsan távoztunk a környékről.

6.nap: Soho, Chinatown, és Little Italy
A Chelsea piacon indítottuk napunkat, amit talán vásárcsarnoknak kellene inkább nevezni. Borok, fűszerek, friss zöldésgek, gyümölcsök, pop-up store butikok, mindent meg lehet találni. Azon a környéken van a Jóbarátok című sorozatból jól ismert ház. Azt is megnéztük. És ha arra jártunk, nem tudtuk kihagyni az eredeti Magnolia Bakery-t sem a Bleecker Street-en. Ma már több boltjuk is van a városban, azonban ez volt az első. A cupcake-ek szentélye (kb. 3-4 $/db) az igazi kevert krémek, házias ízek és formák cukrászdája. Kapható itt kötény, szakácskönyv, sütő kesztyű is és persze találunk utalást a Szex és New Yorkra, mert Miranda és Carrie a 3. évadban itt tárgyalta ki a pasikat.

Napunkat a Soho-ban, Chinatown-ban, és Little Italy-ban folytattuk. Chinatown-ban ebédeltünk, mert minden útikönyv a legolcsóbb környéknek írta. Hát nem olcsóbb sajnos, csak nagyobb adagokat adnak, úgyhogy inkább én gazdaságosabbnak nevezném, viszont szinte csak kínai ételeket kapni mindenhol.

Little Italy tényleg olyan, mintha hirtelen Olaszországban lennénk. Az illatok, a zajok, az éttermekből kiszűrődő „O sole mio”, a kicsoszogó öregúr, akinek a pecsétgyűrűjét megcsókolják a fiatalok, mind az igazi Anyaországot idézik.

7.nap: Shopping
Aki annyira szeret sütni mint én, biztosan ismeri Buddy-t, a Tortakirályt. Így nem maradhatott ki Carlo’s Bake Shop meglátogatása sem. Gyönyörű minden, viszont kevésbé házias az ízvilág, mint a Magnoliában volt. Pólók, kötények szintén kaphatóak. Cupcake: 3,5$, desszert torták 30-40$. Sajnos Buddy ezidőben Nápolyban tartózkodott, így vele nem sikerült találkozni.

Ezt a napot a vásárlásra szántuk. A fentebb említett boltokat mind újra végig jártuk, akkor már tudtuk, hogy hol, mit érdemes megvenni. Már itthon készültünk, utána olvasgattunk, hogy milyen árucikkek olcsóbbak az USA-ban. Nagy kedvenc lett a Marshalls, a T.J. Maxx és a Century 21 (www.c21stores.com). Sajnos a nagy nyári akciózás még nem kezdődött el akkor. Próbálgattunk Manolo Blahnikokat (300-700$) Valentinot (170$) Jimmy Choo-kat (350-800$). Vásároltunk Nike Air Max cipőt (50$), Skechers futó cipőt (40$), Guess táskákat (30-50$) Calvin Klein melltartót (12$), Under Armour futónadrágot (20$), Calvin Klein farmert (20$), Calvin Klein bőr férfi pénztárcát (8$), Victoria Secret testpermetet (8$). Ralph Lauren pólót (15$), Guess napszemüveget (15$), Sarah Jessica Parker parfümöt, 50 ml (15$), Kenneth Cole pénztárcát (10$). A Sephora parfümériában vásároltunk rúzst (15$), Urban Decay szempillaspirált (20$) és a reptéren, a Duty Freeben, Chanel alapozót, mert az is majdnem fele volt az itthoni árnak (kb.35 $).

8. nap: Central Park, Broadway
Mivel a bérletünket leszálláskor vettük meg, erre a napra már nem volt érvényes. Éppen ezért hagytuk erre a napra a Central Parkot, ami mellett a szállásunk volt. Nem akartunk csinosan felöltözni, mert tudtuk, hogy este színházba megyünk.

Futócipő, sportos ruházat és irány a park. Négy órát sétáltunk, de nem értünk körbe. Többször azt sem tudtuk, hol vagyunk a térképen, de ez senkit sem zavart. Csak élveztük a sok zöldet, a jó levegőt, a csöpögő esőt, utána a szivárványt. A csónakázó tó, a kis hidak, amik a Reszkessetek betörőket idézik, a lovas kocsik, egészen mesebelivé varázsolják a helyet.

