gőz

You are currently browsing articles tagged gőz.

2018. július 19-én reggel 6 óra 45 perckor hatalmas gőzrobbanás rázta meg a világhírű Flatiron Building (Vasalóház) környékét. A forgalmas Hatodik Sugárút és a 21. utca kereszteződésében egy fél méter átmérőjű, 86 éves gőzvezeték robbant fel.

Ez a környék roppant forgalmas, turisták és a itt dolgozók ezrei haladnak át naponta ezen a ponton. A metrónak is fontos átszálló csomópontja van a 21. utcában. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a korai órára való tekintettel, kevesen tartózkodtak a környéken, így csak öten sérültek meg könnyebben.

Az Ötödik Sugárúton hatalmas kráter keletkezett, azonban nem ez a legnagyobb probléma, hanem az, hogy New York 200 km hosszú gőzvezetékrendszerének nagy részét, -a folyamatos felújítások ellenére – továbbra is azbeszt borítja. A mai robbanásért felelős vezeték szintén azbeszt bevonattal rendelkezik.

New York City gőzrendszeréről ITT olvashattok bővebben.

A ’90-es évek óta ismert az azbeszt egészségkárosító, rákkeltő hatása, de egészen a ’80-as évekig az egyik legelterjedtebb tetőfedési és szigetelőanyag volt a világ valamennyi pontján. Az azbeszt mikroszkopikus méretű, elemi szálakból áll. Ha ez a veszélyes anyag a levegőbe kerül, belélegezzük. Az apróbb szálak egész mélyre jutnak a tüdőben, ahol fennakadhatnak. A bekerült lebonthatatlan azbeszt betokozódik és – több éves lappangási időt követően – kóros elváltozások kialakulását idézheti elő, mely a legtöbb esetben halált okoz.

Az 1989-es Gramercy Park-béli gőzrobbanás után, amikor 90 kilónyi azbeszt került a levegőbe és a környék házainak fertőtlenítése egy hónapig tartott, New York energia biztosító vállalata, a Consolidated Edison (Con Ed) nekilátott a csővezeték rendszer modernizálásának, azonban a projekt távolról sincs készen.

A reggeli robbanás után is a levegőben, a házak falán és a környéken parkoló autókon azbesztet mutatott ki a teszt. 49 épületet evakuáltak a környéken. Több irodaépületből hazaküldték a dolgozókat és több mint 500 lakost is kitelepítettek. Javasolták, hogy mindenki, aki érintkezésbe került a gőzzel, vagy a közvetlen közelben volt, váltson ruhát, amint lehet és zuhanyozzon le.

Arra kérték a lakosokat, hogy a szennyezett ruhát tegyék szemeteszsákba és vigyék be a Con Ed 19. utca és Broadway sarkán álló átmeneti sátrába, ahol veszélyes hulladékként veszik át és kezelik. A ruhaneműkért a Con Ed kártérítést fizet.

Még nem lehet tudni, hogy mikor mehetnek vissza a lakók és a dolgozók. Az is megeshet, hogy kiterjesztik a lezárt területet, ha még több helyen találnak azbeszt nyomokat. A gőz sajnos órákig szennyezte a levegőt és bejuthatott az épületek szellőző és légkondicionáló rendszerébe is, amely nagyon veszélyes lehet. Az állandó és ismétlődő kontaktus sokkal veszélyesebb, mintha valaki csak egyszer érintkezett a gőzzel a robbanás idején.

Az Ötödik Sugárút a környéken szintén zárva lesz még napokig. Javaslom, hogy ha turista úton vagytok a Cityben, kerüljétek el ezt a környéket legalább pár napra, amíg a környéket fertőtlenítik.

Amennyiben újabb hírek érkeznek, frissítem a cikket.

Képek: NBCNY

Tags: , , , , , , , , ,

New York City és a gőz, nem csupán az ikonikus fényképeken forr össze. A City, a forgalmas utcák alatt kígyózó, közel 200 km hosszú gőzrendszer nélkül nem az a város lenne, aminek ma ismerjük, s nemcsak azért, mert Manhattan képeslap sziluettjét kéményerdő torzítaná el.

Nem is gondolnánk, hogy a City hétköznapi életében mi mindent tart mozgásban a gőz. Csupán néhány a kevésbé ismert, gőzre épülő manhattani rendszerek közül: a város éttermeinek mosogatógépei, kórházak sterilizálói, múzeumok párásító berendezései, a tejüzemek tej- és sajtkészítő gépei, a mosodák nagy teljesítményű gőzvasalói.

New York City földalatti gőzrendszere a maga nemében a világon a legnagyobb. Amennyiben összeadnánk a City utáni kilenc legnagyobb városi gőzhálózatot, New York-é még akkor is nagyobb lenne.

A gőzrendszer lelke az East 14. utcában található Consolidated Edison hőerőmű, melynek kéményeit gyakran látjuk a városról készített képeken.