 

A park keleti oldalán található a Metropolitan és a Guggenheim Múzeum. Ezeket sajnos csak kívülről volt időnk megnézni. Sietni kellett a Times Square-re, mert 14 órától lehetett jegyet venni az aznap esti musicalekre, a TKTS jegyirodában. (190$ helyett 70 $/db) Hatalmas élmény volt, a színészek, az előadás, a zene, a díszlet, mind fergeteges volt az Ambassador Színházban. Aki egyszer eljut ide, nézzen meg egy darabot, kihagyhatatlan!

9.nap: Coney Island
1,5 órás metrózás után elénk tárult a Coney Island-i vidámpark, a csodaszép óceán, és a sárga homokos part. Még a helyiek is azt mondták, hogy ez az első nap, hogy igazán strandidő lett.

Alkoholt a strandokon sem szabad inni, erre itt is figyelni kell. Persze kicsi a világ, a szomszéd törölközőkön magyarok pihentek. Nagyon furcsa érzés volt kint élőkkel beszélgetni. Sokat érdeklődtek itthonról, nagyon kedvesek voltak. Az óceán csak 15 fokosra melegedett, így a fürdés elmaradt. Viszont hatalmas, tenyérnyi kagylókat lehetett találni, a Nap pedig úgy tűzött, hogy nekem égési sérüléseim lettek, pedig be voltam kenve naptejjel.

Este még egyszer ki kellett mennünk a Times Square-re, hiszen tudtuk, hogy az az utolsó esténk. Megpróbáltunk magunka szívni minél többet az ottani jókedvből, lazaságból és kedvességből.

10.nap: Hazautazás: A teljes káosz napja
Pakolás, rohanás. Attól még, hogy a térképen úgy tűnik, hogy egy csomóponton át lehet szállni egy metró vonalra anélkül, hogy fel kellene jönni a felszínre még nem biztos, hogy úgy is van. Mi is megjártuk ezzel. Ráadásul az utolsó feltöltött metró egységet is elhasználtuk. Újra kellett tölteni. De az sehol nem volt kiírva, hogy 2,5 vagy 2,75 $-ba kerül-e egy jegy. Persze keveset tettünk rá. Akkor megint rohanás vissza az automatához. Mindenhol lépcsőzni kellett, mi pedig fejenként kb. 35 kg-os poggyászt húzogattunk magunkkal. Utána áramszünet volt a metrón, 40 percet vártunk. Aztán leszálláskor egy utas nem tudta magában tartani a gyomortartalmát és a barátnőm pont ez előtt az ember előtt állt. Nem részletezném, újabb fél óra kényszerszünet, mosdókeresés, átöltözést. A GPS szerint 1 órára laktunk a reptértől, mi 4 órával előbb elindultunk és majdnem lekéstük a gépet. Javaslom a taxik használatát, sok kellemetlenségtől meg tud óvni. A repülés sima út volt, a hajnalt már Frankfurtban éltük meg. 1 óránk volt átszállni, ami azon a reptéren elég kevés, ott is futnunk kellett, de legalább itt már azonnal megtaláltak minket a rendszerben.

Mióta hazajöttem vannak napok, hogy felteszem magamnak a kérdést: „Mi tényleg ott voltunk? Vagy csak álmodtam?” Ekkor előveszek párat az 1200 fotóból és meggyőzöm magamat, hogy tényleg ott voltam!

Úgy érzem, hogy nem utoljára jártam az USA-ban. Ha felnézek az égre és látok egy repülőt, önkéntelenül elmosolyodok. És ekkor tudom, hogy megérte fél évet spórolni, majdnem 20 órát repülni, mert ezek az utazások azok, amik még hónapokkal később is erőt adnak a mindennapokhoz.

 Történet és képek: Pernyész Kitti

Tags: , , , , , , , , , , , , , , , , ,

A legendák a legtöbbször jóval érdekesebbek és romantikusabbak a valóságnál. A Greenwich Village egyik leghangulatosabb utcájában, a Commerce Street-en található ikerházak városi legendája is jó példa erre.

Nem kell hosszú időt eltöltenünk a Village-ben ahhoz, hogy valaki elmesélje a két ház történetét. A legenda szerint a Commerce Street 39-et és a 41-es házszám alatt található ikerpárját, egy özvegy tengerész építtette a két lányának.

A testvérek állandóan veszekedtek egymással, mindaddig, míg az apjuk egy nap megsokallta a torzsalkodást és úgy döntött. hogy a lányoknak külön házban kell lakniuk. Felépíttette az ikerépületeket, ügyelve arra, hogy a házak között található közös kertet magas fal válassza el a külvilágtól. Ez volt az egyetlen hely, ahol a lányok találkozhattak. A kapitány azt is elrendelte, hogy az ablakok mind a ház frontján legyenek, így a veszekedő lányoknak még csak látnia sem kellett egymást.

Az apa azt remélte, hogy a szép kis házak, a közös virágoskert közelebb hozza a lányokat egymáshoz.

A történet kedves, de az igazság az, hogy csupán a Village lakóinak fantáziája keltette életre. A Commerce Street valóban a Village egyik legbájosabb utcája, a két ház pedig érdekes színfolt, melyet érdemes beillesztenünk a városnéző programunkba.

A tengerészkapitány és a torzsalkodó testvérek története csupán legenda. Az igazság az, hogy az ikerházakat egy New Jersey-i származású tejesember, bizonyos Peter Huyler építtette. Azokban az években (1832) a Village rohamtempóban fejlődött. Rengeteg üzlet és bank költözött át Alsó-Manhattanból, ahol kolera és sárgaláz járvány tombolt.

A jó üzleti érzékkel megáldott tejesember szép jövedelemre tett szert a házakból, melyeket középosztálybeli Village-lakók béreltek ki. Mindkét házban 4-4 apartmant alakíttatott ki és később ablakok kerültek a házak oldalsó falára is. A kertben virágok helyett zöldésgeket termesztettek és csirkéket tartottak.

1948-ban a 41-es szám magántulajdpnba került, apartmanjait összebontották és “townhouse”-at alakítottak ki. A 39-es számon továbbra is 4 család osztozik.

Képek: a blog írójának tulajona

Tags: , , , , , , , , ,

A hosszú, zord tél utáni első tavaszias hétvége kihozta a manhattaniakból a gyermeki lelkületet. Hetedik alkalommal rendezték meg a Párnacsata Napot a Greenwich Village-ban található, bohém hangulatáról nevezetes Washington Square-n.

IMG_1306Vidám kiabálás és tollpihe felhő szállt a levegőben szombat délután, amikor több mint 5 ezer, harcias fiatal, délután 3 órakor püfölni kezdte egymást.

IMG_1302A Párnacsata Napot a New York-i és torontói székhelyű Newmindspace elnevezésű civil szervezet rendezte, és része a “Nagyvárosi Játszótér Felnőtteknek” programnak, melyben több mint 100 város, köztük több magyarországi nagyváros is részt vesz.

IMG_1298

A szervezet célja a városban élő felnőttek játékra invitálása, felhőtlen kikapcsolódás biztosítása a lehető legkisebb költséggel.

IMG_1283

A Párnacsata Nap nem csupán fantasztikus és felhőtlen játék, de egyben jótékonysági rendezvény is. A résztvevők a párnákat a játék végén a Brooklynban, illetve a Bronxban található hajléktalan szállóknak ajánlották fel.

IMG_1317

A játéknak nagyon egyszerű szabályai vannak. Csak párnás résztvevőket szabad ütni, a szemüvegeket le kell venni, a fotósokra, nézelődőkre vigyázni kell.

IMG_1275

A Párnacsata Napra nemcsak a környékről, de a környező kerületekből is érkeztek és sztárvendégei is voltak, köztük a Nestlé nyuszi és Bane, a Batman gonosza.

IMG_1315Többen teljesen komolyan vették a párnacsata szabályait és pizsamában jelentek meg, míg mások az alvómacit is bevetették.

IMG_1284 IMG_1300

A párnacsatának nincs hivatalos időtartama. Addig tart, amíg a játékosok bele nem fáradnak.