 

A Consolidated Edison cég, melyet a manhattaniak csak Con Ed-ként neveznek, a város áramellátásán kívül a szükséges gőztermelésnek több mint felét biztosítja. Az East River partján épült erőmű hatalmas kazánjaiban (8 emelet! magasak) fejlesztett gőz vastag csöveken át hagyja el a telepet és föld alatti csőrendszeren keresztül jut el a felhasználókhoz.

A felhőkarcolókban és magasházakban cirkulálva biztosítja a fűtést és a légkondicionálást. Ezek a légkondicionálók az árammal hajtott motor helyett gőzzel működnek, mely különösen fontos a forró New York-i nyárban, amikor valamennyi légkondi teljes kapacitáson működik a nap 24 órájában.

 

New York City első gőzhálózatát Wallace Adrews építette 1881-ben. Négy éven belül több mint 350 fogyasztójuk volt Lower Manhattanban. Az 1888-as hatalmas hóvihar azonban tönkretette a város föld feletti vezetékrendszerét, így megszületett a döntés a föld alatti rendszerről. Az áram mellett a gőzcsövek is föld alá kerültek. Az építkezés Alsó-Manhattanból indult és a 20. század elején egyre nagyobb és bonyolultabb lett. Midtown épületeit már erre a rendszerre építették. A gőzhálózat a 96. utcáig terjed és New York City geológiai felépítéséből fakadóan nem épül ennél északabbra.

A Con Ed Manhattanban jelenleg öt hőerőművet, míg Brooklyn-ban és Queens-ben egyet-egyet működtet. A Con Ed mellett, kisebb magánerőművek is működnek városszerte. Ezek közül a legnagyobb az N.Y.U., a New York University területén található. Ez az erőmű évente több millió dollárt takarít meg az egyetemnek, 30%-kal csökkentve a káros anyag kibocsátást.

A Con Ed ügyfelei, többek között, a Metropolitan Múzeum, az Empire State Building, a Rockefeller Center és az Egyesült Nemzetek épülete is.

A gőz használata New York City-t egészségesebbé és környezettudatosabbá teszi. 1 gallon (3,78 l) vízből 3,5 kg gőzt lehet előállítani. Telente 8 millió kg gőzt termelnek óránként, hogy melegen tartsák a City lakóit, míg nyáron ugyanez a mennyiség a légkondicionálásra fordítódik.

A titokzatos gőzfelhők legtöbbször az aknatetőkön át gomolyognak, máskor a csatornák fölé helyezett narancssárga-fehér csíkos kéményeken át, ám ez nem gőzszivárgást jelent. Amit látunk, nem is gőz, jóval inkább pára. A lehulló csapadék, a levegő páratartalma és az egyéb földalatti vezetékekből a forró (170 fokos) gőzvezetékekre hulló folyadék párolgása. Ezzel magyarázható, hogy ősszel és télen, esőzés és havazás idején jóval nagyobb felhők gomolyognak New York utcáin, valamint, ha kontaktusba is kerülünk velük, nem égetjük meg magunkat.

Természetesen gőz is szökhet a csatornákból meghibásodás esetén, illetve a biztonsági szelepekből. A javítási munkálatok során helyezik el a narancssárga-fehér csíkos kéményeket a csatornák fölé, melyek kordában tartják a gőzt, megóvják a gyalogosokat és a forgalmat a balesettől.

Sajnos vannak olyan esetek is, amikor a gőzt már nem lehet megfékezni. New York City történelmében két nagyobb gőzrobbanás történt.

1989-ben a Gramercy Park közelében robbant fel egy gőzvezeték. Ennek a balesetnek két halálos áldozata volt. 2007-ben a Grand Central mellett történt hasonló baleset, egy járókelő halálát okozva.

Szerencsére ilyen horderejű balesetek ritkán történnek és a Con Ed az utolsó, 2007-es baleset óta további óvintézkedéseket hozott. A régi csövek azbeszt borítását is folyamatosan lecserélik.

A Sandy hurrikán idején a vihar érkezése előtt gőzmentesítették Lower Manhattan csatornarendszerét, tudván, hogy egy esetleges áradásnak katasztrofális következményei lehetnek. A beáramló hideg víz és a forró csövek találkozásánál úgynevezett gőzütés következhetett volna be, mely repedéseket és robbanásokat okozhatott volna. Óvintézkedésük hasznosnak bizonyult, amikor Alsó-Manhattan nagy részét elárasztotta a hurrikán által korbácsolt ár.

 

A gőzrendszer fenn- és karbantartása nem olcsó tétel a városnak, azonban a környezetbarát megoldásokra nyitott New York City ragaszkodik a már jól bevált rendszerhez, nem is beszélve a turistákról és a gőzfelhők megszállott fotósairól.

Forrás: Slate
Képek: Google és a blog írójának tulajdona

Tags: , , , , , , , ,