IMG_1305

Képek: a blog írójának tulajdona

Tags: , , , , , , ,

Egy olyan hatalmas, zsúfolt világvárosban, mint New York City, ahol a lakosság több mint fele szingli és ahol az emberek kínosan ügyelnek a távolságtartásra, a párkeresés nagyon nehéz. Míg az ismerkedés társkereső oldalakon, az üzenetküldő appok biztonságos, személytelen keretei között zajlik, az emberi kapcsolatok óhatatlanul háttérbe szorulnak.

IMG_0774

A párizsi származású, jelenleg New Yorkban élő és alkotó művész, Shani Ha erre a gondolatra építette legújabb projektjét, melyet a Hetedik Sugárút és a Carmine Street sarkán, a West Village-ben található Ayza Bor & Csokoládé Bárban helyezett el. Jobban mondva, egyszerre a báron belül és a báron kívül.

IMG_0762

Shani egy hagyományos éttermi asztalt felezett el. Az egyik felét a bár területén, míg a másikat a bár üvegfalán túlra helyezte. Az interaktív alkotás a Table For Two, Kétszemélyes asztal nevet viseli.

IMG_0763

Az üveg egyszerre elválaszt és összehoz, a magán és a közösségi élet határán a spontaneitást hivatott elősegíteni. Amíg az illető egyedül ül az asztalnál, a saját arcával találja szemben magát, realizálva magányosságát. Amikor a szemközti ülés is foglalt, a két fél eldöntheti, hogy felveszi-e a szemkontaktust, vagy továbbra is az üvegfal mögötti, biztonságos, privát szférát választja és csak a saját tükörképére koncentrál.

Table-For-Two-by-Shani-Ha-1c

A bátrak, akik le mernek ülni az asztal két oldalára, egy-egy csésze mentateát kapnak, mely franciául és arabul címkézett. Ez a gesztus szintén több értelmet hordoz. Egyszerre emlékeztet New York City nemzeti és kulturális sokszínűségére, valamint a projekt alkotójának gyökereire.

Table-For-Two-by-Shani-Ha-14-low

“A Table For Two a nagyvárosi ember közösségi életének és szokásainak metaforája. New York forgatagában fizikailag gyakran kerülünk közel, néha túl közel egymáshoz, s mindeközben hihetetlen távolságra vagyunk egymástól.

Table-For-Two-by-Shani-Ha-13-low Table-For-Two-by-Shani-Ha-11-low

Ennél az asztalnál, mely  jelképesen összeköti a teret és az abban létező embert, megvalósulhat az ellentmondás: egyszerre ülhetünk egyedül és társaságban.

IMG_0767

Idealisztikusan hiszek benne, hogy a művészeten át az általam képviselt közösségi utópia beszűrődik a realitásba.” – vallja Shani Ha.

Az asztalnál március 14-ig foglalhatunk helyet.

Képek: a blog írójának tulajdona, illetve Shani Ha

Tags: , , , ,

Mintha csak egy Harry Potter filmbe csöppentünk volna, amikor megérkezünk a Greenwich Village-beli Bedford Street 75 és 1/2 szám alatti téglaházhoz. A Commerce Street és a Moore Street között található ház a Manhattan legkeskenyebb épülete címet viseli és valóban meglepően sovány. Külső “szélessége” 2.8 méter, míg a belső szélesség csupán 2.4 méter.

p1060542 (1)

A jelenlegi tulajdonos 3.25 millió dollárért vásárolta meg a holland stílusú, gazdag történelmi háttérrel átitatott hajlékot. Az ingatlant 1873-ban építették, a nagy himlőjárvány idején, azzal a céllal, hogy betöltsék az űrt a szomszédos két ház között, melyek közül a jobb oldali, 1799-ben épült és a műemlékvédelmi hivatal szerint Greenwich Village legidősebb lakóházának számít.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A Bedford Street 75 és 1/2 nem csupán a legkeskenyebb, de a Greenwich Village legdrágább háza büszke címet is viseli, amennyiben a négyzetméterenkénti árat vesszük figyelembe ($3,253/ft²).

“A barátaim meg akartak akadályozni a ház megvásárlásában. El nem tudták képzelni, hogy mi ütött belém. – emlékezik vissza Mr. Gund, a jelenlegi tulajdonos – Megerősítettem őket, hogy nem a profitra törekszem. A házat szenvedélyből vásárolom meg. Kedvelem ezt a csendes környéket és a ház történelme különösen nagy hatást gyakorolt rám. Olyan érzés, mitha gondnok lennék egy múzeumban.

p1060540

A méretek eleinte valóban sokkolóan hatnak, de meg lehet szokni és egy idő után már nem is tűnik fel, hogy az ágy teljesen betölti a szobát keresztirányban.”

A ház szerepel a legtöbb turistakalauzban, így gyakran állnak csoportok a bejárat előtt, ami Guld urat nem különösebben zavarja. Olyannyira nem, hogy nemrégiben a Wall Street Journal forgatócsoportját is beengedte a házába.

p10605441

A Bedford Street 75 és 1/2 híres-hírhedt lakókat mondhat magáénak. Az épületben először egy suszter működött, majd a cipészetet cukorkagyár váltotta fel. A 20-as években Greenwich Village a művészvilág központjává vált és a házat színészek egy csoportja vásárolta meg. Ugyanez a közösség alapította meg a Cherry Lane Színházat, mely a mai napig sikeresen működik. A szobákat színészeknek, színházi zenészeknek adták ki átmeneti szállásként.

10370354865_c8590a897c_z

1923 és 1924 között a ház kétes hírnévre tett szert, amikor a nyíltan biszexuális Edna St. Vincent Millay és férje költöztek a falai közé. Edna itt írta a The Ballad of the Harp-Weaver című költeményét, melyet Pulitzer Díjjal jutalmaztak. A színészvilág óriásai közül John Barrymore és Cary Grant töltöttek itt hosszabb időt New York-i forgatásaik során.

Hét éven át a ház lakója volt a híres gyermekkönyv író, Ann McGovern. Őt is megihlette az épület különleges kisugárzása. Itt írta a Mr. Skinner’s Skinny House (Skinner úr soványka háza) című könyvét, melyben a ház gazdája lakótársat keres és nehézségekbe ütközik a lakás mérete miatt.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA 5758098-NYC-_75_1-2_Bedford_St-_Dec17_2010_-54-0

“A legmókásabb az egészben – mesélte az írónő az egyik interjúban, mely a Bedford Street 75 és 1/2-ben töltött évei alatt készült -, hogy senki nem hiszi igazán, hogy valaki lakik az épületben. Sokszor hallom a szobában a kinti nézelődők vitáját. Valaki tényleg lakik ebben az apró házban? – kérdik egymástól. A legszívesebben csak kidugnám a fejem az ablakon és kikiabálnám: Én! Én lakom ebben a cseppnyi házban és nagyon büszke vagyok rá!”

Képek: a blog írójának tulajdona (4. 5. és 7. képért köszönet Lydianak)
Felhasznált irodalom: The Villager

Tags: , ,

Greenwich Village szívében, egy eldugott zsákutcában, a Greenwich Avenue, a 6. Sugárút és a 10. utca által határolt háromszögben található Patchin Place ad otthont Manhattan legutolsó, működőképes gázlámpájának. Az apró, kovácsoltvas kerítéssel lezárt, bálványfák árnyékában megbúvó közt könnyen eltévesztheti a 10. utcában sétáló. Az 1850-ben épült téglaházaknak olyan hírességek voltak lakói, mint Theodore Dreiser, naturalista író-újságíró, E. E. Cummings, író-költő-festőművész, John Cowper Powys, brit származású novellista és a legendás Marlon Brando.

patchinplace1

A Patchin Place magán hordozza a régi New York valamennyi jegyét. A közt – annak ellenére, hogy kerítés zárja el a forgalomtól -, tradicionálisan, úttesttel és járdával építették. Valószínű, hogy egykoron a lovaskocsik, talán még az autók is behajtottak, dacára a szűk helynek. A helytörténeti könyvek nem tesznek említést arról, hogy mikor épült a kerítés. A kovácsoltvas kapu azonban nyitva áll a fotósok és nézelődők örömére.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A Patchin Place-t a 90-es évek óta a köztudatban Therapy Row-ként, vagyis Terápiás Sorként is ismerik, az itt található 15 pszichológus rendelője miatt.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A híres lámpa, melyet az utolsó, működőképes manhattani gázlámpaként ismernek, a köz végében áll. A Patchin Place lámpája keresztrudas modell, mely típusból több ezret helyeztek el városszerte az 1860-as években. A lámpagyújtogató a keresztrúdhoz támasztotta a létráját minden este. Milyen bájos lehetett ez az utca a gázlámpák fényében!

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Az elektromos lámpák a 20-as években bukkantak fel először a Broadway környékén, leváltva a gázlámpákat. A Patchin Place lámpáját szerencsére nem cserélték le, csupán alkalmassá tették az elektromos használatra.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A “Manhattan utolsó működőképes gázlámpája” cím azért nem teljes mértékben takarja a valóságot. Működőképes gázlámpából sokat találhatunk New York öt kerületében, de ezek mind magánterületen találhatóak. A Patchin Place lámpája az egyetlen, működő gázlámpa, mely közterületen található és New York város gondozásában áll.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A Broadway és az Isham Street kereszteződésében szintén található egy gázlámpa matuzsálem. Ez sajnos nincs működőképes állapotban.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Az utcácska még egy közvilágítással kapcsolatos különlegességgel büszkélkedhet. Itt található New York egyetlen megmaradt, szintén működőképes falilámpája ugyanebből a típusból.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Az egyszerű, elegáns lámpa minden este felgyúl és bársonyos fényével sejtelmes árnyakat varázsol a házak falára. Decemberben a közösség fáját a lámpa mellett állítják fel, visszavarázsolva a Patchin Place-t egy letűnt időbe.

pp1

Képek: a blog írójának tulajdona

Tags: , , , ,

OLYMPUS DIGITAL CAMERAManhattani kalandozásunk következő állomása a bárjairól, éjszakai mulatóiról, drága és divatos üzleteiről, művészi hajlamú lakóiról híres Greenwich Village vagy ahogy a New York-iak egyszerűen nevezik, a Village, vagyis a Falu. A számos gazdag és világhírű lakó, a pazar étterem és butik választék ellenére a Greenwich Village-nek sikerült megőriznie visszafogott, kisvárosias hangulatát és a környék festői, utánozhatatlan báját. New Yorknak ez az egyetlen olyan környéke, ahol a 10. utca keresztezheti a 4. utcát és a Waverly Place keresztezheti a… Waverly Place-t. A bohém lakók száma ugyan csökkent az utóbbi évtizedekben, de a környék nevezetes épületeit, tereit, szobrait továbbra is helybéliek és a turisták ezrei látogatják.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Greenwich Village Manhattan déli, a Hudson folyó és a Broadway által határolt területe, a 14. és Houston Street magasságában. A 19. század elején a Village a City falusias elővárosa volt, a nagy New York-i bárányhimlő és sárgaláz túlélőinek “szanatóriuma”. A környék kellemes fekvésének, friss levegőjének, barátságos lakóinak köszönhetően gyorsan fejlődésnek indult. Az apró családi házakat 2-3 emeletes téglaházak váltották fel. A zegzugos, kacskaringós utcákat, melyek a volt tehénlegelő útvonalát követték, felújították és gondozott parkokkal vidámították. A téglaházak közötti udvarok kisvárosias hangulatot kölcsönöztek a környéknek. Ezeket az apró parkokat, rejtett udvarokat a mai napig megtalálhatjuk sétáink során.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A Village térképe gyökeresen eltér Manhattan mértani pontossággal tervezett, hálózatos, párhuzamos-merőleges, utca-sugárút szerkezetétől. A környék az 1811-es városrendezési terv (hamarosan jön), a Commissioners’ Plan bevezetése ellenére megtarthatta eredeti utcaszerkezetét, így ezen a környéken nem támaszkodhatunk a szokásos manhattani tájékozódási pontokhoz, mint amilyen az utcák nyugat-keleti felosztása, illetve a növekvő-csökkenő sugárút és utca számozás. A Village utcái keskenyek, kacskaringósak, gyakran éles szögben kanyarodnak és a legtöbb esetben névvel ellátottak. A rácsszerkezethez szokott turistákat és helybélieket könnyen összezavarja az utcák rendezetlensége. A nyugat-keleti futású Nyugati 4. utca hirtelen északnak fordul és keresztezi a Nyugati 10., 11. és 12. utcát, majd a Nyugati 13. utcába torkollik. Hasonló anomáliával a Cityben másutt nem találkozunk. Ez a sajátosság erősíti a környék történelmi jellegét, egyedi báját.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Az 1800-as évek közepén Manhattan túlnőtt a 14. utcán és a Village a imigránsok, bohémek és egyetemisták paradicsoma lett. A fiatalok és a bevándorlók friss hulláma modern nézeteket vallott, mely toleráns hozzáállás nemcsak a művészlelkeket, de a város meleg és leszbikus közösségeit is vonzotta. A Bohémia elnevezés 1916-ból származik. Ekkortájt élte a környék a virágkorát. Galériák, művészi közösségek, világhírű írók és költők generációi bontakoztak ki ebben az inspiráló légkörben.  A 19. századtól a 60-as évek végéig a Village volt a kulturális élet központja. Itt élt és alkotott többek között Henry James, Edgar Allan Poe, Mark Twain, Walt Whitman, Jackson Pollock, Jack Kerouac, Allen Ginsberg és Bob Dylan. A Village bárjaiban és nightclubjaiban olyan hírességek kezdték pályafutásukat, mint  Jimi Hendrix, Barbra Streisand, Bette Midler, Simon & Garfunkel, Liza Minnelli, Joan Baez, Joni Mitchell és Nina Simone.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A művészvilág és a történészek legnagyobb bánatára a bohém korszak virágkora, köszönhetően a környék magas bérleti áraknak, sajnos véget ért. Az alkotóművészek az olcsóbb és jelenleg divatos SoHo és TriBeCa felé vették az irányt, viszont a Village továbbra is Manhattan egyik legvibrálóbb városrésze maradt. A keskeny utcákon, apró éttermeken, barátságos kávéházakon, übermenő butikokon helybéliek és turisták, hétköznapi emberek és világhírességek osztoznak. A környék barna-téglás házaiban, modern társasházaiban sztárok hosszú sorával találkozhatunk. Csupán néhány név a sok híres Village lakó közül: Matthew Broderick és párja, Sarah Jessica Parker, Claire Danes, Will Ferrell, a nemrégiben tragikus hirtelenséggel elhunyt Philip Seymour Hoffman, Julianne Moore,  Brooke Shields, Liv Tyler, Marisa Tomei, Uma Thurman, Edward Norton és a CNN műsorvezetője, Anderson Cooper. A Perry Street-en található, Richard Meier tervezte toronyház párban bérel lakást Jim Carrey, Hugh Jackman, Nicole Kidman, Alan Rickman és Daniel Radcliffe.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Greenwich Village számos TV és mozifilm helyszíne. Itt forgatták Hitchcock Hátsó ablak című horrorfilmjét. Audrey Hepburn karaktere a Mókás arc című filmből egy Village-ben található könyvesboltban dolgozik. Mindannyiunk kedvenc sorozata, a Jóbarátok szintén a Village-ben játszódik és ha már a 90-es éveknél tartunk, a Szex és New York főhősnőjének, Carrie Bradshaw-nak a forgatókönyv szerinti lakása szintén itt, egy csendes kis utcában található.

Következzen egy csokor a legismertebb, legkedveltebb Village-béli úti célok közül.

A Washington Square Park Manhattan egyik legnépszerűbb parkja, Greenwich Village központja. A nyílt, szellős tér az 5. Sugárút lábánál helyezkedik el, a New York Egyetem épületeitől övezve. Domináns eleme az 1889-ben, Washington elnök születésének 100. évfordulójára emelt Washington Arch/Washington Diadalív. A város vezetősége nem gondolta, hogy a gipszből és fából épült centenáriumi diadalív olyannyira népszerű lesz, hogy Manhattan lakói az átmeneti emlékmű megmentésére petíciót indítanak. A 23 méter magas, márvány diadalív átadására 1992-ben került sor.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A környék lakóinak hosszas erőfeszítésébe került, hogy megakadályozzák az autósforgalom áthaladását. Fáradozásuk sikerrel járt és 1958-ban a forgalmat teljesen kitiltották a térről és a Washington Square-t teljes terjedelmében a Village lakói és az idelátogató turisták rendelkezésére bocsátották.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Az I. Világháború éveitől kezdve napjainkig a tér művészek, írók és aktivisták találkozóhelye. Az 50-es években a beatnemzedék, a 60-as években a hippimozgalom képviselőinek kedvenc gyülekezőhelye lett. 1958-ban egy Buddy Holly nevezetű fiatalember gitározott a park középpontjában található lépcsősoron üldögélve. A tér dél-nyugati területén rögzített sakk asztalok a sport kedvelőinek – gyakorlóknak és kibicelőknek egyaránt -, kedvelt találkozóhelye. A Washington Square a manhattani “sakk kerület” központja, mely olyan hírességet vallhatott állandó tagjának, mint a fiatal éveit New Yorkban töltő Stanley Kubrick. 2007-ben a demokraták elnökjelöltje, Barack Obama ezen a téren tartotta manhattani rally beszédét.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A Washington Square hippis hangulata mit sem változott az évtizedek során. Az első meleg, tavaszi hétvégén százával vonulnak ki a fiatalok, hogy a fűben ülve, heverészve, esetleg szappanbuborékokat kergetve hallgassák a gitárzenét és az alkalmi tollforgatók felolvasását.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Az 1833-ban épült Jefferson Market Library, Jefferson Market Könyvtár nyolcszögletű épületének karcsú tűzoltótornya különleges színfoltja a Village színes építészeti kavalkádjának.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA OLYMPUS DIGITAL CAMERA

High Line – A parkosított, használaton kívüli magasvasút-park történetéről egy későbbi bejegyzésben bővebben.

Az 1820-ban épült St. Luke in the Fields Church, Szent Lukács Episzkopális Templom, kórusáról és koncertjeiről nevezetes. A mozirajongók számára szintén kihagyhatatlan. 2008-ban itt forgatták a Doubt/Kétely című filmet  Meryl Streep és Philip Seymour Hoffman főszereplésével.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Magnolia Bakery – A legendás pékség és cukrászda történetéről itt olvashattok bővebben.

A Christopher Street hivatalosan Greenwich Village legidősebb utcája. Az utcában található Stonewall Tavernából indult a gay pride, meleg-büszkeség és gay liberation movement, a meleg felszabadítási mozgalom. 1969-ben a Taverna látogatói fellázadtak a mindennapos rendőri razzia ellen, mely eseményre az évente megtartott meleg parádén világszerte megemlékeznek. Az utcában működött a világ legrégebbi, 1967-ben alapított meleg és leszbikus irodalmat árusító könyvesboltja, az Oscar Wilde Memorial Bookshop. mely 2009-ben zárta be kapuit. A Christopher  Street Parkban áll a George Segal által alkotott Meleg Szabadság szobra.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A milliók által kedvelt TV sorozat, a Friends/Jóbarátok története szintén Greenwich Village-ben játszódik. A külső felvételek nagy részét Manhattanban, míg a belső felvételeket Los Angelesben forgatták. Monica Geller háza  a Grove és Bedford Street sarkán áll. A földszinten csalódásunkra nem találjuk a Central Perk kávézót.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A Szex és New York rajongók pontosan tudják, hogy Carrie Bradshaw forgatókönyv szerint Upper East Side-i lakása a Perry Street 66. szám alatt található. Itt forgatták a film külső jeleneteit. Az 1866-ban épült barna lépcsős, kovácsoltvas kerítéses téglaház a rajongók találkozóhelye a 90-es évek óta. A 400 négyzetméteres, négyszintes, tíz szobás, hat kandallós épület legutoljára 2012-ben, 9,65 millió dollárért kelt el, ami manhattani fogalmak szerint olcsónak számít. Az olcsóság számlájára írható, hogy a házra ráfér egy kiadós tatarozás és az állandó turista forgalom sem növeli a ház renoméját.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA carrie-bradshaw-re_2203754a

Greenwich Village gazdag látnivalóinak, parkjainak, épületeinek felfedezésére szánjunk legalább egy teljes napot.

Képek: a blog írójának tulajdona (kivéve Carrie Bradshaw fotója)
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Tags: , , , , , , , , , , , , ,